Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
Bicske helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2024. 02. 16Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
Bicske helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Bicske Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek, önkormányzatok és államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség.
c) Főépület: olyan építmény, amely az adott építési övezetben vagy övezetben jelen rendelet szerint elhelyezhető funkciók céljára épül.
d) Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a főépületek használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyári konyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, fedett úszómedence, szauna, sport-és fitnesz épület.
e) Telek zöldfelületként megtartandó része: a szabályozási terveken lehatárolt telekrész, amelyen kötelező zöldfelületet kialakítani és épület nem helyezhető el.
f) Kialakult legkisebb telekterület: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai a kialakítható legkisebb telekterületre vonatkozóan „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekhatár-rendezést és szabályozást és a magánút kialakítást.
g) Kialakult beépítési mód: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek építési előírásai „K” kialakult jelet tartalmaznak, ott építésnél a telek meglevő beépítési módját kell alkalmazni.
h) Kialakult legnagyobb beépítettség: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai a telek legnagyobb beépíthetőségére vonatkozóan „K” kialakult jelet tartalmaznak, a meglevő beépítettség növelés kizárólag akadálymentesítés és energetikai felújítás céljából történhet. Bontás esetén az építési telek a bontás előtti kialakult beépítettség mértékéig építhető be.
i) Kialakult legnagyobb épületmagasság: ahol a szabályozási terv építési övezeteinek, övezeteinek építési előírásai az épületmagasságra vonatkozóan „K” kialakult jelet tartalmaznak, a meglevő épület épületmagassága nem növelhető, kivéve a magastető létesítéshez, energetikai felújításhoz és korszerűsítéshez szükséges szerkezeti és hőszigetelési magasítást. Bontás esetében az új épület legnagyobb épületmagassága egyenlő az e rendelet hatályba lépésekor az építés telken meglévő főépület épületmagasságával.
j) Kialakult telekterület: a kialakítható legkisebb telekterület „K” jelölése esetén az építési övezetbe, övezetbe tartozó ingatlanon telekalakítás nem végezhető, kivéve a telekösszevonást, telekhatár-rendezést. Telekhatár-rendezés a telek területét legfeljebb 10 %-al változtathatja meg.
2. § A képviselő-testület:
a) az építési övezetek beépítési határértékeit az 1. melléklet szerint állapítja meg,
b) Bicske szabályozási tervét az alábbiak szerint állapítja meg:
ba) 2. melléklet Belterületi Szabályozási Terv (egyben)
bb) 3. melléklet Póctető Szabályozási Terv
bc) 4. melléklet Ipari Park és logisztikai központ Szabályozási Terv
bd) 5. melléklet Külterületi Szabályozási Terv
be) 6. melléklet Külterületi Szabályozási Terv
bf) 7. melléklet Külterületi Szabályozási Terv
bg) 8. melléklet Szabályozási Terv jelmagyarázat
bh)1
c) A járművek elhelyezésére vonatkozó OTÉK-tól való eltérés mértékét a 10. melléklet szerint állapítja meg.
3. § A helyi építési szabályzat:
a) 11. mellékletét képezi a műemlékek meghatározása;
b) 12. mellékletét képezi a helyi védett épületek és helyi védelem alatt álló területek meghatározása;
c) 13. mellékletét képezi a régészeti területek meghatározása;
d) 14. mellékletét képezi a mintakeresztszelvények meghatározása.
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
4. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:
a) szabályozási vonal;
b) építési övezet, övezet határa és jele;
c) építési hely
d) telek zöldfelületként megtartandó része.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:
a) védőtávolságok;
b) műemlék;
c) műemléki környezet;
d) régészeti terület;
e) helyi védelem alatt álló épületek;
f) országos ökológiai hálózat magterület;
g) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
h) országos ökológiai hálózat pufferterülete;
i) helyi természetvédelmi terület határa;
j) Natura 2000 terület határa;
k) tájképvédelmi terület határa;
l) hidrogeológiai „B” védőidom területe/határa;
m) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület határa/területe;
n) erőmű céljára korlátozottan igénybe vehető terület határa/területe;
o) bányatelek határa;
p) ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület határa.
(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:
a) közigazgatási határ;
b) belterületi határ (meglevő és tervezett);
c) javasolt telekhatár;
d) gyalogút;
e) kerékpárút.
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
5. § (1) Közterületen (közlekedési és zöldterületi övezetben) elhelyezhető:
a) közlekedéssel kapcsolatos építmények (autóbuszváró, kerékpártároló, egyéb építmény),
b) köztisztasággal, közművesítéssel kapcsolatos műtárgyak,
c) szobor, emlékmű, utcabútor,
d) park és játszótér építményei,
e) árusító pavilon,
f) köztisztasági és közegészségügyi létesítmények céljára.
(2) Közterület (közlekedési és zöldterületi övezetben) ideiglenesen igénybevehető:
a) vendéglátó létesítmények időszakos terasza,
b) rendezvények céljára szolgáló sátor, pavilon,
c) időszakos árusító pavilon,
d) köztisztasági és közegészségügyi létesítmények céljára.
(3) A gyalogátkelőhelyeket akadálymentesen kell megépíteni.
(4) A közterületi parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévőket ennek megfelelően kell átalakítani.
(5) Fasor létesítésénél, parkoló fásításánál, vagy ilyen jellegű zöldfelület felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyed részére legalább 1 m3 termőföldtömeget, vagy termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani.
(6) Különleges beépítésre nem szánt fásított közterület övezetben kivételesen elhelyezhető több gépkocsi tárolására szolgáló, több önálló épület a 69. § szerinti beépítési előírások megtartásával.
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
3. Régészeti területek
6. § (1) A település régészeti területein a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A régészeti értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
4. Műemlékvédelem
7. § (1) A település műemléki védelem alatt álló és a nyilvántartásba vett műemlékén és annak környezetében (a műemlékké nyilvánítást követően a műemléki környezetben) történő építés esetén, a vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A műemléki értékek védelmére fokozott figyelmet kell fordítani.
5. Helyi értékvédelem
8. § (1) A településen a külön jogszabályban helyi védetté nyilvánított épületek és műtárgyak részesülnek helyi védelemben.
(2) Helyi védelem alatt álló épület, műtárgy esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait kell figyelembe venni.
A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
6. Táj- és Természetvédelem
9. § (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az Országos Ökológiai Hálózat Magterülete és az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó és puffer terület (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Védett területen 500 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem építhető.
7. Környezetvédelem
10. § (1) A település közigazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:
a) Beépítésre szánt területen állattartó épületet és trágyatárolót csak kertvárosias és falusias lakóterületen, valamint különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi területen lehet építeni.
b) Az állattartó épületet az utcafronti telekhatártól 25 m-en túl, lakó rendeltetésű épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
c) Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszer tároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
d) Új állattartó telep belterülettől, védett terület határától, vízfolyástól, vízfelülettől legalább 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.
(4) Gazdasági területen és különleges mezőgazdasági üzemi területen a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, építési övezeti határral, illetve övezeti határral érintett telekhatár mentén 10 m széles többszintes zöldterületet kell létesíteni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a telek hasznosítása során környezetterhelés nem történik, vagy a szomszédos ingatlanokon nem található és nem is létesíthető zaj-, por- vagy bűz szempontjából védendő épület.
8. Felszín alatti vizek védelme
11. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően, Bicske város közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából kiemelten érzékeny.
(2) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(3) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(4) A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata kötelező.
(5) Vízminőségvédelmi területen és hidrogeológiai védőövezet területen belül épületet elhelyezni, csak a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével lehet.
(6) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
9. A levegő védelme
12. § (1) Bicske város az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meg lévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
(3) A belterületen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.
(4) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény körül a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.
10. A termőföld védelme
13. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(2) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(3) A terület egészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.
11. A zaj elleni védelem
14. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, engedélyezhető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.
(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.
(3) A vasútvonal és az autópálya mentén a meglevő zajvédő falak nem bonthatók el, új zajvédő falak létesítése közlekedési területen lehetséges.
12. Védőterületek, védőtávolságok
15. § (1) A település területén a Szabályozási terv a következő védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket, valamint lehatárolásokat jelöl:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények, műtárgyak,
c) természetközeli folyó és állóvizek,
d) természeti területek.
(2) Az egyes védőterületeken, védőtávolságokon belüli építésnél a kijelölés alapjául szolgáló mindenkor hatályos jogszabályok előírásait kell betartani.
(3) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 300 m.
(4) A közüzemi szennyvízátemelő védőtávolsága 10 m.
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
13. Telekalakítás
16. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek területe és legkisebb szélessége az építési övezetnek megfelelő, a telek alakja a beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.
(3) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.
(4) A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az 1. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére, vagy az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességként meghatározott értéket.
(5) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést és elbirtoklást kivéve - tovább nem csökkenthetők.
14. Telekösszevonás és fekvő telkekre vonatkozó előírások
17. § (1) Telekösszevonás csak azonos övezetben és építési övezetben levő telkek esetében lehetséges.
(2) Fekvő telek esetében az építési övezetre előírt legkisebb telekszélességnek a telek rövidebb oldalán kell teljesülnie.
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
15. Általános előírások
18. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) szennyvíz és csapadékvíz elvezetés,
c) villamos energia és földgázellátás,
d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
16. Vízellátás
19. § (1) A vízvezeték védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.
(2) A beépítésre szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
(3) Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna-hálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe helyezését követően lehet.
17. Szennyvízelvezetés
20. § (1) A településen az elválasztott rendszerű szennyvízelvezetés kiépített. A fejlesztési területek szennyvízelvezetése a meglevő rendszer bővítésével létesíthető.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település területén tilos. Közműpótlóként különlegesen indokolt esetben zárt szennyvíztározó építése lehetséges.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos vagy állandó vízfolyásba
c) felhagyott kutakba szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
21. § (1) Külterületen elhelyezhető, építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállítani;
b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható,
bb) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bc) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(2) Külterületen elhelyezhető, építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:
a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
aa) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
ab) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
ac) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható, építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(3) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) útkapcsolat biztosított.
18. Szennyvízkezelés, szennyvízelhelyezés
22. § (1) A szennyvíztisztító telep körül 300 m-es védőtávolság biztosítása szükséges. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható.
(2) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezetten létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.
(3) Közüzemi szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.
19. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
23. § (1) A földtani felépítésből és hidrogeológiai jellemzőkből következően Bicske város közigazgatási területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny.
(2) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizet közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet.
(3) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területen a közhasználatú terület kialakításának részeként, az azt feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
(4) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(5) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
(6) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
20. Energia ellátás
24. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat közlekedési és közműterületen vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton kell elhelyezni.
(2) A város közigazgatási területén háztartási méretű kiserőmű nem telepíthető műemlék telkén és műemléki környezetben, helyi védett területen.
(3) A háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) akkor telepíthető, amennyiben
a) a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-el haladhatja meg,
b) a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre esik.
21. Magánutak létesítése
25. § (1) Beépítésre szánt területen – a gazdasági terület megközelítésére szolgáló magánutak kivételével - a kialakítandó magánút szélessége:
a) legfeljebb 6 telek megközelítésére szolgáló, vagy 50 m-nél rövidebb út esetén 6,0 m-nél keskenyebb nem lehet
b) 6 vagy annál több telek megközelítésére szolgáló, vagy 50 m-nél hosszabb út esetén 8,0 m-nél keskenyebb nem lehet.
(2) Gazdasági terület megközelítésére szolgáló magánutat legalább 12,0 m-nek kell lennie.
(3) Amennyiben a magánút 150 m-nél hosszabb és zsákutca kialakítású, a zsákutca végén fordulót kell kialakítani.
ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
22. Az építés általános feltételei
26. § (1) Kialakult telkek esetében a beépíthető telek területe az övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterülettől eltérhet.
(2) A meglevő, már kialakított telkek - amennyiben a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók - beépíthetők.
(3) Melléképület nagyvárosias lakóterületen nem építhető.
(4) Melléképület építési helyen belül, a főépület takarásában építhető. A melléképület épületmagassága és gerincmagassága nem lehet nagyobb a főépület épületmagasságánál és gerincmagasságánál.
(5) Erőmű céljára korlátozottan igénybe vehető területen belül az erőművek közül épületen elhelyezve csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető.
27. § (1) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az országos és helyi építési előírások betartása mellett.
(2) A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.
28. § (1) Terepszint alatti építmény az építési telek bármely részén építhető, amennyiben más építményt, régészeti értéket nem veszélyeztet.
(2) Beépítésre szánt területen a terepszint alatti beépítés mértéke nem korlátozott, azonban a telekre előírt legkisebb zöldfelület mértékét minden esetben biztosítani kell.
(3) Beépítésre nem szánt területen a terepszint alatti beépítés legfeljebb 20 % lehet.
(4) Nem minősül terepszint alatti építménynek az épületek pinceszintje.
29. § (1) Közterületen a meglevő garázsok rendeltetése nem változtatható meg.
(2) Lakó, vegyes, üdülő és különleges beépítésre szánt terület építési övezetek építési telkein lakókocsi, ideiglenes épület (kivéve felvonulási épület), egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.
(3) Úszótelken meglevő épület bővítése kizárólag emeletráépítéssel és tetőtér beépítéssel történhet.
23. Beépítési mód, beépítési hely
30. § (1) Az előkert méretét és az előkerti építési vonalat – amennyiben azt a Szabályozási terv nem jelöli - beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodóan kell meghatározni.
(2) Új, beépítetlen utcaszakaszon vagy ha az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mérete:
a) vegyes és lakó, üdülő és különleges építési övezetben minimum: 5 m,
b) gazdasági építési övezetek esetében: 10 m,
(3) Építési telken oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb mérete:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen a telektömbben kialakult vagy legalább 4,0 m, vagy
c) az a) -b) pont hatálya alá nem eső építési övezetben a telektömbben kialakult vagy 6 m.
(4) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje:
a) az építési övezet előírása szerinti, vagy
b) lakóterületen és vegyes területen 3,0 m.
(5) Építési telken a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve:
a) ahol az építési övezet előírásai másként rendelkeznek,
b) a 450 m2-nél kisebb telkek esetében 4 m, vagy a kialakult állapot szerinti,
c) fekvő telek esetében a hátsókert legkisebb mérete 3 m is lehet.
(6) Fekvőtelkek esetében az előkert 0 m lehet abban az esetben:
a) ha a fekvőtelekkel szomszédos telek oldalhatáron álló beépítésű és annak építési határvonala a fekvőtelek utcafronti telekhatárával egy vonalban van, vagy
b) a tömbfeltárást biztosító magánút a telektől északi irányban található.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
24. Beépítésre szánt területek tagozódása
31. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:
a) Ln - rövidítéssel jelölt nagyvárosias lakóterület,
b) Lk - rövidítéssel jelölt kisvárosias lakóterület,
c) Lke - rövidítéssel jelölt kertvárosias lakóterület,
d) Lf - rövidítéssel jelölt falusias lakóterület,
e) Vt - rövidítéssel jelölt településközpont terület,
f) Gksz - rövidítéssel jelölt kereskedelmi, szolgáltató terület,
g) Gip - rövidítéssel jelölt ipari terület,
h) Üh – rövidítéssel jelölt hétvégiházas terület,
i) K-Int - rövidítéssel jelölt különleges egyedi jelentőségű intézmények terület,
j) K-Szoc - rövidítéssel jelölt különleges szociális intézmény terület,
k) K-Tur – rövidítéssel jelölt turisztikai terület,
l) K-Rek – rövidítéssel jelölt rekreációs célú terület,
m) K-Sp – rövidítéssel jelölt nagykiterjedésű sportolási célú terület,
n) K-T – rövidítéssel jelölt temető terület,
o) K-Golf – rövidítéssel jelölt golfpálya terület,
p) K-Hull – rövidítéssel jelölt hulladékkezelő, -lerakó terület,
q) K-Szv – rövidítéssel jelölt szennyvíztisztító terület,
r) K-B – rövidítéssel jelölt nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
s) K-Mü - rövidítéssel jelölt különleges mezőgazdasági üzemi terület,
t) K-Közmű- rövidítéssel jelölt különleges közmű terület.
25. Nagyvárosias lakóterület
32. § (1) Nagyvárosias lakóterület Ln jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) A nagyvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Az Ln-4 jelű építési övezetben egy önálló főépület helyezhető el. Az új épületet úgy kell kialakítani, hogy a meglevő telek az építést követően feleljen meg az úszótelekre vonatkozó követelményeknek.
(4) Az övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állat ól, állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
26. Kisvárosias lakóterület
33. § (1) Kisvárosias lakóterület Lk jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) A kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Az Lk jelű építési övezetben az építési helyen belül több önálló, többlakásos lakóépület is elhelyezhető. Több önálló lakóépület építése esetén nem építhető a lakófunkciót kiegészítő funkció számára önálló melléképület, azt a lakóépületekkel egy tömbben kell megépíteni. Önálló épületként elhelyezhető az építési övezetben megengedett nem lakóépület funkciójú főépület is.
(4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állat ól, állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
27. Kertvárosias lakóterület
34. § (1) Kertvárosias lakóterület Lke jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) szállás jellegű,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek legfeljebb 400 m2 területű építési telkein egy főépület építhető, melyben legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el.
(4) A 400 m2 területet meghaladó építési telkeken a főépületek száma nem korlátozott. A telken elhelyezhető lakó rendeltetési egységek számát úgy kell meghatározni, hogy 350 m2 telek-területenként egy lakás építhető.
(5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) önálló kirakatszekrény,
b) trágyatároló,
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
28. Falusias lakóterület
35. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági,
c) a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy lakó rendeltetésű főépület építhető, melyben legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el. Elhelyezhető további egy főépület a lakó funkciótól eltérő, legfeljebb két rendeltetési egység számára.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) trágyatároló,
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
c) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
29. Településközpont terület
36. § (1) A településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) sport és sportolással összefüggő egyéb
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Önálló lakóépületek a területen elhelyezhetők az övezeti előírások betartásával.
(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkeit teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(4) Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állat ól, állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
37. § A Vt-21 jelű építési övezetben nem helyezhetők el önálló lakóépületek. Épületen belül elhelyezhető legfeljebb egy szolgálati lakás.
30. Kereskedelmi, szolgáltató terület
38. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz jellel jelölt építési övezetben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységhez tartozó iroda,
d) gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt fő rendeltetéshez kapcsolódóan a területen kivételesen elhelyezhető szállás (munkásszállás), oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés is.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály) magassága az övezetre előírt maximális épületmagasság értékét meghaladhatja.
(6) Az építési telkeken a gépjárművek közlekedésére szolgáló területet portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
(7) A Gksz-13 jelű építési övezetben elhelyezhető egészségügyi és állategészségügyi létesítmény is.
(8) A Gksz-14 jelű építési övezetben elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület is.
(9) A megengedett legnagyobb építménymagasság értékét a területen elhelyezhető technológiai építmények, műtárgyak meghaladhatják, a műtárgyak legnagyobb magassága 25 m lehet.
31. Ipari terület
39. § (1) Az egyéb ipari terület Gip jellel jelölt építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős zavaró hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység céljára szolgáló,
b) ipari,
c) az ipari tevékenységhez tartozó iroda,
d) energiaszolgáltatási és településgazdálkodási
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) Az építési övezet építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Az egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(4) Az építési telkeken a gépjárművek közlekedésére szolgáló területet portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
(5) A Gip-E jellel jelölt építési övezetben kizárólag energiaszolgáltatási és településgazdálkodási célú épületek és műtárgyak, sajátos építmények helyezhetők el.
(6) A megengedett legnagyobb építménymagasság értékét a területen elhelyezhető technológiai építmények, műtárgyak meghaladhatják, a műtárgyak legnagyobb magassága 25 m lehet.
40. § (1) A volt Hadtápellátó Raktárbázis területén a Gip-1 építési övezetben a talaj szennyezettségét vizsgálni kell.
(2) Az utómonitoringozás céljára létesült „FCS” kutak fennmaradását és üzemelését biztosítani kell.
(3) Az építési övezet határain 15 m széles háromszintű zöldfelületet kell telepíteni.
(4) A területen az úthálózatot, parkolókat és csapadékvíz elvezető hálózatot úgy kell kialakítani, hogy szennyezőanyagok a talajba ne kerülhessenek még egy rendkívüli nagy csapadék időszakában sem, illetve az új létesítményeket elöntés ne veszélyeztesse.
(5) Az építési telkeket közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal kell ellátni, a hálózat kiépítéséig közműpótló létesítése megengedett.
32. Hétvégi házas üdülőterület
41. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők továbbá az üdülők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények és sportépítmények.
(2) Hétvégi házas üdülőterület építési övezeteinek építési telkeit részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) állat ól, állatkifutó,
c) trágyatároló, komposztáló,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
33. Különleges egyedi jelentőségű intézmények terület
42. § (1) Különleges egyedi jelentőségű intézményei, K-Int jellel jelölt építési övezetbe a volt Batthyány kastély és a kastélypark területe tartozik. Az építési övezeten belül a létesítmény-együttes funkciójához kapcsolódó szociális, nevelési, oktatási, kulturális, illetve ahhoz szükséges kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben kivételesen szállás rendeltetés is elhelyezhető.
34. Különleges szociális intézmény terület
43. § (1) Különleges szociális intézmény K-Szoc jellel jelölt építési övezetbe a szociális otthon területe tartozik. Az építési övezeten belül az intézmény funkciójához szükséges építmények helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben kivételesen szolgálati lakás rendeltetés is elhelyezhető.
(3) A szociális intézmény építési telkén:
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m , egyéb épület esetén 5,0 m,
b) az oldalkert legkisebb mérete:4 ,0 m,
c) a hátsókert legkisebb mérete: 10,0 m.
35. Különleges turisztikai terület
44. § (1) Különleges turisztikai K-Tur jellel jelölt építési övezetben a turizmus céljára kijelölt fejlesztési területek tartoznak. Az építési övezeten belül az alaprendeltetéssel összefüggő és azt kiszolgáló rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető a tulajdonos számára egy önálló lakóépület a fő funkció megtartásával.
(3) A K-Tur jelű építési övezet építési telkén:
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m , egyéb épület esetén 5,0 m,
b) az oldalkert legkisebb mérete:4 ,0 m,
c) a hátsókert legkisebb mérete: 10,0 m.
36. Különleges rekreációs célú terület
45. § (1) Különleges rekreációs célú K-Rek-1 jellel jelölt építési övezetben rekreációs, illetve üdülési funkciójú építmények helyezhetők el.
(2) A K-Rek-1 jelű építési övezetben kivételesen elhelyezhetők sport-létesítmények, panzió, lovarda, üdülő, valamint a lakóépületek a rekreációs célú beruházás keretében.
46. § (1) Különleges rekreációs célú K-Rek-2 jellel jelölt építési övezetben rekreációs, kereskedelmi, vendéglátó, kulturális funkciójú építmények helyezhetők el.
(2) A K-Rek-2 jelű építési övezetben kivételesen elhelyezhető panzió, képtár, szoborpark, strand, lovarda, valamint a lakóépületek a rekreációs célú beruházás keretében.
47. § A K-Rek-1, 2 jelű építési övezetek építési telkén:
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m , egyéb épület esetén 5,0 m,
b) az oldalkert legkisebb mérete:4 ,0 m,
c) a hátsókert legkisebb mérete: 6,0 m.
37. Különleges nagy kiterjedésű sportolási célú terület
48. § (1) Különleges nagy kiterjedésű sportolási terület K-Sp jellel jelölt építési övezetben sportpályák, sport célú épületek és a sportolást kiszolgáló létesítmények (öltözők, lelátók) és a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhető el.
(2) Az építési övezetben az alaprendeltetéssel összefüggő azt kiszolgáló épület épületek is elhelyezhetők.
(3) Az építési övezet építési telkén:
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m , egyéb épület esetén 15,0 m,
b) az oldalkert legkisebb mérete:15,0 m,
c) a hátsókert legkisebb mérete: 15,0 m.
38. Különleges temető terület
49. § (1) Különleges temető K-T jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
39. Különleges golfpálya terület
50. § (1) Különleges golfpálya K-golf jellel jelölt építési övezetben az alaprendeltetéssel összefüggő és azt kiszolgáló rendeltetésű épületek helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben az építmények a kijelölt építési hely területén belül, szabadon álló beépítési móddal helyezendők el.
(3) A létesítmény fenntartásához, működtetéséhez szükséges, maximum 50 m2 alapterületű építmény(ek) (például: porta-épület, tárolók) a kijelölt építési hely területén kívül is elhelyezhető(k), maximum 4,5 m-es épületmagassággal.
(4) Az építési övezet közterületek felőli telekhatárán maximum 1,80 m magas, legalább 70 %-ban áttört kerítés építése engedélyezhető. A többi telekhatáron kerítés-építés nem kötelező, illetve amennyiben épül, úgy maximum 1,80 m magas kerítés építhető.
(5) A pályakiosztás és a vízfelületek helyének, alakjának, méretének meghatározása a táji adottságok (domborzati, illetve terepadottságok, meglévő növényzet, tájképi adottságok) figyelembevételével történhet.
(6) A rézsűfelületek állékonyságának biztosítása és az erózió elleni védelem miatt az övezetben 2 lábasnál (27, ill. 50 % hajlásszögűnél) meredekebb rézsűk nem alakíthatók ki.
(7) A golfpálya építési övezetben a telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/4-ét két- (gyep- és cserjeszint együttesen) vagy háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
(8) A felszíni parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki. 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott nagy lombkoronát nevelő lombos fa telepítendő.
40. Különleges hulladékkezelő terület
51. § (1) Különleges hulladékkezelő terület K-Hull jellel jelölt építési övezetben hulladék kezeléséhez, válogatáshoz és a településüzemeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben kivételesen a tevékenységet kiszolgáló szociális, iroda és egyéb rendeltetés is elhelyezhető.
(3) A hulladékkezelő területen az ingatlanok telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő, legalább 10 m szélességben. Az építési övezetben:
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m , egyéb épület esetén 10,0 m,
b) az oldalkert legkisebb mérete: 15,0 m,
c) a hátsókert legkisebb mérete: 15,0 m.
(4) Az építési övezetben az alkalmazott technológia miatt szükséges építmények magassága az övezetre előírt épületmagasság értékénél magasabb lehet.
41. Különleges szennyvíztisztító terület
52. § (1) Különleges szennyvíztisztító terület K-Szv jellel jelölt építési övezetben a települési szennyvíz kezeléséhez és ártalmatlanításhoz szükséges építmények helyezhetők el.
(2) Az építési övezetben kivételesen a tevékenységet kiszolgáló szociális, iroda és egyéb rendeltetés is elhelyezhető.
(3) A szennyvíztisztító 300 m-es védőtávolságán belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható. A védőtávolságon belül csak a felsorolt korlátok alá nem tartozó ipari-gazdasági területhasználat engedélyezhető.
(4) A hulladékkezelő:
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m , egyéb épület esetén 10,0 m,
b) az oldalkert legkisebb mérete: 15,0 m,
c) a hátsókert legkisebb mérete: 15,0 m.
(5) Az építési övezetben az alkalmazott technológia miatt szükséges építmények magassága az övezetre előírt épületmagasság értékénél magasabb lehet.
42. Különleges nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület
53. § (1) Különleges bánya K-B jellel jelölt építési övezetben a bányászat és nyersanyag feldolgozáshoz szükséges technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, adminisztrációs és szociális épületek helyezhetők el.
(2) Bánya területen az ingatlanok telekhatára mentén többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) telepítendő, legalább 10 m szélességben
(3) Az építési övezetben az alkalmazott technológia miatt szükséges építmények magassága az övezetre előírt épületmagasság értékénél magasabb lehet.
43. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
54. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi K-Mü jellel jelölt építési övezetben mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló épület, nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás, valamint az alaprendeltetéssel összefüggő, azt kiszolgáló épület helyezhető el.
(2) Az építési övezetben kivételesen a használó és a személyzet számára szolgáló lakás és szállásépület is elhelyezhető.
(3) Mezőgazdasági üzemi területen:
a) az előkert mérete: portaépület esetén 0,0 m , egyéb épület esetén 5,0 m,
b) az oldalkert legkisebb mérete: 5,0 m (kivéve az ökológiai hálózat övezetével határos telekhatár mentén, ahol 10,0m),
c) a hátsókert legkisebb mérete: 10,0 m (kivéve az ökológiai hálózat övezetével határos telekhatár mentén, ahol 20,0m).
(4) Az építési övezetben az alkalmazott technológia miatt szükséges építmények magassága az övezetre előírt épületmagasság értékénél magasabb lehet.
44. Különleges közmű terület
55. § (1) Különleges közmű K-közmű jellel jelölt építési övezet, melyben a közműépítmények és közlekedéshez kapcsolódó, azokat kiszolgáló épületek és műtárgyak elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges közmű építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
45. Beépítésre nem szánt területek tagozódása
56. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:
a) Közlekedési terület, ezen belül:
aa) Köu - rövidítéssel jelölt közúti közlekedési terület,
ab) Kök - rövidítéssel jelölt kötöttpályás közlekedési terület;
b) Zöldterület:
ba) Zkk - rövidítéssel jelölt zöldterület – közkert,
bb) Zkp- rövidítéssel jelölt zöldterület – közpark;
c) Erdőterület, ezen belül:
ca) Ev - rövidítéssel jelölt védelmi erdő terület,
cb) Eg - rövidítéssel jelölt gazdasági célú erdő terület,
cc) Ek - rövidítéssel jelölt közjóléti erdő terület;
d) Mezőgazdasági terület:
da) Má - rövidítéssel jelölt általános mezőgazdasági terület,
db) Mk - rövidítéssel jelölt kertes mezőgazdasági terület;
e) V - rövidítéssel jelölt vízgazdálkodási terület,
f) TK - rövidítéssel jelölt természetközeli terület,
g) Különleges beépítésre nem szánt terület:
ga) Kb-Kt – rövidítéssel jelölt különleges beépítésre nem szánt fásított közterület,
gb) Kb-E – rövidítéssel jelölt különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
gc) Kb-B - rövidítéssel jelölt különleges beépítésre nem szánt bánya terület.
46. Közlekedési területek általános előírásai
57. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények és az azt kiszolgáló építmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(3) Köu és Kök övezetben elhelyezhető épület közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, és szállás, továbbá ezen épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás rendeltetést tartalmazhat.
58. § (1) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:
(2) A Köu övezet telkeinek legnagyobb beépítettsége 2 %, a Kök övezet telkeinek legnagyobb beépítettsége 10 % lehet, az épületmagasság nem korlátozott.
47. Zöldterületek általános előírásai
59. § (1) Zöldterület - közkert a Zkk és a közpark Zkp jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zkk és Zkp övezetben elhelyezhető:
a) a pihenést és testedzést szolgáló és vendéglátó rendeltetést tartalmazó építmény,
b) a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.
(3) Zkk és Zkp övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 2%-os beépítettséggel, legfeljebb 5,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén.
48. Erdőterület
60. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület az Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
61. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület az Eg jellel jelölt övezet, mely elsősorban a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet:
a) Beépítési mód: szabadon álló,
b) Beépítettség legfeljebb 0,5 %,
c) Épületmagasság legfeljebb 5,0 m.
62. § (1) A közjóléti rendeltetésű erdőterület az Ek jellel jelölt övezet, mely elsősorban a közjóléti erdőhasználattal összeegyeztethető épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A közjóléti rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni az alábbiak szerint lehet:
a) Beépítési mód: szabadon álló,
b) Beépítettség legfeljebb 5 %,
c) Épületmagasság legfeljebb 5,0 m.
49. Általános mezőgazdasági terület
63. § (1) Az Má-1 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Má-1 jelű övezetben elhelyezhető:
a) növénytermesztéshez kapcsolódó,
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó,
c) az ezekhez kapcsolódó saját termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei,
d) lakó építmény.
(3) Nagy létszámú állattartó telep létesíthető. Nagy létszámú állattartó telep lakóterülettől, különleges területtől, másik állattartó telephez, országos ökológiai hálózat határától, vízfolyástól, vízfelülettől legkevesebb 300 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.
(4) Állattartó telep, belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől és országos ökológiai hálózat határától, vízfolyástól, vízfelülettől legkevesebb 100 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.
64. § (1) Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK.) mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) a beépítettség mértéke legfeljebb 3 % lehet,
b) a beépíthető telek szélessége legalább 50 m,
c) lakóépület csak gazdasági épület megléte esetén építhető,
d) a beépítés módja szabadon álló,
e) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,
f) az épületmagasság legfeljebb 6,0 m,
g) A technológiai berendezés, építmény (pl: kémény, torony, tároló tartály) magassága az övezetre előírt maximális építménymagasságot meghaladhatja.
(2) Az országos ökológiai hálózattal érintett földrészletek esetében az épületeket az ökológiai hálózattal nem érintett területrészén kell elhelyezni.
(3) Az általános mezőgazdasági övezetben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, valamint azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
65. § (1) Az Má-2 és Má-3 jelű övezetbe a mezőgazdasági területek ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.
(2) Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.
(3) Az övezetben építmények akkor helyezhetők el, ha azok a természeti, táji értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érdekében szabad.
(4) Az övezetben tájidegen létesítmény, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el.
66. § (1) Má-2 mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) 10 ha telekméretig épület nem építhető, a 10 ha-t (100.000 m2) meghaladó telkeken a beépítettség mértéke legfeljebb 1% lehet,
b) a beépíthető telek szélessége legalább 50 m,
c) a beépítés módja szabadon álló,
d) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,
e) az épületmagasság legfeljebb 4,0 m,
f) a területen birtokközpont központi telke nem létesíthető.
(2) Má-3 mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett:
a) 20 ha telekméretig épület nem építhető, a 20 ha-t (200.000 m2) meghaladó telkeken a beépítettség mértéke legfeljebb 0,1% lehet,
b) a beépíthető telek szélessége legalább 50 m,
c) a beépítés módja szabadon álló,
d) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 m,
e) az épületmagasság legfeljebb 4,0 m,
f) a területen birtokközpont központi telke nem létesíthető.
50. Kertes mezőgazdasági terület
67. § (1) A kertes mezőgazdasági terület az Mk jellel jelölt, a kiskerti jellegű termelést, illetve saját ellátás biztosítását szolgáló terület.
(2) Mk övezetben az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett elhelyezhető építmények:
a) kertészeti termelés és ezzel összefüggő gazdasági építmények,
b) szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények,
c) kertgazdálkodáshoz kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás és pihenés építményei.
(3) Zártkerti művelés alól kivett telken az építmények legfeljebb 3 %-os beépítettséggel helyezhető el. Lakóépület nem építhető.
(4) Kertes mezőgazdasági terület Mk-1 jelű övezet:
a) a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 3 %, a beépíthető telekszélessége legalább 10,0 m, a beépíthető telek nagysága legalább 720 m2,
b) a beépítés módja szabadon álló,
c) kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2,
d) az előkert legalább 6 m, fekvő telek esetében legalább 3 m,
e) az oldalkert legalább 3 m,
f) az épületmagasság legfeljebb 4,0 m,
g) állattartó épület és mezőgazdasági gépjavító nem létesíthető.
(5) Kertes mezőgazdasági terület Mk-2 jelű övezete:
a) a telek beépítettségének mértéke legfeljebb 3 %, a beépíthető telekszélessége legalább 14,0 m, a beépíthető telek nagysága legalább 1500 m2,
b) az épületmagasság legfeljebb 4,0 m lehet,
c) a beépítés módja szabadon álló,
d) kialakítható legkisebb telekterület 1500 m2,
e) az előkert legalább 6 m, fekvő telek esetében legalább 3 m,
f) az oldalkert 3 m,
g) állattartó telep nem létesíthető.
51. Vízgazdálkodási terület
68. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe a következő területek tartoznak:
a) a patakok, tavak-tározók medrei,
b) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából meghatározott szélességű parti sávok,
c) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben,
d) a felszíni vízfolyások hullámterei,
e) a vízbeszerzési területek (védett vízbázisok) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom).
(2) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.
(3) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégzése érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.
(4) A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembevételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:
a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja,
b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását,
c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.
(5) Az övezet telkein legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 5,0 m-es épületmagassággal elhelyezhetők a pihenést, kikapcsolódást szolgáló, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.
52. Természetközeli terület
69. § (1) Természetközeli területek a TK jellel jelölt:
a) mocsár,
b) nádas,
c) sziklás területek területei.
(2) Természetközeli területen csak a terület rendeltetésével összefüggő műtárgy (pl. madárles, legfeljebb 6,0 m magas kilátó, stég, esőbeálló) helyezhető el.
53. Különleges beépítésre nem szánt fásított közterület
70. § (1) Különleges beépítésre nem szánt fásított közterület Kb-Kt jellel jelölt övezet, melybe a nagyvárosias és kisvárosias lakótelepek úszótelkeinek közterülete tartozik.
(2) Az övezetben elhelyezhetők az 5. § előírásai szerinti építmények.
(3) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 5 % lehet, a megengedett legnagyobb épületmagasság 4 m.
54. Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület
71. § (1) Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület az Kb-En jellel jelölt övezetek, melyekbe a tervezett naperőműparkok területei tartoznak.
(2) Az övezetben elhelyezhetők a terület rendeltetését szolgáló építmények.
(3) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 2 % lehet, a megengedett legnagyobb épületmagasság 4 m.
(4) A Kb-En-1 övezetben legfeljebb 50 MW csatlakozási teljesítményt el nem érő napelempark létesíthető.
(5) A Kb-En-2 övezetben legfeljebb 5 MW csatlakozási teljesítményt el nem érő napelempark létesíthető.
55. Különleges beépítésre nem szánt nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület
72. § (1) Különleges bánya Kb-B jellel jelölt építési övezetben a bányászat és nyersanyag feldolgozáshoz szükséges technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, és a terület alaprendeltetésével összefüggő és azt szolgáló épületek helyezhetők el.
(2) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 10 % lehet, a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m.
(3) Az építési övezetben az alkalmazott technológia miatt szükséges építmények magassága az övezetre előírt épületmagasság értékénél magasabb lehet.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
73. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
74. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni, kivéve, ha a folyamatban levő ügyben e rendelet a kérelmező fél számára kedvezőbb feltételeket tartalmaz.
75. §2
1. melléklet a 19/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
1. |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
2. |
Az építési övezet jele |
A beépítés módja |
A kialakítható telek legkisebb szélessége |
A kialakítható legkisebb telek-terület |
A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
A megengedett legnagyobb épület-magasság |
A legkisebb zöldfelület mértéke |
3. |
Nagyvárosias lakóterületek |
||||||
4. |
Ln-1 |
SZ |
- |
K |
K |
18,0 |
K |
5. |
Ln-2 |
Z |
60 |
2500 |
50 |
16,0 |
20 |
6. |
Ln-3 |
SZ |
10000 |
60 |
16,0 |
20 |
|
7. |
Ln-4 |
SZ |
- |
K |
100* |
18,0 |
0* |
8. |
Kisvárosias lakóterületek |
||||||
9. |
Lk-1 |
SZ |
40 |
2000 |
50 |
10,5 |
30 |
10. |
Lk-2 |
SZ |
50 |
2000 |
40 |
7,5 |
20 |
11. |
Lk-3 |
SZ |
- |
K |
35 |
10,5 |
30 |
12. |
Lk-4 |
SZ |
25 |
1000 |
30 |
7,5 |
30 |
13. |
Lk-5 |
Z |
8 |
300 |
60 |
7,5 |
20 |
14. |
Lk-6 |
Z |
6 |
180 |
K |
7,5 |
20 |
15. |
Lk-7 |
SZ |
24 |
1200 |
40 |
10,5 |
40 |
16. |
Lk-8 |
SZ |
30 |
2000 |
40 |
10 |
30 |
17. |
Lk-9 |
SZ |
30 |
2000 |
15 |
7,5 |
40 |
18. |
Lk-10 |
O |
12 |
550 |
40 |
6,0 |
30 |
19. |
Lk-11 |
Z |
- |
350 |
40 |
7,5 |
30 |
20. |
Kertvárosias lakóterület |
||||||
21. |
Lke-1 |
O |
14 |
550 |
30 |
5,0 |
50 |
22. |
Lke-2 |
SZ |
14 |
550 |
30 |
5,0 |
50 |
23. |
Lke-3 |
O |
16 |
800 |
30 |
5,0 |
50 |
24. |
Lke-4 |
O |
16 |
800 |
30 |
6,0 |
50 |
25. |
Lke-5 |
O |
14 |
800 |
30 |
7,5 |
50 |
26. |
Lke-6 |
Z |
14 |
550 |
30 |
5,0 |
50 |
27. |
Lke-7 |
Z |
14 |
550 |
30 |
7,5 |
50 |
28. |
Lke-8 |
O |
12 |
350 |
30 |
3,5 |
50 |
29. |
Lke-9 |
SZ |
18 |
900 |
25 |
7,5 |
50 |
30. |
Lke-10 |
Ikr |
16 |
900 |
25 |
7,5 |
50 |
31. |
Lke-11 |
Ikr |
16 |
550 |
30 |
7,5 |
50 |
32. |
Lke-12 |
Ikr |
14 |
550 |
30 |
7,5 |
50 |
33. |
Lke-13 |
SZ |
16 |
700 |
25 |
7,5 |
50 |
Falusias lakóterületek |
|||||||
34. |
Lf-1 |
O |
14 |
800 |
30 |
5,0 |
40 |
35. |
Lf-2 |
O |
14 |
700 |
30 |
5,0 |
40 |
36. |
Településközponti vegyes területek |
||||||
37. |
Vt-1 |
Z |
10 |
350 |
60 |
7,5 |
10 |
38. |
Vt-2 |
SZ |
20 |
1000 |
60 |
16,0 |
10 |
39. |
Vt-3 |
SZ |
- |
K |
60 |
K |
10 |
40. |
Vt-4 |
K |
- |
K |
K |
9,0 |
10 |
41. |
Vt-5 |
Z |
14 |
350 |
60 |
7,5 |
10 |
42. |
Vt-6 |
SZ |
16 |
1000 |
20 |
7,5 |
50 |
43. |
Vt-7 |
SZ |
50 |
10.000 |
40 |
21,0 |
20 |
44. |
Vt-8 |
SZ |
14 |
550 |
60 |
7,5 |
20 |
45. |
Vt-9 |
SZ |
16 |
550 |
40 |
4,5 |
30 |
46. |
Vt-10 |
O |
18 |
550 |
25 |
7,5 |
50 |
47. |
Vt-11 |
Z |
- |
K |
40 |
9,0 |
10 |
48. |
Vt-12 |
SZ |
30 |
5000 |
50 |
10,0 |
10 |
49. |
Vt-13 |
O |
18 |
550 |
40 |
7,5 |
20 |
50. |
Vt-14 |
Z |
20 |
1000 |
35 |
10,5 |
30 |
51. |
Vt-15 |
K |
- |
K |
K |
K |
10 |
52. |
Vt-16 |
Z |
10 |
350 |
60 |
9,0 |
10 |
53. |
Vt-17 |
Z |
10 |
350 |
60 |
7,5 |
10 |
54. |
Vt-18 |
SZ |
- |
1000 |
60 |
12,5 |
10 |
55. |
Vt-19 |
Z |
- |
300 |
80 |
12,5 |
10 |
56. |
Vt-20 |
Z |
- |
500 |
80 |
21,0 |
10 |
57. |
Vt-21 |
SZ |
16 |
800 |
20 |
7,5 |
40 |
58. |
Vt-22 |
Z |
10 |
350 |
60 |
9,0 |
10 |
59. |
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek |
||||||
60. |
Gksz-1 |
SZ |
20 |
1000 |
45 |
9,0 |
20 |
61. |
Gksz-2 |
SZ |
40 |
2000 |
45 |
9,0 |
20 |
62. |
Gksz-3 |
SZ |
20 |
5000 |
50 |
10,0 |
20 |
63. |
Gksz-4 |
O |
- |
550 |
45 |
7,5 |
20 |
64. |
Gksz-5 |
SZ |
30 |
5000 |
40 |
12,0 |
20 |
65. |
Gksz-6 |
SZ |
50 |
30000 |
50 |
16,0 |
20 |
66. |
Gksz-7 |
SZ |
50 |
10000 |
50 |
16,0 |
20 |
67. |
Gksz-8 |
SZ |
30 |
5000 |
50 |
12,5 |
20 |
68. |
Gksz-9 |
SZ |
40 |
1500 |
45 |
9,0 |
20 |
69. |
Gksz-10 |
SZ |
40 |
5000 |
60 |
16,0 |
15* |
70. |
Gksz-11 |
SZ |
- |
1000 |
40 |
7,5 |
20 |
71. |
Gksz-12 |
K |
K |
K |
K |
K |
20 |
72. |
Gksz-13 |
SZ |
30 |
5000 |
40 |
12,0 |
30 |
73. |
Gksz-14 |
SZ |
- |
5000 |
50 |
12,5 |
25 |
74. |
Gksz-15 |
SZ |
30 |
3500 |
25 |
6,0 |
10* |
75. |
Gksz-16 |
SZ |
40 |
2000 |
35 |
7,5 |
30 |
76. |
Egyéb ipari terület |
||||||
77. |
Gip-1 |
SZ |
- |
2000 |
45 |
9,0 |
25 |
78. |
Gip-2 |
SZ |
- |
4500 |
40 |
12,0 |
25 |
79. |
Gip-3 |
SZ |
- |
4500 |
40 |
15,0 |
25 |
80. |
Gip-4 |
SZ |
- |
1500 |
40 |
12,0 |
25 |
81. |
Gip-5 |
SZ |
- |
5000 |
30 |
10,0 |
25 |
82. |
Gip-6 |
SZ |
- |
5000 |
50 |
14,0 |
25 |
83. |
Gip-7 |
SZ |
- |
3000 |
40 |
15,0 |
25 |
84. |
Gip-8 |
SZ |
- |
3000 |
35 |
15,0 |
25 |
85. |
Gip-9 |
SZ |
- |
3000 |
50 |
20,0 |
25 |
86. |
Gip-10 |
SZ |
- |
5000 |
40 |
14,0 |
25 |
87. |
Gip-E |
SZ |
4500 |
40 |
12,0 |
25 |
|
88. |
Üdülő terület |
||||||
89. |
Üh |
SZ |
16 |
1000 |
15 |
4,5 |
60 |
90. |
Különleges területek |
||||||
91. |
K-Int |
SZ |
- |
K |
10 |
7,5 |
40 |
92. |
K-Szoc-1 |
SZ |
- |
2000 |
40 |
7,5 |
40 |
93. |
K-Szoc-2 |
SZ |
- |
2000 |
25 |
7,5 |
40 |
94. |
K-Tur |
SZ |
16 |
800 |
20 |
7,5 |
40 |
95. |
K-Rek-1 |
SZ |
20 |
2000 |
35 |
7,5 |
40 |
96. |
K-Rek-2 |
SZ |
20 |
1000 |
20 |
7,5 |
40 |
97. |
K-Sp-1 |
SZ |
25 |
5000 |
15 |
12,0 |
40 |
98. |
K-Sp-2 |
SZ |
25 |
5000 |
15 |
7,5 |
40 |
99. |
K-T |
SZ |
- |
5000 |
15 |
7,5 |
40 |
100. |
K-Golf |
SZ |
25 |
500000 |
10 |
9,0 |
40 |
101. |
K-Hull |
SZ |
- |
K |
10 |
9,0 |
40 |
102. |
K-Szv |
SZ |
- |
K |
40 |
9,0 |
40 |
103. |
K-B |
SZ |
- |
K |
10 |
9,0 |
40 |
104. |
K-Mü-1 |
SZ |
- |
3000 |
25 |
7,5 |
40 |
105. |
K-Mü-2 |
SZ |
- |
3000 |
45 |
7,5 |
40 |
106. |
K-Közmű |
SZ |
- |
1000 |
40 |
6,0 |
40 |
9. melléklet a 19/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez4
10. melléklet a 19/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
1 |
A |
B |
C |
2 |
Rendeltetési egység |
OTÉK alapján számított várakozóhelyektől való eltérés mértéke |
A „B” oszlop alapján számított várakozóhelyekből közterületen kiépíthető |
3 |
lakás |
1 db/lakás |
a) úszótelken történő építés esetén 100 % |
4 |
300 m2-nél kisebb bruttó alapterületű kereskedelmi egység |
-30 % |
50 % |
5 |
Szálláshely szolgáltató épület |
0 % |
20 % |
6 |
Vendéglátó egység |
-30 % |
50 % |
7 |
Alap és középfokú nevelési -oktatási épület |
0 % |
50 % |
8 |
egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület |
0 % |
50 % |
9 |
üdülő |
1 db/üdülőegység |
0 % |
10 |
egyéb művelődési építmények |
-30 % |
50 % |
11 |
sportlétesítmény, strand |
-50 % |
50 % |
12 |
igazgatási, ellátó, szolgáltató és nem fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő építmény |
-30 % |
50 % |
13 |
nem fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő építmény |
-50 % |
50 % |
14 |
egyéb nem gazdasági épületek, rendeltetési egységek |
főhelyiségek minden megkezdett 30 m2 nettó |
50 % |
15 |
minden jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális létesítmény |
a telek terület minden 500 m2-e után. |
50 % |
11. melléklet a 19/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
Ssz |
Törzsszám |
Azonosító |
Cím |
Név |
Védelem |
Helyrajzi szám |
|---|---|---|---|---|---|---|
M-1 |
1592 |
3568 |
R.k. templom |
Hősök tere |
Műemlék II. |
1290 |
M-2 |
1593 |
3569 |
Kossuth tér 2. |
Református lelkészlak |
Műemlék II. |
2555 |
M-3 |
1594 |
3573 |
Szent István út |
Ref. templom |
Műemlék I. |
2558 |
M-4 |
1595 |
3572 |
(Külterület) Mányi út |
Csillagvizsgáló torony |
Műemlék II. |
0183 |
M-5 |
1596 |
3570 |
Bem József utca 5. |
Batthyány-kastély |
Műemlék I. |
1896/1 |
M-6 |
10131 |
3571 |
Kossuth Lajos utca 51. |
Sz. Flórián szobor |
Általános műemléki védelem III. |
2448 |
M-7 |
10664 |
3567 |
Hősök tere templom mellett |
Nepumuki Szt. János szobor |
Műemlék II. |
1290 |
MK-1 |
1596 |
18025 |
Batthyány-kastély ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
1677/1, 1681, 1682/1, 1682/2, 1682/3, 1703/1, 1770, 1771, 1772/1, 1894/3, 1769/1, 1916/1, 1916/2, 1916/3, 1899, 1900, 1901, 1902, 1903, 1904, 1896/2, 2437, 2440/2, 2446, 2447, 2449, 2450, 2436/3, 1893, 1706, 1705, 1704/2, 1895/11, 1905/1, 1897, 1895/8, 1895/7, 1895/4, 1894/6, 1894/5, 1894/1, 1905/2, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1733, 1763, 1892/1, 1767, 1895/10, 2448, 1906 |
|
MK-2 |
10664 |
22040 |
Nepumuki Szt. János szobor ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
1582, 1577, 1288/1, 1291/2, 1294/1, 1581/1, 2577/1, 2577/2, 1287, 1286, 1576/13, 1576/12, 1576/11, 1580/2, 1580/1 |
|
MK-3 |
1592 |
22041 |
R.k. templom ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
2577/1, 2577/2, 1287, 1286, 1576/13, 1576/12, 1576/11, 1580/2, 1580/1, 1288/1, 1291/2, 1294/1, 1577, 1581/1, 1582 |
|
MK-4 |
1593 |
22042 |
Református lelkészlak ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
2556, 2558, 1582, 1602/9, 2554/2, 2554/1 |
|
MK-5 |
1595 |
22044 |
Csillagvizsgáló torony ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
0144, 0145, 0179/1, 0179/2, 0179/3, 0181, 0182/1, 0187/1, 0187/2, 0187/3, 0187/4, 0187/6, 0187/7, 0188, 0189/4, 0187/5, 071/11, 071/3, 071/4, 072/1, 0189/3, 0186, 0169, 0146 |
|
MK-6 |
1594 |
22045 |
Ref. templom ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
2554/1, 2554/2, 2555, 2556, 2557/2, 2557/3, 2557/4, 2577/1, 2577/2, 2577/3, 1271, 1274, 1275, 1276, 1277, 1283, 1284 |
12. melléklet a 19/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
Sorszám |
Cím |
Név |
Védelem |
Helyrajzi szám |
|---|---|---|---|---|
HV-1 |
Szent István utca 6. |
Zeneiskola |
Helyi egyedi védelem |
2554/4 |
HV-2 |
Szent István u. 74. |
Volt Jakab képtár |
Helyi egyedi védelem |
2612/1 |
HV-3 |
Kossuth tér 18. |
Lakóház |
Helyi egyedi védelem |
1585 |
HV-4 |
Kossuth tér 3 |
Lakóház |
Helyi egyedi védelem |
2543 |
HV-5 |
Kossuth u. 15. |
Egészségügyi Fejlesztési Iroda |
Helyi egyedi védelem |
2519 |
HV-6 |
Kossuth u. 21 |
Lakóház |
Helyi egyedi védelem |
2487 |
HV-7 |
Hősök tere 4. |
Városháza |
Helyi egyedi védelem |
1288/1 |
HV-8 |
Hősök tere 3. |
Bíróság |
Helyi egyedi védelem |
1393/3 |
HV-9 |
Hősök tere 5. |
Általános Iskola |
Helyi egyedi védelem |
1302/1 |
HV-10 |
Prohászka u.3. |
Általános Iskola |
Helyi egyedi védelem |
1302/2 |
HV-11 |
Szent István utca 2. |
Lakóház |
Helyi egyedi védelem |
2557/2 |
HV-12 |
József A. u. 9 |
Óvoda |
Helyi egyedi védelem |
1586/1 |
HV-13 |
Csokonai u. 56. |
Lakóház |
Helyi egyedi védelem |
1130/5 |
13. melléklet a 19/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez
Lelőhely azonosító |
Lelőhely neve |
Lelőhely jellege |
Lelőhely kora |
Helyrajziszámok |
|---|---|---|---|---|
21622 |
Rétföldi agyagbánya |
temető |
késő avar kor |
3102/2, 3103, 3105/1, 3105/2, 3105/3, 3106, 3107, 0243/4, 0244/3, 0244/1, 0244/4, 0244/5, 0244/6, 0244/7, 0245/1, 0245/5, 0246/1, 0246/2, 3109, 3113/9, 3113/10, 3113/11, 3113/12, 3108 |
21732 |
Arany János út 18. |
kemence általában |
középkor |
1266/4, 1263, 1265 |
21733 |
Budapest-Győr vasútvonal |
szórványlelet |
kora Árpád-kor |
0113 |
21734 |
Galagonyás |
erődítés |
újkőkor |
0131, 0128, 6497, 6498, 6401/2, 0127/29, 0127/30, 0127/31, 0127/32, 0127/33, 0127/34, 0127/35, 0127/36, 0127/37, 8333, 8334, 8335, 8336, 8337, 8338, 8339, 0129/1, 0129/2, 0129/3, 0129/4, 0129/5, 0129/6, 0129/7, 0129/8, 0129/9, 0129/10, 6500, 6503/1, 6505/2, 6506, 6508/2, 6508/3, 6502, 6504/1, 6507/1, 6507/2, 6508/4, 8341, 6503/2, 6505/1, 6508/5, 6504/2, 6501/1, 6501/2, 0129/11, 0129/12, 0129/13, 0129/14, 0129/15, 0129/16, 0129/17, 0129/18, 0129/22, 0129/23, 0129/24, 0129/25, 0129/26, 0129/27, 0129/28, 0129/29, 0129/30, 0129/31, 0129/32, 0129/33, 0129/34, 0129/35, 8328, 8331 |
21735 |
Hősök tere |
fal általában |
középkor |
1290 |
21736 |
Hősök tere 6. |
sírkő |
római kor |
1289/1, 1289/2, 1289/3, 1289/4, 1282, 1288/1 |
21737 |
Puszta pince |
település általában |
római kor |
0175, 0176/1, 0176/10, 0176/11, 0176/12, 0176/16, 0176/19, 0176/21, 0176/22, 0176/23, 0176/3, 0176/4, 0176/5, 0176/6, 0176/7, 0176/8, 0176/9 |
21738 |
Póc-ér és Szent László-víz összefolyása |
épület |
kora római |
069, 062/8, 062/9, 062/10, 062/11, 062/12, 062/13, 062/14, 062/15, 066, 062/17, 062/18 |
21739 |
Tóra-dűlő |
település általában |
késő középkor |
062/19, 062/20 |
21740 |
Arany János utca |
szórványlelet |
középkor |
1128, 1095, 1094, 1257, 1258, 1249, 1111, 1113/1, 1107, 1096, 1097, 1280, 1289/4 |
21742 |
Szauter József földje |
épület általában |
római kor |
074/3, 074/4 |
21746 |
Farkas Mihály szőlője |
szórványlelet |
bronzkor |
5265/3 |
32112 |
Ipartelep- Galagonyástól D-re |
település általában |
őskor |
1438/5 |
59714 |
Rosszkút |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
0575/7, 0575/8 |
59715 |
Becsei-lapos |
telepnyom (felszíni) |
újkőkor |
0575/4 |
59716 |
Vadalmás |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
0586/2 |
59717 |
Négyes-oldal |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
074/15, 074/16, 074/17, 074/18, 074/19, 074/22, 074/23, 074/24, 074/25, 074/26, 074/27, 074/28, 074/32 |
59718 |
Málé-oldal |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
080/1, 080/4, 080/3, 080/2 |
59719 |
Aszfaltkeverő |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
0171/20, 0171/21, 0171/22, 0171/23 |
59720 |
Málé-hegy |
telepnyom (felszíni) |
bronzkor |
0102/13, 0102/14, 0102/15, 5201/2, 5380, 5381, 5382/1, 5383, 5385, 5386/2, 5387, 5388, 5389/1, 5390/5, 5390/6, 5390/7, 5391/1, 5392/2, 5393/3, 5394, 5395/2, 5396/2, 5396/3, 5397, 5398/1, 5398/2, 5399 |
59721 |
Póci-érpart |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
074/2, 074/3 |
59722 |
Sziget-dűlő 1. |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
074/33, 074/34, 074/35, 074/7, 074/9 |
59723 |
Sziget-dűlő 2. |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
074/54, 074/55, 074/56, 074/57, 074/58, 074/59 |
59724 |
Kenderföld |
telepnyom (felszíni) |
badeni kultúra |
094/1, 094/2, 094/3 |
59725 |
Papharaszt I. |
telepnyom (felszíni) |
bronzkor |
4217 |
59726 |
Papharaszt II. |
telepnyom (felszíni) |
középkor |
4218 |
59727 |
Galagonyás-oldal I. |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
0155/5, 0155/6 |
59728 |
Galagonyás-oldal II. |
telepnyom (felszíni) |
középkor |
0152 |
59729 |
Galagonyás-oldal III. |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
0148, 0149, 0146/1, 0146/2, 0148/1, 0148/2, 0149/1, 0149/2, 0169/3 |
59730 |
Mányi út (M1-en túl) |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
0186, 0189/3 |
59731 |
Kontra-dűlő |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
043 |
59732 |
Betontelep |
telepnyom (felszíni) |
bronzkor |
0120/3, 0120/4, 0120/5 |
72923 |
Pócaljai-dűlő I. |
telep általában |
őskor |
048, 054, 053/2, 052/6, 052/7, 052/8, 055/2 |
92827 |
Tábor-állás |
telepnyom (felszíni) |
bronzkor |
0136/52, 0136/53, 0136/54, 0136/55, 0136/58, 0136/59 |
95679 |
Szőlők alatt |
telepnyom (felszíni) |
újkőkor |
0179/2, 0189/4, 0190, 0191/12, 0191/13, 0191/14, 0191/15, 0191/16, 0192 |
95681 |
Szent László vízfolyás K-i partja |
telepnyom (felszíni) |
bronzkor |
0179/2, 0200, 0201, 0202/7, 7137/2, 7138/4, 7138/5, 7139/2, 7140, 7141, 7142, 7501/2 |
95683 |
Róka-lyukas alja |
telepnyom (felszíni) |
bronzkor |
0179/2, 0179/3, 0209/2, 0209/3, 0209/4, 0212, 0221/14, 0221/3, 0219/1, 0219/2, 0209/16, 0221/18 |
95685 |
Róka-lyukas |
telepnyom (felszíni) |
rézkor |
0221/14, 0221/15, 0221/23, 0221/27, 0221/29, 0229, 0237/17, 0237/18, 0237/19, 0237/20, 0237/21, 0237/22, 0237/23, 0237/24, 0237/25, 0237/26 |
95687 |
Sátor hegy lába |
telepnyom (felszíni) |
őskor |
0656/10, 0656/40, 0656/41, 0656/42, 0656/43, 0656/44, 0656/46, 0656/47, 0656/48, 0656/49, 0656/50, 0656/51, 0656/52, 0656/53 |
99577 |
Vízmű telep |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
0209/2 |
57967 |
Óbarok-Kisnémetegyház-puszta |
település |
középkor |
0615, 0620, 0625, 0621/1, 0621/2, 0622/1, 0622/2, 0622/3, 0622/4, 0623, 0616 |
89643 |
Óbarok-Váli-víz völgye 2. |
épület |
római kor |
0262 |
Bejelentett, de a közhiteles nyilvántartásba még fel nem vett lelőhelyek listája |
||||
- |
Tóra-dűlő DNy-i része |
telepnyom (felszíni) |
Árpád-kor |
|
- |
Szent László-patak mellett |
telepnyom (felszíni) |
római kor |
|
A 2. § b) pont bh) alpontját a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 75. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet cím szövege a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a szerint módosított szöveg.
A 9. mellékletet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 15.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.