1. § (1) A rendelet hatálya Szendrő Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.

(2) A rendeletet a hatálybalépését követően kötött lakásbérleti szerződésekre kell alkalmazni. A rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződésekre a rendelet kizárólag akkor alkalmazható, ha összességében nézve a bérlőre kedvezőbb feltételeket állapít meg.

2. § A rendeletben használt fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerint kell értelmezni.

3. § Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek esetében a bérbeadói feladatok ellátásával – a rendeletben meghatározott kivételekkel - az önkormányzati fenntartású Szendrői Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezetet (a továbbiakban: GAMESZ), mint bérbeadót (a továbbiakban: Bérbeadó) bízza meg. Bérbeadó gyakorolja a jelen rendeletben foglaltak szerint a bérbeadói jogokat és teljesíti a bérbeadóra háruló kötelezettségeket, valamint ellátja az ezekkel kapcsolatos feladatokat.

4. § Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú lakásállomány karbantartása, a felújítási munkálatok finanszírozása érdekében Lakásfelújítási Alapot hoz létre, melynek bevételeit az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásából befolyt, elkülönített számlán kezelt bérleti díjak képezik.

5. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakást (továbbiakban: bérlemény)

6. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő közötti írásbeli szerződés hozza létre.

(2) A bérleti szerződésnek az alábbi tartalmi elemeket kell tartalmaznia:

7. § (1) A szerződés - a felek közötti megállapodástól függően – határozott időre, határozatlan időre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig hozza létre a bérleti jogviszonyt.

(2) Önkormányzati lakás határozott időre minimum 1 évre, maximum 5 évre- adható bérbe. Az öt éves időtartam a bérlő kérelmére többször is meghosszabbítható.

8. § Önkormányzati lakás nem lakás céljára önkormányzati érdekből csak kivételesen, Képviselő- testület egyedi döntése alapján adható bérbe. A kérdésben Képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

9. § (1) A bérleményt jogszerűen kizárólag a bérlő, és az arra jogosult használhatja. A bérlő az önkormányzati lakást a (2) bekezdésben foglaltak kivételével nem hasznosíthatja, azt tovább bérbe vagy albérletbe nem adhatja.

(2) Külön kérelem alapján, egyedi elbírálás keretében Bérbeadó engedélyezi a bérlemény lakás céljára történő bérbe, vagy albérletbe adását.

(3) Bérbeadó az albérletbe adáshoz akkor járul hozzá, ha az albérletbe adás után a lakásban jogszerűen tartózkodó személyek száma nem haladja meg a hat főt. Bérbeadó a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérését követően járul hozzá a lakás albérletbe adásához.

(4) A bérleti szerződés megszűnése esetén Bérbeadónak az albérlővel szemben elhelyezési kötelezettsége nincs.

10. § (1) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén Bérbeadó a befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.

(2) Amennyiben a lakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően olyan személy marad, aki sem az Ltv., sem pedig jelen rendelet alapján nem tarthat igényt másik lakásra, köteles a lakást a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül elhagyni. Ha a személy a lakást nem hagyja el, jogcím nélküli használónak tekintendő.

11. § (1) Az a személy, aki a lakást érvényes jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbér összegével megegyező mértékű lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére megfizetni. A jogcím nélküli lakáshasználat második hónapját követő naptól a használati díj kétszeresét, 1 év eltelte után a háromszorosát kell megfizetni a lakás kiürítésének a napjáig.

(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a lakáshasználat megszűnik. A lakást a jogcím nélküli lakáshasználó a lakáshasználat megszűnésére és a lakás elhagyására való felszólítás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles rendeltetésszerű állapotban átadni.

(3) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

12. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti. Az erről szóló megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzett munkák:

(2) A bérleti szerződésben rögzített, bérlő által elvégzett munkák, beszerzett berendezések igazolt költségeit a bérlő lakbérbeszámítás útján érvényesítheti.

13. § Amennyiben a bérbeadó kötelezettségei közé tartozó munkálatok csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkálatok időtartamára szünetel. A szünetelés időtartama a 2 hónapot nem haladhatja meg.

14. § A bérlő lakáscsere szerződést kizárólag Bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapján köthet.

15. § A bérbeadó és a bérlő részletes jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződés tartalmazza.

16. § (1) A bérlő a bérleménybe más személyt kizárólag Bérbeadó írásbeli hozzájárulása birtokában fogadhat be.

(2) Nem kell Bérbeadó hozzájárulása a bérlő által az Ltv 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyek befogadásához.

(3) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell a Közös Önkormányzati Hivatalhoz benyújtani.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

(5) A befogadáshoz szükséges hozzájárulás akkor adható meg, ha

17. § (1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kérhetik a bérbeadótól.

(2) Bérlőtársi szerződés azzal a nagykorú személlyel köthető, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhat és a befogadástól számított egy év óta életvitelszerűen együtt lakik a lakásban.

(3) Bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, ha:

(4) A bérlőtársi jogviszony létesítésének kérdésében a Képviselő-testület dönt.

(5) A bérlő kérelmére bérlőtársi szerződés létesíthető akkor is, amennyiben a leendő bérlőtárs és a bérlő írásban nyilatkozik, hogy közöttük az élettársi viszony legalább 1 éve fennáll.

18. § Valamely társbérlő bérleti jogának megszűnése esetén a lakásban lévő megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlőnek fel kell ajánlani a fennálló lakásbérleti szerződés feltételeivel - a lakbér és a külön szolgáltatási díjak kivételével - úgy, hogy az egész lakásra önálló bérleti jog keletkezzen.

19. § (1) A lakásbérleti jog folytatására az jogosult, aki a Ltv. 32. § -ban foglalt követelményeknek megfelel.

(2) A lakásban a bérlő halála után visszamaradt olyan személy, aki a Ltv-ben és e rendeletben foglaltak értelmében a lakásbérleti szerződés folytatására nem jogosult, az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

(3) A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására jogosulttal azonos feltételek mellett, kérésére bérleti szerződés köthető.

20. § (1) Bérbeadó a lakást a Lkt. 7. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tisztán, helyreállított állapotban, leltár szerint köteles a bérlő használatába átadni. E körben a bérbeadó gondoskodik a lakás festéséről, mázolásáról, illetve a szerződésben foglalt feltételek teljesítéséről.

(2) A helyszínen készült leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt - észrevételeinek írásbeli rögzítésével együtt - a leltár aláírásával ismeri el.

(3) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

21. § Amennyiben a Lkt. 9. § (1) bekezdésében foglaltakban megállapodás születik, akkor a bérlő jogosult a felmerülő és bérbeadó által a beruházások megkezdése előtt írásban elismert - luxus jellegű költséget nem tartalmazó - költségeinek mindenkori bérleti díjba történő beszámítására.

22. § A bérlő az azonnali beavatkozást igénylő munkát a bérbeadó írásbeli felszólítása nélkül is elvégezheti vagy szakemberrel elvégeztetheti Bérbeadó egyidejű értesítésével.

23. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni. Ha a lakást a bérlő két hónapot meghaladó időre indokolatlanul elhagyja, Bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondására jogosult. A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, megadni távolléte idejére az elérhetőségét és gondoskodni a lakásba történő bejutás módjáról az esetleges károk megelőzése céljából.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a 2 hónapot meghaladó indokolt távollét esetei, amennyiben a bérlő azért van távol, mert

24. § A bérlő önkormányzati bérlakásban kizárólag Bérbeadó hozzájárulásával, az általa megszabott feltételek betartásával tarthat háziállatot.

25. § A bérlő köteles a bérleti szerződésben megállapított bérleti díjat, illetve a lakás használata során felmerült (köz)szolgáltatások díját megfizetni közszolgáltató részére.

27. § (1) Bérlő köteles gondoskodni az épület, valamint az épületet körülvevő telekrészek, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, és közös területek tisztán tartásáról, szükség szerinti megvilágításáról, valamint a háztartási szemét elszállíttatásáról.

(2) Bérlő köteles a bérleti jogviszony ideje alatt megszerzett védendő fogyasztói jogosultságát 15 napon belül bejelenteni Bérbeadó részére.

28. § Bérbeadó köteles gondoskodni a Ltv. 10. § (1) bekezdésben előírtakon túl a lakásban lévő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról, vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról.

29. § (1) Bérbeadó szükség szerint, de legalább évente egy alakalommal köteles ellenőrizni a lakás gondos és rendeltetésszerű használatát, valamint a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzés a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül munkanapokon 8-20 óra között végezhető.

(2) Bérbeadó bejelentésre, vagy az arra okot adó körülmény tudomására jutása esetén Bérlő előzetes értesítésével ellenőrzi jogosult az ingatlanhasználatot. Ilyen bejelentés vagy körülmény lehet a lakás, az épület vagy azok részeinek rendeltetésellenes használatára, a bérlő szerződésszegő magatartására vonatkozó adat.

(3) A rendeltetésszerű használat és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során a bérlő köteles a bérbeadónak írásban igazolni, hogy a közüzemi szolgáltatók felé közüzemi díjtartozása nem áll fenn.

(4) Az ellenőrzések megállapításairól GAMESZ évente beszámol a Képviselő- testület számára.

30. § Bérbeadó köteles a bérlőt a bérleti szerződés módosításáról, valamint a bérleti díj összegének módosulásáról írásban vagy hirdetmény útján értesíteni legalább 30 nappal megelőzően.

31. § (1) A bérlő a bérleményt és a lakáshoz tartozó helyiségeket a Ltv. 17. § (1) bekezdésén felül tisztán, beköltözhető állapotban köteles visszaadni. A lakás visszaadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérlő köteles gondoskodni. Ha a bérlő e kötelezettségét nem teljesíti, a bérbeadó a szükséges munkát helyette és költségére elvégzi.

(2) A lakás visszaadásakor a bérlő köteles gondoskodni az energia és egyéb közüzemi lakásüzemeltetéssel kapcsolatos költségek elszámolásáról.

32. § (1) Az önkormányzati lakás használatáért a használat időtartamára a bérlő lakbért köteles fizetni.

(2) A fizetendő lakbér mértéke:

(3) A lakbér nem tartalmazza az Ltv. szerinti külön szolgáltatások, a lakás közüzemi díjait, melyeket a bérlő a bérleti díjon felül köteles fizetni.

(4) A bérlő az általa fizetendő lakbért havonta előre, minden hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

33. § Szociális bérlakás lakbérét komfortfokozata alapján a 32.§ (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően kell megállapítani oly módon, hogy a komfortfokozatokra jellemző díjtételek közül az eggyel alacsonyabbat kell alkalmazni.

34. § (1) A bérbeadó az önkormányzati rendelet módosításával jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a rendelet hatályba lépésének napjával.

(2) Amennyiben a bérlő a módosított díjjal nem ért egyet, jogosult a bérleti szerződést felmondani, vagy a Ltv. 6.§ (2) bekezdésében foglalt eljárást kezdeményezni.

35. § A lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete szabályozza.

36. § A lakásbérleti szerződés – az alábbi rendelkezésekre is figyelemmel - a lakástörvény vonatkozó rendelkezései szerint szűnik meg.

37. § (1) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

(2) A bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel megszüntetheti a határozott időre kötött bérleti szerződést, feltéve, hogy a bérlő másik bérlakásra nem tart igényt.

(3) A határozatlan időre kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel akkor szüntethető meg, ha a bérlő alacsonyabb komfortfokozatú, illetve kisebb méretű bérlakás bérbeadását kéri. Nem szüntethető meg a jogviszony, amennyiben a bérlőnek fennálló bérleti díj, és/vagy közüzemi díjtartozása van.

38. § (1) Bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződést a lakás felújítása, karbantartása, korszerűsítése, lebontása céljából jogosult felmondani. Ilyen esetben másik, a bérelt lakással azonos, vagy magasabb komfortfokozatú cserelakást köteles a bérlő részére felajánlani. Amennyiben a felajánlott cserelakást a bérlő nem fogadja el, részére olyan mértékű pénzbeli térítést kell fizetni, ami fedezi hasonló lakás bérleti díját és a költözés indokolt költségét.

(2) Bérbeadó a bérleti szerződést 30 napos felmondási idővel, a hónap végére felmondja, amennyiben a bérlő őt terhelő kötelezettségét vétkesen megszegi, 3 hónapi vagy azon túli lakbér-, illetve közüzemi díjtartozást halmoz fel.

(3) A bérbeadó felmondhatja a szerződést akkor is, ha a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával befogadható személyt a hozzájáruló nyilatkozat nélkül fogad be.

(4) Az egyéb felmondási okok körét a Ltv. 24-26. § szabályozza.

39. § (1) Társbérlet megszűnése esetén a megüresedett lakásrészre, illetve a közös helyiségrészre a visszamaradt társbérlővel a bérbeadóhoz benyújtott kérelemre lehet szerződést kötni, amennyiben vállalja a megnövekedett lakás alapterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem vállalja, a bérbeadó a lakásban visszamaradó társbérlő(k) lakásbérleti szerződését köteles a társbérlet megszűnése napján 15 napos határidővel felmondani.

(3) A bérbeadó a szerződés megszűnte után a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére kötelezettséget a jogszabályban kötelezően előírt eseteken kívül nem vállalhat. Ezt a bérleti szerződésben ki kell kötni.

40. § (1) A lakásbérleti jogviszony bérlő általi felmondása nem tekinthető a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének, ezért a bérlőt sem cserelakás, sem pénzbeli térítés nem illeti meg.

(2) A bérlőtársi vagy társbérlői szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy másik lakásban való elhelyezésére a bérbeadó elhelyezési kötelezettséget nem vállal.

(3) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ltv-ben, illetve e rendeletben meghatározott kivételekkel a bérbeadó az együtt költöző és befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.

41. § (1) Önkormányzati lakás szociális rászorultság alapján kérelemre, kizárólag határozott időre adható bérbe.

(2) Szociális helyzet alapján lakásbérleti jogviszony az arra való jogosultság fennállásáig, de legfeljebb 5 évre hozható létre.

(3) Amennyiben a bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyai változatlanul megfelelnek az előírt feltételeknek, akkor kérelmére vele öt évre újabb bérleti szerződést kell kötni. Az erre irányuló kérelmet a határozott idő letelte előtt 30 nappal kell benyújtani.

42. § (1) Szociálisan rászorultnak az a nagykorú kérelmező tekinthető, aki esetében az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

(2) Jövedelemcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmező vagy házastársa, élettársa által fizetett tartásdíj összegét.

43. § (1) A szociális rászorultság fennállását a kérelmező igazolni köteles.

(2) Bérbeadó a jogosultsági feltételek fennállását barmikor ellenőrizheti. Amennyiben a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, akkor a lakást 30 napon belül rendeltetésszerű állapotban vissza kell adnia.

(3) Aki valótlan adatokat közöl, vagy valós adatokat elhallgat, vagy más módon a kérelem elbírálóját megtéveszti, vagy tévedésben tartja annak bérleti jogviszonya megszűnik és 5 évig önkormányzati lakás bérletére igényjogosultak közül magát kizárja.

44. § (1) Szociális helyzet alapján lakásbérleti jogviszony nem hozható létre azzal a személlyel,

(2) A szociális bérlakás alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe:

45. § (1) A szociális bérlakásokat sürgősségi sorrend figyelembe vételével kell bérbe adni.

(2) A sürgősségi sorrendet a rendelet 1. mellékletében foglalt szempontok alapján a Szociális és Ügyrendi Bizottság állapítja meg.

46. § (1) Közérdekű célból önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatallal, vagy annak intézményeivel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll.

(2) A település érdekében önkormányzati bérlakás biztosítható különösen

47. § Az önkormányzati lakások közül közcélú jelleggel kell bérbe adni a lakástörvény hatálybalépésekor szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati lakásokat.

48. § (1) Az önkormányzati lakás közcélú jelleggel meghatározott időre, legfeljebb a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, illetve a munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(2) A képviselő-testület a bérlő kérelmére egyedi ügyben hozott határozata alapján engedélyezheti a lakásbérleti jogviszony (1) bekezdésben meghatározott időtartamon túli fenntartását.

49. § (1) Az önkormányzati bérlakás iránti igény elbírálása Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A benyújtott kérelmek elbírálásánál előnyt jelent, ha:

50. § Az önkormányzati bérlakás igénybevételére való jogosultság megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

51. § A szociális és közérdekű célra nem hasznosított - szabad – önkormányzati lakás bérbeadása piaci viszonyok alapján történik.

52. § (1) Az 51. § szerinti lakásokat Bérbeadó nyilvánosan meghirdetett pályázat útján hasznosítja. A kiírt pályázatokat helyben szokásos módon kell közzétenni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázatokat írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell azokat az adatokat, melyek azt igazolják, hogy a pályázó a kiírt pályázati feltételeknek megfelel, továbbá a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.

(4) Bérbeadó a beérkező bérleti ajánlatok közül a számára gazdaságilag legkedvezőbbet fogadja el, a lakást annak adja bérbe, aki a bérleti díjat előre a leghosszabb időtartamra megfizeti.

(5) A benyújtott és a feltételeknek megfelelő pályázatokat rangsorolni kell. Amennyiben a pályázat nyertese visszalép, a soron következő pályázóval kell a szerződést megkötni.

(6) A kiíró a pályázati kiírást érvénytelenné nyilváníthatja.

53. § (1) Önkormányzati lakás piaci viszonyok alapján történő bérbeadásakor a bérleti szerződést legalább egy évre, de legfeljebb 5 évre lehet megkötni. A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.

(2) A meghatározott idő lejárta után a bérlőt - azonos mértékű ajánlat esetén - előbérleti jog illeti meg.

(3) A határozott idő elteltével a bérlő kérheti a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását. A szerződés legfeljebb annyi időre hosszabbítható meg, amennyi időtartamra az alapszerződést kötötték. Az erre irányuló kérelmet a határozott idő letelte előtt 30 nappal benyújtani.

54. § Önkormányzati lakás piaci viszonyok alapján történő bérbeadása során előnyt élveznek azok a fiatal házaspárok, akik a városban kívánnak letelepedni.

55. § (1) Az Önkormányzati lakás jogszerű bérlőjének halála esetén az a személy, akit a lakástörvény, és ezen rendelet rendelkezései alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, amennyiben a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az önkormányzati lakás bérlőjének halála esetén a lakásban visszamaradt eltartó a lakásbérleti jogot a Ltv. 32. §-ában meghatározott követelmények teljesülése esetén folytathatja.

56. § A bérbeadónak az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulása a lakástörvény vonatkozó rendelkezései alapján történhet.

57. §⁴ (1) Bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő – e rendelet szerinti – bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(2) Önkormányzati lakásbérlemények cseréje során határozatlan idejű bérleti szerződés esetén kizárólag határozatlan idejű, a határozott idejű bérleti szerződés esetén pedig kizárólag határozott idejű bérleti szerződést kell kötni.

(3) A csereszerződés eltérő rendelkezése hiányában Bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást Bérlővel együtt elhagyni.

58. § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérleti szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

59. § (1) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása nyilvánosan meghirdetett pályázat útján történik.

(2) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével, illetve az általa megjelölt személlyel, mint bérlőtárssal kell megkötni a pályázati tárgyalástól számított 8 napon belül.

60. § (1) Helyiség bérletére természetes személy, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, gazdasági társaság, civil szervezet vagy egyház jogosult.

(2) Bérbeadáskor előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki a településen székhellyel rendelkező gazdasági szervezet, lakóhellyel rendelkező egyéni vállalkozó, továbbá azt a helyi civil szervezetet, egyházat, amely munkáját a település egészének érdekében végzi.

61. § Helyiség bérletére határozott idejű, legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződés köthető.

62. § (1) Bérbeadó a meghirdetett, megtekintett állapot szerint adja át a helyiséget, mely állapotot, a mérőóra állását és a kapcsolódó megállapításokat a felek jegyzőkönyvben rögzítik.

(2)⁵ Felek erre irányuló megállapodása alapján a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

63. § Bérbeadó kötelezettsége az épület külső és fő épületszerkezetének felújítása.

64. § (1) A bérlő kötelezettsége:

(2) Az átalakítási munkálatokhoz a bérlő köteles Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulását megkérni, valamint a hatósági engedélyek beszerzéséről gondoskodni.

(3) A bérlő Bérbeadó hozzájárulásával más személyt a helyiségbe akkor fogadhat be, ha azonos vagy hasonló jellegű tevékenységet folytatnak és a helyiségre bérlőtársi szerződést kötnek.

65. § Valamelyik bérlőtárs bérleti jogviszonyának megszűnésével a szerződés szerinti többi bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.

66. § (1) A helyiség kizárólag Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával adható albérletbe. A hozzájárulást az albérleti szerződés megkötését megelőző legalább 30 nappal korábban kell Bérbeadótól megkérni a szerződés tervezetének becsatolásával.

(2) A bérlő, a számára átmenetileg felesleges, a helyiség 50 %-át meg nem haladó helyiségrészt Bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adhatja, ha a helyiség rendeltetése ezáltal nem változik, és az albérlet időtartamától függően az alábbi vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti Bérbeadó részére:

67. § (1) A bérlő a helyiséget kizárólag a bérleti szerződésben meghatározott célra használhatja.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogát másra át nem ruházhatja, a helyiséget kizárólag másik önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre cserélheti.

(3) Helyiség lakás céljára nem adható bérbe.

68. § A helyiséget az eredeti, átadott állapot szerint kell visszaadni, kivéve, ha abban a felek másként állapodtak meg, vagy ha abban további, a bérlőt terhelő felújítási, karbantartási kötelezettségek elvégzésre kerültek.

69. § (1) Lakás illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről Képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítésre történő kijelöléshez szükséges előkészítő feladatokat Bérbeadó, míg az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatos feladatokat Képviselő-testület által megbízott szerv (továbbiakban: elidegenítéssel megbízott szerv) végzi.

70. § (1) Lakás elidegenítésekor az Ltv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott elővásárlási jog gyakorlására jogosultakat (a továbbiakban: Jogosult) az elidegenítéssel megbízott szerv az ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történt kijelölésről.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Az értékbecslés elkészítése során figyelemmel kell lenni az Ltv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokra.

(4) Az elidegenítéssel megbízott szerv az (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az ajánlatban köteles felhívni Jogosult figyelmet arra, hogy a megküldött árajánlat elfogadasaró1 a kézhezvételtől számított 60 napon belül nyilatkozhat. Ha Jogosult a megadott határidőn belül nem tesz annak elfogadásának minősülő írásbeli nyilatkozatot, az ingatlant az Önkormányzat az ajánlatnak megfelelően elidegenítheti.

71. § (1) Jogosult – a kérelmére biztosított - részletfizetési kedvezmény alapján a vételárat az alábbi ütemezésben köteles megfizetni:

(2) A vételárnak az adás-vételi szerződés megkötésekor egy összegben történő megfizetése eseten a jogosultat a teljes vételárból 10 % árengedmény illeti meg.

(3) A vételárhátraléknak az adás-vételi szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes összegű kiegyenlítése eseten a vevőt a teljes összegű kiegyenlítéskor fennálló tartozás után a szerződés megkötésétől számított:

(4) A menyiben a vevő a vételárhátralékból az adás-vételi szerződésben előírtnál nagyobb összeget törleszt, a többletfizetés után – amennyiben az meghaladja az egy évi törlesztő részlet összegét – 10% engedmény illeti meg.

72. § (1) Ha az elővásárlási jog jogosultja a havonta esedékes törlesztő részlet fizetésével kesedelembe esik, vagy a vállalt határidőre a teljes vételárat nem fizeti meg, a késedelmes teljesítés után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell felszámítani.

(2) Háromhavi törlesztő részlet befizetésének elmulasztása eseten a vevő elveszíti a részletfizetés lehetőségét, és az egész vételárhátralék megfizetése egy összegben válik esedékessé.

73. § A lakást megvásárolni szándékozó bérlő, akinek lakást terhelő tartozása áll fenn, az adásvételi szerződés megkötése előtt egy összegben köteles megfizetni a még fennálló tartozását.

74. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett lakás a Képviselő-testület határozata alapján nyilvános pályáztatás útján értékesíthető.

(2) Az ingatlant a határozat meghozatalától számított 30 napon belül a helyben szokásos módon kell értékesítésre meghirdetni.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) A kikiáltási ár nem lehet kevesebb, mint a hivatalos értékbecsléssel megállapított forgalmi értek. A kikiáltási árat és a licitlépcsőt a Képviselő-testület határozza meg.

75. § (1) A pályázaton résztvevő a licitálást megelőzően köteles a kikiáltási ár 10 %-ának megfelelő összegű szerződéskötési biztosítékot letétbe helyezni az elidegenítéssel megbízott szervnél. A szerződéskötési biztosíték a szerződés teljesítésekor a nyertes félnek a vételár részeként beszámításra, nem nyertes pályázók esetében visszafizetésre kerül.

(2) A szerződéskötési kötelezettség elmulasztása eseten a szerződéskötési biztosíték a pályáztatót illeti.

76. § (1) A vételárat a pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül egy összegben kell az elidegenítéssel megbízott szerv által közölt számlára megfizetni, kérelemre legfeljebb 5 éves futamidőre részletfizetési kedvezmény adható.

(2) A fennmaradó vételárhátralékot a jegybanki alapkamat mértékével növelten kell megfizetnie.

(3) Amennyiben a teljes forgalmi érték egyösszegű, készpénzben történő megfizetésére egyetlen résztvevő sem tesz ajánlatot, az elidegenítéssel megbízott szerv a készpénzteljesítés nagyságára licitáltat.

(4) A licit a kikiáltási ár 50 %-tó1indul, a licitlépcső 50.000.- Ft.

77. § Az ingatlan vételi jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi.

78. § (1) Amennyiben a pályázat nyertese nem él vételi jogával (nem fizeti be határidőre a pályázat szerinti vételárat, vételárhányadot) a soron következő további két legmagasabb ajánlatot tevő kap vetéli lehetőséget.

(2) Amennyiben a három pályázó közül egyikkel sem jön létre az adásvételi szerződés, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni és a pályázati eljárást meg kell ismételni.

79. § A pályázati tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a tárgyalás levezetője, a pályázat nyertese, a további két legjobb ajánlatot tevő pályázó és a jegyzőkönyvvezető köteles aláírni.

80. § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére pályáztatás útján kerülhet sor. A helyiségek forgalmi értekét hivatalos értékbecslő állapítja meg. A kikiáltási ár az értékbecslés figyelembe vételével kerül megállapításra.

81. § (1) Az értékesítés során a lakás értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy a licit a kikiáltási ár 70 %-tól indul.

(2) Ha az ingatlant az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg a vételár 50%-át kell a szerződés megkötésekor megfizetnie. A fennmaradó összegre a vevőt - írásbeli kérelmére - legfeljebb 3 év időtartamra részletfizetési kedvezmény illeti meg.

82. § (1) Az elidegenítésből származó bevételek felhasználására, nyilvántartására és a felhasználás során levonható költségekre vonatkozóan az Ltv. vonatkozó rendelkezései irányadók.

(2) Az elidegenítésről származó bevétel felhasználásról a Képviselő-testület

(3) Az elkülönített nyilvántartás vezetésére a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Iroda köteles.

83. § (1) Bérbeadó az e rendeletben foglaltak végrehajtása során tudomására jutott személyes adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli.

(2) Bérbeadó az e rendeletben foglalt feladatai ellátása során a pályázó, együtt költözőként megjelölt személyek, bérlő és lakás használó természetes személyek adatai közül az alábbi adatokat kezeli: név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, lakóhely, családi állapot, állandó jövedelem típusa és mértéke, munkaviszony kezdete, igazoló okmány típusa és sorszáma, telefonszám, e-mail cím, lakhatással kapcsolatos nyilatkozatok.

(3) Az adatkezelés célja az e rendeletben meghatározott döntések előkészítése, valamint a bérleti jogviszony létesítéséhez és megszüntetéséhez előírt feltételek ellenőrzése, a bérleti, illetve használati jogviszonyból eredő követelések behajtása, illetve az ügyfélszolgálati tevékenység ellátása. Az adatkezelés a szükséges mértékben történhet.

(4) Bérbeadó a személyes adatokat az adatfelvételtől számított 8 évig kezeli.

(5) Bérbeadó a személyes adatokat papíralapon és elektronikus formában tárolja.

(6) Bérbeadó a (2) bekezdésben szereplő személyes adatokat haladéktalanul köteles töröli, ha:

84. §⁶

85. § Ez a rendelet 2023. március 16-án lép hatályba.

86. §⁷ Hatályát veszti az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítésének szabályairól szóló 2/2015 (II.27.) önkormányzati rendelet.