Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1994 (VII.1.) önkormányzati rendelete

a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2023. 09. 28

Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1994 (VII.1.) önkormányzati rendelete

a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2023. 09. 28

Sármellék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54.§ (1) és (3) bekezdéseiben, valamint 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:1

I

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló összes lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás illetve helyiség)

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a törvény rendelkezései az irányadók.

2. § A bérbeadói jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítésére jogosultak az 1. sz. mellékletben szabályozott hatásköri megoszlás szerint:

a) képviselő-testület

b) Közös Hivatal

c) polgármester

II

A lakások bérbeadása, a bérbeadás jogcímei

3. § Lakást az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

a) szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján,

b) közérdekű feladatok érdekében

Szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételei

4. § (1)2 Szociális helyzet alapján bérletre jogosult az a lakással nem rendelkező személy, akinél a családban – a vele közös háztartásban lévő személyeket figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelme a szociális vetítési alap összegét nem haladja meg.

(2)3 Szociális helyzete alapján bérletre jogosult a gyermekét egyedül nevelő szülő, mozgássérült, fiatal házas, akkor is ha az egy főre jutó jövedelme a szociális vetítési alap összegét legfeljebb 30 %-kal meghaladja.

(3) Az az állampolgár, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, ajánlatot tesz a Közös Hivatalnál a bérleti szerződés megkötésére, a képviselő-testület az ajánlatot akkor fogadja el, ha az ajánlattevő megfelel az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti ajánlattevőkkel a szociális helyzet alapján kialakult sürgősségi sorrend, ezen belül pedig az ajánlattétel időrendje szerint köt bérleti szerződést.

(4) Az a személy, akinek lakásigénye vagy megfelelő lakásbérlete meghaladja a jogos lakásigény mértékét, szociális jogon bérletre nem jogosult.

(5) A jogos lakásigény mértéke szociális helyzet alapján az együtt lakó személyek számától függően:

- két személy 1-2 lakószoba
- három személy esetében 1,5 – 2,5 szoba
- négy vagy több személy esetében 2 – 3 szoba
(6) A bérleti ajánlatok közül a bérlő személyét a képviselő-testület választja ki.
(7) A kiválasztott bérlővel a bérleti szerződést a Közös Hivatal 8 napon belül köteles megkötni.
(8) Szociális helyzet alapján a Sármellék, Dózsa György u. 1. sz. alatti önkormányzati lakások adhatók bérbe.

A bérbeadás közérdekű feladatok megoldása érdekében

5. § (1) Az Önkormányzat által vagy az Önkormányzat tulajdonában illetve vagyonkezelésében levő intézményben foglalkoztatott kormánytisztviselő, köztisztviselő illetve közalkalmazott (a továbbiakban együtt: alkalmazott) részére önkormányzati érdekből lakás bérbeadását a képviselőtestület gyakorolja.

(2) Amennyiben a bérlő alkalmazotti jogviszonya a bérlőnek felróható okból felmentéssel, a feladat ellátására alkalmatlanság kimondásával, a kinevezésben foglalt határidő lejártával, közalkalmazotti munkaviszony lemondással, áthelyezéssel, felmentéssel szűnik meg, akkor a bérlő elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

Bérbeadás bérlőtársak részére

6. §4 (1) A lakásra társbérleti szerződést – közös kérelemre – csak házastársak köthetnek.

(2) Önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrész bérbeadását a bérbeadó a lakásban maradó társbérlő részére nem biztosítja.

Bérbeadás nem lakás céljára

7. § Lakás, nem lakás céljára nem adható bérbe.

A befogadáshoz bérbeadó hozzájárulás feltételei

8. § (1) A bérlő a törvényben meghatározott személyeken kívül bérbeadói előzetes hozzájárulással a Ptk. 685. § b. pontjában meghatározott közeli hozzátartozóját és élettársát bérbeadó engedélyével befogadhatja, de a befogadott személy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult.

(2) Az engedélyhez kötött befogadáshoz, bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtárs írásbeli hozzájárulását is csatolni kell a kérelem benyújtásakor.

(3) A bérlő köteles bejelenteni a bérbeadónak a hozzájárulása nélküli befogadható személyek esetében a befogadással egy időben a befogadott személyek nevét, rokoni kapcsolatát a bérlővel és a befogadás napját.

(4) A bérlő köteles bejelenteni a bérbe adónak ha a befogadott személyt(ek) a lakásból állandó jelleggel kiköltözött vagy kijelentkezett.

(5) A (3-4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

9. § Bérbeadónak a 8. § (1) bekezdés alapján adott hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

10. § (1) A bérlő lakásának albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás fizetővendéglátás céljára sem egészben sem részben nem adható ki.

Lakások bérleti díja

11. § (1) A lakások bérleti díját az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

(2) A lakás jogcím nélküli használata esetén a használat ellenértékeként lakáshasználati díjat kell fizetni. A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónapig a lakás bérleti díjának megfelelő összeg, 6 hónap után félévenként a díj mértéke 10 %-kal emelkedik.

(3)5 A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzat lakbértámogatást nem állapít meg.

12. §

13. §

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

14. § (1) Bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakás berendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban rendeltetésszerű használatára alkalmas állapotban leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni.

(2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről, - a felek eltérő megállapodásának hiányában – a bérbeadó köteles gondoskodni.

(3) A lakásbérleti szerződés megszüntetésekor illetve a lakás kiürítésekor a bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett berendezéseket tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(4) A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a lakásberendezések állapotát. Az elektromos és gázüzemű berendezések, illetve fűtőberendezések közül a kazánok és cserépkályhák üzemképességét szakértő által kiállított bizonylattal kell igazolni. Az esetleges hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségek elmulasztása miatt keletkezett károkért felel.

(6) A bérlőnek nyilatkozni kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról és idejéről.

(7) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetése, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozott, illetve a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(8) Ha a lakás burkolatai, vagy a lakás berendezése a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt elhasználódott és azok cseréjét a bérlő nem vállalja, az elhasználódás arányának megfelelő költségtérítést kell a bérbeadó részére megfizetni.

(9) A lakás tiszta, ha falai, burkolatai, nyílászárói, és berendezései szennyeződésmentesek, a felületek kezelése hiánymentes. A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha a komfortfokozatának megfelelő, illetve a leltárban szereplő lakásberendezések, és az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei üzemképes állapotban vannak.

15. § (1) A bérlő a vele együtt lakó személyek, a lakást a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, az együttélés követelményeinek megfelelően – a többi bérlő jogainak és jogos érdekeinek sérelme nélkül – jogosult használni.

(2)6 A bérbeadó nevében a Közös Hivatal jogosult és köteles a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül munkanapokon 8-20 óra között évente ellenőrizni. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

16. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a törvényben meghatározott kötelezettségeken felül a lakás homlokzati nyílászáróinak cseréjéről és a külső felületek mázolásáról.

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

a) a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, a lakás burkolatának felújításáról, pótlásáról és cseréjéről, kivéve ha arra a falban vagy a födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor, illetve az (1) bekezdésben meghatározott esetben.

b) A lakás tisztántartásáról, a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről, az elektromos vezetékhálózat kapcsolóinak és csatlakozó aljzatainak javításáról, cseréjéről.

c) Az épületben az épület központi berendezéseiben a közös használatra szóló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a saját vagy vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról illetve a kár megtérítéséről.

d) A közös használatra szolgáló helyiségek és területek takarításáról.

e) A bérbeadóval kötött megállapodás alapján nyújtott külön szolgáltatás díjának

megfizetéséről.
f) Az épület előtti járda hiányában az útszakasz hó és síkosság mentesítéséről.

17. § (1) A bérlő és bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást a megállapodásban előírt módon és határidőig átalakíthatja, korszerűsítheti. A munkák elvégzéséhez a megállapodáson túl a bérlőnek előzetesen bérbeadó hozzájárulást kell kérni. A bérbeadó hozzájárulás nem pótolja a külön jogszabályban előírt hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettségét. Az engedély beszerzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a bérlő feladata.

(2) Ha a bérlő a bérbeadótól a lakás tervezett átalakításához, korszerűsítéséhez hozzájárulást kér, ismertetni kell az általa elvégeztetni kívánt munkát, annak várható költségét, - költségvetés becsatolásával – és a bérbeadó kívánságára a munka jellegétől függően mellékelni kell a műszaki leírást és a tervet.

(3) Ha a bérbeadó a hozzá benyújtott iratok alapján korszerűsítési munka esetében 30 napon, egyéb munka – átalakítás, felújítás stb. – esetében 60 napon belül nem nyilatkozik a bérbeadó részére a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megoldottnak kell tekinteni.

(4) A költségek viseléséről és azoknak a bérlő részére történő megtérítéséről megállapodásban kell rendelkezni.

(5) A megállapodásnak tartalmazni kell:

- elvégzendő munka konkrét megjelölését,
- befejezésének határidejét
- költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.
(6) Amennyiben a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkák költségeit vállalja, úgy a bérlő a bérbeadóval kötött megállapodás szerint – a bérlő szociális jövedelmi és vagyoni helyzete alapján megállapított – havi bérleti díj 100 %-a erejéig érvényesítheti a számlával igazolt ellenértéket és köteles a magasabb komfortfokozatú lakás bérleti díját megfizetni.
(7) A bérbeadó csak I. osztályú minőségi munkát és anyagköltségként csak a szokványos anyagminőséget köteles átvenni. Luxusigények megtérítését a bérlő nem követelheti.
(8) A költségek megtérítését a bérlő a munka befejezésétől – jogszabályban rögzített esetben a használatbavételi engedély megadásától – számított egy éven belül kérheti a bérbeadótól.
(9) A bérlő saját költségén – bérbeszámítási igény nélkül létesített – a bérlő karbantartási körbe nem tartozó és a leltárban nem szereplő lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor a lakás állagának sérelme nélkül köteles elbontani és elszállítani, valamint az eredeti állapotot visszaállítani vagy annak költségét is megtéríteni.

Bérlő halálát követően az örökös jogai és kötelezettségei

18. § (1) A lakásbérleti jogviszony bérlő halála miatt történő megszűnés esetén – amennyiben az örökös a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult – az örökös

a) köteles a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítani. Amennyiben az örökös a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat nem szállítja el, a bérbeadó az örökös költségére és veszélyére azokat raktárban, vagy más alkalmas helyiségben helyezheti el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról leltárt kell felvenni és azokat gondosan kell kezelni.

b) Amíg a hagyatéki tárgyakat nem szállítják el a lakásból, lakáshasználati díjat köteles fizetni, továbbá az üresen tartott lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségeket, amelyek a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(2) Több örökös esetén az (1) bekezdésben foglaltak az örökösöket egyetemlegesen terhelik, illetve illetik meg.

Helyiségek bérlete

a bérbeadás általános feltételei

19. § (1) A helyiségek bérletére az itt szabályozott eltérésekkel a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni.

(2) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázat útján, vagy pályázati eljárás nélkül a képviselőtestület egyedi határozata, vagy a 23. § (5) bekezdésében foglaltak esetében adhatja bérbe.

(3) A helyiség bérbeadás útján nem hasznosítható, ha az önkormányzat hivatala intézményei elhelyezéséhez szükséges.

(4) Pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

- a bérbeadásra meghirdetett helyiség címét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát.
- Helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely stb.) és az abban folytatott tevékenység megjelölését.
- A bérleti szerződés – határozatlan, határozott vagy feltétele bekövetkezéséig tartó – időtartamát.
- Fizetendő bér mértékét, pénzbeli térítés összegét.
- Pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét.
- Tárgyalás helyét és idejét.

20. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmazni kell:

- a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,
- nyilatkozatot, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
(2) A pályázat érvénytelen, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg.

21. § (1) A pályázatot az a pályázó nyeri meg, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot és kötelezettséget vállal a bérleti díj évenkénti infláció mértékével növelt összegű megfizetésére, továbbá vállalja, hogy a megállapított pénzbeli térítés összegét 3 napon belül megfizeti.

(2) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Eredménytelen a pályázat ha,

a) az ajánlattevők egyike sem tett eleget a 20. § (1) bekezdésben foglalt előírásoknak.

b) a pályázatot nyert személy kötelezettség-vállalását a közzététel lejártát követő három nap alatt nem teljesítette, vagy

c) a helyiségbérleti szerződést a közzététel lejártát követő 8 nap alatt nem köti meg.

(4) Ha a pályázat eredménytelen, akkor a helyiséget pályázati eljárás nélkül kell bérbe adni.

(5) Pályázati eljáráson kívül bérbe adott helyiség esetében annak adható bérbe a helyiség, aki az eredménytelen pályázati eljárás keretében a legmagasabb összegű bérleti díjra tett ajánlatot.

22. § Önkormányzati helyiség albérletbe adásához, átruházásához, cseréjéhez hozzájárulás nem adható.

23. § (1) Ha jogszabály, vagy képviselő-testület másként nem rendelkezik, a hatályba lépése után helyiséget határozott időre lehet bérbe adni. A határozott időre szóló bérlet időtartama maximum 5 év.

(2) Bérbeadó a bérleti szerződést másik helyiség biztosítása és kártalanítása nélkül felmondhatja, ha azt a felek a szerződésben kikötötték.

Helyiség rendeltetésszerű használata

24. § (1) A helyiséget a bérlő az engedélyezett illetve a korábbi jogszabályok alapján kiutalás szerinti célra használhatja.

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy az engedélyezett célra kívánja használni, úgy ehhez a bérbeadó engedélyét meg kell kérni.

A bérbeadó az engedély megadását megtagadhatja, ha:
- a rendezési tervvel ellentétes
- a bérlő nem alapellátási hiányt elégít ki
- a bérlőnek bérleti díj hátraléka van.
(3) Az új cél szerinti a használatnak megfelelően a bérleti szerződést módosítani kell és az új bérleti díjban is meg kell állapodni.

25. §7

26. § (1) A bérlő a bérleti szerződés megkötése előtt a helyiség bérleti jogának megszerzéséért pénzbeli térítést köteles fizetni a bérbeadó részére.

(2) A fizetendő pénzbeli térítés mértéke a bérlemény beköltözhető forgalmi értékének 10 %-a.

(3) Közérdekű feladat megoldása érdekében köztisztviselő és közalkalmazottak részére biztosított lakáshoz tartozó, a gépkocsi tárolás céljára szolgáló helyiségek mentesek a pénzbeli kötelezettségtől.

(4) A képviselő-testület egyedi határozatával a pénzbeli térítés mértékétől eltérhet.

A felek jogai és kötelezettségei

27. §8 A helyiségbérletre a rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel

a) a bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt állapotban felszereltséggel és időpontban leltár szerint jegyzőkönyvileg kell átadni.

b) a bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje illetve berendezze.

c) a bérbeadó a bérleti jogviszony tartalma alatt azért szavatol, hogy a helyiség megfelel a bérleti szerződés előírásainak.

d) a bérlő köteles gondoskodni:

da) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről

db) a biztonsági szerkezet karbantartásáról, illetve tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásáról illetve cseréjéről

dc) azon központi berendezések karbantartásáról, amelyeket használ illetve üzemben tart - az épület és a hozzá tartozó területek tisztántartásáról, megvilágításáról.

dd) tevékenységével kapcsolatosan keletkezett háztartási és nem háztartási szemét elszállításáról.

e) A bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a bérleményt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leltár szerint jegyzőkönyvileg köteles visszaadni.

f) Amennyiben a felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérbeadó rendelkezik másik lakással, akkor a bérbeadó joga, hogy felajánljon a bérlőnek másik lakást.

g) Amennyiben a felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérlő rendkívüli élethelyzetben van, akkor a bérbeadó jogosult három havi bérleti díjnak megfelelő térítési díjat a bérlő számára biztosítani.

h) Amennyiben a bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést rendes felmondással szünteti meg, akkor a bérbeadó jogosult a bérlőnek cserelakás biztosítása helyett három havi bérleti díjnak megfelelő pénzbeli térítés felajánlására, kivéve, ha a bérlőnek lakbér vagy közüzemi tartozása van a bérleményre vonatkozóan. A felmondásban a bérbeadó köteles tájékoztatni a bérlőt a pénzbeli térítés elfogadásának lehetőségéről. A bérlő a felajánlott pénzbeli térítést a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül kizárólag írásbeli nyilatkozattal jogosult elfogadni.

Lakások és helyiségek elidegenítése

Az elidegenítés általános feltételei

28. § (1) Elidegeníthető minden olyan önkormányzati tulajdonú házingatlan, amelyet a képviselőtestület értékesítésre kijelöl.

(2) A lakás vagy helyiség vételárának megfizetéséhez helyi önkormányzati támogatás nem vehető igénybe.

(3) A vételár hátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogot a vételár hátralék fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalmat az önkormányzat javára bejegyezni.

(4) Amennyiben az elővásárlási joggal terhelt a vásárlástól számított 5 éven belül el kívánja idegeníteni az ingatlant, az önkormányzat visszavásárlási jogával élhet.

Lakások elidegenítése

29. §9 (1) Az önkormányzati lakás forgalmi értékét a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani, az alábbiak figyelembevételével:

a) az épületen belüli fekvése

b) az épületen belüli lakások száma, az épülethez tartozó földrészlet, a közös használatra szolgáló helyiségek és közös használatra szolgáló területek nagysága

c) az épület felszereltsége, műszaki állapota, építése felújítása óta eltelt idő

d) a lakás alapterülete és komfortfokozata szerint

e) a lakottság ténye

(2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékekből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét. Értéknövelő beruházás levonásának igényéről a vételi igény benyújtásakor kell a bérlőnek nyilatkoznia, a szükséges igazolások egyidejű átadásával. A megállapított forgalmi értéket az az értéknövelő beruházás csökkenti, amely a bérlő megbízásából vagy a kivitelezésében valósult meg és, a lakás átalakítására, korszerűsítésére irányult, a kivitelezéshez a tulajdonos, vagy kezelő hozzájárult, és külön jogszabály által meghatározott esetben az építési engedély kiadása megtörtént. A beruházásokat igazoló számlákat a bérlő a bérbeadó részére benyújtotta, de annak értékét a bérbe adó bérbeszámítással, vagy egyéb módon a bérlő részére nem térítette meg.

(3) A forgalmi értéket egy adott épületben, az azonos típusú lakások esetében általában azonos elvek alapján kell meghatározni.

(4) A lakás forgalmi értékét a fenti elvek figyelembevételével, először beköltözhető állapot feltételezésével kell meghatározni. A lakottság ténye az eladási ár meghatározása során a beköltözhető forgalmi értékhez viszonyítva, százalékban (%) meghatározott kedvezmény, árengedmény formájában nyilvánul meg.

(5) A lakottság ténye miatt, a határozatlan időre bérbe adott lakás esetén, ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a részére beköltözhető forgalmi értékből 15 % kedvezményt kell adni.

(6)10 A lakás elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

30. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakás a bentlakó vagy egyenes ágbeli rokona részére a vételár egy összegben vagy részletfizetés ellenében történő megfizetéssel elidegeníthető. A 29. § (2-3) bekezdésében meghatározott vevő esetében – vagy csak különös méltánylást érdemlő esetben a képviselő-testület egyéni elbírálás alapján a (2) bekezdésben meghatározott kamattal részletfizetést engedélyezhet.

(2) Részletfizetési kedvezmény esetén a bentlakó jogosultnak, egyenes ágbeli rokonának a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10 %-át egy összegben kell megfizetnie, a fennmaradó vételár hátralékot 25 év törlesztési idő alatt a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapított kamattal kell megfizetni.

(3) Ha a 29. § (1) bekezdésében meghatározott vevő a szerződés megkötésekor, vagy utána bármikor a vételárat illetőleg a vételár hátralékot egy összegben megfizeti, a többletfizetés után 10 % engedmény illeti meg.

Helyiségek elidegenítése

31. § (1) A helyiség vételára az elővásárlási joggal terhelt helyiség esetében a bérlő által a helyiségre fordított és a bérbeadó által elismert és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 90 %-a.

(2) Az elővásárlási joggal nem terhelt helyiség esetében a helyiség beköltözhető forgalmi értéke a vételár. Ez esetben a helyiséget csak nyilvános pályázat útján versenytárgyalás alapján lehet elidegeníteni.

32. § (1) Az elővásárlási joggal terhelt helyiség esetében a vevőnek a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 50 %-át egy összegben kell megfizetni. A fennmaradó vételár hátralékot az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés után (vagy egy éven belül) kell megfizetni.

(2) Az elővásárlási joggal nem terhelt helyiség kívülálló vevő esetén a vételárra részletfizetési kedvezmény nem adható.

Hatálybalépés

33. § (1) A rendelet 1994. július 01-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 4/1991. (VI. 20.) sz. rendelettel módosított, az

önkormányzati tulajdonban álló házingatlanok elidegenítéséről szóló 3/1991. (V. 23.) sz.
rendelet hatályát veszti.
Sármellék, 1994. június 21.

1. melléklet

Bérbeadó jogok és kötelezettségek hatásköri megoszlása

1. Képviselőtestület hatásköre:

- vétel

- eladás

- megterhelés

- szolgalmi jog létesítése, illetve törlése

- visszavásárlási jog gyakorlása

- társasház megszüntetéséhez hozzájárulás

- kizárólagos tulajdonlás esetén felújítás engedélyezése

- hitelfelvétel a fenntartáshoz

- bérlői kezdeményezésre irányuló lakáseladás engedélyezése

- ideiglenes területbérlet engedélyezése

- jelzálogjog és elidegenítési tilalom közlése

- társasház alapítása

- társasház alapító okirat módosítása

- tartási szerződés jóváhagyása, ha a lakásbérleti jog folytatására irányul

- pénzbeni térítés megállapítása, részletfizetés engedélyezése

- bérleti jogviszony folytatásának engedélyezése kérelemre, ha a bérbeadói hozzájárulás nem kell a befogadáshoz

- bérleti díjak megállapítása

- közüzemi díjak megállapítása

- központi fűtés biztosítása

- szemétszállítás biztosítása

- bérbeadót terhelő köztisztasági feladatok ellátása

- átalakítás, korszerűsítés engedélyezése

- albérletbe adás engedélyezése és ellenőrzése

- befogadás engedélyezése, bérleti jogviszony folytatásának vállalása nélkül

- lakásbérleti díjból szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján adható engedmény megállapítása

- önkényes beköltözés ellen birtokvédelmi eljárás megindítása

- bérleti és haszonbérleti szerződések megkötése és felmondása

- bérlői kezdeményezésre induló komfortfokozat emelést célzó munka engedélyezése

2. Polgármester hatásköre:

- haszonbérlet engedélyezése /határozott idejű/

- bérlők részére bérlemény átadás-átvétele

- bérlők szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése

- lakcímbejelentő lap aláírása, új bérleti jogviszony létesítése esetén

3. Közös Hivatal hatásköre:

- épület és építmény nyilvántartási feladatok

- bérleti díjak nyilvántartása, beszedése

- pénzbeni térítés beszedése, kifizetése, elszámolása és nyilvántartása

- közüzemi díjak nyilvántartása, beszedése

- üzemeltetés, karbantartás bonyolítása

- házingatlanok központi berendezéseinek karbantartása

- lakónévsor vezetése

1

A bevezető a Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (IX. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 4. § (1) bekezdése a Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 4. § (2) bekezdése a Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

4

A 6. § a Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

5

A 11. § (3) bekezdését a Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

6

A 15. § (2) bekezdése a Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

7

A 25. §-t a Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.

8

A 27. § a Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

9

A 29. § a Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2021. (IX. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

10

A 29. § (6) bekezdését a Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.