1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló összes lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás illetve helyiség)

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a törvény rendelkezései az irányadók.

2. § A bérbeadói jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítésére jogosultak az 1. sz. mellékletben szabályozott hatásköri megoszlás szerint:

3. § Lakást az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

4. § (1)² Szociális helyzet alapján bérletre jogosult az a lakással nem rendelkező személy, akinél a családban – a vele közös háztartásban lévő személyeket figyelembe véve – az egy főre jutó havi nettó jövedelme a szociális vetítési alap összegét nem haladja meg.

(2)³ Szociális helyzete alapján bérletre jogosult a gyermekét egyedül nevelő szülő, mozgássérült, fiatal házas, akkor is ha az egy főre jutó jövedelme a szociális vetítési alap összegét legfeljebb 30 %-kal meghaladja.

(3) Az az állampolgár, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, ajánlatot tesz a Közös Hivatalnál a bérleti szerződés megkötésére, a képviselő-testület az ajánlatot akkor fogadja el, ha az ajánlattevő megfelel az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti ajánlattevőkkel a szociális helyzet alapján kialakult sürgősségi sorrend, ezen belül pedig az ajánlattétel időrendje szerint köt bérleti szerződést.

(4) Az a személy, akinek lakásigénye vagy megfelelő lakásbérlete meghaladja a jogos lakásigény mértékét, szociális jogon bérletre nem jogosult.

(5) A jogos lakásigény mértéke szociális helyzet alapján az együtt lakó személyek számától függően:

5. § (1) Az Önkormányzat által vagy az Önkormányzat tulajdonában illetve vagyonkezelésében levő intézményben foglalkoztatott kormánytisztviselő, köztisztviselő illetve közalkalmazott (a továbbiakban együtt: alkalmazott) részére önkormányzati érdekből lakás bérbeadását a képviselőtestület gyakorolja.

(2) Amennyiben a bérlő alkalmazotti jogviszonya a bérlőnek felróható okból felmentéssel, a feladat ellátására alkalmatlanság kimondásával, a kinevezésben foglalt határidő lejártával, közalkalmazotti munkaviszony lemondással, áthelyezéssel, felmentéssel szűnik meg, akkor a bérlő elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

6. §⁴ (1) A lakásra társbérleti szerződést – közös kérelemre – csak házastársak köthetnek.

(2) Önkormányzati lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrész bérbeadását a bérbeadó a lakásban maradó társbérlő részére nem biztosítja.

7. § Lakás, nem lakás céljára nem adható bérbe.

8. § (1) A bérlő a törvényben meghatározott személyeken kívül bérbeadói előzetes hozzájárulással a Ptk. 685. § b. pontjában meghatározott közeli hozzátartozóját és élettársát bérbeadó engedélyével befogadhatja, de a befogadott személy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult.

(2) Az engedélyhez kötött befogadáshoz, bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtárs írásbeli hozzájárulását is csatolni kell a kérelem benyújtásakor.

(3) A bérlő köteles bejelenteni a bérbeadónak a hozzájárulása nélküli befogadható személyek esetében a befogadással egy időben a befogadott személyek nevét, rokoni kapcsolatát a bérlővel és a befogadás napját.

(4) A bérlő köteles bejelenteni a bérbe adónak ha a befogadott személyt(ek) a lakásból állandó jelleggel kiköltözött vagy kijelentkezett.

(5) A (3-4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

9. § Bérbeadónak a 8. § (1) bekezdés alapján adott hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni.

10. § (1) A bérlő lakásának albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás fizetővendéglátás céljára sem egészben sem részben nem adható ki.

11. § (1) A lakások bérleti díját az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

(2) A lakás jogcím nélküli használata esetén a használat ellenértékeként lakáshasználati díjat kell fizetni. A lakáshasználati díj a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónapig a lakás bérleti díjának megfelelő összeg, 6 hónap után félévenként a díj mértéke 10 %-kal emelkedik.

(3)⁵ A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzat lakbértámogatást nem állapít meg.

14. § (1) Bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakás berendezésekkel együtt a lakásbérleti szerződésben megjelölt időpontban rendeltetésszerű használatára alkalmas állapotban leltár szerint köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni.

(2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről, - a felek eltérő megállapodásának hiányában – a bérbeadó köteles gondoskodni.

(3) A lakásbérleti szerződés megszüntetésekor illetve a lakás kiürítésekor a bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett berendezéseket tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni.

(4) A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a lakásberendezések állapotát. Az elektromos és gázüzemű berendezések, illetve fűtőberendezések közül a kazánok és cserépkályhák üzemképességét szakértő által kiállított bizonylattal kell igazolni. Az esetleges hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) A bérlő a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségek elmulasztása miatt keletkezett károkért felel.

(6) A bérlőnek nyilatkozni kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról és idejéről.

(7) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetése, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozott, illetve a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(8) Ha a lakás burkolatai, vagy a lakás berendezése a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt elhasználódott és azok cseréjét a bérlő nem vállalja, az elhasználódás arányának megfelelő költségtérítést kell a bérbeadó részére megfizetni.

(9) A lakás tiszta, ha falai, burkolatai, nyílászárói, és berendezései szennyeződésmentesek, a felületek kezelése hiánymentes. A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas, ha a komfortfokozatának megfelelő, illetve a leltárban szereplő lakásberendezések, és az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei üzemképes állapotban vannak.

15. § (1) A bérlő a vele együtt lakó személyek, a lakást a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, az együttélés követelményeinek megfelelően – a többi bérlő jogainak és jogos érdekeinek sérelme nélkül – jogosult használni.

(2)⁶ A bérbeadó nevében a Közös Hivatal jogosult és köteles a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül munkanapokon 8-20 óra között évente ellenőrizni. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

16. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a törvényben meghatározott kötelezettségeken felül a lakás homlokzati nyílászáróinak cseréjéről és a külső felületek mázolásáról.

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

17. § (1) A bérlő és bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást a megállapodásban előírt módon és határidőig átalakíthatja, korszerűsítheti. A munkák elvégzéséhez a megállapodáson túl a bérlőnek előzetesen bérbeadó hozzájárulást kell kérni. A bérbeadó hozzájárulás nem pótolja a külön jogszabályban előírt hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettségét. Az engedély beszerzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a bérlő feladata.

(2) Ha a bérlő a bérbeadótól a lakás tervezett átalakításához, korszerűsítéséhez hozzájárulást kér, ismertetni kell az általa elvégeztetni kívánt munkát, annak várható költségét, - költségvetés becsatolásával – és a bérbeadó kívánságára a munka jellegétől függően mellékelni kell a műszaki leírást és a tervet.

(3) Ha a bérbeadó a hozzá benyújtott iratok alapján korszerűsítési munka esetében 30 napon, egyéb munka – átalakítás, felújítás stb. – esetében 60 napon belül nem nyilatkozik a bérbeadó részére a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megoldottnak kell tekinteni.

(4) A költségek viseléséről és azoknak a bérlő részére történő megtérítéséről megállapodásban kell rendelkezni.

(5) A megállapodásnak tartalmazni kell:

18. § (1) A lakásbérleti jogviszony bérlő halála miatt történő megszűnés esetén – amennyiben az örökös a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult – az örökös

(2) Több örökös esetén az (1) bekezdésben foglaltak az örökösöket egyetemlegesen terhelik, illetve illetik meg.

19. § (1) A helyiségek bérletére az itt szabályozott eltérésekkel a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni.

(2) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázat útján, vagy pályázati eljárás nélkül a képviselőtestület egyedi határozata, vagy a 23. § (5) bekezdésében foglaltak esetében adhatja bérbe.

(3) A helyiség bérbeadás útján nem hasznosítható, ha az önkormányzat hivatala intézményei elhelyezéséhez szükséges.

(4) Pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

20. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmazni kell:

21. § (1) A pályázatot az a pályázó nyeri meg, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot és kötelezettséget vállal a bérleti díj évenkénti infláció mértékével növelt összegű megfizetésére, továbbá vállalja, hogy a megállapított pénzbeli térítés összegét 3 napon belül megfizeti.

(2) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Eredménytelen a pályázat ha,

(4) Ha a pályázat eredménytelen, akkor a helyiséget pályázati eljárás nélkül kell bérbe adni.

(5) Pályázati eljáráson kívül bérbe adott helyiség esetében annak adható bérbe a helyiség, aki az eredménytelen pályázati eljárás keretében a legmagasabb összegű bérleti díjra tett ajánlatot.

22. § Önkormányzati helyiség albérletbe adásához, átruházásához, cseréjéhez hozzájárulás nem adható.

23. § (1) Ha jogszabály, vagy képviselő-testület másként nem rendelkezik, a hatályba lépése után helyiséget határozott időre lehet bérbe adni. A határozott időre szóló bérlet időtartama maximum 5 év.

(2) Bérbeadó a bérleti szerződést másik helyiség biztosítása és kártalanítása nélkül felmondhatja, ha azt a felek a szerződésben kikötötték.

24. § (1) A helyiséget a bérlő az engedélyezett illetve a korábbi jogszabályok alapján kiutalás szerinti célra használhatja.

(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy az engedélyezett célra kívánja használni, úgy ehhez a bérbeadó engedélyét meg kell kérni.

25. §⁷

26. § (1) A bérlő a bérleti szerződés megkötése előtt a helyiség bérleti jogának megszerzéséért pénzbeli térítést köteles fizetni a bérbeadó részére.

(2) A fizetendő pénzbeli térítés mértéke a bérlemény beköltözhető forgalmi értékének 10 %-a.

(3) Közérdekű feladat megoldása érdekében köztisztviselő és közalkalmazottak részére biztosított lakáshoz tartozó, a gépkocsi tárolás céljára szolgáló helyiségek mentesek a pénzbeli kötelezettségtől.

(4) A képviselő-testület egyedi határozatával a pénzbeli térítés mértékétől eltérhet.

27. §⁸ A helyiségbérletre a rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel

28. § (1) Elidegeníthető minden olyan önkormányzati tulajdonú házingatlan, amelyet a képviselőtestület értékesítésre kijelöl.

(2) A lakás vagy helyiség vételárának megfizetéséhez helyi önkormányzati támogatás nem vehető igénybe.

(3) A vételár hátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogot a vételár hátralék fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalmat az önkormányzat javára bejegyezni.

(4) Amennyiben az elővásárlási joggal terhelt a vásárlástól számított 5 éven belül el kívánja idegeníteni az ingatlant, az önkormányzat visszavásárlási jogával élhet.

29. §⁹ (1) Az önkormányzati lakás forgalmi értékét a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani, az alábbiak figyelembevételével:

(2) A vételár megállapításakor a forgalmi értékekből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét. Értéknövelő beruházás levonásának igényéről a vételi igény benyújtásakor kell a bérlőnek nyilatkoznia, a szükséges igazolások egyidejű átadásával. A megállapított forgalmi értéket az az értéknövelő beruházás csökkenti, amely a bérlő megbízásából vagy a kivitelezésében valósult meg és, a lakás átalakítására, korszerűsítésére irányult, a kivitelezéshez a tulajdonos, vagy kezelő hozzájárult, és külön jogszabály által meghatározott esetben az építési engedély kiadása megtörtént. A beruházásokat igazoló számlákat a bérlő a bérbeadó részére benyújtotta, de annak értékét a bérbe adó bérbeszámítással, vagy egyéb módon a bérlő részére nem térítette meg.

(3) A forgalmi értéket egy adott épületben, az azonos típusú lakások esetében általában azonos elvek alapján kell meghatározni.

(4) A lakás forgalmi értékét a fenti elvek figyelembevételével, először beköltözhető állapot feltételezésével kell meghatározni. A lakottság ténye az eladási ár meghatározása során a beköltözhető forgalmi értékhez viszonyítva, százalékban (%) meghatározott kedvezmény, árengedmény formájában nyilvánul meg.

(5) A lakottság ténye miatt, a határozatlan időre bérbe adott lakás esetén, ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a részére beköltözhető forgalmi értékből 15 % kedvezményt kell adni.

(6)¹⁰ A lakás elidegenítéséből származó bevételek felhasználásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

30. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakás a bentlakó vagy egyenes ágbeli rokona részére a vételár egy összegben vagy részletfizetés ellenében történő megfizetéssel elidegeníthető. A 29. § (2-3) bekezdésében meghatározott vevő esetében – vagy csak különös méltánylást érdemlő esetben a képviselő-testület egyéni elbírálás alapján a (2) bekezdésben meghatározott kamattal részletfizetést engedélyezhet.

(2) Részletfizetési kedvezmény esetén a bentlakó jogosultnak, egyenes ágbeli rokonának a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10 %-át egy összegben kell megfizetnie, a fennmaradó vételár hátralékot 25 év törlesztési idő alatt a Ptk. szerint a pénztartozás esetén megállapított kamattal kell megfizetni.

(3) Ha a 29. § (1) bekezdésében meghatározott vevő a szerződés megkötésekor, vagy utána bármikor a vételárat illetőleg a vételár hátralékot egy összegben megfizeti, a többletfizetés után 10 % engedmény illeti meg.

31. § (1) A helyiség vételára az elővásárlási joggal terhelt helyiség esetében a bérlő által a helyiségre fordított és a bérbeadó által elismert és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 90 %-a.

(2) Az elővásárlási joggal nem terhelt helyiség esetében a helyiség beköltözhető forgalmi értéke a vételár. Ez esetben a helyiséget csak nyilvános pályázat útján versenytárgyalás alapján lehet elidegeníteni.

32. § (1) Az elővásárlási joggal terhelt helyiség esetében a vevőnek a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 50 %-át egy összegben kell megfizetni. A fennmaradó vételár hátralékot az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés után (vagy egy éven belül) kell megfizetni.

(2) Az elővásárlási joggal nem terhelt helyiség kívülálló vevő esetén a vételárra részletfizetési kedvezmény nem adható.

33. § (1) A rendelet 1994. július 01-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 4/1991. (VI. 20.) sz. rendelettel módosított, az