1. § A rendelet célja a lakásokkal és helyiségekkel való észszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtése, új bérleti feltételek kialakítása, - a helyi sajátosságok elsődleges figyelembevételével – ezzel elősegítve a szociálisan rászorult családok lakáshoz jutását.

2. §¹ (1) A rendelet hatálya kiterjed Edelény Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében:

3. § A rendelet alkalmazása során a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései az irányadók.

4. § (1) A bérleti jogviszonyt önkormányzati lakásra vonatkozóan a bérbeadó és a bérlő írásban foglalt bérleti szerződése hozza létre.

(2) A bérleti szerződés:

(3)² A (2) bekezdés b) pontja értelmében a bérleti szerződés tartama – a 13/A § (1) bekezdés kivételével – maximum 5 év. A bentlakó jogszerű bérlőt további 5 évre előbérleti jog illeti meg.

(4) Önkormányzati lakás, nem lakás céljára, csak kivételesen indokolt esetben adható bérbe, különösen:

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontja alapján nem hasznosítható a lakás vendéglátó célra, szerencsejáték folytatására, szexuális kellékek árusítására.

(6) A lakásbérleti jogviszony jogcíme lehet:

5. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti igényeket megfelelő tartalmi és alaki követelményekkel kell benyújtani.

(2) Az igénylést erre a célra rendszeresített nyomtatványon írásban, vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton kell benyújtani, melyhez csatolni kell:

(3) A Hivatal a kérelmek elbírálása céljából személyes adatokat kezel.

(4) Személyes adatot kezelni csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. §-ában, valamint az Európai Unió 2016/679 számú általános adatvédelmi rendeletében foglalat követelményeknek megfelelően lehet.

(5) Az érintett önkétes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetők:

(6) A hatóságok, bíróságok megkeresésére vonatkozó adatszolgáltatásokat a Hivatal teljesíti.

6. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás annak a cselekvőképes természetes személynek adható bérbe:

(2) Az (1) bekezdésben írt feltételek esetén sem igény jogosult az a személy:

(3) Az igénylést el kell utasítani, illetve az eljárást meg kell szüntetni, ha:

(4) A házasság jogerős bírói ítélettel történé felbontását, valamint az életközösség megszüntetését követően a lakásigénylés az alábbiak szerint ismerhető el folyamatosnak:

7. § (1) A lakásigénylés minimális mértéke:

(2) Amennyiben az önkormányzati bérleményben megsemmisült, vagy árvízkárosult személy kerül elhelyezésre, az (1) bekezdésben írt mértéket nem kell alkalmazni.

8. § (1) A Hivatal a benyújtott kérelmeket megvizsgálja és igényjogosultság esetén azt nyilvántartásba veszi.

(2) A Hivatal a benyújtott kérelmek alapján évente egyszer a szociális helyzet figyelembevételével történő bérbeadás érdekében lakásigénylési névjegyzék tervezetet készít.

(3) A tervezet alapján elfogadott ideiglenes névjegyzéket közszemlére kell elhelyezni.

(4) Az ideiglenes névjegyzékre beérkezett észrevételeket ismételten meg kell tárgyalni, melynek alapján elkészül a végleges névjegyzék.

(5) Az igényeket a névjegyzéki sorrend alapján kell kielégíteni. Amennyiben a névjegyzéken előrébb szereplő a lakást nem fogadja el a soron következő igénylővel kell szerződést kötni.

(6) Amennyiben a felajánlott lakást a névjegyzéken szereplők egyike sem fogadja el, úgy azt az érvényes lakásigényléssel rendelkező, de névjegyzéken nem szereplő részére kell felajánlani.

(7) Törölni kell azt az igénylést:

9. § (1) A bérbeadó önköltséges bérbeadással hasznosíthatja azokat a bérleményeket, melynek állaga olyan nagymértékben leromlott, hogy annak gazdaságos helyreállítását – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalát a bérbeadó nem tudja elvégezni és a lakás nem tartozik a 10. § (1) bekezdésének hatálya alá.

(2) Az önköltséges bérbeadással történő hasznosítás esetében a majdani bérlő a lakás rendbetételére fordított összeg 75 %-át a lakbérbe letudhatja, de a havonta fizetendő lakbér nem lehet kevesebb, mint az egyébként fizetendő lakbér 50 %-a.

(3) A bérlőnek a szükséges munkálatokra vonatkozóan előzetes költségvetést kell benyújtania a bérbeadóhoz, majd a munkálatok befejezését követően eredeti számlákkal kell igazolni a kivitelezés költségét.

(4) Az önköltséges bérbeadás útján történő bérbeadásra egyéb vonatkoztatásban a szociális jogcímen történő lakásbiztosítás feltételeire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

10. § (1) Versenyeztetés útján kell bérbe adni a legalább 100 m² alatti alapterületű lakásokat, melyeket a Képviselő-testület egyedi döntésében kijelöl.

(2) A versenyeztetés alapján az e rendeletben megállapított lakbér összege és az ilyen címen történő hasznosítás vagy bérbeadás legalább egy évre, de legfeljebb 8 évre történhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott idő lejárta után újbóli versenyeztetésnél a bérlőt azonos mértékű ajánlat esetén – előbérleti jog illeti meg.

(4) Az önkormányzati lakás csak annak a lakással nem rendelkező családnak, személynek adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

(5) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:

(6) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell továbbá, hogy a pályázók közül az részesül előnybe, aki vállalja a lakbér előzetes megfizetését, a meghirdetett legalább 6 havi összeghez képest hosszabb időtartamra szólóan.

(7) A bérbeadó a pályázati hirdetményt a megüresedéstől, építés esetén a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles kifüggeszteni a Hivatalban a versenyeztetés előtt legalább 8 nappal.

(8) A pályázó személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a pályázók számára a bérbeadó harmadik személy részére tájékoztatást nem adhat.

(9) A pályázat elbírálásának módja a versenyeztetés, amely nyilvános.

(10) A pályázat nyertese az, aki vállalja e rendeletben megállapított lakbér leghosszabb időre történő megfizetését egy összegben előre.

(11)⁶ Több azonos ajánlatot tevő közül a pályázat nyertesét a Képviselő-testület választja ki a következő szempontok alapján:

(12) A bérbeadó a nyertes személlyel bérleti szerződést köt.

(13) A nyertes pályázó 8 napon belül visszaléphet. Visszalépése esetén a pályázat nyertese a soron következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő.

(14) Eredménytelennek kell tekinteni a pályázatot, ha:

(15) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

11. § (1) A város népességmegtartó erejének megtartása, javítása és szakember ellátottság folyamatos biztosítása érdekében bérlemény „Esély Otthon” pályázat (a továbbiakban: pályázat) keretében biztosítható.

(2) A pályázat keretében biztosított bérlemény bérlője 15-35 év közötti fiatal lehet, és a fiatal (vagy a család, pár legalább egyik tagja) foglalkoztatási jogviszonnyal kell hogy rendelkezzen, vagy egyéni vállalkozói, illetve főállású őstermelői tevékenységet kell hogy folytasson (önfoglakoztatás), vagy képző intézménnyel hallgatói jogviszonyban kell állnia

(3) Az önkormányzat vezető tisztségviselői, önkormányzati Képviselő-testület tagjai, valamint az előbbiek Ptk. szerinti közeli hozzátartozói a pályázati eljárásban nem vehetnek részt, velük bérleti szerződés nem köthető.

(4) Egy fiatal vagy pár, illetve család legfeljebb kettő éven keresztül lehet bérlője a bérleménynek.

12. § (1) Az Önkormányzattal, az Önkormányzat költségvetési szervével, valamint az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társasággal közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személlyel – akinek az alkalmazása az intézmény, gazdasági társaság szakember ellátásának biztosítása céljából, vagy közérdekű célból indokolt – lakásbérleti jogviszonnyal létesíthető.

(2) Szakember elhelyezése céljára lakást az (1) bekezdés szerinti jogviszony betöltésének időtartamára lehet bérbe adni.

(3) A bérleti jogviszony megszűnik a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével.

(4) Önkormányzati bérlakás szakemberek elhelyezése céljából történő bérbeadására a rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(5) A bérlő kijelölését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatát ki kell kérni.

13. § (1) Szociális intézményből elbocsátott személy kérelmére – amennyiben korábbi bérleti jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg – az önkormányzat köteles soron kívül a korábbi jogviszonyával azonos komfort fokozatú lakást biztosítani.

(2) Nem áll fenn az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a szociális intézményből elbocsátott személlyel szemben, ha a korábbi bérleti szerződés megszüntetésétől számított egy éven túl bocsátották el a szociális intézményből.

13/A. § (1) Azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet, vagy egészséget, testi épséget veszélyeztető lakhatással kapcsolatban felmerülő körülmény esetén ideiglenes elhelyezés biztosítható maximum 2 éves időtartamra, mely indokolt esetben egy alkalommal 2 évvel meghosszabbítható, amennyiben az ideiglenes intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet továbbra is fennáll, és a (4) bekezdés szerinti önhibáján kívüli okból eredő élethelyzet megállapítható.

(2) Az (1) bekezdés alapján biztosított lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésével egy időben az elhelyezettnek az 5. § (1) bekezdés szerinti lakásigénylést be kell nyújtania.

(3) Amennyiben az ideiglenesen elhelyezett személy a 2 év, a meghosszabbítás eredményeként a 4 év lejártát követően önhibáján kívüli okból a lakhatását nem tudja megoldani és megfelel az 5. § - 7. § -okban foglaltaknak a bérlővel határozatlan tartamú bérleti szerződést kell kötni.

(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában önhibáján kívüli élethelyzetnek minősül:

14. § (1) A lakásbérleti szerződés megkötésének feltétele, a szerződésben foglalt feltételek vállalása.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót a felek között létrejövő bérleti szerződés tartalmának meghatározására.

(3) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni melyet a bérlő a leltáron aláírásával elismert. Az átadáskor észlelt rendeltetésszerű használatot akadályozó hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérbeadó és a bérlő megállapodhat, hogy a szükségesen felmerült és igazolt költségeit – a bérleti szerződésben rögzített módon – a bérleti díjban érvényesíti.

(4) Az Ltv. -ben megállapított és bérbeadót terhelő kötelezettségek bérlő által történő teljesítése esetén a szükséges és igazoltan felmerült költségeket a bérlő – külön megállapodás alapján – a bérleti díjba érvényesíthető.

(5) A bérlő a lakást rendeltetésszerűen köteles használni és tisztán tartani, a lakás használata során köteles eleget tenni a lakás használatának feltételeit szabályozó egyéb jogszabályi rendelkezéseknek.

(6) A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségének a közműszolgáltatóval kötött szerződésben jogi helyzetétől függetlenül köteles eleget tenni.

(7) A bérlő köteles gondoskodni szükség szerint a lakás burkolatainak, ajtajainak és ablakinak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. Köteles továbbá a lakás használatával összefüggő szolgáltatások díjait folyamatosan fizetni.

(8) A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez a bérbeadó előzetes hozzájárulása és – jogszabályban meghatározott esetekben – építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges. Ha az átalakítási, korszerűsítési munkálatok a bérlő átmeneti kiköltöztetésével végezhető el, a bérleti jogviszony szüneteltetését annak időtartamát a bérlő és a bérbeadó közösen állapítja meg és biztosítja az Ltv. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő csereelhelyezést. Amennyiben a felújítás folytán a lakás komfortfokozata megnövekedett, úgy bérlő köteles a lakás új komfortfokozata szerinti lakbért megfizetni.

(9) Az ingatlanon lévő, valamint a lakáshoz tartozó udvar jó karbantartása minden esetben a bérlő kötelezettsége.

(10) A bérlő a szükséges rovar – és rágcsálóírtást köteles elvégeztetni.

(11) Az épületben, lakásban, ezek berendezéseiben a bérlő magatartásából eredően keletkezett hiba, kár megtérítése a bérlőt terheli.

(12) A bérlő az esetleges meghibásodásokról, valamint a rendeltetésszerű használatot akadályozó ok, körülmény fennállásáról haladéktalanul köteles a bérbeadót értesíteni.

(13) A lakást a bérleti jogviszony megszűnését követően leltárral kell visszavenni. A leltár tartalmazza a lakás és a lakberendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat, a lakás bérbeadáskori állapotától való eltéréseket. A leltárt a jelen lévő felek írják alá. Amennyiben a volt bérlő az aláírást megtagadja, ezt a tényt a leltárra fel kell jegyezni.

15. § (1) A bérbeadó évente két alkalommal köteles a helyszínen- a bérlő szükségtelen háborítása nélkül- ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlői kötelezettségek teljesítését. A bérleti szerződésnek az évenkénti két ellenőrzés tényét, illetve a bérlő tűrési kötelezettségét a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell. A tűrési kötelezettség nem teljesítése rendkívüli felmondási ok.

(2) Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni és azt meg kell küldeni az ellenőrzésben érdekelteknek, és az abban érintett személyeknek.

(3) Az ellenőrzés utáni döntést az ellenőrzéstől számított 30 munkanapon belül meg kell hozni.

(4) A bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni. Ezt a feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A távollét okának fennállását hitelt érdemlő módon (orvos, munkáltató, tanintézet, más okirat) kell igazolnia. A két hónapot meghaladó indokolatlan távollét szerződésszegésnek minősül és megalapozza a bérleti szerződés felmondását.

(5) A bérleti szerződés (4) bekezdés szerinti okból történő felmondása esetén a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalának költségei a bérlőt terheli.

16. § (1)⁸ A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt a lakás használatáért bérleti díjat (lakbér) köteles fizetni, abban – az 5. § illetve 13. § alapján történő bérbeadás kivételével – lakbértámogatás nem érvényesíthető.

(2) A lakások bérleti díjának mértéke a lakás komfortfokozatához, nagyságához és a településen belüli elhelyezkedéséhez igazodik.

(3) A lakbér mértéke névjegyzék alapján, szociális jogcímen:

(4) A lakbér mértéke önköltséges bérbeadással:

(5) A lakbér mértéke versenyeztetés útján piaci alapon:

(6) A lakbér mértéke: pályáztatási eljárás keretében: „Esély Otthon” pályázat keretében ingyenes.

(7) A lakbér mértéke közérdekű célból történő elhelyezés:

(8) Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése

(9) A külön szolgáltatás díját a bérbeadó a bérleti szerződésben határozza meg.

(10) A jogcím nélküli használó a használat kezdetétől kezdődően a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.

(11) A jogcím nélküli használó az ilyen lakás használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles fizetni.

(12) Az emelt használati díj mértéke:

(13) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése érdekében polgári peres eljárást kezdeményezni.

17. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatja az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket. Bérlő köteles a befogadást bérbeadónak haladéktalanul írásban bejelenteni.

(2) A bérlő az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyeket írásban – postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályiról szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – a benyújtott kérelmére a bérbeadó hozzájárulás alapján fogadhatja be.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha

(4) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személy a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthat igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatja, a lakásból köteles kiköltözni és elhelyezésére nem tart igényt. Ezen feltételek elfogadásáról a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell a befogadandó személynek.

(5) A befogadás tényével a befogadott nem válik bérlőtárssá, azonban a lakásra vonatkozó fizetési kötelezettségek vonatkozásában a bérlővel egyetemlegesen felel.

(6) Amennyiben a bérlő az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, a lakásbérletti jogviszonyt bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondja.

(7) Bérbeadó (6) bekezdés szerinti felmondási jogának gyakorlása előtt köteles a bérlőt 15 napos határidő tűzésével felhívni, hogy a jogszabályellenes helyzetet szüntesse meg. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt felmondja.

18. § (1) A bérlő határozatlan időre bérbeadott lakás esetében a lakás bérleti jogának folytatására vonatkozóan tartási szerződést köthet, melyhez előzetesen a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

(3) A bérbeadó a hozzájárulást megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket egyéniesítve köteles vizsgálni és valamennyi feltétel együttes megléte szükséges.

19. § (1) Az önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A határozott idejű, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig biztosított bérlemény nem cserélhető el.

(3) A lakáscsere szerződéshez – amelyet írásba kell foglalni – csak akkor lehet hozzájárulni, ha a leendő bérlő vállalja az eredeti bérlővel kötött bérleti szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését.

(4) A lakáscseréhez kért hozzájárulást meg kell tagadni, ha:

(5) Ha a szerződő felek másképp nem állapodnak meg, az eredeti bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást elhagyni.

(6) A hozzájárulást írásban kell megadni, melyben tájékoztatni kell a cserepartnert a bérlői kötelezettségekről és a lakbér összegéről.

20. § (1) A bérbeadó az albérletbe adáshoz csak akkor járulhat hozzá, ha a bérlőnek indokolt okból – átmenetileg nincs szüksége az 1 szobát meghaladó lakrészre. Indokolt oknak tekinthető, ha a bérlő

(2) Az albérletbe adás időtartama nem lehet több mint 2 év.

(3) Versenyeztetés útján szerzett bérlemény 5 éves időtartamra adható albérletbe.

(4) Bérbeadói hozzájárulás mellőzésével történő albérletbe adás, a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony felmondásának jogkövetkezményével járhat.

21. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakásokra bérlőtársi szerződés köthető a lakás bérbeadását megelőzően, vagy a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt.

(2) Bérlőtársi jogviszony létesíthető a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs egybehangzó akaratnyilvánításával, írásban foglalt megállapodással.

(3)¹⁰ A bérbeadó, a bérlő és vele együtt lakó szülője (örökbefogadó vagy mostoha és nevelő szülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a bérlő vagy szülője a másik általi ápolásra, gondozásra szorul, önálló életvitelre nem képes és e tényt szakorvosi dokumentációval igazolja.

(4) A bérbeadó, a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadó, a mostoha vagy nevelt gyermek), valamint jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtárs szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, vagy az unoka

(5) Az önkormányzati lakásra élettárssal a bérlő és az élettárs közös kérelmére akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha

(6) A bérbe adott lakás esetében nem köthető meg bérlőtársi szerződés, ha a bérlőtársi szerződés útján bérlőtársnak javasolt személy másik, beköltözhető lakással rendelkezik. Beköltözhető lakásnak kell tekinteni a másik lakást akkor is, ha a harmadik személy részére bérbeadás vagy szívességi használat formájában van hasznosítva.

(7) A versenyeztetés útján szerzett bérleti jogra bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha a majdani bérlőtárs külön írásos nyilatkozatban vállalja bérbeadó felé a bérlő által vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését.

(8) A megüresedett társbérleti lakrészt ismételten önálló bérletként bérbe adni nem lehet.

(9) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban jogszerűen visszamaradt társbérlő részére – kérelmére – kell biztosítani, amennyiben jelen rendeletben szabályozott feltételeknek megfelel és a társbérlet a megüresedéstől számított egy éven túl keletkezett.

22. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik a bérleti szerződésben meghatározott időpontban, vagy feltételt bekövetkezésének napján, ha az nem kerül meghosszabbításra.

(2) A szerződésben meghatározott idő lejárata előtt is megszűnik a lakás bérleti jogviszony:

(3) A bérlő halála esetén a lakásban visszamaradó hozzájárulás nélkül befogatható személyek a lakásbérleti jogot az alábbi sorrendben folytathatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, a bérlő szülője feltéve, ha megfelel az önkormányzati lakás bérbeadásra vonatkozó feltételeknek.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben írtak szerinti bérleti jog folytatása nem történik meg az elhunyt bérlő örököse köteles a lakást leltár szerint, rendeltetésszerű használatban alkalmas állapotban a bérbeadónak átadni.

(5) A határozatlan időre kötött bérleti szerződést a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszüntethetik.

(6) A bérleti jogviszony megszüntetés esetén a bérlő pénzbeli térítésben nem részesül.

(7) A bérleti szerződés a tulajdonos részéről egyoldalúan felmondható. Az egyéb felmondási okokat az Ltv. 24. § -26. § -a tartalmazza.

23. § (1) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

(3) A Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet a lakásigénylésekről. A nyilvántartás 5. § (5) bekezdés szerinti adatokat tartalmazza.

24. § (1) Önkormányzat tulajdonában álló helyiséget a (2) bekezdésben említett kivétellel csak pályázat útján lehet bérbe adni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően két eredménytelen pályáztatást követően a helyiség pályázaton kívül bérbe adható közérdekből, a helyi közszolgáltatások biztosítása, kötelező elhelyezési feladatok megoldása, vagy a város kereskedelmi ellátásának fejlesztése érdekében.

25. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) A helyiségek tevékenységhez kötötten is bérbeadhatók.

(3) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon legalább 15 napig kifüggesztve, közszemlére kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján.

(4) A pályázati ajánlatot írásban, vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

(5) A pályázaton csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(6) A licitálás nyilvánosan történik, de rendbontás esetén a nyilvánosság kizárható.

(7) A licitálás alapja a Képviselő-testület által határozatban megállapított bérleti díj.

(8) A licit összege nem lehet kevesebb, mint a havi bérleti díj 20 %-a.

(9)¹⁴ A pályázat nyertese az, aki a legmagasabb összegű helyiségbérre tesz ajánlatot.

(10) Amennyiben a licittárgyaláson a licitálók azonos bérleti díjra tesznek ajánlatot, a bérleti jogot sorshúzással kell eldönteni.

(11)¹⁵ Amennyiben a helyiség pályázaton kívüli bérbeadására kerül sor a 28. § (2) bekezdés szerinti óvadékot meg kell fizetni.

26. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2) Nem követelheti a bérlő a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak, tevékenységnek a megfelelő állapotban kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(3) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha

(4) A bérlő a helyiség bérleti jogát – bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával – másra átruházhatja.

(5) A helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodás – annak megkötésétől számított 15 napon belül – a bérlő köteles a bérbeadói hozzájárulás megadása iránti kérelemhez csatolni.

(6) A megállapodásnak tartalmazni kell:

(7) A bérbeadói hozzájárulás nélkül történő bérleti jog átruházása a bérleti jogviszony felmondásának alapjául szolgál.

(8) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha az átvevő:

(9) A bérbeadó hozzájárulás megadását önkormányzati érdekből megtagadhatja, ha:

27. § A bérlő köteles gondoskodni:

28. §¹⁶ (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti díját a Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékot kell fizetni. Az óvadék a bérlő által okozott és meg nem térített károk, valamint a vállalt és nem teljesített kötelezettségek fedezésére szolgál. A szerződés tartama alatt az óvadék részben vagy egészben történő felhasználása esetén a bérlő köteles haladéktalanul az óvadékot az eredeti összegre kiegészíteni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani. Az óvadék igénybevétele a bérbeadó szerződésszegés esetén megillető egyéb jogait nem érinti. A bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvadék igénybe nem vett összegét kamatmentesen vissza kell fizetni.

(3) Az óvadék összege a havi bérleti díjjal azonos összeg, amelynek megfizetése a bérleti szerződés megkötésének feltétele. A helyiségbérleti szerződés megszűnését követően – amennyiben a bérlőnek nincs bérleti díj tartozása, közüzemi, kommunális díj hátraléka és a helyiség állagának rendeltetésszerű helyreállítása és tisztasági festése megtörtént – a bérbeadó az óvadékot a megszűnéstől számított 15 napon belül visszafizeti a bérlő részére.

29. § A helyiség átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

30. § (1) A helyiség bérleti joga csak másik, a város területén lévő helyiség bérleti jogára cserélhető el.

(2) A cseréhez a bérbeadó akkor járulhat hozzá, ha:

(3) A helyiség cseréjéhez a hozzájárulást meg kell tagadni, ha a 26. §.(8) és (9) bekezdésében írtak megállapíthatóak.

(4) A bérbeadói hozzájárulás nélkül végrehajtott csere a bérleti szerződés felmondásának alapjául szolgál.

(5) A cseréhez történő bérbeadói hozzájárulás csak akkor adható meg, ha az eredeti bérlő díjtartozás nem terheli.

(6) A bérleti jogviszony közös megegyezéssel csak akkor szüntethető meg, ha a bérlő csereelhelyezést vagy pénzbeli térítést nem kér.

31. § A bérbeadó nyilvántartást vezet a helyiségekről, mely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a pályázati kiírásban szerepeltek.

34. § Ez a rendelet 2023. május 1-jén lép hatályba.