Fegyvernek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 1) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal;
• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
• Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; valamint
• a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1.           A rendelet célja

1.     §

(1)     E rendelet célja Fegyvernek város sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített és természeti örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.

(2)     A helyi védelem célja: az e rendelet 3. §-ában megjelölt helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, védetté nyilvánítása, fejlesztése, őrzése és védelmének biztosítása.

2. Értelmező rendelkezések

2.  §

(1)     E rendelet alkalmazásában:

1.       Földszínek: (más néven terraszínek) sötét színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga - barna.

2.       Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

3.       Cégtábla, cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, elérhetőségét, nyitva-tartását tartalmazó, az egységet magába foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített világítás nélküli tábla, vagy legfeljebb 10 szóból álló világítás nélküli áttört vonalszerű felirat.

4.       Címtábla, címfelirat: a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervek (jellemzően: költségvetési szervek, alapítványok, egyesületek, egyéb társadalmi szervek, egyházak) megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – valamint egyéb adatait feltüntető világítás nélküli tájékoztató tábla, vagy legfeljebb 10 szóból álló világítás nélküli áttört vonalszerű felirat.

5.       Reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott fogalom.

(2)     E rendelet alkalmazása szempontjából:

a)      Építészeti örökségnek minősülnek az épített környezettel összefüggő táji, természeti elemek és az országos védelem alatt nem álló művi értékek.

b)      Az épített környezettel összefüggő táji-, természeti elemek: a településen található, jellegzetesen e vidékre jellemző természetes képződmények és jellemző megjelenési formája okán annak tekinthető objektumok, az élővilág, a lokális ökoszisztéma, az egyedi tájértékek.

c)      Művi értékek: a Város közigazgatási területén található azon épített értékek, melyek építészeti, települési, néprajzi, történeti, képző és iparművészeti értékként történeti folytonosságát bizonyítják és az itt élők önbecsülését, település szeretetét segítik elő.

II. Fejezet

Helyi védelem

3.           A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése

3.     §

(1)     A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2)     A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely

a)      településszerkezetre

b)      utcaképre

c)      közterületekkel határolt településrészre

d)      település és tájkarakter elemekre terjed ki.

(3)     Az önkormányzat helyi területi védelem alá e rendelet 2. mellékletében meghatározott területeket helyezi.

(4)     A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a)      építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b)      településarculat szempontjából meghatározótáj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c)      szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d)      az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjed ki.

(5)     Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá e rendelet 3 és 5. mellékletében felsorolt művi és természeti értékeket helyezi.

(6)     A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.

(7)     Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)      a javasolt vagy érintett érték megnevezése,

b)      a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,

c)      a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

d)      a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,

e)      a védelem fajtája,

f)        a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

(8)     A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 3 -4. melléklete alapján – a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/D § a) –d) pontjain túl tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték:

a)      állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,

b)      fotókat.

(9)     A védetté nyilvánított egyedi helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

(10) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

a)      megsemmisül,

b)      életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,

c)      a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

(11) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

a)      az érintett elem helyszínrajzát,

b)      épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),

c)      természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet

d)      fotódokumentációt,

(12) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4.           A helyi védett érték fenntartása

4.     §

(1)     A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.

(2)     A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat előtérbe helyezése. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3)     A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.

(4)     A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.

(5)     A helyi területei védelem alá eső területen fenn kell tartani az arra jellemző növény- és állatvilágot, ökoszisztémát, jellegzetes domborzati elemeket.

(6)     A tulajdonosnak vagy kezelőjének a helyi területi védelem alá eső területen az érték védelem alá eső objektum (tájérték) fennmaradását elősegíteni, zavartalanságát, épségét biztosítani kell.

(7)     A helyi egyedi védelem a megjelölt létesítményre, ill. részletre terjed ki.

a)      A helyi egyedi védelem tárgyát elbontani, eltakarni nem szabad.

b)      A helyi egyedi védelem tárgyát érintő építési munkák csak a védett érték sérelme nélkül engedélyezhetők és végezhetők.

(8)     A védelem alá eső értékek és emlékek megóvása a település minden polgárának és minden szervezetnek kötelessége

III. Fejezet

A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

5.           A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása

5.     §

(1)     A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2)     Fegyvernek településen településképi szempontból meghatározó településrész a településközpont településrész

IV. Fejezet

A településképi követelmények meghatározása

6.           Helyi védett elemekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

6.     §

(1)     Helyi védett épület esetén:

a)      a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,

b)      a homlokzat, tetőidom nem változtatható,

c)      a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,

d)      a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható

e)      az épületek vakolt, festett homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,

f)        az épületek meglévő kő lábazata megtartandó

g)      az épület homlokzatán lévő díszítések nem távolíthatók el

h)      a tetőfedés eredeti formájában, színében megtartandó

(2)     Helyi védett természeti érték esetén:

a) Építési tevékenység során az építéssel megközelített fákat kalodával védeni kell, a talajmunkák során a fák gyökérzetére fokozottan ügyelni kell. A megmaradófák törzse körül a rendezett terep az eredeti terephez képest maximum 20 cm-rel lehet magasabban. A meglévő fák gyökérzónájában óvatos, kézi bontási és földmunkák végzendők.

b) A faegyedek sérülése, károsodása esetén a sérüléseket szakszerűen kezelni kell.

(3)     A település helyi védett területi értékeinek felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

7.           Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

7.     §

Új lakóépület építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem alkalmazható fém hullám vagy fém trapézlemez

(4) Új épület építése és felújítása esetén zöld és kék tetőszín nem alkalmazható

(1)     Az épületek homlokzatának felületképzése új épület építése és felújítása esetén vakolt, pasztell színezésű lehet.

(2)     Új épület építése és felújítása esetén tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet.

(3)     A település területén az előkert határa egyben építési vonal is. Az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a az építési vonalra kell kerüljön.

8.           Helyi védett értékekre és településképi szempontból meghatározó területekre együttesen vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

8.     §

(1)     Lakóépület építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a fém hullámlemez, valamint fém trapézlemez alkalmazása.

9.           Egyéb, nem védett és nem meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

9.     §

Fegyvernek hatályos helyi építési szabályzatában mezőgazdasági területnek nyilvánított területen:

a)      A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények kivitelezése során hullámpala, fém, műanyag lemez sem oldalfalként, sem héjazatként nem alkalmazható.

10.           Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése

10.     §

(1)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület a külterület nem védett területei.

(2)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület a kül- és belterület védett területei.

(3)     A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(4)     Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.

(5)     A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.

(6)     Természetvédelemmel érintett területeken

a)      amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.

b)      kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

11.           Reklámok, reklámhordozók

11.     §

(1)     A település igazgatási területén, közterületen reklámok kizárólag utcabútorokon, illetve közművelődési célú hirdetőoszlopon helyezhetők el.

(2)     Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz az előkertben nem helyezhető el.

(3)     Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el. Egyéb közműberendezésen legfeljebb 2 darab, A1-es méretet meg nem haladó méretű helyezhető el.

(4)     Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

12.           Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák, címfeliratok, kirakatok

12.     §

(1)     E rendelet 4. mellékletében meghatározott helyi védett épületeken cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák, címfeliratok

a)      a bejárat fölött és a bejárat két oldalán helyezhetők el, számuk rendeltetési egységenként legfeljebb három darab lehet,

b)      mérete a homlokzati felületen kialakítva összesen legfeljebb 3,0 m2, konzolos elhelyezés esetén függőleges hossza legfeljebb 1,5 m lehet,

c)      a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, ritmusához, méretéhez szervesen illeszkedve, az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban, épületdíszítő tagozatot nem takaróan helyezhetők el,

d)      tetőfelületre nem kerülhetnek,

(2)     A rendeltetési egységek kirakatainak üvegfelülete legfeljebb 50%-ban takarható le az adott rendeltetési egység akcióit, ajánlatait, termékeit, szolgáltatásait kínáló táblákkal, lapokkal, festett, vagy más módon rögzített, világítás nélküli feliratokkal.

13.           Egyéb műszaki berendezések

14.§

(1)     Helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapetkonvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek újonnan nem helyezhetők el.

(2)     A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

5. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

15.Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

15.§

(1)     Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig kérelemre adhat.

(2)     A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

(3)     A támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg a felújítás összes költségének 70 %-át, és amelyet kerekítve, a matematika szabályainak megfelelően kell megállapítani.

(4)     A támogatási kérelmet a Képviselő – testületnek kell benyújtani papír alapon, minden év május 31-ig.

(5)     Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.

(6)     A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.

(7)     A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.

(8)     A nyertes pályázóval a polgármester támogatási szerződést köt.

(9)     A polgármester a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.

(10) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.

(11) Az érték tulajdonosa vagy kezelője köteles a pénz felvételét követő 180 napon belül végrehajtani azon a felújítási munkákat, amelyre a támogatást kapta, illetve a munkálatok elvégzése után tételesen elszámolni a Polgármesteri Hivatal felé.

(12) Amennyiben a felújítást a meghatározott idő alatt nem tudja elvégezni a tulajdonos vagy kezelő, úgy kérheti a határidő 180 nappal történő meghosszabbítását, melyről Képviselő – testület dönt.

(13) Amennyiben az érték kezelője, vagy tulajdonosa nem a megítélt munkára fordítja a támogatást, úgy az önkormányzat a támogatás összegét visszaköveteli.

(14) Az építészeti örökség fenntartását, e rendelet előírásainak érvényre jutását szükség szerint ellenőrizni kell. Az ellenőrzést a Polgármesteri Hivatal hajtja végre, arról jegyzőkönyvet készít és erről intézkedést igénylő esetben az érintett tulajdonost 8 napon belül, írásban tájékoztatja.

6. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

16.A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

16.§

(1)     A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található, vagy helyi egyedi védelemmel érintett elem.

(2)     A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(3)     Atelepüléskép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármelytermészetesvagyjogiszemély,jogiszemélyiséggelnemrendelkezőszervezetírásbankezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.

(4)     Atelepüléskép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(5)     Atelepüléskép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít6.

17.A településképi véleményezési eljárás

17.§

(1)     E rendeletben településképi véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.

18.A településképi bejelentési eljárás

18.§

(1)     Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a)      a település helyi egyedi művivédelem alatt álló ingatlanokat érintő

• a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja szerinti építésiengedélyhez nem kötött építési tevékenységeketmegelőzően,
• meglévőépítményekrendeltetésének–részlegesvagyteljes–megváltoztatásaesetén,

b)      a teljes közigazgatási terület tekintetében reklámok, illetve hirdető berendezések elhelyezése esetén.

(2)     Amennyiben reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, és az abban meghatározott feltétel figyelembevételével köthető.

(3)     A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(4)     A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(5)     A bejelentésben megnevezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltást– a polgármester által kiadott hatósági határozatban feltétel meghatározásával, vagy anélkül tudomásul veszi, vagy megtiltja. A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(6)     A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

a)      állandó építmény esetén 1 év,

b)      legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,

c)      reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,

d)      cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,

e)      útbaigazító hirdetmény esetén legfeljebb 2 év.

19.A településképi kötelezés

19.§

(1)     A polgármester évente egy alkalommal általános ellenőrzést tart.

(2)     A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekébentelepülésképi kötelezést rendelhet el.

(3)     A településképi kötelezés építmény, építményrész felújítása, átalakítása vagy elbontása kötelezettség lehet.

(4)     A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, melyet határozatban rögzít.

(5)     A polgármester a jogerős határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó végzést küld az érintettnek.

(6)     Amennyiben a végzésre az elkövető 8 napon belül nem reagál, a Képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki.

(7)     A településképi bírság összege:

a)      helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 200 000 forint,

b)      településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 150 000 forint,

c)      reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000 forint.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

20.§

(1)     E rendelet 2018. április 1. napján lép hatályba.

(2)     E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Fegyvernek Nagyközség Önkormányzat Képviselő – testületének 20/2004. (V.28.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti örökség védelméről hatályát veszti.

(3)     E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fegyvernek Város Önkormányzat Képviselő – testületének a helyi építési szabályzatról szóló 12/2016. (X.28.) sz. önkormányzati rendeletének:

a)      4.§ (6) bekezdése

b)      5.§ (7) bekezdése

c)      19.§ (15) bekezdés

Kihírd.: 2018.III.26.