1. § . A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § . Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

3. § . Az önkormányzat székhelye:

4. § .(1) Az önkormányzat hivatalának megnevezése:

5. § Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) jelképeinek leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

6. § . (1) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

7. § . A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

8. § . (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai, közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

9. § . (1) Kisdér Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságra törekedve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatások, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat az Mötv. valamint más törvény határozhat meg.

(3) Az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

(4) A képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, jegyzőre, a társulásra ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörben eljáró szervnek, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez kell fordulni.

10. § . (1) Az önkormányzat által önként vállalt helyi közügy:

11. § .(1) A képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök:

12. § . A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a határozza meg.

13. § . (1) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek irat betekintési joga az Ákr. szabályai alapján gyakorolható.

(3) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs.

14. § . (1) A képviselő-testület választáskori létszáma 5 fő (4 helyi képviselőből és 1 polgármesterből áll). A képviselő-testület tagjainak névsorát e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkivüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A testület szükség szerint, de évente legalább kéthavonta ülésezik és évente legalább hat ülést tart.

(4) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(5) A képviselő-testület az önkormányzati feladatait a polgármester és a képviselő-testület hivatala – a közös önkormányzati hivatal – útján, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(6) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaterv, a végrehajtáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai meghatározók.

(7) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele, legalább 3 fő jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(8) Amennyiben az ülésen a (7) bekezdésben írt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendekkel össze kell hívni.

15. § . A képviselő-testület elfogadja az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési programokat tartalmazó gazdasági programot. A gazdasági program tervezetének elkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik minden év december 15. napjáig.

16. § . (1) A képviselő-testület évenként jóváhagyott ülésterv alapján végzi munkáját. Az üléstervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(2) Az üléstervre javaslatot tehetnek:

17. § . ¹(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

18. § .(1) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester előzetes engedélyével lehet.

19. § . (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

20. § . Előterjesztések a képviselő-testület elé csak írásban nyújthatók be. Szóbeli előterjesztés kivételesen, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a testületi ülés napján kiosztott, a napirendhez nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.

21. § . Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

22. § . Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 5 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételét követően a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

24. § . A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet, és engedély alapján felszólalhat.

25. § . A képviselő-testület

26. § . (1) A zárt ülésen a képviselőtestület tagja, a jegyző, meghívás esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője az érintett és a szakértő vesz részt.

(2) Zárt ülést a képviselőtestület minősített többségű szavazattal rendelhet el.

27. § . (1) Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselőtestület – vitát követően – dönt.

(2) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot, az ülésvezető felszólítására a javaslatot indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(4) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

28. § . A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, az utóbbi távollétében az ügyrendi bizottság elnök vezeti.

29. § . Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

30. § . Az ülésvezetőnek a rend fenntartása érdekében tett – 29. §. szerinti – intézkedéseivel szemben felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

31. § . (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől valamint a jegyzőtől – önkormányzati feladatkörükbe tartozó témákban – felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, illetve problémafeltevés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetve valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenyégi körével.

(3) A felvilágosítás kérést a polgármesternél 3 nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani. Amennyiben a felvilágosítás kérést határidőn túl, vagy testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület soron következő ülésén dönt.

32. § . Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának polgármester általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

33. § . (1) A „kérdezés” minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre előkészítésre vonatkozó tudakozás, amely tartalma szerint nem sorolható a felvilágosítás kérés fogalomkörébe, és nem tartozik az ülés napirendjének témakörébe.

(2) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg. A kérdés feltevésére és megválaszolására rendelkezésre álló időtartamot a képviselő-testület esetenként határozza meg.

34. § . (1) A napirend tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére a napirend előterjesztője jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. A kérdés elhangzása után a válaszadás, majd a fenti személyek hozzászólása következik.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

35. § . Személyes megjegyzést tehet – maximum 3 perces időtartamban – a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során az őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát próbálja kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni.

36. § . A szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

37. § . Az ülésvezető a vita lezárását követően elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

38. § . A javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozathozatal szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.

39. § . A megválasztott képviselők több, mint felének – legalább 3 képviselő – egybehangzó szavazata szükséges – minősített többség - :

40. § . A képviselő-testület döntéseit ( határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meglehet ismételni.

41. § . Szavazni csak „igen”-nel és „nem”-mel lehet, a szavazástól tartózkodni nem lehet.

42. § . Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő, tekintettel arra, hogy a javaslat nem kapta meg a határozathozatalhoz szükséges szavazatszámot, a javaslat elutasításra került.

43. § . Név szerinti szavazást kell elrendelni:

44. § . A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ – igen/nem – a névsorban rögzít. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

45. § . A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben a zárt ülés tartása kötelező, vagy zárt ülés tartható.

46. § . A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

47. § . A képviselő-testület:

48. § . A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

49. § . A képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

50. § .A határozat tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, valamint a szavazás szám szerinti eredményét, illetőleg a minősített többséget igénylő ügy esetén az erre való utalást, valamint a névszerinti vagy titkos szavazásra utalást.

51. § . A képviselő-testület – az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdésében a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, annak végrehajtására valamint a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet alkot.

52. § . A képviselőtestület rendeletet alkot:

53. § . A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

54. § . (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző hangrögzítővel készített hangfelvétel útján gondoskodik. A képviselőtestület üléséről készített hangfelvételt 1 hónapig kell őrizni, azt követően a jegyző megsemmisíti azokat. A jegyzőkönyv röviden és tömören, valamint lényegretörően tartalmazza:

55. § . A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, egyszerű többséggel dönthet arról, hogy:

56. § . A jegyzőkönyv mellékletei:

57. § .(1) A testületi ülésről 2 példányban készül jegyzőkönyv, ebből:

58. § . A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztéseibe és az ülés jegyzőkönyvébe.

59. § . A számozott határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat formájában – a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül az érintetteknek meg kell küldeni.

60. § . A képviselőtestület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ. A képviselőtestület állandó bizottságként az ügyrendi bizottságot hozza létre.

60. § /A. (1) Ügyrendi bizottság, mely összetételét tekintve , 3 fő képviselőből áll.

(2) A Bizottság hatásköre:

61. § . A települési képviselő a ciklusprogramban és a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért, illetőleg a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében. A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei megválasztásával keletkeznek.

62. § . A települési képviselők fogadóóráikat az általuk meghirdetett helyen és időben tartják.

63. § . A települési képviselő a mandátumvizsgálat eredményeiről szóló határozat meghozatalát követően, az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Az eskü szövegét a 3 .sz. függelék tartalmazza.

64. § . A képviselők jogai:

65. § . A képviselő kötelességei:

66. § . (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott tisztségviselő, aki a polgármesteri megbízást társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. A polgármester a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

67. § . A polgármester a megválasztását követő első ülésen esküt tesz a képviselőtestület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az 4. sz. függelék tartalmazza.

68. § .(1) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv, a kapcsolódó törvények, valamint az SZMSZ tartalmazza.

(2) A polgármester feladatai ezen túlmenően a képviselő-testülettel illetőleg annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők:

69. § . A polgármesteri tisztséggel kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény határozza meg.

70. § . A polgármester, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselőtestület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

71. § . A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a tagjai közül – titkos szavazással, minősített többséggel – egy fő - társadalmi megbízatású - alpolgármestert és egy fő külsős alpolgármestert választ. Az alpolgármester és a külsős alpolgármester esküt tesz, az eskü szövegét a 6. sz. függelék tartalmazza.

72. § . A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. A képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését.

73. § . Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok. Az alpolgármester által tartott fogadóórát a 7. számú függelék tartalmazza.

74. § . A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, az önkormányzatok működésével, a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, Diósviszló Rádfalva, Garé, Babarcszőlős, Bisse, Kisdér, Siklósbodony községek képviselő-testületeivel közösen – Diósviszló székhellyel – egységes közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

75. § . (1) A hivatal helyi költségvetési szerv. A hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, alapvető feladatait, működésének finanszírozási arányát és módját a hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttműködési megállapodása rögzíti.

(2) megállapodás tartalmazza:

76. § . A hivatal működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából a hivatalt alkotó községek polgármesterei a jegyző részvételével rendszeres megbeszélést tartanak.

77. § . A hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

78. § . (1) A jegyzőt a közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei pályázat alapján határozatlan időre – nevezik ki az Mötv. 82-83. §-aiban foglaltak alapján.

79. § . A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és dolgozói tekintetében. A kinevezéshez, bérezéshez a vezetői kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges. 8 sz. függelék

80. § . A közös fenntartású intézményekkel kapcsolatos – a képviselő-testületek hatáskörébe tartozó – személyi és költségvetési kérdésekben valamint a közös vagyont érintő ügyekben Diósviszló, Rádfalva, Garé, Babarcszőlős, Bisse, Kisdér, Siklósbodony községek képviselőtestületei együttes ülésen határoznak.

81. § . (1) A képviselő-testületek évente szükség szerint, de legalább két együttes ülést tartanak. Az együttes ülést a társult községek polgármesterei felváltva hívják össze. Az együttes ülés helye: az ülést összehívó önkormányzat polgármesteri hivatala..

(2) Az együttes ülést az ülést összehívó polgármester vezeti le.

82. § . (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat más önkormányzat képviselőtestületével. A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.

(2) A társulás célja és rendeltetése:

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(4) A társulásokra az Mötv. IV. fejezetében foglaltak az irányadóak.

83. § . A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

84. § . Fontosabb lakossági fórumok:

85. § . (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen érdekelt szervezetek képviselői kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 8 nappal előbb, a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közmeghallgatás kihirdetéséről a polgármester gondoskodik. Szükség szerint a témák jellegéről, közérdekű jelentőségéről, vagy az állampolgári kezdeményezések számától függően a polgármester:

86. § . Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak. A rendezvényről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

87. § . A lakosság egészét, vagy nagyobb csoportjait érintő, közteherrel járó helyi közügyekben a döntés előkészítése során, vagy a tervezett intézkedésekről a lakossági (szakmai) érdekképviseletek szerveivel egyeztető tárgyalást kell tartani. Az érdekegyeztetésről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

88. § . A képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeiről, az eljárás rendjéről külön rendeletet alkot.

89. § . (1) A helyi önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerint folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés útján gyakorolja. Az önkormányzat a belső ellenőrzési kötelezettségét megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.

(3) A belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait, az arra vonatkozó belső szabályokat és módszertani útmutatókat, a szabálytalanságok feltárása esetén követendő eljárásokat , valamint a belső ellenőrzésre vonatkozó kormányrendelet által kötelezően szabályozandó egyéb kérdéseket a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza..

(4) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület a következő évre vonatkozóan az előző év november 15-éig hagyja jóvá.

90. § . (1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás részletes (vagyongazdálkodás köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozóan ) szabályiról külön rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület felelős az önkormányzat vagyonáért. A képviselő-testületet megilletik a tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonosi kötelezettségek.

(3) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdont köteles takarékosan, a jó gazda gondosságával kezelni, a tulajdont állagában megóvni, lehetőség szerint gyarapítani.

(4) A képviselő-testület köteles vagyonáról nyilvántartást készíteni és azt folyamatosan vezetni. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(5) A képviselő-testület vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítése esetén köteles a község lakosságát hirdetmény útján értesíteni.

(6) Az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.

91. § .(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az első fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:

92. § . (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. (Mötv. 115. §.)

(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását..

(3) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó szabályokat az Mötv. valamint az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló törvényben és a végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni.

93. § . A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben – közvetlenül, vagy érdekképviselete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és:

94. § . (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti az SZMSZ-ről korábban megalkotott 6/2014(X.21.) önkormányzati rendelet.