Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
Edelény Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 10. 01- 2022. 10. 01Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2022. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
Edelény Város Helyi Építési Szabályzatáról
Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal; Állami Főépítészi Iroda; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály; Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság /mint területi vízvédelmi és vízügyi hatóság/; Országos Vízügyi Főigazgatóság, Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság /polgári védelem, iparbiztonság/; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Főosztály; Budapest Főváros Kormányhivatala, Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály; Technológiai és Ipari Minisztérium /mint közlekedésért felelős miniszter/; Technológiai és Ipari Minisztérium /mint légiközlekedési hatóság/; Honvédelmi Minisztérium /mint katonai légügyi hatóság/; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Földhivatali Főosztály; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Erdészeti Osztály; Honvédelmi Minisztérium /mint honvédelemért felelős miniszter/; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság; Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala; Országos Atomenergia Hivatal; Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Főosztály; továbbá a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat; Balajt Község Önkormányzata; Borsodszirák Község Önkormányzata; Damak Község Önkormányzata; Hangács Község Önkormányzata; Izsófalva Nagyközség Önkormányzata; Múcsony Nagyközség Önkormányzata; Nyomár Község Önkormányzata; Rudolftelep Község Önkormányzata; Sajószentpéter Város Önkormányzata; Szendrő Város Önkormányzata; Szendrőlád Község Önkormányzata; Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök, a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet készítése, módosítása egyeztetésének és elfogadásának közös szabályairól szóló 8/2017. (III. 23.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek, valamint Edelény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2022.(II.24.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2.20 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Általános előírások
1. A rendelet hatálya, felépítése
1. § (1) Edelény Város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: az Étv.). az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: az OTÉK), az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Edelény Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 1/2019. (I. 24.) önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet betartásával kell.
(2) E Rendelet előírásait az OTÉK 2021. július 15.-ig hatályos II. fejezete, 1. és 2. számú melléklete, valamint az OTÉK 2022. január 11.-től hatályos további fejezetei és mellékletei figyelembevételével kell alkalmazni.
(3) E Rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Edelény Város Szabályozási Terve - Jelmagyarázat
b) 2. melléklet: Edelény Város Szabályozási Terve - Szelvényháló
c) 3. melléklet: Edelény Város Belterületi Szabályozási Terve M=1:4000 (5-d, 6-c, 9-b, 9-c, 9-d, 10-c, 13-a, 13-b, 13-c, 13-d, 14-a, 14-c jelű tervlapok)
d) 4. melléklet: Edelény Város Külterületi Szabályozási Terve M=1:8000 (1-19 számú tervlapok)
e) 5. melléklet: Edelény Város övezetei
ea) 5.1.: Építési övezeti paraméterek
eb) 5.2.: Övezeti paraméterek
f) 6. melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok
fa) 6.1.: Elővásárlási joggal érintett ingatlanok
fb) 6.2.: Kisajátítással érintett ingatlanok
g) 7. melléklet: Állattartó épületek/építmények telepítési távolsága
(4) E Rendeletnek a szögletes zárójelben szereplő megjegyzéseit tájékoztató jellegűnek kell tekinteni.
2. Fogalommagyarázat
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Ikres beépítési mód: az oldalhatáron álló beépítési mód sajátos formája, amikor a nagyobb oldalkert értékek váltakozva kerülnek kijelölésre, továbbá az épületek két-két telek esetében azonos oldalhatárra épülve, egységes épület képét alkotva kerülnek kialakításra.
2. Kialakult állapot: Olyan építési övezetekre használt jelző, amelynek további beépítése során, a meglévő karakterjegyek alapján, az illeszkedés elve érvényesíthető.
3. Kismélységű telek: Olyan telek, amelynek a telek menti közterületre, vagy magánútra merőleges telekmélysége a közterülettel, vagy magánúttal párhuzamos telekszélességét legalább 1,5-szeresen meghaladja, valamint az átlagos telekmélysége a 25 métert nem éri el. Saroktelek kizárólag abban az esetben számít kismélységű teleknek, ha megközelítése a nagyobb telekszélesség felől történik.
4. Legkisebb telekmélység: A telek építési határvonalának építési helyet meghatározó szakaszainak végpontján mért legkisebb, érintett előkerti és hátsókerti telekhatárokra merőleges mélysége.
5. Oldalhatáron álló épület: Az oldalhatáron álló beépítési módú építési telken a telekhatárral meghatározott építési határvonalon, vagy attól legfeljebb 1,0 méterre elhelyezett épület.
6. Pavilon: közterületen álló, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó funkciónak helyet adó építmény.
7. Rendezett telek: az országos előírásokat, e Rendeletben előírt követelményekkel együttesen követve kialakított telek.
(2) A fenti fogalmak között nem szereplő e rendeletben használt szakmai kifejezéseket a hatályos szakmai jogszabályokban – különösen az Étv.-ben, az OTÉK-ban, Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvényben, valamint a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben – alkalmazott fogalommagyarázatokkal megegyezőnek kell tekinteni.
3. Szabályozási elemek besorolása és alkalmazása
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját (fedettségét) az alábbiak szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó/meglévő-megszűnő/tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal,
4. építési övezet, övezet határa, valamint
5. telekhatár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő elemek egyazon nyomvonalon való elhelyezkedése esetén, mindig a hierarchiában előbb álló kerül legfelül ábrázolásra, a (3) bekezdés kivételével.
(3) Közigazgatási határ alatt sem szabályozási vonal, sem övezethatár nem kerül ábrázolásra.
4. Határelemek
4. § Vonalas határelemek:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő-megmaradó, meglévő-megszűnő és tervezett belterületi határ.
5. Kötelező szabályozási elemek
5. § (1) Vonalas szabályozási elemek:
1. szabályozási vonal,
2. szabályozási szélesség,
3. építési övezet, övezet határa és jele [Lásd 2. melléklet],
4. építési hely,
5. telek be nem építhető része.
(2) Felületként megjelenő szabályozási elemek:
1. közúti közlekedési terület – országos közút,
2. nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület,
3. külterületi út,
4. kötöttpályás közlekedési terület,
5. zöldterület – közkert,
6. védelmi rendeltetésű erdőterület,
7. gazdasági rendeltetésű erdőterület,
8. vízgazdálkodási terület.
(3) Sajátos jogintézmények:
1. elővásárlási joggal érintett terület,
2. beültetési kötelezettséggel érintett terület.
(4) Az építési övezet, övezet határa szabályozási terv módosítása nélkül is megváltoztatható az alábbiak együttes teljesülése esetén:
a) a módosítás telekalakításhoz kapcsolódik,
b) az építési övezetre előírt telekméretek a telekalakítással érintett valamennyi ingatlanra betarthatóak,
c) az övezeti módosítással érintett ingatlanokrészek területe nem haladják meg az érintett
építési övezet tömbben lévő területének 25%-át.
6. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
6. § (1) Művi értékvédelmi elemek:
1. műemlék telke,
2. műemléki környezet határa,
3. nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
4. helyi jelentőségű védett érték.
(2) Táj- és természetvédelmi elemek:
1. Natura 2000 terület,
2. Edelényi Magyar Nőszirmos országos jelentőségű természetvédelmi terület
3. Ex lege védett földvár, ex lege védett forrás
4. Edelényi Templom-domb földtani alapszelvény
5. ökológai hálózat magterületének övezete,
6. ökológai hálózat ökológiai folyosójának övezete,
7. ökológai hálózat pufferterületének övezete,
8. tájképvédelmi terület övezete,
9. egyedi tájérték.
(3) Egyéb korlátozó tényezők:
1. hidrogeológiai védőövezet (belső, külső, „A”, „B”),
2. felszíni víz parti sávja,
3. nagyvízi meder területének határa,
4. védőterület, védőtávolság.
(4) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek lehatárolására az ezen elemeket elrendelő jogszabályok, hatósági határozatok, adatszolgáltatások az irányadóak.
7. Javasolt szabályozási elemek
7. § (1) Javasolt szabályozási elemek:
1. tervezett híd,
2. tervezett kerékpárút,
3. irányadó telekhatár,
4. javasolt megszüntető jel.
(2) A tervezett kerékpárút nyomvonala kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül bármely oldalra kiépíthető.
8. Tájékoztató elemek
8. § (1) Alaptérképi elemek:
1. földrészlet határ,
2. alrészlet határ,
3. épület,
4. felirat (különösen helyrajzi szám, házszám, utcanév, dűlőnév),
5. szintvonal.
(2) Meglévő közlekedési elemek, létesítmények:
1. út, vasút tengelye,
2. kerékpárút,
3. híd.
(3) Meglévő közműlétesítmények:
1. vízmű,
2. víztározó (víztorony, medence),
3. szennyvízátemelő,
4. szennyvíztisztítómű,
5. csapadékvíz tározó,
6. adó-, vevőtorony, átjátszó állomás.
(4) Meglévő közművezetékek:
1. nagyfeszültségű villamosenergia hálózat,
2. középfeszültségű villamosenergia hálózat,
3. nagyközépnyomású földgáz gerincelosztó vezeték,
4. középnyomású földgáz elosztóvezeték.
(5) A tájékoztató elemek nem tekinthetők jelen rendelet alapján elrendelt önkormányzati elhatározásnak.
Közlekedési célokat szolgáló területekre vonatkozó előírások
9. Utakra vonatkozó rendelkezések
9. § (1) Nyomvonalas közlekedési infrastruktúra-elemek kezelői hozzájárulásának területén a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 2.) GKM rendelet előírásai az irányadóak.
(2) Magánút:
a) bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
b) területén épület nem helyezhető el.
c) területére az övezetben, építési övezetben szereplő paraméterek nem vonatkoznak.
(3) A magánút legkisebb szélessége:
a) maximum 3 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 6 méter,
b) maximum 8 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 100 méter hosszú magánút esetén 10 méter,
c) minden más esetben 12 méter.
(4) 150 métert meghaladó hosszúságú magánutat, végfordulóval kell kialakítani.
(5) 200 métert meghaladó hosszúságú magánút nem alakítható ki.
10. Parkolásra vonatkozó rendelkezések
10. § (1) Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden lakás önálló rendeltetési egysége után.
(2) 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell ellátni, és a felületén keletkező csapadékvizet olajfogó műtárgyon keresztül kell a befogadóba vezetni.
(3) Gazdasági terület és különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete, valamint közlekedési terület, nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület és különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi területének övezete kivételével önálló parkoló terület, tehergépjármű, erő- vagy munkagép tárolására szolgáló telep nem létesíthető.
Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
11. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következő bekezdések szerint kell meghatározni.
(2) Az előkert méretét:
a) a telekkel érintkező közterületen, vagy magánúton jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor
ba) a bb) alpont kivételével 5 méternek
bb) gazdasági és különleges terület építési övezeteiben, valamint beépítésre nem szánt
különleges terület övezeteiben, kizárólag portaépület számára, 0 méternek kell tekinteni.
(3) Az oldalkert méretét:
a) szabadon álló beépítési módnál:
aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek
b) oldalhatáron álló beépítési módnál 4,0 méternek kell tekinteni.
(4) A hátsókert méretét:
a) 25 m legkisebb telekmélységig, 0 méternek
b) minden más esetben
ba) a megengedett legnagyobb épületmagasság értékének
bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek kell tekinteni.
(5) Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretét a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint az utcakép védelme felülírja.
(6) Oldalhatáron álló beépítési módnál az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult épületelhelyezés figyelembevételével, elsődlegesen oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
(7) Ikres beépítési mód esetén a Szabályozási Terven jelölt építési vonalra az épület adott homlokzati síkját legalább 80%-ban illeszteni kell.
12. Örökségvédelemre vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Műemlékek, műemléki környezetek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
(2) Helyi értékvédelmi területre, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületre, építményre Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 1/2019. (I. 24.) önkormányzati rendelet előírásai az irányadóak.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
13. Táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme
13. § (1) Védett természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai hálózat, tájképvédelmi terület területén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közterületi növényzet elhelyezhetőségének.
(3) Az országos közút külterületi szakasza mentén, annak felújítása, átépítése esetén – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából – fasort, illetve többszintes kialakítású zöldsávot kell telepíteni.
(4) Vízfolyások partélének parti sávjában, valamint vízfolyások külterületi, természetközeli állapotot mutató 50 m-es sávjában építmény – az árvízvédelmi, átkelési célokat szolgáló, valamint a közmű létesítmények kivételével –nem helyezhető el.
(5) Ökológiai hálózat területén új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.
14. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
14. § Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy lombkoronájú fa,
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet
telepítése megtörtént.
15. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
15. § (1) Vízfelületek, nagyvízi meder, parti sáv területén Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, a felszíni vizek minőségi védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet előírásai az irányadóak.
(2) Vízfelület – mind záportározási, mind halastó, mind horgásztó funkcióval – bármely építési övezetben, övezetben, a környezet veszélyeztetésének kizárásával, a vízjogi engedélyezés figyelembe vételével létesíthető.
Környezetvédelmi előírások
16. Általános rendelkezések
16. § A környezeti elemek jó állapotának biztosítása érdekében a település közigazgatási területén csak olyan tevékenység, valamint ahhoz tartozó létesítmény, építmény megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhető, amely ellenőrzött körülmények közötti működtetése hosszútávon sem veszélyeztetik a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon alapuló, valamennyi jogerős jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzés teljesítését.
17. Védőterületek, védőtávolságok
17. § (1) Levegővédelmi övezet területén a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
(2) Környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenység Edelény közigazgatási területén nem létesíthető.
(3) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságára e Rendelet 7. mellékletében szereplő telepítési távolságok az irányadóak.
(4) A közművek védőtávolságaira vonatkozóan a hatályos szabványokban foglaltak az irányadóak.
(5) Parti sávként
a) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, holtágak és tározók mentén a partvonaltól számított 6 métert,
b) az a) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 métert kell figyelembe venni.
(6) A parti sávra a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
18. Nagyvízi mederben elhelyezkedő terület
18. § Nagyvízi meder területre a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
19. Hidrogeológiai védőövezetben elhelyezkedő területek
19. § A hidrogeológiai védőövezeten belül a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)
20. Telekalakítás
20. § (1) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátorház) elhelyezése érdekében, továbbá magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(2) Új nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(3) Telekalakítással kizárólag a Szabályozási Terven jelölt közterületről (közúti közlekedési területről, nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterületről), vagy önálló helyrajzi számon útként lejegyzett magánútról megközelíthető építési telek hozható létre.
(4) Közút céljára történő kisajátítás, közút szabályozással érintett telekalakítása a visszamaradó telek méretétől, beépítettségétől és zöldfelületi fedettségétől függetlenül végrehajtható.
21. Elővásárlási jog
21. § A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg Edelény Város Önkormányzatát
a) valamennyi helyi közút lejegyzéssel, illetve zöldterület kialakítással érintett, valamint
b) a 6.1. mellékletben felsorolt helyrajzi számú, továbbá a felsorolt helyrajzi számú telekből telekalakítást követően kialakított helyrajzi számú ingatlan esetében.
22. Kisajátítás
22. § (1) Kisajátítási jog illeti meg Edelény Város Önkormányzatát a Szabályozási tervlapon feltüntetett valamennyi helyi közút, valamint közkert területtel érintett ingatlan, továbbá e Rendelet Kisajátítással érintett ingatlanok című 6.2. melléklete 6.2.1. és 6.2.2. pontjaiban szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében, településrendezési közérdekű cél érdekében.
(2) Kisajátítási jog illeti meg a Magyar Államot a Szabályozási tervlapon a 27. sz. főút és a 2617. j. mellékút csomópontjában tervezett körforgalom szabályozásával érintett valamennyi ingatlan, továbbá e Rendelet Kisajátítással érintett ingatlanok című 6.2. melléklete 6.2.3. pontjában szereplő helyrajzi számmal nevesített valamennyi ingatlan, illetve a felsorolt helyrajzi számokból telekalakítással kialakuló valamennyi további ingatlan esetében, közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű cél érdekében.
23. Beültetési kötelezettség
23. § (1) Beültetési kötelezettség terheli a Szabályozási tervlapon ekképp feltüntetett területrészeket.
(2) A beültetési kötelezettségű telekrészen – portaépület kivételével – épület nem helyezhető el.
(3) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át többszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható.
(4) Vízfolyások parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területen az (3) bekezdésben előírt többszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzetet kell kialakítani.
(5) A beültetési kötelezettségű telekrész az építési övezet előírt legkisebb zöldfelületébe beszámítható.
Közművek előírásai
24. § (1) Közműlétesítmények védőtávolságára a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet, a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló 18/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet előírásai az irányadóak.
(2) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A közművek elhelyezésénél az utak fásítási lehetőségével számolni kell.
(3) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, vagy ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.
(4) Ingatlanon áthaladó, más telket ellátó bekötővezeték nyomvonalát és annak szükséges védőtávolságát építési tevékenység során figyelembe kell venni.
(5) A közigazgatási terület egészén tilos a szennyvizek szikkasztása.
(6) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó alkalmazásával). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a víziközmű üzemeltetőjének hozzájárulásával közcsatornába vezetni.
(7) Épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
Építés általános szabályai
25. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e Rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2) Új építéssel, bővítéssel járó építési tevékenység – a lakó és üdülő rendeltetéssel érintett építésügyi hatósági eljárások és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével – kizárólag rendezett telek esetében végezhető.
(3) Az egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozó telkekre vonatkozó előírások
a) Újonnan kialakításra kerülő teleknél az érintett építési övezet, vagy övezet közül a nagyobb minimális telekméretet előíró telek paramétere szerinti telekalakítás hajtható végre.
b) Beépítési paraméterek számításánál, beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne.
c) A b) pontban szereplő rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni, azaz a telken belüli övezethatárnál sem elő-, sem oldal-, sem hátsókerti távolságot nem kell feltételezni. Épület a telek elő-, oldal- és hátsókerti területének betartásával bárhol elhelyezhető.
d) Az érintett építési övezetek, övezetek beépítési paraméterei között meglévő épületmagassági érték eltérése esetén:
da) vagy az alacsonyabb épületmagasság-értéket kell az övezethatáron átnyúló épület egészére vonatkoztatni,
db) vagy építési övezetenként, övezetenként önálló épületet kell építeni, a megadott épületmagasságok betartásával,
(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül létesíthető.
(5) Híd bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
(6) Külterületi utak (mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak) mentén az út telkének tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 m-en belül épület nem létesíthető.
(7) A telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy a kerítés (6) bekezdésben foglaltak szerinti vonalán belül létesíthető.
Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
26. § (1) Edelény Város – a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló 44/2021. (XII. 16.) BM rendelet alapján – I. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.
(2) A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján szükséges védelmi szint követelményeire a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
24. Lakóterületek
27. § (1) Lakóterület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Lakóterület építési övezetében legalább 14,0 méter szélességű telek alakítható ki.
(3) Melléképület főépület nélkül nem létesíthető.
25. Kisvárosias lakóterület [Lk]
28. § (1) Kisvárosias lakóterület építési övezete: az Lk-1, az Lk-2, az Lk-3 és az Lk-4, melyek esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Kisvárosias lakóterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 12. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Lakótelepként lehatárolt területen kerítés – játszótér kivételével – nem létesíthető.
26. Kertvárosias lakóterület [Lke]
29. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete: az Lke-1, az Lke-2, az Lke-3 és az Lke-4, melyek esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 13. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezetében legfeljebb két rendeltetési egység létesíthető.
27. Falusias lakóterület [Lf]
30. § (1) Falusias lakóterület építési övezete: az Lf-1 és az Lf-2, melyek esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Falusias lakóterület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 14. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Falusias lakóterület építési övezetében legfeljebb két rendeltetési egység létesíthető.
(4) A mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági rendeltetés legfeljebb a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.
28. Vegyes területek
31. § (1) Vegyes terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Melléképület főépület nélkül nem létesíthető.
29. Településközpont terület [Vt]
32. § (1) Településközpont terület építési övezete: a Vt-1, a Vt-2, a Vt-3, a Vt-4 és a Vt-5, melyek esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Településközpont terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 16. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Településközpont terület építési övezetében önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
30. Intézményi terület [Vi]
33. § (1) Intézményi terület építési övezete: a Vi-1, a Vi-2, a Vi-3, a Vi-4 és a Vi-5, melyek esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Intézményi terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 17. § (1), (2) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Intézményi terület építési övezetében önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
(4) Intézményi terület építési övezetében a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás a beépíthető terület 1/3-án helyezhető el.
31. Gazdasági területek
34. § (1) Gazdasági terület építési övezetében a közműellátás mértéke a teljes közművesítettség.
(2) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(3) A gazdasági terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – túlléphető.
(4) Az országos előírások szerinti számú személygépjármű parkoló kialakításán túl a teheráru rakodását is telken belül kell biztosítani.
32. Kereskedelmi, szolgáltató terület [Gksz]
35. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezete: a Gksz-1 és a Gksz-2, melyek esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 19. § (1) és (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
33. Egyéb ipari terület [Gipe]
36. § (1) Egyéb ipari terület építési övezete: Gipe-1, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Egyéb ipari terület építési övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 20. § (1) és (4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Az meddőhányók területén építési tevékenység kizárólag a meddőhányó elhordását követően folytatható.
34. Különleges területek
37. § (1) Különleges terület építési övezetében a közműellátás mértéke és módja:
a) a legalább részleges közművesítettség, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolóban történő gyűjtése.
(2) Különleges terület építési övezetében a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(3) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 38–47. § előírásait kell figyelembe venni.
(4) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – műszaki lehetőség esetén – a telekhatárok mentén.
(5) A különleges terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – túlléphető.
35. Különleges garázs terület [K-G]
38. § (1) Különleges garázs terület építési övezete a K-G, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges garázs terület építési övezetében gépjárműtároló rendeltetést tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
36. Különleges hulladékudvar [K-Hull]
39. § (1) Különleges hulladékudvar terület építési övezete: K-Hull, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges hulladékudvar terület építési övezetében:
a) nem veszélyes hulladék átvételével, -szelektálásával, -kezelésével, -lerakásával összefüggő,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
37. Különleges kastély sziget [K-Ksz]
40. § (1) Különleges kastély sziget terület építési övezete: a K-Ksz, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges kastély sziget terület építési övezetében:
a) oktatási, kulturális, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, rekreációs, sport,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
38. Különleges közmű terület [K-Km]
41. § (1) Különleges közmű terület építési övezete: a K-Km, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges közmű terület építési övezetében:
a) közműlétesítmények és műtárgyak elhelyezésére szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
39. Különleges mezőgazdasági üzemi terület [K-Mü]
42. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete: a K-Mü, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében:
a) mezőgazdasági üzemi célú,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) Lakóterületre zavaró szaghatást eredményező tevékenység (különösen híg trágyakezelés) nem folytatható.
40. Különleges pincés terület [K-Pi]
43. § (1) Különleges pincés terület építési övezete a K-Pi, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges pincés terület építési övezetében:
a) tárolás, feldolgozás, forgalmazás
b) mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szálláshely szolgáltató, vendéglátó, kereskedelemi,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta)
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
41. Különleges rekreációs terület [K-Re]
44. § (1) Különleges rekreációs terület építési övezete a K-Re, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges rekreációs terület építési övezetében:
a) sport és rekreációs célú,
b) kikapcsolódást szolgáló,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató, vendéglátó,
d) szőlészethez, borászathoz kapcsolódó tárolás, feldolgozás, forgalmazás,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
42. Különleges beépítésre szánt sportolási célú terület [K-Sp]
45. § (1) Különleges beépítésre szánt sportolási célú terület övezete: K-Sp, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre szánt sportolási célú terület övezetében:
a) sportolási célú,
b) a tevékenységhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta),
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
43. Különleges temető terület [K-T]
46. § (1) Különleges temető terület építési övezete: a K-T, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges temető terület építési övezetében:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozó,
c) hűtőház,
d) sírbolt, emlékmű,
e) urnafal,
f) kápolna, kereszt, harangláb, emlékoszlop,
g) virág- és kegyeleti kellék árusításához szükséges,
h) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
i) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) A temető telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – legalább 5 m széles, beültetési kötelezettségű növénysávot kell létesíteni.
(4) Új parcellázás csak előfásítással történhet.
44. Különleges vásártér terület [K-Vá]
47. § (1) Különleges vásártér terület építési övezete: a K-Vá, mely esetében az 5.1. mellékletben szereplő építési paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges vásártér terület építési övezetében:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
b) piaci tevékenységhez kapcsolódó, raktározási,
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
d) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
45. Közlekedési területek [KÖu, kt., kú., KÖk]
48. § (1) Közlekedési terület övezetei: a KÖu, a kt., a kú. és a KÖk, melyek esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) A közlekedési terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 26. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) A közlekedési terület, valamint a közlekedési célú közterület övezetében kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó rendeltetés pavilon formájában is létesíthető.
46. Zöldterület [Zkk]
49. § (1) Zöldterület övezete: a Zkk, melyek esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Zöldterület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 27. § (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.
(3) Közkert övezetében az előírt minimális zöldfelület legalább 50%-án többszintes növényállományt kell kialakítani.
47. Erdőterületek [Ev, Eg]
50. § (1) Erdőterület övezetei: az Ev és az Eg, melyek esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Erdőterületen az OTÉK 10. § (2) bekezdés, valamint 28. § (3) és (4) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – az ott szereplő korlátozásokkal – elhelyezhető.
48. Mezőgazdasági területek
51. § Mezőgazdasági terület övezetében épület, építmény kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll –, elsődlegesen művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
49. Kertes mezőgazdasági terület [Mk]
52. § (1) Kertes mezőgazdasági terület övezete: az Mk-1 és az Mk-2, melyek esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – az (3) bekezdésben szereplők figyelembe vételével - elhelyezhető.
(3) Lakó rendeltetés kizárólag Mk-1 övezetben helyezhető el.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezetében – az OTÉK 29. § (5) bekezdés szerinti – birtokközpont nem alakítható ki.
(5) Kertes mezőgazdasági terület övezetében – a (6) bekezdés kivételével – 2 db, összességében max. 100 m2-es épület helyezhető el.
(6) Kertes mezőgazdasági terület Mk-1 övezetében, az 5000 m2 területnagyság fölötti telkeken a legnagyobb beépítettség max. 6%, és max. 2 db, egyenként max. 150 m2-es épület helyezhető el.
50. Általános mezőgazdasági terület [Má]
53. § (1) Általános mezőgazdasági terület övezete: az Má, mely esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezetében az OTÉK 10. § (2) bekezdésében, valamint 29. § (1) és (3) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés – a lakó rendeltetés kivételével – elhelyezhető.
(3) Általános mezőgazdasági terület Má-1 és Má-2 övezetében – az OTÉK 29. § ( 5) bekezdés szerinti – birtokközpont kialakítható.
(4) Birtokközpontra
a) a (2) bekezdésben szereplő, lakórendeltetés elhelyezését tiltó rendelkezést nem kell alkalmazni, valamint
b) az 5.2. melléklet táblázatának Má-1 és Má-2 övezeteire vonatkozó paramétereket az OTÉK vonatkozó előírásai felülírják.
(5) Má-3 övezetében kizárólag gyepfenntartást szolgáló, valamint állattartó épület létesíthető.
51. Vízgazdálkodási területek
54. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetében épület nem helyezhető el.
(2) Vízgazdálkodási terület övezetében:
a) árvízvédelmi,
b) felszíni vízrendezési,
c) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai,
d) híd elhelyezésével összefüggő műtárgy(ak) helyezhető(k) el.
52. Általános vízgazdálkodási terület [V]
55. § Általános vízgazdálkodási terület övezete: a V, mely esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
53. Természetközeli terület [Tk]
56. § (1) Természetközeli terület övezete: a Tk, mely esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.
(3) Természetközeli terület övezetében kizárólag a terület fenntartását, fennmaradását szolgáló építmény(ek) helyezhető(k) el.
54. Különleges beépítésre nem szánt területek
57. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület övezetében a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges beépítésre nem szánt területek övezetére vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – az 58–62. § előírásait kell figyelembe venni.
(3) Az előírt legkisebb zöldfelületi arány legalább 50%-án többszintes növényállományt kell telepíteni – ahol az, fizikailag lehetséges – a telekhatárok mentén.
(4) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén – annak igazolható mértékéig – túlléphető.
55. Különleges beépítésre nem szánt bányászattal érintett terület [Kb-Bé]
58. § (1) Különleges beépítésre nem szánt bányászattal érintett terület övezete: a Kb-Bé, mely esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Beépítésre nem szánt bányászattal érintett terület övezetében lakás rendeltetés nem helyezhető el.
56. Különleges beépítésre nem szánt földvár terület [Kb-Fv]
59. § (1) Különleges beépítésre nem szánt fölvár terület övezete: a Kb-Fv, mely esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt fölvár területen:
a) a védett földvárral kapcsolatos ismeretterjesztést és kulturális turizmust szolgáló,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
c) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
57. Különleges beépítésre nem szánt kegyeleti park terület [Kb-Kp]
60. § (1) Különleges beépítésre nem szánt kegyeleti park terület övezete: a Kb-Kp, mely esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Beépítésre nem szánt kegyeleti park terület övezetében épület nem helyezhető el.
58. Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület [Kb-Mü]
61. § (1) Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület övezete: Kb-Mü, mely esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi területen:
a) mezőgazdasági üzemi célú,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta), valamint
f) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
59. Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület [Kb-Re]
62. § (1) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezete: a Kb-Re, mely esetében az 5.2. mellékletben szereplő övezeti paraméterek az irányadóak.
(2) Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület övezetében:
a) sport és rekreációs célú,
b) kikapcsolódást szolgáló,
c) a létesítményt használókat kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló (különösen szociális, irodai, raktár, porta),
e) a létesítmény fenntartását szolgáló gazdasági célú, valamint
f) kulturális és hitéleti rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
63. § Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzat című 34/2003.(XII.15.) önkormányzati rendelet.
64. § Ez a rendelet 2022. október 1-jén lép hatályba.