Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(X.28.) önkormányzati rendelete
Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testületének
Hatályos: 2022. 03. 27Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(X.28.) önkormányzati rendelete
Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testületének
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat jelképei, pecsétjei, kitüntető címe, testvértelepülési kapcsolata
1. § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer.
(2) Az önkormányzat címere: "A címer egy csücsköstalpú (süvegezett) pajzs, középen boglárpajzzsal.
2. Az önkormányzat és szervei
2. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Örménykút Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 5556 Örménykút, Dózsa György utca 26.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott testület: Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Örménykút község közigazgatási területe
3. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal és társulásai látják el.2
Feladatok és hatáskörök
3. Az önkormányzat által ellátott feladatok és hatáskörök
4. § (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, melyeket e rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben a polgármesterre, vagy állandó bizottságára ruházhat. Az átruházott hatásköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e körben tett intézkedésekről, azok eredményéről a soron következő rendes ülésen – önkormányzati hatósági ügyben minden negyedévben – beszámol.
5. § Az önkormányzat költségtakarékos és hatékony gazdálkodás keretein belül gondoskodik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) által előírt kötelezendően ellátandó feladatokról és közszolgáltatásokról.
6. § (1) Az önkormányzat szabadon választhatja közfeladat ellátását, ha
a) ellátása nem sérti a település érdekeit,
b) a feladat ellátásához szükséges feltételek rendelkezésre állnak.
(2) A feladat vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.
(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.
(4) A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslatot költségvetési forrásokkal együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(5) Az önként vállalt feladat tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával kell állást foglalni.
(6) Az önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 2. melléklete tartalmazza
(7) Az önkormányzat által intézmény nélkül ellátott feladatok felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
7. § A képviselő-testület a település feladatainak ellátását kormányzati funkciókra besorolva biztosítja. A feladatok működtetéséről az egységes költségvetésében gondoskodik. Az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza
4. Az önkormányzat társulásban ellátott feladatai
8. § A Képviselő-testület a más településekkel megállapodva feladatai ellátására társulások létrehozásában vesz rész. A társulások által ellátott feladatok felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
9. § A képviselő-testület feladatai ellátásához önállóan, vagy társulás keretében intézményt, vagy más szervezetet alapíthat, kinevezi azok vezetőit. Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el. A képviselő-testület által alapított intézmény(ek) adatait e rendelet 5. melléklete tartalmazza
A Képviselő-testület működése
5. A képviselő-testület
10. § (1) A képviselő-testületet a polgármester és a megválasztott képviselők alkotják. A képviselő-testület névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.
6. A települési képviselő
11. § (1) A képviselő főbb jogai:
a) kezdeményezheti, önkormányzat működését, költségtakarékos és hatékony gazdálkodását befolyásoló döntések felülvizsgálatát,
b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös önkormányzati hivatal intézkedését, a jegyző a tett intézkedésről tizenöt napon belül köteles választ adni,
(2) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
b) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,
c) kapcsolattartás a település polgáraival, ill. különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
d) személyes érintettség bejelentése.
(3) Amennyiben a képviselő a (2) bekezdésben foglalt vagy az Mötv 32. §-ában foglalt egyéb kötelezettségeit megszegi, a következő hónapban esedékes tiszteletdíjának 25 %-a megvonásra kerül. Egy éven belül ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás mértéke 50 %.
7. A képviselő-testület munkaterve
12. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a feladatai végrehajtásának, döntéshozatalának ütemezését tartalmazó munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervhez napirendi javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők
b) a jegyző
c) a szlovák önkormányzat elnöke
d) a költségvetési szervek vezetői
e)3
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, javasolt napirend.
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
c) az előterjesztés előkészítésében résztvevők nevét.
(5) A munkaterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, annak indokairól.
(6) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban történő feltüntetésére a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert.
(7) Az éves munkaterv e rendelet 3. függeléke.
8. A képviselő-testület ülése
13. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, rendkívüli ülést, és közmeghallgatást egyéb lakossági fórumot tart.
(2) A képviselő-testület munkatervében rögzített ütemezéssel, általában havonta, de évente legalább 6 alkalommal, illetve feladataira tekintettel szükség szerint ülésezik
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület ülésének összehívásáról, a polgármester távollétében vezeti az ülést. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, ill. akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze, és vezeti az ülést.
(4)4 A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni tizenöt napon belüli időpontra a képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára
(5)5
14. § A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségéről zárt ülés tartása esetén a képviselő-testület a polgármester és a jegyző által biztosított információk közzétételével, átadásával gondoskodik.
9. A meghívó
15. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kézbesítésével történik.
(2) A meghívónak tartalmazni kell:
a) az ülés összehívóját,
b) az ülés helyét és időpontját,
c) a tervezett napirendeket, és azok előadót,
d) a tervezett bejelentések írásos előterjesztését,
e) a tervezett szóbeli előterjesztések témáit.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell:
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést,
b) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentést,
c) a napirendi pontok írásos előterjesztését,
d) a fontosabb bejelentések írásos előterjesztését.
(4) A képviselő-testület üléseit a Községháza polgármesteri irodájában tartja, de ha a tárgyalandó napirendi pont vagy más körülmény, illetve az érdeklődés indokolja, a képviselő-testület ülése máshová is összehívható.
(5) A képviselő-testület ülésére - a (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a meghívónak és az előterjesztéseknek az e-mailben történő megküldésével meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt, aljegyzőt.
(6) Csak az ülés meghívóját kapják elektronikus formában:
a) a költségvetési szervek vezetőit,
b) a települési szlovák nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a helyi polgárőrség elnökét a közbiztonsággal összefüggő napirendi pont tárgyalásakor.
e) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselőit a társaságot érintő ügyekben,
f) a meghívóban szereplő napirendi pont szerint érintett szervezet vezetője.
(7) Sürgős esetben az ülés előtti napon is kiküldhető a meghívó, ill. el lehet tekintetni az írásbeliségtől, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(8) Hirdetmény útján az ülés előtt legalább 3 nappal közzé kell tenni
a) az ülések
aa) időpontját,
ab) helyét,
ac) napirendi pontjait, továbbá
b) az írásos előterjesztések megtekintésének lehetőségét.
10. Az előterjesztés
16. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által javasolt rendelettervezet, határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató, bejelentéshez kapcsolódó írásban kiadott előterjesztés, javaslat.
(2) Az előterjesztést készülhet írásban és lehet szóbeli is. Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés
a) rendeletalkotás,
b) költségvetési szerv alapítása, átszervezése, megszűntetése,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) pályázat kiírása
tárgyában.
(3) A képviselő-testület döntési hatáskörébe tartozó előterjesztés főbb elemei:
a) Az első részben kell meghatározni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, (korábbi testületi megállapítások, hozott határozatok eredménye stb.) a tárgykörre vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztés előkészítésében és elkészítésében résztvevők véleményét, és mindazokat a tényeket, adatokat, melyek lehetővé teszik a képviselők számára az értékelést, a döntést.
b) az előterjesztés második része tartalmazza a határozati javaslatot.
(4) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, ill. a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott, szavazás előtt írásban rögzített javaslat. A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege
b) a végrehajtást igénylő döntésnél a végrehajtásért felelős személy neve, beosztása
c) és a határozat végrehajtásának határideje, ami
ca) naptári napban meghatározott, vagy
cb) "folyamatos", ha a végrehajtás többszöri és pontos időponttal meg nem határozható cselekményt igényel, vagy
cc) "azonnal", ha a végrehajtás többszöri és pontos időponttal meg nem határozható cselekményt igényel, vagy
cd) "értelem szerint", ha a végrehajtás határideje a határozat szövegéből egyértelműen megállapítható.
(5) Az előterjesztések elkészítéséért a feladattól függően a polgármester és a jegyző felelős.
(6) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ebben az esetben is vizsgálja a jegyző.
(7) Az Ügyrendi Bizottságnak kizárólagos előterjesztési hatásköre van a 38. § (3) bekezdésében meghatározott tárgykörökben.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakon túl további ügyekben nem szükséges a képviselő-testületi tárgyalás előtt beszerezni az Ügyrendi Bizottság állásfoglalását.
11. Sürgősségi tárgyalás
17. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(3) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat.
(4) A polgármester gondoskodik az indítvány kézbesítéséről, ha a kézbesítésre valamilyen okból nincs lehetőség azt az ülés megkezdése előtt kell a képviselők részére átadni.
(5) Ha a testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, egyszerű többséggel határoz arról, hogy az indítványt mikor fogja tárgyalni.
12. Kérdés, interpelláció
18. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után –
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) az önkormányzati bizottság(ok) elnökéhez,
d) a jegyzőhöz,
e) a költségvetési szervek vezetőihez
lehet kérdés, interpellációt szóban, vagy írásban feltenni.
(2) Kérdés, az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés tudakolózás. A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válasz elfogadásáról nem dönt a képviselő-testület.
(3) Interpelláció, olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával. Ha az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal korábban nyújtották be, úgy arra az ülésen válaszolni kell. Egyéb esetben legkésőbb öt napon belül az interpellációra írásban érdemi választ kell adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a testület vita nélkül dönt arról, hogy elfogadja-e a választ.
(5) Ha a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatára eseti bizottságot hozhat létre, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A vizsgálat eredménye alapján az interpellációra a képviselő-testület soron következő ülésén kell válaszolni.
13. A tanácskozási rend
19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester az ülés megnyitását követően ismerteti az igazoltan és az előzetes bejelentés nélkül távolmaradó képviselők nevét, majd megállapítja a határozat-képességet és szavazásra bocsátja a napirendi javaslatokat. A tanácskozás során folyamatosan vizsgálni kell a határozatképességet.
(3) Amennyiben az ülés határozatképtelen, a polgármester kitűzi az új ülés időpontját.
(4) A polgármester bejelenti, ha a nyilvános ülést zárt ülés követi.
(5) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester írásban ad tájékoztatást a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és két ülés között tett polgármesteri intézkedésekről, tanácskozásokról.
(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről legfeljebb negyedévente írásban számol be a polgármester.
20. § (1) A polgármester a meghívóban szereplő sorrendben minden előterjesztés felett vitát nyit, melynek során:
a) Az előadó a vita megkezdése előtt az írásos előterjesztéshez maximum 5 perc időtartamú szóbeli kiegészítést tehet, amennyiben a kiegészítés új információkat tartalmaz.
b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak a napirendi ponttal kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles válaszolni. Ha nem tud választ adni a kérdésre, arra 3 napon belül írásban kell válaszolni a polgármesternek, aki a választ a következő ülésen ismerteti.
(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólás időtartama maximum 2 perc lehet. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót.
(3) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be.
(4) Az előterjesztéshez bármely képviselő javaslatot, módosító javaslatot tehet.
(5) A vita lezárásáig javaslatát, módosító javaslatát bárki megváltoztathatja, vagy visszavonhatja.
(6) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további hozzászólás nincs vagy a testület a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel – a vita folytatását szükségtelennek tartja.
(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(8) A vita lezárása után, a testületi döntés meghozatala előtt a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(9) A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
21. § A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, amennyiben a döntéshozatalhoz nem áll elegendő információ a testület rendelkezésére. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz, egyidejűleg meghatározza a napirendi pont tárgyalásának időpontját.
14. A tanácskozás rendjének fenntartása
22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgytól,
b) rendre utasítja azt a személyt, aki képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ
(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester a rend helyreállításáig az ülést félbeszakítja.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A jelenlévő állampolgárok a tanácskozás rendjét nem zavarhatják. A rendzavarót a polgármester rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
15. A döntéshozatal, szavazás rendje
23. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító, és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd pedig az eredeti határozati javaslatról.
(2) Döntéshozatal előtt a döntésben részt vevő köteles jelezni személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása során meghozott döntést a testület hatályon kívül helyezi, a bekövetkezett károkért a mulasztással elmarasztalható döntéshozó kártérítési felelőséggel tartozik. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.
(3) A döntéshozatal előtt a polgármester minden esetben ellenőrzi a határozatképességet, melyet az Mötv. 47. §-ában foglaltak alapján állapít meg.
(4) Minősített többség, a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges:
a) az általa kiírt pályázattal kapcsolatos döntésekhez,
b) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatásához,
c) polgármester elleni kereset benyújtásához,
d) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
f) hitelfelvételhez,
g) a település-szerkezeti és szabályozási terv elfogadásához,
(5) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, mely kézfelemeléssel történik. Titkos szavazást tart, melyről jogszabály úgy rendelkezik, és titkos szavazás tarthat mindazokban az ügyekben, amelyeket zárt ülésen tárgyal, vagy a képviselő- testület tagjainak több mint fele kéri. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha törvény előírja, vagy a képviselők több mint fele kéri, azzal, hogy ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást tartani.
(6) A titkos szavazás lebonyolításához a testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A jegyző gondoskodik a szavazóhelyiség, az urna, a szavazólapok és a borítékok előkészítéséről, melyeket szavazás előtt átad a szavazatszámláló bizottság elnökének. A testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyvet, mely tartalmazza
a) a szavazás helyét,
b) a szavazás idejét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, aláírását
d) a szavazás tárgyát,
e) a szavazás eredményét,
f) a szavazás során előfordult jelentős eseményt.
(7) A név szerinti szavazást esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igennel” vagy „nemmel” szavaznak. A polgármester a szavazást követően kihirdeti az eredményt. A név szerinti szavazásról készült külön névsort az elhangzott szavazatok rögzítésével jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(8) A testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésről,
b) munkaterv szerinti napirend elfogadásáról,
c) képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról,
d) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
e) információs jelentés tudomásul vételéről,
f) interpellációra adott válasz elfogadásáról,
g) feladat-meghatározást nem tartalmazó kérdésre adott válaszról,
h) név szerinti szavazás elrendeléséről
24. § A képviselő-testület döntései:
a) rendelet
b) határozat
16. Rendeletalkotás
25. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) települési képviselők,
b) önkormányzati bizottság elnöke,
c) a polgármester,
d) alpolgármester,
e) a jegyző,
f) nemzetiségi önkormányzat,
g) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői,
h) önkormányzati társulás tagjai.
17. A rendelettervezet elkészítése
26. § (1) A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(2) A rendelettervezetet a jegyző a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint illetékes köztisztviselőjének bevonásával készíti elő. Megbízható az előkészítéssel önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, és külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A közös önkormányzati hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértő készíti elő.
(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során lehetőség szerint hatásvizsgálatból kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
a) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,
b) a lakossági fórumokon elhangzott vélemények.
(4) A rendelettervezethez módosító javaslatot írásban lehet benyújtani a tárgyalást megelőző munkanapon 12 óráig. Módosító javaslatot nyújthat be:
a) polgármester
b) a képviselő-testület bizottsága
c) a képviselő
d) a jegyző
e) költségvetési szerv vezetője
(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit, legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, melyről a lakosságot a helyben szokásos módon értesíteni kell.
(6) képviselő-testület dönthet a rendelettervezet kétfordulós tárgyalásáról is.
18. A rendelettervezet elfogadása
27. § (1) A jegyző, illetve más előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet- tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokára.
(2) A rendelet kihirdetéséről a rendelet egy példányának a könyvtárban történő kihelyezésével a jegyző gondoskodik.
(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy a kihirdetett rendelet egy példánya a Községházán és a község honlapján a lakosság számára elérhető legyen.
19. A rendeletek jelölése, és nyilvántartása
28. § (1) A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, az önkormányzati rendeletek évenként 1-től kezdődő folyamatos sorszámát, valamint fel kell tüntetni az évszámot, ezt követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és a kihirdetés napját (arab számmal), és az önkormányzati rendelet címét az alábbiak szerint:
20. A határozat
29. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntésének szó szerinti megfogalmazását, a végrehajtás határidejét, és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő arab sorszámmal kell jelölni, A határozat sorszáma mellett fel kell tüntetni az évszámot, ezt követően zárójelbe a határozathozatal hónapját római számmal és a napját arab számmal az alábbiak szerint: sorszám/év.(hó.nap.) határozat
(3) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(4) A határozatokról készített jegyzőkönyvi kivonatot a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül a jegyző átadja a végrehajtásért felelős személynek.
(5) A határozatok végrehajtásáról szóló írásos előterjesztést a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A képviselő-testület hatósági határozataira az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
30. § (1) A képviselő-testület üléséről ülést követő 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésért a jegyző felelős. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző, a polgármester és az ülésen jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott képviselő írja alá.
(2) Az képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző kezeli, elektronikus példányát megküldi a Megyei Kormányhivatal Vezetőjének. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet
c) az írásos előterjesztéseket,
d) az elfogadott rendeleteket.
A jegyzőkönyveket mellékleteivel együtt évente be kell köttetni.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és az a jegyző köteles külön kezelni.
(4) A választópolgárok – a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület ülésére készült előterjesztésekbe, és az ülésről készült jegyzőkönyvekbe.
21. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
31. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, melynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselő-testületnek nincs hatásköre, vagy illetékessége.
(3) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
32. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatással tartandó ülés összehívására a rendes ülés lefolytatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:
a) a közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a képviselő-testület külön határoz,
b) a közmeghallgatáson megjelent állampolgárok közérdekű kérdéseket, javaslatokat tehetnek,
c) a közmeghallgatáson elhangzott és helyben meg nem válaszolt kérdésekre 15 napon belül írásban kell választ adni,
d) A közérdekű javaslatokat a képviselő-testület soron következő ülésén megvitatja, és döntéséről a javaslatot tevő állampolgárt írásban, a lakosságot pedig hirdetmény útján tájékoztatja,
22. Lakossági fórumok
33. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott közmeghallgatáson túl falugyűlést, lakossági fórumot tarthat a lakosságot érintő fontosabb döntésekbe történő bevonása, illetve közvetlen tájékoztatása érdekében.
(2) A falugyűlés, lakossági fórum tárgyáról, helyéről és időpontjáról hirdetményben kell tájékoztatni a lakosságot.
(3) A falugyűlésről, lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ott felvetett kérdésekre a helyszínen, vagy legkésőbb 15 napon belül kell válaszolni az érdekelteknek. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, döntést igénylő kérdést a képviselő-testület soron következő ülésén tárgyalja, és a döntésről a polgármester 8 napon belül tájékozatja a lakosságot.
Az önkormányzat szervei, társulásai, az alpolgármester és a jegyző
23. A polgármester
34. § (1) A polgármester a tisztségét főállású polgármesterként látja el.
(2) A polgármester munkarendje a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek munkarendjével megegyezik.
(3) A polgármester köteles minden héten kedden 8-12 óráig ügyfélfogadást tartani.
(4) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést, és a közszolgáltatásokat,
c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást a közakarat érvényesülését,
d) a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés ismételt tárgyalását kezdeményezheti
e) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az alpolgármester akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnökének.
24. Az alpolgármester
35. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(2) A társadalmi megbízású alpolgármester hivatali munkarendje heti 1 óra, melyet szerdai napokon 1430-órától 1530óráig fogadó óra keretében tölt a közös önkormányzati hivatalban.
25. A jegyző, aljegyző
36. § (1) Örménykút Község Önkormányzata polgármesterének Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatának polgármesterével, az Mötv. 83. § b) pontjában foglaltak szerint meghozott döntését követően, Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatának polgármestere a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feldatok ellátásáról, megállapodás alapján, a tisztség betöltéséhez szükséges képesítési előírásoknak megfelelő, polgármesteri hivatalban vagy közös önkormányzati hivatalban alkalmazásban álló köztisztviselő gondoskodik.
26. A közös önkormányzati hivatal
37. § (1) Örménykút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt hoz létre: Csabacsűdi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
(2) A Csabacsűdi Közös önkormányzati hivatal Alapító Okiratának
a) kelte: . 2012. november 20.
b) száma: Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 296/2012. (XI.20.) számú határozatával illetve Örménykút Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a 161/2012. (XI.20.) számú határozatával fogadta el
(3) A közös önkormányzati hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel önállóan gazdálkodó, pénzügyi és gazdasági szervezeti egységgel rendelkező közhatalmi költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a közös önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési fenntartási költségeket.
(4)6 A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület által jóváhagyott közigazgatási szerződésben rögzített módon ellátja az Örménykúti Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat. Örménykút Község Önkormányzata az Örménykúti Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Örménykút Község Önkormányzata illetve a Csabacsűdi Közös Önkormányzati Hivatal közvetlenül gondoskodik a nemzetiségek jogairól szóló törvény 80. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásáról. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal a fentiek szerinti helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és feladatok ellátásra vonatkozóan közigazgatási szerződésben állapodik meg. A nemzetiségek jogairól szóló törvény 80. § (2) bekezdése alapján a megállapodást szükség szerint, az általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A hatályos közigazgatási szerződés a rendelet 4. függeléke.
(5) A közös önkormányzati hivatal alapvető feladatait és hatáskörét, az ügyfélfogadás rendjét, a hivatal munkarendjét, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, valamint a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket az külön szabályozás tartalmazza, melynek elfogadásáról a képviselő-testület határozatban dönt.
(6)7 A közös önkormányzati hivatal saját szervezeti rendje szerint látja el az önkormányzat iratkezelési feladatait a közös önkormányzati hivatal egyedi iratkezelési szabályzata alapján.
27. A képviselő-testület bizottságai
38. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságot választ.
(2) A képviselő-testület 3 tagú Ügyrendi Bizottságot választ. A bizottság elnökét, és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottság tagjainak névsorát e rendelet 5. függeléke tartalmazza.
(3) Az Ügyrendi Bizottság látja el a polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyviteli és ellenőrzési feladatokat, valamint az Mötv-ben szabályozott összeférhetetlenség vizsgálatával kapcsolatos ügyviteli és ellenőrzési feladatokat.
(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésének képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
39. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
(2) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, külön indítványra a kisebbségi véleményt is tartalmazza.
(3) A bizottság döntéseit határozatba kell foglalni. A bizottság határozatképességére és a határozathozatalra a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági határozatok jelölésére a testületi határozatok jelölésére vonatkozó szabályokat, az illetékes bizottság nevének rövidítésével kell alkalmazni az alábbiak szerint: sorszám /év(hó. nap) Ü. Biz. határozat
(4) A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.
28. Az önkormányzat társulásai
40. § (1) Örménykút Község Önkormányzata a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulásához csatlakozik.
(2) Az önkormányzatot a Társulási Tanács ülésén a polgármester képviseli. A polgármestert akadályoztatása esetén a Társulási Tanács ülésein teljes jogkörrel az alpolgármester képviseli.
(3) A Örménykút Község Önkormányzata Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatával megállapodást tart fenn a köznevelési feladatot ellátó költségvetési szerv közös alapításáról, fenntartásáról és fejlesztéséről.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
29. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos szabályok
41. § (1) A költségvetés tervezésekor a Kormány által rendelkezésre bocsátott irányelvek tartalmának figyelembevételével számba kell venni
a) az önkormányzat által ellátandó feladatokat,
b) az önkormányzat várható bevételeit.
(2) Az önkormányzat részére kötelezően előírt, és a szabadon vállalt feladatok tervezését alapos elemzésnek és helyzetfelmérésnek kell megelőzni:
a) pontosan rögzíteni kell a bevételi forrásokat és kiadási szükségleteket melyek gazdaságos és célszerű, jogszabályi keretek közt mozgó megoldást kell, hogy tartalmazzanak,
b) a jelentkező igényeket és célkitűzéseket egyeztetni kell,
c) meg kell határozni a szükségletek kielégítésének sorrendjét,
d) a várható döntések hatásait előzetesen fel kell mérni,
e) figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozó kötelezettségvállalásokat,
f) számolni kell a várható jogszabályi változásokkal, és a várható inflációs hatásokkal,
g) forráshiány jelentkezése esetén javaslatokat kell megfogalmazni a költségvetés kiadási oldalának csökkentésére, ill. bevételi oldalának növelésére.
(3) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartási törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A költségvetés tárgyalása egy fordulóban történik.
(4) A javasolt költségvetési rendelettervezet tartalmazza az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 24. §-ában rögzített szerkezetben, az Mötv. 111. §-ban meghatározott részletességgel a bevételi forrásokat és a működési fenntartási előirányzatokat, költségvetési szervenként, költségvetési szerven belül kiemelt előirányzatonként részletezve
(5) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) Adott költségvetési évben legfeljebb két alkalommal a Képviselő-testület vizsgálja munkája eredményességét, a gazdálkodás stabilitását. Meghatározott időszakban végzett munkája értékelés
30. Zárszámadás
42. § A költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási rendeletettel kapcsolatosan Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. §-ában foglalt rendelkezések az irányadóak.
31. Az önkormányzat vagyona
43. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, valamint
c) azokat a feltételeket, melyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében - részt vehet gazdasági vállalkozásban. A részvétel formájáról és módjáról külön rendeletet tartalmaz előírásokat.
(3) Örménykút Község Önkormányzata vagyonkezelői jogot ad át a tulajdonában lévő vízi közmű részét képező vagyonelemekre.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni a lakosságot.
32. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
44. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről szerződés alapján gondoskodik. Az éves ellenőrzési tervet az előző év december 31-ig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Az éves ellenőrzési jelentést a zárszámadással egyidejűleg kell a képviselő-testület elé beterjeszteni.
Záró rendelkezések
33. Hatálybalépés, hatályon kívül helyezés
2. Mellékletek, függelékek
46. § (1) E rendelet mellékletei:
1. melléklet - A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
2. melléklet - Önként vállalt feladatok felsorolása
3. melléklet - Az önkormányzat által intézmény nélkül ellátott feladatok
4. melléklet - Társulások által ellátott feladatok
5. melléklet - A képviselő-testület által társulásban alapított költségvetési szervek
(2) E rendelet függelékei:
1. függelék - Az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolása
2. függelék - A képviselő-testület tagjainak névsora
3. függelék - A képviselő-testület tárgyévi munkaterve
4. függelék - Az Örménykúti Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal megkötött megállapodás
5. függelék - Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora
1. melléklet8
1. dönt Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló rendeletben meghatározott települési és krízis támogatások tárgyában.
2. dönt Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testületének vagyonáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseiben megkapott felhatalmazásai alapján.
3. dönt az Önkormányzat beszerzései vonatkozásában: nettó 500.000,-Ft értékhatárig.
4. dönt az Önkormányzat közterület-használatáról és közterület-használat díjáról szóló rendeletben foglalt engedélyek tárgyában.
5. dönt az Önkormányzat településképi rendeletében megkapott felhatalmazásai alapján.
6. dönt a fiatalok önálló életkezdését, letelepedését segítő támogatásáról szóló rendeletben foglalt önkormányzati támogatások folyósításáról.
7. dönt a képviselő-testületet megillető tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulások megadása tárgyában.
8. dönt közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatti eljárásban, és a közigazgatási bírság megállapítása ügyében
2. melléklet
1. gyermekorvosi tanácsadás működtetése
2. falugondnoki szolgálat működtetése
3. Mázsaház üzemeltetése
4. Állati hulladékkezelő telep üzemeltetése
3. melléklet
1. közművelődés
Művelődési Ház, Örménykút Dózsa György utca 26.
2. könyvtár
Örménykút Könyvtári Információs és Közösségi Hely, Örménykút Dózsa György utca 26.
3. falugondnoki szolgálat
Örménykút Község Önkormányzatának Falugondnoki Szolgálata, Örménykút, Dózsa György utca 26.
4. települési állati hulladék melléktermék gyűjtő hely, Örménykút hrsz: 0148/82
4. melléklet
1. A Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás keretében ellátott önkormányzati feladatok:
a) szociális és gyermekjóléti feladatok: védőnői szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;
b) az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi felnőtt és gyermekorvosi sürgősségi ügyelet ellátása.
2. A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás keretében látja el az önkormányzat működési területén keletkező kommunális szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos feladatait.
3. Csabacsűd - Örménykút Köznevelési Intézményi Társulás biztosítja az Mötv. 13. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott kötelező óvodai ellátást.
5. melléklet
1. A költségvetési szerv neve: Hársliget Óvoda, Csabacsűd - Örménykút
A költségvetési szerv székhelye: Csabacsűd, Petőfi u. 57/2
2. A költségvetési szerv neve: Csabacsűdi Közös Önkormányzati Hivatal
A költségvetési szerv székhelye: Csabacsűd, Szabadság u. 41.
A költségvetési szerv kirendeltsége: Örménykút, Dózsa György utca 26.
Módosította a 2/2020.(I.20.) önkormányzati rendelet 1.§-a Hatályos 2020. január 21.napjától
Módosította a 2/2020.(I.20.) önkormányzati rendelet 2.§-a Hatályos 2020. január 21.napjától
Hatályon kívül helyezte a 2/2020.(I.20.) önkormányzati rendelet 4.§ (2)bekezdés 1.pontja. Hatályon kívül 2020.január 21. napjától.
A 13. § (4) bekezdése az Örménykút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (III. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 2/2020.(I.20.) önkormányzati rendelet 4.§ (2)bekezdés 2.pontja. Hatályon kívül 2020.január 21. napjától
A 37. § (4) bekezdése az Örménykút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (6) bekezdését az Örménykút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 2/2020.(I.20.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2020. január 21. napjától