Egeralja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019 (III.1.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 12. 09Egeralja Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019 (III.1.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Egeralja község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprémi Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Innovációs és Technológiai Miniszter, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály, Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály, Földhivatali Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály, Honvédelmi Miniszter, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály és véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Általános Előírások
ÁLTALÁNOS Előírások
1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) E rendelet hatálya Egeralja község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei: 1.melléklet: Szabályozási Terv és jelmagyarázata (SZT-1, SZT-2)
2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.
b) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek, melynek mélysége nem éri el a 24 m-t.
c) Főépület: az építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetés szerinti épület.
d) Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.
e) Közlekedési célú közterület zöldfelületirésze: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.
f) Meglévő épület: az ingatlannyilvántartásban a tulajdoni lapon szereplő, el nem bontott épület, továbbá a hatósági engedéllyel rendelkező épület.
g) Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
h) Telek be nem építhető része: az építési telek, telek azon része ahol épület/építmény nem helyezhető el, nem építési hely.
i) Telekszélesség: előkerti telekhatáron mért telekszélesség
j) Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a földhivatali alaptérkép rétegvonalai az irányadók.
k) Üvegház: növénytermesztés céljára szolgáló kerti illetve szántóföldi növényház
3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:
a) szabályozás területi hatálya;
b) szabályozási vonal;
c) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
d) építési övezet, övezet határa és jele;
e) telek be nem építhető része;
f) közlekedési célú közterület zöldfelületi része;
g) méretezés.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) művi értékvédelem
ca) régészeti lelőhely határa;
d) táj- és természetvédelem
da) Országos ökológiai hálózat magterület és határa;
db) Országos ökológiai hálózat pufferterület és határa;
dc) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének területe és határa;
dd) natura2000 terület határa;
de) ex lege védett természeti érték;
e) egyéb korlátozó tényezők
ea) ízbázis külső védőövezet határa;
eb) vízbázis hidrogeológiai „A” védőövezet határa;
ec) vízbázis hidrogeológiai „B” védőövezet határa;
ed) bányatelek határa;
ee) országos vízminőség-védelmi terület övezete
(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők;
b) a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.
(3) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, az országos jelentőségű védett természeti területek, az ex lege lápterületek és a Natura 2000 területek (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(4) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.
(5) Az Országos Ökológiai Hálózat magterülete háborítatlanul megőrzendő, nem beépíthető.
5. Környezetvédelmi előírások
5. § (1) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(4) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
6. Védőterületek
6. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) Vízvédelemmel érintett területen
a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;
b) az építés és az építést követő tevékenység nem okozhatja a környezeti elemek károsodását, kedvező irányú állapotváltozást idézzen elő.
KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS
7. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
7. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű hálózatok és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani, fasor telepítését ne akadályozzák meg.
8. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA
8. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított
b) beépítésre nem szánt területen az emberi tartózkodásra szolgáló épületben a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított
c) valamennyi övezetben a szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó szabályozási előírások teljesülnek
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
9. VÍZELLÁTÁS
9. § (1) A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat megvalósulását követően új közüzemi ivóvízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) Beépítésre nem szánt területen, ha a telek vezetékes vízellátással rendelkezik, és a közcsatorna hálózat rendelkezésre áll, vagy kiépítésre kerül, közműpótló nem létesíthető.
10. SZENNYVÍZELVEZETÉS
10. § (1) A felszíni és felszín alatti vizek vízminőség védelme érdekében szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(2) Beépítésre szánt területen építeni csak a településen mindenkor rendelkezésre álló legteljesebb közműellátás biztosításával lehet.
(3) Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodásra alkalmas új épületet építeni csak a szennyvíz környezet károsítás nélküli kezelésének megoldásával lehet. Amennyiben
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvíz kijelölt leürítő helyre történő számlával igazolt elszállíttatásáig.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok hozzájárulnak,
bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
be) ha bármelyik érintett hatáskörrel rendelkező hatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvíz kijelölt leürítő helyre történő számlával igazolt elszállíttatásáig.
Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodásra nem alkalmas új épület hiányos közműellátásának kiépítése elégséges.
(4) Közműpótló, zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
(5) Hosszabb távon a települési szintű szennyvízelvezető közhálózat kiépítése szükséges.
11. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS
11. § (1) Vízgazdálkodási feladatok (mederkarbantartása) céljára a karbantartó sávot szabadon kell hagyni.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni és üzemeltetni.
(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.
(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, 50 m2 burkolt felületenként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.
(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
d) a vízszállítás akadálymentes legyen,
e) nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem megengedett sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(7) Belterületen a nyílt árok fenekét a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság figyelembevételével kell kialakítani.
(8) Belterületen a legalább 0,5%-nál nagyobb esésű árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.
12. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁS
12. § (1) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású energiatermelés csak olyan beépítésre szánt gazdasági vagy különleges, illetve beépítésre nem szánt különleges megújuló energiatermelésre kijelölt övezetbe létesíthető, amelyben az övezeti előírása megengedi.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
13. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
13. § (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület függőleges irányban bővíthető, de vízszintes irányú bővítése, és bontása esetén új építés, csak az övezeti előírásoknak megfelelő telek kialakítását követően lehetséges.
(2) Meglévő épületnek az építési helyen kívül eső része nem bővíthető.
(3) Az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet el nem érő, de az építési telekre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelelő kialakult telek az övezetre előírt egyéb mutatószámok figyelembe vételével beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, elő-, oldal- és hátsókert méret) betarthatók.
(4) A szabályozási tervlapon jelölt telek be nem építhető részén burkolat nem helyezhető el, azt zöldfelületként kell fenntartani.
14. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK
14. § (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(2) Bármely építési övezetben, amennyiben az nem része a védett területeknek a terepszint alatti beépítettség az építési övezet telkére meghatározott beépítettség legnagyobb mértékét legfeljebb +25%-kal haladhatja meg, az egyéb előírások betartása mellett.
15. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, KERÍTÉS
15. § (1) Tereprendezés során a terep természetes terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg, amennyiben az nem érint védett területet.
16. § (1) Az utcafronti kerítés magassága
a) már beépített vagy részben beépített (legalább 70%-ban az ingatlannyilvántartásban is bejegyzett) utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz igazodónak kell lenni;
b) új utcaszakaszon legfeljebb 1,8 m lehet.
(2) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belül építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.
(3) Védett területeken kerítés nem létesíthető.
(4) Zöldterületen épített kerítés 1,0 m magasságig építhető.
(5) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.
16. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY
17. § (1) A lakóterület építési övezeteiben az építési hely utcai határvonala egyben az építési vonal, amelyen az utcai telekhatárhoz legközelebb eső fő funkciójú épületet kell elhelyezni.
(2) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.
(3) Új épület építési vonalának – már beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia, ami a szomszédos két-két beépített telek előkertjének átlaga, attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel.
18. § (1) Újonnan beépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala
a) K-Ny-i fekvésnél az északi,
b) É-D-i telekfekvésnél a keleti
irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) Második és további épület az építészeti illeszkedésnek megfelelően építhető oldalhatáros beépítési mód esetén a meglévő épület által meghatározott kialakult beépítési oldalhatáron az (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.
(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1 méterre állhat.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje az építési övezetben szabályozott épületmagasság, de legalább 5,0 méter.
19. § (1) Az építési telek hátsókertje legalább 6,0 méter, kivéve
a) falusias lakóterület építési övezeteiben 3,0 méter, amennyiben az építési telek mélysége nem éri el a 30,0 métert.
b) fekvő telek esetében 1,0 méter, de olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
17. MELLÉKÉPÜLETEK ÉS EGYES MELLÉKÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
20. § (1) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Új épület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.
(3) Oldalhatáros beépítési módú lakóövezet esetén a melléképületet a főépület által meghatározott kialakult határvonalon kell elhelyezni.
(4) Építési helyen kívül melléképítmény az oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhető el.
(5) Az építési telek hátsókertjében – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek – a melléképítmények közül
a) tárolóépület;
b) mosókonyha;
c) nyárikonyha;
d) állattartó épület
helyezhető el.
(6) Üvegház, fóliasátor építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.
(7) Lakóterület építési övezeteiben állattartó épület:
a) kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként helyezhető el,
b) építési helyen belül, vagy az építési telek hátsókertjében helyezhető el, a szomszédos telek építési helyének határvonalától legalább 10,0 m távolságra,
c) a telek közterületi határvonalától mért 15 m mélységű telekrészén nem helyezhető el.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
18. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET
21. §1 A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Falusias lakóterület (Lf)
b) Településközpont vegyes terület (Vt)
c) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
d) Különleges területek - mezőgazdasági üzem (K-Mü)
19. FALUSIAS LAKÓTERÜLET
22. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épület legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
(5) kirakatszekrény;
a) trágyatároló;
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
19/A.2 Településközpont vegyes terület (Vt)
22/A. § (1) A településközpont vegyes terület elsősorban települési szintű egyéb rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.
(2) A Vt övezetben elhelyezhető főépület:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) sport,rendeltetést tartalmazhat
20. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET
23. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
d) szállás jellegű;
e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;
f) sport;
g) lakó
rendeltetést tartalmazhat
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet építési telkein lakó rendeltetés legfeljebb a létesített szintterület 20%-án helyezhető el a tulajdonos, a használó és a személyzet számára.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet építési telkein épület legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet építési telken közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés megvalósítható.
(6) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
21. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
24. § Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) mezőgazdasági üzem (K-Mü)
22. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET
25. § (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-Mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
b) nagyüzemi állattartó, állattenyésztő;
c) egyéb mezőgazdasági;
d) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;
e) lakó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezet építési telkein lakó rendeltetés legfeljebb a létesített szintterület 20%-án helyezhető el a tulajdonos, a használó és a személyzet számára.
(4) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein épület legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása helyezhető el.
(5) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezet építési telkein az eltérő övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.
(6) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezet építési telkein
a) elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve toronysiló, szárító, valamint a kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezése esetén.
b) földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.
(7) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezet építési telkein közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés megvalósítható.
(8) A különleges terület – mezőgazdasági üzem építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
23. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
26. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közpark (Zkp)
ab) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Gazdasági rendeltetésű (Eg)
bb) Közjóléti rendeltetésű (Ek)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)
d) Vízgazdálkodási terület:
da) Vízfelszín területe (V)
db) Vízbázis területe (Vb)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Temető (Kb-T)
f) Közlekedési és közműterület
fa) Közúti (KÖu)
24. ZÖLDTERÜLET
27. § (1) Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási terven Zkp, Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület övezetben elhelyezhető épület
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges,
c) vendéglátó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Zöldterület övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Zöldterület övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
25. GAZDASÁGI RENDELTETÉSŰ ERDŐTERÜLET
28. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteiben elhelyezhető épület erdő- és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó rendeltetést tartalmazhat.
(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteinek telkein az erdő művelési ág ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig épület nem építhető.
(4) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
26. KÖZJÓLÉTI RENDELTETÉSŰ ERDŐTERÜLET
29. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.
(2) Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
27. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
30. § (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Má1 övezetben elhelyezhető épület
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;
c) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
d) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
e) lakó
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Má1 övezet telkein lakóépület csak a 30. § (2) bekezdés a)–d) pontjai szerinti rendeltetést tartalmazó épület megléte, vagy azzal egyidejű építése esetén építhető. Lakóépület legfeljebb a megengedett 3%-os beépítettség 50%-án helyezhető el.
(4) Má1 jelű övezetben a beépíthető telekméret legalább 1 ha.
(5) Má1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 10 ha (100.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1 ha (10.000 m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 10%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 6,0 m.
(6) Má2 övezetben építmény nem helyezhető el.
(7) Általános mezőgazdasági terület övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
28. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
31. § (1) Vízgazdálkodási területek a következők:
a) Vízfelszín (V)
b) Vízbázis terület (Vb)
(2) A V jelű övezet öntöző és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(3) A Vb jelű övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe.
(4) Vízgazdálkodási terület övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
29. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
32. § Különleges beépítésre nem szánt területek övezete a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) temető (Kb-T)
30. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ
33. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(3) Kb-T övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Kb-T övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
(5) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
31. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
34. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:
|
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
Védőtávolság |
|
|---|---|---|---|---|
|
belterület |
külterület |
|||
|
8413 j. összekötő út |
Belterületi összekötőút |
Meglévő |
- |
- |
|
8413 j. összekötő út |
Külterületi összekötőút |
Meglévő |
- |
50m-50m |
|
Belterületi gyűjtőút |
Belterületi összekötőút |
Meglévő |
- |
- |
|
Belterületi gyűjtőút |
Belterületi összekötőút |
Tervezett |
- |
- |
|
Lakó és kiszolgáló utak |
Lakóút, kiszolgálóút |
Meglévő |
- |
- |
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
A 21. § az Egeralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 19/A. alcímet (22/A. §-t) az Egeralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet az Egeralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Egeralja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.