Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelete
Algyő Nagyközség településképének védelméről
Hatályos: 2023. 07. 06Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2018.(XII.14.) önkormányzati rendelete
Algyő Nagyközség településképének védelméről
Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (3) és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a Algyő Nagyközség településfejlesztési, településrendezési és településképpel kapcsolatos feladataival összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (V. 10.) önkormányzati rendelete szerint az egyeztetésbe bevont partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. E rendelet célja, hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja Algyő épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
(2) E rendelet hatálya Algyő közigazgatási területére terjed ki.
(3) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
(4) E rendeletben használt fogalmak a kapcsolódó általános jogszabályok, főként a településkép védelméről szóló törvény (továbbiakban: Tvt.), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet (továbbiakban: Rr.), az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: Tfr.), továbbá az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet (Ér.) fogalommagyarázata szerint alkalmazandók. Helyi fogalmak értelmezése:
a) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
b) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
c) földszínek: a szürkés színek, valamint a sárga, barna és vöröses színek nem erősen telített, pasztell árnyalatai;
d) helyi védettségű érték: e rendelettel helyi védelem alá vont művi vagy táji érték;
e) információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó, CityLight formátumú eszköz, CityBoard formátumú eszköz;
f) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;
g) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
h) más célú berendezés: pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát, közterületi illemhely;
i) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
j) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
k) útbaigazító hirdetmény: az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, valamint megemlékezés jellegű tájékoztatást, különösen közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát, a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjelenítő berendezés;
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
2. Az építészeti és táji örökség helyi védelme
2. § (1) A 2. mellékletben rögzített és a még fel nem tárt helyi művi értékek (építmények, műalkotások) és táji értékek megőrzése, fenntartása és védelmének biztosítása, a lakossággal történő megismertetése kiemelt feladat.
(2) Helyi védettségű művi értéknek minősülnek:
a) a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt és a 3. mellékletben leírt értékes, a tömegalakítás és az építészeti részletalakítás tekintetében építésük korát kiemelkedően reprezentáló építmények,
b) a 2. melléklet 2. pontjában felsorolt műalkotások.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti helyi védettségű építmény felújítása, átalakítása, bővítése esetén - ha a 3. melléklet javasolt intézkedései nem adnak eltérő iránymutatást – meg kell őrizni, károsodása esetén rekonstruálni az építmény eredeti állapotát, főként az alábbi elemeket:
a) tömegforma,
b) tetőforma, tetőfelépítmény (vagy annak hiánya),
c) kémények,
d) homlokzat felületének jellege (sima vagy kapart, dörzsölt, egyéb módon kezelt felület, tégladíszítés színe, rakási módja)
e) homlokzati tagozatok,
f) homlokzati díszítőelemek és egyéb részletképzések,
g) egyéb épülettartozékok (rács, vasalat, világítótest, korlát stb.),
h) nyílásrend, nyílásosztás és nyílásméretek,
i) anyaghasználat (tetőhéjalás az eredetihez hasonló színű és mintázatú, de megegyező anyagú korszerű építőanyaggal felváltható),
j) kerítés kialakítási módja,
k) homlokzati színezés.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti helyi védettségű építmény a (3) bekezdés előírásainak betartása mellett korszerűsíthető, bővíthető, rendeltetése e rendelet előírásainak keretében megváltozhat.
(5) Helyi védettségű építményt, építményrészt elbontani
a) csak a helyi védettség megszüntetését követően,
b) csak állékonyság vesztés tartószerkezeti szakértői véleménnyel alátámasztott esetében
lehet.
(6) A helyi védett értékek megóvásának, fenntartásának, helyre-, vagy visszaállításának, jókarbantartásának biztosítását a következők szerint segíti elő az önkormányzat:
a) a helyi építészeti és táji értékek bemutatásával, népszerűsítésével, programok szervezésével,
b) pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatással,
c) szakmai tanácsadással,
d) a tevékenység érdekében történő közterület-használat díjának mérséklésével,
e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti adókedvezmény igénybevételét segítő tanácsadással,
f) szükség esetén hatósági kötelezéssel, szankciók alkalmazása útján.
3. Helyi védelem alá helyezés és helyi védelem megszüntetés
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti.
(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetés kezdeményezéséhez a javaslattevőnek közölnie kell nevét, lakcímét, vagy megnevezését, székhelyét és a védelemre javasolt értékről az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
a) a védelemre jelölt érték helyszínének megnevezése (utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése),
b) tulajdonosok, használók megnevezése,
c) a védendő érték rövid bemutatása,
d) a védelem alá helyezés indokolása.
(3) Az önkormányzat a kezdeményező kivételével az érintett tulajdonos(oka)t, a tulajdonoson keresztül a használókat, műalkotás esetén az alkotót (továbbiakban: érintettek) a kezdeményezésről értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli észrevételt tehetnek.
(4) A helyi védelem alá helyezésről vagy megszüntetésről a jegyző tájékoztatja az érintetteket.
(5) Helyi védettség megszüntetése során az önkormányzat egyidejűleg rendelkezhet a bontásra kerülő építmény vagy építményrész fotódokumentációjának és felmérésének, valamint egyes épületelemek megőrzésének kötelezettségéről.
(6) A helyi védettségű értékek nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik. A nyilvántartásba bárki betekinthet. A nyilvántartás a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait, a védelem típusát, valamint a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat és a védett értékkel kapcsolatos iratokat tartalmazza.
4. Helyi védettségű érték védelméhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
4. § (1) A helyi védettségű érték jókarbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi védettségű érték fenntartása elsősorban a rendeltetésének megfelelő használattal, műalkotásnál a tartalmához kapcsolódó helyszínen és módon oldandó meg.
(3) A helyi védettségű építmény károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, elsősorban a helyi védelem alá helyezést megalapozó értékekre vonatkozóan.
(4) A helyi védettségű építményt az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki.
5. Településképi szempontból meghatározó területek
5. § Algyő településképi szempontból meghatározó területei:
a) a természetvédelmi szempontból meghatározó településrész lehatárolását az 1. melléklet 1. térképe rögzíti.
b) a történeti szempontból meghatározó településrész lehatárolását az 1. melléklet 2.1. térképe rögzíti. A térképet kiegészíti a 2.2. pont alatti táblázat, amely tartalmazza a településrészbe tartozó ingatlanok azonosítási adatait.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építmények anyaghasználatára és fás szárú növényfajok telepíthetőségére vonatkozó általános településképi követelmények
6. § (1) Építőanyagaként műanyag hullámlemez, felületkezelés nélküli, rozsdásodó fémlemez alkalmazása nem megengedett. Lakóépületen, vagy utcára nyíló gépjárműtárolón a földszínek árnyalataitól eltérő színű fémlemezfedés, vagy bitumenes zsindelyfedés használata nem megengedett.
(2) Tilos az épületek homlokzatán, utcai kerítéseken a kizárólag műanyagból előállítható úgynevezett neonszínű festékek alkalmazása.
(3) Előkertes előírású telken, a Kastélykert utca, a Vásárhelyi utca és a Téglás utca mentén elhelyezkedő telkek, valamint a helyi védettségű építmények telkei kivételével, tilos a tömör felületet képező anyagok használata az utcai kerítés 1,5 méternél magasabb részén.
7. § (1) Kerülni kell a nagy mennyiségű monokultúrás növénytelepítéseket, vagy a környező
táji-, természeti környezetben nem honos vagy nem honosodott, idegen növényfajok ültetését, ahol ez nem lehetséges, vagy nem célszerű, ott kiemelt gondossággal kell megválasztani az adott növényfajt és telepítési módot.
(2) Tilos az előkertet fás szárú növény nélkül kialakítani és a terület felét meghaladóan burkolatot létesíteni.
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények
8. § (1) A történeti szempontból meghatározó településrészen belül a fő funkciót hordozó épületen alkalmazandó beépítési módnak, az épület-szintszámának és kerítéstípusnak illeszkednie kell a településrész jellegéhez. Az illeszkedés (ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik) az alábbi esetekben biztosított:
a) a telken vagy az oldalról szomszédos telken meglévő (a telken tény- és jogszerűen fennálló) és a szakmai konzultáció keretében az önkormányzat részéről nem kifogásolt kialakítási mód lekövetése;
b) olyan, az a) pontban foglalttól eltérő megoldás alkalmazása, amely a helyi védett építményekre jellemző vagy amely a szakmai konzultáció során rögzített önkormányzati támogató vélemény alapján valósítja meg az utcaképbe való illeszkedést;
c) a fő funkciót hordozó épület közterületi határvonalon, vagy előkert-vonalon álló homlokzata nyílásokkal tagolt, legalább egy darab huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nyílászáróját magában foglalja.
(2) A természetvédelmi szempontból meghatározó településrészen belül a telken tény- és jogszerűen fennálló, szakmai konzultáció keretében az önkormányzat részéről nem kifogásolt épület-elhelyezési mód, épület-szintszám és kerítéstípus alkalmazandó, eltérő megoldás a tájképbe való illeszkedés megőrzése, megvalósítása feltételével megengedett. Az illeszkedésnek – ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik – a következők a követelményei:
a) a telekhatároktól legalább 1,5 méter távolságot tartó épület-elhelyezés,
b) jellemzően földszintes építési mód.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások:
a) Új épület fő tömegének fedésére 9 fok és 28 fok közötti, vagy 45 fok fölötti hajlásszögű tető nem alkalmazható.
b) A közterület határán vagy az előkert vonalon álló épületen
ba) a natúr, vagy a földszínek árnyalataira festett felülettől eltérő, vagy tetőcserepet utánzó fémlemez tetőfedés nem alkalmazható;
bb) az épület közterületre néző tetőfelületén napelem, napkollektor téglalap alakzatban, legfeljebb az adott tetőfelület felére helyezhető ki, ugyanakkor a napelemes tetőcserép megengedett.
c) Nem alkalmazható
ca) terméskőfalat utánzó lapburkolat,
cb) műanyag vagy fémlemez falburkolat,
cc) durva felületű (cuppantott, nyomott- vagy domborzatmintás) vakolat.
d) A telepítésre kerülő fák fajtáját, termetét, ültetési távolságát nem szabad úgy megválasztani, hogy egészséges fejlődésük akadályozva legyen, vagy megjelenésük, habitusuk megbontsa a településkép harmóniáját.
(2) A történeti szempontból meghatározó terület építési telkén a tény- és jogszerűen fennálló, szakmai konzultáció keretében az önkormányzat részéről nem kifogásolt esetek kivételével nem alkalmazhatók a következő megoldások:
a) közterületi telekhatáron tűzfalas épületlezárás,
b) az épület közterületre néző homlokzatán, tetőfelületén helyiségfűtő vagy -hűtő berendezés kültéri egységének elhelyezése, tetőfelépítményes ablak vagy ajtó elhelyezése az adott tetőfelületnek az ötödrészét meghaladó mértékben (homlokzati nézetre számítva),
c) közterületi telekhatáron álló homlokzaton egynél több 6,00 m szélességet meghaladó, vagy kettőnél több 3,10 m szélességet meghaladó garázsajtó elhelyezése.
(3) A természetvédelmi szempontból meghatározó terület telkén a tény- és jogszerűen fennálló, szakmai konzultáció keretében az önkormányzat részéről nem kifogásolt esetek kivételével nem alkalmazható
a) a fehér és a földszínek árnyalatain kívül egyéb színű vakolat, lábazat, oromfal, burkolat, nyílászáró, tetőfedés,
b) épület fő tömegének 28 foknál nagyobb lejtésű tetőzete esetében az egyszerű nyeregtető-alakzatoktól eltérő, összetett tetőidom;
c) tetőfelépítmény ablak vagy ajtó elhelyezésére az adott tetőfelületnek az ötödrészét meghaladó mértékben (homlokzati nézetre számítva);
d) lábazat nélküli, legalább 3/4 részben átlátható deszka-, léc-, sövény-, vagy vadháló kerítéstől eltérő egyéb kerítés a közterületi telekhatáron.
9. A helyi védettségű épületekre vonatkozó építészeti követelmények
10. § (1) A 2. melléklet 1. pontjában felsorolt helyi védettségű építmény
a) helyreállítása, bővítése esetén az értékesnek minősülő homlokzatképzési mód, nyílászáró-megoldás, színárnyalat, tetőidom és tetőfedőanyag alkalmazandó;
b) telkén további épület létesítésekor a tömeg- és homlokzatformálás, részletképzés a telken lévő védett értékek érvényesülését biztosítsa;
c) telkének utcai kerítését a védett épület karakteréhez, anyaghasználatához és a környezetre jellemző módon kell kialakítani;
d) közterületre néző homlokzatának helyreállítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen kell megoldani;
(2) Amennyiben a helyi védettségű épület egy részét az értékeihez nem illeszkedő módon átalakították, megcsonkították (stílusidegen nyílászáró beépítése, tagozatleverés, tetőforma átalakítása stb.), a helyreállítást eredeti dokumentumok, korabeli fényképek alapján, ennek hiányában a megmaradt részekhez igazodó módon kell megoldani.
11. § Helyi védettségű épületen
a) tetősíkban fekvő ablak létesítése megengedett, új tetőfelépítmény ablak vagy ajtó elhelyezésére nem létesíthető, kivéve a kötelező szakmai konzultáció során az önkormányzat által javasolt eseteket;
b) napelem, napkollektor a közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el, egyéb tetőfelületeken téglalap alakzatban, legfeljebb a tetőfelület felére helyezhető el, napelemes tetőcserép megengedett;
c) parabolaantenna, 50 cm magasságot meghaladó antenna berendezés, mesterséges szellőztető és tartozéka, valamint helyiséghűtő, -fűtő berendezés, vagy kültéri egysége és egyéb épületgépészeti műszaki berendezés a közterület felőli homlokzaton nem helyezhető el;
d) parapet-konvektor égéstermékének közterület felé eső homlokzatra történő kivezetése csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással megengedett, egyéb égéstermék homlokzati kivezetése tilos;
e) a közterületre néző homlokzaton a nyílászáró árnyékolására műanyag redőny vagy zsalugáter, valamint látszó redőnytok alkalmazása nem megengedett.
12. § Műszaki állapotát, tartószerkezetét tekintve javíthatatlan, életveszélyes vagy omladozó helyi védettségű építményt oly módon kell helyreállítani vagy újjáépíteni, hogy a védelmet élvező elemek, különösen a közterület felől látható és az alapvető értékek a helyreállítás, újjáépítés után az eredeti megjelenést mutassák. Helyreállításkor, újraépítéskor
a) jellemzően vissza kell építeni az utcai épülettömeget és tetőformát, az építészeti tagozatokat és díszítéseket, a nyílászárókat az eredeti anyag-használat és osztásrendszer szerint,
b) az újjáépítési kiviteli tervhez mellékelni kell felmérési- és fotódokumentációt valamint tartószerkezeti szakvéleményt, továbbá az értékes részletek 1:20 szintű felmérési rajzait és fotódokumentációt,
c) a visszaépítendő, újraépítendő, helyreállítandó részeket szakmai konzultáció során kell meghatározni.
10. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
13. § (1) Az 5. §-ban meghatározott területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, kivéve a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében a már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználását.
(2) Az 5. § b) a szerinti történeti szempontból meghatározó településrészen, az országos előírások és a túlzott többletköltséggel nem járó műszaki megoldások keretein belül, a lokális ellátás sajátos építményeit, műtárgyait is részben vagy teljesen térszín alá, vagy épületbe kell helyezni vagy áthelyezni.
(3) Az 5. § b) a szerinti történeti szempontból meghatározó településrész közterületein a közvilágítás elemeit anyaghasználatukban és megjelenésükben egységes arculat szerint, modern megoldásokkal, a történeti jelleget utánzó hamis alkalmazásokat kerülve kell kialakítani. A fényszennyezést kerülendő a fénypontok felfelé ne világítsanak.
11. Reklámhordozókra, hirdetményekre vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) Kizárólag az Rr. és e rendelet előírásaiban meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés.
(2) Reklámhordozó
a) elhelyezése a kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan;
b) az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el;
c) magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el;
d) a közterületen egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán utcabútoron legfeljebb ötven méterenként helyezhető el; a tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra;
e) megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, fehér színű fényforrások használhatók;
f) közterületen egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el;
(3) Közterületen reklámhordozó elhelyezhető
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
15. § A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményei, feltételei és tilalma a Tvt. és Rr. előírásaival megegyező, amelyek az alábbi kiegészítésekkel együtt érvényesítendők:
a) A polgármester településképi bejelentési eljárásban a Tvt. 11/B. § (4) bekezdésében foglalt eltérésre engedélyt adhat.
b) A polgármester a) pont szerinti döntése nem pótolja, vagy helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
c) A polgármester településképi bejelentési eljárásban az Rr. 2. § (6)-(7) bekezdésében foglalt eltérésre engedélyt adhat.
d) Egy épület adott közterületre néző homlokzatán egyidejűleg kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
e) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
f) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzé tehető.
16. § A reklámok körébe nem tartozó cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés szakmai konzultáció alapján,
a) védett épület homlokzatán a védett céglogó kivételével csak önálló betűkből képzett, a védett ornamentikát nem érintő módon elhelyezett feliratként, vagy a földszinti portálon az üvegfelület kezelésével létrehozott megjelenítéssel helyezhető el, továbbá homlokzatonként 1-1 db, természetes anyagból készült 0,6 m2-nél nem nagyobb cégéren közölhető;
b) az 1. melléklet szerinti településképi szempontból meghatározó településrészeken belül az a) pont szerint, továbbá épületenként legfeljebb 1 db, 1 m2-nél nem nagyobb tábla formájában létesíthető.
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
12. Rendelkezés a szakmai konzultációról
17. § (1) A polgármestertől a Tfr. szerint szakmai konzultáció, tájékoztatás (továbbiakban: szakmai konzultáció) kérhető a településképi követelményekről. Kötelező a szakmai konzultáció az e rendeletben előírt esetekben, továbbá az alábbi építési tevékenységek megkezdése előtt:
a) új lakóépület építése,
b) helyi védettségű építmény felújítása, bővítése, átalakítása, utcai homlokzatának megváltoztatása vagy színezése,
c) lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó létesítése,
d) fennmaradási engedélyezésre kötelezett építés,
e) településképi szempontból meghatározó területen lévő üres telek beépítése,
f) településképi szempontból meghatározó területen álló épület közterületre néző homlokzatának teljes felújítása vagy átalakítása.
(2) E rendelet alkalmazásában az utcai homlokzat teljes felújításának vagy átalakításának minősül: az utcai homlokzati fal teljes felületének (kivéve lábazat) utólagos hőszigetelése, burkolása, színezése, amennyiben nyílászáró csere is történik.
(3) A szakmai konzultációt
a) az építtető vagy a tulajdonos személyesen, hivatali ügyfélfogadási időben az Algyői Polgármesteri Hivatalban, elektronikus levélben a titkarsag@algyo.hu elektronikus postacímen, vagy levélben, 6750 Algyő, Kastélykert utca 40. postacímen kezdeményezheti.
b) a kezdeményezéstől számított 8 napon belül a polgármester vagy a települési főépítész lefolytatja.
(4) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(5) A szakmai konzultációról készült emlékeztető kezelése az általános iratkezelési szabályzat szerint történik.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
13. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
18. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Tfr. előírásainak megfelelő módon és keretei között, az Ér. szerinti, építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően
a) az 1. melléklet szerinti településképi szempontból meghatározó területen, ha a tevékenység a közterületről látható településképi változást eredményez,
b) helyszíntől függetlenül az alábbi tevékenységeknél:
ba) legmagasabb pontján a 12 métert elérő építmény létesítése, vagy az ilyen magasságot eredményező emeletráépítés, tetőtér-beépítés,
bb) emeletes új építmény létesítése,
bc) 300 m2 bruttó szintterületet meghaladó új építmény építése, közterületről látható településképi változást eredményező bővítése, felújítása, átalakítása,
bd) helyi építészeti értékvédelem alatt álló építményt érintő építési tevékenység,
be) köztéri műalkotás környezetalakítására vonatkozó építési tevékenység,
bf) több lakásegységet tartalmazó új lakóépület építése, közterületről látható településképi változást eredményező bővítése, felújítása, átalakítása,
bg) 20 m2-nél nagyobb kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület építése, közterületről látható településképi változást eredményező bővítése, felújítása, átalakítása.
14. A véleményezési eljárás részletes szabályai
19. § (1)1 A településképi véleményezési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul, a véleményezési kérelem nyomtatványt a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A polgármester véleményében engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy hiánypótlást kérhet, ha a tervdokumentáció munkarészei nem a jogszabályokban előírt tartalommal vagy részletezettséggel kerültek kidolgozásra.
(3) A polgármester a településképi véleményt önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(4) A véleményezés részletes szempontjai:
a) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása tekintetében
aa) a beépítés módjának a környezetbe illeszkedés követelményeivel való megfelelősége,
ab) a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságainak, rendeltetésszerű használatának és fejlesztési lehetőségeinek megfelelő figyelembevétele,
ac) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága és a beépítési sorrendnek a rendezett településképre gyakorolt hatása,
ad) az alaprajzi megoldásnak az épület tömege és homlokzatai településképi szempontú megjelenésére gyakorolt - esetlegesen kedvezőtlen - hatása,
b) a rálátás és kilátás viszonyainak változása,
c) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja tekintetében
ca) a homlokzat és az épülettömeg építészeti megformálásának és a színezésnek a kialakult, valamint a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez való illeszkedése,
cb) a homlokzat tagolásának, a nyílászárók kiosztásának az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival való összhangja,
cc) a rendeltetéssel összefüggő hirdető-berendezések elhelyezésére és kialakítására, a reklámozási tevékenység feltételeinek biztosítására vonatkozó megoldások megfelelősége,
cd) az épületgépészeti és egyéb berendezések, tartozékok elhelyezésére vonatkozó megoldások településképi szempontból való megfelelősége, kedvező hatásai,
ce) a tetőzet kialakításának és esetleges felépítményeinek a domináns környezet adottságaihoz való illeszkedése,
d) a közterület mentén az épület kialakításának módja és feltételei tekintetében
da) a bejárati előlépcsőnek, az akadálymentesítést szolgáló építménynek, rámpának a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedése,
db) a közterület fölé benyúló építményrésznek a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedése,
e) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei tekintetében a takaratlanul maradó határoló felületek esztétikai megjelenése, az anyaghasználat környezetbe illeszkedése,
f) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének formálása, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítása tekintetében a kialakítás módja, összhangja.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
20. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Tfr. által megszabott módon az ott kötelezően előírt esetekben, továbbá a (2) bekezdésben szereplő építési tevékenységek megkezdése előtt, és a (3) bekezdésben felsorolt rendeltetésváltozások előtt.
(2) Településképi bejelentési eljárás lefolytatására kötelezett az önkormányzati tulajdonú telkek kivételével
a) az 1. melléklet szerinti településképi szempontból meghatározó területeken és a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt helyi védettségű építmények telkein, az Ér. szerint építési engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenység,
b) helyszíntől függetlenül az Ér. szerint építési engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek közül
ba) az emeletes, vagy egynél több rendeltetési egységet tartalmazó, vagy 300 m2-nél nagyobb épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha a tevékenység következtében az épület közterület felőli megjelenése változik, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik;
bb) az emeletes, vagy egynél több rendeltetési egységet tartalmazó épületen a közterület felőli megjelenést megváltoztató utólagos hőszigetelés, homlokzati nyílászáró-csere, homlokzatfelület-színezés, homlokzati felületképzés megváltoztatása;
bc) az épület közterületre néző homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;
bd) épületben az önálló rendeltetési egységek számának növekedése;
be) az Ér. 1. melléklet 14. pont e) alpontjában és 29. pontjában foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó épület közterületről látható településképi változást eredményező építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m2 alapterületet;
be) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
bf) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat, tevékenység
a) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
b) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát,
c) telephely bejelentésre vagy telephely engedélyezésre kötelezett.
16. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
21. § (1)2 A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési nyomtatványt az 5. melléklet tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány A4 formátumú papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) A polgármester az eljárást a Tfr. szerint folytatja le. A benyújtott dokumentáció alapján hiánypótlásra felszólíthat.
(3) A polgármester a döntését a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban hozza meg.
(4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
22. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS BÍRSÁG
17. Településképi kötelezési eljárás
23. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le az e rendelet 4., és 6-10. alcímeiben szereplő kötelezettségek, településképi követelmények be nem tartása, vagy a helyrehozatali kötelezettség nem teljesítése esetén.
(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát, legfeljebb 90 napos határidővel, az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti.
(3) A településképi kötelezésben megállapított határidő eredménytelen leteltét követően az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.
(4) A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:
a) a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
b) a bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.
(5) A kiszabott településképi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.
(6) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
18. Önkormányzati támogatások
24. § (1) A védett értékek fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt, azzal, hogy az értékmegőrzést szolgáló állagmegóvási, felújítási tevékenységhez szükséges közterülethasználat díját mérsékeli.
(2) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(3) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések
1. függelék a 3. melléklethez a 16/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez a 16/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez6
2. függelék a 3. melléklethez a 16/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez a 16/2018. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez7
A 19. § (1) bekezdése az Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (1) bekezdése az Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A (2) bekezdés az Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet az Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet az Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 1. függeléket az Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 2. függeléket az Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. mellékletet az Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet az Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 5. § (4) bekezdése iktatta be.