Kistokaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelete

Kistokaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 05. 26

Kistokaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelete

Kistokaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2023.05.26.

Kistokaj Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Kistokaj Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2018. (III. 26.) önkormányzati rendelet 1. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi Bizottság, Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság, valamint a Szociális és Kulturális Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kistokaj Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 3553 Kistokaj, Széchenyi u. 43.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Kistokaj Község Önkormányzatának képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat illetékessége Kistokaj község közigazgatási területére terjed ki.

(5) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

2. § (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalának hivatalos elnevezése: Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal

(2) Az közös önkormányzati hivatal székhelye: 3553 Kistokaj Széchenyi u. 43.

(3) A közös önkormányzati hivatal telephelyei: Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Sajópetri Kirendeltsége, címe: 3573 Sajópetri, Dózsa Gy. út 66.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk, valamint a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását, adományozásának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

(2) Az önkormányzat pecsétje kör alakú benne a Magyarország címerével ellátott Kistokaj Község Önkormányzata körfelirat található.

(3) A képviselő-testület hivatalának bélyegzője kör alakú, az önkormányzat megnevezését tünteti fel, valamint a köríven „Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal” felírat olvasható, középen a Magyarország címerével és a bélyegző arab sorszámával.

(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere, a köríven „Kistokaj Község Önkormányzat Polgármestere”, illetve „Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője” felirat olvasható.

(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapja a www.kistokaj.hu

2. Az önkormányzat feladatvállalása

4. § (1) A Kistokaj községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját. Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Nem kötelező feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület bizottságait véleményezési jogkör illeti meg.

(3) Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.

(4) Az előkészítő eljárás eredményét összegző javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célok meghatározását.

(5) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti átruházott hatásköreinek felsorolását 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az előző testületi ülés óta eltelt időszakban – az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseiről.

II. Fejezet

A képviselő-testület működésének általános szabályai

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne

6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülésen kell dönteni az Mötv.-ben meghatározott kötelezően megtárgyalandó napirendek mellett a képviselők tiszteletdíjára vonatkozó önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról.

(3) A képviselő-testület az alpolgármester választásának titkos szavazással történő lebonyolításához a tagjai sorából 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(4) A képviselő-testület évente minimum 6 rendes ülést tart a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Tárgyalójában (3553 Kistokaj, Széchenyi u. 43. sz.).

(5) A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(6) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(7) A munkatervet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző a hatályos jogszabályok szerint állítja össze és azt minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő.

(8) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések tervezett időpontját;

b) tervezett napirendjét;

c) a napirendi pontok előterjesztőjét;

d) az egyes napirendek tárgyalásához meghívandó személyek nevét;

e) a napirendenként a véleményező bizottság(ok) megjelölését;

f) a közmeghallgatás időpontját

7. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:

a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik,

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint határidőhöz kötött, illetve fontos halaszthatatlan kérdésben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.

(4) A rendkívüli ülés levezetésére a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A rendkívüli ülést, amennyiben az Mötv. 44. §-ban meghatározott számú képviselő (elektronikus vagy írott formában) kezdeményezi, 3 munkanapon napon belüli időpontra össze kell hívni.

8. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint. A közmeghallgatás napirendjei keretében tájékoztatni kell a lakosságot az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, a gazdálkodás alakulásáról, a tervezett fejlesztésekről, valamint a pályázatokról.

(2) Közmeghallgatást kell tartani továbbá az alábbi önkormányzati döntések meghozatala előtt:

a) helyi adók bevezetése

b) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés

c) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés

(3) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, amelyre az Szervezeti és Működési Szabályzat szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a társadalmi, civil szervezetek, egyesületek képviselői kérdést intézhetnek a képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Ezt írásban is megtehetik a közmeghallgatás időpontját megelőző 10. napig.

b) a hozzászólások száma, időtartama csak rendkívül indokolt esetben korlátozható;

c) a meghirdetett tárgytól a hallgatóság érdeklődésének megfelelően el lehet térni;

(4) A közmeghallgatást a testületi ülés kihirdetésével azonos módon, továbbá a község több pontján plakáttal elhelyezett meghívóval kell meghirdetni a közmeghallgatás előtt legalább 15 nappal.

(5) A meghirdetett tárgyról szóló ismertető után a polgármester a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, majd a kérdés címzettje lehetőleg az ülésen megadja a választ. Bonyolultabb, összetett kérdés, javaslat estén van lehetőség a 15 napon belüli írásos válaszadásra.

4. Meghívó, előterjesztés

9. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó megküldésével történik.

(2) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

d) a nem állandó meghívottaknak

da) az előterjesztőknek és

db) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(3) A képviselő-testület a Kistokaji Polgárőr Egyesület és a Kistokaji Óvoda Gyermekeiért Alapítványt jelöli meg, mint kötelezően meghívandó önszerveződő közösségeket.

(4) A képviselő-testület ülésére szóló írásbeli meghívót elektronikusan e-mail-ben vagy kézbesítés útján úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 munkanappal korábban megkapják.

(5) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előterjesztőit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését és aláírását.

(6) A képviselő-testület ülése nyilvános, az állampolgároknak a részvétel lehetőségét biztosítani kell. A meghívót az ülés előtt legalább öt munkanappal ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

10. § A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

11. § (1) A meghívóval együtt a képviselők részére az előterjesztéseket is kézbesíteni kell. Amennyiben adott előterjesztés a meghívó kiküldéséig nem készül el, annak kézbesítésére a rendkívüli ülés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az előterjesztés megküldése a képviselők részére elektronikus formában történik. A képviselő-testület ülésére szóló előterjesztésnek minősül:

a) a rendelettervezet;

b) a határozati javaslat;

c) a beszámoló;

(3) Az előterjesztés főbb tartalmi és alaki elemei, követelményei:

a) első rész: az előterjesztés indokolása:

aa) a tárgy vagy cím pontos meghatározása,

ab) a vonatkozó jogszabályok ismertetése,

ac) az előzmények ismertetése, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,

ad) az előkészítésben részt vevők, bizottságok, szakértők, más közigazgatási szervek, stb. véleményének ismertetése,

ae) mindazok a tények, adatok, körülmények, összefüggések, amelyek elősegítik a javaslat minősítését, megalapozzák és indokolják a döntést

af) keltezés, előterjesztő aláírása.

b) második rész: döntési javaslat (rendelettervezet, határozati javaslat, állás-foglalási javaslat)

ba) a javasolt döntési forma megjelölése,

bb) a tárgy vagy cím pontos, az első résszel azonos meghatározása,

bc) az egyértelműen megfogalmazott döntési javaslat,

bd) határozat esetén a végrehajtásért felelős személy és a határidő megjelölése.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen indokolt esetben, a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé, azonban a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani. A szóbeli előterjesztés leghosszabb időtartama 10 perc.

(5) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:

a) rendeletalkotás

b) intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés

c) helyi népszavazás kiírása

d) kinevezés, felmentés

e) vezetői megbízatás adása, vagy visszavonása

f) fegyelmi eljárás megindítása

esetén.

12. § (1) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) a képviselők;

c) a képviselő-testület bizottságai;

d) a jegyző;

e) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

(2) A testületi ülésére szóló előterjesztést írásban kell benyújtani a polgármesterhez és a jegyzőhöz legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15 munkanappal korábban.

(3) A benyújtott előterjesztések vonatkozásában a jegyző törvényességi észrevételt tesz.

(4) A polgármester gondoskodik az előterjesztésnek az – Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a munkaterv szerint – illetékes bizottság elnökéhez illetve tagjaihoz való kézbesítéséről megtárgyalás és véleményezés céljából.

(5) A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban bármely képviselő, vagy a hatáskörrel rendelkező bizottság módosító indítványt nyújthat be írásban legkésőbb az ülést megelőző 3. napon a polgármesternek.

13. § (1) Sürgősségi indítvány a határozati javaslattal együtt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 11.00 óráig nyújtható be írásban a polgármesternek. A polgármester köteles az iraton az átvétel időpontját rögzíteni.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

a) a polgármester;

b) a képviselők;

c) a képviselő-testület bizottságai;

d) a jegyző;

(3) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy az azonnali tárgyalás elvetéséről minősített többséggel, határozathozatal nélkül, soron kívül dönt.

(4) Ha a sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosultak közül bárki ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

(5) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra vonatkozó javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a napirendek sorrendjének meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(6) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie a 11. §- 12. § ban előírt követelményeknek.

5. Nyilvánosság

14. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati és tanácskozási joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

d) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

(4) Az ülés meghívóját az Önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján a képviselő-testületnek történő megküldéssel egyidejűleg ki kell függeszteni, közzé kell tenni.

(5) A testületi ülés napirendjeinek írásos anyagát – a zárt ülés anyagának kivételével – az érdeklődők a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

6. Az ülés megnyitása, napirend előtti témák és a napirend

15. § (1) Az ülést a polgármester nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők személyét. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(2) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.

(3) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt félbeszakított ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

16. § (1) A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a napirendi pontokat. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől ügyrendi javaslatra el lehet térni. A tárgyalási sorrendje módosítására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét – lehetőség szerint – az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) rendelettervezetek;

b) határozati javaslatok;

c) beszámolók;

d) tájékoztatások;

7. A tanácskozási rendje

17. § (1) A polgármester az ülés vezetése során:

a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b) megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívására az Szervezeti és Működési Szabályzat szabályainak megfelelően került sor;

c) ismerteti a sürgősségi indítványt

d) javaslatot tesz az ülés napirendjére, levezeti a napirend meghatározását

e) ismerteti a képviselők által előzetesen, írásban benyújtott interpellációk, kérdések tárgyát,

f) zárt ülést rendel el

g) levezeti a szükséges, illetve felmerülő ügydöntő és ügyrendi szavazást;

h) gondoskodik az ülés zavartalan rendjéről

i) szünetet rendelhet el;

j) indítványozhatja az elhúzódó ülés elnapolását, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt;

(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a mindenkori levezető elnök gondoskodik.

(4) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

(5) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(6) A rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólani, azokat visszautasítani nem lehet.

8. Napirendi pontok tárgyalása

18. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülést kell elrendelni az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

19. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, kivéve a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A vitát megelőzően az előterjesztő legfeljebb 10 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi pont előterjesztőjének kiegészítését követően a bizottságok véleményét kell meghallgatni, melyeik tárgyalták az előterjesztést.

(4) A tanácskozási joggal jelen lévők napirendi pontonként egy-egy alkalommal 1 percben kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, aki az összes kérdés elhangzása után legfeljebb 10 percben megadja a választ. A válaszadáshoz igénybe veheti az ülésen részt vevő, tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 5 perc, ismételt szókérés esetén 2 perc.

(6) A napirend előadója a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.

(7) A jegyző javaslatot, ügyrendi és törvényességi észrevételt tehet a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után.

20. § (1) Az előterjesztésre jogosultak a vita lezárásáig az előterjesztett döntési javaslathoz módosító indítványt terjeszthetnek elő.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – döntési javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

(3) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárására bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.

9. Felszólalás, javaslat ügyrendi kérdésben

21. § (1) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet.

(2) A polgármester felhívására a képviselőnek meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(3) Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, soron kívül határoz.

(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem azonnali döntést igénylő ügyrendi javaslat, észrevétel, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

10. A döntéshozatal

22. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. A polgármester először – az elhangzás sorrendjében – a módosító, kiegészítő indítványokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A javaslatokkal érintett részek elfogadása után a teljes döntési javaslatot is szavazásra kell bocsátani.

(2) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel, vagy nemmel lehessen szavazni

(3) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza. Az egyszerű többségű döntési javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges.

(4) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) igen szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(5) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

23. § (1) Szavazni minden esetben személyesen kell. A képviselő-testület döntéseit:

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással

hozza.

(2) A döntési javaslat polgármester által történő kihirdetetését követően a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja az igennel, majd a nemmel szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát, illetve eredményét. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel még egyszer meg kell ismételni.

(4) Név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben, névsor szerint szólítja a képviselőt, aki felállva, igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaz. A Képviselő-testület szavazatának összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik, a szavazás részletes eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(5) Ha jogszabály titkos szavazást ír elő, nem lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(6) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

24. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők többsége megszavazza.

(2) A Titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság, valamint a jegyző feladata.

(3) A szavazás „igen, nem, tartózkodom” előnyomtatott, az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon történik akként, hogy a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes, érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, majd a bizottság elnöke kihirdeti az eredményt, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(5) Az ülés vezetője a 24. § (3) bekezdésnek megfelelően nyilvános ülésen megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot elfogadta, vagy elutasította.

25. § (1) A képviselő-testület döntéseit:

a) önkormányzati rendelet,

b) önkormányzati határozat

(2) Az önkormányzat rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) a rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni

b) a határozatokat a IM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.

(3) A képviselő-testületi határozat megjelöli a végrehajtás határidejét és felelősét.

(4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

26. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) kistokaji, választójoggal rendelkező választópolgárok.

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(3) A rendelettervezet előkészítése és a képviselő-testületi döntés folyamata:

a) a képviselő-testület, bizottság által – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elvek, szempontokat megállapítása;

b) a rendelettervezet szövegének megszerkesztése a hivatal közreműködésével;

c) a rendelettervezet megvitatása az Ügyrendi Bizottság és a tárgyszerinti, illetve a munkatervben meghatározott bizottságok által;

d) a jegyző által pontosított szövegtervezet és indokolás előterjesztése a képviselő-testület ülésére;

e) a rendelet elfogadása

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze, a polgármester és a jegyző az aláírásával látja el.

(5) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletnek

a) a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet 4/A § és 8/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti kihirdetéséről

b) helyben szokásos módon történő kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat honlapján való 15 napon belül történő megjelentetésről.

(6) A rendeletek egy példányát a Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán kell elhelyezni és azt mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

27. § (1) A képviselő-testület sorszámozott határozata tartalmazza a döntés szószerinti megfogalmazását, a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét. A hatósági jogkörben hozott határozatok vonatkozásában a közigazgatási határozatokra irányadó alaki és tartalmi szabályokat kell alkalmazni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül a határozatokat meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A jegyző a rendeletekről, határozatokról sorszám szerinti, a határozatokról betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. Külön nyilvántartás készül a hatályos önkormányzati rendeletekről, melynek karbantartása a jegyző feladata.

(4) A képviselő-testület sorszámozott határozat nélkül dönt többek között:

a) ügyrendi kérdésben,

b) a napirend meghatározásáról,

c) a lejárt határidejű határozatok elfogadásáról,

d) az interpellációra adott válasz elfogadásáról,

e) a vita lezárásáról,

f) a felszólalás időtartamának meghosszabbításáról, időbeli korlátozásáról,

g) a tanácskozási joggal nem rendelkezők felszólalási lehetőségéről.

(5) A (4) bekezdésben foglalt döntéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

11. Napirend utáni felszólalás

28. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartózó, a napirenden nem szereplő községi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirend megtárgyalását követően a képviselő-testület tagjai és a jegyző felszólalhat.

(2) A felszólalás szándékát és tárgyát a napirend tárgyalása előtt be kell jelenteni.

(3) A polgármester, az alpolgármester és a jegyző a felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek, egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

12. A jegyzőkönyv

29. § (1) A képviselő-testület üléséről két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja. A képviselő-testületi jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a képviselő-testület tagjai közül választott 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(2) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(3) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(4) A határozatképesség és a szavazatszám megállapítása érdekében jegyzőkönyv tartalmazza annak tényét, hogy a képviselő-testületi tag az ülésre megérkezett vagy az ülésről eltávozott.

(5) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(6) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni. A rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy az elfogadott rendelet szövege a jegyzőkönyv mellékletét képezi és a rendelet szövegét a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(7) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

30. § (1) A jegyzőkönyv mellékletei a/az:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) írásos előterjesztések,

d) rendeletek,

e) írásban benyújtott képviselői hozzászólás, határozati javaslat,

f) kérdésre és interpellációra utólag, írásban adott válasz,

g) jegyző törvényességi észrevétele.

(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv

a) egy példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Polgármesteri Hivatal irattárában,

b) egy példányát a Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán kell elhelyezni és hozzáférhetőséget kell biztosítani a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára

(3) A zárt ülésről az (1) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. E jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg a személyes adatok kitakarásával.

(4) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.

(5) A jegyzőkönyvről,vagy annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési ellenében – másolatot kérhetnek.

13. A helyi önkormányzati képviselő

31. § (1) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32. §-a, valamint a jelen rendeletben foglaltak irányadóak.

(2) A képviselő

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja

b) írásban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

d) rendszeres kapcsolatot tart a község polgáraival és a közmeghallgatáson tájékoztatást nyújt a képviselői tevékenységéről,

32. § (1) A települési képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját és költségtérítését az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozza meg.

(2) A képviselői tiszteletdíj kifizetésének alapbizonylata a képviselő-testületi ülésen készült jelenléti ív. A képviselői tiszteletdíj teljes összege abban az esetben illeti meg a képviselőt, ha az adott évben megtartott képviselő-testületi ülésekről és a közmeghallgatásról igazolatlanul nem hiányzott.

(3) Az Mötv. 32. § (2) i) pontjában foglalt képviselő-testületi ülésen történő részvétel igazolatlan elmulasztása esetén a képviselő-testület határozattal megvonja a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját, amennyiben igazolatlanul 3 esetben hiányzik a képviselő az ülésről. Az igazolások elfogadásáról a képviselő-testület a mulasztással egyidejűleg dönt azok benyújtásának időpontjától függetlenül. Az ismételt mulasztás esetében ismételten kiszabható a tiszteletdíj megvonás.

(4) Nem minősül igazolatlan hiányzásnak, ha a képviselő

a) táppénzes állományban van, nyugdíjas esetén orvosi kezelés alatt áll

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozó halálesete miatt van távol,

c) olyan váratlan esemény, betegség, vagy baleset bekövetkezése miatt van távol, ahol a személyes jelenléte elkerülhetetlen

(5) A (4) bekezdésben foglaltakról szóló igazolást, illetve nyilatkozatot a hiányzást követő 5. napon belül kell a Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez benyújtani.

(6) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan legkevesebb 3 alkalommal távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(7) A képviselő költségtérítésére és munkahelyén a munkavégzés alóli felmentésére az Mötv. 32. § (2) bekezdése és a 35. § -a az irányadó.

33. § (1) A települési képviselő az Mötv. 39. §-ában foglaltak szerint köteles vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni.

(2) A települési képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága tartja nyilván, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről, visszaadásáról az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.

14. A képviselő-testület szervei

34. § A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a Közös Önkormányzati Hivatal,

e) Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

f) Nyékládháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

15. A polgármester és az alpolgármester

35. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. Fogadónapját minden szerdán tartja a Polgármesteri Hivatalban 14.00-17.00 óráig.

(2) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak

f) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

g) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

h) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § (1) e) pontja alapján utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

36. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális

b) gyermekvédelmi

ügyek.

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntéseit az alábbi tárgykörökben hozhatja meg

a) önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és az pályázati önrész nem igényel,

b) pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,

c) veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,

d) az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,

e) amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.

f) az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig a forrásfelhasználásról

(3) A polgármester három napot meghaladó tartós távolléte esetén köteles a jegyzőt és az alpolgármestert tájékoztatni.

37. § (1) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel - tagjai közül egy fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

16. A képviselő-testület bizottságai

38. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és eseti bizottságokat választ.

(2) A bizottság előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrző feladatokat ellátó, a képviselő-testület által önkormányzati döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott önkormányzati szerv.

(3) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(4) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(5) A képviselő testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság, létszáma 3 fő;

b) Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság, létszáma 5 fő;

c)1 Szociális és Kulturális Bizottság, létszáma 4 fő;

(6)2

(7) Az állandó bizottságok részletes feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat 4. melléklet tartalmazza.

(8) A bizottság tagjai tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértékét a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

(9) A bizottság nem képviselő tagja vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

39. § (1) A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület, a polgármester és a bizottsági tagok egyharmadának indítványára. A bizottsági ülés meghívóját az ülést megelőző 3 napon belül kell megküldeni a (2) bekezdésben meghatározott személyek részére és ezzel egyidejűleg közzé tenni az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján is.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni:

a) valamennyi képviselőt,

b) a polgármestert,

c) a bizottságok nem képviselő tagjait;

d) a jegyzőt;

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök ír alá.

(4) A bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott egyedi döntésre vonatkozó határozatát a bizottság elnöke írja alá.

(5) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.

(6) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

40. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az eseti bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az eseti bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az eseti bizottság elnöke csak képviselő lehet.

17. A jegyző

41. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek és a bizottságnak a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól

b) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,

c) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

d) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg

(3) A jegyző ügyfélfogadási ideje: szerda: 14.00 – 17.00

(4) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónapra az aljegyző látja el.

(6) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

(7) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, abban az esetben haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt jelezni a képviselő-testület felé.

18. A Közös Önkormányzati Polgármesteri Hivatal

42. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására jogi személyiséggel rendelkező helyi önkormányzati költségvetési szervként közös önkormányzati hivatalt hozott létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Kistokaji Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 3553 Kistokaj, Széchenyi u. 43. szám.

(3) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a polgármester is meghatározhat. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.

(6) A Polgármesteri Hivatal igény szerint köteles az Önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

19. Az önkormányzat társulásai és együttműködése

43. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, más települések önkormányzataival, közigazgatási, érdekképviseleti szervekkel. Az együttműködés célja a megyei, kistérségi tervek, koncepciók elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok folyamatos egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) Az önkormányzat képviselete, a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet.

(3) Az önkormányzat társulási, érdekképviseleti, együttműködési kapcsolatai:

a) Nyékládháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

b) Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

20. Helyi népszavazás

44. § A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.

21. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása és vagyona

45. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

(2) A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai különösen:

a) a költségvetés, a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató, a pénzforgalmi információk elkészítése a jogszabályban előírt módon és határidőre;

b) az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése;

(3) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények könyvvezetését és gazdálkodási feladatait együttműködési megállapodás alapján a Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

(4) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendeletet

a) a képviselő-testület bizottságainak véleményével együtt kell beterjeszteni,

b) költségvetési rendelet és a zárszámadási rendeletet akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével azt a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

46. § Az Önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása megbízás alapján, független belső ellenőr megbízásával történik

47. § (1) Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

(2) Kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2018. (III. 26.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 6/2019.(VI.24.) önkormányzati rendelet, 9/2019.(X.28.) önkormányzati rendelete, a 11/2019.(XI.18.) önkormányzati rendelet, 16/2021. (XI. 29.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 14/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti besorolása

Kormányzati funkció száma

Megnevezése

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető-fenntartás és - működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360

Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési,
egyéb szolgáltatás

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236

Országos közfoglalkoztatási program

045120

Út, autópálya építése

045130

Híd, alagút építése

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

049010

Máshova nem sorolt gazdasági ügyek

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

062020

Településfejlesztési projektek és támogatások

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111

Háziorvosi alapellátás

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311

Fogorvosi alapellátás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082044

Könyvtári szolgáltatások

082092

Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093

Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

086090

Egyéb szabadidős szolgáltatás

091110

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091140

Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025

Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104031

Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

104035

Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán

107052

Házi segítségnyújtás

109010

Szociális szolgáltatások igazgatása

2. melléklet a 14/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat önként vállalt tevékenységeinek kormányzati funkció szerinti besorolása

Kormányzati funkció száma

Megnevezése

084031

Civil szervezetek működési támogatása

104051

Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

107060

Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

3. melléklet a 14/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelethez

Átruházott hatáskörök

1. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

1.1. Temetési támogatás iránti kérelmek elbírálása a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 12/2020.(X.15.) Önkormányzati rendelet 11.§-a alapján

1.2. Köztemetéssel engedélyezése a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 12/2020.(X.15.) Önkormányzati rendelet 15.§-a alapján

1.3. Szociális étkeztetés iránti kérelmek elbírálása a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 12/2020.(X.15.) Önkormányzati rendelet 17.§-a alapján

1.4. Közterület használat engedélyezése a közterület rendjéről és használatáról szóló 5/2021.(II.15.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése alapján.Kistokaj név használatának engedélyezése, az engedélyezés megtagadása, névhasználat megtiltása a Kistokaj község névhasználatáról szóló 7/2021.(II.25.) önkormányzati rendeletének 6. § (1) bekezdése alapján

1.5. Településképi konzultációt folytat le, településképi véleményezés, településképi bejelentés, településképi kötelezés és településképi bírság elbírálására a településkép védelméről szóló 19/2017.(XII.27.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

2. A képviselő-testület által a Szociális és Kulturális Bizottságra átruházott hatáskörök

Dönt a szociális ellátások iránti kérelmekről a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 12/2020.(X.15.) önkormányzati rendelet alapján a 11.§-ában, 15.§-ában és 17.§-ában foglalt kivételekkel.

3. A képviselő-testület által a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörei

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33.-34.§-ában, és 37.-37/A.§-ában meghatározott a települési hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörök ellátása, így különösen a hulladékszállítási közszolgáltatás megszervezésével, valamint a térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer kialakításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos döntés.

4. melléklet a 14/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelethez

A képviselő testület bizottságainak feladatai

1. Ügyrendi Bizottság

1.1. A képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi kérdések eldöntésében való részvétel, rendeletalkotásban való közreműködés, rendeletek előzetes véleményezése

1.2. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak létrehozásában, fenntartásában való közreműködés,

1.3. A települési képviselők és hozzátartozóik, valamint a bizottságok nem képviselő tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatainak nyilvántartása, vizsgálata, ellenőrzése

1.4. Eljárás az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés ügyében,

1.5. Titkos szavazás során ellátja a szavazatszámláló bizottsági teendőket,

1.6. A helyi népszavazással kapcsolatos teendők előkészítésében való részvétel, a lebonyolítás ellenőrzése,

1.7. Javaslattétel az új bizottsági tagok személyére

1.8. Előzetes véleményalkotás az utakra, közterületekre, közlekedésre, közmű- és energiaellátásra, víz- és szennyvízelvezetésre, hulladékgazdálkodásra, településtisztaságra, közterületek rendjére helyi iparra, kereskedelemre, tűzvédelemre, temetkezésre, földhasználatra, vonatkozó előterjesztések valamint a beszámolók tekintetében

1.9. Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügyekben a testületi döntések előkészítésében való részvétel, javaslattétel a feladatok végrehajtására és abban való közreműködés

1.10. A település közbiztonságával kapcsolatos ügyekben, testületi döntések előkészítésében való részvétel, a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásában való közreműködés.

2. Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság

2.1. A költségvetés és zárszámadás előkészítése, véleményezése és ellenőrzése,

2.2. Az önkormányzati gazdálkodás év közbeni figyelemmel kisérése, költségvetési átcsoportosítások előkészítésében közreműködés, ellenőrzés,

Az önkormányzati gazdálkodás év közbeni figyelemmel kisérése, költségvetési átcsoportosítások előkészítésében közreműködés, ellenőrzés,

2.3. Hitelek felvételével és kölcsönök nyújtásával kapcsolatos ügyek véleményezése,

2.4. Részvéte a helyi adók bevezetésére vonatkozó önkormányzati rendelet előkészítésében

2.5. Az önkormányzati vagyon felhasználásával kapcsolatos ügyek véleményezése,

2.6. Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények pénzügyi tevékenységének figyelemmel kisérése, ellenőrzése,

2.7. Az elvégzett és a folyamatban lévő beruházási, felújítási és karbantartási munkák figyelemmel kisérése, ellenőrzése, véleményezése,

2.8. Pályázatok előkészítésében való közreműködés, javaslat pályázatok benyújtására

2.9. Véleményezi a polgármester, alpolgármester illetményére, költségtérítésére vonatkozó előterjesztést.

2.10. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.

2.11. Véleményezi az önkormányzat gazdasági programját, figyelemmel kíséri és ellenőrzi annak teljesítését.

2.12. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon nyilvántartását, vagyonnal való gazdálkodást.

2.13. Véleményezi a településfejlesztési és rendezés koncepciókat, terveket, programokat.

2.14. Az önkormányzat költségvetésének városfejlesztéssel, műemlékvédelemmel, környezetvédelemmel, építéssel és városüzemeltetéssel kapcsolatos fejezeteinek véleményezése.

2.15. A belterületbe-vonásra irányuló javaslatok előzetes véleményezése.

3. Szociális és Kulturális Bizottság

3.1. A képviselő-testület által jogszabályok alapján átruházott hatáskörök gyakorlása, a szociális ellátások esetében,

3.2. A szociális és egészségügyi, kulturális ágazatot érintő, képviselő-testület elé kerülő előterjesztés, beszámoló, jelentés, tájékoztató megtárgyalása, véleményezése.

3.3. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, az ágazatot érintő kinevezések, munkaviszony megszüntetések, felelősségre vonások véleményezése.

3.4. A szakmai munka figyelemmel kisérése a nevelési, szociális, egészségügyi és kulturális intézményeknél. Ezen intézményekkel kapcsolatos előterjesztések előzetes véleményezése.

3.5. Az intézmények szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazottak hatályosulásának figyelemmel kisérése,

3.6. A település közegészségügyének, kulturális életének figyelemmel kisérése.

3.7. A civil szervezetek munkájának segítése, figyelemmel kísérése.

1

A 38. § (5) bekezdés c) pontja a Kistokaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

2

A 38. § (6) bekezdését a Kistokaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.