Réde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2023. 01. 29Réde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Réde Község Önkormányzat képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Réde település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Belterületi szabályozási tervlap, tervszám: SZAB-1, munkaszám: TT-20313
b) 2. melléklet: Külterületi szabályozási tervlap, tervszám: SZAB-2, munkaszám: TT-20313, (az a) és b) pontban meghatározott szabályozási tervlapok a továbbiakban együtt: szabályozási terv)
c) 3. melléklet: Az egyes övezetek, építési övetek telekalakítási és beépítési előírásai
d) 4. melléklet: Az állattartás céljára szolgáló építmények építése, bővítése esetén betartandó távolságok.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.
2. A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadók.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal,
b) szabályozási szélesség,
c) övezet, építési övezet határa,
d) az övezeti jel,
e) védőtávolságok,
f) kötelező megszűntető jel,
g) építési vonal,
h) előkerti építési határvonal,
i) hátsókerti építési határvonal,
j) telken belüli kötelező fásítás.
(3) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
a) javasolt megszüntetőjel,
b) javasolt telekhatár,
c) tervezett gyalogút,
d) tervezett kerékpárút.
(4) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:
a) Országos művi értékvédelem:
aa) műemlék,
ab) műemléki környezet,
ac) régészeti lelőhely határa.
b) Helyi védett egyedi érték,
c) helyi területi védelemmel érintett terület,
d) ökológiai hálózat ökológiai folyosója,
e) ökológiai hálózat magterülete.
(5) A szabályozási terv tájékoztató szabályozási elemei:
a) Alaptérképi elemek,
b) közigazgatási határ,
c) Intézmények, közműlétesítmények jelei,
d) Közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek.
(6) A javasolt szabályozási elemek nem kötelező jellegűek.
3. Területfelhasználás
3. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:
a) beépítésre szánt,
b) beépítésre nem szánt területként
került besorolásra.
(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:
a) falusias lakóterület (Lf),
b) településközpont vegyes terület (Vt),
c) gazdasági terület:
ca) kereskedelmi, szolgáltató (Gksz),
cb) ipari (Gip).
d) üdülőházas üdülőterület (Üü),
e) különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü).
(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
a) közlekedési és közműterület:
aa) közúti közlekedési terület (KÖu),
ab) közműterület (KÖ),
b) zöldterület (Z),
c) erdőterület:
ca) véderdő (Ev),
cb) gazdasági (Eg),
cc) közjóléti (Ek),
d) mezőgazdasági terület:
da) általános (Má),
db) kertes (Mk),
e) vízgazdálkodási terület (V),
f) különleges terület:
fa) temető (Kb-T),
fb) sportolási célú terület (Kb-Sp).
4. Telekalakításra vonatkozó előírások
4. § (1) A telekalakításnál az övezeti jelben jelölt minimális telekterületet és minimális telekszélesség paramétert kell betartani.
(2) Ha a szabályozási terv kialakult utca hosszú telkeit új utca kiszabályozásával megoszthatónak jelöli, akkor az új utcáról feltárandó telkeknél kell figyelembe venni az övezeti jelben előírt megengedett legkisebb telekszélességet, a meglévő kialakult utcáról feltárt telkek akkor is megoszthatók, ha a megengedett minimális telekszélességnél kisebb a szélességük.
(3) Településközpont vegyes és falusias lakóterületen kialakult tömbben két szemközti oldalról közúttal határolt telek az övezeti jelben jelölttől eltérő telekmérettel és telekszélességgel is megosztható a telek homlokvonalával párhuzamosan az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként kialakuló telkek területe érje el a 700 m2 területnagyságot, átlagos telekszélessége pedig a 14,0 m méretet.
(4) A falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók az alábbiak szerint: A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 700 m2 területnagyságot, és átlagos telekszélessége és telekmélysége pedig a 16,0 m méretet akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is.
(5) Egy telket több övezetbe is eshet, nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani, az övezeti paramétereket mindig az adott övezetbe eső telekrészre kell betartani.
(6) Ha a telekalakítás szabályozási vonal mentén a telek rendezetté tétele céljából történik, akkor a szabályozási terven jelölt minimális teleknagyságnál kisebb telek is kialakítható a már beépült, kialakult telektömbben.
(7) Új nyeles telek Réde beépítésre szánt területeinek övezeteiben nem alakítható ki.
(8) A legkisebb telekszélesség nem szabályos téglalap alakú telkek kialakítása esetén, az előkerti építési határvonal és a telekhatár metszéspontjából az építési helyen belül a másik telekhatárra állított merőleges távolság.
5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § A magterület és az ökológiai folyosó övezeteinek területét a szabályozási tervlap jelöli.
6. Környezetvédelmi előírások
6. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
(2) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem létesíthető.
(3) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy vagy időszakos tárolásra szolgáló szivárgásmentesen kialakított egyedi zárt szennyvíztároló megengedett.
(4) A szennyvízcsatorna hálózat kiépülte után a háztartási és ipari szennyvizeket a csatornahálózatba kell kötni.
(5) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.
7. Korlátozások, védőterületek
7. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:
a) az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül,
b) a vasút szélsővágányától számított 50 m távolságon belül,
ahol építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.
(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.
(3) Építési korlátozás alá esik a temető 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő tevékenység nem folytatható.
(4) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.
8. Közművek előírásai
8. § (1) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(2) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:
a) falusias lakóterület övezetekben teljesen közművesített,
b) településközpont vegyes terület övezetekben teljesen közművesített,
c) üdülőházas terület övezeteiben teljesen közművesített,
d) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben teljesen közművesített,
e) ipari gazdasági területek övezetekben teljesen közművesített,
f) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben teljesen közművesített.
(3) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:
a) falusias lakóterület övezetekben részlegesen közművesített,
b) településközpont vegyes terület övezetekben részlegesen közművesített,
c) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület övezetekben részlegesen közművesített,
d) ipari gazdasági területek övezetekben részlegesen közművesített,
e) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: részlegesen közművesített.
(4) A település beépítésre nem szánt övezeteiben a szükséges közművesítettség mértéke részlegesen közművesítettség.
(5) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(6) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 300 m-t, akkor a vonatkozó jogszabályban részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.
9. Építés általános szabályai
9. § (1) Az övezetekben, építési övezetekben a telkek beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.
(2) Az övezetekben, építési övezetekben (1) bekezdésben hivatkozott előírástól az alábbiak szerint lehet eltérni, ha a telek jelenlegi mérete, beépítettsége, beépítési módja, a telken álló építmény magassága nem felel meg az övezeti előírásoknak:
a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható az övezetre előírt épületmagasság betartása mellett, de a telek beépítettsége tovább nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.
b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.
c) Ha a telek jelenlegi épületeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható és bővíthető, de a jelenlegi épületmagassága tovább nem növelhető.
d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az épület az övezeti előírástól eltérő beépítési móddal is (oldalhatáron álló, szabadonálló vagy ikres) elhelyezhető.
(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályokat kell figyelembe venni:
a) Ha a szabályozási terven van jelölt építési vonal, akkor az előkert mélységét mindig az határozza meg.
b) Ha a szabályozási terven nincs jelölt építési vonal, akkor az új épületet a meglévő épületek vonalára kell építeni. Ha az utcában nem egységes a kialakult előkert méret, akkor a két szomszédos épület előkertjének átlagát kell figyelembe venni.
c) Ha a szabályozási terven építési hely került meghatározásra, akkor az építményt az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni.
d) Ahol a szabályozási terven nem kialakult beépítésnél nincs jelölt építési vonal ott az előkert mértéke 5 m.
e) Ha időben a fő funkciójú építmény elhelyezése előtt kerül a telekre mellékfunkciójú építmény, akkor a mellék funkciójú építményt nem kell az építési vonalra vagy a kialakult épületek vonalára helyezni, de ekkor az előkerti vonaltól minimum 15 m-es sáv szabadon hagyandó a leendő fő funkciójú épület elhelyezhetőségének biztosítására.
f) Lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 m-ig csökkenthető.
(4) Terepszint alatti építmény a hátsó kertben elhelyezhető.
(5) Az övezeteken belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. A telken belüli védőfásítást többszintes növényállomány telepítésével kell elvégezni.
(6) Az állattartás céljára szolgáló építmények (ól, istálló, kifutó, trágyatároló, trágyalé-tároló stb.) építése, bővítése esetén betartandó távolságokat a 4. melléklet tartalmazza.
(7) A közigazgatási területen minden önálló lakás és üdülő rendeltetési egység után telken belül egy darab gépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
Részletes övezeti előírások
10. Falusias lakóterület (Lf) építési övezeti előírásai
10. § (1) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
(3) A falusias lakóterületen telkenként maximum kettő önálló rendeltetési egység helyezhető el. A lakó rendeltetési egységeket egy épületben kell elhelyezni. Nem tekintendő önálló rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló, mezőgazdasági épület.
(4) A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás a saroktelkek esetén, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadonálló beépítési módra változtatható.
(5) Falusias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális épületmagasságnál és tűztávolságnál, illetve 4,5 m-nél.
11. Településközpont vegyes terület (Vt) építési övezeti előírások
11. § (1) Településközpont vegyes területen egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az építési övezetben telkenként maximum két önálló lakórendeltetés helyezhető el.
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
(3) A településközpont vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
12. Gazdasági területek építési övezetei
12. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz),
b) egyéb jelentős mértékben nem zavaró hatású ipari gazdasági terület (Gip).
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
(3) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
13. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület (Gksz) sajátos előírásai
13. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen (Gksz) telket alakítani, illetve azt beépíteni az egyes építési övezetekre a szabályozási tervlapon jelölt övezeti jelben megállapított beépítési jellemzőkkel lehet.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.
(6) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) övezetekben a gazdasági tevékenységi célú, épületen belül a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára egy szolgálati lakás kialakítható.
(7) Az szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az első épület megépítéséig el kell végezni.
14. Ipari gazdasági terület (Gip) övezet előírásai
14. § (1) Az ipari gazdasági terület (Gip) elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
(3) Az ipari gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) a beépíthető terület 5%-ában 15,0 m-ig növelhető.
(4) Ipari gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.
(5) Az szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az első épület megépítéséig el kell végezni.
15. Üdülőházas üdülőterületek (Üü) építési övezeti előírásai
15. § (1) Az üdülőterület sajátos használata szerint lehet üdülőházas üdülőterület (Üü).
(2) Az építési övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
(3) Az üdülőházas területen egy vagy több üdülőegységet magába foglaló, üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtábor, kemping helyezhető el. Az épületek – elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján – az üdülési célú tartózkodásnak kell megfelelniük.
16. Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) területek építési övezetei
16. § (1) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
(3) Különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) a mező és erdőgazdasági üzemi, állattartási és állattenyésztési, valamint a mezőgazdasági termék feldolgozási rendeltetésű építmények helyezhetők el. Az övezet területén telkenként egy lakóépület helyezhető el.
17. Közlekedési és közmű terület övezet előírásai
17. § (1) A közlekedési terület sajátos használata szerint lehet:
a) közúti közlekedési terület (KÖu),
b) közműterület (KÖ).
(2) A közúti közlekedési övezet (KÖu) elsősorban
a) főforgalmi út (országos főút),
b) forgalmi út (országos mellékút),
c) gyűjtőút,
d) kiszolgáló út,
e) kerékpárút,
f) gyalogút,
g) parkoló,
h) úttartozék,
i) közmű,
j) járda,
k) az úthoz tartozó zöldfelület,
l) az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés,
m) üzemanyagtöltő állomás
elhelyezésére szolgál.
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szolgáltató épület,
c) igazgatási épület.
(4) A közműterület (KÖ) az energiaellátás, hírközlés, és a viziközművek építményeinek elhelyezésére szolgál.
(5) A szabályozási vonallal érintett meglévő épületeken csak állagmegóvás és felújítás végezhető.
18. Zöldterület (Z) övezeti előírásai
18. § (1) Zöldterület olyan közterület, amely a növényzettel fedett közkert.
(2) A zöldterületi övezetekben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
(3) A zöldterületen a sport, szabadidő eltöltéséhez szükséges és vendéglátó épületek helyezhetők el.
19. Erdőterület (Ev, Eg, Ek) övezeti előírásai
19. § (1) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:
a) véderdő (Ev),
b) gazdasági erdő (Eg),
c) közjóléti erdő (Ek).
(2) Erdőterület övezetben a telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
20. Mezőgazdasági terület (Má, Mk)
20. § (1) Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján lehet:
a) általános mezőgazdasági terület (Má),
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk).
(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
(3) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.
(4) Általános mezőgazdasági területen (Má), ha a telek területe legalább 10000 m2, szélessége legalább 30 m lakóépület is elhelyezhető. A lakóépület szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m-es épületmagasság építhető. A lakóépület maximális bruttó területe a telek területének 1,5 %-os területnagysága, de max. nettó 350 m2.
(5) Általános mezőgazdasági területen (Má) kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre, vagy a területen állattartás folyik.
(6) Kertes mezőgazdasági (Mk) övezetben új lakóépület nem helyezhető el.
(7) Birtoktest a vonatkozó jogszabály szerint kialakítható.
(8) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a szabályozási terv tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük.
21. Vízgazdálkodási terület (V) övezeti előírásai
21. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.
(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények építményei alakíthatók ki a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.
(3) Az övezetben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
22. Különleges beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai
22. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület sajátos használata szerint lehet:
a) temető (Kb-T),
b) sportolási célú terület (Kb-Sp).
(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
23. Különleges temető (Kb-T) övezet előírásai
23. § (1) A különleges-temető (Kb-T) övezetbe a község temetői és azok bővítési területei tartoznak.
(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el.
(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.
24. Különleges sportolási célú (Kb-Sp) övezet előírásai
24. § (1) A különleges sportolási célú (Kb-Sp) terület övezetében a sportolást, testedzést szolgáló területek tartoznak.
(2) A (Kb-Sp) övezetben sportépítmény, játszótér, közösségi, szórakoztató épület és közösségi szolgáltató építmények helyezhetők el.
(3) A (Kb-Sp) jelű építési övezetben előírt telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet táblázata határozza meg.
Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
26. § Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 1/2000. (II.4.) önkormányzati rendelet.