Izmény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladatival összefüggő partnerségi egyeztetések szabályairól szóló 3/2017. (IV. 26.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§ E rendelet célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a

a) helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával;

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. A rendelet hatálya és alkalmazása

2.§ (1) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

(2)   E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, az országos érvényű jogszabályok valamint az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.

3.§  Jelen rendelet mellékleteinek felsorolása:

a) 1. melléklet: A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, objektumok és a helyi védelemmel érintett területek jegyzéke

b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

c) 3. melléklet: A településképi szempontból meghatározó táj- és természetvédelmi területek

d) 4. melléklet: A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és nyomvonalas elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek

e) 5. melléklet: Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció iránti kérelem

• 6. melléklet: Településképi bejelentési eljárás kezdeményezése
• 7. melléklet: Növénytelepítési távolságok

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4.§ (1) A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása a cél.

(2)   A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi ábrázolását e rendelet 2. illetve 3. melléklete tartalmazza.

4. Értelmező rendelkezések

5.§ E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 80%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 20%-án eltérő hajlásszög érvényesül, és a tetőidom jellemző hajlásszögétől eltérő hajlásszögű tető csak az utcai telekhatártól mért 15 m-en túl létesül.
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű.
3. Egyéb tájékoztatási eszköz: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rr.) hatálya alá nem tartozó információs tábla, cégtábla, üzletfelirat és a vállalkozás használatában álló ingatlanon a vállalkozást népszerűsítő felirat valamint más grafikai megjelenés.
4. Első főépület: egy építési telken/telken álló főépületek közül az a főépület, mely az előkert legkisebb méretének betartásával épül(t).
5. Főépület: az építési övezeti/övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a terület-felhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény.
6. Földszín: a természetben előforduló (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, növényzet), nem szintetikus anyagok jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített árnyalatok.
7. Hagyományos építőanyagok: függőleges irányú térképző felületekhez a tégla, kő, fa; tetőfedéshez: égetett agyagcserép, vagy felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
8. Hagyományos építészeti karakter: A területre tipikusan jellemző telekszerkezet, beépítés, telekhasználat, építészeti kompozíció – pl. kifelé, vagy befelé hajlított épület - és építészeti megjelenés – tömeg, tetőidom, homlokzati nyílásritmus, építészeti részletek és a részletképzés módja, alkalmazása összefüggő együttese.
9. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

Gerincmagasság és ereszmagasság tekintetében vizsgálandó a szomszédos 1-1 épület, és azok egyikétől ± 0,5 m-rel térhet el. Amennyiben az egyik helyi védett, ahhoz kell illeszkedni.

A tetőgerinc irányának a két szomszédos épület valamelyikének tetőgerinc irányától különböző nem lehet.

A főépület telepítése esetén vizsgálandó a szomszédos 3-3 épület beépítése, és nagyobb számban előforduló beépítést kell alkalmazni.

1. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó formátumú eszköz.
2. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve olyan módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
3. Más célú berendezés: pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát
4. Mozgatható hirdető berendezés, megállító tábla: üzlet elé kihelyezett, olyan lábon álló A1-es - 594*841 cm - maximális méretű - talajhoz nem rögzített - egy vagy kétoldalas hirdetmény, amely az üzletben folyó tevékenységre, akciókra hívja fel a figyelmet.
5. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
6. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős döntések, információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
7. Utcai homlokzat: az első főépület, közúttal vagy magánúttal határos telekhatárra néző homlokzata.
8. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.

5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

6.§ (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) környezetéhez igazodik,

b) a település építészeti karakterét megőrzi,

c) a meglévő formakultúrát megtartja,

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. FEJEZET

a helyi védelem

6. A helyi védelem célja

7.§ (1) A helyi védelem megállapításának célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

7. A helyi védelem feladata

8.§ (1) A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.

(2)   A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

8. A helyi védelem fajtái

9.§ A helyi védelem lehet:

a) területi védelem,

b) egyedi védelem.

10. § (1) A helyi területi védelem:

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)

b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d) település-karakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(2)   A helyi egyedi védelem

a) az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,

d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

11.§ Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

a) a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,

b) a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában

• a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
• kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
• sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
• fenntartható használata biztosítható, továbbá
• az értékvizsgálat elkészült.

12.§ (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának, a partnerségi egyeztetésről szóló külön önkormányzati rendeletben megjelölt partnerek kérelmére, vagy hivatalból indul.

(2)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az értékvizsgálatot.

13.§ A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.

14. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.

(2)   A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 13. § szerinti értékvizsgálatot.

15. § (1) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a)       a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b)      a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c)       a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,

d)      a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(2)   A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának kérelmére vagy hivatalból indul.

(3)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(4)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

(5)   Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

16. § (1) A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2)   A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

17. § A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.

10. Helyi védelem és az országos védelem összefüggései

18. § (1) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.

(2) Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat megvizsgálja a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

11. A védett értékek nyilvántartása

19. § (1) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell: 

• az érték megnevezését,
• védelmi nyilvántartási számát,
• helyszínrajzot,
• a védelem szakszerű, rövid indokolását,
• építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
• fotódokumentációt,
• a helyi védelem védettségi típusát,
• a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám) és
• építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.

(2) A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.

12. A helyi védelemhez kapcsolódó korlátozások,

tulajdonosi kötelezettségek

20. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2)   Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3)   A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4)   Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti.

(5)   Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.

(6)   Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

21. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, közterülettel határos építményrészletet, alkotást, utcabútort az e célra rendszeresített egységes táblával lehet megjelölni, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját.

(2)   A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – az önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

22. § (1) A 2. melléklet szerint lehatárolt településképi szempontból meghatározó területek:

a) Falusias lakóterület,

b) Kertvárosi lakóterület,

c) Gazdasági terület,

c) Külterület, beépítésre nem szánt terület.

(2)   A településképi szempontból meghatározó természeti védelemmel érintett területek:

a) a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területe,

b) az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,

c) a helyi jelentőségű védett természeti terület.

(3)   A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a Beépítésre nem szánt területi karakter részét képezik. Területi lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

településképi követelmények

14. Általános építészeti követelmények

23. § (1) A település belterületén:

a) tetőszerkezet héjazataként hullámpala, bitumenes hullámpala, fémlemez fedés,

b) utcafronton kerítés anyagaként hullámpala

nem alkalmazható.

(3)   Lakóépület színezése az egységes, földszínektől eltérő nem lehet.

(4)   Az épületeken tetőfelépítmény, műszaki berendezések (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, stb.) elhelyezése utcai homlokzaton nem létesíthető.

24. § A zöldfelületek kialakítása tekintetében e Rendelet 7. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó, nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó növényzet telepíthető.

15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

25. § (1) A hagyományos falusias területi karakterre – az 1. mellékletben szereplő helyi védelem alatt álló építészeti örökségek kivételével – a területi építészeti követelmények a következők:

a) Az építési telken belül úgy kell az első főépületet elhelyezni, hogy az az oldalhatárra, vagy csorgóközzel az oldalhatárra illeszkedjen.

b) Lakó használatú területen a gazdálkodásra szolgáló épület a főépület takarásában helyezhető el.

(2)   A hagyományos falusias területi karakterre – - az 1. mellékletben szereplő helyi védelem alatt álló építészeti örökségek kivételével – a egyedi építészeti követelmények a következők:

a) Az épületek tetőfedése a hagyományos formákhoz igazodó, szimmetrikus nyeregtetős, utcára merőleges gerincű, oromfalas kialakításútól eltérő nem lehet.

b) A főépület tetőfesztávja legfeljebb 8,0 méter lehet. Keresztszárny az utcai homlokzatsíktól mért 5,0 méter elhagyásával építhető.

c) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – a lakóépület gerincvonalánál magasabb gerincvonalú nem lehet.

d) Az első főépület utcai homlokzatán, illetve a főépület utcai homlokzatától mért 5 méteres távolságon belül nem helyezhető el a főépületen klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezető tartozéka. Ezek a berendezések 5 m-en túl takartan, építészeti eszközökkel megoldva helyezhetők el.

e) Az utcafronti kerítések áttört jelleggel a kialakult állapothoz illeszkedve, max. 80 cm-es tömör lábazattal készíthetők. Két telek közötti kerítés tömör kialakítású is lehet. A kerítés legmagasabb pontja 1,50 m-nél magasabb nem lehet.

f) Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék.

g) Az épületek homlokzatainak egységességét részleges átfestéssel megbontani nem szabad.

h) A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető.

i) A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a településképbe nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.

j) Tetőfedés anyagaként cserép vagy betoncserép alkalmazható.

k) Tetőfelületen csak tetősíkban elhelyezett ablakok alkalmazhatók.

l) Az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető.

m) Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.

n) A közmű-becsatlakozási műtárgyat és közműpótló műtárgyat az utcai telekhatárra kell elhelyezni.

26. § (1) A gazdasági területi karakterre vonatkozó területi építészeti követelmények a következők:

a) Több épületből álló beépítés esetében a nagyobb tömegű technológiai épületek a telek belseje felé kerüljenek elhelyezésre, a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.

• A lakóterületekkel közvetlen szomszédosipari gazdasági területeken településképi szempontból is igényes, illeszkedő és telkenként egységes arculattal, tömeg formálással, anyaghasználattal és színezéssel kialakított épületek telepíthetők.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

a) Az épületek anyaghasználatánál fénylő felületek nem használhatóak.

• Harsány színű fedés és az élénk, erős homlokzati színezés nem megengedett, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
• A településképet meghatározó kerítés kialakítása az utcafronton maximum 50 cm magasságú tömör – beton, kő, tégla – lábazatos, legfeljebb 2,0 m magasú áttört kialakítású lehet. Élősövény alkalmazása megengedett.

27. § Beépítésre nem szánt területi karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a) A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.

• Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
• A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés, tájba illő színezésű cserép, betoncserép vagy formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés lehet.
• Kertövezet területén kerítés csak élősövényből létesíthető.

16. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási

és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

28. § (1)A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett az alábbi területeken:

a) falusias területi karakter területén;

b) a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területén;

c) az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken;

d) a helyi védett természeti területen.

29.§ (1) A helyi védelemmel érintett területeken sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

a)  időtálló,

• minőségi, minőséget képviselő,
• környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
• élénk színeket kerülő,
• állagát hosszútávon megőrző,
• a település karakterével összhangban lévő.

(2) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4) Transzformátor állomás, kábelcsatlakozó szekrény növényzettel takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.

V. FEJEZET

HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

17. A helyi egyedi védelemben részesülő objektumokra

vonatkozó követelmények

30.§ (1) A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi egyedi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 20. §-ban rögzítetteken túl a következők:

a) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.

• Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani, mely felújítás során, bontás után is visszaépítendő.
• A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.
• A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.
• Az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.
• Az eredeti nyílászárókat meg kell tartani, folyamatos karbantartásunkról gondoskodni kell. Csak műszaki avultság esetén cserélhetők és az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
• A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
• Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
• Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz. Jellemzően áttört, fa, fém, kő, vagy tégla anyagú legyen.
• A főépület keresztszárnnyal csak akkor bővíthető, ha a bővítendő épület telkén álló gazdasági épület nem védett. Ebben az esetben a tornáctól hátrafelé, a bővítendő épületnél nem nagyobb mértékű homlokzati szélességgel és magassággal, de azzal azonos tetőhajlással, tetőidommal, fedéssel építhető épület;
• Az utcai homlokzaton az eredeti arányú és osztású földszinti nyílászárók megtartandó, oromfalakon a tetőtéri nyílászárók a hagyományos padlásszellőző ablakok rendszerének megfelelő módon - pillérrel elválasztott 2 db max 60/90 cm álló ablak - építhetők;
• Utcai kerítésként a hagyományos kerítéstípusok valamelyike alkalmazható (ezek: téglalábazatos vaskerítés, vagy fa léckerítés) illetve kovácsoltvas jellegű kerítés

VI. FEJEZET

REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA

ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

18. Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

31. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – a magasabb rendű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2)   Reklámhordozó csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(3)   Reklámhordozó elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4)   Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(6)   Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(7)   Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(8)   Molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(9)   Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán száz méteren belül legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(10) A községben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(11) Közterületen reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(12) Izmény közterületein reklámhordozó:

a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,

• plexi vagy biztonsági üveg mögött,
• hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,
• állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön és
• fa hidetőtáblán

helyezhető el.

(13) Reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

• nem rozsdásodó,
• könnyen karbantartható és
• élénk színeket nem használó

kialakítás alkalmazható.

19. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

32.§ (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2)   A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3)   A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4)   Valamely községi vagy annak a részvételével vagy az engedélyével megtartott eseményről való tájékoztatás érdekében, a közterületen, vagy a közterület felől látszóan a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódóan homlokzatra függesztve, a közterület felett átfeszítve, textil anyagú, legfeljebb 1-1 darab, a rendezvényt hirdető berendezés helyezhető el a rendezvény időtartama alatt, valamint a rendezvény előtt 2 héttel megelőzően, és a rendezvényt követő egy héten belül el kell azokat távolítani.

20. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

33.§ (1) Izmény közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlop használatára jogosult.

(2)   Valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a 1 db közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

21. Építési reklámháló kihelyezésének szabályai

34. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2)   Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

22. Műszaki berendezésekre, információs kiegészítő elemekre vonatkozó településképi követelmények

35.§ (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(3) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb összesen 2 db cégér és cégfelirat helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégfelirat és cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve.

(4) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.

36.§ (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített megállító tábla) hirdető berendezés közterületen csak:

a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére és

• alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül

helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

(2)   Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

37.§ (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,

• széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
• legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
• sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2)   Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3)   Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4)   Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

VII. FEJEZET

Településkép-érvényesítési eszközök

23. Településképi-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

38. § (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultáció kiterjedhet

a) a településképi követelmények egyeztetésére,

• a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra, valamint a
• a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

39. § (1) A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által benyújtott, jelen rendelet 5. melléklete szerinti kérelmének beérkezésével indul.

(2) Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelem mellékleteként a műszaki megoldásokat és a településképbe való illeszkedést is bemutató munkarészeket tartalmazó tervdokumentációt is mellékelni kell.

(3) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre, indokolt esetben a helyszínen is lefolytatható.

(4) Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.

(5) Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.

(6) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.

24. A településképi bejelentési eljárás

40. § (1) A polgármester a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében jelen rendeletben foglalt különös településképi követelmények, valamint a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános követelmények érvényesítése érdekében, továbbá a helyi védett építményeken építési engedélyhez és egyszerű bejelentéshez sem kötött építési tevékenységet megelőzően bejelentési eljárást folytat le.

(2) Az eljárás jelen rendelet 6. melléklete szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető.

(3) Az eljárásra vonatkozó szabályokat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet rögzíti.

(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(5) A bejelentett tevékenység a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt kikötések figyelembe vételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(6) Az eljárásban keletkezett iratokat az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint kell kezelni.

25. A településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság

41. § (1) A településképi kötelezettségek megsértése esetén, valamint a településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi kötelezettségeket vagy településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidőnek legalább 8 napnak kell lennie.

(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi kötelezettségek vagy településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(4) A polgármester a településképi kötelezettségek vagy településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(5) A településkép-védelmi bírság összege:

• településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 20.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
• településképi követelményeknek való megfelelés határidőre történő elvégzésének elmulasztása esetén legalább 50.000.- forint, legfeljebb 200.000. forint,
• a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 50.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
• településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000.- legfeljebb 200.000. forint.
• településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legalább 50.000.- legfeljebb 200.000. forint.

(6) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő

• a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• a jogsértő állapot időtartamát,
• a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(7) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településkép- védelmi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(8) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban:Tvtv.) a a közigazgatási szabályszegések, szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény(továbbiakban:Ksztv.) illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

42. § (1) A településkép-védelmi bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

(2) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság, helyszíni bírság behajtására az Ákr. előírásai alkalmazandók.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS

26. Önkormányzati és támogatási ösztönzők

43. § (1) A képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre. Egy költségvetési évben, legfeljebb három kérelmet támogathat a képviselő-testület.

(2)   Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

(3)   A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 25%-a, de legfeljebb 50.000 forint.

(4)   A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon vagy elektronikus úton lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal.

(5)   A kérelemnek tartalmaznia kell

• a kérelmező nevét és állandó lakhelyét, valamint a kérelmező állandó lakhelyét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
• a kérelmező adóazonosító jelét, valamint a kérelmező adóazonosító jelét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
• a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
• a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
• a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségvetést,
• a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint az (1) bekezdésben szereplő célnak való megfelelőséget, valamint
• a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését.

(6)   A kérelem tárgyévi felújítás támogatására március 31-ig nyújtható be.

27. A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai

44.§ (1) Építészeti örökségenként egy pályázat benyújtására van lehetőség.

(2) Amennyiben építészeti örökségenként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak a legkorábban benyújtásra került kérelem részesíthető támogatásban.

(3) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem

• a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és
• a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.

(4)   A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.

(5)   Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.

Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.

45.§ (1) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület tárgyév április 30. napjáig dönt a kérelem

• támogatásáról, vagy
• elutasításáról.

(2)   A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.

(3)   A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

(4)   A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

28. A támogatással való elszámolás szabályai

46.§ (1) A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig.

(2)   Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti "Elszámoló Lap" kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.

(3)   Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület - a pénzügyi ellenőrzés alapján – a tárgyévet követő év februári ülésén dönt.

IX. FEJEZET

záró rendelkezések

47. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Izmény Község Önkormányzat Képviselő-testülete helyi építési szabályzatról szóló 7/2005. (IV.26.) rendelet 7.§ (3) bekezdés a) pontja, 9. § (1) – (3), (4) – (5) és (8) bekezdése, a 18. § (5) bekezdés a-c) pontja, 18. § (5) bekezdés d) pontjának „a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú” szövegrésze, a 19.§ (5) bekezdése, a 23.§ (4) bekezdésének „a tető hajlásszöge 40-45°-os” szövegrésze, a 28.§ (8) bekezdés e) pontjának „A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását.” szövegrésze, a 28.§ (11) bekezdés c) pontjának „Magastető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását.” szövegrésze, a 30 - 32. §-a, a 35. § -a, valamint a 3. melléklet.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet előírásai az építtető kérelemére a hatályba lépéskor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.

(4) E rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.

Izmény, 2019. december 3.

                         Kelemen Ferenc                                      Dr. Puskásné Dr. Szeghy Petra

                           polgármester                                                            jegyző

A kihirdetés napja: 2019. december 4.

                                                                                          Dr. Puskásné Dr. Szeghy Petra

                                                                                    jegyző