Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2019 (XI.21.) sz. rendelete
Szatymaz Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 02. 25- 2023. 05. 19Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2019 (XI.21.) sz. rendelete
Szatymaz Helyi Építési Szabályzatáról
Általános előírások
1. A Helyi Építési Szabályzat alkalmazása és hatálya
1. § (1) Jelen rendelet hatálya Szatymaz község teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), valamint a Szatymaz településképének védelméről szóló 24/2017. (XII. 19.) önk. rendelet rendelkezései és az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel továbbá eltérésekkel együtt szabad.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) háromszintes növényállomány: olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 150 m2-ként és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett;
b) meglévő tanyás teleknek minősül az ingatlan-nyilvántartásban 2012. január 01. napját megelőzően művelésből kivont „udvar” alrészlettel rendelkező ingatlan.
2. A Helyi Építési Szabályzat mellékletei
2. §
3. Közterület alakításra vonatkozó előírások
3. § (1) Újonnan kialakításra kerülő utcák mentén legalább egyoldali fasor telepítendő.
(2) Közterületen végzett építési tevékenység során a meglévő növényzetet adottságnak kell tekinteni. Fakivágás csak indokolt esetben és fapótlási kötelezettséggel történhet.
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A szabályozási terven „telek be nem építhető része” jelöléssel ellátott területen az 1. § (3) bekezdés szerinti háromszintes növényállományt kell kialakítani.
(2) A Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű
a) az 1. melléklet területi hatálya alá tartozó területen és az azt övező 300 m széles területen belül legfeljebb 25 m teljes magassággal,
b) az a) pont szerinti területen kívül magassági korlátozás nélkül
elhelyezhető, ha egyéb előírásoknak megfelel.
(3) [1] Fát, cserjét, bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához – kivéve az erdőművelésű telkek közös határvonalát – legalább az alábbi lista szerinti távolságra kell ültetni:
a) belterületen
1. 2 m-nél magasabbra növő, de 4 m-nél nem magasabb bokor, sövény, fa 2,00 m-re,
2. 4 m-nél magasabbra növő minden egyéb bokor és fa 3,00 m-re,
b) külterületen
1. 2 m-nél magasabbra növő, de 4 m-nél nem magasabb bokor, sövény, fa 2,50 m-re,
2. 4 m-nél magasabbra növő, de 7 m-nél nem magasabb bokor és fa 4,00 m-re,
3. 7 m-nél magasabbra növő fák, valamint cseresznye-, fűz-, akác- és fenyőfa 7,00 m-re,
4. diófa, gesztenyefa, nyárfa 8,00 m-re.
5. Környezetvédelmi előírások
5. § (1) A község igazgatási területén az üzemi és szabadidős, az építési és a közlekedési zaj terhelési határértékei a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mindenkor hatályos országos érvényű jogszabályok szerint állapítandók meg.
(2) A zajtól védendő területek kategóriába való besorolása megegyezik a jelen rendelet szerinti területhasználati besorolással.
(3) A község területére vonatkozó levegővédelmi követelmények tekintetében a mindenkor érvényes országos érvényű jogszabályokat, a mindenkor hatályos helyi rendeleteket és hatósági határozatokat kell betartani.
(4) A község területe a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint az érzékeny besorolású területek közé tartozik.
(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme megítélése szempontjából a MePAR rendszer tematikus fedvényeként a blokkok szintjén, blokkazonosítók által meghatározottakat kell irányadónak tekinteni.
(6) Mezőgazdasági tevékenységet a nitrát-érzékeny területekre vonatkozó országos rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott kötelező előírásai szerint kell végezni.
(7) A talajt- és a felszín alatti vizet veszélyeztető tevékenységet csak megfelelő műszaki védelmet biztosító vízzáró burkolattal ellátott aljzaton lehet végezni.
6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
6. § (1) Az „országos vízminőségvédelmi terület övezete” területén belül a felszíni és a felszín alatti vizekbe közvetlenül vagy közvetetten bevezetésre kerülő szennyezett vizek esetében vizsgálni szükséges, hogy a bevezetésre tervezett szennyező komponensek nem okozzák-e a felszíni és a felszín alatti víz aktuális állapotának romlását. Amelyek rontják az aktuális vízállapotot, azokat csak a szükséges tisztítás után lehet bevezetni a vizekbe.
(2) A szabályozási terven lehatárolt „Belvízzel veszélyeztetett terület” jelöléssel ellátott területen a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület, épületrész földszinti padlószintje a telek előtti járda-, vagy útburkolat, ezek hiányában a csatlakozó rendezett terep szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön. A lábazat és a talajvíz-szigetelések víznyomás ellen méretezendők, ha geotechnikai jelentés ekként javasolja.
7. Közművek előírásai
7. § (1) Az 1. melléklet területi hatálya alá tartozó területen lévő építési telkekre legalább részleges közművesítettség vonatkozik, az alábbi módon:
a) villamos-energia közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása,
b) ivóvíz a közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása,
c) közüzemi szennyvízelvezetése, ha gyűjtőcsatornára csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló alkalmazandó,
d) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása.
(2) A 2. melléklet területi hatálya alá tartozó területen lévő építési telkekre a hiányos közművesítettség előírásai vonatkoznak az alábbi kiegészítésekkel:
a) villamos-energia közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása, ha a szükséges kapacitás a hálózatról vételezhető, egyébként alternatív energiaforrás is alkalmazható,
b) ivóvíz a közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása, ha a hálózatra csatlakozás lehetősége 100 méteren belül lehetséges, egyébként egyedi megoldás is alkalmazható,
c) közüzemi szennyvízelvezetése, ha a hálózatra csatlakoztatható a telek, egyébként egyedi zárt szennyvíztároló, vagy külön jogszabálynak megfelelő szennyvízszikkasztás alkalmazandó,
d) a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi, vagy közcélú szolgáltatása, ha az kiépített, egyébként telken belüli elszikkasztás is alkalmazható.
(3) A gazdasági területek övezeteiben burkolt felületeket szikkasztásra alkalmas módon kell kialakítani. Hézagosan zárt burkolat alkalmazásával vagy technológiai akadály esetén (pl. nem megfelelő teherbírás) a telephelyen szikkasztó rendszert kell kiépíteni a csapadékvíz beszivárogtatására.
(4) A belterületi csapadékvíz csatornákat szikkasztásra alkalmas burkolatokkal kell ellátni.
8. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
8. § (1) A nagyközség országos jogszabály szerint a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt. Az elégséges védelmi szint követelményei:
a) Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítási módja a lakosság körében az elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, valamint a lakossági riasztó rendszer eszközeivel, elektronikus hírközléssel, hangosbemondóval, hírvivővel és falragaszokkal.
b) Lakosságvédelmi módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően.
c) Felkészítés:
ca) a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása,
cb) a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával,
cc) a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.
d) Védekezés:
da) kizárólag a védekezési feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szakaszegységek megalakítása,
db) járási mentőcsoport bevonása,
dc) a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.
e) Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet tervezése.
9. Építés általános szabályai
9. § (1) Amennyiben egy építési teleken a szabályozási terv építési helyet ábrázol, az építési övezetre meghatározott elő-, oldal- és hátsókert méreteit, valamint beépítési módot nem kell figyelembe venni.
(2) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény az építési helyen belül korlátozás nélkül létesíthető.
(3) Az építési övezetekre meghatározott legkisebb épületmagasság értékét csak az építési hely közterület felőli határvonalán álló épület esetén kell figyelembe venni.
(4)1 A szabályozási terven „tájképvédelmi terület telken belül” jelöléssel ellátott területen épületet elhelyezni, burkolt felületet létrehozni nem lehet.
(5) Állattartási épületet és trágyatárolót lakóépülettől legalább 10 m távolságban szabad építeni. Állattartási épület kifutóját, amennyiben a szomszédos telekhatáron épül, zárt fallal kell körül-venni.
(6) A szabályozási terven „telken belüli védőterület” jelöléssel ellátott területen a meglévő növényzet megőrzendő, építeni legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű kerti építményt lehet.
Beépítésre szánt területek
10. Kisvárosias lakóterület
10. § (1) Az Lk jelű, kisvárosias lakóterület építési övezetek területén
a) lakó,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda,
g) sport
rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti rendeltetés létesítése esetén, ugyanazon telken legalább egy lakást is ki kell alakítani.
(3) Az Lk jelű, kisvárosias lakóterület építési övezetek területén
a) az előkert legkisebb mérete 5 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 4 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.
(4) Az Lk jelű, kisvárosias lakóterület építési övezetre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.
11. Kertvárosias lakóterület
11. § (1) Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén
a) lakó,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
c) ca) lakosság ellátását szolgáló
cb) kereskedelmi, szolgáltató,
cc) szállás jellegű,
cd) kulturális,
ce) sport
rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti rendeltetés létesítése esetén, ugyanazon telken legalább egy lakást is ki kell alakítani.
(3) Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén telkenként legfeljebb egy lakó és egy egyéb rendeltetésű főépítmény helyezhető el.
(4) Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetek területén lakóépület legfeljebb négy lakást tartalmazhat.
(5)2 Az Lke-1, Lke-2 és Lke-3 jelű kertvárosias lakóterület építési övezetek területén
a) az előkert legkisebb mérete 5 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 4 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.
(6) Az Lke-1 jelű, kertvárosias lakóterület építési övezet területén 15 méternél nagyobb telekszélesség esetén szabadonálló beépítési mód is alkalmazható.
(7) Az Lke jelű, kertvárosias lakóterület építési övezetre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.
(8)3 Az Lke-4 jelű, kertvárosias lakóterület építési övezet területén, ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik
a) az előkert legkisebb mérete 0 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 4 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 4 méter.
12. Falusias lakóterület
12. § (1) Az Lf jelű, falusias lakóterület építési övezet területén
a) lakó,
b) a mezőgazdasági,
c) erdőgazdasági,
d) a lakosságot szolgáló, a környezetre jelentős hatást nem gyakorló
da) kereskedelmi, szolgáltató,
db) szállás jellegű,
dc) igazgatási, iroda,
dd) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
de) kulturális, közösségi szórakoztató,
df) sport
rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(2) Az Lf jelű, falusias lakóterület építési övezet területén telkenként legfeljebb egy lakó és egy egyéb rendeltetésű főépítmény helyezhető el.
(3) Az Lf jelű, falusias lakóterület építési övezet területén lakóépület legfeljebb két lakást tartalmazhat.
(4) Az Lf jelű, falusias lakóterület építési övezet területén
a) az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelő,
b) az oldalkert legkisebb mérete 4 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.
(5) Egy konkrét építési telek esetében a (4) bekezdés a) pont szerinti kialakult állapot meghatározásakor az érintett utcaszakasz mentén meglévő előkerti méretek átlagát kell figyelembe venni.
(6) Az Lf jelű, falusias lakóterület építési övezetre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.
(7) Az Lf jelű, falusias lakóterület építési övezet területén 15 méternél nagyobb telekszélesség esetén szabadonálló beépítési mód is alkalmazható.
13. Településközpont terület
13. § (1) A Vt jelű, településközpont terület építési övezetek területén
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda,
g) sport
rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(2) A Vt-1 jelű, településközpont terület építési övezet területén
a) az előkert mérete 5 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 4 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.
(3) A Vt-2 jelű, településközpont terület építési övezet területén
a) az előkert mérete 0 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 6 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.
(4) A Vt jelű, településközpont terület építési övezetekre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.
14. Kereskedelmi, szolgáltató terület
14. § (1) A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) közösségi szórakoztató,
c) igazgatási, iroda,
d) sport,
e) vendéglátó
f) mező- és erdőgazdálkodási,
g) parkolóház, üzemanyagtöltő
rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(2) A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti főépítményben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.
(3)4 A Gksz-1 és Gksz-2 jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában
a) az előkert mérete 5 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 6 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 10 méter.
(4) A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén a rendeltetéshez más jogszabályban meghatározott védőtávolságokat telken belül kell biztosítani.
(5) A Gksz jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetekre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.
(6)5 A Gksz-3 jelű, kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában
a) az előkert mérete 5 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 4 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 5 méter.
(7)6 A Gksz-3 övezet területén csak az (1) bekezdés a), c) és f) rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(8)7 A Gksz-3 övezetben a rendelet hatálybalépésekor meglévő, építési helyen kívüli épületrésszel is rendelkező épületek bővíthetők, amennyiben a bővítmény teljes egészében építési helyen belül kerül kialakításra.
15. Ipari terület
15. § (1) A Gip jelű, ipari terület építési övezetek területén
a) a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari,
b) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) raktár
rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(2) A Gip jelű, ipari terület építési övezetek területén lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(3) A Gip jelű, ipari terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában
a) az előkert mérete 10 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 10 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 10 méter.
(4) A Gip jelű, ipari terület építési övezetek területén a rendeltetéshez más jogszabályban meghatározott védőtávolságokat telken belül kell biztosítani.
(5) A Gip jelű, ipari terület építési övezetekre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.
16. Általános gazdasági terület
16. § (1) A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) raktár
rendeltetésű főépítmény, illetve önálló rendeltetési egység helyezhető el.
(2) A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(3) A Gá-1 jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában
a) az előkert mérete 5 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 6 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 10 méter.
(4) A Gá-2 jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén
a) az előkert mérete 0 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 3 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 0 méter.
(5) A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetek területén a rendeltetéshez más jogszabályban meghatározott védőtávolságokat telken belül kell biztosítani.
(6) A Gá jelű, általános gazdasági terület építési övezetekre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.
17. Különleges beépítésre szánt terület
17. § (1) A Ks jelű, sportpálya és szabadidő központ építési övezetben a szabadidő eltöltését szolgáló sportlétesítmények és az azokat kiszolgáló, kiegészítő szállás jellegű, egészségügyi, kulturális, oktatási, vendéglátó rendeltetésű főépítmények helyezhetők el.
(2) A Ks jelű, sportpálya és szabadidő központ építési övezetben az (1) bekezdés szerinti főépítményben az azt kiszolgáló lakás önálló rendeltetési egység kialakítható.
(3) A Ktü jelű, településüzemeltetés területe építési övezetben a település ellátását biztosító vízmű, illetve szennyvíztisztítómű építményei helyezhetők el.
(4) A Kt jelű temető építési övezetben a temető üzemeltetését kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(5) A Kr jelű repülőtér építési övezetben a repülőtér üzemeltetését kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(6) A Kid jelű idegenforgalmi terület övezetben idegenforgalmi, vendéglátó, szolgáltató, kulturális és egyéb szabadidős jellegű funkció elhelyezhető el.
(7) A különleges beépítésre szánt terület építési övezetek területén a szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában
a) az előkert mérete 5 méter,
b) az oldalkert legkisebb mérete 5 méter,
c) a hátsókert legkisebb mérete 6 méter.
(8) A különleges beépítésre szánt terület építési övezetek területén egy telken több épület is elhelyezhető.
(9) A különleges beépítésre szánt terület építési övezetekre vonatkozó beépítési paramétereket a 3. melléklet tartalmazza.
Beépítésre nem szánt területek
18. Közlekedési terület
18. § (1) A „KÖu” jelű közúti közlekedési terület övezetei:
a) KÖü-1 – autópálya területe;
b) KÖü-2 – főút területe;
c) KÖü-3 – országos mellékút területe;
d) KÖü-4 – helyi gyűjtőút területe;
e) Kök-1 – vasút.
(2) A közlekedési területek övezeteiben elsődlegesen az (1) bekezdés szerinti útvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgálnak.
(3) A közlekedési területen elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.
(4) Az övezetek legnagyobb megengedett beépítési mértéke 10%.
(5) Az (1) bekezdés szerinti övezetekben, továbbá a szabályozási terven jelölt lakó- és vegyes forgalmú utak szabályozási szélességében közművek vagy út építése és tervezése során az előírt közműellátottsághoz szükséges összes nyomvonal elhelyezési lehetőségét biztosítani kell.
(6) Az ingatlan nyilvántartásban útként bejegyzett telek használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha csak egyetlen telek megközelítését szolgálja, amelynek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad.
(7) A területek feltárására magánút létesíthető,
c) beépítésre nem szánt területen
ca) maximum 3 telek esetén legalább 6,0 méter,
cb) maximum 9 telek esetén legalább 8,0 méter,
cc) 9-nél több telek esetén legalább 12,0 méter szélesség biztosításával.
d) beépítésre szánt területen
da) maximum 2 telek esetén legalább 8,0 méter,
db) maximum 6 telek esetén legalább 12,0 méter,
dc) 6-nál több telek esetén legalább 14,0 méter szélesség biztosításával.
19. Zöldterület
19. § (1) A „Zkk” jelű közkertek és a „Zkp” jelű közparkok területen elhelyezhető a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését szolgáló építmény, közmű műtárgy, kiszolgáló út és tó.
20. Erdőterület
20. § (1) A Szabályozási terven jelölt erdőterületek „Ev” jelű védelmi erdő, „Eg” jelű gazdasági erdő és „Et” természeti erdő övezetbe tartoznak, melyekre az országos előírások érvényesek.
(2) Belterületen erdőt telepíteni csak erdőövezetben lehet.
(3) Az erdőterületekbe ékelődött meglévő tanyaudvar építményei a kialakult beépítettség mértékéig átalakíthatók.
21. Mezőgazdasági terület
21. § (1) Az Má jelű, általános mezőgazdasági terület övezeteiben épület szabadonállóan, legalább 6 méter elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezhető el, legfeljebb 4,5 méter épületmagassággal. Amennyiben a mezőgazdasági technológia azt megköveteli, nem lakó funkciójú épület épületmagassága max. 7,5 m lehet.
(2) Az Má-1 jelű övezet területén birtokközpont a 2500 m2 területi nagyságot elérő telken is kialakítható, ha az az 1. § (3) bekezdés szerinti meglévő tanyás telek.
(3) Az Má-2 jelű övezet területén birtokközpont nem alakítható ki.
(4) Az Má-2 jelű övezet területén lakó- vagy gazdasági épület nem építhető, kivéve az 1. § (3) b) pontban meghatározott meglévő tanyás telken.
(5) Az Mk-1 jelű, kertes mezőgazdasági terület övezetében épület szabadonállóan, legalább 5 méter elő-, 2 méter oldal- és 6 méter hátsókert megtartásával helyezhető el, legfeljebb 3,5 méter épületmagassággal.
(6) Az Mk-1 jelű, kertes mezőgazdasági terület övezetében a beépítés legnagyobb mértéke 5%.
22. Vízgazdálkodási terület
22. § (1) A vízgazdálkodási terület „V” jelű övezete a vízgazdálkodási csatornákat és tavakat foglalja magában.
(2) Az övezetet és parti sávjait érintő ügyekben az országos jogszabályok szerint kell eljárni.
23. Természetközeli terület
23. § (1) A „Tk” jelű természet-közeli övezetbe tartoznak a nádas és mocsár használatú földrészletek, melyekre a vonatkozó országos előírások érvényesítendők.
(2) Az övezet területén építményt elhelyezni tilos.
24. Különleges beépítésre nem szánt terület
24. § (1) A különleges beépítésre nem szánt terület építési övezeteiben a telkek megengedett legnagyobb beépítési mértéke 10%.
(2) A „Ki” jelű, különleges intézményterület övezetben a védett természeti terület élővilágát nem zavaró oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, és turisztikai tevékenységeket befogadó épületek helyezhetők el. Építeni csak a művelésből kivont „udvar” alrészletre lehet maximum 4,5 méteres épületmagassággal.
(3) A „Kre” jelű, repülőtér övezete mezőgazdasági és sportrepülőtér elhelyezésére szolgál. Az övezetben a repülőtér üzemeltetésével kapcsolatos logisztikai, tároló, javító, szállás, oktató, lakó és egyéb más kapcsolódó épületek helyezhetők el legfeljebb 7,5 méteres épületmagassággal.
(4) A szabályozási terven jelölt „repülőtér felszállópálya védőzónája” a szomszédos területek beépítésekor figyelembe veendő. Az 1:10 emelkedésű és 30º-kal mindkét irányba tartó sík fölé nem nyúlhat építmény, építményrész.
(5) A „Kre” jelű övezetben a belvíz, illetve az összegyűlt csapadékvíz tárolását helyben kell megoldani.
(6) A „Ktu” jelű, turisztikai övezetben nagy kiterjedésű sportolási, szabadidős, közösségi jellegű funkciók és az ezeket kiszolgáló szolgáltató, vendéglátó egységek helyezhetők el, legfeljebb 6,5 méteres épületmagassággal.
(7) A „Ktu” jelű övezetben fellelhető védett növényfajokra tekintettel építési tevékenység végzése előtt egyeztetni kell a Kiskunsági Nemzeti Parkkal.
(8)8 A „Ksz” különleges szabadidős övezetben
a) szállás, gyermektábor és egyéb idegenforgalmi funkciót kiszolgáló épületek építhetők. A maximális épületmagasság 4,5 m.
b) fakivágás csak önkormányzati hozzájárulással történhet.
Záró rendelkezések
25. § (1) Jelen rendelet 2019. december 21. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szatymaz Önkormányzat Képviselő-testületének a község helyi építési szabályzatáról szóló 21/20017. (X.18.) számú rendelete.
(3)9 Jelen rendelettel megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni a hatályba lépéskor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az építtető számára kedvezőbbek.
3. melléklet
2.1. Lk - Kisvárosias lakóterület
építési övezet jele |
beépítési mód |
az építési telek |
az épület |
||||
legkisebb kialakítható |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kötelező |
legkisebb kötelező |
legnagyobb megengedett |
|||
területe |
szélessége |
beépítési mértéke |
zöldfelületi mértéke |
épületmagassága |
|||
m2 |
m |
% |
% |
m |
|||
Lk-1 |
zártsorú |
500 |
- |
40 |
30 |
- |
6,5 |
Lk-2 |
szabadonálló |
500 |
- |
40 |
30 |
- |
6,5 |
2.2. Lke – Kertvárosi lakóterület
építési övezet jele |
beépítési mód |
az építési telek |
az épület |
|||||
legkisebb kialakítható |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kötelező |
legkisebb kötelező |
legnagyobb megengedett |
||||
területe |
szélessége |
beépítési mértéke |
zöldfelületi mértéke |
épületmagassága |
||||
m2 |
m |
% |
% |
m |
||||
Lke-1 |
oldalhatáron |
500 |
18 |
30 |
50 |
- |
6,0 |
|
Lke-2 |
szabadon álló |
500 |
18 |
30 |
50 |
- |
6,5 |
|
Lke-3 |
szabadon álló |
500 |
18 |
30 |
50 |
- |
4,5 |
|
Lke-4 |
szabadon álló |
500 |
10 |
30 |
50 |
- |
6,5 |
|
Lke-5 |
szabadon álló vagy ikres |
500 |
13 |
30 |
50 |
- |
6,5” |
|
2.3. Lf – Falusias lakóterület
építési övezet jele |
beépítési mód |
az építési telek |
az épület |
||||
legkisebb kialakítható |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kötelező |
legkisebb kötelező |
legnagyobb megengedett |
|||
területe |
szélessége |
beépítési mértéke |
zöldfelületi mértéke |
épületmagassága |
|||
m2 |
m |
% |
% |
m |
|||
Lf-1 |
oldalhatáron álló |
700 |
18 |
30 |
40 |
3,5 |
4,5 |
2.4. Vt – Településközpont terület
építési övezet jele |
beépítési mód |
az építési telek |
az épület |
||||
legkisebb kialakítható |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kötelező |
legkisebb kötelező |
legnagyobb megengedett |
|||
területe |
szélessége |
beépítési mértéke |
zöldfelületi mértéke |
épületmagassága |
|||
m2 |
m |
% |
% |
m |
|||
Vt-1 |
szabadonálló |
500 |
18 |
40 |
30 |
- |
7,0 |
Vt-2 |
szabadonálló |
500 |
18 |
60 |
30 |
- |
12,0 |
2.5. Gksz – Kereskedelmi, szolgáltató terület
építési övezet jele |
beépítési mód |
az építési telek |
az épület |
||||||
legkisebb kialakítható |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kötelező |
legkisebb kötelező |
legnagyobb megengedett |
|||||
területe |
szélessége |
beépítési mértéke |
zöldfelületi mértéke |
épületmagassága |
|||||
m2 |
m |
% |
% |
m |
|||||
Gksz-1 |
szabadon álló |
1500 |
25 |
50 |
20 |
- |
10,5* |
||
Gksz-2 |
szabadon álló |
1500 |
25 |
25 |
55 |
- |
7,5* |
||
Gksz-3 |
szabadon álló |
1500 |
25 |
20 |
20 |
- |
5,5* |
||
* a rendeltetéshez feltétlenül szükséges technológiai indokoltság esetén és a telekterület legfeljebb 15%-án 15 méter” |
|||||||||
2.6. Gip – Ipari terület
építési övezet jele |
beépítési mód |
az építési telek |
az épület |
||||
legkisebb kialakítható |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kötelező |
legkisebb kötelező |
legnagyobb megengedett |
|||
területe |
szélessége |
beépítési mértéke |
zöldfelületi mértéke |
épületmagassága |
|||
m2 |
m |
% |
% |
m |
|||
Gip-1 |
szabadonálló |
2000 |
25 |
30 |
40 |
- |
7,5* |
* a rendeltetéshez feltétlenül szükséges technológiai indokoltság esetén és a telekterület legfeljebb 15%-án 15 méter |
|||||||
2.7. Gá – Általános gazdasági terület
építési övezet jele |
beépítési mód |
az építési telek |
az épület |
||||
legkisebb kialakítható |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kötelező |
legkisebb kötelező |
legnagyobb megengedett |
|||
területe |
szélessége |
beépítési mértéke |
zöldfelületi mértéke |
épületmagassága |
|||
m2 |
m |
% |
% |
m |
|||
Gá-1 |
szabadonálló |
2000 |
25 |
50 |
25 |
- |
7,5* |
Gá-2 |
oldalhatáron álló |
1000 |
20 |
50 |
25 |
- |
7,5* |
* a rendeltetéshez feltétlenül szükséges technológiai indokoltság esetén és a telekterület legfeljebb 15%-án 15 méter |
|||||||
2.7. K – Különleges beépítésre szánt terület
építési övezet jele |
beépítési mód |
az építési telek |
az épület |
||||
legkisebb kialakítható |
legnagyobb megengedett |
legkisebb kötelező |
legkisebb kötelező |
legnagyobb megengedett |
|||
területe |
szélessége |
beépítési mértéke |
zöldfelületi mértéke |
épületmagassága |
|||
m2 |
m |
% |
% |
m |
|||
Ks-1 |
szabadonálló |
kialakult |
- |
30 |
40 |
- |
8,0 |
Ks-2 |
szabadonálló |
kialakult |
- |
30 |
40 |
- |
12,0 |
Ktü-1 |
szabadonálló |
kialakult |
- |
30 |
40 |
- |
4,5 |
Kt |
szabadonálló |
kialakult |
- |
10 |
40 |
- |
4,5 |
Kr |
szabadonálló |
kialakult |
- |
30 |
40 |
- |
7,5 |
Kid |
szabadonálló |
kialakult |
- |
30 |
40 |
- |
6,5 |
A 9. § (4) bekezdése a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (8) bekezdését a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 14. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 14. § (6) bekezdését a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 14. § (7) bekezdését a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 14. § (8) bekezdését a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 24. § (8) bekezdését a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 25. § (3) bekezdése a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (III. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Szatymaz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.