1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségekre.

(2) A rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseinek hatálya nem terjed ki az egészségügyi alapellátást szolgáló, az ingatlan nyilvántartásban egészségügyi célvagyonként bejegyzett ingatlanokra.

(3) E rendelet előírásait megkülönböztetés nélkül alkalmazni kell az Önkormányzat közigazgatási területén élő:

(4)² E rendeletben szabályozott hatáskörök gyakorlásával összefüggő döntés-előkészítési feladatokat és végrehajtási feladatokat a Mezőkovácsházi Polgármesteri Hivatala, valamint külön üzemeltetési megállapodás alapján a Mezőkovácsházi Településgazdálkodási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft (továbbiakban MEZTEP Kft.) látja el.

2. § A rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és az Lt-ben foglalt értelmező rendelkezések az irányadóak.

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások- és helyiségek bérbeadói jogai a Képviselő-testületet illetik meg. E hatáskörében eljárva dönt a szociális bérlakássá, szolgálati lakássá illetve piaci alapú bérlakássá minősítés kérdésében.

(2) Egyéb bérbeadói jogosultságait a (3)–(6) bekezdésben írtak szerint ruházza át.

(3) A polgármester:

(4)⁴ Az Ügyrendi, Kulturális és Szociális Bizottság az e rendeletben foglaltak szerint: dönt az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásáról, lakásbérleti jogviszony folytatásáról, meghatározza a bérlet időtartamát, megállapítja a szociális jogosultság megszűnését, dönt a 27/A. § (5) bekezdése szerinti kérelmekről

(5)⁵ A Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság

(6)⁸ A MEZTEP Kft:

4. § (1) Lakásbérleti szerződés – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a 1. § (3) bekezdésében meghatározott nagykorú személlyel köthető, aki a következő (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján bérlakásra jogosult.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás az alábbi jogcímek alapján adható bérbe:

(3) A (2) bek. a) pontjának kivételével bérlő jogi személy, vagy nem jogi személyiségű gazdasági társaság is lehet.

(4)⁹ A lakásbérleti szerződést meghatározott időre, maximum 5 évre, szociális alapon történő bérbeadás esetén legfeljebb 1 évre, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig lehet megkötni. A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződést írásba kell foglalni.

5. § (1) Szociális helyzete alapján lakásigénylésre jogosult az a 1. § (3) bekezdésében meghatározott személy, aki

(2) Jövedelmi viszonyai szerint az a család (személy) tekinthető szociálisan rászorulónak, ahol az együttköltöző személyeket is figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegét, egyedülálló igénylő esetén a 150 %-át.

(3) Jövedelmi viszonyai szerint lakásigénylésre jogosult:

(4) Szociális helyzete alapján –függetlenül az egy főre jutó havi nettó jövedelemtől- nem adható lakás bérbe annak, aki a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve az alábbi kritériumok közül valamelyiknek megfelel:

(5) Jövedelmi és szociális helyzetüktől függetlenül bérlakásra jogosultak azok az 1. § (3) bekezdése szerinti igénylők, akik saját maguk javára lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek az alábbi feltételek szerint:

(6) Azonnali megoldást igénylő krízishelyzetben lévő személy lakhatásának megoldása érdekében a Polgármester átmeneti elhelyezést biztosít elsősorban erre a célra fenntartott, az önkormányzat tulajdonában vagy rendelkezési jogosultsága alá tartozó épületben.

(7)¹¹ A krízis helyzet fennállásáról a Polgármester a Mezőkovácsházi Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának megkeresése útján győződik meg. Amennyiben a krízis helyzet fennáll, a Családsegítő Szolgálat az elhelyezettet gondozásba veszi. Az elhelyezett köteles együttműködni a Szolgálattal a krízis helyzet megszüntetése érdekében.

(8)¹² A krízis elhelyezés időtartama 180 nap, amely indokolt esetben további 180 nappal meghosszabbítható. Nem hosszabbítható meg a kríziselhelyezés, ha az elhelyezett a (7) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

6. § E rendelet alkalmazásában jövedelemként a Szoc. tv. 4. §. (1) bekezdés a.) pontjában szabályozottakat kell figyelembe venni.

7. § (1) A szociális helyzete alapján önkormányzati lakást igénylő ez irányú kérelmét az e célra rendszeresített formanyomtatványon az 5. § (1) - (4) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek igazolásával a Polgármesterhez nyújthatja be.

(2) A kérelmező a bérbevételi ajánlatához köteles jövedelem- és vagyonnyilatkozatot csatolni az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolásával, valamint az egyedülállóság tényét igazoló okiratot. Az 5. § (5) bekezdése szerinti lakásigénylés esetén a lakás-előtakarékossági szerződés másolatát kell a bérbevételi ajánlathoz csatolni. Ha a kérelem hiányos, a Polgármester felhívja az ajánlattevőt a hiányzó adat 8 napos határidőn belüli pótlására.

(3)¹³ A Polgármester a kérelmet akkor veszi fel a lakásigénylési névjegyzékbe, – a kérelmező egyidejű értesítése mellett - ha a kérelmező szociális helyzete az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. Az értesítésnek tartalmaznia kell azt, hogy a bérleti szerződés megkötésére az Ügyrendi, Kulturális és Szociális Bizottság döntése alapján kerül sor.

(4)¹⁴ A Polgármester a hozzá beérkezett és az ügyintéző közreműködésével nyilvántartásba vett kérelmeket amennyiben kiutalható bérlakás rendelkezésre áll, elbírálásra az Ügyrendi, Kulturális és Szociális Bizottság elé terjeszti.

(5) Szociális helyzete alapján lakásbérleti szerződés csak azzal az igénylővel köthető, aki a beköltözéskor a jogosultsági feltételek fennállását igazolja.

7/A. § (1) A piaci alapú önkormányzati bérlakást igénylő ez irányú kérelmét a Polgármesterhez nyújtja be, aki azt a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – az igénylő egyidejű értesítése mellett - nyilvántartásba veszi.

(2) A bérbevételi ajánlatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(3)¹⁵ A Polgármester a hozzá beérkezett és nyilvántartásba vett kérelmeket, amennyiben kiutalható bérlakás rendelkezésre áll, elbírálásra a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elé terjeszti. A bérleti szerződés megkötésére a bizottság döntése alapján kerül sor.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő piaci alapú bérlakásokat e rendelet 1. melléklete sorolja fel.

8. § (1) Közérdekű célú igénylőnek minősül az a személy, aki

(2) Közérdekű célra bérleti szerződés csak feltétel bekövetkezéséig, így a munkaviszony, munkakör vagy tevékenység időtartamára, vagy lakás tulajdonjogának megszerzéséig köthető és csak abban az esetben, ha a bérlő a feltétel bekövetkeztét (lakásbérleti jogviszony megszűnését) követően elhelyezéséről önmaga gondoskodik.

(3) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem jogosult más személyt a lakásba befogadni, kivéve a házastársát, gyermekét, (ideértve az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét is). A bérlő által befogadott hozzátartozó nem jogosult a bérlőtársi jog megszerzésére és a bérleti jogviszony folytatására.

(4) A bérlő a lakást nem cserélheti el és a lakásra tartási, illetve életjáradéki szerződés nem köthető, továbbá a lakás albérletbe nem adható.

(5)¹⁷ A bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül a MEZTEP Kft-nek a lakást az e rendelet 19. §-ában foglaltaknak megfelelően köteles visszaadni és sem a bérlő, sem pedig a vele együttlakó személyek másik önkormányzati bérlakásra, más lakásban való elhelyezésre, vagy pénzbeli térítésre nem tarthatnak igényt.

(6)¹⁸ Eltérő megállapodás hiányában a szolgálati lakások esetében a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlőt terhelő karbantartási munkákat a MEZTEP Kft végzi el, vagy annak számlákkal igazolt költségeit az alábbi feltételek együttes fennállása esetén - magasabb lakbérfizetési kötelezettség nélkül – átvállalja:

(7)¹⁹ Amennyiben a karbantartási költség a 200.000.- Ft-ot nem haladja meg, a lakás-karbantartási keret terhére a (6) bekezdésben szabályozott megállapodás megkötésére a MEZTEP Kft. jogosult. Ha az egyszeri karbantartási költség a fenti összeghatárt meghaladja, akkor a megállapodás megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

(8) A szolgálati lakások költségalapú lakásbérletnek minősülnek.

9. § (1) A bérleti szerződés tartalmazza:

(2)²⁰ A MEZTEP Kft. négy példányban elkészíti a bérleti szerződést, aláírást követően külön birtokbaadási eljárás keretében jegyzőkönyv alapján a lakást használatba adja.

10. § (1) Az önkormányzati lakásra – a szolgálati lakások kivételével - a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. Bérlőtársi szerződést kell kötni továbbá a felek közös kérelmére az alábbiak szerint:

(2) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

11. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3)²³ Más személyek csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatók be.

(4) Megtagadható a hozzájárulás, ha:

(5) A bérbeadónak a hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a bérleti szerződés megszűnését követően a lakásban jogcím nélkül lakó személyek kötelesek kiköltözni.

12. § (1) A bérlő – a lakásbérleti jog folytatása ellenében – a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával – tartási szerződést köthet. A tartási szerződés tervezetét a bérlő köteles a kérelem benyújtásakor bemutatni a hozzájárulás feltételeinek vizsgálatához. A bérbeadó hozzájárulását záradék formájában a tartási szerződésre is rá kell vezetni.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha a szerződő felek életkora, vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.

(3) A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot változatlan feltételek mellett akkor folytathatja, ha:

(4) A tartási szerződéshez történő bérbeadói hozzájárulással egyidejűleg az eltartóval - az eltartott bérlővel megkötött lakásbérleti szerződésnek megfelelő tartalommal - lakásbérleti szerződést kell kötni.

(5) Az eltartóval kötött lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a rendelet 21. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

13. § (1) Akit a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultak a lakásbérleti jogviszony folytatására - eltérő megállapodásuk hiányában - a következő sorrend szerint jogosultak:

(3) A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak – eltérő megállapodásuk hiányában – bérlőtársként folytathatják.

(4) A bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérleti jogát a bérlő halála esetén a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.

(5) A lakás bérleti jogának folytatására jogosultak és az eltartó eltérő megállapodásának hiányában a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot az eltartó folytatja.

14. § (1) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával az általa bérelt lakás legfeljebb 50 %- át adhatja albérletbe. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg. A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

(2) A bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.

(3) Nem adható hozzájárulás:

(4) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállal.

(5) A bérbeadói hozzájárulás nélküli albérletbe adás rendeltetésellenes lakáshasználatnak minősül, amely esetében az Lt. 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felmondásnak van helye.

15. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogát csak másik lakás bérleti jogára vagy lakástulajdonra cserélheti el. A lakásbérleti jog elcseréléséhez a Képviselő-testület döntése szükséges.

(2) A bérbeadó hozzájárulásának megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően - legalább 30 napos határidő megjelölésével – köteles a bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni:

(3) A bérbeadói hozzájárulás nem tagadható meg, ha a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok becsatolásra kerülnek és bármelyik cserélő fél:

(4) A hozzájárulás akkor sem tagadható meg, ha a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek esetében áll fenn.

(5) A cserében részt vevő felek a lakást a bérlővel egyidejűleg kötelesek elhagyni.

(6) A bérbeadói hozzájárulásban a cserélő feleket a lakással összefüggő – e rendelet szabályai szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről tájékoztatni kell.

(7) A cserét követően az új bérlőkkel változatlan tartalommal új bérleti szerződést kell kötni. Eltérő tartalmú szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerzők hozzájárulásával köthető.

(8) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével nem adható hozzájárulás, ha a cserében résztvevő felek bármelyikének 3 hónap, vagy azt meghaladó időtartamú lakbértartozása áll fenn a bérbeadó felé.

16. § (1) A lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell a bérlőnek átadni. A bérbeadó ezen kötelezettségét a bérlő átvállalhatja, melynek feltételeit a lakásbérleti szerződésben kell kikötni, a (3) bek. a)-d) pontjai alkalmazásával. A bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges többletkiadásainak megfizetésére a műszaki szükségességig tarthat igényt.

(2) A bérbeadó gondoskodni köteles:

(3) A (2) bekezdésben nem említett egyéb kötelezettségek teljesítésére a bérbeadó és a bérlő külön megállapodhat. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(4) A bérbeadó bármikor ellenőrizheti a megállapodásban foglaltak teljesítését. A bérlő/k mulasztása esetén a bérbeadó 8 napos határidővel felszólítja a vállalt kötelezettségek teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltével az (1) bekezdésében meghatározott esetben a lakásbérleti szerződést a bérbeadó az Lt. 24. § (1). bek. b) pontja alapján felmondhatja. Egyéb esetekben pedig a megállapodás a bérbeadó részéről egyoldalúan, azonnali hatállyal felmondható.

(5) A bérlőt és a vele együttlakó személyeket a lakás rendeltetésszerű használatának joga a szerződésnek megfelelően illeti meg. Rendeltetésszerű a használat akkor, ha a lakást lakás céljára, több lakásos épület esetén az udvart, kertet, kapualjat stb. rendeltetésének megfelelően, tehát nem raktározásra, gépkocsi tárolásra stb. használják.

(6) A bérlőt és a vele együttlakó személyeket – a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül – megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga.

(7)²⁴ A MEZTEP Kft. a lakásbérleti szerződésben foglaltak szerint a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését éves ütemterv alapján évente egy alkalommal ellenőrzi. A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. Az ellenőrzés tapasztalatairól a MEZTEP Kft beszámol a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságnak.

(8) A bérleti jogviszony fennállása alatt a lakásbérleti szerződésbe foglaltak alapján a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, csatolva a távollét okát igazoló okiratokat.

(9) Indokolt a távollét különösen:

(10) Amennyiben a bérlő a (7) és (8) bekezdésekben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, bérbeadó a lakásbérleti szerződést az Lt. 24. §. (1) bek. b.) pontja alapján felmondhatja.

17. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő bérleti szerződésbe foglalt megállapodása az irányadó.

(2) Megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

(3) Ha a lakásban, a lakberendezésben, az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4) A Lt-nek és e rendeletnek a karbantartásra, felújításra, pótlásra és cserére vonatkozó rendelkezéseit az épülethez, illetőleg a lakáshoz tartozó melléképületekre, egyéb melléképítményekre, ezek berendezéseire és a kerítésre is megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az (1) bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlőt terheli, a fizetendő lakbér összegét azonban ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(6) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

18. § (1) A bérbeadó és a bérlő között létrejött előzetes írásbeli megállapodás alapján a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti, egyéb értéknövelő beruházást eszközölhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) A munkálatok megkezdéséhez és folytatásához szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles beszerezni.

(4) A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költségek megfizetését vállalhatja.

(5) Ha az átalakítás, illetőleg korszerűsítés következtében a lakás komfortfokozata is megváltozott és a költségeket a bérbeadó viseli, akkor az eredeti bérleti szerződést módosítani kell.

19. § (1) A bérlő a lakást a bérleti jogviszony megszűnését követően rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni.

(2) A visszaadott lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha üres, tiszta, és berendezési tárgyai üzemképesek.

(3) Ha a visszaadott lakás a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, a bérlő és a bérbe adó megállapodhatnak abban, hogy a szükséges munkát, pótlást és cserét

(4) A bérlő az elvégzett munkák felmerült költségét 15 napon belül a bérbeadónak köteles megtéríteni.

20. § (1) A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 60. és 30. nap közötti időszakban a bérleti jogviszony meghosszabbítása iránti kérelmet nyújthat be a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjéhez. A szociális helyzet alapján folytatott bérleti jogviszony meghosszabbítása iránti kérelemhez csatolni kell e rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket.

(2)²⁵ Amennyiben a bérlő az első bekezdés szerinti határidőben a bérleti jog meghosszabbítását nem kérte, a bérleti jogviszonya a szerződés szerinti időponttal megszűnik. Erről az ügyintéző írásban értesíti a MEZTEP Kft-t.

(3)²⁶ A szociális helyzet alapján folytatott bérleti jog meghosszabbítása iránti kérelmekről az Ügyrendi, Kulturális és Szociális Bizottság dönt az alábbiak szerint:

(4)²⁹ Piaci alapú bérlakások esetében a bérleti jogviszony legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbításáról a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság dönt.

(5) Nem hosszabbítható meg annak a bérlőnek a bérleti jogviszonya, akinek lakbér vagy közüzemi díj tartozása van a (6) bekezdésben szabályozott eset kivételével.

(6) Legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható annak a bérlőnek a bérleti jogviszonya, aki az önkormányzat polgári jogviszonyból eredő követelései behajtásának és a behajthatatlan követelések leírásának rendjéről, valamint a részletfizetési kedvezményről szóló önkormányzati rendelet

21. § (1) A lakásbérlet megszűnik, ha:

(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkeztével szűnik meg.

22. § A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére:

23. § (1) Ha a felek a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel – másik lakás bérbeadása nélkül – megszüntetik, a bérbeadó pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés mértéke legfeljebb 200.000.-Ft lehet.

(2) A határozott idejű lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel – másik lakás bérbeadása nélkül – történő megszüntetése esetén a bérbeadó a közös megegyezéssel történő megszüntetéstől a határozott idő lejártáig terjedő időszakra vonatkozó bérleti díjnak megfelelő- legfeljebb 50.000 Ft összegű pénzbeli térítést fizet.

(3) Ha a felek a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek – kisebb alapterületű, alacsonyabb komfortfokozatú és használati értékű – másik lakást ad bérbe, a másik lakás bérbeadása mellett a bérbeadó a bérlőnek pénzbeli térítést is fizet. A pénzbeli térítés mértéke legfeljebb 100.000.-Ft lehet.

(4) A pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha

(5) Ha a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, vagy lebontása céljából mondja fel, a bérlőnek közös megállapodás alapján cserelakás biztosítása helyett a bérlet tartamától függően e § rendelkezései szerint pénzbeli térítés fizethető.

24. § (1) Aki a lakást a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja (a továbbiakban jogcím nélküli lakáshasználó) a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli lakáshasználó az Lt., illetve e rendelet rendelkezései alapján másik lakásra tarthat igényt.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított kettő hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díj fizetésére köteles.

(3) Az emelt használati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított:

(4) Az emelt használati díj megfizetése a lakás visszaadását követően nem engedhető el.

(5) Bérlőkijelölési jog esetén a használati díj emelésének mértékét a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg. A használati díj lakbért meghaladó összege a bérlőkijelölésre jogosultat illeti.

25. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő a lakás használatáért e rendeletben meghatározott mértékű lakásbérleti díj fizetésére köteles.

(2) A lakásbérleti díj a felmerülő víz-, csatorna-, kéményseprés-, villamos energia, fűtés, gáz, telefon, kábel televízió valamint a szemétszállítás havi díját nem tartalmazza, e szolgáltatások díjait a bérlő közvetlenül a szolgáltatónak fizeti meg.

(3) A bérlő a lakbért havonta egy összegben előre, legkésőbb a hónap 10. napjáig köteles megfizetni.

(4) Lakbért a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig kell fizetni. Ha a bérlő a lakást a lakásbérleti jogviszony megszűnése után, mint jogcím nélküli lakáshasználó továbbra is használja, használati díj fizetésére köteles. Ha a bérlő lakásbérleti jogviszonya felmondással szűnik meg a felmondási idő alatt a bérlő lakbér fizetésére köteles.

(5) A bérbeadó az e rendelet szabályai szerint módosított lakbért a fennálló lakásbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlőkkel a lakbér módosítását megelőző hónap utolsó munkanapjáig közölni köteles. Ha a bérlő a közölt, módosított lakbért a közlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nem kifogásolja a közölt bért köteles fizetni.

(6) Annak a bérlőnek, akinek lakbértartozása van, és igazolni tudja, hogy e rendelet szabályai szerint lakbércsökkentésre jogosult, és az részére nem került megállapításra, a fennálló lakbértartozását csökkenteni kell. Ennek mértéke legfeljebb az egy évre visszamenőlegesen megállapítható támogatás, lakbércsökkentés összege lehet.

26. § (1) A lakbér mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A költségalapú bérlakások esetén a bérbeadó egy havi, a piaci alapú bérlakások esetén két havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadék (kaució) megfizetését köti ki a bérlő szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésének biztosítására.

(3) A lakbér összegét a kerekítés szabályai szerint 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

(4) A lakás minőségét, a lakóépület állapotát és a lakás településen, illetve lakóépületen belüli fekvését a lakbért csökkentő, illetve növelő tényezők körében kell figyelembe venni.

(5) A 2. melléklet szerinti összegeket a Képviselő-testület az éves költségvetés előkészítésével egyidejűleg felülvizsgálja, és indokolt esetben módosítja.

27. § (1) A lakbér mértékét a lakás állaga, minősége, a településen, illetve épületen belüli fekvése alapján az alábbiakban részletezett eltéréssel kell megállapítani, ha a lakás:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott csökkentő tényezők alkalmazásával a lakbércsökkentés mértéke együttesen sem haladhatja meg a - 30 %-ot, míg a növelés mértéke együttesen legfeljebb + 40 % lehet.

27/A. § (1) Az 5. §-ban szabályozottak szerint szociális helyzetük alapján lakásbérlésre jogosult bérlők a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott mértékű bérleti díjat fizetik.

(2) Jogosultságuk fennállását évente a bérleti jogviszony meghosszabbítására benyújtott kérelmük elbírálásával egyidejűleg az Ügyrendi, Kulturális és Szociális Bizottság megvizsgálja.

(3) Amennyiben az Ügyrendi, Kulturális és Szociális Bizottság megállapítja, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt és további lakbértámogatásra nem jogosult, de a jogviszony meghosszabbításának egyéb feltételei fennállnak, úgy bérleti jogviszonyát további legfeljebb 5 évvel meghosszabbítja, de a bérlő a költségalapon bérbeadott lakásokra irányadó bérleti díjat köteles a továbbiakban fizetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti költségalapú bérleti jogviszony meghosszabbításáról a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság jogosult a továbbiakban dönteni.

(5) Amennyiben a bérlő szociális helyzetében a költségalapú bérleti jogviszony fennállása alatt olyan változás áll be, amely miatt ismételten lakbértámogatásra lenne jogosult, bérleti szerződésének a szociális helyzet alapján történő bérbeadásra irányadó feltételekkel történő módosítása iránt az Ügyrendi és Kulturális Bizottsághoz kérelmet nyújthat be. A kérelem tartalmára és formai követelményeire a 7. § (1)-(2) bekezdéseiben szabályozottak az irányadók.

(6) A krízis helyzete alapján bérlakást bérlő személy szintén jogosult az (1) bekezdés szerinti lakbértámogatásra azzal, hogy az igénybevétel első 30 napjára az elhelyezettet bérleti díjfizetési kötelezettség sem terheli.

(7) Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2015 (II.27.) rendeletében szabályozott feltételekkel rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott lakhatási támogatásként további lakbértámogatási lehetőséget biztosít a szociálisan rászoruló bérlők részére.

28. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló forgalomképes bérlakások megvásárlását minden természetes és jogi személy számára lehetővé teszi e rendelet szabályai szerint.

(2) A korlátozottan forgalomképes bérlakások az átminősítést követően e rendelet szabályai szerint idegeníthetők el. Az átminősítés kizárólag a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) A korlátozottan forgalomképes bérlakások jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló épülethez tartozó, közös használatra szolgáló helyiségek és az épülethez tartozó közös használatú területek önálló ingatlanként nem idegeníthetőek el.

(5) A bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolt bérlő kiválasztási joggal terhelt lakások csak a jog jogosultjának írásbeli hozzájárulásával idegeníthetők el.

(6) A jogosulttal az eladást megelőzően írásbeli megállapodásban kell rögzíteni a bérlőkijelölési, vagy kiválasztási jogáról való lemondás ellenértékeként őt megillető vételárrész nagyságát, az abból levonandó költségeket, valamint a kifizetés ütemezését. A megállapodást a Polgármester köti meg.

(7) Ha a bérlőnek lakbér, vagy az Önkormányzat felé a bérleti jogviszonnyal összefüggő tartozása van, a lakás részére csak abban az esetben idegeníthető el, ha tartozását kiegyenlítette.

(8) Az adásvételi szerződés megkötését megelőzően – az egylakásos épület kivételével – az épületet társasházzá kell alakítani. Az alapító okirat tervezetének előkészítésébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. A tervezetnek meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak többségi akaratának.

(9) A szerződéskötés költsége minden esetben a vevőt terheli.

(10) A lakást az adásvételi szerződés alapján - az esetleges részletfizetésre való tekintet nélkül - a vevő tulajdonába kell adni.

(11) Az adásvételi szerződést minden esetben a Polgármester köti meg.

(12) Részletfizetés esetén az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogot, a vételár teljes megfizetésének időtartamáig pedig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

29. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107. § (2) bekezdése, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 1-2 §-ai alapján az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások tekintetében más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg:

(2) Az elővásárlási jog át nem ruházható és a jog jogosultjának halála esetén örökösére nem száll át.

(3) Az elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások jegyzékét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott lakásokra a tulajdonos értékesítési ajánlatának tartalmaznia kell:

(5) Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat kézhezvételétől számított 30 nap, mely időtartam alatt - elfogadó nyilatkozat tételével - élhet a bérlő elővásárlási jogával.

(6) A vételár megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(7) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - kérelmére - részletfizetési kedvezményt kell adni az alábbi feltételekkel: a szerződés megkötésekor a vevő által fizetendő vételár (továbbiakban: vételár) 20 %-ának egyösszegű megfizetését kell kikötni, a fennmaradó vételár hátralékra 15 éves futamidővel havonta egyenlő mértékű részletfizetést kell adni.

(8) Egyösszegű fizetése esetén a vételárat a forgalmi érték 10 %-ával csökkenteni kell.

(9) A vételárhátralékra a vevő évente, a tárgyév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni.

(10) Ha az elővásárlási jog jogosultja nyugellátásban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és elővásárlási jogával nem él, szerződésének fennállásáig lakását harmadik személy részére csak írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

30. § (1)³¹ A részletfizetést minden hónap 15. napjáig kell teljesíteni. A határidőben be nem fizetett részlet után a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni.

(2) Ha a vevő három havi részletet meghaladó hátralékát 60 napon belül nem egyenlíti ki, részletfizetési kedvezményét elveszíti és fennálló tartozása egy összegben esedékessé válik. A tartozás meg nem fizetése esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(3) Az e rendelet 29. § (8) bekezdése alapján vételárengedménnyel megvásárolt lakás 5 éven belüli elidegenítése csak az engedmény visszafizetése esetén lehetséges. Ennek biztosítására az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba az engedmény összegére jelzálogjogot, valamint 5 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

31. § (1) Ha a lakásra nem áll fenn elővásárlási jog vagy azt az elővásárlási jog jogosultja nem vásárolja meg, a Képviselő-testület döntése alapján, pályázati úton kell értékesíteni. Az induló vételár az ingatlan forgalmi értéke.

(2)³² Az értékesítésre kerülő lakások helyi forgalmi értékét a Polgármesteri Hivatal műszaki irodájának javaslata alapján az alábbi szempontok figyelembe vételével a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság határozza meg:

(3) Az elővásárlási jog jogosultjának írásban kell nyilatkoznia elővásárlási szándékáról. Ha a jogosult az értékesítési ajánlat közlését követő harminc napon belül – írásban - nem nyilatkozik elővásárlási szándékáról, vagy a vele közölt ajánlatot – az e rendeletben foglalt kedvezményeket figyelembe véve – változatlan tartalommal nem fogadja el (kivéve 29. § (10) bekezdésében szabályozott esetben, amennyiben a bérlő írásbeli hozzájárulása hiányzik) az ingatlan pályázati úton értékesíthető.

(4) Pályázatot önkormányzati tulajdonú bérlakás megvásárlására minden természetes személy benyújthat.

(5) A pályázati eljárás keretében történő értékesítésre e rendelet 35–36. §-ainak vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

32. § (1)³³ Amennyiben önkormányzati tulajdonú bérlakásra pályázati eljáráson kívül vételi ajánlat érkezik, a vételi ajánlat elbírálása a Képviselő-testület feladata. A vételár azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság által megállapított forgalmi érték.

(2) Amennyiben az ingatlan, amelyre a vételi ajánlat érkezett, elővásárlási joggal érintett, úgy elidegeníteni csak abban az esetben lehet az ajánlattevő részére, ha az önkormányzat az ingatlant a 29. § (4)–(5) bekezdésében szabályozottak szerint az elővásárlásra jogosultnak előtte felajánlotta és ő nem élt elővásárlási jogával, vagy a megadott határidőig nem nyilatkozott.

33. § (1)³⁴ Az értékesítésre kerülő lakások forgalmi értékét a Polgármesteri Hivatal Műszaki irodájának előkészítésével a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság állapítja meg.

(2) Ha a vevő a megállapított vételárat nem fogadja el ingatlanforgalmi szakértő igénybevételét kérheti a szakértői költségek megelőlegezésével. A szakértői véleményt követően a Képviselő-testület határozza meg a vételárat.

(3)³⁵ A Polgármester megbízása alapján eljáró ingatlanforgalmi szakértő a Polgármesteri hivatallal, az önkormányzat intézményével, gazdálkodó szervezetével munka, vagy egyéb jogviszonyban nem álló, igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvett személy, vagy olyan szervezet lehet, amelynek ilyen személy a tagja, illetve alkalmazottja.

33/A. § Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került, 4. melléklet szerinti lakóépületei, lakásai elidegenítéséből származó bevételeinek felhasználásáról az éves költségvetésében dönt.

34. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő üres, vagy megüresedő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának módjai:

(2) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az Lt. második részében és az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A helyiség bérleti jogát a bérbeadó által meghatározott tevékenység folytatásához, pályázat útján határozott, vagy határozatlan időre lehet megszerezni. A használat módjának megváltoztatását a Képviselő-testület engedélyezi.

(4) A határozott időre szóló bérbeadás leghosszabb időtartama öt év.

(5) Amennyiben a határozott időre bérbe adott helyiség bérlője tevékenységével kapcsolatban a szolgáltatást igénybe vevők részéről megalapozott panasz nem érkezik – tevékenységét közmegelégedésre végzi -, nincs bérleti díj elmaradása, úgy kérelmére a Képviselő-testület dönthet újabb határozott időtartamra történő bérbeadásról.

(6) A bérleti szerződés meghosszabbítását a bérlő kezdeményezheti a bérleti idő lejártát megelőzően legalább két hónappal a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott kérelmével.

(7) Abban az esetben, ha a bérlő az (5)–(6) bekezdésben meghatározottak szerint nem kezdeményezi a bérleti szerződés meghosszabbítását, úgy Képviselő-testület a helyiség bérbeadására pályázatot ír ki.

(8) Nem kell pályázatot kiírni, ha a helyiséget a Képviselő-testület döntése alapján:

(9) A (8) bekezdés szerint hasznosított helyiségek bérleti díjának megfizetéséről, a díj mértékéről, annak esetleges elengedéséről, a Képviselő-testület a hasznosításról való döntéssel egyidejűleg határoz.

(10) Helyiségbérleti szerződés azzal a természetes, jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasággal köthető, aki a pályázati eljárás során a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(11) A szolgálati férőhely rendeltetésére tekintettel nem minősül lakásnak. A szolgálati férőhely hasznosítására kötött bérleti szerződésben a jelen rendelet 8., 26., 27. §-iban írtakat megfelelően alkalmazni kell.

(12) Jogcím nélküli helyiség használatára vonatkozóan e rendelet 24. §. (1)–(4) bekezdésében foglaltak az irányadók.

35. § (1) A pályázati hirdetményt a Képviselő testület által meghatározott tartalommal a Polgármesteri Hivatal a helyben szokásos módon – a honlapon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, esetleg a városi újságban - teszi közzé. A kiíró további közzétételi módokat is meghatározhat.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

(4) A pályázatokat a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani, aki gondoskodik azok bizalmas kezeléséről.

36. § (1)⁴⁰ A pályázati tárgyalás lefolytatása a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság hatásköre, melyen csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt tartalommal, határidőn belül nyújtotta be (a továbbiakban: érvényes pályázat).

(2) A pályázónak a pályázati tárgyalásig lehetősége van a hiányosságok pótlására, amelynek elmulasztása a pályázó eljárásból való kizárását vonja maga után.

(3)⁴¹ A nyilvános pályázati tárgyalásra, mely egyben a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság ülése a bizottság tagjain kívül meg kell hívni a pályázókat. A jegyző és jegyzőkönyvvezető részvétele kötelező.

(4) A zárt borítékban érkezett és bizalmasan kezelt pályázatokat csak a tárgyalás megkezdésekor lehet felbontani és ismertetni.

(5) A pályázati ajánlatok ismeretében a bizottság a pályázókat rangsorolja. A résztvevők közül azt hirdeti ki nyertesnek, aki a feltételeknek megfelel és a pályázatra a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(6) Elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek esetében a pályázati feltételeknek megfelelő, legkedvezőbb ajánlattevők közül a lakás, helyiség bérlőjét kell nyertesnek kihirdetni.

(7) Ha a pályázat nyertese a tárgyaláson vagy az azt követő 8 napon belül szerződéskötést megelőzően - visszalép, szerződést tárgyalás tartása nélkül a másodiknak rangsorolt pályázóval a pályázat tartalma és e rendelet szabályai alapján kell kötni.

(8) Új pályázatot kell kiírni, ha:

37. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérbeadót terhelő felújítási, állagmegóvási, átalakítási munkálatok ideje alatt a bérleti jog szünetel. Az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a lehető legrövidebb időn belül, az előre tervezhető munkálatok megkezdését megelőzően a bérbeadó 30 nappal korábban köteles a bérlőt értesíteni.

(3) A bérlő korszerűsítési, felújítási, állagmegóvási munkálatokat csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával, külön megállapodásban rögzített feltételekkel végezhet.

(4) A bérleti jog szünetelésének időtartamára a bérbeadó a bérlő részére cserehelyiség biztosítására nem köteles.

(5) A szünetelés időtartamával a bérleti jogviszony meghosszabbodik, a szünetelés idejére a bérlőt bérleti díj fizetési kötelezettség nem terheli.

(6) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni. Ettől csak külön megállapodásban foglalt feltételek szerint lehet eltérni.

38. § (1) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához csak akkor járulhat hozzá, ha a bérlő által végzett és a befogadni szándékozott személy által folytatni kívánt tevékenység együttes gyakorlása nem ütközik jogszabályba.

(3) Ha a bérbeadó a befogadáshoz hozzájárul, a befogadottal bérleti szerződést köt. A bérlő és a befogadott a szerződés megkötését követően bérlőtársakká válnak.

(4) A bérbeadó nem köteles a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést kötni.

39. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, vagy elcserélheti.

(2) A bérlő a helyiség átruházásáról vagy cseréjéről szóló szerződést annak megkötésétől számított tizenöt napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(4) A szerződésnek tartalmaznia kell:

(5) A bérbeadó a hozzájárulást nem tagadhatja meg, ha a cserélő fél az e rendeletben meghatározott feltételeket vállalja.

(6) Köteles megtagadni a hozzájárulást, ha az átvevő:

40. § (1) A bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződést cserehelyiség biztosítása és a Lt. 24. §. (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott esetek fennállása nélkül is felmondhatja.

(2) A cserehelyiség akkor megfelelő, ha a bérlő az előző helyiségben gyakorolt tevékenységét hasonló körülmények között folytathatja.

41. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló, a vagyonrendeletben meghatározott törzsvagyonba nem tartozó helyiségek elidegeníthetők.

(2) A helyiségre a bérlőt, bérlőtársat elővásárlási jog illeti meg. Nem gyakorolhatja elővásárlási jogát a bérlő, ha a szerződéskötés időpontjában adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, vagy az Egészségbiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van.

(3)⁴³ A helyiségek forgalmi értékét a Polgármesteri Hivatal Műszaki irodájának előkészítésével a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság határozza meg. A helyiség forgalmi értékét különösen a településen és épületen belüli fekvése, felszereltsége, műszaki állapota figyelembe vételével kell meghatározni.

(4) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítése pályázati eljárás keretében történik. A pályázati eljárás lefolytatására az e rendelet 35–36. §-ai az irányadók.

(5)⁴⁴ Nem kell pályázatot kiírni, ha a helyiséget a Képviselő-testület döntése alapján az Önkormányzat önkormányzati kötelező vagy önként vállalt feladatként meghatározott célra kívánja hasznosítani.

(6)⁴⁵ Az (5) bekezdés szerint hasznosított helyiségek vételárának mértékére és megfizetésére az önkormányzati vagyonról és vagyontárgyak feletti tulajdonosi rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 40/2012. (XI.07.) sz. önkormányzati rendelet 39. §. (1)–(2) bekezdése az irányadó.

(7) A helyiség vételárának mértéke elővásárlásra jogosult vevő esetén nem lehet magasabb a helyi forgalmi értéknél, pályázati eljárás során értékesítésre kerülő helyiségek esetében a minimális vételár a forgalmi érték.

(8) A vevő a vételárat egy összegben az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg készpénzben fizetheti meg.

42. § (1) Az érintett állampolgárokat a személyes adataikra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettség terheli az önkormányzati lakások és helyiségek vonatkozásában az alábbiak szerint:

(2) Az önkormányzat a szerződés létrejötténél a szerződés érvényességét érintő lényeges kérdésnek tekinti, hogy a vevő a személyes adataira, jövedelmi, vagyoni viszonyaira e rendeletben foglaltak szerint valós adatokat szolgáltasson.

43. § (1) E rendelet 2008. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, valamint a bérleti díjakról és lakbértámogatásról szóló 1/2004. (I. 30.) ÖR. sz. rendelet és az azt módosító ugyanezen tárgyú, 24/2004. (VI. 4.), 29/2004. (VII. 1.), 37/2004. (IX. 20.) 41/2004. (XI. 15.), 12/2005. (II. 28.), 22/2005. (VI. 1.), 24/2005. (VII. 15.), 27/2005. (IX. 30.) 29/2005. (XI. 10.), 11/2006. (III. 31.), 3/2007. (II. 15.), 17/2007. (IV. 26.), 23/2007. (V. 31.), 29/2007. (IX. 17.), 32/2007. (XI. 12.), 37/2007. (XII. 29.), 5/2008. (II. 25.) ÖR. sz. rendeletek.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.