Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Tiszakécske Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2024. 03. 29

Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendelete

Tiszakécske Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

2024.03.29.

Tiszakécske Város Önkormányzat a Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. Pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Állami Főépítészi hatáskörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Osztály Építésügyi Osztálya, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága, az ATIVIZIG által az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Kecskeméti Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztálya, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztálya, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztálya, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Tiszajenő Község Önkormányzata, Jászkarajenő Község Önkormányzata, Kocsér Község Önkormányzata, Szentkirály Község Önkormányzata, Lakitelek Nagyközség Önkormányzata, Tiszaug Község Önkormányzata, Tiszakürt Község Önkormányzata, Tiszainoka Község Önkormányzata, Nagyrév Község Önkormányzata, a 12/2013.(I.31.) számú határozat szerinti partnerek, az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 23/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelet 39. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a Pénzügyi, Vagyonhasznosító, Településfejlesztési Bizottsága, Egészségügyi, Szociális, Családvédelmi és Esélyegyenlőségi Bizottsága, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános előírások

1. Az előírások hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Tiszakécske város közigazgatási területére terjed ki (továbbiakban: város).

(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket és építési területet kialakítani, építési tevékenységet végezni csak

a) a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései,

b)1 az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, továbbá

c) az e rendeletben foglalt szabályok, valamint

d)2 e rendelet 1. mellékletét képező Sz-1 (közigazgatási terület szabályozási terve) és 2. mellékletét képező Sz-2 (beépítésre szánt területek szabályozási terve), együtt szabályozási terv

előírásai szerint szabad.

2. A szabályozási és egyéb rajzi elemek típusai

2. § (1) E rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata a (2) – (3) bekezdés szerinti szabályozási és tájékoztató elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek

a) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa, mely külön jelölés nélkül egyben övezethatár is,

b) a szabályozási vonalak,

c) az utakhoz tartozó szabályozási szélességek,

d) az övezethatárok,

e) az övezeti jel,

f) az építési vonal,

g) a védőterületek és védőtávolságok,

h) az út távlati kialakítása céljára fenntartott, be nem építhető terület, telekrész.

(3) Tájékoztató jellegű vagy más jogszabály alapján feltüntetett rajzi elemek

a) a közigazgatási terület határa,

b) a meglévő belterületi határ,

c) minden egyéb alaptérképi jel,

d)3 a 3. melléklet szerinti régészeti lelőhely határa,

e) a műemléki környezet határa,

f) a műemléképület telkének jelölése

g)4 a 4. melléklet szerinti műemléképületek jelölése

h) a helyi értékvédelmi terület határa

i) helyi védett vagy védelemre javasolt művi érték vagy egyedi tájérték,

j) a jogszabállyal védetté nyilvánított természeti területek határa,

k) a tilalom határa,

l) az elővásárlási jog határa.

m) a terven ábrázolt közmű és energiavezetékek,

n) a javasolt telekhatár,

o)5 a javasolt felszín feletti építési hely,

p) minden további, kötelezőként nem felsorolt szabályozási elem.

3. § (1) A kötelező elemek módosítása csak a településrendezési eszközök vonatkozó részeinek értelemszerű módosításával lehetséges.

(2) A más jogszabály alapján feltüntetett tájékoztató elemek a jogszabályváltozásoknak megfelelően módosulhatnak, nem feltétlenül azonosak a szabályozási terven feltüntetett határokkal. A változások átvezetése a változás utáni soron következő felülvizsgálatban történik.

(3) A javasolt telekhatár a telekalakítási eljárások során pontosítható, módosítható vagy elhagyható.

3. Értelmező rendelkezések

4. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. „Alap vagy fő rendeltetésű épület” az a rendeltetésű épület, amelyet az OTÉK övezeti előírása elsődleges rendeltetéssel megnevez.

2. „Átépítés vagy újjáépítés” az ingatlanon lévő alap (fő) rendeltetésű épület vagy tanya elbontása, és az ingatlanon új alaprendeltetésű épület, tanya építése.

3. „Átlagos minőségű termőföld”: A település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga Tiszakécskén: gyümölcsös: 47,96 AK, kert: 35,89 AK, szántó: 15,23 AK, szőlő: 43,84 AK, legelő: 8,76 AK, rét: 15,69 AK, nádas: 11,80 AK, fásított terület: 7,76 AK

4.6

5. Hatásterület: magasabb szintű hatályos ágazati jogszabály értelmezése szerint

6. „Kialakult terület” a zömmel beépült és jelentős átalakításra, átépítésre nem szánt terület

7. Környezetére nagy környezetterhelést eredményező üzemi épület: előzetes környezetvédelmi engedély alapján létesíthető épület (pl. nagy légszennyezést vagy zajterhelést okozó épület)

8. Közpark, közkert területén elhelyezhető, annak fenntartásához szükséges épület: A park ápolásához szükséges kerti szerszámok, kisgépek, kerti hulladékgyűjtő eszközök, egyéb munkaeszközök tároló épülete a fenntartó személyzet szociális blokkjával.

9. Különleges védelmet igénylő üzemi épület: amelyet az egyes ágazati előírások szerint védőterület kell, hogy körül vegyen, vagy technológia által előírt nagy tisztaságú környezetet igényel (pl: egyes élelmiszeripari létesítmények, elektrotechnikai, finommechanikai létesítmények, stb.)

10. Meglévő tanya: E rendelet hatálybalépése előtt igazoltan meglévő, az OTÉK fogalom-meghatározása szerinti lakó-és gazdasági épületegyüttes

11. Mértékadó árvízszint: a vízügyi hatóság 6 évenkénti adatközlése szerint

(jelenleg: 287,00 fkm-ben X = 178257, Y = 730444-ben: 88,43 mBf.
281,45 fkm-ben X = 174719, Y = 734529-ben : 88,22 mBf.
277,80 fkm-ben X = 174318, Y = 732751-ben :88,15 mBf.
275,00 fkm-ben X = 172351, Y = 731334-ben : 88,04 mBf.)
12. Nagy létszámú állattartó telep: magasabb szintű hatályos ágazati jogszabály értelmezése szerint
13. Pavilon: Huzamos ideig használható, üzemeltethető, kereskedelmi, szolgáltató célra létesített építmény. Önálló telket nem igényel, általában közterületen helyezkedik el.
14. 78 Meglévő telek: 2016. június 1. előtt kialakított, a földhivatali nyilvántartásban önálló helyrajzi számon szereplő beépített, vagy beépítetlen, de nem erdő, gyep, nádas művelési ágú vagy közterület, közút megnevezésű terület.
15. 9 Naperőmű, napelem-park: földre, állványra vagy építmény tetejére telepített fotovoltaikus napelemek és inverterek együttese, melyek névleges csúcsteljesítménye nagyobb, mint 50 kVA.
16. 10 Keretes jellegű beépítési mód: „Olyan zártsorú beépítési mód, ahol a telek teljes területe építési helynek minősül és a telken álló épületek udvart zárnak vagy zárhatnak körül.
17. 11 Meglévő épület: 2016. június 1. előtt használatbavételi engedéllyel használatba vett épület.
(2) E rendelet és a szabályozási terv esetleges értelmezésbeli eltérésekor e rendelet szövege a mérvadó.

4. Belterületbe vonás, településszerkezet, terület-felhasználás

5. § (1) Belterületbe vonni az önkormányzat egyedi döntése alapján a belterületbe vonásra vonatkozó jogszabályok alkalmazásával azokat a telektömböket vagy telekcsoportokat lehet, melyek a város belterületéhez közvetlenül kapcsolódnak és a szabályozási terv beépítésre szánt területbe sorolja.

(2) Beépítésre szánt terület kül- és belterületen egyaránt elhelyezkedhet. A beépítésre szánt területek igénybevételének (telekalakítás, beépítés) nem feltétele a belterületbe vonás.

6. § A szabályozási terv a város közigazgatási területét használatának általános jellege valamint sajátos használata szerint beépítésre szánt területekre, ezen belül építési övezetekre, valamint beépítésre nem szánt területekre, ezen belül övezetekre osztja.

7. § (1) A beépítésre szánt területek és telkeik az alábbi terület-felhasználási egységekbe és azon belül építési övezetekbe tartoznak:

a) Lakóterületen:

aa) kisvárosias lakóterület(betűjele: Lk)

ab) kertvárosias lakóterület (betűjele: Lke)

ac.) falusias lakóterület (betűjele: Lf)

b) Vegyes területen:

ba) településközpont (betűjele: Vt)

bb) intézményi terület: (betűjele: Vi)

c) Gazdasági területen:

ca) kereskedelmi, szolgáltató terület (betűjele:Gksz)

cb) egyéb ipari terület (betűjele: Gipe)

cc)12 általános gazdasági terület (betűjele Gá)

d) Üdülőterületen:

da) üdülőházas terület: (betűjele: Üü)

db) hétvégi házas terület(betűjele: Üh)

e)13 Különleges területen:

ea) sport, szabadidő terület (betűjele: K-Sp)

eb) termálfürdő (betűjele: K-Tf)

ec) turisztikai terület (betűjele: K-Tur)

ed) különleges mezőgazdasági üzemi terület (betűjele: K-Mü)

ee) kertészet (betűjele: K-Kt)

ef) szennyvíztisztító telep (betűjele: K-Szt)

eg) vízmű üzemi terület (betűjele: K-Vü)

(2) A beépítésre nem szánt területek és telkeik az alábbi terület-felhasználási egységekbe és azon belül övezetekbe tartoznak:

a) Közlekedési és közműterületen:

aa) közúti közlekedési terület (betűjele: Köu)

ab) közcélú parkoló (betűjele: Köu-P)

ab) vasúti közlekedési terület (betűjele: Kök)

b) Zöldterületen:

ba) közpark (betűjele: Zkp),

bb) közkert (betűjele: Zkk)

c) Erdőterületen:

ca) védelmi erdő (betűjele: Ev)

cb) gazdasági erdő (betűjele: Eg)

cc) közjóléti erdő (betűjele: Ek)

d) Mezőgazdasági területen:

da) általános mezőgazdasági terület (betűjele: Má)

db) általános tanyás mezőgazdasági terület (betűjele: Mát)

dc) kertes mezőgazdasági terület (betűjele: Mk)

dc)14 dd) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (betűjele: Mák)

e)15 Vízgazdálkodási területen:

ea) hajózható folyó medre és parti sávja (betűjele: V-Köv)

eb) hullámtéri szabad strand (betűjele: V-St)

ec) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (betűjele: V-Cs)

ed) vízgazdálkodási üzemi területek (betűjele: V-Ü)

ee) árvízi védmű, gát (betűjele: V-V)

ef) természetközeli vízgazdálkodási terület (betűjele: V-Tk)

eg) védelmi célú hullámtéri erdő (betűjele: „V-Ev”)”

f) Természetközeli területen:

fa) mocsár (betűjele:Tk-m)

fb) nádas (betűjele: Tk-n)

g) Különleges területen:

ga) nagy kiterjedésű sportolási célú terület (betűjele: Kb-Sp)

gb) temető (betűjele:Kb-T)

gc) kegyeleti park (betűjele: Kb-Kp)

gd)16 megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges beépítésre nem szánt terület (betűjele: Kb-En)

ge) nyersanyag kitermelés, -feldolgozás céljára szolgáló terület (bánya) (betűjele: Kb-B)

gf) hulladékkomposztáló telep (betűjele: Kb-Khu)

gg)turisztikai, néprajzi, természetvédelmi bemutató terület (betűjele: Kb-Tur)
gh) horgászturisztikai terület (betűjele: Kb-Hor)
(3) A település egyes telkeinek (1)-(2) bekezdés szerinti hovatartozását a szabályozási terv szerint kell megállapítani.

8. § (1) Az övezeti jel beépítésre nem szánt területen a 7. §(2) szerinti betűjelből, beépítésre szánt területen betűjelből és négy számjelből állhat a következők szerint:

a) betűjel: általános vagy sajátos területhasználati besorolás jele a 7. §(1) szerint

b)17 kötőjel utáni 1. számjegy: kialakítható legkisebb telekterület:

0= kialakult
0*= 250 m2
1= 300 m2
2= 400 m2
3= 500 m2
4= 600 m2
5= 800 m2
6= 900 m2
7= 1500 m2
8= 3000 m2
c) kötőjel utáni 2. számjegy: beépítési mód:
0= kialakult
1= szabadon álló
2= oldalhatáron álló
3= csoportházas
4= zártsorú
5= keretes jellegű
d) kötőjel utáni 3. számjegy: beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
0= kialakult
1= 15 %
2= 20 %
3= 30 %
4= 40 %
5= 50 %
6= 60 %
e) kötőjel utáni 4. számjegy: megengedett legnagyobb épületmagasság
0= kialakult
1= 4,5 m
2= 5,0 m
3= 6,0 m
4= 7,5 m
5= 9,5 m
6= 10 ,5 m
7= 12,5 m
8= az övezeti előírásoknál meghatározott
183*= 6,5 m
(2) Ahol a kialakítható legkisebb telekterületre vonatkozó számjel 0,
a) a telek beépíthető, újjáépíthető az övezeti jelben meghatározott, vagy legfeljebb a jelenlegi beépítettség mértékéig. Telekalakítás, telekhatár-rendezés csak akkor lehetséges, ha ezzel nem alakul ki szabálytalan állapot az egyéb övezeti előírások tekintetében.
b) A telekalakítással kialakuló legkisebb telek nem lehet kisebb területű a tömbben meglévő legkisebb telek területénél.
c) A kialakítható legkisebb telekszélesség
da) szabadon álló beépítési mód esetében legalább 18 m ,
db) oldalhatáron álló beépítési mód esetén legalább 16 m ,
dc) egyéb beépítési mód esetén legalább 10 m .
(3) 19 Ha e rendelet másként nem rendelkezik, ahol a beépítési módra vonatkozó számjel 0, ott a tömbre jellemző beépítési mód alkalmazandó, vagy az épületek közötti legkisebb tűztávolság a mérvadó. A tömbre jellemző beépítési mód rajzokkal és fotókkal igazolandó.
(4) 20 Ha e rendelet másként nem rendelkezik, ahol a beépítettség legnagyobb mértékére vonatkozó számjel 0, a jelenlegi beépítettség az OTÉK keretei között 10 %-kal, de legfeljebb a tömbben előforduló legnagyobb beépítettség mértékéig növelhető. A tömb legnagyobb beépítettsége számítással igazolandó.
(5) Ahol a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékére vonatkozó számjel 0, a megengedett épületmagasság a meglévő és hosszútávon megmaradó szomszédos épületek épületmagasságától +0,5 méterrel térhet el. Rossz műszaki állapotú szomszédos épületek esetén a tömbre jellemző épületmagasság a mérvadó.21
(6) Az egyes építési övezetekre, alövezetekre vonatkozó kialakítható legkisebb telekméreteket, a beépítési módot, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb épületmagasságot a szabályozási terven feltüntetett övezeti jelből a (2)-(5) bekezdések együttes alkalmazásával kell megállapítani.

5. Telekalakításra vonatkozó előírások

9. § (1) Új közterület kialakítása vagy közterület-szabályozás végrehajtása érdekében az övezeti előírásoktól eltérő méretű telek is kialakítható.

(2) Az osztással kialakítható legkisebb földrészlet nagysága közút vagy magánút céljára kialakított telkek, valamint beépítésre szánt területet beépítésre nem szánt területtől elválasztó övezethatár mellett kialakuló maradványtelkek méretére nem vonatkozik.

(3) Magánút minden övezetben, építési övezetben kialakítható.

(4) A területek további feltárására a szabályozási tervben jelölt utakon kívül újabb kiszolgáló utak, magánutak létesíthetők. A várható forgalom alapján méretezendő útterület-szélesség 1 db telek megközelítése esetén legalább 6,0 méter , 2-7 db telek megközelítésekor legalább 10,0 méter , 7-nél több telek feltárásakor legalább 12 m , gazdasági területeken telekszámtól függetlenül legalább 14 m legyen.

(5) Ha az övezethatár egy telket átmetsz, nem kell a telket az övezethatár mentén megosztani, de ha az övezethatár mentén mégis megosztásra kerül a telek, az így kialakuló maradványtelekre nem vonatkozik a legkisebb teleknagyság.

(6) Közmű építmények számára - a technológiailag szükséges méretű telek - bármely övezetben az övezeti telekméretre vonatkozó előírásoktól függetlenül kialakítható.

(7)22 Telekegyesítés és telekhatár-rendezés esetén az övezetre előírt telekterületnél kisebb telek is kialakítható, de ez építési jogot nem keletkeztet.

6. Közterület alakítására vonatkozó előírások

10. § (1) Közterületen építményt elhelyezni az OTÉK 39-40. §-a szerint lehet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel.

(2) Közterületen új kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató célú pavilon elhelyezése- a rendezvény időtartama alatt a rendezvényhez kötődő pavilon kivételével- nem lehetséges.

(3) Meglévő közforgalmú intézmények akadálymentesítésének építményei - amennyiben más műszaki megoldás nincs - közterület igénybevételével is megoldhatók az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok együttes alkalmazásával. Az akadálymentesítésből eredő közterület igénybevétel nem jelent telekalakítási kötelezettséget.

(4) A 12 m , vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m-nél kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, és a meglévő fák védelméről, kiegészítéséről, szakszerű cseréjéről gondoskodni kell.

(5) Épületen vagy telken lévő kapu közterületre nem nyílhat még ideiglenesen sem.

7. Kulturális örökség védelmére vonatkozó előírások23

11. § (1) Országos jelentőségű települési értékvédelmi területek a szabályozási terven

a)24 (---RL----) határvonallal határolt 3. melléklet szerinti régészeti lelőhelyek,

b) az (---MK---) határvonallal határolt műemléki környezet,

c)25 a 4. melléklet szerinti műemlékek és telkeik,

amelyek országos védelemben részesülnek.

(2) Fentieken túlmenően régészeti érdekű területnek minősül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek előkerülése várható, különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulataira, a környezetükből kiemelkedő egyéb magaslatokra, vagy olyan területekre, melyek korábbi időszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak.

(3) Régészeti érdekű területeken a talaj megbolygatásával járó építési tevékenység a kulturális örökségvédelmi hatóság régészeti szakfelügyeletével végezhető.

(4) Amennyiben a még ki nem alakított beépítésre szánt lakóterületek beépítése során régészeti leletek kerülnek elő, a felfedező köteles a munkát haladéktalanul abbahagyni, a helyszín, továbbá a lelet őrzéséről gondoskodni, a település jegyzőjét és a területileg illetékes múzeumot értesíteni.

(5) A még ki nem alakított beépítésre szánt különleges és gazdasági területeken a telekalakítási vagy az építési engedélyezési eljárás során –amennyiben a kulturális örökségvédelmi hatóság ezt előírja- a tulajdonosok vagy az érdekeltek költségére régészeti terepbejárást kell lefolytatni.

(6) Tervezett erdősítések, vagy mezőgazdasági területeken erdőtelepítések megkezdése előtt a kulturális örökségvédelmi hatóság eseti előírása alapján a tulajdonos költségére terepbejárást kell lefolytatni.

(7)26

(8)27 Régészeti lelőhellyel érintett telkeken földmunkával járó beavatkozások, alapozási munkálatok csak régészeti felügyelet mellett végezhetők.

12. §28

13. §29

14. § (1) A zöldfelületi előírások a közpark, közkert övezetekre, továbbá az egyéb közterületi és közlekedési területi zöldfelületekre, fasorokra, telken belüli zöldfelületekre, mezőgazdasági területekre vonatkoznak.

(2) A településközpont bármely építési telkének át-, és beépítése esetén gondoskodni kell legalább 1 db lombos facsemete telekre történő beültetéséről.

(3) Feltáró-, gyűjtő, továbbá országos fő és mellékutak belterületi szakaszai egységes fasorral kísérve építhetők.

(4) Telekalakítási tervek készítésekor a kialakítandó közterületek, közutak és magánutak területét úgy kell kialakítani, hogy oda fasor telepíthető legyen. Fasor telepítésénél tájba illő honos fajokat kell alkalmazni.

(5) A külterületen tanya kivett udvara körül az uralkodó ÉNY-DK szélirányban legalább egysoros fasort kell telepíteni. Fasor telepítésénél a honos fajokat kell alkalmazni.

15. §30

8. Természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

16. § (1) Természetvédelmi oltalom alatt állnak a szabályozási terven

a.) (--N2000---) térképi jellel lehatárolt Natura 2000 területek, melyek nemzetközi védelemben részesülnek,
b.) (--Tk--) térképi jellel lehatárolt tájvédelmi körzet,
c.) (--T--) térképi jellel lehatárolt országos jelentőségű védett természeti terület, „ex lege”, ( szikes tó, kunhalom),
d.) (--mag--) térképi jellel lehatárolt, országos ökológiai hálózat magterület,
e.) (--öf--) térképi jellel lehatárolt, országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó,
f.) (--pf--) térképi jellel lehatárolt, országos ökológiai hálózat pufferterület,
g.)31
Az (1) bekezdés szerinti érintett területeken bármilyen építési tevékenység csak az illetékes természetvédelmi hatóság- külön jogszabály szerint meghatározott eljárásban adott- hozzájárulása, vagy ennek hiányában a nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi kezelői hozzájárulása alapján végezhető.
(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken külszíni anyag-nyerőhely, bánya kivett területen sem létesíthető.
(3) 32 Távközlési magas építmény, adótorony, önálló antenna építmény, bárhol létesíthető, kivéve:
a) Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken és ezek pufferterületein;
b) ökológiai folyosóként feltüntetett, továbbá Mák korlátozott használatú mezőgazdasági területeken,
c) beépítésre szánt lakó, vegyes, üdülő területen az, adótorony, antenna magasságának 5-szörös távolságán belül,
d) szomszéd települések beépítésre szánt területeinek határától 2000 m-en belül,
e) tanyák környezetében az, adótorony, antenna magasságának 5-szörös távolságán belül,
f) utak és közművezetékek környezetében az adótorony, antenna magasságának 1-szeres dőléstávolságán belül,
g) erdőterületen.
(4) 33
(5) 34 Naperőmű, napelem-park bárhol telepíthető, kivéve
a) az (1) bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott területeken és
b) az átlagosnál jobb minőségű termőföldeken.
c) A földre vagy állványra telepített naperőművek, napelem-parkok telkének határán a szabályozási terven jelölt helyen és szélességgel cserjecsoportot kell ültetni.

9. Környezetvédelmi előírások

17. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédelemről gondoskodni kell.

(2) Külszíni anyagnyerő hely, homokbánya csak művelésből kivett területen létesíthető.

(3) Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni (rekultiválni).

(4) A termőföld védelmének érdekében a termőföld letermeléssel járó építési munkával érintett területek talajának humuszos termőrétegét újrafelhasználásig a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően deponálni kell.

18. § (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése – megfelelő kezelést követően – csak oly módon történhet, amely nem veszélyezteti a vizek jó állapotának elérési és fenntartási céljait.

(2) Tiszakécske közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: Érzékeny – felszín alatti vízminőség-védelmi – területek a felszín alatti víz állapota és védelme szempontjából.

(3) Tiszakécske közigazgatási területének felszíni vízminőség-védelmi szempontú besorolása: A Tisza és a Holt-Tisza a 4. általánosan védett befogadók területi kategóriába tartoznak, míg az egyéb csatornák a 3. időszakos vízfolyás befogadók területi kategóriába tartoznak. A technológiai és országos vízminőség-védelmi területi kibocsátási határértékeket, továbbá a közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyező anyag tartalmának küszöbértékeit országos jogszabályok tartalmazzák, mely mellett Uniós Irányelvben megfogalmazott elvárások további kötöttséget jelentenek a bebocsátás minőségére vonatkozóan.

(4) Országos vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területen a keletkezett szennyvizet közcsatorna hiányában zárt szennyvízgyűjtő medencében kell gyűjteni és kijelölt folyékony hulladék leürítő helyre (települési szennyvíztisztító telep nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogadó állomása) kell elszállítani. Szennyvízcsatornával ellátott területen a szennyvízcsatornára rákötés a használatbavételig végrehajtandó.

19. § (1) A település közigazgatási területén a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei az irányadók az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott területek kivételével, ahol az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegőterheltségi szinteket kell alkalmazni. Ezeken a területeken csak olyan építmények, technológiák létesíthetők, amelyek légszennyezőanyag kibocsátásából származó levegőterheltségi szintek megfelelnek az ezen határértékekkel szabályozott országos immissziós előírásoknak.

(2) A település beépítésre szánt területén – a különleges mezőgazdasági üzemi és ipari gazdasági területek kivételével – a környezetet zavaró szag- és bűzkibocsátással járó tevékenységi célú építmény nem létesíthető.

20. § (1) A vonatkozó országos jogszabályok előírásai szerinti csendes övezetek, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek nincsenek Tiszakécske közigazgatási területén.

(2) Az egyes zajvédelmi területi funkciójú övezetekbe sorolt telkeken csak olyan üzemi termelő, szolgáltató, kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, 35közösségi, továbbá egyéb hangosítást igénylő tevékenységi célú épületek helyezhetők el, melyektől származó zaj terhelési határértékei nem haladják meg a zajtól védendő területeken az országos jogszabály és e rendelet egyes övezeteiben megadott terhelési határértékeket.

21. § (1) A rekultivált települési szilárdhulladék-lerakó telepre kommunális hulladék elhelyezése tilos.

(2) A település területén keletkező szilárd kommunális hulladék a regionális szilárdhulladék-lerakó telepen helyezhető el.

(3) A városi szilárd háztartási hulladékgyűjtést és elhelyezést a beépítésre szánt területek teljes területére ki kell terjeszteni.

(4) A hulladékkezelő létesítmények közül a településen hulladékgyűjtő sziget létesíthető.

(5) A települési folyékony hulladékot kizárólag települési szennyvíztisztító telep nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz fogadó állomása települési folyékonyhulladék leürítő helyen lehet elhelyezni.

(6) Építési-bontási hulladék az ilyen típusú hulladékok kezelésére engedéllyel rendelkező vállalkozásnak adhatók át.

(7) Állattartó telep csak a keletkező szilárd és folyékony trágya kezelésével, ártalmatlanításával, a környezet veszélyeztetése nélkül létesíthető.

(8) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel helyezhető el, a tárolásra a hatályos jogszabályoknak megfelelő helyiség vagy fedett terület létesítendő.

(9) Hulladék, szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz tisztítottan sem vezethető élővízfolyásba, csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba, felhagyott kutakba.

(10) Közcsatornába kizárólag kommunális szennyvíz és a vonatkozó hatályos jogszabályok mellékletében foglalt határértékeket nem meghaladó összetételű technológiai szennyvíz kerülhet. Amennyiben a határértékek nem tarthatók, úgy megfelelő előtisztító szükséges.

10. Veszélyeztetett és védőterületekre vonatkozó előírások

22. § (1) A küszöbérték alatti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (Hódút Freeway Kft. telephely: Tiszakécske, Kerekdombi dűlő 138. ) körül kijelölt veszélyességi övezet

A veszélyességi övezet egyes zónáiban tervezett fejlesztések esetében – az építmény jellegétől függően – az engedélyezési eljárás során a hatóság, vagy a hatóság által létrehozott bizottság országos jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével hozza meg – az engedélyezés feltételeit tartalmazó – állásfoglalását.
(2) A földgázszállító és olajvezetékek védőtávolságán belül csak a vezetékek üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el, erdő nem telepíthető.
(3) A szabályozási terven rendszeresen belvízjárta területként lehatárolt területen építmény csak kivételesen, az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával helyezhető el. Szennyvízelhelyezés csak zárt tárolóban lehetséges.
(4) A beépítésre nem szánt területeket érintő rendszeresen belvízjárta területeken épület csak ott építhető, ahol már jelenleg is van épület. Ennek padlószintje a terepszinthez képest legalább 75 cm legyen, pince nem építhető.
(5) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek védőtávolságán belül épület nem, építmény csak a vezetékjog tulajdonosának hozzájárulásával helyezhető el.
(6) Ha új, bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, illetve létesítmény megvalósulása miatt (a légszennyező forrás körül kialakítandó) védelmi övezet a szomszédos, vagy környező ingatlanok használatát, vagy beépíthetőségét korlátozza, az építési engedélyezési eljárást megelőzően a szabályozási tervben a védelmi övezetet - az engedélyező hatóság jogerős határozatában előírt korlátozások érvényesítése érdekében - előzetesen át kell vezetni.
(7) Ha a légszennyező forrás védelmi övezetét a környezetvédelmi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban vagy azt követően jelöli ki, a védelmi övezet TRT-ben történő átvezetéséről a TRT soron következő karbantartási vagy módosítási eljárása során kell gondoskodni.

23. § (1) Szénhidrogén közműhálózatok és építmények védősáv- és védőterület igényes korlátozási területei:

a) A város területén áthaladó nagynyomású szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági övezete a szabályozási terven ábrázolt, egyéb előírás hiányában a csőszéltől számított 15- 15 m ,

b) 6 bar nagy-középnyomású gázvezeték védősávja a vezeték szélétől 5- 5 m ,

c) 3 bar középnyomású gázvezeték védősávja a vezeték szélétől 4- 4 m ,

d) gáznyomás-szabályzó védőtávolsága10 m.

(2) Vízi közműhálózatok és építmények védősáv- és védőterület igényes korlátozási területei:

A szennyvízcsatorna hálózatára tervezett zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott kivitel esetén az új szennyvízátemelők védőtávolsága lakóépülettől 20 m , mely egyedi eljárásban csökkenthető.
(3) Elektromos közműhálózatok és építmények védősáv- és védőterület igényes korlátozási területei:
a) A város közigazgatási területén áthaladó nagyfeszültségű villamos távvezetékek védőtávolsága
aa) 400 kV feszültségszintű nagyfeszültségű villamos távvezetékek esetében a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mérten: 28- 28 m , a vezeték tengelyétől 35- 35 m
ab) 220 kV feszültségszintű nagyfeszültségű villamos távvezetékek esetében a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mérten: 18- 18 m , a vezeték tengelyétől 25- 25 m
ac) 120 kV-os feszültségszintű nagyfeszültségű villamos távvezetékek esetében a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mérten: 13- 13 m , a vezeték tengelyétől 18- 18 m .
b) középfeszültségű légvezeték esetében a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mérten: 5- 5 m , a vezeték tengelyétől 6- 6 m , de a fokozott biztonságra vonatkozó előírások megtartásával szélső vezetőtől mérten 2,5- 2,5 m .

11. Sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

24. § (1) Feltételhez kötött építési tilalom érvényesítendő a tiszabögi partszakaszon a Kurázs dűlő térségében a partéltől számított 25 m , illetve a Peitsik csatorna és a Tiszabög – Nagyrévi komplejáró között +120 m– es sávon a partfal vízerózió miatti omlásveszélyessége miatt, a partfalmegerősítés megvalósításáig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen az omlásveszély megszűnése után az övezeti szabályok szerinti építési munkák végezhetők.

25. § (1) Elővásárlási jog jegyzendő be az önkormányzat javára a szabályozási terven jelölt területekre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti telkek megosztása esetén az elővásárlási jog megszűnik azokon a keletkező telkeken, amelyeket a megjelölt városrendezési cél nem érint.

26. § (1) Közérdekû környezetalakítás céljából a szabályozási terven –Ü-Ü- jellel határolt telekrészek, területsávok beültetési kötelezettséggel terheltek. A beültetési kötelezettségû zöldfelületeket 3 szintû növényzettel kell kialakítani.

(2) Beültetési kötelezettséggel érintett építési telken a növénytelepítés megvalósítása a telken történõ építési engedélyhez kötött építés feltétele, amely legkésõbb az építéshez kapcsolódó használatbavétel idõpontjáig végrehajtandó.

(3) Beültetési kötelezettséggel érintett területen kapubejáró, portásfülke és a terület legfeljebb 10 %-án fásított parkoló létesíthető. Az így igénybe vett ültetési kötelezettségű terület a telek más részén pótolandó.

12. Közművekre vonatkozó előírások

27. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás, az elektronikus hírközlés hálózatait és létesítményeit a szabályozási terven jelölt közterületen, közműterületen vagy közforgalom számára megnyitott, kialakított magánúton kell elhelyezni.

(2) Az 36utak 5. melléklet szerinti szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket a közterület-szabályozás hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy fasor, zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.

(3) A beépítésre szánt területeken egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket, a közlekedési területeket és a fásítást.

(4) Utak és egyéb közterületek építésekor, felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról úgy kell gondoskodni, hogy valamennyi – e rendeletben előírt - közművezeték és műtárgy – az előírások szerinti védőtávolságokkal – elférjen.

(5) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni.

(6) A város már kialakult közművesített területén épület építése, átépítés, csak akkor lehetséges, ha az építmény beköt a meglevő vezetékes közmű és elektronikus hírközlési hálózatokba.

(7) A város kialakítandó, beépítésre szánt területein csak az övezeti előírásokban meghatározott mértékű közművesítést biztosító közműhálózatok továbbépítésével és a hálózatokra kapcsolódással lehet építeni.

(8) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket az ágazati előírások figyelembe vételével, szolgalmi jog igénybevételével kell megépíteni.

(9) Új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár vagy tervezett köz- vagy magánút figyelembe vételével létesíthető.

28. § (1) A beépítésre szánt területeken építményt elhelyezni csak olyan terepszint meghatározásokkal szabad, amely nem eredményez belvíz-elvezetési kényszert.

(2) A keletkező csapadékvíz helyben tartásáról, elhelyezéséről a tulajdonosoknak telkenként gondoskodni kell.

(3) A telken keletkezett csapadékvíz közterületi vízelvezető árokba, csapadékcsatornába a csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltetőjének hozzájárulásával vezethető.

(4) A közterületen keletkező csapadékvizet befogadó hiányában nyílt árkokban kell gyűjteni és szikkasztani, az a telkekre nem vezethető be.

(5) A 100, vagy annál több személygépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel épülő zárt burkolatú parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba, vagy szikkasztható el.

29. § (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatról az oltóvíz kivételét táblával jelölt földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni.

(2) Azokban az építményekben, ahol a szükséges oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani.

30. § (1) A szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépüléséig a házi kommunális szennyvizek gyűjtését zárt gyűjtőkben kell megvalósítani.

(2) A szennyvízcsatorna hálózattal ellátott területeken a meglévő épületek csatornahálózatra való rákötése kötelező.

(3) Ha az újonnan megvalósuló épület csatornázott közterülethez csatlakozik, az csak a közcsatornára való rákötéssel létesíthető.

(4) A csatornahálózattal nagy távlatban sem érintett térségekben végleges megoldásként zárt gyűjtők,vízzáróan kialakított medencék, vagy megfelelő közműpótló berendezések kialakítása szükséges

a) azokon a területeken, ahol a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van,

b) a teleknagyság nem éri el a 600 m2-t,

c) vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan.

(5) A közigazgatási terület egyéb magasan fekvő részein, amelyek nem érintenek védőterületeket és ahol a talajszerkezeti adottságok, a talajvízszint adatok és telekméretek megfelelőek, szikkasztással lehet a szennyvizek elhelyezkedéséről gondoskodni. A szikkasztás feltétele, hogy a szikkasztófelület alsó síkja a maximális talajvízszintnél 1 m-rel magasabban legyen.

31. § (1) A beépítésre szánt területeken új közvilágítási és villamos energia ellátási hálózatot csak lég-, vagy földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő szabadvezetékes hálózat rekonstrukciójakor csak légkábel alkalmazható.

(2) A villamos kisfeszültségű és közvilágítási légkábeleket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(4) Az elektromos berendezések helyét és telepítési módját a beépítéssel összehangoltan kell meghatározni. Az új elektromos berendezések37 megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell.

(5) Fogyasztói bekötést minden esetben földkábeles kialakítással kell megvalósítani.

32. § (1)38

(2) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad létesíteni.

(3) A telekalakítások következtében magánterületre kerülő gázelosztó vezetéket és tartozékait közterületre vagy közforgalom elől el nem zárt magánútra kell áthelyezni.

33. § (1) Új légvezetékes elektronikus hírközlési hálózatot létesíteni, amennyiben már létezik villamosenergia ellátási vagy elektronikus hírközlési hálózat, csak annak oszlopsorán lehet.

(2) Ha a térségben meglévő elektronikus hírközlési bázisállomásokból, önálló antennatornyokból a városban a lefedettség nem biztosítható, a bázisállomások, antennatornyok csak előzetes helykijelölési eljárást követően létesíthetők.

(3) Új bázisállomás meglevő állomásra telepítendő még abban az esetben is, ha az a tartószerkezet cseréjével jár.

(4) Fogyasztói bekötést minden esetben földkábeles kialakítással kell megvalósítani.

13. Minden övezetre, építési övezetre vonatkozó építési szabályok, illeszkedési szabályok

34. § (1) E rendelet hatálybalépésekor még nem kialakított telken az építési övezeti szabályoknak megfelelő építményt elhelyezni – az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények kivételével- akkor lehet, ha az OTÉK 33. §-ában előírt feltételeken túl

a) csak szabályozási terv szerint kialakított telkeken, abban az esetben, ha a telek közútról vagy közúthoz kapcsolódó magánútról megközelíthető, és a telket érintő közterület kialakítást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,

b) az érintett terület közlekedési területei akadálymentesen kapcsolódnak a települési úthálózathoz,

c) az új telket a települési úthálózathoz kapcsoló feltáró út gépjárművel járható,

d) a-c) pont szerinti feltáró utak mentén a csapadékvíz-elvezetés legalább nyílt árokkal megvalósult,

e) a telek terepszintje oly módon rendezett, amely nem eredményez további belvíz-elvezetési kényszert.

(2) Ha a telekméret közterület-szabályozás végrehajtása érdekében vagy következtében csökkent az övezetre meghatározott beépíthető telekméret alá, a telek az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető.

(3) A beépítésre szánt területek telkein - ahol e rendelet másként nem rendelkezik - legalább az OTÉK 25. § -ában és 2. számú mellékletében meghatározott zöldfelületeket kell biztosítani.

(4) Melléképítmények – az OTÉK 31. § előírásai együttes alkalmazásával- a szükséges védőtávolságok betartásával építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

(5)39 Állattartó építmény ha e rendelet másként nem rendelkezik, csak a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-es távolságon kívül mezőgazdasági területeken, különleges mezőgazdasági üzemi területeken, és lakóterületen a 600 m2-t meghaladó területű telkeken közterületről nem látható módon létesíthető.

(6) Állattartó építmény - ha a népegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi hatóságok másként nem rendelkeznek- lakóépülettől és huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiséget tartalmazó épülettől legalább 10 m-re, egészségügyi, oktatási, kulturális, igazgatási intézménytől legalább 50 m-re létesíthető.

(7) Állattartó telepek létesítésekor a népegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által megállapított telepítési távolságokat kell betartani.

(8) Kialakult, jellemzően beépült területen az építési telek akkor is beépíthető, ha 2016. június 1. előtt kialakult mérete kisebb az övezeti előírásokban meghatározott legkisebb telek méreteinél, de az övezeti előírások egyebekben betartandók.

(9) Az építési övezeteken belüli, kialakult területeken az előkert szükségességét és mértékét 40a már kialakult adottságok 41alapján kell megállapítani a vonatkozó építési övezeti előírások keretei között.

(10) Kialakult területen, ahol e rendelet vagy a szabályozási terv az építési helyet nem rögzíti, ott az építési helyet a környezeti illeszkedés és a tűzvédelmi jogszabályok alapján kell megállapítani.

(11) Meglévő épület helye az övezeti előírásoktól függetlenül építési helynek minősül.

(12) Kialakult területen utcavonalon meglévő beépítés esetén új épületek is elhelyezhetők utcavonalon minden építési övezetben.

(13) Kialakult területen az oldalkert mérete a tényleges épületmagasságok közül a mértékadó, legnagyobb épületmagasság alapján számítandó:

a) Szabadon álló beépítési mód esetén az oldalkert legkisebb mérete a mértékadó épületmagasság fele, de minimum 3,0 m ,

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a mértékadó épületmagasság mértéke, de minimum 4 m .

(14)42 Meglévő beépített telek –ha e rendelet a telket magában foglaló övezetben a tervezett épület rendeltetését nem tiltja- a jelenlegi beépítettséget meg nem haladó mértékig átépíthető vagy részleges bontással bővíthető, tetőtere beépíthető.

(15)43 Ahol jelen rendelet másképp nem szabályoz, az utcafronti építési határvonal egyben építési vonalnak minősül, egyébként az épületek építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

(16)44 Meglévő telek az egyéb övezeti előírások betartásával akkor is beépíthető, ha annak területe kisebb az övezetre előírt telekterületnél.

(17)45 Meglévő épület, e rendelet előírásainak megfelelő rendeltetéssel a beépítési paraméterek növelése nélkül akkor is felújítható, bővíthető, átalakítható, újjáépíthető, ha annak beépítési módja, telekbeépítettsége, építménymagassága meghaladja az építési övezetre, övezetre jelen rendeletben megállapított legnagyobb értéket.

13/A.46 Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

34/A. § (1) Tiszakécske város II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) A II. katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján az elégséges védelmi szint az alábbiak szerint érvényesítendő:

a) a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítása,

b) lakosságvédelmi módszer a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően,elsősorban elzárkózás,

c) felkészítés:

ca) a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása,

cb) a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával,

cc) a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.

d) Védekezés:

da) különleges felszerelések és kiképzett szakértők, önkéntes mentőszervezetek bevonásának tervezése és begyakoroltatása,

db) a kockázatbecslésnek megfelelően egyes polgári védelmi szakalegységek megalakítása,

dc) a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése,

e) induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.

II. Fejezet

Részletes övezeti előírások

14. A beépítésre szánt építési övezetek előírásai

35. § (1) Kisvárosias lakóterület (Lk) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak.

(2) Területén az OTÉK 12. §.(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az Lk jelű kisvárosias lakóterületen a közművesítettség mértéke: részleges

(4) Az építési övezetben legfeljebb 4 lakást vagy rendeltetési egységet magába foglaló épületek helyezhetők el a telken belüli gépjármű elhelyezés és rakodóhelyek biztosításának feltételével.

(5) A beépítési mód sarokteleknél, amennyiben a telekméretek azt lehetővé teszik, az előírt beépítési módtól eltérően szabadon álló is lehet.

36. § (1) Kertvárosias lakóterület (Lke) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak.

(2) Területén az OTÉK 13. §.(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az Lke jelű kertvárosias lakóterületen a közművesítettség mértéke: részleges

(4) Az építési övezetben legfeljebb 4 lakást vagy rendeltetési egységet magába foglaló épületek helyezhetők el a telken belüli gépjármű elhelyezés és rakodóhelyek biztosításának feltételével.

(5) A beépítési mód sarokteleknél, amennyiben a telekméretek azt lehetővé teszik, az előírt beépítési módtól eltérően szabadon álló is lehet.

37. § (1) Falusias lakóterület (Lf) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak.

(2) Területén az OTÉK 14. §.(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A falusias lakóterületen a közművesítettség mértéke: részleges

(4) Az építési övezetben legfeljebb 2 lakást vagy rendeltetési egységet magába foglaló épületek helyezhetők el a telken belüli gépjármű elhelyezés és rakodóhelyek biztosításának feltételével.

(5) A beépítési mód sarokteleknél, amennyiben a telekméretek azt lehetővé teszik, az előírt beépítési módtól eltérően szabadon álló is lehet.

38. § (1) Településközpont terület (Vt) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak, amelyek elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést tartalmaznak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Területén az OTÉK 16. §.(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A Vt jelű településközpont területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítés

(4) Terepszint alatti önálló építmény csak gépkocsitároló funkcióval, építési helyen belül, földtakarással és növényzettel fedve vagy fásított térszíni parkolóval kialakítva létesíthető.

(5) Melléképítmények – a húsfüstölő, állattartó építmények, siló, ömlesztett anyag, föld feletti folyadék és gáztároló kivételével- építési helyen belül az OTÉK 31. § előírásai együttes alkalmazásával elhelyezhetők.

(6)47 A Vadász utcai Vt területen a Vadász utcai homlokzatmagasság legfeljebb 6,0 m lehet, a kötelező zöldfelület legalább 25 %.

(7)48 A Fogoly utca- Fürdő utca- termálfürdő által határolt Vt terület teljes területe építési helynek minősül, a felszín feletti javasolt építési hely mérete és helye változtatható a közúti űrszelvény betartásával.

(8)49 A területen létesülő lakásokhoz szükséges lakásonkénti 1 db parkolót minden esetben telken belül kell biztosítani.

(9)50 Az épületekben létesülő intézményi és szolgáltató funkciókhoz szükséges parkolók 500 m-en belül közterületen vagy önkormányzati tulajdonú területen is biztosíthatók.

(10)51 Közterületről megközelíthető, közhasználattól el nem zárt, el nem kerített parkolók fele az intézményi parkoló szükségletbe beszámítható.

39. § (1) Intézmény terület (Vi) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Területén az OTÉK 17. §.(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az intézmény területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítés

(4) Terepszint alatti önálló építmény csak gépkocsitároló funkcióval, építési helyen belül, földtakarással és növényzettel fedve vagy fásított térszíni parkolóval kialakítva létesíthető.

(5) Melléképítmények – a húsfüstölő, állattartó építmények, siló, ömlesztett anyag, föld feletti folyadék és gáztároló kivételével- építési helyen belül az OTÉK 31. § előírásai együttes alkalmazásával elhelyezhetők.

(6)52 A 2231 és 2232 hrsz-ú ingatlanok összevonásával keletkező (Arany J. utca-József A. utca sarok) intézményterület teljes területe a tűztávolságok betartásának feltételével építési helynek minősül.

40. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak.

(2) Területén az OTÉK 19. §. szakaszában foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a közművesítettség mértéke a rendeltetéstől függően egyedileg határozandó meg, [53] Módosította a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27. mely az OTÉK 33. §(2) szerint teljesíthető.

(4) Az új beruházásként megvalósuló építmények elhelyezésekor a rendeltetéstől függő szükséges védőterületekről minden esetben a telken belül kell gondoskodni.

(5) Melléképítmények a szükséges védőtávolságok betartásával építési helyen belül szabadon elhelyezhetők az OTÉK 31. § előírásai együttes alkalmazásával.

(6) Megengedett legnagyobb épületmagasságba a technológiai berendezés, kémény nem számít bele.

(7) Ahol az övezeti jel negyedik számjele „8”, az épületmagasság legnagyobb mértéke a technológia alapján határozandó meg.

(8) Telekhatártól való telepítési távolság meghatározásakor a tényleges meglévő vagy tervezett épületmagasságot és a legkisebb tűztávolságot kell figyelembe venni.

41. § (1) Egyéb Ipari terület (Gipe) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak.

(2) Területén az OTÉK 20. §. (1), (4) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az ipari területeken a közművesítettség mértéke a rendeltetéstől függően egyedileg határozandó meg, [54] Módosította a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27. mely az OTÉK 33. §(2) szerint teljesíthető.

(4) A szükséges védőterületekről minden esetben a telken belül kell gondoskodni.

(5) Különleges védelmet igénylő üzemi épület csak akkor létesíthető, ha hatásterületén belül a tervezett létesítményre nagy környezetterhelést jelentő jogerős és érvényes engedélyekkel üzemelő építmény nincs, vagy meglévő ilyen építmény funkcióváltásáról, megszüntetéséről a tervezett létesítmény beruházója gondoskodott.

(6) Környezetére nagy környezetterhelést eredményező üzemi épület csak akkor létesíthető, ha az illetékes szakhatóság által megállapított hatásterületén belül

a) lakóépület, lakott tanya,

b) a tervezett létesítménytől különleges védelmet igénylő jogerős és érvényes engedélyekkel üzemelő építmény nincs, vagy meglévő ilyen építmény funkcióváltásáról, megszüntetéséről a tervezett létesítmény beruházója gondoskodott.

(7) Melléképítmények a védőtávolságok betartásával építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

(8) A telekhatár és az építési helyen kívüli területet többszintes növényzettel kell betelepíteni, de ennek 35 %-án parkolók és bejáró utak létesíthetők.

(9) Megengedett legnagyobb épületmagasságba a technológiai berendezés, kémény nem számít bele.

(10) Ahol az övezeti jel negyedik számjele „8”, az épületmagasság legnagyobb mértéke a technológia alapján határozandó meg.

(11) Telekhatártól való telepítési távolság meghatározásakor a tényleges meglévő vagy tervezett épületmagasságot és a legkisebb tűztávolságot kell figyelembe venni.

41/A. §53 [41/A. §]

(1) Általános gazdasági terület (Gá) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak.

(2) Területén az OTÉK 20/A. §. (1)- (2) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az általános gazdasági területeken a közművesítettség mértéke részleges, mely az OTÉK 33. § (2) szerint teljesíthető.

(4) A szükséges védőterületekről minden esetben a telken belül kell gondoskodni.

(5) Melléképítmények a védőtávolságok betartásával építési helyen belül szabadon elhelyezhetők az OTÉK 31. § előírásai együttes alkalmazásával.

(6) Megengedett legnagyobb épületmagasságba a technológiai berendezés, kémény nem számít bele.

(7) Telekhatártól való telepítési távolság meghatározásakor a megengedett épületmagasságot és a legkisebb tűztávolságot kell figyelembe venni.

42. § (1) Üdülőházas terület (Üü) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak, amelyek kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor, és kemping elhelyezésére szolgálnak.

(2) Területén az OTÉK 22. §. bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Az üdülőházas területen a közművesítettség mértéke: részleges közművesítés

(4) Terepszint alatti önálló építmény csak gépkocsitároló funkcióval, építési helyen belül, földtakarással és növényzettel fedve vagy fásított térszíni parkolóval kialakítva létesíthető.

43. § (1) Hétvégi házas terület (Üh) építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett területek tartoznak, amelyek legfeljebb kettő üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Területén az OTÉK 23. §. szakaszában foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el az alábbi kiegészítésekkel:

a) Sportépítmények csak olyan befogadóképességgel létesíthetők, amelyek nem jelentenek sem az üdülőterületre vonatkozó megengedett zajterhelésnél nagyobb zajterhelést, sem olyan parkolási igénnyel nem járnak, amely a sportterületen belül nem helyezhető el.

b) Terepszint alatti önálló építmény csak gépkocsitároló funkcióval, építési helyen belül, földtakarással és növényzettel fedve vagy fásított térszíni parkolóval kialakítva létesíthető.

(3) A hétvégi házas területen a közművesítettség mértéke: részleges közművesítés

(4)54 A Tisza-part, töltés- Keszeg körút- Fogoly utca- Vadász utca által határolt területen

a) A meglévő épület helye építési helynek minősül.

b) Az építési helyet telkenként kell megállapítani, melyet 5 m előkert, kialakult oldal és hátsókert határol, amelyen belül az épületek és építmények szabadon elhelyezhetők. Ez az előírás telekalakítási eljárásokban telekegyesítésre nem alkalmazható.

c) Az épület meglévő épületmagassága, amennyiben az 4,5 m-t meghaladó, adottságnak tekintendő, amely nem növelhető, épületbővítés legfeljebb a meglévő épületmagassággal végezhető, de a meglévő oldal és hátsókert nem csökkenthető.

d) A 4,5 m épületmagasságot el nem érő épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m-ig növelhető. Az új épületek épületmagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

e) A telek meglévő beépítettsége adottságnak tekintendő, amennyiben az meghaladja a 20 %-os mértéket, a 8. §(4) alkalmazható.

f) A telken lévő épület(ek) teljes elbontása esetén az új beépítettség legfeljebb 20 % lehet.”

g) Meglévő épületek homlokzatán 2016. június 1-én meglévő ablakok, ajtók adottságnak tekintendők akkor is, ha a hatályos szabályok szerint azon a homlokzaton már nem létesíthetők. Ezek a nyílászárók építési engedélyhez kötött építési tevékenységek végzésekor megtarthatók, de további nyílászárók ezeken a homlokzatokon nem létesíthetők.

44. § (1) A K-Sp jelű különleges sportolási, szabadidős területen sportolási, rekreációs, szabadidős, turisztikai célú építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(2) A K-Sp jelű területen a közművesítettség mértéke a létesítendő épület rendeltetésétől függően egyedileg határozandó meg, de az legalább részleges kell legyen.

(3) Melléképítmények a védőtávolságok betartásával szabadon elhelyezhetők.

(4) A telekhatár és az építési helyen kívüli területet rendezett zöldfelületként kell kialakítani, melynek 35 %-án parkolók és bejáró utak létesíthetők.

(5) Megengedett legkisebb oldal- és hátsókert méret a tervezett épület tényleges épületmagassága, de legalább 6,0 m .

(6) A előkert a környezeti illeszkedés alapján állapítandó meg.

(7)55 Ahol a terv építési helyet jelöl, ott az épületek építési helyen belül- az oldalkertekre vonatkozó előírások betartásával-szabadon elhelyezhetők.

45. § (1) A K-Tf jelű különleges termálfürdő terület fedett és szabadtéri fürdőmedencék, egészségügyi rendeltetésű épületek, sportépítmények, szállásépítmények, vendéglátó építmények, fürdővel együtt üzemelő kemping és ezeket kiszolgáló egyéb építmények elhelyezésére szolgál. A területen szolgálati lakás valamelyik főépítményben, kiegészítő funkcióként létesíthető.

(2) Építési hely: A telek teljes területe

(3) A K-Tf jelű területen a közművesítettség mértéke a létesítendő épület rendeltetésétől függően egyedileg határozandó meg, de az legalább részleges kell legyen.

(4) Melléképítmények a szükséges védőtávolságok betartásával szabadon elhelyezhetők.

(5) A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %

46. § (1) A K-Tur jelű különleges turisztikai célú területen idegenforgalmi-turisztikai, kutatási célú, testvérvárosi, nemzetközi kapcsolatok erősítését szolgáló

a.) szálláshely-szolgáltató vendégházak,
b.) egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi és szociális épületek,
c.) környezetére nem zavaró hatású közösségi szórakoztató épület,
d.) ismeret-terjesztési célú közösségi épület,
e.) vendéglátó épület,
f.) a terület rendeltetésszerû használatát nem zavaró hatású vagy azt szolgáló kézmûipari épület, skanzen,
g.) szolgálati lakás helyezhetõ el.
(2) Az építési hely: minden telekhatártól 10 m-en belüli.
(3) A K-Tur jelű területen a közművesítettség mértéke a létesítendő épület rendeltetésétől függően egyedileg határozandó meg, de az legalább részleges kell legyen.
(4) A zöldfelület legkisebb mértéke 60 %

47. § (1) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület a környezetét zavaró hatású mezőgazdasági üzemi, termékfeldolgozó, állattartó és egyéb raktározási építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Mü jelű területen – a nagy létszámú állattartó telepek kivételével - önállóan elhelyezhető a tulajdonos, a használó számára szolgáló lakóépület, szociális és irodaépület.

(3) A K-Mü jelű területen a közművesítettség mértéke a rendeltetéstől függően egyedileg határozandó meg, de legalább ivóvíz, villamos energia biztosítása szükséges, és a szennyvíz elhelyezése zárt szennyvíztárolóban biztosítandó.

(4) A szükséges védőterületekről minden esetben a telken belül kell gondoskodni.

(5) Különleges védelmet igénylő üzemi épület csak akkor létesíthető, ha hatásterületén belül a tervezett létesítményre nagy környezetterhelést jelentő jogerős és érvényes engedélyekkel üzemelő építmény nincs, vagy meglévő ilyen építmény funkcióváltásáról, megszüntetéséről a tervezett létesítmény beruházója gondoskodott.

(6) Környezetére különösen nagy környezetterhelést eredményező üzemi épület csak akkor létesíthető, ha hatásterületén belül

a) lakóépület, lakott tanya,

b) a tervezett létesítménytől különleges védelmet igénylő jogerős és érvényes engedélyekkel üzemelő építmény nincs, vagy meglévő ilyen építmény funkcióváltásáról, megszüntetéséről a tervezett létesítmény beruházója gondoskodott.

(7) Melléképítmények a védőtávolságok betartásával szabadon elhelyezhetők.

(8) A telekhatár és az építési helyen kívüli területet többszintes növényzettel kell betelepíteni, de ennek 10 %-án portásfülke, parkolók és bejáró utak létesíthetők.

(9) A technológiai berendezések az épületmagasságba nem számítandók be (siló, kémény, szellőzőkürtő, gabonaszárító, stb.)

(10) Telekhatártól való telepítési távolság meghatározásakor a tényleges meglévő vagy tervezett épületmagasságot és a legkisebb tűztávolságot kell figyelembe venni.

(11)56 A Holt-Tisza partélétől mért 100 m-en belül új épület nem helyezhető el, meglévő épület állattartó épületté nem minősíthető.

48. § (1) A K-Kt jelű különleges kertészeti területen növényházak, a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó fűtő és hűtőházak, tároló épületek, szabadon álló épületben szolgálati lakás és mindezek melléképítményei helyezhetők el.

(2) A megengedett legnagyobb beépítettségen belül a lakóépület beépített alapterülete legfeljebb 150 m2 lehet.

(3) A K-Kt jelű területen a közművesítettség mértéke: hiányos is lehet

(4) Telekhatártól való telepítési távolság meghatározásakor a tényleges meglévő vagy tervezett épületmagasságot és a legkisebb tűztávolságot kell figyelembe venni.

49. § (1) A K-Szt jelű különleges szennyvíztisztító területen csak a létesítmény üzemszerû mûködéséhez szükséges, továbbá a szennyvíz kezelésére, tisztítására szolgáló építmények helyezhetõk el.

(2) Telekhatártól való telepítési távolság meghatározásakor a tényleges meglévő vagy tervezett épületmagasságot és a legkisebb tűztávolságot kell figyelembe venni.

(3) A telekhatár és az építési helyen kívüli területet többszintes növényzettel kell betelepíteni, de ennek 10 %-án portásfülke, parkolók és bejáró utak létesíthetők.

(4) A K-Szt jelű területen a közművesítettség mértéke: egyedileg határozandó meg, de hiányos is lehet

49/A. §57 (1) A K-Vü jelű különleges vízmű üzemi területen csak a létesítmény üzemszerű működéséhez szükséges, továbbá a víz kezelésére, tárolására, tisztítására szolgáló építmények helyezhetõk el.

(2) Telekhatártól való telepítési távolság meghatározásakor a tényleges meglévő vagy tervezett épületmagasságot és a legkisebb tűztávolságot kell figyelembe venni.

(3) A telekterület 40 %-át többszintes növényzettel kell beültetni.

(4) A K-Vü jelű területen a közművesítettség mértéke: egyedileg határozandó meg, de hiányos is lehet.

15. A beépítésre nem szánt övezetek előírásai

50. § (1) A közlekedési és közmûterületen az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltak érvényesítendõk.

(2) A Köu-„n” jelû közúti közlekedési és közműterület elhelyezésére a szabályozási terv ábrázolásának megfelelõen a következõ szélességû építési terület biztosítandó:

a) Az új Köu-„n” terület szélességi méretezett értéke megmutatja, hogy a telektömbök kialakításakor milyen minimális közlekedési és közmûsávot kell biztosítani.

b) A meglévõ közterülethatár és a szabályozási vonal közötti távolság méretezése megmutatja, hogy a már beépített területeken a közlekedés és közmûellátás fejlesztésére milyen szélességû sávot kell közterületként kialakítani.

c) A mindkét oldalon szélesítendõ közterület méretezett új szélességi méretét a kétoldali teleksáv lehetőleg azonos szélességû sávjának közterületként való kialakításával kell biztosítani.

d) Amely területre a szabályozási terv nem ír elõ méretezett szélességi értéket, ott a meglévõ közlekedési és közmû területsáv szélessége nem csökkenthetõ.

(3) A Köu közúti közlekedési és közmûterület alövezetei:

a) Köu-1, az országos mellékutak (4601, 4615, 4623, 4625, 46325, 46326, 46327)

b) Köu-2, települési gyűjtő utak,

c) Köu-3, egyéb kiszolgáló utak

(4) A (2) bekezdésben szereplõ közterület-szélesítéssel érintett teleksávon

a) meglévõ építményekben építési engedélyhez kötött beavatkozás nem végezhetõ,

b) új építmény csak a jelen rendelet szabályai szerint,

c) kerítés csak a szabályozási vonalon,

d) új közmûbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembe vételével létesíthető.

(5) A közlekedési és közmûterületen belül az arra mûszakilag alkalmas helyeken parkolók létesíthetõk.

(6) Bármely ingatlan előtt az építés által érintett közlekedési terület járdaburkolatát és csatlakozó zöldfelületeit a szomszédos ingatlanok előtti csatlakozó közterület terepszintjével azonos szintben kell kialakítani.

(7) A Kök jelû vasúti közlekedési területek a rendeltetésszerű területhasználat befogadására, a vasút építményeinek, szolgálati lakásainak elhelyezésére szolgálnak. A vasúti üzemi épületek épületmagassága a technológiához szükséges mérték szerint, az egyéb kiszolgáló épületeké a környezetbe illeszkedõ módon létesíthetők.

51. § (1) A zöldterületek állandó növényzettel fedett közterületek, amelyek

a) Zkp jelű közpark és

b) Zkk jelű közkert

övezetekre tagolódnak.

(2) Zöldterületen az OTÉK 27. §-a szerinti építmények helyezhetők el az alábbi eltérésekkel:

a) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvényben lévő fákra vonatkozó védőtávolságait.

b) A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni.

52. § (1) Erdő övezetbe tartozik a meglévő és jövőbeni erdőtelepítés céljára kijelölt, a szabályozási tervben lehatárolt terület.

(2) Az övezet az erdő rendeltetése szerint az alábbi alövezetekre tagolódik:

a) Ev jelű védelmi erdő övezet,

b) Eg jelű gazdasági erdő övezet,

c) Ek jelű közjóléti erdő övezet,

(3) Az övezet területén az OTÉK 28. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint lehet építményt elhelyezni.

(4) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető.

(5) Az egyéb övezetben meglévő vagy művelési ág változással keletkező, az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó erdő művelési ágú területekre e szakasz rendelkezései alkalmazandók.

53. § (1) Mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. §-ában foglaltak érvényesítendők e rendelet szerinti kiegészítésekkel és eltérésekkel:

(2)58 A mezőgazdasági övezetekben az OTÉK 29. §-ában felsoroltakon túl

a) különböző mezőgazdasági szolgáltató épületek, javító műhelyek, fafeldolgozók,

b) termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, élőállat-, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás építményei, mezőgazdasági boltok, takarmányboltok kiskereskedelmi épületei,

c) élelmiszeripari feldolgozás, sütöde, savanyító-üzem, pince-, hűtőház, vágóhíd, élelmiszerraktárak,

d) a területen élők helyben lakását, ellátását, kiszolgálását biztosító épületek,

e) szabadidős tevékenység létesítményei, falusi vendéglátás, falusi turizmus létesítményei

helyezhetők el.

(3) A mezőgazdasági övezetekben –ahol e rendelet másként nem rendelkezik- szabadon állóan, legfeljebb 7,5 m épületmagasságú mezőgazdasági rendeltetésű egylégterű csarnoképület is elhelyezhető.

(4) Az épületek jellemzõ tömege és homlokzati kialakítása tájba illõ, 38-45 fokos szimmetrikus hajlású, nyeregtetõs legyen.

(5) Az épületek hagyományos (tégla, fa vályog, cserép, stb.) anyagból épülhetnek, tetõfedésként hullámpala nem alkalmazható. A tervezett épületeken natúr cserép, téglavörös (bordó), barna vagy szürke színű homogén (nem foltos mintázatú) héjazat valamelyike használható. A külső homlokzatokon a fehér, törtfehér, vagy világos natúr (zöld, barna, homok, stb.) színek egyikét kell használni.

(6) A gazdasági épületek, csarnoképületek tetőhajlásszöge és anyaghasználata a technológiai igények függvényében a (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de hullámpala fedés ezeken az épületeken sem alkalmazható. Csarnoképületeken fémlemez héjazatként a piros nem rikító árnyalata (téglavörös, bordó), szürke vagy a nem rikító zöld szín valamelyike használható. A falpanelek közül a törtfehéret, világosszürkét vagy világos és nem rikító natúr (zöld, barna, homok, stb.) színek egyikét szabad használni.

(7) A telkeknek meglévő út esetén legalább 5 m széles útról kell megközelíthetőknek lenni.

(8) Mezőgazdasági övezetben meglévő vagy tervezett út tengelyétől legalább 6 m-re helyezhető el kerítés, közműpótló berendezés, közmű bekötés műtárgyai. Épület meglévő vagy tervezett út tengelyétől legkevesebb 11 m-re helyezhető el.

(9) Meglévő épület bővítése a telek bármely részén lehetséges.

(10)59 Meglévő tanya a teleknagyságtól függetlenül, a telekterület 6010 %-át meg nem haladó mértékben bővíthető, átépíthető az egyéb vonatkozó előírások betartásával.

(11)61 Mezőgazdasági területen

a) legalább 20 m szélességű telek oldalsó telekhatárától legalább 4 m-re, hátsó telekhatárától legalább 7,5 m-re, az út menti telekhatártól a meglévő vagy tervezett úttengelytől számított legalább 11 m távolságra lehet épületet elhelyezni.

b) 20 m-nél keskenyebb telek esetén az oldalsó telekhatártól legalább 3 m-re lehet épületet elhelyezni, egyebekben az a) pont előírásait kell alkalmazni.

c) Az a) és b) pontok előírásait telekalakítási eljárásban is alkalmazni kell, mint lehetséges építési helyet figyelembe véve.

(12) Mezőgazdasági övezetben legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés az épülettel beépített tanya körül létesíthető. A művelésbe vont területeket kizárólag a vagyon- és vadvédelem érdekében, legfeljebb lábazat nélküli drótfonattal lehet keríteni.

(13)62 Birtokközpont - ahol e rendelet másként nem rendelkezik- országos mellékutak 100 m-es védőtávolságán és a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-en kívül kialakítható, ha megközelítése legalább 10 m szélességű útról biztosítható.

(14) A nagyvízi meder övezete által érintett mezőgazdasági területeken lakóépület nem építhető, egyéb építmények a külön jogszabályok alapján, az illetékes hatóságok és a mederkezelő hozzájárulásával vagy engedélyével létesíthetők e rendelet együttes alkalmazásával.

(15)63 Mezőgazdasági övezetekben a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-es távolságon belül új épület nem helyezhető el.

54. § (1)64 Az általános mezőgazdasági övezet (betűjele: Má) övezetekben a

a) kialakítható telek nagysága (min.): 3000 m2,

b) kialakítható telek legkisebb szélessége (min.): 30 m.

(2) Az övezetben lakóépület az OTÉK 29. §(4) szerint létesíthető legfeljebb 5,5 m épületmagassággal.

55. §65 (1)66 Az általános mezőgazdasági tanyás (betűjele: Mát) („bögi szőlők” és Kurázs) övezetekben a

a) kialakítható telek nagysága (min.): 3000 m2,

b) kialakítható telek legkisebb szélessége (min.): 30 m.

c) beépíthető meglévő telek átlagos szélessége (min) 25 m”

(2)67 Az övezetben lakóépület az OTÉK 29. §(4)és (8) szerint létesíthető legfeljebb 5,5 m épületmagassággal.

(3)68

56. § (1)69 A mezőgazdasági kertes övezet (betűjele: Mk) övezetekben a

a) kialakítható telek nagysága (min.): 720 m2,

b) kialakítható telek legkisebb szélessége (min.): 20 m.

(2)70 Az övezetben lakóépület az OTÉK 29. §(4)és (8) szerint létesíthető legfeljebb 5,5 m épületmagassággal.

56/A. §71 [56/A. §]

(1) A korlátozott használatú mezőgazdasági terület (betűjele: Mák) övezetekben a

a) kialakítható telek nagysága (min.): 6000 m2,

b) kialakítható telek legkisebb szélessége (min.): 30 m.

(2) Az övezetben új épület nem létesíthető, meglévő épület állattartó épületté nem minősíthető.

57. § (1) A vízgazdálkodási övezetbe az OTÉK 30. § (1) szerinti területek tartoznak.

(2) Területén építményt elhelyezni az OTÉK 30. § (2) bekezdés szerint lehet.

Az övezetbe az OTÉK 30. § (1) szerinti területek tartoznak, melyek az alábbi alövezetekre tagolódnak:
a) „V-Köv” jelű vízgazdálkodási területbe tartozik a hajózható Tisza-meder,
b) „V-V” jelû vízgazdálkodási területbe tartoznak az árvízi védművek,
c) „V- Ev” jelû vízgazdálkodási területbe tartoznak a védelmi célú erdõ művelési ágú és jelenleg mezőgazdasági művelésű tervezett hullámtéri erdőterületek,
d) „V-St” jelû vízgazdálkodási területbe tartozik a hullámtérben lévő szabad strand területe,
melyen a külön jogszabályok és e rendelet szabályai együttes alkalmazásával a strand funkciójának megfelelő és ahhoz szorosan kapcsolódó építmények helyezhetők el.
da) megengedett legnagyobb beépítettség: 5 %,
db) megengedett legnagyobb épületmagasság: 5 ,5 méter ,
dc) kötelező padlószint magasság: a vízügyi szakhatóság egyedi előírása szerint,
de) a területen létesülõ építmények árvízi kockázatát az engedélyes köteles viselni.
e) „V-CS- 1 ” jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak az állami tulajdonú (Vízügyi
Igazgatóság kezelésében lévő) belvízcsatornák
f) „V-CS- 2” jelű vízgazdálkodási területbe tartoznak az egyéb tulajdonú (Társulati,
Önkormányzati és Üzemi kezelésű) belvízcsatornák
g) „V-TK” jelű természetközeli vízgazdálkodási területbe tartozik a Holt-Tisza
h) V-ü jelû vízgazdálkodási területbe tartoznak a vízgazdálkodási célú beépített üzemi területek, melyeken a külön jogszabályok együttes alkalmazásával épület úgy helyezhető el, hogy
aa) a beépítés módja: szabadon álló,
ab) a megengedett legnagyobb beépítettség: 5 %,
ac) a megengedett legnagyobb épületmagasság: a szomszédos telkek kialakult épületmagassága + 1,5 m , melynek számításakor a technológiai berendezések figyelmen kívül hagyhatók.
(3) A kettős rendeltetésű (V-Ev, V-Eg) alövezetekben a külön jogszabályok, valamint jelen rendelet erdő övezeteire vonatkozó szabályai együttesen alkalmazandók.
(4) A V-CS-1 jelű övezetben, a csatorna partélétől számított 6,0 m széles terület parti sávnak minősül, melyet fenntartási célokra szabadon kell tartani.
(5) A V-CS-2 jelű övezetben, a csatorna partélétől számított 3,0 m széles terület parti sávnak minősül, melyet fenntartási célokra szabadon kell tartani.

58. § (1) A szabályozási terven lehatárolt természetközeli területek az OTÉK 30/A. § (1) bekezdése szerinti területek.

a) Mocsár (Tk-m)

b) Nádas (Tk-n)

(2) A területen építmények az épületek kivételével a külön jogszabályok szerint helyezhetők el.

59. § A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető területen csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

a.) A kialakítható legkisebb telekterület 10 000 m2
b.) Megengedett telekbeépítettség legfeljebb 5 %.
c.) Épület a telekhatártól számított 5 m-en belül nem, egyébként szabadon állóan, legfeljebb 6 , 0 m épületmagassággal helyezhető el. Az épületmagasság számításakor a kémény és egyéb technológiai berendezés figyelmen kívül hagyható.
d.) A temetõben a sírjelek talapzatának magassága nem haladhatja meg a 30cm-t.
e.) Urnasírhelyek legfeljebb 2,0 m magas falkerítésben is kialakíthatók.
f.) 72E rendelet hatálybalépése előtt betemetett sírhely fölé a telekhatártól számított 5 m-en belül is létesíthető kripta.

60. § A Kb-Kp jelű különleges beépítésre nem szánt kegyeleti park területen a rendeltetésszerű használathoz szükséges, kegyeletet nem sértő építmények helyezhetõk el. A megengedett épületmagasság legfeljebb 6,0 m .

60/A. §73 [61. §]

A Kb-Sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportolási, szabadidős területen sportpályák, golfpályák és ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el.

a) A kialakítható legkisebb telekterület 5000 m2

b) Megengedett telekbeépítettség legfeljebb 10 %.

c) Épület a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-es távolságon belül, a nagyvízi mederrel érintett területrészen és a telekhatártól számított 5 m-en belül nem, egyébként szabadon állóan, legfeljebb 5,5 m épületmagassággal helyezhető el. Az épületmagasság számításakor a kémény és egyéb technológiai berendezés figyelmen kívül hagyható.

d) A területre vonatkozó zaj-határértékek a lakóterületre vonatkozókkal megegyezőek.

62. § A Kb-Khu jelű különleges hulladék komposztáló területen komposztálható hulladékok helyezhetők el.

a.) Új építmény - a létesítmény üzemszerû mûködéséhez, megszüntetéséhez és környezeti kármentesítéséhez szükséges, továbbá a hulladék válogatására, feldolgozására szolgáló építmények kivételével - nem helyezhetõ el.
b.) Épület a telekhatártól 10 m-en belül nem, portásfülke telekhatáron is elhelyezhető.

63. § (1) A Kb-B jelű különleges bányászati terület a nyersanyaglelőhelyek (homokbányák) telkeinek, építményeinek területe.

(2) A Kb-B jelű területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el legfeljebb 5 % telekbeépítettséggel a telekhatártól legalább 10 m távolságra, a technológiai igény szerinti épületmagassággal.

64. §74 (1) A Kb-En jelű megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges beépítésre nem szánt terület a megújuló energiaforrások létesítményeinek területe.

(2)75 A Kb-En jelű különleges megújuló energiaforrás elhelyezésére szolgáló területen csak a megújuló energiaforrások létesítményei, ezek kiszolgáló épületei helyezhetők el legfeljebb 5% telekbeépítettséggel, a technológiai igény szerinti épületmagassággal. Szélerőmű nem létesíthető.”

(2a)76 (3) Az övezetben

a) a kialakítható legkisebb telekterület 2500 m2,

b) a megengedett telekbeépítettség legfeljebb 10 %,

c) a megengedett épületmagasság legfeljebb 5,5 m,

d) a beépítési mód szabadon álló,

e) építési hely

ea) az ültetési kötelezettség határvonallal körbezárt, ültetési kötelezettséggel nem terhelt területen, vagy

eb) ha a szabályozási terv ültetési kötelezettséget nem jelöl, minden telekhatártól számított 5 m-en belül állapítandó meg.

(2b)77 (4) E § alkalmazásában ültetési kötelezettségű terület a telekhatár, annak hiányában az övezethatár és az ültetési kötelezettség határvonal közötti terület, amely fűvel és legalább cserjékkel telepítendő be. Az 5 m szélességet meghaladó szélességű ültetési kötelezettségű terület többszintes növényzettel létesítendő.

(5) Amennyiben a napelempark telkét bekerítik, a kerítés mentén kerítésmagasságú cserjesor telepítendő, amely legfeljebb összesen 20 m hosszon kapubejárat céljára megszakítható.

(6) Az övezetben közművesítettség csak a technológiához szükséges mértékben biztosítandó.

65. § (1)78 A Kb-Tur jelű különleges turisztikai célú terület a Wesselényi utca és a Tisza közötti terület valamint a Holt-Tisza északi K-NY-i irányú ága és a 949/1 hrsz-ú Tiszasor között kijelölt terület.

(2)79 A területen a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-es távolságon kívül idegenforgalmi-turisztikai, kutatási célú, testvérvárosi, nemzetközi kapcsolatok erősítését szolgáló

a) egyházi, igazgatási, oktatási, egészségügyi és szociális épületek,

b) környezetére nem zavaró hatású közösségi szórakoztató épület,

c) ismeret-terjesztési célú közösségi épület,

d) vendéglátó épület,

e) néprajzi bemutató, kézműipari épület, skanzen,

legfeljebb 10 % telekbeépítettséggel, legfeljebb 7,5 m épületmagassággal elhelyezhető.

(3)8081 Az övezetben

a) kialakítható legkisebb telekterület 3000 m2

b) beépíthető az a telek, amely legalább 50 m széles és legalább 3000 m2,

c) az elhelyezhető épület

ca) utcai telekhatártól legalább 5 m-re,

cb) oldalsó telekhatártól legalább 3,75 m-re létesíthető.

(4) Telekalakítási eljárásokban az építési helyet a (2) és (3) bekezdések alkalmazásával kell figyelembe venni.

66. § (1) A Kb-Hor jelű különleges horgászturisztikai célú terület a Holt-Tisza észak-déli ága melletti volt zártkerti terület.

(2)82 A területen a Holt-Tisza partélétől számított 100 m-es távolságán kívül horgászturisztikai, oktatási célú, testvérvárosi, nemzetközi kapcsolatok erősítését szolgáló

a) vendéglátó épület,

b) környezetére nem zavaró hatású közösségi szórakoztató épület,

c) ismeret-terjesztési célú közösségi épület,

d) horgászkemping,

e) horgásztanya,

legfeljebb 10 % telekbeépítettséggel, legfeljebb 5,5 m épületmagassággal elhelyezhető.

(2a)83 (3) Az övezetben

a) kialakítható legkisebb telekterület 1000 m2

b) beépíthető az a telek, amely legalább 20 m széles és legalább 1000 m2

c) az elhelyezhető épület

ca) utcai telekhatártól legalább 5 m-re,

cb) oldalsó telekhatártól legalább 2,75 m-re létesíthető.

(4) A 2022. január 1-én hatályos építési engedéllyel rendelkező építkezésekre a (3) bekezdés és a „Holt- Tisza partélétől számított 100 m-es távolságán kívül” előírás nem vonatkozik, az előkert ezekben az esetekben „0m” is lehet.

(5) Telekalakítási eljárásokban az építési helyet a (2) és (3) bekezdések alkalmazásával kell figyelembe venni.”

III. Fejezet

Záró rendelkezések

67. § (1) E rendelet 2016. június 1. napján lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított elsőfokú hatósági ügyekben kell alkalmazni.

(3) A folyamatban lévő ügyek elbírálása során e rendelet előírásait a kérelmezővel egyeztetve akkor lehet alkalmazni, ha nincs ellenérdekű fél, továbbá szomszédjogot és közérdeket nem sért.

68. §84 E rendeletnek a - Tiszakécske Város Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 8/2016. (IV. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 8/2024. (III.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 1. §-ával megállapított – 64. § (3)-(6) bekezdését az R. hatálybalépését megelőzően indult, folyamatban lévő ügyekben az érdekelt kérelmére akkor lehet alkalmazni, ha az szomszédjogot és közérdeket nem sért.

1

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

2

Módosította a 23/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2021. december 17.

3

Módosította a 23/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2021. december 17.

4

Módosította a 23/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2021. december 17.

5

Kiegészítette a 7/2017.(IV.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

6

Hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

7

Kiegészítette a 7/2017.(IV.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

8

Módosította a 15/2022.(IX.8.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

9

Kiegészítette a 12/2018. (IX.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2018. szeptember 28.

10

Kiegészítette a 16/2019. (VIII.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2019. augusztus 17.

11

Kiegészítette a 15/2022.(IX.8.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

12

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

13

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

14

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

15

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

16

Módosította a 13/2021. (VII.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2021. július 30.

17

Módosította a 16/2019. (VIII.16.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2019. augusztus 17.

18

Kiegészítette a 7/2017.(IV.27.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

19

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

20

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

21

A szövegrészt hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

22

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

23

A szövegrészt hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

24

Módosította a 23/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lép: 2021. december 17.

25

Módosította a 23/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lép: 2021. december 17.

26

Hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

27

Kiegészítette a 7/2017.(IV.27.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

28

Hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

29

Hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

30

Hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

31

Hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

32

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 6.§-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

33

Hatályon kívüli helyezte a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 21. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

34

Módosította a 12/2017. (IX.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2018. szeptember 28.

35

A szövegrészt hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

36

A szövegrészt módosította a 23/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet. Hatályba lép: 2021. december 17.

37

A szövegrészt hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

38

Hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

39

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

40

Hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

41

A szövegrészt hatályon kívüli helyezte a 25/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet 34. §-a. Hatályba lép: 2018. január 1.

42

Kiegészítette a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

43

Kiegészítette a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

44

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

45

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

46

Kiegészítette a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

47

Kiegészítette a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

48

Kiegészítette a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

49

Kiegészítette a 23/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lép: 2021. december 17.

50

Kiegészítette a 23/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lép: 2021. december 17.

51

Kiegészítette a 23/2021. (XII.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lép: 2021. december 17.

52

Kiegészítette a 2/2019. (I.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2019. február 1.

53

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

54

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

55

Kiegészítette a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

56

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

57

Kiegészítette a 2/2019. (I.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lép: 2019. február 1.

58

az állami főépítész hatáskörében eljáró BKM-i Kormányhivatal BKB/001/1609-2/2016. számú hozzájárulásán alapul

59

az állami főépítész hatáskörében eljáró BKM-i Kormányhivatal BKB/001/1609-2/2016. számú hozzájárulásán alapul

60

Módosította a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

61

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

62

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

63

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

64

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

65

az állami főépítész hatáskörében eljáró BKM-i Kormányhivatal BKB/001/1609-2/2016. számú hozzájárulásán alapul

66

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

67

Módosította a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

68

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

69

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

70

Módosította a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

71

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 15. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

72

Kiegészítette a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

73

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 16. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

74

Módosította a 13/2012. (VII.29.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2021. július 30.

75

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 17. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

76

Módosította a 8/2024. (III.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2024. március 29.

77

Kiegészítette a 8/2024. (III.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lép: 2024. március 29.

78

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 18. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

79

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 18. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

80

Hatályon kívül helyezte a 7/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet 13. §-a. Hatályba lép: 2017. május 27.

81

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 18. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

82

Módosította a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

83

Kiegészítette a 15/2022. (IX.8.) önkormányzati rendelet 19. §-a. Hatályba lép: 2022. október 8.

84

Kiegészítette a 8/2024. (III.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lép: 2024. március 29.