Kehidakustány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában foglalt feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. melléklet szerint érintett államigazgatási szervek véleményének kikérésével Kehidakustány község településképének védelméről a következőket rendeli el:

I.FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A RENDELET CÉLJA, TERÜLETI HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

1. §

(1) E rendelet célja Kehidakustány jellegzetes és értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának, szerkezetének és településképének megóvása, kialakítása, az épített és természeti környezet védelme 

- a helyi építészeti örökség egyedi védelmének meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;

- a helyi természeti értékek védelmének meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;

- településképi szempontból meghatározó területek megállapításával;

- településképi követelmények meghatározásával;

- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(2) E rendelet hatálya Kehidakustány község közigazgatási területére terjed ki.

(3) A rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti, táji- és természeti értékeinek jegyzéke.

b) 2. melléklet: A településképi követelményekkel érintett területek lehatárolása

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló építészeti, táji- és természeti értékek összessége.

2. főépület: a helyi építési szabályzat szerinti övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű épület.
3. másodlagos rendeltetésű épület: a főépületet kiegészítő, attól különálló tároló vagy kiszolgáló épület. 
4. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.
5. értékvizsgálat: műemléki, vagy természetvédelmi szakterületen nyilvántartott és  jogosultsággal rendelkező szakértő által készített dokumentum a védelem tárgyáról, annak értékeiről, az értékek fenntarthatóságáról.
6. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és a fehér mellett előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös halvány árnyalatait.
7. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
8. eredeti állapot: az építmény építésekor létrejött, vagy későbbi átépítés során egységes arculattal megváltoztatott állapot.
9. csarnok jellegű épület: alapterületi korlátozás nélkül csarnok jellegűnek tekintendő minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetőtérrel nem rendelkező, egyszintes, összefüggő légterű, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetésű, jellemzően tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj adottságaitól független anyaghasználat és jelentős nagyságú kiszolgáló terület iránti igény jellemző.

II. FEJEZET - A HELYI VÉDELEM

3. A HELYI VÉDELEM CÉLJA

3. §
(1)A helyi védelem célja az épített környezet jellegének, a táji-, természeti környezetnek, ezen belül az értéket képező védetté nyilvánított elemeinek fenntartása és ezzel a település identitásának megőrzése a jelen és a jövő nemzedékek számára. 
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti és történeti szempontból védelemre érdemes területek, épületek, építmények, növények vagy növény-együttesek megőrzése, ennek érdekében azok nyilvántartásba vétele és a védelem módjának és eszközének meghatározása. 

4. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI

4.§
A település építészeti, táji és természeti értékei helyi egyedi és területi védelembe részesülnek az 1. mellékletben szereplő jegyzéknek és a 2. mellékletben szereplő lehatárolásnak megfelelően. 

5. A HELYI VÉDELEM KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE

5.§
(1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Kehidakustány Község Önkormányzata Polgármesterénél. A védelemről, annak elrendeléséről, vagy megszüntetéséről az önkormányzat értékvizsgálat alapján rendelkezhet. 
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),
c) a védelem indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) az értékvizsgálatot,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, a védett érték nyilvántartási számát, valamint részletes indoklást
g) a védendő érték tulajdonosának véleményét.
(3) Az önkormányzat a védelemre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített szakmai vélemény, valamint a védelemre javasolt érték tulajdonosának véleménye.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, a védelem módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.
(6) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a település jegyzője gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti. 

6. A VÉDETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK

6.§
(1) A védett építmények védelméről, az egyedi és területi védelemmel érintett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről jó karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. 
(2) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani. 

7. A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA

7.§
(1) A helyi védett építményekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartásnak része a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 23/D.§ -ban megfogalmazottakon túl a helyi védett érték fotódokumentációja. 

III. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK MEGÁLLAPÍTÁSA

8.§
(1) A településképi szempontból meghatározó területek:
a) Ófalu
b) Faluközpont
c) Újfalu
d) Üdülőterület
e) Üdülőközpont
f) Zártkert
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet térképe ábrázolja.  

IV. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

9.§

A község területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A településképileg meghatározó területen a rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell a területet hasznosítani, beépíteni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait, kialakításának módját és az épület terepre illesztését. A terület jelentős megújulása, beépítési intenzitásának változása esetén az új építés járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

10. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

Ófalu területe

10.§

(1) Új épület építése esetén

a) az utcára merőleges hosszanti épülettömeg elhelyezése esetén hagyományos építési mód szerinti tagolatlan épülettömeget kell kialakítani, mely középső vagy hátsó keresztszárnnyal egészülhet ki. Az épület közterület felé néző oromzatát kontyoltan, vagy teljes oromzattal kell kialakítani, mely utóbbinál erkély, vagy loggia nem helyezhető el.

b) az utcával párhuzamos beépítés esetén az épület közterület felőli tömegét osztatlanul, zárt egységben kell kialakítani.

c) az épület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 35-40 fok, héjazatának anyaga piros színű kerámia-, vagy betoncserép lehet. A főépülettel egybe épített másodlagos rendeltetésű épületeket a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell ellátni. Az épület közterület felőli tömegéből kiemelkedő egység, domináns tetőfelépítmény csak településszerkezetileg indokolt pozíció esetén létesíthető.

d) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.

(2) Meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése az épület korabeli építészeti arculatának egységességét megtartva az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal, vagy az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva történhet. 

(3) Ha a meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva történik, úgy az (1) bekezdésben meghatározott követelmények szerint kell eljárni. 

(4) Ha a meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése a XX. század közepe előtti épület korhű felújításával történik, akkor 

a) az átalakítás és bővítés az eredeti épülettömeg megtartásával, ahhoz építészeti kialakításában illeszkedő egységgel történhet 

b) az épület tetőhéjazatának anyaga natúr agyagcserép lehet.

c)  meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.

d) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. A vakolt homlokzati felületen világos pasztellszínek használhatók.

(5) Utcafronti kerítést az épület stílusával összhangban, áttörten lehet csak építeni, a belátás gátlását növényzettel lehet kialakítani.

Faluközpont területe

11.§

Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során

a) az épületek magassági kialakítása és elhelyezése során meg kell őrizni a védett épületek, különösen a templom és a kúria épületének országútról történő feltárulkozását, a műemlékek területi dominanciáját.

b) az épületeket egyszerű osztatlan tömegalakítással kell megvalósítani, mely nem lehet uralkodó, a védett épületeket alárendelő. Homlokzatuk vakolt felületképzésénél pasztellszínek alkalmazhatók.

c) az épületek tetőzetét 35-40° hajlásszögű magastetővel és piros színű kerámia- , vagy betoncserép héjazattal kell kialakítani, melyen a tetősíkból kiemelkedő tetőfelépítmény nem alakítható ki.

Újfalu területe

12.§

(1) Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során

a) tetőzetének utcaképet meghatározó tömegét, hajlásszögét és héjazatát közvetlen környezetéhez illeszkedően, a szomszédos épületeknek megfelelően kell kialakítani. Eltérő környezet esetén a tágabb környezetet kell meghatározónak tekinteni. A másodlagos rendeltetésű épületeket lapos tetővel, vagy magas tető alkalmazása esetén a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell ellátni.

b) a főépületet térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni, ott melléképület, vagy a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.

c) a vakolt homlokzati felületeken pasztellszínek használhatók.

(2) Utcafronti kerítést az épület stílusával összhangban, áttörten lehet csak építeni, a belátás gátlását növényzettel lehet kialakítani.

Üdülőterület

13.§

(1) Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során

a) a tetőzet utcaképet meghatározó tömegét, hajlásszögét közvetlen környezetéhez illeszkedően, a szomszédos épületeknek megfelelően kell kialakítani. Eltérő környezet esetén a tágabb környezetet kell meghatározónak tekinteni. Héjazatának anyaga piros színű kis elemes agyag-, vagy betoncserép lehet.  

b) a főépületet térfalat alkotó módon a telek közterület felőli beépítési vonalán kell elhelyezni, ott másodlagos rendeltetésű épület, épületrész, garázs nem helyezhető el.

(2) Utcafronti kerítést az épület stílusával összhangban, áttörten lehet csak építeni, a belátás gátlását növényzettel lehet kialakítani.

Üdülőközpont

14.§

Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során

a) a tömegalakítás a harmonikus utcakép létrehozásával, a szomszédos épületekhez történő alkalmazkodással történjen.

b) az épület tömegét meghatározó tetőzetet magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 35-45°, héjazatának anyaga piros színű agyag-, vagy betoncserép lehet. 

c) az épület kialakítása során javasolt a tetősík fölé nyúló oromzatok és látszó fa felületek használata.

d) a homlokzatképzés vakolt felületeinél meleg színeket kell alkalmazni

Zártkert

15.§

(1) A nem csarnok szerkezetű meglévő épület felújítása, átalakítása, új épület építése során

a) az épületet egyszerű, hagyományos tömegalakítással, hosszházként, tetőzetét szimmetrikus 35-40 fokos hajlásszögű magastetővel, piros színű agyagcserép héjazattal kell kialakítani.

b) homlokzatát vakolat esetén pasztell színnel vagy látszó fa felülettel kell megépíteni.

c) új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a völgy felöl nézve csak egyszintes épületként jelenjen meg, sziluettje a dombhát vonalából csak kis mértékben emelkedjen ki, épített és természeti környezetéhez illeszkedjen.

(2) Csarnok jellegű épületek esetében az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan kell elhelyezni. Az egységes épített táji környezet kialakítása, a csarnokok táji dominanciájának csökkentése érdekében fémlemez burkolat és tető építése során vörös vagy sötétszürke színt kell alkalmazni.

11. A VÉDETT TÁJI- ÉS TERMÉSZETI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

16.§
(1) A Natura2000 természeti védettségű területeket 
a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) kormányrendeletben,
b) a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) kormányrendeletben,
c) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben és  
d) a területre készített - Balaton-felvidéki Nemzeti Park holnapján szereplő - fenntartási tervben meghatározottak szerint kell kezelni. 
(2) Az országos ökológiai hálózat – magterület, ökológiai folyosó – területén területet felhasználni az Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény előírásai szerint lehet úgy, hogy az az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.   
(3) A Natura2000 természeti védettségű területek, az országos ökológiai hálózat övezetei, magterület, ökológiai folyosó, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének területén az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében az 1. függelék szerinti inváziós növények nem telepíthetők.

12. A HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEKRE ÉS ELEMEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények

17. §
(1) A helyi védelem alá tartozó épületet érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez, vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épülteket érintő építési munkák során
a) az épületek közterületre néző részét hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket,
b) az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje el és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen, 
c) az épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetéséhez vagy az épület részleges bontásához kapcsolódó hatósági eljárás keretében az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása önkormányzati vélemény alapján előírható.
(2) A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő építmények – emlékművek, szakrális emlékek, stb. – felújítása és helyreállítása az eredeti állapot megtartásával vagy létrehozásával valósítható meg. Ezen építmények környezetét a védett építmény szellemiségével, korával összhangban kell kialakítani vagy fenntartani.

A helyi védelemben részesülő természeti értékekre vonatkozó követelmények

18. §
(1) E rendelet 2. melléklete szerint lehatárolt és a 2. függelék szerinti jegyzékben szereplő helyi területi védelemmel rendelkező természeti értékeket a területre készített kezelési terv szerint kell fenntartani.
(2) A helyi területi védelem alatt álló és egyúttal Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű ingatlanok esetében a Natura 2000 területek kezelési előírásai tartandók be.

13. AZ EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE

19. §
(1)  A faluközpont és az üdülőközpont területén új elektronikus hírközlési hálózat kiépítése, vagy meglévő korszerűsítése felszín alatti elhelyezéssel, vagy a meglévő infrastruktúra felhasználásával történhet. 
(2) A település területén közvilágítási kandellábert egységesen kell kialakítani.
(3) A vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és csak rejtetten helyezhetők el.   

14. REKLÁMOKRA, CÉGÉREKRE ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETEMÉNYEK

Reklámokra, cégérekre vonatkozó településképi követelmények

20.§
(1) A reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormány-rendelet előírásai szerint lehet. Reklámok közutakon történő elhelyezésére a közúti közlekedésről szóló törvény és annak végrehajtási rendelete vonatkozik.  
(2) 2 m2-nél nagyobb reklámhordozó nem létesíthető.

(3) Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 méteren belül nem helyezhetők el.
(4) Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.
(5) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha
a) az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik, 
b) szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(6) Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t.
(7) E rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetében az üzletfelirat nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül.
(8) Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér
a) rikító színhasználattal,
b) kápráztató fényű világító táblaként,
c) változó futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással,
d) fény- és filmvetítéssel.
(9) A község szempontjából jelentős esemény (különösen: népszavazás, községi rendezvény) során évente összesen tizenkét naptári hétig a követelmények és tilalmak alól eltérés lehetséges. 
(10) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként 
a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.

Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

21.§
Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró berendezést - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát, stb. - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni. 

V. FEJEZET - TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

15. SZAKMAI KONZULTÁCIÓ, TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

22. §
(1) Az Önkormányzat a településkép-védelmi tájékoztatás, a településképi arculati kézikönyv vonatkozó elemeinek megismertetése, valamint a településképi követelmények betartása érdekében szakmai konzultáció (a továbbiakban: konzultáció) lehetőségét biztosítja.
(2) A konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez, vagy a főépítészhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet befolyásoló tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást, fotót, vagy tervet.
(4) A konzultáció a települési főépítésszel szóban történik. A konzultációról emlékeztető készül, melyet az ügyfél részére meg kell küldeni.
(5) Konzultáció kötelező
a) a 2. melléklet szerint lehatárolt településképi szempontból meghatározó területen a Zártkert kivételével új főépület építése, Ófalú, Faluközpont és az Üdülőközpont területén meglévő épület utcaképet befolyásoló átalakítása, felújítása, vagy bővítése esetén.
b) a 2. melléklet szerint lehatárolt helyi egyedi védelemmel érintett építmények településképet befolyásoló felújítása, átalakítása és bővítése esetén. 

Településképi véleményezés

A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek

23. §
(1) A településképi véleményezési eljárás célja Kehidakustány község településképi, építészeti értékeinek védelme és a helyi adottságok figyelembevételével igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött építési munkákkal kapcsolatban a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.
(2) Településképi véleményezési eljárást kötelező lefolytatni:
a) az Ófalu, a Faluközpont, az Üdülőterület és az Üdülőközpont területén új építmény építésére, valamint meglévő építmény utcaképet befolyásoló bővítésére, átalakítására irányuló építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően,
c) minden műemléket és műemléki környezetet, valamint a helyi védelem alatt álló építményt érintő építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, 
d) minden 400 m2-nél nagyobb összes hasznos alapterületű épület építésügyi engedélyezési eljárását megelőzően.

A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

24. §

(1) Az önkormányzati főépítész írásban a településképi véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és e rendelet előírásainak.
(4) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni szükséges a jogszabályban foglaltakon túl:
a) a tervezett épület településképbe való illesztését,
b) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
d) a tervezett rendeltetés – illetve az azzal összefüggő használat – sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, illetve zavarja indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok és a környezet rendeltetésszerű használatát
e) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
f) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
i) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
j) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe.
(5) A településképi véleményt a polgármester adja ki, mely az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

Településképi bejelentés

A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek

25. §
Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező: 
a)az Ófalu, a Faluközpont és az Üdülőközpont területén az építési engedélyezési eljárás alá nem tartozó, és az egyszerű bejelentéshez nem kötött, utcaképet befolyásoló
aa) meglévő épület átalakítása vagy felújítása, 
ab) az épület utcafronti homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
ac) az építési tevékenységgel létrehozott legfeljebb összesen nettó 20,0 m2 alapterületű kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
b) a helyi védelem alatt álló építményt érintő építési engedélyezési eljárás alá nem tartozó, és az egyszerű bejelentéshez nem kötött, településképet befolyásoló építési munka esetén,
d) a reklámok és reklámhordozók, üzletfelirat, cégtábla, cégér elhelyezése esetén.

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

26. §
(1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása iránti kérelmet papíron, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt papíron és digitálisan kell benyújtani. A polgármester a benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti. 
(2) A településképi bejelentési eljárásra benyújtott kérelemről a polgármester az önkormányzati főépítész szakmai véleménye alapján dönt, döntésével szemben a bejelentő Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez fordulhat. 

(3) A tudomásul vételről szóló döntés érvényességi ideje:
a) állandó építmény és rendeltetésmódosítás esetén határozatlan időre,
b) meghatározott ideig fennálló építmény, valamint reklám és reklámhordozó esetén határozott időre szól. 

16.  A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

27.§
(1) Ha az ingatlan tulajdonosa az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere a településkép védelméről szóló 2016. évi törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11. §-ában foglaltaknak megfelelően településképi kötelezési eljárást folytathat le. 
(2) A településképi kötelezési eljárás során a Tvtv., valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 
(3) A (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a polgármester 500.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

VI. FEJEZET - A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

28. §
(1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. mellékletének 2. fejezetében szereplő építmények, azok közvetlen környezetének felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását segítheti. 
(2) A támogatásra Önkormányzat pénzügyi lehetőségei függvényében az éves költségvetésében biztosít előirányzatot. 
(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni. 
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza. 
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el. 
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el. 
(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt. 
(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

VII. FEJEZET - ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

22. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő munkanapon lép hatályba. 

(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 

Hatályon kívül helyező rendelkezések

23.§ 

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kehidakustány Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 10/2008. (VIII.5.) önkormányzati rendeletének 4.§(2) bekezdése.

Kehidakustány 2019. szeptember 24.

                    Lázár István                                                                                                Futácsi Lászlóné

                   polgármester                                                                                                     jegyző

Kihirdetve: 2019. október 09.

                                                          Futácsi Lászlóné

                                                               jegyző