Bozzai Község Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2010. (III. 11.) önkormányzati rendelete

a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Bozzai Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § ^[1]    A rendelet hatálya és alkalmazása

2. § ^[2]

II. Fejezet: A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI

Engedélyezési eljárás

3. § ^[3] Elvi telekalakítási és elvi építési engedélyezési terv

4. § ^[4] Beültetési kötelezettség

III.     FEJEZET : A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE

5. § Övezeti besorolások

(1) A szabályozási terv beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:

Beépítésre szánt területek övezetei:

Lakóterület, ezen belüli övezetek:

Lf        falusias lakóövezet;

Vt        településközponti vegyes terület;

Gazdasági terület, ezen belüli övezetek:

Gk       kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület;

Gm      mezőgazdasági, élelmiszeripari gazdasági terület;

Különleges terület, ezen belüli övezetek:

Kte      köztemető területe

Km      mezőgazdasági és élelmiszeripari terület

Beépítésre nem szánt területek:

Közlekedési és közműterület, ezen belüli övezetek:

Ku       útterület

Kp       általános parkoló- és köműterület

Zöldterület, ezen belüli övezetek:

Zk       közpark, közösségi zöldfelület, fásított területe

Zp       közpark parkolóterülettel, lakóingatlanhoz közúticsatlakozás biztosításával

Zu       közpark lakóingatlanhoz közúticsatlakozás biztosításával

Zs        sportpálya területe

Erdőterület, ezen belüli övezetek:

E         gazdasági erdőterület

Ev       védő erdőterület

Mezőgazdasági terület, ezen belüli övezetek:

M        általános mezőgazdasági terület;

Mv      korlátozott használatú mezőgazdasági védőterület

Mgy    gyepterület – rét, legelő

Vízgazdálkodási terület, ezen belüli övezetek:

Vf       folyóvízek medre és partja;

Vá       állóvizek medre és partja.

IV. FEJEZET: a beépítésre szánt területek Építési elŐírásai

7. § Telekalakítás, az építési övezetek lehatárolása, beépíthetősége

(1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) ^[5]

(4) Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be.

(5) Az építési előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ jóváhagyása előtt, továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(6) A község területén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

8. § Beépítésre szánt területek általános előírásai

(1) A beépítésre szánt terület egyes építési övezeteiben épületet, építményt, műtárgyat elhelyezni csak egyedi építési telken lehet.

(2) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.

9. § A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések

(1) Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:

a) Ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.

(A tetőtér beépíthető, ezáltal a építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető). Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a HÉSZ előírásait kell alkalmazni.

b) ^[6]

c) ^[7]

d) ^[8]

e) Ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók. Ha a meglévő épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a rá vonatkozó övezet előírásait érvényesíteni kell.

INFRASTRUKTÚRÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

10. § A közművek elhelyezésének általános előírásai

(1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról egyidejűleg gondoskodni kell.

(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák – mintakeresztszelvényben előírt - fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.

(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.

(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a hagyományos faluképre és a falusi arányrendszerhez való illeszkedésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

11. § Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai

(1) ^[9]

(2) ^[10]

(3) ^[11]

(4) ^[12]

Ívóvízellátás

(5) ^[13]

(6) ^[14]

Szennyvízkezelés, elhelyezés

(7) ^[15]

(8) ^[16]

(9) ^[17]

Árvíz-, és belvízvédelem

(10) ^[18]

(11) ^[19]

(12) ^[20]

(13) ^[21]

Villamosenergia-ellátás

(14) ^[22]

(15) Falukép védelmi szempontból a villamos közép-kisfeszültségű és közvilágítási, valamint a kábeltelevízió hálózatokat - amennyiben műszaki okból az föld alá nem helyezhető - közös oszlopsorra kell elhelyezni.

(16) ^[23] A község külterületén a közművezetékekek és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni.     2003. évi XXVI. Tv az OtrT-ről 13.§ (2).

(17) ^[24] A község belterületén trafóállomás csak mészhabarcsba rakott tégla építményben elhelyezve létesíthető. Köré három oldalról - a kezelhetőség megtartására ügyelve - fűzfa kiültetés telepítendő.

Templom, imaház vagy egyéb liturgiába vont hely 250 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel nem létesíthető.

Földgáz-ellátás

(18) ^[25]

(19) ^[26]

(20) Gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(21) ^[27]

Elektronikus hírközlés

(22) Falukép-védelmi szempontból távközlési hálózatokat lehetőleg földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.

(23) Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok műszaki okból föld felett létesülnek, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

V. FEJEZET: Egyes építményfajták sajátos követelményei

12 § Reklámfelületek kialakítása

(1) ^[28] Bozzai község területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése csak a helyi termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges.

(2) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, becsalogató táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.

Reklám csak kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként kerülhet kialakításra. Megvilágítása hideg színhőmérsékletű fényforrással (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

(4) Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kultúrális, illetve nemzeti regionális és települési események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el.

(5) Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.

(6) Amennyiben a község helyi értékvédelemről alkotott rendelete a reklám elhelyezésére is kitér, úgy a két szabályozást együttesen kell alkalmazni.

13. § Kerítések

(1) A tervezési területen kerítés az OTÉK 44. §, valamint e rendelet 16. §-ban szabályozott módon létesíthető.

(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon, vagy azon bellül kell elhelyezni.

A szabályozási vonal nem kötelező építési vonala a kerítésnek, az az előkertben – az illeszkedés szabályának figyelembe vételével – bárhol elhelyezhető.

14. § Egyéb épületek építmények

(1) Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhető. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítő funkciójú épület a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.

15. § ^[29]            Az egyes építési övezetek egyedi előírásait a 3. melléklet tartalmazza.

VI.  FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

16. § Közlekedési, közmű és egyéb beépítésre nem szánt területek előírásai

Általános közlekedési és közműterület

(1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a területen áthaladó országos közutak, az önkormányzatai fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák, valamint ezek csomópontjai tartoznak.

(2) A közlekedési területek rendeltetésére, kialakítására vonatkozó előírásokat jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) ^[30]

(4) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(5) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét az SZ1 jelű tervlap, valamint a ezen rendelet 2 sz. melléklete tartalmazza. A mintakereszt-szelvénnyel nem szabályozott utak esetében az OTÉK 26. § (2) bekezdése előírásait kell alkalmazni.

(6) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető az OTÉK 26. § (1) és (6) bekezdése, valamint a hatályos szakági előírásoknak megfelelően. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.

(7) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(8) A közutakat és a közforgalom előtt megnyitott magánutakat 12 m vagy nagyobb keresztmetszeti szélesség esetén jelen rendelet 16. § (1)-(6) bekezdése szerinti fásítással kell megvalósítani.

A zöldterület

(9) ^[31] A zöldterületen belül elhelyezhető építmény építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg

(10) A közpark (Zk) területen emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a) és (4) c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos.

A közpark területként kialakított, közlekedési célokra is igénybe vehető területek olyan közterületek, ahol az általános közlekedési és közmű területhez képest alapvetően a zöldfelületi jelleg dominál.

(11) A közpark lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával (Zu) területeken keresztül minden szomszédos ingatlan megközelítésére lehetőséget kell adni. A területen épületet elhelyezni nem lehet. Emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a) pontjában foglalt építmény helyezhető el.

(12) A közpark parkolóterülettel, lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával (Zp) területeken keresztül minden szomszédos ingatlan megközelítésére lehetőséget kell adni, parkolóhelyek kialakítása csak murvás, kavicsos, mulcsos, nyírt gyepes vagy gyeprácsos formában megengedett, úgy hogy minden egyes parkolóhelyhez közvetlenül egy lombos fa kell hogy tartozzon, jelen rendelet 1 sz. melléklete szerint. A területen épületet elhelyezni nem lehet. Emlékmű, kegyhely emelhető, illetve az OTÉK 27. § (4) a) pontjában foglalt építmény helyezhető el.

(13) A sportpálya (Zs) területen az OTÉK 27. § (4) a-c) pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el.

Az erdőterület

(14) ^[32] Felhasználása az OTÉK 28. §-nak előírásai szerint történhet.

          Rendeltetésük szerint:

- gazdasági erdőterület:                                              (E);

- védelmi erdőterület:                                                 (Ev)

Mezőgazdasági terület

(15) Általános mezőgazdasági terület (M)

A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

A termőföld védelme, a talajminőség és a mikroklíma javítására érdekében – elsősorban az utak, árkok, vetődések mentén - mezővédő erdősávok telepítése az alábbiak szerint:

a)   6000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

b)   6000 m2-nél kisebb méretű területen épületet, építményt elhelyezni 1,5% beépítési arányig szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítés aránya az OTÉK 29.§ szerint lehetséges

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

(16) Mezőgazdasági védőterület (Mv)

A mezőgazdasági védőterület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás céljára szolgáló olyan terület, amely a közeli beépítésre szánt területek védelme érdekében korlátozás alatt áll: a védőterületen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető.

Az övezetben egyéb épület, építmény is csak akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK 29. §-ban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.

(17) Mezőgazdasági gyepterület (Mgy)                                                                    

A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál.

Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

Egyéb terület

(18) Vízgazdálkodási terület (V)

Az övezetben csak az OTÉK 30. §. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.

VII.  FEJEZET: A települési értékvédelem elŐírásai

17. § Értékvédelem

Az épített környezet értékvédelme

(1) Az építési övezetekben elhelyezett épületek és építménye tömege és anyaghasználata tükrözze az épület (építmény) funkcióját, illeszkedjen a kialakult épített és természeti környezethez, tartsa tiszteletben a hagyományokat.

(2) Az építmények megközelítése, a járművek telken belüli elhelyezése, kerítés építés és terepalakítás tekintetében az OTÉK 40-45. §-ban foglaltak az irányadók.

            Ezen belül a lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

1. magastető esetén 35°-60° hajlásszögű kerámiacserép héjalással, vagy
2. alacsony hajlásszögű tető 5°-10° hajlásszögű fémlemez vagy edzett üveg héjalással, vagy

c)    zöldtető korlátozás nélküli hajlásszögben.

(3) Lakóterületen, vegyes területen, különleges területen és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.

Egyéb területen a létesítés feltétele (a vonatkozó jogszabályokon kívül):

-     önálló építményként létesíthető,

-     a közúti megközelítést biztosítani kell,

-     létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(4) Az építési övezetek zöldfelületei esetében a telekre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell. A létesítmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg ha a zöldfelület kialakítása is megtörtént.

(5) Közterület jellegű szabadtéri sportpálya építése, korszerűsítése (kerítés, felszerelés stb.) átalakítása, valamint játszótér létesítése, felszerelése csak kertépítészeti tervek alapján történhet.

Országos objektum és területi védelem

(6) A település közigazgatási területén országosan kiemelt védelemben részesülő épület, építmény nincs.

Helyi objektum és területi védelem

(7) A település igazgatási területén helyi jelentőségű védelemben részesülő építmények, illetve épületek a védelem mértékének megjelölésével:

Védendő középület (teljes védelem): rk. templom 122 hrsz.

Védendő lakóépület, szobor, emlékmű (utcai homlokzat, épülettömeg, stb.): 180,181,187,188,190,191,174,167,1172,141,136,127,124,120317/1,334/1 hrsz.

(8) A község területén előkerülő régészeti emlékek védelemével kapcsolatban a hatályos törvényi előírások szerint kell eljárni.

18. § Környezet- és természetvédelmi követelmények

Zöldfelületi értékvédelem

(1) Az építésre kijelölt területeken a település jellegének megfelelő hagyományos zöldfelület kialakítására kell törekedni. A meglévő őshonos növényzet egyedeit általánosan védeni kell. A védelem módját, mértékét a magasabb rendű jogszabályok és a helyi értékvédelemről szóló rendelet együttesen határozzák meg.

(2) A közterületek területhasználati egységek előírt zöldfelületi elemeit (gyep-pótló, gyep, cserje, facsoport, fasor, zöldtető stb.) érintő beavatkozások közül a létesítés és megszüntetés csak kertépítészeti terv alapján, a felújítás legalább kertészeti szakvélemény alapján végezhető.

(3) ^[33]

(4) ^[34] A vízfolyások természetes ártéri növényállománya helyi értékvédelemben részesül. A vízfolyások vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken a növénytelepítés az 1. számú melléklet figyelembe vételével végezhető.

(5) Az közúttal határos ingatlanok közterületről látható, be nem épített területein hagyományos növénypopuláció telepítendő és gondozandó (pl.: virágoskert, szőlőlugas, zöldséges kert stb.). A telek ezen részén tájidegen örökzöldet telepíteni tilos.

(6) A beépítésre szánt területek be nem épített, művelésből ki nem vett telekrészei az eredeti művelési ág szerint művelendők. A beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról (így a művelésből kivett de be nem épített területekéről is) a tulajdonos köteles gondoskodni.

Levegőtisztaság-védelem

(7) Levegőtisztaság-védelem szempontjából a külön jogszabályokban rögzített előírások az irányadók.

(8) A település a 10. számú légszennyezési zónába tartozik. A légszennyezőanyag-kibocsátás az adott területen a jogszabályokban előírt határértékeket nem haladhatja meg.

(9) Lakó-, vegyes-, illetve gyógy- és üdülőterületen zavaró hatású, kellemetlen szagot, bűzt előídéző épület, létesítmény nem helyezhető el. Kivéve ha az a lakosság közvetlen és magasfokú ellátását szolgáló élelmiszer előállítás, valamint az előállított élelmiszer legalább 50%-a a közvetlenül értékesítésre kerül és a kibocsátási pont legalább 1,0 m-rel magasabb, mint az ingatlanon álló felépítmény határoló szerkezete (tetősíkok).

(10) ^[35]

(11) ^[36]

Zaj- és rezgés-védelem

(12) ^[37]

(13) ^[38]

Földvédelem

(14) ^[39]

(15) ^[40]

(16) ^[41]

(17) ^[42]

(18) ^[43]

Élővizek védelme

(19) ^[44]

(20) ^[45]

(21) ^[46]

(22) ^[47]

(23) ^[48]

19. § ^[49]            Tűzvédelem

VIII. FEJEZET: Vegyes és zárórendelkezések

20. §

(1) E rendelet, a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a 7/2001. (V.03.) számú rendelet hatályát veszti.

Bozzai, 2010. március 11.

Kiss Károlyné sk.                                   Kéry Szabolcs sk.

    jegyző                                                 polgármester