1. § (1) A rendelet területi hatálya a község közigazgatási területére terjed ki, és a Stadler Építész Iroda 13/2003 jelzőszámú SZK-1 jelű M=1:10.000 méretarányú külterületi és az 1,2,3 jelű M=1:2.000 méretarányú belterületi szabályozási tervével együtt alkalmazható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokra nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, képviselő-testületi jóváhagyással, az irányadó elemek a rendezési terv előírásainak keretei között az engedélyezési eljárás során változtathatók, a szakhatósági egyeztetések lefolytatásával és a városi főépítészi egyeztetéssel. A helyi védelemre és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások önkormányzati rendelettel a szabályozási terv módosítása nélkül változtathatók.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

(6) Az országos védelem alatt lévő és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni.

(7) A telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről, amennyiben azok az engedélyezéskor nem biztosítottak.

(8) A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet, beépítettséget és építménymagasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés esetén azonban ezen rendelet új beépítésre vonatkozó előírásait be kell tartani. Új telekalakítás esetén a telek minimális szélessége szabadon-álló beépítés esetén 16,0 m, oldalhatáros beépítésnél 14,0 m.

(9) A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. §-ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni.

(10) Az alábbi esetekben a z illetékes szakhatóságot az engedélyezési eljárásba be kell vonni:

(11) Az építési engedélyezési eljárásoknál a talajvíz viszonyokat figyelembe kell venni.

(12) A feltöltött területen történő építés esetén az építési feltételeket talajmechanikai szakvélemény alapján kell meghatározni.

(13) Az építmények engedélyezésénél a tűzvédelmi szabályrendeleteket be kell tartani. A tűzivíz ellátást az előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(14) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenység, valamint a szénhidrogén kitermelő mező területén az engedélyezési eljárásban a vonatkozó törvény előírása alapján a Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni.

(15) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

(16) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

(17) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község állattartó rendelete tartalmazza.

(18)⁴ Hk.

(19) Az – ET- jellel ellátott területeken a telekalakítási tervet a tömbre kiterjedően kell elkészíteni. Az EÉTK- jellel ellátott, elvi építési engedély tervkészítési előírással érintett tömböknél az elvi engedélyt a telekre vonatkozóan kell elkészíteni. Az elvi építési engedély a vonatkozó jogszabály alapján a településrendezési előírásokra (pl. a telek rendeltetése, beépíthetősége, az építmény elhelyezhetősége) és a közművesítési megoldásokra terjedjen ki.⁵

(20) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000. évi CXII. törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(21) A község beépítésre szánt területein 2005. dec. 31-ig új épület építésére engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott szennyvíztároló, illetve szennyvíztisztító berendezés létesül. 2005 dec. 31. után, ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építési munkái megkezdődtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatba vételi engedély csak a rákötés megtörténte után adható ki.

(22) Ahol új épület építést a szabályozási terv nem tesz lehetővé, ott a legnagyobb beépítettség határértékéig legfeljebb nettó 25 m²-es bővítmény egy alkalommal engedélyezhető akkor, ha ezzel a lehetőséggel 1989. jan. 1. után még nem éltek.

(23)⁶ Hk.

(24) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

(25) A község beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületeken engedélyezhető. A további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembevétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el.

(26) Hk.

(27)⁷ Hk.

(28) Ahol a terv építési határvonalat nem jelöl, ott az utak mentén a meglévő építési vonalhoz igazodóan, ennek hiányában minimum 5,0 m-es előkertet kell figyelembe venni és a beépítésnél az OTÉK oldal és hátsó kertre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(29) A szabadon-álló beépítéseknél az oldalkert nem lehet kisebb sem a telekre előírt építménymagasság felénél, sem pedig 3,0 m-nél.

(30) A technológiai jellegű építmények maximális építménymagassága 30 m.⁸

(31) Hk.

(32) Hk.

(33)⁹ Hk.

2. § (1) A település igazgatási területe tagozódik beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

(2) A település igazgatási területe tagozódik beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

(3) A község területén, a beépítésre szánt területek telek szintterület sűrűsége – amelyet a területi egységeknél telekre kiterjedően kell figyelembe venni – a következő:

(4)¹¹ Hk.

3. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A község területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.

(4) A kialakult, keskeny oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság az oldalkert felé 4,0 m-ig csökkenthető a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával a BM.BTFI 31 - 5/2005.(05.10.) számú eltérési engedélye alapján.

(5) Az oldalhatáros, 20 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés eredeti oldalkertje felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani

4. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: „Lke". A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(2) A legkisebb építmény magasság: egy szint

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.

(4) A kialakult területek minimum 12,0 m szélesség telek építhető be.

(5) A területen legfeljebb négylakásos lakóépületek, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, kivételesen elhelyezhetők a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épületek, sportépítmények, négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épületek, az OTÉK 31. § (2) bekezdésre is figyelemmel. A területen nem helyezhetők el üzemanyagtöltők, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshelyek, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épületek, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsai és önálló parkoló területei.

(6) Melléképítmények az OTÉK 1. melléklet 67. pontjában felsoroltak építhetők, kivéve

(7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

5. § (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf9 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:¹³

(2) A legkisebb építmény magasság: egy szint

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.

(4) A területen elhelyezhetők lakóépületek, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek, sportépítmények.

(5) Melléképítmények az OTÉK 1. melléklet 67. pontjában felsoroltak és lakóépület mellett kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények építhetők.¹⁴

(6) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

(7) A kialakult területeken minimum 12,0 m széles telek építhető be.

6. § (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

(3) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

7. § (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: „Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt4 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(3) A legkisebb építménymagasság: egy szint

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a.

(5) A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépületek, igazgatási épületek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, egyéb közösségi szórakoztató épületek, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények, termelő kertészeti építmények az OTÉK 31. § (2) bek-re is figyelemmel. A területen nem helyezhetők el önálló parkoló területek és garázsok a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára.

8. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A szabályozási terven a terület jele: „Vk". A szabályozási terven Vk1 jelű övezet jelölt. A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(3) A legkisebb építménymagasság: egy szint.

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a (5)A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épületek, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, egyéb közösségi szórakoztató épületek, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épületek, sportépítmények, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények, a gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők, az OTÉK 31. § (2) bek.-re is figyelemmel. A területen nem helyezhetők el önálló parkoló területek és garázsok a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.

9. § (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község igazgatási területén: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) kialakítására került sor.

10. § (1) A szabályozási terven „Gksz-Gksz2” jelű övezet jelölt A területre vonatkozó előírásokat a belterületen - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, (Gksz-Gksz2 jelű területek) - a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:¹⁵

(2) A legkisebb építménymagasság: egy szint

(3) A telken belüli zöldfelületi minimum a telekterület 30 %-a, amelyet őshonos fás növényzettel a telekhatár mentén takarást biztosítva kell elhelyezni őshonos növényzettel fedetten, és a beültetést a használatba vételi engedély kiadásáig végre kell hajtani. Ez az előírás a beültetési kötelezettséggel lehatárolt területre is vonatkozik. (Lásd: 4. melléklet) ¹⁶

(4) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, az épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, parkolóházak, üzemanyagtöltők, kivételesen elhelyezhetők sportépítmények, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi, vendéglátó épületek és egyéb közösségi szórakoztató épületek a 31 § (2) bekezdés előírására is figyelemmel.

(5)¹⁷ Hk.

11. § (1) A különleges területek közé a község területén a temető (Kt), a turisztikai üdülőházas övezet (Üü1), a sportterületek (Ks), és a löszfalba épült pincesorok (Kpi) soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv tartalmazza.¹⁸

(2) A temető (Kt) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. Az OTÉK 38. § (8) bekezdés szerinti védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.

(3) A turisztikai üdülőházas övezetben (Üü1) a táblázatban szereplő beépítési előírások alapján üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, továbbá az üdülő, az üdülőterület fenntartásához és üzemeltetéséhez szükséges építmények (iroda, raktár, szolgálati lakás, garázs stb.) helyezhetők el. A telek 50 %-át, a terület beépítésével egyidejűleg, őshonos növényzettel fedetten kell kialakítani.^{19 20}

(4) A sportterületen (Ks) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el.

(5)²¹ Hk.

(6) A különleges területek szabad területeit fásítani kell.

(7) A különleges területeket - a „Kpi” övezetek kivételével - teljes közművel kell ellátni

12. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖ-közmű)

(2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közutak és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(4) Az utak védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni.

(5) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. § (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

(6)²² Hk.

13. § (1) A község igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Z) soroltak.

(2) A közparkok (Z) a község állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítettségig szabadon-állóan, 5,0 m-es építmény magasságig.

(4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(5) A közpark területeken (Z) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 30 % legyen.

14. § (1) A község igazgatási területén meglévő védőerdők (Ev1) meglévő és tervezett gazdasági erdők (Eg1, Eg2) és tervezett turisztikai erdők (Ee2) kijelölésére került sor.

(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság egyetértésével engedélyezhető a művelési ág változás.

(3) A meglévő gazdasági erdők területén (Eg1), legfeljebb 0,3 %-ig a tervezett gazdasági az erdő 0,5 %-ig építhető be, minimum 10 HA nagyságú területe esetén a rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal.

(4) A védőerdők területén (Ev1) épületet elhelyezni nem lehet.

(5) A tervezett turisztikai erdőterületeken (Ee2) minimum 10 HA nagyságú telek maximum 5 %-ig építhető be egészségügyi, turisztikai, sport, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az erdő rendeltetésének megfelelő építményekkel.

(6) Az erdők területén a telekalakítási és az építési engedélyezési eljárási ügyekben az Állami Erdészeti Szolgálatot, és az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságát szakhatóságként be kell vonni.

(7) A területeken csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető.

(8)²³ Hk.

(9) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

(10) Eg11-es övezet (V-2, SZ-2)

(11) Eg12-es és Eg24-es övezetek (V-2, SZ-3) A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(12) Eg13-as és Eg26-os övezetek (V-2, SZ-1, P-1)

(13) Eg14-es és Eg23-as övezetek (V-2, SZ-2, P-2)

(14) Eg15-ös övezet (V-2, T-1, SZ-1)

(15) Eg16-os övezet (V-2, SZ-1, P-1, P-2)

(16) Eg17-es övezet (V-2, T-1, SZ-1, P-1, P-2)

(17) Eg18-as és Ee21-es övezetek (V-2, SZ-1, P-2)

(18) Eg21-es övezet (V-2, SZ-3, P-2)

(19) Eg22-es övezet (V-2, SZ-3, P-1, P-2)

(20) Eg25-ös övezet (V-2, SZ-2, P-1)

(21) Eg27-es övezet (SZ-1, R-1)

(22) Ee22-es és Ev11-es övezetek (T-1, SZ-1)

(23) Ev12-es övezet (T-1, SZ-1, P-2)

15. § (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

(3) A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak a vonatkozó Korm. r. figyelembevételével lehet (Lásd: 4. sz. mell.) szabadon-álló beépítési móddal azzal, hogy a technológiai jellegű építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál, műtárgyaknál az építmény magasság nem korlátozott, az a technológiai igények és építési előírások függvényében az építési hatóság határozza meg.

(4) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság előzetes szakvéleménye alapján kialakított zárt szennyvíztározóba történhet.

(5) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani.

(6) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges.

(7)³² Hk.

16. § (1) A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má,)

(2) Szántóföldi művelés esetén a 20 HA-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 0,1 %-át illetve az 500 m²-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

(3) Gyep művelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 0,5 %-át illetve a 400 m-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m.

(4) Szőlő műveléssel hasznosított területen a 2 ha-nál nagyobb telken a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 1 %-át illetve az 500 m2-t nem haladja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

(5) Az Má-C-1 minősítésű I. osztályú szőlőkataszteri területeken az előző pontban rögzítetteken túl építmény akkor helyezhető el, ha a terület művelési ága 80 %-ban szőlő művelés alatt áll.

(6) A szőlőműveléssel hasznosított telekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik – a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő – telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem kerülő telkekre – a tulajdonos érdekében – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 7,5 m.

(7) A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha az legalább 80 %-ban meghatározó.

(8) Má1-es övezet (V-2, SZ-2)

(9) Má2-es övezet (V-2, SZ-1, P-1)

(10) Má3-as övezet (V-2, SZ-2, P-2)

(11) Má4-es övezet (V-2, SZ-1, P-2)

(12) Má5-ös övezet (V-2, SZ-3) A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(13) Má6-os övezet (V-2, SZ-2, P-1)

(14) Má7-es övezet (V-2, T-1, SZ-1, P-1)

(15) Má8-as övezet (V-2, T-1, SZ-2, P-1)

(16) Má9-es övezet (V-2, T-1, SZ-1)

(17) Má10-es övezet (T-1, SZ-1)

(18) Má11-es övezet (V-2, SZ-3, P-1, P-2)

(19) Má12-es övezet (V-2, T-1, SZ-2)

(20) Má13-as övezet (V-2, T-1, SZ-1, P-1, P-2)

17. § (1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk)

(2) A korábbi szabályozás alapján kialakított 1500 m²-es telek még beépíthető.

(3) A területen gazdasági épület művelt telekre legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhető oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg a 6,0 m-t.

(4) A meglévő épületek az 1500 m² vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %- os beépítettségéig bővíthetők. Az 1500 m²-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.

(5) Az Mk-C1 minősítésű I. osztályú szőlőkataszteri területeken az előző pontokban rögzítetteken túl építmény akkor létesíthető, ha terület 80 %-ban szőlő művelés alatt áll.

(6) A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha – az I osztályú szőlőkataszteri területek kivételével – legalább 80 %-án szőlő, gyümölcsös, illetve más kertészeti kultúra található.

(7) ⁴⁷ Hk.

(8) Mk1-es övezet (V-2, SZ-3, P-1, P-2)

(9) Mk2-es övezet (SZ-1) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.

18. § (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má0).

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(4) Má01-es övezet (T-1, SZ-1)

(5) Má02-es övezet ( T-1, SZ-1, P-2 )

(6) Má03-as övezet (SZ-1) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.

(7) Má04-es övezet (V-2, SZ-1)

(8) Má05-ös övezet (V-2, SZ-2)

19. § (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V).

(2) A vízgazdálkodási területeken építményeket elhelyezni a külön jogszabályok alapján lehet. A V1-es tervezett csónakázó és horgásztó vízgazdálkodási területén és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport, a sporthorgászat, a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halászattal, annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el 4,5 m-es maximális építmény magassággal.

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

20. § A környezet-, táj-, természet-, műemlék és helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolását a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

21. § (1) A környezetvédelmi előírások a település igazgatási területére érvényesek.

(2) A környezetvédelem külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A vonatkozó Korm. rendelet (Lásd: 3. sz. mell.). alapján az ökológiailag sérülékeny területre vonatkozó határértékek az érvényesek.

(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken – a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

(8) A szippantott szennyvizek csak a működési engedéllyel rendelkező és a szippantott szennyvíz fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre szállíthatók.

(9) A település szennyeződés érzékenységi besorolása a vonatkozó Korm. rendelet alapján „B” érzékeny területnek minősül. (Lásd: 4. sz. mell.)

(10) A településen a zajvédelem az országos előírások és az Önkormányzat 6/2004.(IV.6.) számú rendelete szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 68.számú főút mentén 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken a közlekedési és közműterületek kivételével 50/40 dB.

(11) A forgalmi út közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek intézményeket elhelyezni nem lehet.

(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

(13) A közcsatornával még ellátatlan belterületen a kialakult állapot esetén, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

(14) A szennyvíztisztító teleptől 300 m, a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(15) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méteren belül lakóépület nem létesíthető.

(16) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(17) Természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonaltól számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéshez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(18) A területen a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 férőhelyet elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(19) A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági és vegyes területen helyezhető el, amennyiben a vonatkozó Korm. rendelet értelmében (Lásd: 4. sz. mell.) az üzemanyagtöltő állomás 50m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(20) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani. A hulladékgazdálkodási tervet a 23/2004.(IX.21.) számú önkormányzati rendelet rögzíti.

(21) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.

(22) A terület a vonatkozó Korm. rendelet alapján (Lásd: 4. sz. mell.) nitrát érzékeny területi minősítést kapott, ezért a területen kötelező a „jó mezőgazdasági gyakorlat” alkalmazása.

22. § (1) Az országosan védett természeti értékek védelmével kapcsolatos részletes szabályokat az illetékes nemzeti Park Igazgatósága kezelési tervben határozza meg.

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos. A „Natura 2000” területeken a művelési ág változást az illetékes természetvédelmi igazgatósággal engedélyeztetni kell.

(3)⁵² Hk.

(4) Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

(5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. ⁵³

(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával létesíthető.

(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(8) A védettség tényét az ingatlan nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(9)⁵⁴ Hk.

23. § (1) Hk.

(2) Hk.

(3) Hk.

(4)⁵⁵ Hk.

(5) A termőföldről szóló vonatkozó törvény (Lásd: 4. sz mell.) alapján az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.

24. § (1) A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit, valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A műemlékek, a műemléki környezet és a régészeti területek jegyzékét az 1. függelék tartalmazza.⁵⁶

(3) A műemlék épületekkel (M) kapcsolatos építési engedélyezési eljárás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda hatáskörébe tartozik.

(4) A szabályozási terven műemléki környezetként (MK) és régészeti területként (R) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját szakhatóságként be kell vonni.

(5) Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát a leletről azonnal értesíteni kell.

(6)⁵⁷ Hk.

(7) Hk.

(8)⁵⁸ Hk.

25. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad, ha:

(3) A beültetési kötelezettséget az engedélyezési eljárások során a szabályozási tervben jelöltek alapján elő kell írni.

26. § Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A tilalommal terhelt ingatlanokon a vonatkozó törvény (Lásd: 4. sz. mell.) felsorolt építési tevékenység engedélyezhető.

27. § (1) A szabályozási terv által helyi közút létesítésére, bővítésére vagy szabályozására javasolt terület – kisajátítási eljárással – az önkormányzat javára lejegyeztethető.⁵⁹

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

28. § (1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

(2) A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

29. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2)⁶⁰ Hk.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

30. § (1) Hk.⁶¹

(2) Építési bírsággal sújtandó az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építési, vagy bontási engedélyhez kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/2000.(IV.20.) számú rendelet, valamint a 6/1998.(VII.20.), 3/1999.(IV.9.), 8/2000.(VI.15.), 5/2002.(II.20.) számú rendeletekkel módosított 6/1997.(IV.10.) és a 10/2002.(IX.20.) számú önkormányzati rendelet.

31. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.⁶²