Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete
Edelény Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 11. 17Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete
Edelény Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Edelény Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2022.(II.24.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2.19. és 2.20 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Edelény Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3780 Edelény, István király útja 52.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3)2
(4) A képviselő-testület bizottságainak elnevezése:
a) Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humánpolitikai Bizottsága (a továbbiakban: Humánpolitikai Bizottság);
b) Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság).
(5) Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Edelény város közigazgatási területe.
(6) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét, és sorszámát.
(7) Az önkormányzat körbélyegzőjét kell használni:
a) a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvei, rendeletei és határozati kivonatai hitelesítésére,
b) képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon, valamint minden az önkormányzat képviseletében eljárva kiadmányozott hivatalos dokumentumon.
(8) A képviselő-testület bizottságainak körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét, és sorszámát.
(9) A közös önkormányzati hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a közös önkormányzati hivatal elnevezését, székhelyét, és sorszámát.
2. § Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.edeleny.hu
3. § (1) Az önkormányzat által alapított jelképek:
a) városi címer, és
b) városi zászló.
(2) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.
4. § Az önkormányzat helyi kitüntető címeket és díjakat alapít, és adományoz, melyek alapításáról és adományozásának szabályairól önálló önkormányzati rendeletet alkot.
5. § Az önkormányzat testvértelepülései:
a) Bad Sobernheim (Németország);
b) Siewierz (Lengyelország);
c) Szepsi (Szlovákia);
d) Worb (Svájc).
6. § Edelény város védőszentje Szent II. János Pál pápa.
A Képviselő-testület
1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre
7. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján önként vállalt feladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése,
b)3
c) szakosított szociális ellátás (idősotthoni ellátás),
d) művelődési és közművelődési feladatok (városi televízió, közérdekű muzeális kiállítóhely működtetése),
e) idegenforgalmi tevékenység,
f) sportlétesítmények működtetése,
g) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatása.
(4) Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkció számát és megnevezését a 1. melléklet tartalmazza.
8. § (1)4 A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő-testületnek az általa hozott döntésekről.
2. A képviselő-testület működése
9. § A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő.
10. § (1) A képviselő-testület
a) alakuló, és
b) rendes ülést tart, valamint rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi üléseit azok helyétől függetlenül a nyilvánosság biztosítása érdekében az Edelényi Városi Televízió élőben, vagy felvételről közvetíti.
11. § Az alakuló ülés napirendje:
a) Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,
b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, valamint a megbízólevelek átadása,
c) polgármesteri ciklus-program ismertetése,
d) polgármester illetményének megállapítása,
e) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,
f) bizottságok megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,
g) alpolgármester választása, eskütétele,
h) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása.
12. § (1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.
(2) Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseit az Edelény, István király útja 52. szám alatti székhely épületében tartja, míg ünnepi ülését a székhelyén vagy az Edelény, Borsodi út 9. szám alatti Művelődési Központ épületében tarthatja. Amennyiben a megjelölt helyszíneken az ülés tartásának feltételei nem biztosítottak, vagy célszerűségi okból az ülést más helyszínen kell megtartani, abban az esetben kizárólag Edelény város közigazgatási területén található helyszínt lehet kijelölni, melyet az ülésre szóló meghívóval a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(3) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás, vagy célszerűségi okból módosíthatja, melyről legalább 5 nappal korábban a Képviselő-testület tagjait értesíteni kell.
13. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a rendes üléstől eltérő időpontban hív össze.
(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének helyét a polgármester jelöli ki.
(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni
a) a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben és
b) a helyi települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére.
(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül – amennyiben lehetőség van rá, a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.
14. § (1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv készítéséhez:
a) javaslatot kell kérni:
aa) a képviselőktől,
ab) a bizottságoktól,
ac) a helyi települési nemzetiségi önkormányzatoktól.
b) javaslatot tehetnek:
ba) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,
bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,
bc) az önkormányzati intézmények vezetői.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülés napirendjét és előadóit,
c) azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
d) az előterjesztések elkészítésének felelőseit,
e) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
f) a közmeghallgatás időpontját,
g) az előterjesztések leadásának határidejét.
(4) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a nem képviselő testületi tag alpolgármesternek,
c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
d) a munkatervben érintett előadóknak,
e) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
f) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetőinek.
3. Ciklus-program, gazdasági program
15. § A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.
16. § (1) A képviselő-testület a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.
(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden évben tájékoztatja a képviselő-testületet.
4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága
17. § A képviselő-testület ülését
a) a polgármestert akadályoztatása, távolléte esetén az önkormányzati képviselők közül választott alpolgármester,
b) a polgármester és az önkormányzati képviselők közül választott alpolgármester együttes akadályoztatása, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy
c) valamennyiük együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
18. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen is kiosztásra kerülhet.
(3) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal, míg a rendkívüli és ünnepi ülésre szóló meghívót az ülés kezdő időpontját megelőző legalább huszonnégy órával ki kell kézbesíteni.
(4) A kézbesítés elektronikus formában - a meghívó e-mailben, az előterjesztések internetes elérhetőségről történő letöltés útján - történik. Sikertelen kézbesítés esetén pendrive, vagy kompatibilis adathordozó útján történik a kézbesítés. Ahol a rendelet írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő a képviselők részére, azon az elektronikus úton vagy adathordozón történő kézbesítést is érteni kell. Amennyiben a közös önkormányzati hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés.
(5) A képviselők, a nem képviselő-testületi tag alpolgármester és a bizottsági tagok kötelesek gondoskodni a (4) bekezdés szerinti elektronikus kézbesítés technikai feltételeinek megteremtéséről.
(6) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a közös önkormányzati hivatal jegyzői titkárságán a képviselő-testület alakuló ülését illetve az eskütételt követő 30 napon belül.
19. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt,
c) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
d) a helyi települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
e) az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,
f) az önkormányzati intézmények vezetőit,
g) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
h) a napirend szerint illetékes, az önkormányzatnál bejelentett és hivatalosan bejegyzett önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőit,
i) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
20. § (1) A meghívóval együtt a képviselők részére az előterjesztéseket is kézbesíteni kell. Amennyiben adott előterjesztés a meghívó kiküldéséig nem készül el, annak kézbesítésére a rendkívüli ülés szabályait megfelelően alkalmazni kell.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:
a) jegyző,
b) aljegyző,
c) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői részére.
(3) Az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének a nyílt ülés anyagát kell megküldeni.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.
(5) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tagjainak valamennyi, míg az illetékes bizottság tagjainak a tárgykörébe tartozó előterjesztést kell megküldeni.
(6) A lakosság tájékoztatása céljából a testületi ülés meghívóját meg kell küldeni a Városi Televíziónak.
(7)5 A testületi ülések meghívóját, nyílt üléseinek előterjesztéseit, a képviselőknek történő megküldéssel, míg a nyílt ülésen hozott döntéseit és a nyílt ülések jegyzőkönyveit a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztést követően az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A zárt ülésen hozott döntést anonimizálást követően nyilvánosságra kell hozni, azt bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.
(8) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a város lakosságát a 17. § (3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően tájékoztatni kell:
a) a meghívó közös önkormányzati hivatal székhelyének hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és
b) a Városi Televízió képújságán, valamint Edelény Város weboldalán keresztül.
21. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
(2) A képviselő-testület Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára – a jegyző véleményének a figyelembevételével – a képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.
(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.
(4) Zárt ülés megtartását:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) nem képviselő-testületi tag alpolgármester,
d) a jegyző, és
e) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.
22. § A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
A polgármester jogköre
5. Az ülés, és a vita vezetése
23. § A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,
c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a bizottsági vélemények elhangzása után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,
d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,
e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
g) berekeszti az ülést,
h) a szó megadása vagy annak megtagadása,
i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,
j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.
24. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos i javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,
b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,
d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
(2) A hozzászóló az adott napirend tárgyalása során legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama napirendenként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.
(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.
(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc. A vita lezárását, és az előterjesztő viszontválaszát követően, de a módosító javaslatokról történő szavazás megkezdését megelőzően további módosító javaslat megtételére a polgármester jogosult.
(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni. A hozzászólás joga ebben az esetben a jegyzőtől nem tagadható meg.
(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7)6 A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az államigazgatási szervek, és a közszolgáltatók képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal képviselője, és az országgyűlési képviselő.
6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása
25. § A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el. Ezt bármelyik képviselő is kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.
26. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy az időkeretet túllépte, a polgármester felszólíthatja a tárgyszerűségre, tárgyra-térésre, valamint a hozzászólása befejezésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.
27. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,
b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.
A képviselő-testület ülése
7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái
28. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.
(4) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottságok elnökei – bizottsági állásfoglalás alapján – vagy legalább négy képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő.
(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző napon 10.00 óráig a polgármesternél nyújtható be írásban. A módosító javaslatnak meg kell felelnie a hatályos jogszabályok, valamint e rendelet előírásainak. Amennyiben a módosító javaslat nem felel meg a jogalkotásról szóló törvénynek, vagy a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendeletnek, nem bocsátható szavazásra.
(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.
(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben – a sürgősség tényének rövid indoklására.
(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.
(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
29. § A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett előterjesztés.
30. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
31. § (1) A képviselő-testület e rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi
a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:
aa) a munkatervtől való eltérést és okait,
ab) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.
b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:
ba) a rendelet-tervezeteket,
bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó i javaslatokat,
bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.
c) az önálló indítványokat.
(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti beszámoló napirend előtt történő ismertetéséről nem kell szavaznia a képviselő-testületnek.
8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok
32. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a beszámoló,
c) a javaslat,
d) a tájékoztató,
e) az indítvány.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) alpolgármesterek,
c) bizottságok elnökei,
d) képviselők,
e) jegyző,
f) aljegyző,
g) közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,
h) önkormányzati intézmények vezetői,
i) akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.
(3) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottságok elnökei, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.
(4) A képviselő-testülethez előterjesztést csak írásban lehet benyújtani.
(5) Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:
a) Tartalmi követelmények:
aa) átfogó elemzés a jelenlegi helyzetről és az elérni kívánt eredményről,
ab) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása és javaslat azok biztosítására,
ac) az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklása, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatásával,
ad) a végrehajtás határideje és a felelős szervezetek, személyek megjelölése.
b) Formai követelmények:
ba) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör fogalmazás,
bb) tájékoztatás azokról a szervekről, bizottságokról, amelyek véleményezték és tárgyalták az előterjesztést,
bc) rendelet-tervezet esetén a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet előírásainak betartása.
(6) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a javaslat elkészítése.
(7) Írásos előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.
(8) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotásra, szociális, egészségügyi, köznevelési, közművelődési intézményhálózat működési rendjének, tevékenységi körének meghatározására, átszervezésére, intézményvezetők kinevezésére irányuló előterjesztések a tárgy szerint érintett bizottság előzetes véleménynyilvánítása után terjeszthetők a testület elé.
(9) Amennyiben az előterjesztés tárgya szerint érintett bizottság határozatképtelensége miatt az előterjesztést a bizottság nem tárgyalta meg – a költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezet kivételével, valamint ha azt jogszabály kötelezővé teszi - a képviselő-testület az előterjesztést napirendre veheti, és döntést hozhat.
(10) A Bizottságok véleményezhetik a tárgy szerint feladatkörükbe nem tartozó előterjesztéseket is.
33. § (1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) beszámoló,
b) tájékoztató,
c) rendelet-tervezet,
d) beszámoló (jelentés) és i javaslat,
e) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).
(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.
34. § (1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.
(2) Az önálló indítvánnyal szemben támasztott követelményekre az előterjesztésekre vonatkozó követelmények az irányadóak.
(3) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 31. § előírásainak megfelelő rendelet-tervezet, vagy i javaslat vehető fel.
35. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is benyújthat. A képviselő-testület ülésén tárgyalt napirendi pontokhoz a képviselők írásban tehetnek módosító javaslatot. A javaslattevő módosító javaslatát és indoklását felolvassa a képviselő-testületi ülésen. A módosító javaslatokat a testületi ülést megelőző nap 10.00 óráig kell leadni a polgármesternek. Rendkívüli ülésen, és a rendes ülés napirendjére sűrgősségi, vagy polgármesteri indítvány alapján felvett napirendhez kapcsolódóan a képviselő szóban is tehet módosító javaslatot, amennyiben az előterjesztés kézbesítése és az ülés időpontja között 48 óra nem telt el.
(3) A napirend előterjesztője módosító javaslatát a vita lezárásáig szóban is megteheti.
36. § Az illetékes bizottság a rendelet-tervezethez, illetve javaslathoz – a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyilváníthat. A véleménynek az esetleges kisebbségi álláspontot is tartalmaznia kell.
9. Tanácskozási jog, felszólalás
37. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirend utáni felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás.
(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
38. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.
(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester szót ad.
39. § (1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő – a tárgy megjelölésével – kérhet lehetőséget. Az erre vonatkozó kérést írásban kell a polgármesterhez benyújtani az ülést megelőző nap 12.00 óráig.
10. A képviselő-testület döntései
40. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy ot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.
(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
11. Rendeletalkotás
41. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselők,
c) a képviselő-testület bizottságai,
d) a jegyző és
e) a települési nemzetiségi önkormányzatok.
(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.
(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat. Amennyiben külön bizottságot nem hoz létre a képviselő-testület, a felülvizsgálatot a rendelet tárgya szerinti illetékes bizottság, és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi el.
(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
42. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.
43. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a közös önkormányzati hivatal székhelyének hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.
(3) A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.
12. Határozat hozatal
44. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
(2) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
45. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.
13. Szavazás
46. § (1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(2) A szavazás általában nyíltan szavazógéppel történik. Amennyiben szavazógéppel történő szavazáshoz a technikai feltételek nem adottak, a szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik.
(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.
(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.
(5) A titkos szavazás szavazógéppel történik. Amennyiben a szavazógéppel történő szavazáshoz a technikai feltételek nem adottak, vagy a testület ettől eltérően rendelkezik, a titkos szavazás szavazólappal történik.
(6) A név szerinti szavazás szavazógéppel történik. Amennyiben a szavazógéppel történő szavazáshoz a technikai feltételek nem adottak, vagy a testület ettől eltérően rendelkezik, a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.
(7) A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.
(8) Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.
14. Jegyzőkönyv
47. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyvet a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
c) a nem önálló indítványok,
d) a jelenléti ív,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet.
(5) A képviselők a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma, hozzászólása megítélésük szerint nem egyezik meg a testületi ülésen készült hangfelvétellel. Ezt a kérelmet legkésőbb a képviselő-testület ülését követő 30 napon belül nyújthatják be.
(6) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a közös önkormányzati hivatal jegyzői titkárságán bárki megtekintheti valamint a hangfelvételt meghallgathatja.
(7) A jegyzőkönyvről, annak részeiről - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - az állampolgárok térítési díj ellenében másolatot kérhetnek, melyet az adatkezelési szabályzatban foglalt illetékes ad ki. Nem szükséges az engedély, amennyiben a kérelmező a képviselő-testület tagja, vagy a közös önkormányzati hivatalnak hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat. A kivonat, illetve a másolat a képviselő-testület tagjának költségtérítés mentesen adható.
(8) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese, valamint a jegyzőkönyvvezető jogosult.
(9) A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki.
(10) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.
Bizottságok
48. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:
a) Humánpolitikai Bizottság (3 fő)
b) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (3 fő)
(2) A bizottságok feladatkörét az 3. melléklet tartalmazza, míg a bizottságok személyi összetételét a képviselő-testület ban állapítja meg.
(3) Egy képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja, vagy egy bizottságnak elnöke és egynek tagja.
(4) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(5) A bizottságok nem képviselő tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
49. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.
(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.
(3) A bizottság elnökének feladatai:
a) a bizottság munkatervének előkészítése és végrehajtásának szervezése,
b) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,
c) a bizottság képviselete.
(4) A bizottságok a képviselő-testület munkaterve alapján készített munkaterv szerint végzik tevékenységüket, melyet a tárgyévi első rendes képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(5) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.
50. § A bizottság elnöke az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az írásban foglalt , állásfoglalás egy példányát a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármesternek megküldi.
51. § A bizottságok tevékenységükről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.
52. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.
(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.
Képviselőcsoportok
53. § (1) A képviselők csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoport alakításához a mindenkori képviselő-testület tagjai közül legalább 3 fő szükséges. A csoport megalakulását, tagjainak névsorát, vezetőjét, valamint elnevezését a képviselő-testületnek írásban be kell jelenteni.
(2) Egy párthoz vagy jelölőszervezethez tartozó képviselők a párt, vagy jelölőszervezet nevén csak egy frakciót alakíthatnak.
(3) A képviselőcsoportok vezetőit a polgármester egyeztető tárgyalásra összehívhatja.
(4) Bármely képviselőcsoport vezetője a képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő minden napirendi pont tárgyalásán belül egy alkalommal. A javaslat alapján az ülést vezető polgármester köteles a szünetet elrendelni. A szünet időtartama 10 percnél hosszabb nem lehet.
A képviselők jogai és kötelességei
54. § (1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel a Mötv. rendelkezései szerint.
(2) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(3) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(4) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésre írásban igazolja.
(5) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző a közös önkormányzati hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.
(6) A képviselők részére a Városháza épületében névre szóló postafiókot működtet a közös önkormányzati hivatal. A képviselők névre szóló postafiókjaiba történő elhelyezéssel a lakosságnak lehetősége van arra, hogy a képviselők részére közvetlenül juttasson el megkereséseket. A postafiók szolgál továbbá a közös önkormányzati hivatal által a képviselő nevére címzett papír alapú küldemények elhelyezésére is. A postafiókot a képviselők a saját maguk által meghatározott gyakorisággal, de legalább heten egy alkalommal kötelesek kiüríteni. A postafiók kulccsal zárható tároló szekrény, melynek ürítésére kizárólag a képviselő, vagy az általa meghatalmazott személy jogosult.
(7) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 3 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentést újra megállapítja.
(8) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület bármely képviselő indítványára a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti, és éven belüli ismételt mulasztás esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 1 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentést újra meg kell állapítani.
55. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő részére havonta 113 000 forint összegű tiszteletdíjat (a továbbiakban: alapdíj) állapít meg.
(2) A bizottság elnökét az alapdíjon felül havonta 102 000 forint tiszteletdíj illeti meg.
(3) A bizottsági tag képviselőt az alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén is – havonta 46 000 forint tiszteletdíj illeti meg.
(4) A bizottság nem képviselő tagját havonta 46 000 forint összegű tiszteletdíj illeti meg.
(5) A képviselő tiszteletdíjra nem jogosult 12 havi időtartamra, ha önhibájából három egymás követő képviselő-testületi ülésen nem vesz részt.
(6) A képviselő bizottsági tag, és a nem képviselő bizottsági tag a bizottsági tagság után járó tiszteletdíj 100 %-ára nem jogosult 12 havi időtartamra, ha önhibájából három egymás követő bizottsági ülésen nem vesz részt.
A képviselő-testület tisztségviselői
15. A polgármester
56. § (1) A polgármester megbízatását főállásban tölti be.
(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:
a) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(3) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.
(4) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hónap első hetének pénteki napján 9.00 órától 12.00 óráig.
16. Az alpolgármester
57. § (1) A képviselő-testület két alpolgármestert választ, akik társadalmi megbízatásban látják el feladatukat. Egy fő alpolgármester a képviselő-testület tagjai közül és egy fő alpolgármester nem a képviselő-testület tagjai közül kerül megválasztásra.
(2) Az alpolgármesterek tevékenységét a polgármester irányítja.
(3) Az alpolgármesterek ügyfélfogadást tartanak minden hónap második hetének szerdai napján 9.00 órától 12.00 óráig.
A jegyző és az aljegyző
17. A jegyző
58. § (1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a jegyző vezeti. Az önkormányzati és államigazgatási feladatait a hivatal bevonásával látja el.
(2) A jegyző a jogszabályban meghatározott feladatai mellett:
a) megszervezi a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
b) tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzatot érintő új jogszabályokról,
c) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
d) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg (Ügyészség, Bíróság, stb.),
e) irányítja a közigazgatási munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok végrehajtását,
f) elemzi, értékeli, ellenőrzi a hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
g) biztosítja a hivatal működési rendjét és fegyelmét.
(3) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét szerdai napján 9.00 órától 12.00 óráig.
18. Az aljegyző
59. § (1) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, megfelelő képesítéssel rendelkező osztályvezető látja el – legfeljebb az ok felmerülésétől számított hat hónap időtartamban.
A képviselő-testület hivatala
60. §7 (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, a polgármester- vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával összefüggő feladatok, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A közös önkormányzati hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában, valamint a közös hivatalt létrehozó megállapodásban az alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatokban.
a) A hivatal elnevezése: Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal
b) Székhelye: 3780 Edelény, István király útja 52.
c) Telephelyek:
ca) Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal Abodi Kirendeltsége (3753 Abod, Magyar út 42.)
cb) Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal Damaki Kirendeltsége (3780 Damak, Szabadság út 35.)
cc) Rendészeti Csoport (3780 Edelény, István király útja 52.)
(2) A közös önkormányzati hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, melynek tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-ában meghatározott jogok és kötelezettségek Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg illetve terhelik a Közös Hivatal létrehozásáról és fenntartásáról szóló megállapodásban foglaltak szerint.
60/A. §8 A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testülete, mint a költségvetési szerv irányító szerve – figyelemmel az Mötv. 67. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra - normatív határozattal állapítja meg.
61. §9
62. §10
63. § (1) Az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
(2) A munkaszüneti nappal összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét a az önkormányzat saját bevétele biztosítja.
Választópolgárok részvétele az önkormányzásban
19. Lakossági fórum
64. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.
(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt. A polgármester valamint a képviselő településrészenként évente egyszer fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás-politikai kérdésekről, melynek helyét és időpontját előzetesen közzéteszi.
20. Közmeghallgatás
65. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 30 nappal korábban a közzé kell tenni.
(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, valamennyi önkormányzati intézmény vezetője, és a polgármester által kijelölt gazdasági társaságok vezetői.
(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.
(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.
(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt (személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.
(8) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, a közösségekkel együttműködik. Az együttműködés formái a képviselői fogadóóra, és a képviselő-testületi ülésen való részvétel biztosítása.
(9) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi médiában való megjelentetése.
21. Helyi népszavazás
66. § A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.
Települési nemzetiségi önkormányzatok
67. § (1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiségi életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott cigány, lengyel és ruszin nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.
(3) Az önkormányzat biztosítja a helyi cigány, lengyel és ruszin nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzatok) működési feltételeit a következő módon:
a) a közös önkormányzati hivatalban a nemzetiségi önkormányzatok munkáját nemzetiségi referensi feladatokkal megbízott ügyintézők segítik,
b) az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (gépelés, sokszorosítás, postázás stb.),
c) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek megtartásához a közös önkormányzati hivatalban helyiséget biztosít, továbbá külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez (pl. közmeghallgatás) igény esetén segítséget nyújt,
d) a közös önkormányzati hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve ellátja a gazdálkodási feladatokat.
(4) A (3) bekezdés a)–d) pontokban foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
(5) Az Igazgatási és Szociális Osztály a nemzetiségeket érintő szociális ügyekben kérheti a nemzetiségi önkormányzat együttműködését.
(6) A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, valamint ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.
(7) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(8) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(9) A (8) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.
(10) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.
Az önkormányzat költségvetése és vagyona
68. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.
(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.
Záró rendelkezések
69. §11
70. § Ez a rendelet 2022. március 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
1.12 Az önkormányzat szakágazati besorolása
Szakágazat: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
KORMÁNYZATI FUNKCIÓ SZÁMA |
KORMÁNYZATI FUNKCIÓ MEGNEVEZÉSE |
|
|---|---|---|
1 |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
2 |
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
3 |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
4 |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
5 |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
6 |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
7 |
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
8 |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
9 |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
10 |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
11 |
045161 |
Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása |
12 |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
13 |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
14 |
064010 |
Közvilágítás |
15 |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
16 |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
17 |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
18 |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
19 |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
20 |
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
21 |
083030 |
Egyéb kiadói tevékenység |
22 |
084070 |
A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése |
23 |
086030 |
Nemzetközi kulturális együttműködés |
24 |
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
25 |
101270 |
Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások |
26 |
102050 |
Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok |
27 |
104060 |
A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok |
28 |
104070 |
A gyermeki jogok érvényre juttatásával összefüggő feladatok |
29 |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
30 |
107090 |
Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok |
2. melléklet13
1. Önkormányzati hatósági ügyekben hatásköre:
1.1. Települési támogatások iránti kérelmek elbírálása,
1.2. közköltséges temetés elrendelése
1.3. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelmek elbírálása ügyében hozott intézményvezetői döntés ellen benyújtott panasz esetén dönt a beutalás rendjéről,
1.4. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásban az ellátottak jogai megsértése ellen benyújtott panasz kivizsgálásának határidőre történő elmulasztása és a tett intézkedések ellen benyújtott jogorvoslat ügyében dönt,
1.5. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás során a korlátozó intézkedés elleni panasz kivizsgálása,
1.6. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás során az intézményi jogviszony megszüntetése elleni panasz kivizsgálása,
1.7. az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegének vitatása, csökkentése, vagy elengedésének kérése ügyében dönt,
1.8. személyi térítési díjhátralék ingatlanvagyonon fennálló jelzálog jogának bejegyzése,
1.9. közköltséges temetés hagyatéki teherként történő bejelentése, megfizetésre kötelezés, részletfizetés engedélyezése, megtérítési kötelezettség alóli mentesítés,
1.10. engedélyezi a városi címer használatát Edelény város címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló 18/2016.(V.26.) önkormányzati rendelet 4. § -a alapján,
1.11. dönt a közterület igénybevételének engedélyezéséről A közterület rendjéről és használatáról szóló 32/2002.(XII.17.) önkormányzati rendelet 8. § (6) bekezdése,
1.12. gyakorolja az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 11/2023.(IV.20.) rendeletben meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos hatásköröket a 8. § (2) – (7),10. § (1) és (11) bekezdésében foglaltak kivételével, illetve gyakorolja az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos hatásköröket,
1.13. dönt az önkormányzati tulajdonban lévő termőföldek és egyéb földrészletek haszonbérbe adásáról,
1.14. gyakorolja a településképi konzultáció, településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezés és településképi bírságolási eljárásokhoz kapcsolódó döntési hatásköröket.
1.15. díszsírhelyekkel való rendelkezési jog gyakorlása.
2. Önkormányzati vagyongazdálkodással összefüggésben hatásköre:
2.1. rendelkezhet az általános tartalékkal és céltartalékkal a mindenkori költségvetési rendeletben foglaltak szerint,
2.2. gyakorolja az üzleti vagyon feletti, üzleti portfolió vagyon feletti tulajdonosi jogokat 500 ezer forintig terjedő vagyonügyletben Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés a) pontja, a (3) bekezdés a) pontja, a 12. § a) pontja,
2.3. az államháztartásról és a központi költségvetésről szóló törvényekben meghatározott mértékű kisösszegű követelés behajtásakor a követelés elengedéséről Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelet 18. § (5) bekezdésben meghatározott valamely feltétel fennállása esetén,
2.4. a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötése, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadása Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdése,
2.5. a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítások, megterhelések, biztosítékok adása az egy éven belüli, az intézmény alapfeladatához nem tartozó, valamint a bérlő által kizárólagosan használt helyiségek esetében – az Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelet 9. § b) pontja,
2.6. az önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságában és többszemélyes nonprofit gazdasági társaságában meglévő részesedések vonatkozásában a társaság tagjait megillető jogok gyakorlása – az Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelet 10. § (7) bekezdése,
2.7. az önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában a munkaszerződéssel vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező ügyvezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlása – az Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelet 10. § (8) bekezdése,
2.8. az üzleti vagyon körébe tartozó iparterületi ingatlanok hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlása - az Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012. (IX. 12.) önkormányzati rendelet 10. § (10) bekezdése
2.9. dönt az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon, vagy azok alatt vagy felett közcélú és nem közcélú közművek – hírközlési hálózat kivételével - létesítéséhez, elhelyezéséhez, bővítéséhez kötődő, a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a tulajdonjog korlátozásával összefüggő kérdésekben,
2.10. gyakorolja az Önkormányzat valamennyi közbeszerzési eljárása esetén az ajánlatkérőt megillető döntési jogosultságot - a tanúsítás, a békéltetési eljárás, a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat, az Európai Bizottság eljárása kivételével,
2.11. dönt a szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezéséről és visszavonásáról;
2.12. dönt az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon, vagy azok alatt vagy felett közcélú és nem közcélú hírközlési hálózat létesítéséhez, elhelyezéséhez, bővítéséhez kötődő, a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a tulajdonjog korlátozásával összefüggő kérdésekben.
3. A képviselő-testület által a Humánpolitikai Bizottságra átruházott hatáskörök
3.1. az önkormányzat által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának, házirendjének jóváhagyása,
3.2. az önkormányzat által fenntartott óvodákra vonatkozóan, ha a jelentkező gyermekek száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre,
3.3. az önkormányzat általa fenntartott Hadobás Pál Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
3.4. az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények házirendjének jóváhagyása,
3.5. megtárgyalja, illetve jóváhagyja a szociális jogcímen történő bérbeadásra vonatkozó, az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló 11/2023. (IV.20.) önkormányzati rendelet 8. § (2)-(7) bekezdés szerinti ideiglenes és végleges bérbeadási névjegyzéket, lefolytatja az azzal kapcsolatos eljárást.
4. A képviselő-testület által a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök
4.1. az önkormányzati vagyon változásának, alakulásának értékelése a féléves és éves beszámoló keretében, a változást előidéző okok vizsgálata, szükség esetén javaslatok készítése a Képviselő-testület részére – az Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelet 15. §-a,
4.2. az önkormányzati követelések törlésére, elengedése és mérséklése, valamint részletfizetési kedvezmény biztosítása 1 millió forint egyedi értékhatárig Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012.(IX.12.) önkormányzat rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése, valamint a (4) bekezdése alapján,
4.3. dönt a forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról, amennyiben a vagyontárgyak hasznosításának időtartama az egy évet nem haladja meg Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése alapján.
3. melléklet
1. HUMÁNPOLITIKAI BIZOTTSÁG FELADATAI
Véleményezi az egészségüggyel, közneveléssel, kultúrával, sporttal összefüggésben:
1.1. Az önkormányzati egészségügyi, köznevelési, szociális intézmények létesítésére, működésére és megszüntetésére, valamint az ellátás alakulására vonatkozó előterjesztéseket.
1.2. Az önkormányzat költségvetésének egészségügyi, köznevelési, szociális fejezetét.
1.3. Egészségügyi, köznevelési, szociális, közművelődési intézmények vezetőinek kinevezésével összefüggő pályázatokat, és javaslatot tesz a döntésre.
1.4. A város területén működő egészségügyi, köznevelési, szociális, közművelődési intézmények munkáját.
1.5. Háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői és iskola-egészségügyi orvosi körzetek kialakítását.
1.6. Az egészségügyi ellátás területére vonatkozó megállapodásokat; a magángyógyszertárak létesítésére irányuló kérelmeket.
1.7. A szociális ellátás fejlesztési arányainak meghatározását, a szociális védőháló megteremetését célzó koncepciókat, előterjesztéseket.
1.8. A foglalkoztatással és a munkanélküliséggel kapcsolatos anyagokat.
1.9. A szociális gondoskodás, a gyermekifjúság és családvédelmet érintő ügyeket és előterjesztéseket.
1.10. A szociális szolgáltatás szervezési koncepciót és folyamatosan figyelemmel kíséri az abban foglaltak teljesítését.
1.11. A lakáshoz juttatással, pénzügyi támogatással kapcsolatos javaslatokat.
1.12. Az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények nevelési és pedagógiai programját; értékeli a feladat végrehajtását, a pedagógiai, szakmai munka minőségét.
1.13. Az önkormányzat köznevelési, ifjúsági tevékenységét segítő, kulturális és sport pályázati kiírását, a beérkezett pályázatokat.
1.14. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kulturális, művelődési, művészeti és sport kérdésekkel foglalkozó testületi anyagokat.
1.15. A különböző szervezetekkel megkötendő együttműködési megállapodásokat.
1.16. A városi sport, szabadidős, és ifjúsági programját, az ifjúsági, gyermekvédelmi koncepciókat.
1.17. Feltárja és egyezteti a közneveléssel összefüggő városi érdekeket, igényeket; együttműködik az e területen működő szakmai és társadalmi szervezetekkel.
1.18. Kezdeményezi az intézményhálózat városi érdekekhez igazoldó kialakítását, részt vesz az ezekkel összefüggő előkészíti munkában.
1.19. Segíti a gyermek és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, vizsgálja azok megvalósítását, elemzi a meghatározó és befolyásoló tényezőket.
1.20. Figyelemmel kíséri a gyógyító, megelőző és betegellátási tevékenységet, közreműködik annak szervezetésében.
1.21. Javaslatot dolgoz ki az egészségügyi ellátás fejlesztésének programjára, a kulturális, művészeti és sport életével kapcsolatos tervek előkészítésére.
1.22. Javaslatot tesz a közterületek elnevezésére vonatkozóan.
1.23. Részt vesz az önkormányzat által támogatott egészségügyi pályázatok elbírálásában.
1.24. Figyelemmel kíséri és elemzi a városban élők szociális helyzetének alakulását, a gondoskodás kiterjesztése érdekében együttműködik az egyházakkal és más karitatív szervezetekkel.
1.25. Elemzi a szociális gondoskodás különböző formái működésének tapasztalatait, javaslatot készíti a továbbfejlesztésre. Kezdeményezi az intézményhálózat szükségletekhez igazodó átalakítását, részt vesz az ezekkel összefüggő előkészítő munkában.
1.26. Figyelemmel kíséri a városban élő nemzeti és etnikai nemzetiségek életkörülményeit, szociális és kulturális helyzetét, segíti hagyományának ápolását, értékeik megőrzését és gyarapítását.
1.27. A képviselő-testület munkatervében foglaltak szerint beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.
1.28. Az önkormányzati rendeletben megállapított hatáskörökben dönt, eljár.
1.29. Részt vesz az önkormányzat hatáskörébe tartozó oktatási, nevelési, közművelődési, közgyűjteményi tevékenységgel, ifjúsággal, valamint a testneveléssel, sporttal kapcsolatos célok és feladatok meghatározásában, tervek kidolgozásában, és ellenőrzi végrehajtásukat.
2. PÉNZÜGYI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG FELADATAI
2.1. Összehangolja az éves költségvetés előkészítését.
2.2. Véleményezi és ellenőrzi:
2.2.1. az éves költségvetés és a zárszámadás, valamint a pénzmaradvány felosztásának tervezetét,
2.2.2. a jövőre vonatkozó tervek költségvetési előirányzatait,
2.2.3. az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását,
2.2.4. az önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységeket,
2.2.5. a költségvetést érintő beszámolókat.
2.3. Városfejlesztéssel összefüggésben véleményezi:
2.3.1. A településfejlesztési és rendezés koncepciókat, terveket, programokat.
2.3.2. Az önkormányzat költségvetésének városfejlesztéssel, műemlékvédelemmel, környezetvédelemmel, építéssel és városüzemeltetéssel kapcsolatos fejezeteit.
2.3.3. A belterületbe-vonásra irányuló javaslatokat.
2.3.4. Az utakra, közterületekre, közlekedésre, közmű- és energiaellátásra, víz- és szennyvízelvezetésre, hulladékgazdálkodásra, településtisztaságra, helyi iparra, kereskedelemre, tűzvédelemre, temetkezésre, állattartásra, földhasználatra, kéményseprő-ipari közszolgáltatásra vonatkozó előterjesztéseket, az ezekkel kapcsolatos pályázatok kiírását.
2.3.5. Az önkormányzat intézményeinek gazdasági társaságának lakásgazdálkodással és helyiség-gazdálkodással kapcsolatos tevékenységével összefüggő előterjesztéseket.
2.4. Rendszeresen ellenőrzi a költségvetési előirányzatok teljesítését.
2.5. Vizsgálja a hitel felvétel, kötvénykibocsátás indokait, gazdasági megalapozottságát és kihatásait. Megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli.
2.6. Amennyiben a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálat jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
2.7. Véleményezi a polgármester illetményére, jutalmazására vonatkozó előterjesztést.
2.8. Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját, figyelemmel kíséri és ellenőrzi annak teljesítését.
2.9. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon nyilvántartását, vagyonnal való gazdálkodást.
2.10. Javaslatot tehet a tulajdonosi jogok gyakorlójának az üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására 500 ezer forintig terjedő vagyonügyletben.
2.11. Javaslatot tesz a tulajdonosi jogok gyakorlójának a vagyon értékesítése esetén 500 ezer forintot meghaladó vagyonügyeletben.
2.12. Javaslatot tesz az üzleti vagyon részét képező vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, továbbá megterheléséről – kivéve a zálogjoggal való megterhelést – az 500 ezer forintot meghaladó vagyonügyletben a képviselő-testületnek.
2.13. Javaslatot tesz az üzleti vagyon zálogjoggal való megterhelésére 500 ezer forintot meghaladó vagyonügyeletben a képviselő-testületnek.
2.14. Javaslatot tesz az önkormányzati portfolió vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló képviselő-testületnek 500 ezer forintot meghaladó vagyonügyeletben.
2.15. Javaslatot tesz az 1 millió forint feletti egyedi értékhatár felett az önkormányzati követelések törlésére, elengedésére, mérséklésére a Képviselő-testületnek.
2.16. Vizsgálja a vagyon változását (növekedés, csökkenés), alakulását a féléves éves beszámoló keretében értékeli, a változást előidéző okokat vizsgálja és szükség szerint javaslatot készít a Képviselő-testületnek.
2.17. Önkormányzati tulajdon hasznosítása esetén javaslatot tesz az ár (díj) megállapítására, a képviselő-testület megbízása esetén meghatározza az árat (díjat).
2.18. Véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, koncesszióba adását.
2.19. A szervezeti és működési szabályzat tervezetét ciklusonként legalább egyszer felülvizsgálja, javaslatot tesz módosítására, kiegészítésére, értelmezi az egyes rendelkezéseket vita esetén.
2.20. Jogi szempontból véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét, kezdeményezi hatályos rendelet jogszabálysértő rendelkezésének módosítását, hatályon kívül helyezését.
2.21. Figyelemmel kíséri a képviselő-testület, a bizottságok, valamint a közös önkormányzati hivatal jogszerű működését, javaslatot tesz a jogsértő tevékenység (vagy mulasztás) megszüntetésére.
2.22. Dönt a bizottsági tag bizottsági döntéshozatalából való kizárásáról.
2.23. Feladatkörében ellenőrzi a közös önkormányzati hivatal képviselő-testületi döntéseinek az előkészítésére, és végrehajtására irányuló munkáját.
2.24. Kezdeményezheti a polgármester intézkedését, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület döntéseitől, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.
2.25. Véleményezi a képviselő-testületnek társulás létrehozására, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozásról szóló kezdeményezést.
2.26. Véleményezi a rendőrkapitányság vezetőjének a helyi közbiztonság megszilárdítása érdekében végzett tevékenységéről szóló éves beszámolót.
2.27. A képviselő-testület munkatervében foglaltak szerint beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.
2.28. Az önkormányzati rendeletben megállapított hatáskörökben dönt, eljár.
2.29. Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők, és nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatát.
A bevezető az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2023. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3) bekezdését az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdés b) pontját az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2023. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdése az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2023. (XI. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (7) bekezdése az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § (7) bekezdése az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 60. § az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 60/A. §-t az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 61. §-t az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 62. §-t az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2022. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 69. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet 1. pontja az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 33. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2023. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet az Edelény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (VIII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.