Zámoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2023. 12. 16Zámoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Zámoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Kormányrendelet szerinti teljes eljárás során a véleményezésben részt államigazgatási szervek és partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános Előírások
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség.
c) Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a főépítmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyári konyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, fedett úszómedence, szauna, sport- és fitnesz épület. A kettőnél több gépkocsi tárolására alkalmas sorgarázs nem minősül melléképületnek.
d) Kialakult: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott az építési övezetre, övezetre jellemző beépítési módot a telektömbben jellemző beépítés szerint kell meghatározni. A kialakítható legkisebb telekterület és telekszélesség „K” jelölése esetén az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekösszevonást, telekhatárrendezést.
A telek legnagyobb beépítettsége, a legkisebb zöldfelületi arány és a megengedett legnagyobb épületmagasság „K” jelölése esetén legfeljebb az építési övezetre, övezetre jellemző mértékszámtól +10%-al térhet el.
2. § A képviselő-testület:
a) az SZT-1 jelű és M=1:4000 méretarányú Zámoly belterületi szabályozási tervét a 1. melléklet szerint állapítja meg,
b) az SZT-2 jelű és M=1:10000 méretarányú Zámoly külterületi szabályozási tervét a 2. melléklet szerint állapítja meg,
c) az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési határértékeit az 3. melléklet szerint állapítja meg,
d) az egyes övezetek telekalakítási és beépítési és határértékeit az 4. melléklet szerint állapítja meg,
e) az egyes építési övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását a 5. melléklet szerint állapítja meg,
f) az egyes övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását a 6. melléklet szerint állapítja meg,
g) a biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területeket a 7. melléklet szerint állapítja meg.
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal,
b) szabályozási szélesség,
c) építési övezet, övezet határa és jele,
d) építési hely,
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok,
b) műemlékek,
c) műemléki környezet határa
d) helyi védett egyedi érték
e) régészeti lelőhely határa/területe,
f) országos jelentőségű természeti emlék és védett természeti érték határa/területe
g) Natura 2000 terület
h) országos ökológiai hálózat magterület,
i) országos ökológiai hálózat pufferterülete
j) tájképvédelmi terület határa,
k) vízminőségvédelmi terület
l) bányatelek határa
m) földtani veszélyforrás terület
n) vízbázis külső védőterülete
o) napelempark létesítésére korlátozottan igénybe vehető terület határa/területe,
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ,
b) közművezetékek,
c) tervezett főút
d) tervezett mellékút
e) tervezett kerékpárút.
Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
3. Az építés általános feltételei
4. § (1) A meglévő, már kialakított telkek abban az esetben építhetők be, ha a telekre vonatkozó országos és helyi építési előírások betarthatók.
(2) Amennyiben a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(3) A telek, építési telek megközelíthetőnek tekinthető, abban az esetben is, amennyiben a közterülettel vagy a magánúttal legalább 3 m széles, vízfolyás felett átvezetett hídon van kapcsolata.
(4) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
(5) Melléképület építési helyen belül építhető.
(6) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Beépítésre szánt területen állattartó épületet és trágyatárolót csak falusias lakóterületen és különleges mezőgazdasági üzemi területen lehet építeni.
b) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 10 méternél távolabb kell elhelyezni.
c) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
5. § (1) Terepszint alatti építmény az építési telek bármely részén építhető, amennyiben más építményt, régészeti értéket nem veszélyeztet.
(2) Nem minősül terepszint alatti építménynek az épületek pinceszintje.
(3) Naperőmű és napelempark - a háztartási méretű kiserőművek kivételével - a naperőmű létesítésének korlátozásával érintett területen belül nem létesíthető.
4. Beépítési mód, beépítési hely
6. § (1) Az építési telkeken az építési helyet – amennyiben a szabályozási terv építési hely jelölést nem tartalmaz – a (2) – (7) bekezdésben foglaltak szerint kell lehatárolni.
(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, vagy a telektömbben kialakult telekhatár.
(3) Az előkert méretét beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodóan kell meghatározni. Az előkert vonatkozásában kialakultnak tekintendő az építési tevékenységgel érintett építési telek melletti 2-2 építési telken a meglevő épületek és a telek utcai homlokvonala közötti jellemző távolság mértéke.
(4) Még be nem épített területen az előkert mérete az építési övezetre vonatkozó külön előírás szerinti, vagy a szabályozási terven jelölt, ennek hiányában 5 méter.
(5) Oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete építési övezet előírása szerinti, illetve a szabályozási terven jelölt, ennek hiányában
a) lakóterületen és vegyes területen az épületmagasság, de legalább 4,0 méter,
b) egyéb építési övezetben az épületmagasság, de legalább 6 méter.
(6) Szabadon álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete építési övezet előírása szerinti, illetve a szabályozási terven jelölt, ennek hiányában az építési övezetre előírt épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter,
(7) A hátsókert mérete 6,0 méter, kivéve:
a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 méter, vagy a kialakult állapot szerinti,
c) fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 méter.
(8) Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az építési telken húzódó közművek felett épület, épületrész nem állhat.
Beépítésre szánt területek
5. Beépítésre szánt területek tagozódása
7. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
a) Lke - rövidítéssel jelölt kertvárosias lakóterület,
b) Lf - rövidítéssel jelölt falusias lakóterület,
c) Vt - rövidítéssel jelölt településközponti vegyes terület,
d) Gksz - rövidítéssel jelölt kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület,
e) Gá - rövidítéssel jelölt általános gazdasági terület,
f) K-Sp - rövidítéssel jelölt különleges sport terület,
g) K-Rek - rövidítéssel jelölt különleges rekreációs terület,
h) K-Mü - rövidítéssel jelölt különleges mezőgazdasági üzemi terület,
6. Kertvárosias lakóterület
8. § (1) Kertvárosias lakóterület Lke jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető főépítmények a 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató rendeltetési egység létesíthető.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein több főépítmény építhető, melyben több rendeltetési egység elhelyezhető.
(3) Kertvárosias lakóterület Lke jellel jelölt építési övezetben nem helyezhető el önálló italbolt és zenés, táncos rendezvények tartására alkalmas vendéglátó rendeltetési egység.
(4) Az Lke jelű építési övezetekben elhelyezhető lakások számát úgy kell meghatározni, hogy 400 m2 telekterületenként egy lakás építhető, azzal, hogy egy építési telken legfeljebb 4 lakás létesíthető.
7. Falusias lakóterület
9. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják azzal a kikötéssel, hogy csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató rendeltetési egység létesíthető.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein kettő főépítmény építhető.
(3) Földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető, amennyiben az építési hely közterület felé eső részén már épült önálló főépítmény.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 méteres teleksávban.
(5) Az Lf jelű építési övezetekben elhelyezhető lakások számát úgy kell meghatározni, hogy 400 m2 telekterületenként egy lakás építhető, azzal, hogy egy építési telken legfeljebb 4 lakás létesíthető.
8. Településközponti vegyes terület
10. § (1) A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmény az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(2) Az építési övezetekben elhelyezhető lakások számát úgy kell meghatározni, hogy 400 m2 telekterületenként egy lakás építhető, azzal, hogy egy építési telken legfeljebb 10 lakás létesíthető.
9. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(2) Az építési övezetekben a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetekben az előkert, oldalkert és hátsókert mérete 10 méter.
(5) Az építési övezet építési telkén elhelyezhető gazdasági célú épületen belül egy tulajdonosi vagy szolgálati lakás.
(6) Gazdasági területen a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles többszintes, a környezeti hatások csökkentését szolgáló zöldfelületet kell létesíteni. A többszintes zöldfelületen elhelyezhető a terület legfeljebb 30%-át érintően közművesítési és közlekedési célú létesítmény (pl. közmű műtárgy, kapubehajtó, telken belüli burkolt út, parkoló stb).
10. Általános gazdasági terület
12. § (1) Az általános gazdasági Gá jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(2) Az építési övezetekben a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(4) Az építési övezetekben az előkert mérete 10 méter.
(5) A Gá-1 jelű építési telkén elhelyezhető gazdasági célú épületen belül egy szolgálati lakás.
(6) A Gá-1 jelű építési övezetben elhelyezhető a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, valamint az alaprendeltetéssel összefüggő, azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épület.
(7) Általános gazdasági területen – amennyiben a meglevő beépítés lehetővé teszi - a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles többszintes, a környezeti hatások csökkentését szolgáló zöldfelületet kell létesíteni. A többszintes zöldfelületen elhelyezhető a terület legfeljebb 30%-át érintően közművesítési és közlekedési célú létesítmény (pl. közmű műtárgy, kapubehajtó, telken belüli burkolt út, parkoló stb).
11. Különleges sportterület
13. § (1) Különleges sport, K-Sp jellel jelölt terület a sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő tevékenységek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(3) Melléképület nem helyezhető el a területen.
(4) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
12. Különleges rekreációs terület
14. § (1) Különleges rekreációs K-Rek jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a szabadidő eltöltés építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmény az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) A kialakított telkek területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.
13. Különleges mezőgazdasági üzemi
15. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi K-Mü jellel jelölt építési övezetben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló épület, és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás, valamint az alaprendeltetéssel összefüggő, azt kiszolgáló rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) A területen elhelyezhető főépítmények az 5. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatják.
(3) Az építési övezetben az alkalmazott technológia miatt szükséges építmények magassága az övezetre előírt épületmagasság értékénél magasabb lehet.
(4) A K-Mü jelű építési övezet építési telkén elhelyezhető egy tulajdonosi és egy szolgálati lakás.
(5) Mezőgazdasági üzemi területen – amennyiben a meglevő beépítés lehetővé teszi - a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles, többszintes, a környezeti hatások csökkentését szolgáló zöldfelületet kell létesíteni. A többszintes zöldfelületen elhelyezhető a terület legfeljebb 30%-át érintően közművesítési és közlekedési célú létesítmény (pl. közmű műtárgy, kapubehajtó, telken belüli burkolt út, parkoló stb).
Beépítésre nem szánt területek
14. Beépítésre nem szánt területek tagozódása
16. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Közlekedési és közmű terület, ezen belül:
aa) Köu - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület,
ab) Köu-k - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület-kiszolgáló út,
ac) Közm - rövidítéssel jelölt közmű elhelyezési terület
b) Zöldterület, ezen belül
ba) Zkp - rövidítéssel jelölt közpark
bb) Zkk - rövidítéssel jelölt közkert
c) Erdőterület, ezen belül
ca) Ev - rövidítéssel jelölt védelmi célú erdő
cb) Er - rövidítéssel jelölt rekreációsi célú erdő
cc) Ee- rövidítéssel jelölt egyéb erdő
d) Mezőgazdasági terület
da) Mk - rövidítéssel jelölt kertes mezőgazdasági terület
db) Má - rövidítéssel jelölt általános mezőgazdasági terület
dc) Mt - rövidítéssel jelölt tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
e) Vízgazdálkodási Vg – rövidítéssel jelölt vízgazdálkodási terület
f) Különleges beépítésre nem szánt terület, ezen kelül
fa) Kb-T - rövidítéssel jelölt temető terület
fb) Kb-B - rövidítéssel jelölt bánya terület
fc) Kb-Rek - rövidítéssel jelölt rekreációs terület
fd) Kb-Tur - rövidítéssel jelölt turisztikai terület
fe) Kb-Kt – rövidítéssel jelölt burkolt közterület
15. Közlekedési területek általános előírásai
17. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (főhálózati) és Köu-K (kiszolgáló út) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A területen elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási terv ábrázolja.
(5) 8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.
(6) A település igazgatási területén bármely építési övezetben és övezetben kialakítható magánút, melynek legkisebb szélessége 6 m lehet, amennyiben legfeljebb 3 telek megközelítésére szolgál és közforgalom céljára nem átadott magánútként alakítják ki.
(7) Legalább négy telek megközelítésére szolgáló magánút csak közforgalom céljára átadott magánútként létesíthető, melynek legkisebb szélessége 8 m lehet.
16. Közműelhelyezési területek általános előírásai
18. § (1) Közműelhelyezési terület a Közm jellel jelölt övezet, mely a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Közm övezetben elhelyezhető főépítmény és melléképítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
17. Zöldterületek általános előírásai
19. § (1) Zöldterület a Z-kp jellel jelölt közpark és a Z-kk jellel jelölt közkert övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Z-kp övezetben elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) Z-kk övezetben épület nem építhető.
18. Erdőterület
20. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) A rekreációs rendeltetésű erdőterület az Er jellel jelölt övezet, mely elsősorban közjóléti célt szolgáló, pihenést, testedzést szolgáló és az ezzel összefüggő rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet beépítési határértékeit az 4. melléklet szerint állapítja meg.
(4) Az Er jelű övezetben elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(5) Az egyéb rendeltetésű erdőterület az Ee jellel jelölt övezetek. Az övezet beépítési határértékeit az 4. melléklet szerint állapítja meg.
(6) Az Ee jelű övezetben elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
19. Kertes mezőgazdasági terület
21. § (1) Az Mk jellel jelölt övezet elsősorban kisüzemi és családi használatú, jellemzően kert és gyümölcsös vagy szőlő művelési ágú telkek területe.
(2) Mk jelű övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet. Az övezetben kereskedelmi tevékenységet folytatni csak a területen megtermelt saját termékek értékesítése céljából lehet, szolgáltatói tevékenység kizárólag a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan folytatható.
(3) Kertes mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) az előkert 10 méter,
b) a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(4) A Mk jelű övezetben bírtokközpont nem létesíthető.
20. Általános mezőgazdasági terület
22. § (1) Az Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Má jelű övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet. Az övezetben kereskedelmi tevékenységet folytatni csak a területen megtermelt saját termékek értékesítése céljából lehet, szolgáltatói tevékenység kizárólag a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan folytatható.
(3) Általános mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett elhelyezett technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasságot meghaladhatja.
(4) Az országos ökológiai hálózattal érintett földrészletek esetében az épületeket az ökológiai hálózattal nem érintett területrészén kell elhelyezni.
(5) Az általános mezőgazdasági övezetben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőséget a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 40 %-ot nem haladhatja meg.
(6) Kizárólag az Má-1 jelű övezetben építhető egy szolgálati vagy egy tulajdonosi lakás az OTÉK rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett.
21. Tájgazdálkodási mezőgazdasági területek
23. § (1) Az Mt jellel jelölt tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetek a természetközeli használatot folytató területek.
(2) Mt jelű övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
(3) Tájgazdálkodási mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) az épületeket a telekhatároktól legalább 10 m távolságra kell elhelyezni,
b) a technológiai berendezés, építmény (pl. kémény, torony, tároló tartály, stb.) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasság értéket nem haladhatja meg.
(4) Az Mt övezetben birtokközpont központi telke nem létesíthető.
22. Vízgazdálkodási területek
24. § (1) Vízgazdálkodási terület a Vg jellel jelölt övezet, mely a településen található álló- és folyóvizek hasznosítását és megőrzését, védelmét biztosítja.
(2) Vg jelű övezetben épület nem építhető.
23. Különleges beépítésre nem szánt temető terület
25. § (1) Különleges beépítésre nem szánt temető Kb-T jellel jelölt övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető főépítmény a 6. mellékletben megengedett rendeltetési egységeket tartalmazhatja.
(3) Melléképület nem helyezhető el a területen.
(4) Az övezetben az előkert, oldalkert és hátsókert mérete 6 méter.
24. Különleges beépítésre nem szánt bánya terület
26. § (1) A különleges beépítésre nem szánt bánya terület a Kb-B jellel jelölt övezet, mely az ásványi nyersanyag kitermelésére szolgáló terület.
(2) A Kb-B övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
25. Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület
27. § (1) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület a Kb-Rek jellel jelölt övezet, mely a sportolást, a szabadidő eltöltést, a pihenést, testedzést szolgáló terület.
(2) A Kb-Rek övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
(3) A Kb-Rek övezetben építhető egy szolgálati lakás az OTÉK rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett.
26. Különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület
28. § (1) A különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület a Kb-Tur jellel jelölt övezet, mely a turizmust kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A Kb-Tur övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
27. Különleges beépítésre nem szánt burkolt közterület
29. § (1) A különleges beépítésre nem szánt burkolt közterület a Kb-Kt jellel jelölt övezet, melybe az önálló parkoló területek tartoznak.
(2) A Kb-Kt övezetben épületet elhelyezni az 4. melléklet és a 6. melléklet figyelembevételével lehet.
Járművek elhelyezése, a járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
30. § (1) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről az OTÉK-ban előírtaknak megfelelően kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.
(2) Lakó rendeltetési egységenként az ingatlan területén 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.
(3) Az önkormányzati tulajdonú közösségi, oktatási, nevelési és igazgatási épületekhez tartozó parkolók 50 %-a közterületen is elhelyezhető.
Környezetvédelmi előírások
28. Környezetvédelem
31. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken túli mértékű környezetterhelést és igénybevételt nem okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek - amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telekhatáron kell teljesülniük.
29. Felszín alatti vizek védelme
32. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Zámoly település közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából érzékeny kategóriába sorolt.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A közüzemi szennyvízelvezető rendszer kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(4) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
(5) Vízminőségvédelmi területen a keletkező szennyvíz szikkasztása tilos.
(6) A vízbázis külső védőövezetén belül építeni és egyéb tevékenységet folytatni a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint lehet.
30. A levegő védelme
33. § (1) Zámoly az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(3) A belterületen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
31. A termőföld védelme
34. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
(3) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
32. A zaj elleni védelem
35. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, védőterületek, védőtávolságok
36. § (1) A település területén a Szabályozási terv a következő védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) vízminőségvédelmi terület
d) természeti területek.
(2) A földtani veszélyforrás területen épület nem építhető.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások, telekalakítás
37. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.
(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti, övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el a 3. melléklet szerint, az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket, továbbá a 4. melléklet szerint a telek legkisebb kialakítható területére, vagy az övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.
(5) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a Szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést és elbirtoklást kivéve - tovább nem csökkenthetők.
(6) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások, örökségvédelem és régészet
38. § (1) A település területén az Országos Ökológiai Hálózat magterülete és a pufferterület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A magterülettel érintett területen az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.
39. § (1) Az országos védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó szabályokat az országos örökségvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
(2) A helyi jelentőségű védett művi értékeket a településen nincsenek.
(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket – más jogszabály által elrendelt szabályozási elemként – a szabályozási tervek jelölik, vonatkozó szabályokat az országos örökségvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
Záró rendelkezések
40. § Ez a rendelet 2023. december 15-én lép hatályba.
41. §1
A 41. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.