1. § (1)² A rendelet hatálya Kéthely Község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre /a továbbiakban: helyiség / terjed ki.

(2)³ A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Ltv.) 2. mellékletének s) pontjában foglalt az önkormányzat költségvetési szervének saját feladataihoz biztosított önkormányzati helyiség és lakás bérbeadására történő felhatalmazásra, illetőleg a bérbeadás feltételeire az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 15/2012 (X.31.) önkormányzati rendeletben előírt szabályok az irányadók.

2. § A bérbeadói jogokat, illetve kötelezettségeket a 3. §-ban meghatározott feladat-megosztás szerint a

3. § (1) A képviselő-testület:

(2) Polgármester:

(3)⁵ Közös Hivatal:

4. § (1) A lakás

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások hasznosítási módjait az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1)⁶ Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra pályázati kérelmet az a nagykorú személy jogosult benyújtani, akinek, vagy családtagjainak sem tulajdon, sem pedig haszonélvezeti vagy használati jog alapján beköltözhető lakása nincsen és ha a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum):

(2) Nem adható bérletbe szociális helyzet alapján a lakás annak,

(3)⁷ Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők s számát kell figyelembe venni. A jogos lakásigény mértéke:

6. § (1) Az 5. § /1/ és /3/ bekezdése szempontjából családtag a kérelmezővel életvitelszerűen együtt lakó és vele együtt költöző azon személy, akit a bérlő a Ltv. 22. § /2/ bekezdése alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhat.

(2) Jövedelem: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték /bevétel /, munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül-e. Havi jövedelem: a bérleti szándék bejelentését megelőző 1 év jövedelmének 1/12-ed része.

(3)⁸ Jelentősebb értékű vagyon bármely ingó- vagy ingatlanvagyon, ingatlan tulajdoni hányad, vagyoni értékű jog, ha forgalmi értéke a 150.000 Ft-ot meghaladja, kivéve a mozgáskorlátozottak számára biztosított gépkocsit, feltéve, hogy a kérelmező vagy az /1/ bekezdés szerinti családtagja mozgáskorlátozottságára tekintettel a 102/2011./VI.29./ Korm. rendelet alapján bármely kedvezményben részesül. Az ingatlan értékét vita esetén az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző által kiadott adó- és értékbizonyítvány alapján kell meghatározni.

(4)⁹ A szociálisan rászorulók részére a lakás határozott időre, maximum 5 évre juttatható.

(5)¹⁰ A határozott idő lejártát követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást beköltözhető, kiürített állapotban az önkormányzat rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a bérleti jogviszonya meghosszabbításra került. A volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6)¹¹¹² A képviselő-testület kérelemre az elhelyezést - egy alkalommal - újabb 5 évre meghosszabbíthatja. A meghosszabbításra abban az esetben kerülhet sor, amennyiben e rendelet 5. §-a alapján a kérelmező jogosult szociális jellegű önkormányzati bérlakásra, vagy alaposan feltételezhető, hogy lakhatását saját erőből megoldani nem képes úgy, hogy szociális helyzete ne romoljon oly mértékben, hogy jogosult legyen önkormányzati bérlakásra. A meghosszabbításra irányuló kérelmet legkésőbb a határozott idő lejárta előtt 30 nappal adhatja be a kérelmező.

6/A. §¹³ (1) A szociális helyzete alapján lakást igénylő a lakásbérleti jogát pályázat útján nyerheti el. Pályázatot az e rendelet 2. mellékletében meghatározott formanyomtatványon nyújthat be.

(2) A Polgármester a pályázatot a lakás megüresedésétől - bérbeadás céljára épített lakások esetén az épület használatbavételi engedélyének kiadásától - számított 8 napon belül köteles meghirdetni. A pályázati felhívást az önkormányzat hirdetőtábláin 15 napra ki kell függeszteni.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(4) A szociális bérlakás elnyerésére pályázók közül a bérlő személyét a képviselő-testület jelöli ki. A pályázat elbírálásának fő szempontja, a pályázó és családja (együtt költözők):

(5)¹⁴ A képviselő-testület döntéséről a pályázókat a közös hivatal 15 napon belül írásban értesíti.

7. § (1) A lakás bérbe adható az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges jogszabályi és szakmai követelményeknek megfelelő közalkalmazott, illetve köztisztviselő lakhatásának biztosítása érdekében, feltéve, hogy a közalkalmazott, illetve köztisztviselő, illetve házastársa, valamint kiskorú gyermeke tulajdonában beköltözhető lakás Kéthely község területén nincsen.

(2) A kisajátítási hatóság rendelkezése szerint lakás bérletére jogosult az a magánszemély, akinek használatában olyan lakás volt, amelyet önkormányzati célra sajátítottak ki.

8. § (1)¹⁵ A lakásbérletre az is jogosult, akivel szemben az önkormányzatot a 94. § /1/ bekezdése alapján bérbeadási kötelezettség terheli.

(2)¹⁶ Bérleti szerződés azzal is köthető, aki Ltv. 75. §, és a 94. § /1/ bekezdése alapján megfelelő másik lakásra, illetve elhelyezésre tarthat igényt.

(3)¹⁷ A bérbeadó megállapodhat a jogosulttal, hogy az önkormányzat az Ltv. 75. §-on alapuló kötelezettségének teljesítése helyett pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés összege azonos a lakásbérlet közös megszűnése esetén megállapítható pénzbeli térítéssel, elhelyezési kötelezettség esetén annak 50%-a- Forgalmi érték megállapításakor olyan lakásra kell figyelemmel lenni, amelynek alapterülete, komfortfokozata, szobaszáma megegyezik azzal a lakással, amelynek bérbeadására a jogosult igényt tarthat.

9. § (1) Költségelven megállapított lakbérű bérlakásra jogosult az, aki jövedelmi helyzete alapján szociális bérlakásra nem jogosult, és akinek, illetve a vele együtt költözőknek Kéthelyen tulajdonában, haszonélvezetében nincs beköltözhető, lakhatásra alkalmas ingatlana.

(2) A költségelven megállapított lakbérű bérlakás bérleti jogát az igénylő pályázat útján nyerheti el. Pályázat az erre rendszeresített nyomtatványon, a rendelet 1.sz. mellékletében meghatározott formanyomtatványon nyújtható be.

(3) A pályázati felhívásnak az 6/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell, hogy a lakbér megállapítása költségelven történt, illetve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(4) A pályázók közül a bérlő személyét a képviselő-testület jelöli ki.

(5)¹⁸ A költségalapon meghatározott lakbér induló éves összege az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2 %-a.

(6)¹⁹ Bérleti szerződés csak akkor köthető, ha a bérbe venni szándékozó vállalja, hogy a bérleti díj minden év január 1-jén 4%-kal emelkedik.

10. § A lakás bérletére jogosult az a magányszemély, aki a lakás korábbi bérlőjével csereszerződést kötött, ha a cseréhez a bérbeadó hozzájárult. Az így kötött bérleti szerződésre a Ltv. 29. § /6/ bekezdésében foglaltak az irányadók.

11. § (1) A lakás bérletére jogosult az a volt bérlő, akinek másik önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszonya a felek azon közös megegyezésével szűnt meg, hogy a bérbeadó a bérlő számára másik lakást ad bérbe.

(2) A lakás bérletére jogosult az a volt bérlő is, akinek másik önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszonya a bérbeadó felmondása nyomán cserelakás felajánlásával szűnt meg.

12. §²⁰ (1) A fecskeházban önálló ingatlantulajdonnal nem rendelkező,

(2) Az /1/ bekezdésben foglalt bérlakáshoz jutók lakáscélú megtakarítása éves szinten legalább a fecskeházi lakás bekerülési költségének 5 %-a. A pontos összeget a bérleti szerződés tartalmazza.

(3) Az előtakarékossági szerződést hitelintézettel vagy biztosítótársasággal kell megkötni, legalább a bentlakás időtartamára.

12/A. §²¹ (1) A fecskeházban található lakások bérleti jogviszonyát pályázat útján lehet elnyerni.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(3) A fecskeházban lévő bérlakásokra pályázók közül a bérlő személyét a képviselő-testület jelöli ki. A pályázat elbírálásának fő szempontja, a pályázó és családja (együtt költözők):

12/B. §²² (1)²³ Amennyiben a rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt bérlő keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az előtakarékosságra vállalt kötelezettségnek nem tesz eleget, és a lakrészre van a feltételeknek megfelelő igénylő, vagy a rendelet 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt bérlő hallgatói jogviszonya megszűnik, úgy a bérleti jogviszonyt az önkormányzat köteles legfeljebb 6 hónapos felmondási idővel megszüntetni.

(2) A fecskeházban lévő lakásokra fennálló bérleti jogviszonyt elcserélni, vagy a bérleti jogviszonyt folytatni nem lehet. A fecskeházban található lakás albérletbe nem adható.

12/C. §²⁴ (1)²⁵ A jogosultsági feltételekben történő változást a bérlő 15 napon belül köteles bejelenteni a Közös Hivatalnak. Az előtakarékossági szerződés teljesítését a bérlőnek évente igazolni kell a Közös Hivatal felé.

(2) E fejezetben nem szabályozott kérdésekben a rendelet általános szabályai az irányadók.

(3) A bérleti jogviszony lejárta után 30 napon belül a lakást rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban kell a bérbeadó részére leadni.

(4) Abban az esetben, ha a fecskeházba bekerülés feltételeinek megfelelő számú fiatal házaspár, vagy élettárs igénylőként nem jelentkezik, a lakás költségelvű lakbér felszámításával más személyeknek is kiadható.

(5) A költségalapon meghatározott lakbér éves összege az adott lakásra eső teljes beruházási költség 2 %-a. A pontos összeget a bérleti szerződés tartalmazza.

13. § (1)²⁶ A lakás bérletére irányuló szándékot e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell bejelenteni a közös hivatalnál.

(2) A kérelmező a bejelentésben a 34. §-ban meghatározott adatokat köteles szolgáltatni.

(3) Szociális bérletre irányuló bejelentés esetén az /1/ és /2/ bekezdésben foglaltakon túl kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelmező és családtagjai jövedelmi és vagyoni viszonyairól és csatolni kell a nyilatkozat alapjául szolgáló igazolásokat. Nyilatkoznia kell továbbá az 5. § /2/ bekezdésében meghatározott feltételekről is.

(4) A hivatal a bejelentésben foglaltak valódiságát ellenőrzi, a /3/ bekezdésben szabályozott esetekben a kérelmező lakóhelyén környezettanulmányt készít.

(5) A hivatal a lakásbérletre irányuló bejelentéseket a 4. § a./, b./ c./ pontjában meghatározott jogcímek szerint nyilvántartja. A hivatal a nyilvántartásba vétel előtt vizsgálja, hogy a bejelentés a Ltv-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel-e. Amennyiben a feltételnek megfelel, azt nyilvántartásba veszi. Ha a bejelentés a feltételeknek nem felel meg, a nyilvántartásba vételt megtagadja. Amennyiben a nyilvántartásba vétel megtagadásának oka az volt, hogy a kérelmező valótlan adatot szolgáltatott, ismételt kérelem esetén a megtagadástól számított 6 hónapig a nyilvántartásba vétel feltételeinek fennállása esetén sem lehet a bejelentést nyilvántartásba venni. A hivatal a bejelentőt a nyilvántartásba vételről, illetve annak megtagadásáról a bejelentéstől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

(6) A kérelmező a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a hivatalnak bejelenteni a körülményeiben történt változást. Ha menthető ok nélkül a bejelentést elmulasztja, illetve valótlan adatot szolgáltat, számára bérbeadási feltételek megléte esetén sem adható lakás bérbe 2 évig.

14. § (1) /1/ A lakás megüresedése esetén a polgármester a képviselő-testület által meghatározott elveknek megfelelően meghatározza, hogy a lakás mely jogcímen adható bérbe.

(2) A hivatal az /1/ bekezdés szerint meghatározott jogcímen nyilvántartott bejelentéseket terjeszti a bérlő személyének meghatározására a polgármester elé.

(3) A lakás bérlőjéül az a személy jelölhető ki, aki megfelel az e rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeknek.

(4) Szociális bérlet esetén a bérlők nevét és lakcímét 15 napra közszemlére kell tenni, amely időtartam alatt észrevételek tehetők. A beérkezett észrevételeket a képviselő-testület megvizsgálja és véglegesen dönt a bérlő személyéről. A képviselő-testület döntése ellen további észrevételnek nincs helye.

15. § (1) A lakás egyéb jogcímen történő bérbeadása esetén a bérleti szerződés a polgármester által meghatározott személlyel köthető meg.

(2) A polgármester a bérlőt:

16. § (1) A lakás bérletére meghatározott időtartamú – legfeljebb 2 évi időtartamra szóló – bérleti szerződés köthető. A 7. § /1/ bekezdésében meghatározott esetben a bérleti szerződés 2 évig, de legfeljebb a közalkalmazotti, illetve köztisztviselői jogviszony fennállásáig szólhat. Kisajátítás esetén a szerződés időtartamát a kisajátítási hatóság határozza meg. A lakásgazdálkodás körében kötött bérleti szerződés időtartama a szerződés megkötésének időpontjában a felek között fennálló bérleti szerződésben meghatározott időtartamhoz igazodik.

(2) A határidő leteltét követően a bérleti jogviszony megszűnik. Ha a bérlő körülményei ezen időpontban is megfelelnek a bérbeadás 5. § - 7. § /1/ bekezdésében meghatározott feltételeknek, a bérlőt a lakásra előbérleti jog illeti meg. Az így megkötött szerződés időtartamára az /1/ bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

(3) A /2/ bekezdés szerinti feltételek meglétét a hivatal a határidő letelte előtt megvizsgálja, felhívhatja a bérlőt a feltételek igazolására. A feltételek megléte esetén az újabb jogviszony létesítéséről a polgármester dönt.

(4)²⁸ E rendelet 5. §-ában foglalt bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni és hitelt érdemlően igazolni a bérbeadó felé. A távollét esetei leletnek különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása. A távollét okának fennállása igazolására orvosi, munkáltatói, tanintézet vezetői igazolás becsatolása szükséges. Amennyiben a bérlő bejelentési és igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, az a lakásbérleti jogviszonya felmondását vonja maga után.

16/A. §²⁹ (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – a helyszínen ellenőrizni köteles.

(2) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

17. § Lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

18. §³⁰ (1) Önkormányzati bérlakásra alanyi jogon bérlőtársi szerződést az köthet, akit a Ltv. 22. § (2) bekezdése alapján a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja a lakásába.

(2) Más személlyel kötendő bérlőtársi szerződéshez a polgármester hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a kérelmező 5 éve életvitelszerűen együtt lakik a bérlővel, a kérelemhez a bérlő hozzájárul és a kérelmező e rendelet 5. § /4/ bekezdésében foglaltaknak megfelel.

(3) Megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére akkor adható bérbe, ha a rendeletben szabályozott lakásigény mértékét a társbérleti lakrésszel növelt lakásnagyság egy lakószobánál nagyobb mértékben nem haladja meg.

19. § (1) A bérbeadó a bérlő jogai és kötelezettségei tárgyában a Ltv. II. fejezetében meghatározott megállapodások tartalmának meghatározására és megállapodások megkötésére a /2/ bekezdésben szabályozottakra figyelemmel a polgármester jogosult.

(2) A polgármester:

20. § (1) A lakást jogcím nélkül használó által fizetendő lakáshasználati díj összege a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított két hónap elteltével a lakásra megállapított bérleti díj háromszorosa, 6 hónap elteltével ötszöröse.

(2) Az /1/ bekezdés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

(3) A hivatal a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt peres eljárást indítani, kivéve, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

21. § Bérbeadói hozzájárulás a Ltv. 21. § /2/ bekezdésében meghatározottak, valamint a bérbe-adói hozzájárulással kötött tartási szerződés kötelezettjén kívül más személy befogadására, a lakás egészének, vagy egy részének albérletbe adására, valamint fizetővendéglátás útján történő hasznosítására nem adható.

22. § (1) Lakáscseréhez a bérbeadói hozzájárulás a Ltv-ben előírt feltételek megléte esetén is csak akkor adható, ha a bérlő a lakás bérleti jogát másik lakás bérleti vagy tulajdonosi jogára cseréli. Egy lakás több lakásra is cserélhető. A hozzájárulást meg kell tagadni, ha

(2) Ha a cserélő felek szerződésben másként nem állapodnak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

23. § (1) A tartási szerződés határozatlan időre bérbe adott lakás bérleti jogviszonyának folytatása érdekében köthető.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha

24. § (1) A meghatározott időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, vagy a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. A volt bérlő másik lakásra, illetve elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, a hagyaték átadásától számított 60 napon belül a bérbeadó felhívására az örökös köteles a lakás kiürítéséről gondoskodni. A határidő eredménytelen lejárta után a bérbeadó a lakást az örökös költségére és veszélyére kiüríti, és a hagyatéki tárgyakról a felelős őrzés szabályai szerint gondoskodik.

25. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodást /Ltv. 23. § /3/ bek. / a bérbeadó részéről a polgármester köti meg.

(2) E rendelet hatálybalépése előtt határozatlan időre köteles lakásbérleti szerződés /1/ bekezdés szerinti megszüntetése esetén a bérbeadó a bérlő részére

(3) Nagyobb szobaszámú vagy alapterületű másik lakás rendelkezésre állása esetén akkor biztosítható, ha a bérlővel a 6. § /1/ bekezdés szerinti együtt lakó családtagok számának növekedése miatt a lakás az 5. § /3/ bekezdésében előírt lakásnagyságnak nem felel meg.

(4) Rendelkezésre állása esetén kisebb szobaszámú vagy alapterületű másik lakás biztosítható, ha a bérlővel a 6. § /1/ bekezdés szerinti együtt lakó családtagok számának csökkenésére vagy a lakás üzemeltetési költségeire tekintettel a bérlő számára a lakás fenntartása aránytalan terhet jelent.

(5) Pénzbeli térítés összkomfortos vagy komfortos lakás bérleti jogviszonyának megszűnése esetén fizethető.

(6) A pénzbeli térítés összegében a bérbeadó és a bérlő szabadon állapodik meg, azonban a pénzbeli térítés összege a lakás beköltözhető forgalmi értékénél magasabb nem lehet.

(7) Kisebb szobaszámú lakás biztosítása mellett fizethető pénzbeli térítés összege a két lakás forgalmi értékkülönbözetének 50 %-a.

26. § (1) A pénzbeli térítés a lakásnak a hivatal által történő átvételétől számított 15 napon belül kell a volt bérlőnek megfizetni. A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a kifizetés időpontjában a volt bérlőt terhelő lakbér és közüzemi díjtartozásokat.

(2)³¹ Ha a bérlő másik lakás biztosítására nem tart igényt, a felek megállapodhatnak úgy is, hogy a bérleti jogviszonyt határozott időtartalmúra – saját tulajdonú lakás megszerzésének időpontjáig terjedő időre – legfeljebb azonban lakásépítés esetén 3 évi, lakásvásárlás esetén 1 évi időtartalmúra módosítják. Az így megkötött bérleti szerződés később ismételten határozatlan idejűre nem módosítható. Ebben az esetben a pénzbeli térítés a 25. § /5/ bek. és /6/ bek. szerint biztosítható, és annak 50 %-át a szerződésmódosítástól számított 15 napon belül kell a bérlő részére megfizetni. A fennmaradó 50 %-ot az /1/ bekezdés szerint kell megfizetni.

27. §³² A bérlő kérelmére – ha határozott idejű bérleti szerződés megszűnésekor a bérlőt előbérleti jog illeti meg – megfelelő üres lakás rendelkezésre állása esetén a lakásra vonatkozó újabb bérleti szerződés helyett másik lakás is biztosítható, feltéve, hogy 25. § /3/ és /4/ bekezdésében előírt körülmények fennállnak.

28. §³³ A bérleti szerződést a Ltv. 25§ (1) bekezdésében, valamint a Lkt. 26§ (1) bekezdésében meghatározott okból a polgármester mondhatja fel.

29. §³⁴ A polgármester a bérleti szerződés Ltv. 26. § (1) bekezdésén alapuló felmondásával egyidejűleg vagy cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére, vagy összkomfortos vagy komfortos lakás esetén megállapodhat a bérlővel, hogy részére pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés összegére és kifizetésére a 25. § /6/ bekezdésének és a 25. § /1/ bekezdésének rendelkezései az irányadók.

30. § A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására igényt tartó személy kérelmére, amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a folytatás feltételei fennállnak, a lakásbérleti szerződést a bérlő személye tekintetében módosítani kell.

31. § (1)³⁵ A lakásbérleti jogviszony megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásban történő elhelyezésre nem tarthat igényt, kivéve, ha a bérleti jogviszonyt a Ltv. rendelkezései alapján folytatja.

(2)³⁶

(3) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor a lakás bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, a bérbeadó legfeljebb félkomfortos egyszobás lakást biztosíthat számára.

32. § A lakások bérlete esetén a lakás bérlője és a vele együtt élő személyek következő személyes adatokat kötelesek a bérbeadó számára szolgáltatni: név, leánykori név, anyja neve, születési helye, ideje, lakóhelye és tartózkodási helye, lakóhely létesítésének kezdő időpontja.

33. § A helyiségek bérletére az e fejezetben foglalt eltérésekkel a lakásbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

34. § (1) Az üres helyiség pályázati eljárás lefolytatása nélkül adható bérbe.

(2) A bérlő személyét a polgármester jelöli ki.

35. § (1) A bérbeadó a helyiséget a megtekintett állapotban és felszereltséggel jegyzőkönyv alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt tevékenységnek megfelelő célra kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(3) A helyiség legfeljebb 1 évi időtartamra adható bérbe.

(4) A helyiségben a bérleti szerződésben meghatározott tevékenység folytatható.

(5)³⁷

36. § (1) A bérlő a helyiségben a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával folytathat a bérleti szerződésben rögzített tevékenységen kívül más tevékenységet. A helyiségben olyan tevékenység folytatható, amelynek gyakorlásához szükséges – a szakhatóságok által előírt – feltételek rendelkezésre állnak, vagy a szakhatóságok előzetes állásfoglalása alapján megteremthetőek. A helyiségben nem folytatható olyan tevékenység, amely közerkölcsbe ütközik, vagy amely a közrend, vagy a lakosság nyugalmának megzavarásával jár.

(2) Bérbeadói hozzájárulás a helyiségbe történő más személy befogadásához, illetve a helyiség egészének vagy egy részének albérletbe adásához nem adható.

(3) A bérleti jog átruházásához vagy cseréjéhez a hozzájárulást meg kell tagadni, ha

37. § (1) A polgármester a helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a Ltv. 23.§ /1/ bek. b./ pontja alapján akkor is felmondhatja, ha a helyiségben a bérlő olyan tevékenységet folytat, amelyhez a bérbeadó nem járult hozzá, vagy üzleti tevékenységét úgy érzi, hogy az az együttélés követelményeivel ellentétes.

(2) A Ltv. 78. §-án alapuló felmondási jogot a polgármester gyakorolja.

38. §³⁸ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások havi bérét a képviselő-testület az alábbiak szerint állapítja meg:

(2) A bérbeadó külön szolgáltatást nem nyújt.

38/A. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett lakások bérlői lakbér-támogatást igényelhetnek, havi lakbérük megfizetéséhez.

(2) Lakbértámogatásban kell részesíteni azt a bérlőt:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra az, aki – valamint a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozó – olyan hasznosítható ingatlannal, járművel, továbbá vagyoni értékű joggal rendelkezik, amelynek

(4) A lakbértámogatás mértéke a lakbér (2) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékén felüli összegének

38/B. § (1) A támogatást évente két alkalommal lehet igényelni. A kérelmezőt a nyújtott támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg, egy év időtartamra.

(2) A támogatást a szociális bizottság állapítja meg.

(3) A megállapított támogatást minden hónap 15. napjáig kell a bérbeadó számlájára a jogosult bérlő megjelölésével átutalni.

(4) A jövedelmeket és a vagyont az önkormányzat szociális rendeletében előírt formanyomtatványon kell igazoltatni. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónap, egyéb jövedelmeknél egy év.

(5)³⁹ A lakbértámogatásra való jogosultságot és annak mértékét évente felül kell vizsgálni. Ennek érdekében a bérlők kötelesek március 31-ig a felülvizsgálathoz szükséges vagyoni nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat a közös hivatalban leadni.

39. § (1) Amennyiben a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a helyi forgalmi értékkel egyező.

(2) A vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben köteles kiegyenlíteni.

(3) Annak a bérlőnek, aki nyugellátásban részesül és elővásárlási jogával nem él, vagy helyzeténél fogva nem képes élni, szerződésének fennállásáig, lakását harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(4) Az elővásárlási joggal nem érintett lakások eladásának feltételeit az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2004./IV.15./ számú önkormányzati rendelet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat tulajdonában álló szolgálati lakások értékesítéséről a képviselő-testület egyedileg dönt.

40. § (1) Ha a lakást a törvény alapján az arra jogosult vásárolja meg részére - kérelmére - a teljes vételár megfizetésére, 15 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. Az adásvételi szerződésben a vételár-hátralékra a mindenkori Ptk. szerinti kamatot kell kikötni. A megállapított vételár 20 %-át a szerződés megkötésekor egyösszegben kell befizetni. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(2) A teljes vételár kifizetéséig az ingatlanra a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, illetve annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(3) A már megvásárolt ingatlan megterheléséhez a polgármester, elidegenítéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

(4) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át meghaladó fizetést teljesít, őt a többletfizetés után 2 % árengedmény illeti meg⁴⁰. A vételárhátraléknak a szerződésben vállalt határidő előtti kiegyenlítése (rendkívüli törlesztés) esetén a vevő részére fennálló tartozásból 10 % engedményt kell adni.

(5) A teljes visszafizetést el nem érő egyéb rendkívüli törlesztés esetén az előírt törlesztési kötelezettségen felüli éves összeg 5 %-ának megfelelő összegű engedményt kell adni.

(6) Amennyiben a vevő a szerződésben vállalt fizetési feltételeket megszegi, az e §. (5) bekezdésében foglalt kedvezményeket meg kell vonni. Ez alól rendkívüli esetben a képviselő-testület adhat felmentést.

41. § (1) A Ltv. 54. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Az ajánlati kötöttség ideje 60 nap. Amennyiben vevő pénzintézeti hitel felvételével vállalkozik a vételre, úgy az eladó azt további 30 nappal meghosszabbíthatja.

42. § (1) Az önkormányzat a lakások elidegenítéséből származó bevételeit lakásépítésre, lakóház felújításra, a településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására, lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtására és a lakásforgalmazás költségeire használja fel.

(2) A képviselő-testület a felhasználás mértékéről és céljairól minden évben a költségvetési rendeletben dönt.

43. § Ez a rendelet 2002. április 1-jén lép hatályba.