Cák község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019.(IV.11.) önkormányzati rendelete

Cák község településképének védelméről

Hatályos: 2021. 10. 15

Cák község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2019.(IV.11.) önkormányzati rendelete

Cák község településképének védelméről

2021.10.15.

Cák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.

2. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma kültéri egység, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)

3. Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

2. § (1) A helyi egyedi védelem kiterjed az 1. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.

(2) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Cák Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);

d) a védendő érték rövid dokumentálását;

e) a kezdeményezés indokolását.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt készíttet az önkormányzat.

(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, vagy érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

3. Az Önkormányzat helyi védelemmel összefüggő feladatai

3. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) védettségi kategóriát,

b) fotót,

c) területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,

d) egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),

e) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.

(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. § (1) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.

(2)1 Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján kiadott kötelező szakmai konzultáció alapján végezhető.

(3) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) Történeti lakóterületi településrész

b) Átalakuló vagy új településrész

c) Világörökség várományos pincesor

d) Mezőgazdasági településrész

e) Erdős településrész

f) Vízfolyás

g) Természeti terület

h)2 Kőszegi Tájvédelmi Körzet területe

i)3 Fokozottan védett terület

j)4 Tájképvédelmi terület

(2) A meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Történeti lakóterületi településrész egyedi építészeti követelmények

6. § (1) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, táblás jellegű fedés nem alkalmazható. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemez, piros vagy barna sík természetes pala, ill. nád.

(2) Hullámpala, zsindely, fém lemezfedés, valamint nád kivételével más tetőfedő anyagból készített a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (pl: zöld, szürke, kék, fekete),

(3) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.

(4) Telekhatáron tömör és áttört kerítés is létesíthető, tömör kapuzattal.

(5) Az épület tömegét az alaprajzot alkotó hasáb(ok) határozza meg, amelyből csak a terasz kontúrja ugrik ki. Alaprajzból adódóan két jellemző homlokzata van: hosszanti és oromfalas. A tetőgerinc magassága nem lehet több az épület oromfalas homlokzatának szélességénél, de legfeljebb 9,0 m. A tető formája nyeregtető 40-45° fokos hajlásszöggel, formai kialakítása oromfalas vagy csonkakontyos, ahol a csonkakonty legfeljebb a tetőmagasság feléig nyúlhat le.

(6) Előtető utcai homlokzaton nem létesíthető.

(7) A tetőn megjelenő kémények téglafalazatúak, vakolt felülettel.

(8) A tetőtér beépíthető, amelynek ablaknyílásai csak a tetősíkjába fektetve helyezhetők el. A tetőfedés anyaga hagyományos nyers cserép vagy zsúp és nád lehet. Élénk színű felületkezelt fémlemezt, azbesztcement- és műanyag hullámlemezt, bitumenes zsindelyt nem lehet használni.

(9) Az épület megközelítése a tornácon keresztül történik, amely lehet lopott, tört, teljes hosszban végig futó. A homlokzat nyílásokkal és táji építészeti jellemzőket hordozó vakolat-kváderekkel tagolt, erkély, loggia nem létesíthető. Az utcaképben oromfallal megjelenő épületek utcai homlokzatán 3 ablak helyezhető el szimmetrikusan, vagy 2 ablak és bejárat. Az ablaknyílások legnagyobb szélessége 90 cm magassága legfeljebb a szélesség 1,5-szerese lehet. Az ablakok külső megjelenése 2x3 osztású, külső árnyékoló szerkezetek közül csak zsalu szerelhető fel.

(10) A homlokzat megjelenését a tájjellegű vakolat díszek és párkányok emelik, az oromfal szintén tájjellegű vakolt vagy fa felületképzésű. Az épület csak hagyományos építőanyag (kő, tégla, vakolt felület) felhasználásával készülhetnek, nem lehet faház jellegű, fémburkolatú, látszó betonfelületű. A lábazat vakolt vagy kő felületű.

(11) A pince bejárata a legmélyebb terepszint felől alakítható ki. Az épület melletti legmélyebben fekvő rendezett terepvonal és a pincefödém alsó síkja között legfeljebb 1,30 m különbség lehet. Az épület padlóvonala a terep legmagasabb pontjához képest legfeljebb 20 cm-el emelhető ki. Az épület környezetében a tereplejtés iránya és mértéke a pincebejáró kivételével nem változtatható meg.

(12) A területen kerítés utcafronton:

a) zöldkerítésként sövényként gondozva:

b) látszó helyi típusú terméskő falazattal

c) vakolt téglafalazattal, a főépülethez illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel

d) A kapuk és mezők fából készülhetnek az épület faszerkezetével azonos felületkezeléssel és színnel.

(13) Az épületek színezésében:

a) a homlokzatokon és a tagozatokon fehér, világos sárga, világos szürke, vagy drapp szín

b) fa-szerkezetek és nyílászárók természetes (fa) szín árnyalatai engedhetők meg.

7. § Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző telepítési módot.

7. Átalakuló vagy új településrész vonatkozó építészeti követelmények

8. § (1)5

(2) Környezetéből kiugró, 7,5 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.

(3) Új épületet az építési tömbben jellemző tetőzettel kell kialakítani.

(4) Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni, faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.

(5) Egyéb műszaki berendezések közterület felől homlokzati oldalon nem helyezhető el.

(6) Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.

(7) Az utcaképhez tartozó, utcaképet meghatározó előkertben teraszok, vendéglátó teraszok, üzletek standjai, szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy időszakosan ponyva, nád, műanyag takarás, fémlemez burkolás nem alkalmazható.

9. § (1)6 A helyi építési szabályzat szerinti hétvégiházas üdülőterületként és a mezőgazdasági kertes területként szabályozott telkek határvonalain kerítés legfeljebb élősövénnyel létesíthető. Tuja félék nem telepíthetők zöldkerítésként.

(2) Az épület tömeget az alaprajzot alkotó hasáb határozza meg, amelyből csak a terasz kontúrja ugrik ki. Alaprajzból adódóan két jellemző homlokzata van: hosszanti és oromfalas. A tetőgerinc magassága nem lehet több az épület oromfalas homlokzatának szélességénél, de legfeljebb 7,0 m.

(3) A tető formája nyeregtető 40-45° fokos hajlásszöggel, formai kialakítása oromfalas vagy csonkakontyos, ahol a csonkakonty legfeljebb a tetőmagasság feléig nyúlhat le. Előtető nem létesíthető. A tetőn megjelenő kémények téglafalazatúak, vakolt felülettel. A tetőtér beépíthető, amelynek ablaknyílásai csak a tetősíkjába fektetve helyezhetők el. A tetőfedés anyaga hagyományos nyers cserép vagy zsúp és nád lehet. Élénk színű felületkezelt fémlemezt, azbesztcement- és műanyag hullámlemezt, bitumenes zsindelyt nem lehet használni.

(4) Az épület megközelítése a tornácon keresztül történik, amely lehet lopott, tört, teljes hosszban végig futó. A homlokzat nyílásokkal és táji építészeti jellemzőket hordozó vakolat-kváderekkel tagolt, erkély, loggia nem létesíthető. Az utcaképben oromfallal megjelenő épületek utcai homlokzatán 2 ablak helyezhető el szimmetrikusan, vagy 2 ablak és bejárat. Az ablak nyílások legnagyobb szélessége 90 cm magassága legfeljebb a szélesség 1,5-szerese lehet. Az ablakok külső megjelenése 2x3 osztású, külső árnyékoló szerkezetek közül csak zsalu szerelhető fel. A külső ajtónyílások a pinceajtók kivételével legfeljebb 1,0 m szélesek, nem sorolt szerkezetek lehetnek. A pince ajtó tömör fából készül.

(5) A homlokzat megjelenését a tájjellegű vakolat díszek és párkányok emelik, az oromfal szintén tájjellegű vakolt párkányokkal vagy fa felületképzéssel. Az épület csak hagyományos építőanyag (kő, tégla, vakolt felület) felhasználásával készülhetnek, nem lehet faház jellegű, fémburkolatú, látszó betonfelületű. A lábazat vakolt felületű.

(6) HÜ-1 jelű zártsorú jellegű beépítésnél az épületek hossztengelye párhuzamos az utca tengelyével. A szomszédos épületek között utcafronton tömör 1,80-2,30 m magasság közötti falazott kerítés biztosítja a zártsorúságot - amelynek fedése cserép, melyben fa szerkezetű tömör személy és kocsibejárat létesíthető.

(7) Az épület padlóvonala a terep legmagasabb pontjához képest legfeljebb 20 cm-el emelhető ki.

(8)7

(9) A pince bejárata az utca felől alakítandó ki, ahol az épület melletti rendezett terepvonal és a pincefödém alsó síkja között legfeljebb 1,30 m különbség lehet. Az épület padlóvonala a terep legmagasabb pontjához képest legfeljebb 20 cm-el emelhető ki.

(10) HÜ-3 jelű falusias karakterű övezetben a helyi építészeti arányokat és megjelenést hordozó épületek a jelölt építési vonalon helyezendők el. Az épület padlóvonala a terep legmagasabb pontjához képest legfeljebb 20 cm-el emelhető ki.

(11) Az épület környezetében a tereplejtés iránya és mértéke pincebejáró kivételével nem változtatható meg.

(12)8

(13) HÜ-2; HÜ-3 jelű övezetben

a) kerítés legfeljebb utcafronton 1,35 m magassággal létesülhet:

aa) zöldkerítésként sövényként gondozva

ab) látszó helyi típusú terméskő falazattal

ac) vakolt téglafalazattal, a főépülethez illeszkedő anyaghasználattal és felületképzéssel.

b) Egyéb tulajdoni határra érintkező telekhatáron csak 1,20 m magas élősövénykerítés létesíthető, ahol tuja félék nem telepíthetők zöldkerítésként.

c) A kapuk fából készülhetnek az épület faszerkezetével azonos felületkezeléssel és színnel.

d) A HÜ-1 övezetben kerítés a (4) bekezdés előírásai szerint lehet elhelyezni.

(14) Az épületek színezésében:

a) a homlokzatokon és a tagozatokon fehér, világos sárga, világos szürke, vagy drapp szín

b) fa-szerkezetek és nyílászárók a természetes (fa) szín árnyalatai engedhetők meg.

8. Világörökség várományos pincesor

10. § (1) A területen a meglévő pincesorhoz telepítésében, formában és megjelenésében a védett pincesorhoz illeszkedő építészeti kialakítású és alapterületű építmény helyezhető el a pince sor építészeti arányaival, falazatával, külső homlokzatával és nyílásrendjével azonosan.

(2) A területen csak 40-45 fokos tetővel zsupfedés alkalmazható.

(3) A tetőszerkezet kialakítása a kialakult építészeti hagyományokat követheti.

9. Mezőgazdasági településrész építészeti követelményei

11. § (1)9

(2) Környezetéből kiugró, 7,5 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.

(3)10 A helyi építési szabályzat szerinti általánosként szabályozott mezőgazdasági területek telek határvonalain kerítés drótfonatból vagy sövényből létesíthető. A Tuja félék nem telepíthetők zöldkerítésként.

10. Erdős településrész építészeti követelményei

12. § (1)11

(2) Környezetéből kiugró, 7,5 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.

11. Zöldterületi településrészre, valamint közterületekre, közlekedési felületekre vonatkozó területi-és egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani:

a) terepalakítást, csapadékvízelvezetést és növényzettelepítést egymással összhangban kell megoldani,

b) az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva kell megoldani.

(2) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.

(3) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója esetén kiselemes vagy aszfalt útburkolattal kell kialakítani. A behajtó a környezetétől magasságban nem térhet el.

(4) A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani. Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületeire.

(5) A magas építmények, tornyok, oszlopok településképi bejelentéssel, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el. Védett területen ilyeneket elhelyezni tilos.

(6) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett épületektől legalább 15 m-re lehet kialakítani, a 105 hrsz közterületen.

12. A helyi védelemmel érintett épületekre és értékre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén

a) az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,

b) az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,

c) homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.

(2) Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:

a) Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és az új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.

b) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.

c) Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

d) épületgépészeti berendezések az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.

(3) Helyi védelemmel érintett épület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:

a) az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú (engóbozott) elemeket,

b) az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %- át szabad megbontani.

c) az új és/vagy meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.

(4) A helyi védett utcaképben védelem alatt álló területen meg kell őrizni a beépítés módját, az ehhez kapcsolódó építészeti és tömegformálás jellemzőit, valamint a homlokzatok nyílásrendjének differenciáltságát, a tetőgerincek kialakult formáját és irányát. A hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak beépítés esetén az illeszkedés szabályai és a tradicionális építészeti formák, tetőkialakítás és homlokzati arányok, tagolások megtartása szerint kell eljárni:

a) toronyszerű tetőkialakítás nem megvalósítható,

b)12 védett területen látványt zavaró műszaki berendezés utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor)

c) nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő, zsalu létesítése javasolt,

d) utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető,

e) a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő színű héjanyag nem helyezhető el (m int: zöld, szürke, kék, fekete),

f) a homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,

g) az előkert méretét a kialakult építési vonal alapján, a annak hiányában az illeszkedés szabályai szerint, új szabályozási vonal esetében 5,0 m-ben kell meghatározni,

h) közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,

i) színezés megváltozásával járó, homlokzatot érintő munkák esetén a színezésre vonatkozó javaslatot (színvázlatot) a szomszédos épületek feltűntetésével 1 példányba mellékelni kell

13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek kijelölése

15. § (1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, és az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

(2) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld lehetőség szerint föld alatt kell kiépíteni.

(3) A településképet meghatározó területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(4) A 5. mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

14. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

16. § (1) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(2) Egyéb területeken, ahol a törvény alapján korlátozva megengedett reklám elhelyezése

a) utasvárón, kioszkon, valamint információs vagy más célú berendezésen (citylight) összesen egy darab, legfeljebb 2,1 m² felületen lehet reklámot elhelyezni, azt ragasztás útján nem lehet rögzíteni

b) utasváró tetején reklám nem helyezhető el,

c) információs, vagy más célú berendezés olyan önállóan elhelyezett citylight lehet, melynek egyik oldalán reklám, másik oldalán pedig közérdekű információk tehetők közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetők

(3) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.

(4) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.

(5) Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

(6) Cák község közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:

a) a közművelődési hirdetőoszlopon, citylighton, útbaigazító táblarendszeren vagy utasvárón lehet reklámot elhelyezni,

b) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési napló vezetésére fennálló kötelezettség és építési napló vezetésére nem kötelezett építési tevékenység esetén az építkezés időtartama alatt lehetséges,

c) az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése információs berendezésen, közművelődési célú hirdetőoszlopon, molinón lehetséges,

d) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.

e) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.

f) Állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelületként.

g) Utasváró esetében – az erre a célra kialakított helyen - legfeljebb egy kétoldali reklámfelület alakítható ki.

h) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.

i) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, 500 m2-nél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.

15. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § (1) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(2) Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m2 felületű lehet.

18. § (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,

b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,

c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.

(2) A rendelet 1. mellékletében szereplő és a község helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében lehatárolt helyi védett épületeken, építményeken, valamint műemléki (M) és helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el és alakítható ki:

a) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel,

b) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,

ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag,

bb) fa, festett gipsz, kerámia,

bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium,

bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.

c) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban és földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,

ca) homlokzatra festett kivitelben,

cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,

cc) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett kivitelben,

cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,

ce) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.

d) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,

da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,

db) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból.

16. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz, vagy

b) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával egyező napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.

(5) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.

(6) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.

(7) Földkábeles hálózatra kell átépíteni a Nyugati kertalja dülőben húzódó 20 kV-os középfeszültségű leágazást. A Domokos dülőben kialakítandó hétvégiházas üdülőterületet földkábeles középfeszültségű hálózattal kell megtáplálni, és a kisfeszültségű, közvilágítási hálózatot földkábellel kell kialakítani.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

17. Rendelkezés a településképvédelmi tájékoztatóról és a szakmai konzultációról

20. § (1) Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) és ezen belül szakmai tájékoztatást az építési tevékenységgel érintett személy és/vagy az általa megbízott tervező kérhet a 3. mellékletben szereplő kérelem alapján.

(2) A konzultációt a polgármester, vagy főépítész, vagy a polgármester által kijelölt személy végzi el.

(3) A konzultációhoz 1:100 léptékű építészeti-műszaki tervdokumentációt vagy a kérelem tárgya szerinti dokumentációt és fotódokumentációt kell mellékelni.

(4) A konzultációról 8 napon belül emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;

b) a felvetett javaslatok;

c) a települési főépítész vagy polgármester lényegi nyilatkozata.

(5) Az emlékeztetőt a bejelentéshez vagy a kérelemhez mellékelni kell.

(6) Az önkormányzatot az említett eljárások során az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe kell venni.

18. A településképi bejelentési eljárás

21. § (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 29. §-ban meghatározott esetekben.

(2) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is alapozhatja.

(3) Az eljárást e célra rendszeresített, a 4. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.

22. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempont, hogy teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket.

(2) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,

d) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,

e) kitelepülés esetén a bérleti szerződés lejártáig, vagy a közterület használati engedély lejártáig és a működés befejezéséig,

f) adventi időszakban – amely e rendelet szempontjából november 30-tól január 10- ig tart, az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított mobil reklámcélú hirdetőberendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentés és véleményezés nélkül történhet.

23. § A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:

a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,

b) épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor – esetében

ba) alaprajzok,

bb) megértéshez szükséges számú metszet,

bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,

c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével

d) a bejelentés tárgyától függően

da) színezett modellkép,

db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép

dc) helyszínre illesztett látványterv

e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának vagy társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata.

19. Településképi bejelentési eljárások esetei

24. § (1)13 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek karaktertérképén, vagy a szabályozási terven jelölt

a) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában,

b) országos jelentőségű védett természeti, és NATURA 2000 előírással érintett területen,

c) közterületen,

d) tájképvédelmi övezet beépítésre nem szánt területén található.

(2)14 Építési tevékenység esetén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

(3)15 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a környezetéből kiugró, 7,5 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy, hírközlési oszlopok elhelyezése esetén is.

20. A településképi kötelezési eljárás

25. § (1)16 Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester különösen az alábbi esetekben:

a) a helyi építészeti- és településkép-védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota, vagy annak használati módja nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:

aa) homlokzati elemei hiányosak, töredezettek,

ab) nem a rendeltetése szerinti funkcióra használják,

ac) megjelenése, színezése az egységes községképet lerontja,

ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ae) a telek szabad területét nem a területfelhasználási előírásoknak szerint, településképet lerontó módon használják,

af) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak szerint bekerítve,

b) településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha:

ba) műszaki állapota környezetét veszélyezteti

bb) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,

bc) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző községképi látványban idegen elemként jelenik meg,

bd) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

be) bejelentés nélkül helyezték el.

(2) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai: A polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.

(3) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege

a)17 településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 100.000 forint,

b)18 a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 200.000 forint,

c)19 a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően jogi személy esetében legfeljebb 500.000 forint, természetes személy esetén legfeljebb 200.000 forint,

d)20

(4) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, vagy a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

VI. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

26. § (1) Ez a rendelet 2019. május 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

A kedvező településkép megőrzésének érdekében helyi területi védelmet élvez:
a 39 hrsz út, 4 hrsz, 068/19-068/13 hrsz út, 289/13-210 hrsz és 06 hrsz közötti területre a 234-207 hrsz-ig, a 211-214 hrsz-ig, a 148/1-127 hrsz-ig és a 104-125 hrsz-ek által határolt területek (azaz a történeti lakóterületi településrész)
1

A 4. § (2) bekezdése a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 5. § (1) bekezdés h) pontját a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

3

Az 5. § (1) bekezdés i) pontját a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

4

Az 5. § (1) bekezdés j) pontját a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

5

A 8. § (1) bekezdését a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 9. § (1) bekezdése a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 9. § (8) bekezdését a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 9. § (12) bekezdését a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 11. § (1) bekezdését a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 10. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 11. § (3) bekezdése a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

11

A 12. § (1) bekezdését a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 10. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

12

A 14. § (4) bekezdés b) pontja a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

13

A 24. § (1) bekezdése a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

14

A 24. § (2) bekezdése a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

15

A 24. § (3) bekezdése a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

16

A (1) bekezdés a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

17

A (3) bekezdés a) pontja a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

18

A (3) bekezdés b) pontja a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

19

A (3) bekezdés c) pontja a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

20

A (3) bekezdés d) pontját a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 10. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

21

A 4. melléklet a Cák Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 14.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.