4. § (1) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

5. § A falusias lakóterületek ( Lf ) építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen lakóterületek építési használatuk, jellegük és beépítési szintterület-sűrűségük alapján falusias lakóterületek. Ezen területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai . (OTÉK 14. §) A lakóterületeken legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek helyezhetők el.

9. § (1) A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. Ezen területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai. (OTÉK 16. §)

(2) A településközpont vegyes terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

11. § (1) A gazdasági terület egyéb ipari gazdasági terület (Geip), amely elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál. Ezen területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai. (OTÉK 19. §)

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület határait a szabályozási terv tartalmazza.

13. § (1) Különleges terület a házikertes különleges terület (Kh), a temető különleges terület (Kt), a sportolási célú különleges terület (Ks), a pincés különleges terület, a nyersanyaglelőhely különleges (Kn) terület, és a gazdasági célú különleges (Kg) terület. (OTÉK 24. §)

(2) A különleges terület építési övezeti határait a szabályozási terv tartalmazza.

16/A. §² Az építési övezet építési telkein a sportolást, illetve az egyéb szabadidős (és kulturális) tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl: fedett szabadtéri színpad, esőbeálló, stb.) helyezhetők el.

20. § (1) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint az alábbiak:

(3)³ A szabályozási terven jelölt záportározó területén, övezettől függetlenül

21. § (1) A közúti közlekedési terület (KÖu) határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - , a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. Ezen területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai. (OTÉK 26.§)

(3) A közlekedési területek út mintakeresztszelvényeit a helyi építési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

23. § (1) A zöldterületek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A zöldterület (Z) az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). Ezen területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai. (OTÉK 27.§)

(3) ^[9]

(4) ^[10]

(5) ^[11]

(6) ^[12]

(7) ^[13]

24. § ^[14](1) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: gazdasági erdő terület (Eg), illetve védő erdő terület (Ev), amelynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai. (OTÉK 28.§)

(2) Az erdőterületek övezeteinek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.

26. § (1) A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), melynek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza. Ezen területen alkalmazandók az OTÉK vonatkozó előírásai. (OTÉK 29.§)

28. § (1) A vízgazdálkodási területek (V) a vízgazdálkodással összefüggő területek.

29. § Az építési telkeken, beépítési módjuktól függően – ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák – az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.

30. § (1) Az előkert legkisebb mélysége a Egri út, Tarnai út, Vöröshadsereg út, Petőfi út, és a Zöld út mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken, valamint a Fő út 2.-48. házszámú ingatlanok előtti útszakasz mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken, az úttengelytől mért 13 méteres távolság és az úttengelytől mért utcai telekhatár távolságának különbsége.

(2) Az előkert legkisebb mélységét az (1) bekezdésben nem említett építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélysége határozza meg az alábbiak szerint: az előkert mélysége a két szomszédos beépített építési telek előkerti mélységének átlaga.

31. § (1) Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:

32. § (1) A hátsókert méretének meghatározására az OTÉK 35. § (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az építési hely hátsó határvonala az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve az építési telek utcai telekhatárától legalább 45 méter távolságra lehet. Az építési teleknek az építési hely hátsó határvonala mögötti területére a hátsókert előírásait kell alkalmazni.

33. § Az építési vonalat az előkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárától 1,0 méterre kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható.

34. § (1) A műemlékeket és a műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.

(2) A régészeti lelőhely területének lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A régészeti lelőhely területén csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet földmunkával járó beruházást megvalósítani. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a 2001. évi LXIV tv. 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(3) A helyi védelem alatt álló és helyi védelemre tervezett épületeket és területeket a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Egerszólát község helyi építészeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

(4) A műemlékek és helyi védelmű épületek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.

(5) A helyi védelmű területen a lakóépületek tömegalakítása, tetőformája, nyílásosztása, homlokzati anyaghasználata és vakolatszínezése illeszkedjen a településen lévő hagyományos népi lakóházakéhoz.

(6) A helyi védelmű területen az épületek tetőszerkezete csak hagyományos oromzatmagasságú és gerincmagasságú kontytető, vagy nyeregtető lehet, 40-45°-os tetőhajlásszöggel, poltári, illetve azzal harmonizáló, natúr színű, íves vágású cserépfedéssel, illetve nádfedéssel, lehetőleg tetőfelépítmény nélkül. Az épületek homlokzata csak simított homlokzatvakolat lehet fehér színben.

(7) A helyi védelmű területen a pincék hagyományos építészeti kialakítását, a pince támfal és pinceajtó kialakult méreteit, formáját, és anyagát eredeti állapotában kell megőrizni.

(8) Az épített környezet minőségének védelme érdekében a műemléki környezetben és a helyi védelmű területen csak műemléki tervezési jogosultsággal rendelkező okleveles építészmérnök készíthet engedélyezési tervdokumentációt.

35. § (1) A természeti területek lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A Nemzeti Ökológiai Hálózat területének lehatárolását a helyi építési szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. A területek vonatkozásában szigorúan betartandók az alábbi jogszabályok: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról szóló 166/1999 (XI.19.) Korm. rendelet.

(2) ^[16]

36. § (1) ^[17]

(2) ^[18]

(3) ^[19]

(4) ^[20]

(5) ^[21]

(6) ^[22]

37. § (1)⁵ A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, melyek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet által meghatározott kibocsátási határértékeket nem haladják meg.

(2) Lakóövezetben csak olyan gazdasági tevékenység folytatható, amely nem jár jelentős légszennyezéssel, illetve amely tevékenység során nem keletkezik felületi légszennyező forrás. Ezen övezetben telepengedélyhez kötött, illetve bűzös tevékenység sem folytatható. A belterületben légszennyezéssel járó tevékenység ( pl.: fafűrészelés ) nyílt téren nem engedélyezhető, autófényező tevékenység egyáltalán nem végezhető.

(3)⁶ A település területén kommunális és ipari hulladékot égetni tilos, betartandó továbbá a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet.

38. § (1) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temető különleges területe.

(2) A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények működése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani:

39. § (1) A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkező külterületen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő - a településekről származó szennyvizek szennyvíztisztító kisműtárgyai és kisberendezései létesítési feltételeiről szóló MI-10-127/9-84 előírásait is figyelembe vevő - vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő akna létesítésével lehet használatba venni. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történő használatát folyamatosan ellenőrizni kell.

(2) A meglévő, illetve az új közcsatorna-hálózatra történő rákötés kötelező, a korábbi közműpótlók egyidejű, szakszerű megszüntetésével. Új közműpótló szennyvíztároló ezt követően nem építhető a közcsatorna-hálózattal ellátott területen.

(3) A kommunális és technológiai eredetű szennyvizet tilos az élővizekbe, felhagyott kutakba, csapadékelvezető árkokba és csatornákba bevezetni illetve gyűjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni. A természetes vizek, patakok vízminőségének megőrzése érdekében a területen fekvő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket lehet használni. Valamennyi vízelvezető árokba, patakba növényvédőszer, szerves vagy műtrágya bejutását, bármilyen hulladék elhelyezését meg kell akadályozni.

(4) A felszíni vizek elvezetését biztosító nyílt árokhálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A település belterületét lökésszerűen elárasztó csapadékvizek felfogására záportározókat kell létesíteni.

(5) Betartandók továbbá a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, továbbá a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendeletelőírásai. A 27/2004 (XII.25.) KvVM. rendelet alapján a település B szennyeződés érzékenységi besorolású.

(6) A termőföld használó – választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani. Az erózió által veszélyeztetett területen a termőréteg megóvását fokozó művelési eljárásokat kell alkalmazni, a nitrátérzékeny mezőgazdasági területeken a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait be kell tartani.

40. § (1) Települési kommunális, illetve veszélyes és ipari termelési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az e célra kijelölt kistérségi regionális lerakóhelyen szabad elhelyezni.

(2)⁸ A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 255/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet előírásai betartandók.

(3) Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót és a véglegesen felhagyott külszíni anyagnyerő hely területét a vonatkozó jogszabályok betartásával rekultiválni kell.

41. § (1) A település igazgatási területén lévő patakok valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a partéltől számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül állandó építmény nem létesíthető.

(2) A közművek és védőidomaik szakági szabványokban meghatározott védőtávolságait, védősávjait és védőterületeit - tekintettel a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásaira is - a beépítésnél figyelembe kell venni.

(3) A temető szabályozási terven feltüntetett 30 m-es védőtávolságát be kell tartani, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhető, új lakóterület csak 30 m-nél távolabb létesíthető.

(4) A településen építendő állattartó építmények és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó védőtávolságokat Egerszólát község Önkormányzata Képviselőtestületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

42. § (1)⁹ Az újonnan létesítendő, illetve működő, a környezetet terhelő beruházások esetében szükség esetén betartandók a 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet előírásai.

(2)¹⁰ A szennyvízcsatornába vezetett szennyvíz minőségére vonatkozóan a 28/2004. (XII.25.) KvVM. rendelet előírásait kell betartani.

(3) A település szükséges tűzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.

(4) A magasságkorlátozással terhelt ingatlanok felsorolását és a magasságkorlátozás mértékét a helyi építési szabályzat 5. számú melléklete tartalmazza.

(5) A lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés, stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ilyen esetekben javasolt a talajmechanikai és geotechnikai vizsgálat elkészítése.

(6)¹¹ A szabályozási terven feltüntetett felszínmozgásos területen, illetve alápincézett területen építményt elhelyezni csak a vonatkozó jogszabály alapján elkészített geotechnikai dokumentáció (szakvélemény) alapján lehet.

(7) A bányatelekkel fedett ásványi nyersanyag lelőhely területén csak az illetékes Bányakapitányság és a bányatelek jogosultjának (kezelőjének) hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni.

(8) A bányatelekkel még nem fedett, szabályozási terven feltüntetett megkutatott ásványi nyersanyaglelőhely területén csak a Magyar Geológiai Szolgálat illetékes hivatala és a terület kezelőjének hozzájárulása esetén lehet építményt elhelyezni.

(9) A mélyfekvésű területek beépítése előtt gondoskodni kell a terület feltöltéséről és megfelelő tömörítéséről, illetve a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítéséről és a közeli folyóvizek (patakok) szabályozásáról. A feltöltés csak nem szennyező anyaggal történhet. Beépítés előtt talajmechanikai szakvélemény szükséges.

43. § Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot:

44. § (1) A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, az Étv. 27. § (1) bekezdése szerinti lejegyzést követően.

(2) A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.

45. § (1) A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása előtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(2) E kötelezettség teljesítése az érintett ingatlan tulajdonos érdeke, ezért a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira hárítja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.

46. § (1) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás (a gazdasági területek településképi megjelenése) érdekében a gazdasági területeknek a lakó területek felé eső 10 méteres sávján beültetési kötelezettséget ír elő, fásítás formájában, amelynek végrehajtása az ingatlan mindenkori tulajdonosának feladata.

(2) A beültetési kötelezettségű terület fásítását a helyi építési szabályzat jóváhagyását követő 2 éven belül el kell végezni, szükség esetén kertépítészeti fásítási terv alapján.

46/A. § (1) A záportározó és annak megközelítését szolgáló közlekedési területek kialakítása céljából kisajátítással érintett ingatlanok: a 047/4, 049/3, 051/6, 051/7 hrsz-ú földrészletek a szabályozási terven jelölt szabályozási vonallal érintett részeken, illetve ezen földrészletekből telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészletek.

(2) A Tm-1Sz jelű szabályozási tervlapon jelölt záportározó területe egyben szolgalmi jog határa is, mely az árvízvédelmi záportározó karbantartását szolgálja. A szolgalmi jog sem az övezeti szabályozást, sem az egyes ingatlanokra vonatkozó egyéb szabályokat nem érinti. A szolgalommal érintett terület esetleges műszaki szükségszerűség esetén kisajátítható. Ebben az esetben azonban az egyes ingatlanok, ingatlanrészek megközelítését biztosítani szükséges.

47. § (1) Szabálysértést követ el, aki a jelen építési szabályzat előírásait megszegi.

(2) A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

(3) A település közigazgatási területén az állattartást Egerszólát község Képviselő-testületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

(4) A település közigazgatási területén az épített és természeti környezet helyi védelmét külön rendeletben kell szabályozni.

(5) A település közigazgatási területén a helyi lakosság zavartalan életvitele érdekében a kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények üzemeltetési feltételeit külön rendeletben kell szabályozni.

(6) A jelen helyi építési szabályzat és mellékletei, illetve az azzal egységes szerkezetbe foglalt helyi építési szabályzat módosítás és a mellékletét képező szabályozási terv módosítás a kihirdetést követő 60. napon lépnek hatályba.

(7) A jelen építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.