Vál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006. (II. 9.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2022. 04. 26

Vál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006. (II. 9.) önkormányzati rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

2022.04.26.

Vál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló – többszörösen módosított – 1990. évi LXV. Tv. (továbbiakban Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az 1999. CXV tv-el módosított 1997.évi LXXVIII. Tv. (továbbiakban ÉN.) 6. § (3) bekezdés a) pontjában, illetőleg a 7. § (3) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva, Vál Helyi Építési Szabályzatáról szóló alábbi rendeletet alkotja, és hagyja jóvá az annak mellékletét képező SZ-1/1-3, SZ-2 Szabályozási Tervet.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a település egész közigazgatási területére.

(2)1 Vál településen az építés helyi rendjét a Rendelet szerint megállapított építési előírások és a Helyi Építési Szabályzat mellékletét képező SZ-1/1M, SZ-1/2M, SZ-1/3M Szabályozási Tervek, az SZ-2/M-1, az SZ-2/M-2 Övezeti tervek és az SZ-2/M-3 Övezeti fedvényterv biztosítják.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területeken az OTÉK-253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(4)2

Az előírások alkalmazása

2. § (1)3 Kötelező szabályozási elemek:

a) szabályozási vonal,

b) övezethatár,

c) a telkek kialakítására vonatkozó méretek,

d) beépítési mód,

e) a beépítettség legnagyobb mértéke,

f) megengedett legkisebb és legnagyobb építménymagasság,

g) a zöldfelület legkisebb mértéke,

h) a beépítés közművesítettségi feltétele,

(2) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

(3) A beépített tömbökben az övezetek közötti határvonal a telek mélységének irányába, az övezetekre meghatározott telekméretekre vonatkozó előírásoknak megfelelően telekhatár kiigazítás céljából a terven jelölthöz képest elmozdítható.

(4) Irányadó szabályozási elemek

a) az azonos övezeti besorolású telkek egymás között már meglévő, vagy irányadó jellel jelölt, javasolt határvonala,

b) a telekhatárokhoz illeszkedő irányadó építési hely

c) tartalékterületek

(5)4 Az irányadó szabályozási elemektől az eltérés a Rendeletben foglalt rendelkezések keretei között engedélyezhető.

II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

Közigazgatási határ, bel- és külterület

3. § (1) A terület közigazgatási határvonalát a Szabályozási Terv rögzíti.

(2)5 A település közigazgatási területe — a Szabályozási Tervben jelöltek szerint — a területhasználat intenzitásától, illetőleg a jogi állapottól függően az alábbi részletekre tagolódik:

a) meglévő belterület,

b) tervezett belterület a Rendeletben előirányzott fejlesztési területtel,

c) tervezett belterület a módosításban kijelölt tartalék lakóterülettel,

e) külterület:, a jelenlegi külterület csökkentve az előirányzott belterületbe vont fejlesztési területekkel

(3) A belterületi határvonalat az Önkormányzat a Szabályozási Terv szerint állapítja meg.

(4) Területet belterületbe vonni a meglévő belterülethez csatlakozóan,

a) ütemezetten, az igénybevételeknek megfelelően, a jogszabályokban előírt eljárásoknak megfelelően lehet,

b) az érintett terület tulajdonosainak — az önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban —vállalni kell a terület felhasználásához és beépítéséhez szükséges létesítési költségeket (tervezés, közutak kialakítása, útépítés, közművesítés, stb.)

Terület-felhasználási egységek

4. § (1) Az érintett tervezési terület beépítési szempontból

a) beépítésre szánt (beépített, vagy további beépítésre kijelölt) és

b) beépítésre nem szánt

területekre tagolódik.

(2)6 Beépítésre szánt területek és ezek építési övezetei

a) Lakóterület (L)

- falusias lakóterület Lf-1,Lf-2,Lf-3, Lf-3.1,Lf-4,Lf-5,Lf-6,Lfk,Lfv,
- kertvárosias lakóterület Lke-2,Lke-3,Lke-4,Lke-5,
- kisvárosias lakóterület Lk-1,Lk-2,Lk-3,
b) Vegyes terület (Vt)
- településközpont vegyes terület Vt-2,Vt-3,Vt-4,Vt-5,
c) Gazdasági területek (G)
- kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz-1,Gksz-2
- üzemanyagtöltő állomás területe Gkszü,
d) Különleges terület (K)
Helyhez kötött különleges területek
- Sportolási célú létesítmények területe Ksp-1,Ksp-2,
- Ürményi-kastély területe Kü,
- Szakrális terület Ksz,
- Pinceterület övezete Kp
- mezőgazdasági üzemi terület Kmü-1,Kmü-2,
- mikrohullámú adótorony területe Ka
Jelentős zöldfelületű különleges területek
- Vásárterület Kv
- Temetők területe Kte-1, Kte-1.1,Kte-2,
(3) 7 Beépítésre nem szánt területek
a) Közlekedési területek (KÖ)
- Utak, utcák, terek KÖu
- Parkolók P
- Közlekedési zöldfelületek KÖz
b) Zöldterületek (Z)
- Közparkok Zkp
- Közkert Zkk
c) Erdőterületek (E)
- Gazdasági erdő Eg
- Védelmi (védő- és védett) erdők Ev
- Talajvédelmi erdő Evt
d) Mezőgazdasági területek (M)
- Általános mezőgazdasági terület Má
- Korlátozott használatú mezőgazdasági
területek Mák
- Kertes mezőgazdasági terület Mk
- Alternatív energia hasznosítására
alkalmas terület Máe
e) Vízgazdálkodási területek (V)
- Folyóvizek és állóvizek medre,
hullámtere és parti sávja V
- Közcélú nyílt csatornák árkok,
vízjárta területek Vá
- Vízbeszerzési területek Vb

A föld védelme

5. § (1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a termőréteg összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni az alábbiak szerint:

- a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,
- a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarás, füvesítés, nedvesítés),
- az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni,
- feleslegesen maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.
(2) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen a talaj erózióvédelme és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(3) A területen közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.
(4) A településen területfelöltésre csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók fel.
(5) A roncsolt felszínű vagy szennyezett területeket (bányaterületeket, ahol a művelés megszűnt) rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.
(6) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.
(7) A suvadásos területeket fásítani kell.
(8) 8 Szélerőmű-park" létesítésére vonatkozó előírások:
a) Az szélerőműveket úgy kell elhelyezni, hogy az a mezőgazdasági használatra a lehető legkisebb mértékben legyen kihatással.
b) Az építkezés után a roncsolt talaj — a felvonulási terület és a földkábel nyomvonalának —helyreállításáról gondoskodni kell.
c) A működés megszűnése után a szélerőműveket és azok alapozását, a kiszolgálásukra telepített utakat, a talajban elhelyezett vezetékeket egy éven belül el kell távolítani, a keletkezett üregeket úgy kell feltölteni, hogy a földterület mezőgazdasági felhasználása ismét biztosított legyen.

A levegő védelme

6. § (1) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a mindenkor hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni, ezzel járó új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

(2) A légszennyező létesítmények külön jogszabályokban megadott, megengedett mértéket meghaladó szennyezését meg kell szüntetni.

(3) Új létesítmények elhelyezése esetén a település légszennyezettségének mértékét figyelembe kell venni az engedélyezés során.

(4) A területen zavaró környezeti hatású, bűzzel járó területhasználat nem folytatható.

(5) Gazdasági területek határán, amennyiben az lakóterülettel határos a telken belül a kerítés mentén min.10,0 méter széles védelmi célú zöldsáv telepítendő, háromszintes növényállomány kialakításával, tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával.

(6) A káros allergéneket kibocsátó gyomok elterjedésének megakadályozása érdekében a növényzettel fedett területeket gyommentesen kell tartani.

(7)9 A „Szélerőmű-park" létesítésére vonatkozó előírások:

a) Az szélerőműveket úgy kell elhelyezni, hogy az a mezőgazdasági használatra a lehető legkisebb mértékben legyen kihatással.

b) Az építkezés után a roncsolt talaj — a felvonulási terület és a földkábel nyomvonalának —helyreállításáról gondoskodni kell.

c) A működés megszűnése után a szélerőműveket és azok alapozását, a kiszolgálásukra telepített utakat, a talajban elhelyezett vezetékeket egy éven belül el kell távolítani, a keletkezett üregeket úgy kell feltölteni, hogy a földterület mezőgazdasági felhasználása ismét biztosított legyen.

A felszíni és felszín alatti vizek védelme

7. § (1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján „érzékeny terület”, B.

(2) Szennyvíz a kiépítendő közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető, az ettől eltérő minőségűeket a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani.

(3) A település teljes területén a szennyvizek szikkasztása tilos.

(4) Csapadékvizek befogadóba történő vezetése a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében csak szennyvíztől mentesen történhet.

(5) A belterületen új épületet létesíteni, meglévő épület funkcióját megváltoztatni csak a keletkező szennyvizek a kiépítendő közcsatorna hálózatba történő elvezetésével lehet. Külterületen a közműpótló használata megengedett és kötelező.

(6) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(7) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani.

(8) A természetes vízfolyások, patakok, árkok, mesterségesen kialakított csatornák mellett 6-6 méteres sáv vízügyi védőterületként kialakítandó vagy meghagyandó.

(9) A természetes és természetközeli álló- és folyóvizek partjától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok tárolása, kijuttatása tilos.

(10) Vízfolyások medrének rendezése során csak mérnökbiológiai módszerek használhatók. A rendezés során a meder természetes vízdinamikáját meg kell őrizni.

(11) Az ingatlan tulajdonosa/használója az ingatlant csak úgy hasznosíthatja, művelheti, hogy ezáltal a vizek természetes lefolyását ne akadályozza, a vízi létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztesse.

(12)10 A „Szélerőmű-park" létesítésére vonatkozó előírások:

a) Az építés folyamán a kommunális szennyvizek zárt tárolóban gyűjtéséről, azoknak cseréjéről folyamatosan gondoskodni kell.

b) Az építkezést végző munkagépek karbantartásánál és üzemanyaggal való feltöltésénél esetileg keletkező veszélyes hulladékot közbenső gyűjtés nélkül azonnal a veszélyes hulladékgyűjtő helyre kell szállítani.

Zaj- és rezgésvédelem

8. § (1) A hatályos jogszabályok előírásaival megállapított zaj és rezgésvédelmi határértékeket meghaladó tevékenység a településen nem folytatható. Zajt és rezgést előidéző létesítményt csak oly módon lehet elhelyezni, hogy az a környezetét ne zavarja.

(2) A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalmi zaj csillapítása érdekében, forgalomtechnikai módszerekkel kell csökkenteni a terhelést, illetve a védendő létesítmények és utak között védelmi célú zöld-sáv telepítendő. Ezek kialakítása háromszintű növényzettel történik

(3) A belterületen új lakó- vagy más zajártalom szempontjából védendő épületet létesíteni, meglévő épület funkcióját megváltoztatni úgy szabad, hogy a védendő helyiségek ablakai a zaj forrásával ellentétes homlokzatra kerüljenek.

(4) Megengedett határértékek lakóterületen:

lakó: éjjel:45 dB nappal:55 dB
lakó átmenő forgalmú utak mentén: éjjel:50 dB nappal:60 dB
lakó országos főút mentén éjjel 55 dB nappal 65 dB
(5) 11 A „Szélerőmű-park" létesítésére vonatkozó előírások:
a) Az erőművek elhelyezését és típusát oly módon kell meghatározni, hogy azok semmilyen szélsebesség esetén ne okozhassanak káros mértékű zajterhelést a lakott területeken.
b) A szélerőművek üzembe helyezéskor műszeres méréssel kell igazolni a zajvédelmi előírások teljesülését.

Táj- és természetvédelem

9. § (1) A védett vagy természeti területeken új építmény, nyomvonalas létesítmények és berendezések csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetvédelmi hatóság engedélyével helyezhető el.

(2) A természeti vagy védett területeken meglévő létesítmények csak az értékek károsítását kerülő módon használhatók és tarthatók fenn.

(3) Lakó és vegyes övezetben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását.

(4) Erdő művelési ágban lévő erdőterületeket érintő igénybevétel esetén, az erdőtörvény és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint előzetesen az erdészeti hatóság engedélyét be kell szerezni.

(5) Védett természeti területen a meglévő erdő, gyep, rét-legelő és nádas művelési ágban lévő használati mód intenzívebbé módosítása tilos.

(6) A természetes, illetve a természetvédelem alá tartozó területeket összekötő ökológiai elemeket fenn kell tartani természet-közeli állapotukban.

(7) Véderdő és védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

(8) A vizes élőhelyek mentén építési telek kialakítása, meglévő telek feltöltése, burkolása tilos.

(9)12 A „Szélerőmű-park" területe csak tájképvédelmi övezeten és védett természeti terület védőtávolságán kívül jelölhető ki.

Hulladékgazdálkodás, -ártalmatlanítás

10. § (1) A község területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. A szemét engedélyezett lerakóba való szállításáról hetente egyszer az önkormányzat gondoskodik saját hatáskörében, vagy általa megbízott, a tevékenységre engedéllyel rendelkező szervezet útján

(2) Külterületen a kertes művelési ágú mezőgazdasági területeken 6-8ha-onként legalább 1db hulladékgyűjtő konténer elhelyezése szükséges, melynek ürítéséről a szükséges rendszerességgel az önkormányzat gondoskodik.

(3) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról illetve ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek (tulajdonosnak) a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodnia. Veszélyes hulladék ideiglenesen csak 1 évig tárolható a keletkezés helyén.

(4) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladék gyűjtéséről, tárolásáról, illetve égetéséről külön helyi rendelet rendelkezik.

(5) A település bel- és külterületén, a közterületeken hulladék lerakása tilos. A meglévő illegális lerakókat fel kell számolni és a területet rekultiválni kell. A talaj vagy a talajvíz szennyezettsége esetén a szükséges kármentesítést a környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott kármentesítési terv alapján el kell végezni.

(7) Dögtér, nyílt nagyüzemi komposztáló telep a területen nem létesíthető és nem tartható fenn.

(8)13 A „Szélerőmű-park" létesítésére vonatkozó előírások:

a) A telepítés és az üzemelés során keletkező hulladékok gyűjtéséről és kezeléséről a hatályos jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell.

b) A "Szélerőmű-park" telepítése során a kommunális és ipari hulladék minél nagyobb hányadát kell újrahasználni.

Közműhálózatok, közműlétesítmények

11. § (1) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványok, ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni az adott szabályozási szélességeken belül. Az előírás szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A közművek és elektronikus hírközlés építményeit közterületen kell elhelyezni. A közműhálózatok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esnie, ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük számára a Földhivatalnál szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára új szolgalmi jogot csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetéket el kell távolítani, funkciót vesztett vezeték vagy egyéb létesítmény sem föld alatt, sem föld felett nem maradhat.

(4) A település tervezésénél, rendezésénél, az utak és közművek tervezésénél, építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni.

(5) A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése csak akkor lehetséges, ha:

a) a beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is az övezeti előírásokban rögzített közművesítettség rendelkezésre áll,

b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás és a villamos energia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltett szennyvízgyűjtő medence épül, vagy engedélyezett szennyvíztisztító kisberendezés létesül.

(7) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb vízbeszerzésre megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

(8) A talaj, a talajvíz, valamint az élővizek védelme érdekében a településen a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni.

a) A település teljes területén tilos a szennyvizek szikkasztása, az még átmenetileg sem engedélyezhető. A meglévő szikkasztókat fel kell számolni.

b) Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba történő szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket létesíteni tilos, az előforduló eseteket meg kell szüntetni.

c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.

d)14 Teljes közművesítettségi előírás esetén új beépítés csak akkor engedélyezhető, ha a telken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatók, megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte.

(9) Gazdasági célú létesítmény szennyvíz-szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel — a szennyezettség megengedett mértékéig - elő kell tisztítani.

(10) Közvetlen élőfolyásba vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel — az abban előírtak betartásával — lehet.

(11) A csapadékvíz elvezetést, amennyiben a szabályozási szélesség lehetővé teszi nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel kell megoldani. A beépítésre nem szánt területeken az elvezető rendszert ki kell építeni a végbefogadóig.

(12) Az ingatlanokon keletkező csapadékvizeket elsősorban a keletkezés helyén kell elhelyezni, közterületi befogadóban magántelekről csak indokolt esetben és engedéllyel lehet bevezetni.

(13) A felszíni vízelvezetési rendszert bel- és külterületen egyaránt karbantartani, tisztítani kell.

(14) Beépítésre szánt területen a lejtésviszonyok miatt a telken már el nem helyezhető csapadékvizet a telekről zárt csatornában az ingatlan előtti árokba kell vezetni.

(15) Élővízfolyásba kizárólag tiszta csapadékvíz vezethető, a bevezetés előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

(16) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal a befogadóig továbbvezethető, illetve elhelyezhető.

(17) A húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és felületükről és a gazdasági területek belső útjairól összegyűjtött csapadékvizet csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül lehet a csatornahálózatba vezetni. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló legfeljebb 20 gépkocsi férőhelyig létesíthető.

(18) Beépítésre szánt területen új villamos-energia hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A már ellátott területen a villamos-energia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat. A szükségessé váló rekonstrukció esetén területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(19) A beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint a beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatának földfeletti vezetése fennmaradhat.

(20) A gázvezetékek MSZ 7048/3 szabványban meghatározott biztonsági övezetét be kell tartani.

(21) A gáznyomás-szabályozó állomások MSZ 11414 szabványban meghatározott védőtávolságát -mely nagy- és középnyomású berendezéseknél közutak útpályájának szélétől és épületektől általában 10m - be kell tartani.

(22) A középnyomású hálózatról megtáplált házi nyomásszabályozókat az épület udvarán, illetve az épületek alárendelt homlokzatán kell elhelyezni.

(23) Közműpótlás esetében föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva létesíthetők a község teljes közigazgatási területén. Belterületen közműpótló berendezés még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el.

(24) A mobiltelefon átjátszóberendezéseket közös toronyra kell elhelyezni. Erre a célra a meglévő tornyok használandók. Új torony akkor építhető, ha a régi hely technológiai szempontjából nem megfelelő. A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozást be kell tartani.

(25) A közcélú antennák telepítése építési engedélyköteles, Az engedély kiadásának feltétele, hogy készüljön településképi, sziluett vizsgálat, és a helykijelölés önkormányzati együttműködéssel történjen.

(26)15 A „Szélerőmű-park" területén a szélerőművek üzemelését biztosító kábelhálózat csak földkábeles kiépítettségű lehet.

IV. Fejezet

A TELEKALAKÍTÁS ÉS A LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK
ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ ELŐÍRÁSAI

Telekalakítás

12. § (1) Újonnan beépítésre szánt területen telek csak abban az esetben alakítható, ha az így létrejövő telkek területe az övezetben előírt minimális telekterületet eléri. Az új telek mérete az övezeti minimumtól geometriai szükségszerűség miatt legfeljebb —5%-al térhet el.

(2) Az egyes építési övezetekben meghatározott telkeket téglalap vagy azt megközelítő négyszög alakúan kell kialakítani. Összetett forma és nyeles telek nem alakítható.

(3) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő kialakult telek, kialakult beépítés esetében

- belső átalakítás végezhető,
- homlokzat átalakítás akkor végezhető, ha a változtatás megfelel jelen rendelet előírásainak,
- bővítés akkor végezhető, ha a bővítmény megfelel jelen rendelet előírásainak, az összes beépítettség megfelel jelen rendelet előírásainak,
- tetőtérbeépítés akkor végezhető, ha az építménymagasság megfelel jelen rendelet előírásainak,
- átépítés, vagy újjáépítés végezhető, ha a létrejövő helyzet jobban megfelel jelen rendelet előírásainak, mint a meglévő állapot.
(4) 16 Kialakítható legkisebb telekszélesség:
a) újonnan beépülő tömbökben a legkisebb telekszélesség 18m.
b) kialakult beépítésnél két utcáról feltárható telektömbökben a mély telkek megosztásával 14,0m széles telkek is kialakíthatók az eredeti telekstruktúra megtartása céljából.
(5) 17 A „Szélerőmű-park" területén a földkábelek által érintett idegen ingatlanok tulajdoni lapjára, a tulajdonossal történt megegyezést követően, a vezetékjogot, szolgalmi átvezetést be kell jegyezni.
(6) 18 A tervezett szabályozási vonal és az építési övezet vagy övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el az építési övezetre, övezetre előírt legkisebb kialakítható területet, vagy az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekszélességként meghatározott értéket.
(7) 19 Amennyiben a már kialakult építési telkek, ingatlanok méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terven jelölt közterületi határrendezést (szabályozást), kisajátítást, kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

Építmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások

13. § (1) Az építési telken épületet elhelyezni — a gazdasági területek telkein kialakítható portaépület kivételével, mely az előkertbe is építhető — csak az építési helyen belül lehet

(2) Építési telken több rendeltetési egység elhelyezése esetében mindig a fő funkciójú épületet kell a közterülethez közelebb — vagy az előírt előkert szerint, vagy az építési vonalon - elhelyezni.

(3) A fő funkciójú épület földszinti padlóvonalát az épület megközelítésére szolgáló járdaszinthez képest legalább +0,3m-rel magasabban kell kialakítani.

(4) Építési hely, építési határvonalak:

a) Amennyiben saroktelek esetén az építési hely közterülettel érintkezik, az erre néző homlokzatot is utcai homlokzatszerűen kell kialakítani. Ebben az esetben az építési helyet úgy kell módosítani, hogy a keresztutca felé nézően is legalább 3 m előkert alakuljon ki. Ha az építési hely szélessége 9 m alá csökkenne, akkor a 3 méteres előkertet úgy kell csökkenteni, hogy 9 méteres építési hely kialakulhasson.

b) Már kialakult beépítés esetében az előkertet a jobbra, balra eső öt-öt beépített telek átlagával számolva kell kialakítani, melytől az építendő épület előkertje legfeljebb egy méterrel térhet el.

c) Az oldalkert kialakult állapot esetében a 10-12 méter telekszélességnél az oldalkert mérete 4,5 méterre csökkenthető.

d) Oldalhatáros beépítési mód esetében azon az oldalhatáron kell az építési helyet képezni, amelyen az adott utcában már kialakult. Újonnan beépülő utca, lakóterület esetében az oldalhatárt az 1. ábra alapján kell meghatározni. Második épület a meglévővel azonos oldalhatárra helyezendő.

d) A jelen szabályzattól eltérő egyedi kialakítású építési helyek méreteit a Szabályozási Terv tartalmazza.

(5) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építési hely újjáépítés, bontás és új építés esetében megtartható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

- a telek kialakult mérete az övezeti előírásnál kisebb, vagy szélessége kisebb 12 méternél,
- az építési hely a megengedett legnagyobb beépítési százalékot nem lépi túl,
- az oldalkert legalább a legnagyobb megengedett építménymagasságot eléri,
- a szomszédos telkek beépítési adottságait az új építmény nem rontja.
(6) Az építési helyen túlnyúló épületek állagmegóvása - az általános szabályok szerint - megengedett, de bővítés esetén az épületet, épületrészt el kell bontani.
(7) A kialakult 500 m2 telekterületnél, 12 m telekszélességnél nem kisebb telek beépíthető az övezetre érvényes paraméterekkel. Ennél kisebb telken legfeljebb meglévő épület állagmegóvási munkája végezhető, bővítés, új épület építése nem engedélyezhető.
(8) A legalább 500 m2-es, és legalább 12 m széles telken — már meglévő de az övezeti előírások valamelyikének nem megfelelő épület korszerűsíthető, átalakítható, az övezeti előírások határán belül bővíthető, újraépíthető.
(9) Állattartó épület a hatályos állategészségügyi jogszabályok, az állattartásra vonatkozó helyi rendelet, a szakhatóságok előírásai alapján, a jelen szabályzatban engedélyezett helyeken létesíthető.
(10) Az állattartó épületek a védőtávolságok figyelembevételével a szabályozási vonaltól telekmélységben mért min. 15m távolságra, lakóépületektől min. 10m védőtávolságra helyezhetők el.
(11) A terepszínt alatti létesítmény nem nyúlhat be az oldal- és hátsókert méretébe, kivéve, ha a részletes övezeti szabályozás ettől eltér.
(12) Lakó funkció esetében fedetlen vízmedence (úszómedence) létesítése esetén alapterülete 50%-kal, legfeljebb 25 m2 értékben a zöldfelületi minimumba beszámítható.
(13) Közcélú fedetlen sportpályák, úszómedencék alapterülete 50%-al a zöldterületi minimumba, annak legfeljebb 75% -áig beszámítható.
(14) Mélyfekvésű területen, lösztalaj esetén, valamint talajvizes területen pince építése esetében, kereskedelmi gazdasági övezetben a talajmechanikai szakvélemény kötelező melléklete az engedélyezési tervnek.
(15) 20 A lakótelkek zöldfelületének minden 150m2-re után egy nagy lombkoronájú, a táji karakterhez illeszkedő fa telepítendő. Az ültetendő fák fajtáját és helyét az építési engedélyben jelölni kell.

Építmények kialakítására vonatkozó általános előírások

14. § (1) Az épületformákra vonatkozó előírások:

a) Falusias lakóterületen utcára néző oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 9 méter lehet.

b) A tető hajlásszöge:

- oromfal esetében 35° és 45° fok között,
kontytető esetében 30° és 45° fok között lehet,
de az épület 20%-án enyhe lejtésű tető is alkalmazható.
- gazdasági-, mezőgazdasági-, sport- és tárolóépületeknél, nagy fesztávolságú terek lefedésénél enyhe lejtésszög is alkalmazható
c) Újonnan épülő épület homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetés csak turbó gázkazánok esetében, és nem utcai homlokzaton lehetséges.
(2) Tetőfelépítmények
a) Jelen szabályzatban tetőfelépítménynek nevezzük azokat a ferde tetősíkból kiálló épülettömegeket, melyek a tetőtér, padlástér belső bővületét határolják.
b) Jelen szabályzatban „hozzá tartozó tető"-nek nevezzük azt a tetőt, amelyből a tetőfelépítmény kiemelkedik.
c) A gerincet függőlegesen mért 80 cm-en belül tetőfelépítmény nem közelítheti meg.
d) A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz-hosszának legfeljebb 50%-a lehet.
e) A nyílás vagy nyílászáró és az azt körülvevő függőleges falazatok, burkoló-, takarószerkezetek homlokzatsíkra vetített felülete legfeljebb 25 %-a lehet a hozzá tartozó tetőfelület függőleges vetületének.
f) Nyeregtető esetében a tetőfelépítmény az oromfalat legfeljebb 4,0 méterre közelítheti meg.
g) Kontytető esetében a tetőfelépítmény az élgerincet legfeljebb 2 méterre közelítheti meg.
h) A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.
i) Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető.
(3) Anyaghasználat
a) Belterületen csak épített kémény létesíthető. Újonnan épülő épületeknél szerelt kémény nem létesíthető, meglévő épületnél az utólag elhelyezett szerelt kéményt épített megjelenésű burkolattal kell ellátni.
b) Tetőfedésre főépületen csak kiselemes fedés használható. Kivételt képeznek a gazdasági-, mezőgazdasági-, sport- és tárolóépületek.
c) Belterületi építmények homlokzatán fémlemez-, műanyag burkolat nem használható.
(4) Lfv övezeti besorolású területek épületeire, valamint a védett utcaképekre vonatkozó előírások
a) csak utcára merőleges tetőgerinc létesíthető, keresztirányú szárnnyal az utcai homlokzattól minimum 6m mélységben bővíthető az épület.
b) oromfal maximális szélessége 8,0m.
c) maximális építménymagasság 3,5m.
d) tetőre vonatkozó előírások:
- tetőforma nyeregtető, mely a tető magasságának felső negyedében kontyolható csak, - tetőhajlásszög 35-45 fok,
- tetőfedés anyaga csak hagyományos, mázatlan cserép lehet a piros különböző árnyalataiban,
- oromfal lehet vakolt, fával burkolt, üvegezett,
- tetőtérbeépítés esetén csak tetősíkban, oromfalon helyezhető el nyílászáró,
e) homlokzatképzés vakolás,
f) homlokzatburkolat lábazaton, pilléreken, homlokzati motívumokon alkalmazható és csak lábazati vakolat, tégla, cserép lehet,
g) nyílászárók álló téglalap formájúak, fából készülnek, üvegezett veranda csak az orofaltól mért 6m mélység után alkalmazható

Közterületek kialakítása, használata

15. § (1) A közterületek használatát az Önkormányzat önálló rendeletben szabályozza.

(2) A mennyiben a használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(3) A közterületen a világítás, szemétgyűjtés, utcabútorok, a reklámhordozók egységes karakteréről gondoskodni kell. Ezek elhelyezését egy közterületi egység (utcahossz, tér) egészére egyszerre készülő terv — közterület rendezési terv - alapján összehangoltan lehet engedélyezni.

Védőterületek

16. § (1) Beépítésre nem szánt területen főutak (három számjegyű) védősávja 100-100 méter, mellékutak (négy számjegyű), védősávja 50-50 méter, melyen belül történő építés esetén a közút kezelőjének állásfoglalását kell kérni.

(2)21 A vízgazdálkodási faladatok ellátása céljából a természetes vízfolyások (patakok), a mesterségesen kialakított csatornák part-éleitől 6-6m, az önkormányzati és társulási kezelésben lévő árkok part éleitől 3-3m sáv szabadon hagyandó, azon belül épület, építmény nem helyezhető el, csak gyepgazdálkodás folytatható.

A már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3m, a másik oldalon 1 m, önkormányzati és egyéb kezelésben lévő tavak part élétől legalább 3m sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.
(3) A temető védőterületei:
- a temetőn kívül a telekhatártól számított 50,0m széles területsáv. E védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem helyezhető el.
22-
(4) Oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50 m széles területsáv. Ezen belül az intézmény működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely, zajos létesítmény) nem helyezhető el.
(5) Állattartó épületek:
a) Trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől mért távolsága legalább 12 méter.
b) A nagylétszámú állattartó telepek védőtávolságán belül lakóépület és közintézmény nem helyezhető el kivéve a tulajdonos és a használók lakóépületét, irodaépületét.
(6) Villamos távvezeték biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten:
- 1-35 kV esetében 5 m,
- 220 kV esetében 18m,
- 400 kV esetében 28m
A biztonsági övezetekre vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.
(7) Védett természeti területen vízfolyások partjától számított 50 m-en belül épület vagy építmény nem helyezhető el.
(8) 23 Az erdőterületek szélétől számított 20,0m-en belül épület, út, árok, közművezeték csak az illetékes Igazgatóság hozzájárulásával helyezhető el.
(9) 24 Szélerőmű-park" és védett természeti terület védőtávolsága 800m.

Reklámok, hirdetőtáblák

17. § (1) Közterület kivételével csak az adott területen folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 0,5 m2 felületű hirdetőtábla.

(2) Közterületen legfeljebb 100 méterenként 0,5 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető. Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.

(2) Műemléki környezetben csak az (1) pont szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az is csak az épületen, annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb 0,25 m2 felületű tábla helyezhető el.

(3) Cégérek épület falára szerelten, annak síkjából kiállóan is elhelyezhetők.

(4) A hirdetőtáblák anyaga, tartószerkezete fém vagy faanyagú lehet.

(5) Önálló reklám közparkban nem helyezhető el.

(6) Közterületi információs táblák elhelyezhetők az Út 2-1.140/1998 sz. "Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése" cimű műszaki előírás alapján.

(7)25 A „Szélerőmű-park" övezetében hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám, cég- vagy címtábla közterület kivételével csak az építés ideje alatt a tevékenységre vonatkozó tájékoztatási céllal helyezhető el egyenként legfeljebb 0,5 m2 felületen.

(8)26 A településen óriás hirdetőtáblák elhelyezése tilos.

Kerítések

18. § (1) Belterületen — a gazdasági övezetek kivételével — a közterület felöli kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet, melynek lábazata sehol nem haladhatja meg a közterület terepszintjétől mért 80 cm-t. A lábazat fölött csak áttört kerítés alkalmazható, kivéve a fakerítést, mely tömör is lehet. A kerítéssel legfeljebb 2 m2 alapterületű szeméttároló egybe építhető.

(2) Külterületi lakás céljára felhasznált területen legfeljebb 1,8 m magas kő, tégla, fa tömör kerítés vagy fa, fém áttört kerítés építhető.

(3) Gazdasági területeken oszlopok közé feszített 2,0 m magas drótfonatos kerítés építhető.

(4)27 A "Szélerőmű-park" területén kerítés csak biztonságtechnikai okokból létesíthető, legfeljebb 1,8m magas, drótfonatos kerítés.

V. Fejezet

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK EGYEDI ELŐÍRÁSAI

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI

Falusias lakóterületek (Lf)

19. § (1) Falusias lakóterületek (Lf-1)

a) telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
- lakóépület, legfeljebb 2 lakással,
- egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény,
- szálláshely szolgáltató építmény,
- a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű- és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakótelek területet igénylő kisipari, kézműipari kisüzemi mezőgazdasági, erdőgazdasági üzemi építmény.
- egyéb épületek a főfunkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén: tárolóépület, műhely, állattartó épület
b) A kiegészítő funkciójú épületek közül elhelyezhető: járműtároló, háztartással, gazdálkodással összefüggő egyéb tárolóépület, barkácsműhely, műterem, fóliasátor, valamint az állattartási rendelet szerint tartható állatok elhelyezésére szolgáló épület az abban meghatározottak szerint.
c) A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Lf-1

2000

oldalhatáron
álló

25

3-4,5

50

Lf-2

1500

oldalhatáron
álló

30

3-4,5

40

Lf-3

1100

oldalhatáron
álló

30

3-4,5

40

Lf-3.1

1100

oldalhatáron
álló

25

2,5-4,0

50

Természetvédelmi terület

Lf-4

900

oldalhatáron
álló

30

3-4,5

40

Lf-5

700

oldalhatáron
álló

30

3,0-4,5

40

Lf-6

500

oldalhatáron
álló

30

3,0-4,5

40

Lfk

kialakult

oldalhatáron
álló

30

3,0-4,5

40

Lfv

kialakult

oldalhatáron
álló

25

2,0-4,0

40

Lásd 14. §. (4) bek.
Lásd 29. §. (3) bek.
d) Építési hely :
- előkert min.5,0 m
- oldalkert OTÉK 36. § (2) szerint
- hátsókert min. 10,0 m
e) Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületeket lehetőleg az oldalsó telekhatáron vagy attól 1 m-re kell elhelyezni. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhetők, ha a beépíthető telekhatárnál legalább 3,0m oldalkert biztosítható
(2) Elhelyezhető rendeltetési egységek száma kettő. A közterülethez közelebb mindig a főrendeltetésű épületet kell elhelyezni.
(3) Lakóterületen egy épület beépített alapterülete 400 m2-nél nagyobb nem lehet. Amennyiben az övezeti előírások ennél nagyobb beépítést tesznek lehetővé, több épület építendő. A beépítettség számításakor az övezetre előírt minimális telekterület feletti területrész 50%-a vehető figyelembe
(4) Az övezetben, abban az esetben, ha a lakóépület mellett kiegészítő funkciójú épület is épül, azokat együtt kell engedélyeztetni. Kiegészítő használati módú épület csak egyszintes, tetőtérbeépítés nélküli lehet, építménymagassága max. 5,5 m amennyiben az min. 30m távolságra helyezkedik el a szabályozási vonaltól.
(5) A falusias lakóterületen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(6) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség; a csatornahálózat kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztározó.
(7) 28 A 05/26-27 telkeken fakitermelés csak az erdészeti hatósághoz előzetesen benyújtott bejelentés alapján végezhető.

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

20. § (1) Kertvárosias lakóterületek jellemzői:

a) 29 Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
1. kétlakásos lakóépület,
2. (Lke-2) övezetben négylakásos lakóépület is,
3. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület
Telkenként elhelyezhető kiegészítő funkciójú épületek, építmények:
5. sportépítmény,
6. garázs,
7. háztartással kapcsolatos tárolóépület,
8. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény, barkácsműhely, műterem, fóliasátor
b) 30 A telkek kialakítására, beépítésére vonatkozó méretek:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Lke-2

1100

oldalhatáron
álló

30

3-4,5

50

Lke-3

700

oldalhatáron
álló

30

3-4,5

50

Lke-4

900

oldalhatáron
álló

25

3-4,5

60

Lke-5

900

szabadon álló

25

3-4,5

60

c) 31 Építési hely :
- előkert min. 6,0 m
beépített övezetben a szomszédos telek előkertjéhez illeszkedve kell kialakítani,
- oldalkert OTÉK 36. § (2) szerint
- hátsókert min. 10,0 m
d) Az oldalhatáron álló építési helyen belül az épületeket lehetőleg az oldalsó telekhatáron vagy attól 1 m-re kell elhelyezni. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhetők, ha a beépíthető telekhatárnál legalább 3,0m oldalkert biztosítható
(2) Lakóterületen egy épület beépített alapterülete 400 m2-nél nagyobb nem lehet. Amennyiben az övezeti előírások ennél nagyobb beépítést tesznek lehetővé, több épület építendő. A beépítettség számításakor az övezetre előírt minimális telekterület feletti területrész 50%-a vehető figyelembe
(3) Az övezetben, abban az esetben, ha a lakóépület mellett kiegészítő funkciójú épület is épül, azokat együtt kell engedélyeztetni. A kiegészítő használati módú épület nem lehet nagyobb sem gerinc, sem párkány vonatkozásában a lakóépületnél.
(4) A kertvárosias lakóterületen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(5) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség; a csatornahálózat kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztározó.

Kisvárosias lakóterület (Lk)

20/A. §32 Kisvárosias lakóterületek

a) telkenként elhelyezhető létesítmények:
- lakóépület, legfeljebb 4 lakással,
- helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény,
- a terület rendeltetésszerű használatát, a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű- és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy telek területet igénylő kézműipari építmény.
b) kivételesen elhelyezhető létesítmények:
- szálláshely-szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
c) A telkek kialakítására vonatkozó méretek :

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Lk-1

3000

szabadon álló

40

4,5-7,5

40

Lk-2

4000

szabadon álló, csoportos

40

3-7,5

50

Lk-3

1500

szabadon álló

40

3-7,5

40

Vegyes területek (Vt)

21. § (1) Településközpont vegyes terület (Vt-1)

a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény az OTÉK 31.(2) bek. szerint
b) 33 Telekalakítás és beépítés határértékei:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Vt-2

1100

oldalhatáron álló

40

4,5-6,5

40

Vt-3

900

oldalhatáron álló

40

4,5-7,5

40

Vt-4

700

oldalhatáron álló

40

4,5-6,5

40

Vt-5

500

oldalhatáron álló

40

3-4,5

40

c) 34 Építési hely :
- előkert min. 6,0 m
beépített övezetben a szomszédos telek előkertjéhez illeszkedve kell kialakítani,
- oldalkert OTÉK 36. § (2) szerint
- hátsókert min. 10,0 m
d) Kizárólagos lakófunkció esetén a max. beépíthetőség 30%
(2) Igazgatási, egyházi, kulturális épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető
(3) Településközpont vegyes területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(4) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség

Gazdasági területek

22. § (1)35 A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló övezet az alábbiak szerint:

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz-1), (Gksz-2),

b) üzemanyagtöltő állomás területe (Gksz-ü)

(2)36 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

a) A területen elhelyezhető:
Gksz-1; Gksz-2; övezetekben
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- ezen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás, melynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20 %-át.
- igazgatási, egyéb irodaépület,
- tárolóépület,
Gksz-ü övezetben
- üzemanyagtöltő, gépkocsijavítással kapcsolatos létesítmények, kereskedelemmel, vendéglátással kapcsolatos épületek, parkoló,
b) Telekalakítás és beépítés határértékei:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Gksz-1

kialakult

szabadonálló

30

4,5-7,5

50

műemlék

Gksz-2

7000

szabadonálló

30

3,5-7,5

40

Gksz-ü

kialakult

szabadon álló

30

3,5-7,5

40

Gmg

10.000/40

szabadon álló

30

3,5-7,5

30

c) Építési hely :
- előkert: Gksz-1 övezetben min. 5,0m, a műemlék épületénél
nincs előkert
Gksz-2 övezetben 10,0m
- oldalkert: OTÉK 36. § (2) szerint
- hátsókert: 10,0 m
(3) Gazdasági területen egy épület beépített alapterülete legfeljebb 1000 m2 lehet, e fölött az építendő épületet több — esetleg kapcsolódó — tömegre bontva kell kialakítani.
(4) Külterületen az övezetre jellemző megengedett legnagyobb építménymagasságnál a technológiai követelményeknek megfelelően kialakított magasabb létesítmények is elhelyezhetők.
(5) Gazdasági területen, amennyiben az lakóterülettel határos, telken belül a telekhatár mentén 10,0m széles háromszintes védő zöldsáv telepítendő.
(6) 37
(7) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: Gksz-1, Gksz-ü övezetben teljes közművesítettség; általában részleges közművesítettség
(8) Lakóterülettel határos területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.

Különleges területek K

23. § (1) Nagy kiterjedésű sportolási célú terület: (Ksp)

a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények egy telken:
- sportpálya,
- sportolási, oktatási célú létesítmények és építmények, az ezeket kiszolgáló karbantartó, szociális létesítmények,
- a beépíthető szintterület legfeljebb 20 %-a mértékéig szállásférőhely szolgáltatás.
b) 38 A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Ksp-1

kialakult

szabadon álló

5

3,5

80

Ksp-2

3000

szabadonálló

40

3,5-9,5

30

c) Építési hely: telekhatártól mért 10 m
d) A környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni.
e) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség
(2) 39 Különleges műemlék terület (Km), (Km*)
a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
- kulturális, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, idegenforgalmi létesítmények,
b) 40 A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Kü

kialakult

szabadon álló

20

3-7,5

40

c) 41 Építési hely :
- előkert kialakult
- oldalkert OTÉK 36. § (2) szerint
- hátsókert min. 10,0 m
d) A környezetterhelési határérték : a lakóterületen megengedett igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni.
e) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség
(2a) 42 Különleges szakrális terület (Ksz)
a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
- kulturális, ismeretterjesztő, idegenforgalmi létesítmények
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek :

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Ksz

kialakult

szabadon álló

20

3-4,5

40

c) Építési hely :
- előkert min. 6,0 m
- oldalkert OTÉK 36. § (2) szerint
- hátsókert min. 10,0 m
d) A környezetterhelési határérték : a lakóterületen megengedett igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni.
e) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség
(3) Különleges pince terület (Kp)
a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
- szőlőtermeléssel kapcsolatos létesítmények,
- vendéglátó létesítmények,
- lakóépületek
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2 / SZm

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Kp

kialakult

oldalhatáron álló
álló

10

2,0-4,5

70

telek tovább nem osztható
Lásd. 14. §.(4) bek.
Lásd.29. §.(3) bek.
c) Építési hely :
- előkert: 5-5 szomszédos telek előkertjéhez, építési vonalához illeszkedve kell kialakítani
- oldalkert OTÉK 36. § (2) szerint
- hátsókert min. 10,0 m
d) A környezetterhelési határérték : a lakóterületen megengedett igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni.
e) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: lakóépület építése esetén teljes, egyébként részleges közművesítettség
(4) 43 Különleges temetői terület: (Kte-1, Kte-1.1, Kte-2)
a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
- Kte-1 övezetben ravatalozó, kápolna, fenntartó épület, szociális épület, templom, parkoló,
- Kte-1.1 övezetben sírkert,
- Kte-2 övezetben ravatalozó, kápolna, urnatemető, fenntartó épület, szociális épület, parkoló,
b) 44 Telekalakítás és beépítés határértékei:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Kte-1

kialakult

szabadon álló

5

3-10,0

80

Kte-1.1

kialakult

szabadon álló

5

3-4,5

80

Kte-2

kialakult

szabadon álló

20

3-7,5

60

c) Építési hely: a telekhatártól mért 10m
d) Temető, sírkert telke tovább nem osztható
e) 45
f) A környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni.
g) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: részleges közművesítettség
h) A temető 50,0m-es védőtávolságán belül csak olyan tevékenység folytatható, amely a kegyeletet nem sérti.
(5) Különleges vásár terület: (Kv)
a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: üzemeltetéshez szükséges épület, szociális épület
b) Telekalakítás és beépítés határértékei:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2 / SZm

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Kv

kialakult

szabadon álló

5

3,5

80

c) Építési hely: a telekhatártól mért 10m
d) A környezetterhelési határérték : a lakóterületen megengedett igénybevételi kibocsátási, szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni.
g) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: részleges közművesítettség
(6) 46 Mikrohullámú adótorony területe:(Ka)
a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmény: adótorony, kiszolgáló épület
b) Telekalakítás és beépítés határértékei:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Ka

kialakult

szabadon álló

5

3,5

90

c) Építési hely: kialakult
d) Technológiai létesítmény nem esik magassági korlátozás alá.
(7) 47 Különleges mezőgazdasági üzemi terület: Kmü-1, Kmü-2
a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
- mindenfajta mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termesztő, tenyésztő, feldolgozó, tároló létesítmény,
- a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 3 lakás, amelynek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20 %-át,
- a létesítményt kiszolgáló igazgatási és egyéb irodaépület,
- turisztikai vendéglátó, szálláshely szolgáltató létesítmények
b) Telekalakítás és beépítés határértékei:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Kmü-1

kialakult

szabadon álló

30

3,5-7,5

40

Hagyományos, tájba illeszkedő épületek létesíthetők

Kmü-2

5000

szabadon álló

30

3,5-7,5

40
c) Építési hely :
- előkert: 10,0m,
- oldalkert: OTÉK 36. § (2) szerint
- hátsókert: 10,0 m
- Kmü övezet területén egy épület beépített alapterülete legfeljebb 1000m2 lehet, ennél nagyobb alapterületű igény esetén az épületet több – nyaktaggal – kapcsolódó – tömegre bontva kell kialakítani.
d) A megengedett legnagyobb építménymagasságnál az övezetben a technológiai követelményeknek megfelelően kialakított magasabb létesítmények is elhelyezhetők.
e) Az övezetben a telekhatár mentén legalább 5m széles háromszintű növényállomány telepítendő.
f) Lakóterülettel szomszédos telken a lakóövezet felöli telekhatáron 10,0m széles háromszintű növényállomány telepítendő.
g) Beépítés minimális közművesítettségi feltétele: részleges közművesítettség.
h) Lakóterülettel határos területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határérték.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEI

Közlekedési területek KÖu, P, Kz

24. § (1) A közlekedési területen elhelyezhető építmények : az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1.pontja szerint, kivéve az alábbiakat:

- szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
Kivételesen elhelyezhető kilátó a hrsz. 201/3 telken
(2) 48 Az utak tervezési osztályba sorolása:
Külterületen:
8111jelű
Vereb - Vál - Gyúró országos összekötőút K. V. B.
Vál - Vértesacsa országos bekötőút K. VI. B.
Külterületi egyéb közút K. VIII. B.
(Marianna-major, Bányavölgy, Pogányvár, Gyűrűsalja-puszta)
Tabajd - Vál - Kajászó külterületi kerékpárút: K. IX.
Kerékpárút külterületen K. X.
Helyi gazdasági kiszolgáló utak és
“Szélerőmű-park” útjai a külterületi egyéb utak K. VIII. C.
Belterületen:
Helyi gyűjtőút: B. V. c. C.
(Széchényi - Mély u. Kisköz u. Kossuth - Arany u. Petőfi u. Rónai köz)
Kiszolgáló utak B. VI. d. C
Kerékpárutak belterületen B. IX.
Gyalogutak: B. X.
(3) Szabályozás (lásd a Szabályozási Terven):

Szabályozási szélesség

Védőtávolság

összekötőút

30 m

50 m

bekötőút

30 m

50 m

gyűjtőút

22 m

kiszolgálóút

12 m

(4) Az övezet területein a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(5) Országos mellékutak és települési főutak külterületi szakaszán a kerítések elhelyezése az úttengelytől minimum 20-20 m, az építési vonal minimum 30-30 m.
(6) Járda építése, felújítása esetén az esővizet az épületről csak a járda alatt lehet az árokba vezetni.
(7) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében kerékpártároló helyet, valamint a mozgásukban korlátozottak részére parkolóhelyet kell biztosítani.
(8) Az új létesítmények OTÉK alapján számított parkolóhely mennyiségét az adott ingatlan területén kell elhelyezni, amennyiben a helyi parkolási rendelet másként nem rendelkezik.
(9) A szabályozási terven jelölt közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gk.-ként környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fa telepítendő.
(10) Az előírt parkolómennyiség egy része számára, az OTÉK 42. §.(11) bekezdésében foglalt
feltételekkel — ha azt az adott építési övezet előírásai lehetővé teszik — az önkormányzat parkolási rendelete (ennek hiányában bérleti szerződés) alapján igénybe vehető.
(11) A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.
(12) Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművek parkolását és a rakodási területet telken belül kell biztosítani.
(13) A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földműveit is ki kell építeni.
(14) Újonnan beépítésre kerülő területek esetében a közműhálózatok építése csak a jóváhagyott útépítési tervek figyelembevételével történhet.
(15) Külterületi mellékutak tengelyétől 50m-en belül beépítésre szánt terület csak akkor létesíthető, ha az ingatlanok kiszolgálása a külterületi közúttal párhuzamos kiszolgáló útról biztosítható, amely a közúthoz, hálózati szempontból szükséges- egyéb közutakkal alkotott csomópontokban kapcsolódik, illetve az ingatlancsatlakozás miatt létesítendő csomópont kielégíti a csomóponttávolságokra és a kialakításokra vonatkozó feltételeket.

Zöldterületek

25. § (1) Állandóan növénnyel fedett közterület (Zkp) (Zkre)

a) 49 A zöldterületen elhelyezhető építmények: az OTÉK 27. § (4) pontja szerint.
b) 50 Telekalakítás és beépítés határértékei:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2 / SZm

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

legkisebb
zöldfelület
%

megjegyzés

Zkp

1ha/80

szabadon álló

2

3,5

80

Zkk

1000

szabadon álló

2

3,0

80

c) Az építési hely határai: a telekhatártól mért 10,0 m
d) A beépítés közművesítettségi feltételei: részleges közművesítettség, a szennyvízhálózat kiépítéséig zárt szennyvíztárolás.
e) Épület csak a min. 1000 m2 nagyságú zöldterületen helyezhető el.
(2) Meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról, hiányos növényzet esetén kiegészítéséről gondoskodni kell.
(3) A zöldterületek művelése, a területhasználat kialakítása során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.
(4) Új zöldterületek kialakítása, illetve meglévők felújítása során olyan tájba illő, honos fajok többszintű telepítése szükséges, melyek megőrzik, illetve megteremtik a terület megfelelő diverzitását, élőhelyet nyújtanak a vadon élő állat- és növényfajoknak.
(5) Közparkban csak az érvényes szabványoknak megfelelő, minőségi tanúsítvánnyal rendelkező játszószerek helyezhetők el
(6) A meglévő 10cm törzskörméretnél (1 m-es magasságban mérve) nagyobb, életképes fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerűk alatt átvágni — a szakszerű ifjító visszametszés kivételével tilos.
Fák kivágása (a lakótelkek gyümölcsfáit kivéve) fakivágási engedély alapján végezhető. A fakivágási engedély kérelemnek favédelmi terv keretében tartalmaznia kell a fapótlás számítását és a pótlásra kerülő fák elhelyezésének helyszínrajzon történő bemutatását.
(7) Az utcák fásításának egységes megjelenése érdekében a teljes belterületre kiterjedő közterület fásítási programot kell kidolgozni

Erdőterületek E

26. § (1)51 A település területén erdőterületekhez az Állami Erdészeti Szolgálat nyílvántartásában ekként szereplő földrészletek tartoznak:

- gazdasági erdők
- védett erdők,
- védő erdők
a) Erdőben elhelyezhető építmények 10ha felett:
- gazdasági erdőben az építési hatóság által kijelölt területen az erdőterület fenntartásához szükséges tanya-udvar létesíthető egy szolgálati lakással, vadászházzal, erdészeti célú gazdasági-, bemutató épülettel,
- egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőben az erdő rendeltetésének megfelelő építményekkel,
- védelmi erdőben épület nem építhető.
b) A telekalakítás feltételei:

övezet
jele

kialakítható legkisebb telekméret
Tm2 / SZm

beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

megengedett
legkisebb-
legnagyobb
építménymag.
m

megjegyzés

Eg

nincs korlátozva

szabadon álló

10ha felett 0,5

3,0-4,5

Ee

nincs korlátozva

szabadon álló

10ha felett 5%

3,0-6,5

Ürményi-kastély volt parkjának kialakult területén telekterület korlát nélkül 2% beépítés engedélyezett
c) Építési hely
- elő-, oldal-, és hátsókert: telekhatártól min. 10 m
- gazdasági utaktól min. 30 m
- országos közutaktól: 36. § (6) szerint
d) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: rendeltetésnek megfelelő létesítmények esetében: részleges közművesítettség
(3) Az (Ev) (Evt) jelű védelmi erdőkben csak máshol és másként nem létesíthető nyomvonal
jellegű építmények és műtárgyak helyezhetők el az előírt fapótlási kötelezettség vagy ezen kötelezettség összegszerű kiváltásának egyidejű teljesítésével. A nyomvonal jellegű építmények, műtárgyak, valamint az erdők mellett lévő úthálózat esetében a fenntartási- és üzemeltetési faladatok ellátása nem korlátozható.
(4) Erdőterület igénybevétele csak az erdészeti hatóság előzetes engedélyével lehetséges.
(5) Erdő és a védelmi célú zöldsávok telepítése esetén őshonos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fa és cserjefajokból elegyes erdő alakítandó ki. Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: általában 30 m, de legalább 10 m.
(6) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja. Ez esetben a körülkerítés engedélyezhető, az engedélykérelemben és az engedélyben a körülkerítés időtartamát meg kell jelölni.
(7) Az erdőnek nem minősülő honos fajokból álló facsoportok megtartásáról — függetlenül a terület földhivatali nyilvántartás szerinti művelési ágától - gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen.
(8) A természetes, illetve a természetvédelem alá tartozó területeket összekötő ökológiai elemeket fenn kell tartani ökológiai folyosóként természetközeli állapotukban.
(9) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a hatásos zajcsökkentés érdekében a fa és cserjesorokat váltakozva, örökzöldekkel vegyesen kell telepíteni.
(10) Erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet-és környezetkímélő gazdálkodási módszere használhatók.

Mezőgazdasági terület M

27. § (1)52 A község területén az alábbi mezőgazdasági területek találhatók:

- Általános mezőgazdasági terület (Má)
- Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
- Korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület (Mák) a gyepterületek, a rétek, legelők, extenzív szántók, valamint a 3. sz. függelék I. pontjában leírt, országos védelem alatt álló területekre eső mezőgazdasági területek,
- Alternatív energia hasznosításának céljára kijelölt terület (Máe)
a) Elhelyezhető fő rendeltetésű épületek, építmények:
aa) Má, Mk övezetben elhelyezhető:
- a növénytermesztés, állattenyésztés, és ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei az OTÉK vonatkozó. előírásai szerint.
ab) Mák övezetben elhelyezhető:
- A gyep művelési ágban nyilvántartott területen fenntartást, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló állattenyésztés építményei alakíthatók ki, ha a terület eléri a 20 ha-t. Egyéb művelési ágban nyilvántartott területen építmény nem helyezhető el.
ac) Máe övezetben elhelyezhető:
- szélturbina, technológiai kiszolgáló épület, építmény,
- mezőgazdasági tároló, feldolgozó épület
b) Telekalakítás és beépítés határértékei:

Övezet jele

Kialakítható legkisebb telekméret Tm2/SZm

Beépítési mód

megengedett legnagyobb beépítettség
%

Megengedett legkisebb- legnagyobb épmag. m

Legkisebb zöldfelület
%

Megjegyzés

Má

1ha/20

szabadom álló

3

3,0-7,5

85

birtokközpontban megengedett legnagyobb beépítettség 40%

Mák

10ha/20

szabadom álló

1,5

2,5-4,5

95

hagyományos ternénytároló állattartó épületek

Mk

1000

oldalhatáron
álló

3

2,5-3,5

90

tetőhajlásszög
35-45 fok, tetőfedés kiselemes

Máe

1ha/20

szabadom álló

3

3,0-5,0

85

c) Technológiai szükségszerűségből kialakult épületek, építmények (terményszárító, silótorony, szélturbina) magassági korlátozás nélkül is elhelyezhető.
d) Építési hely:
- elő-, és hátsókert: telekhatártól min. 10 m
- oldalkert OTÉK 36. § (2) szerint,
kivétel az Mk-1 övezet, ahol a szalagtelkeken min. 3m, de az épületek elhelyezésénél a tűztávolságot tartani kell
- gazdasági utaktól min. 30 m
- országos közutaktól: 36. § (6) szerint
e) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei:
- általában: hiányos közművesítettség,
- lakó- és gazdasági épület esetében: közműves villamos energia, vegyes tüzelésű fűtés,
ÁNTSZ által bevizsgált ásott vagy fúrt kút, zárt szennyvíztároló.
(1a) 53 A záportározó területén és védősávjában
a) épület nem helyezhető el,
b) a terület használatához kapcsolódó műtárgy csak az árvízvédelmet nem akadályozó módon helyezhető el,
c) a természetes terepfelszín kizárólag az árvízvédelmi, vízgazdálkodási evékenységek érdekében változtatható meg.
(2) Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet. Átminősítés, kivonás csak az érintett szakhatóságok engedélyével lehetséges.
(3) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el.
(4) Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Az állattartásra vonatkozó részletes szabályokat az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet tartalmazza.
(5) Az állattartó telepeken keletkező hígtrágyát és almos trágyát zárt, szigetelt falú tárolóban kell tartani.
(6) A vízfolyások és víznyerő helyek közelében talajjavításra, a talajvédelmi hatóság engedélyével, tőzeget, szerves trágyát vagy komposztot kell alkalmazni. A mezőgazdaságban keletkező szerves hulladék komposztálásával létrehozott talajjavító anyag csak forgalomba hozatali engedéllyel használható fel mezőgazdasági rendeltetésű területen.
(7) A felszíni- és felszínalatti vizek védelme érdekében vízfolyások és tavak környezetében bármilyen növényvédelmi tevékenységet tilos folytatni:
- vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes növényvédő szerrel 200 m-en belül,
- vízi szervezetekre közepesen veszélyes növényvédő szerrel 50 m-en belül,
- vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes növényvédő szerrel 20 m-en belül,
- vízi szervezetekre nem veszélyes növényvédő szerrel 5 m-en belül.
(8) 54 A "Szélerőmű-park" területén a beruházás megvalósításához szükséges földterületet művelés ág alól kivett területté kell átminősíteni, a földterületből le kell választani és az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
(9) 55 A "Szélerőmű-park" területén a kábelhálózat csak földkábeles kiépítettségű lehet. A kábelek által érintett idegen ingatlanok tulajdoni lapjára, a tulajdonossal történt megegyezést követően, a vezetékjogot, szolgalmi átvezetést be kell jegyezni.
(10) 56 A "Szélerőmű-park" elemeit (torony, rotorlapát) tájképvédelmi okokból világos színűre (szürke, zöld, kék halvány árnyalatai) kell festeni.

Vízgazdálkodási területek V

28. § (1) A közigazgatási határon belül található ezen területek:

a) folyók, patakok, tavak medre, parti sávja (V)

b) közcélú nyílt csatornák, árkok medre, parti sávja, vízjárta területek (Vá)

c) vízbeszerzési területek (Vb)

(2) A vízgazdálkodási területen elhelyezhető létesítmények:

a) vízkár elhárítási építmények

b) sporthorgászás célját szolgáló létesítmények

c) csónakkikötő, sátorhely

(3) Vízgazdálkodási területkénz lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, csatorna, tó stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság engedélyével szabad.

(4)57 A vízfolyások vízrendezéséhez kapcsolódó tevékenységek kivételével a gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok partjait kísérő természetes, illetve természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.

(5) Vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táji-, természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.

(6) A karbantartási munkák elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályokban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

VI. Fejezet

ÉRTÉKVÉDELEM

Művi értékvédelem

29. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlékek a jelen HÉSZ 2 sz. függeléke I. pontjában felsorolt építmények

a) A műemléki környezet besorolású területek a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke II. pontjában felsorolt ingatlanokra terjednek ki.

(2) A település területén jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanokat a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke III. pontja tartalmazza.

a) Feltételezhető lelőhelyek, melyeket régészeti érdekű területként kell kezelni a Váli-víz völgyéből, valamint a harántvölgyekből, többnyire kiszáradt patakok völgyéből mindkét oldalon kiemelkedő magaslatokon, 4-500 m széles sáv.

b) A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az adott ügy típusától függően hatóság vagy szakhatóság.

c) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése vagy tuskózás) esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

d) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

e) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni. Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

f) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített Örökségvédelmi Hatástanulmányban foglaltak az irányadók..

(3) Helyi védelemre javasolt elemek a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke V. pontjában felsorolt építmények, településszerkezeti egységek és utcaképek

a) HÉSZ 2. sz. függeléke V. pontjában felsorolt építményeket, és a felsorolt területek építményeit nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni.

Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:
- utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés,
- tornácos parasztházak,
- kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések
- vakolt, festett falfelületek,
- függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok,
- kőlábazatok, kerítések
Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani; a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni.
Funkcióváltás engedélyezhető.
Az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkánymagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki, a keresztszárny gerincmagassága nem lehet nagyobb a védett épületénél.
b) Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy — számítással igazoltan — gazdaságosan fel nem újítható épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal -kivéve a hátsókert felé történő változtatást - nem térhet el az eredeti épülettől.
(4) Az utcaképi védelem, alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak esetében a beépítéssel ahhoz kell alkalmazkodni.
(5) Településszerkezeti védelem alá eső területen a történelmi telekstruktúrát meg kell őrizni, telekalakítás nem végezhető
(6) 58 A településkép vagy a település történelme szempontjából értékes építészeti emlékek védelmét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet biztosítja az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló rendelet alapján.

A település természeti, táji értékei

30. § (1) Országos jelentőségű védelem alá eső területek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke I. pontjában felsorolt területek.

(2) Országos jelentőségű, védelemre tervezett természeti területek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke II. pontjában felsorolt területek.

(3) Helyi védelemre javasolt tájképi értékek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke III. pontjában felsorolt területek.

(4) Helyi védelemre tervezett területek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke IV. pontjában felsorolt területek.

(5) A (3), (4) bekezdés szerint felsorolt területek listája a képviselő-testület döntése alapján bővíthető az újonnan felfedezett értékekkel, illetve értékvesztés esetén csökkenthető.

(6) A helyi védelemre javasolt területek védetté nyilvánításáról az önkormányzat külön rendeletben gondoskodik.

(6) Az (1) és (4) bekezdés hatálya alá eső területeken a védetté nyilvánításig az őshonos növényzetet meg kell tartani, pótlást, új telepítést az itt élő fajokkal kell megoldani.

(7) A (3) és (4) bekezdés hatálya alá eső természeti és táji értékek esetében meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek és természeti rendszerek fenntartásáról.

(8) Az (1), (2), (3) és (4) bekezdésben felsorolt területeken gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények elhelyezése során a természeti értékek és mesterséges környezet funkcionális, esztétikai összehangolásával történő tájba illesztésről.

(9) A védett területeken csak magastetős, a tájba illő, természetes anyaghasználatú és egyszerű tömegű épületek építhetők.

- Természetes anyaghasználat: égetett agyag, kő, fa, üveg, vakolat. Egyéb anyagok csak takartan használhatók.
- Egyszerű tömeg: alaprajzában két téglalappal körülírható, nyereg- vagy kontytetőkkel fedett épület.
(10) A (3) és (4) bekezdés szerinti területeken a vízfolyások partvonalától számított 50 méteren, a (4) bekezdés szerinti tavak partjától számított 100 méteren belül új építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Vizekre és vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok tárolása, kijuttatása a partvonaltól 1000m-en belül tilos.
(11) A vizes élőhelyek mentén építési telek kialakítását, annak feltöltését, burkolását meg kell akadályozni.
(12) A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat fejlesztése esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt, illetve környezeti hatáselemzést kell készíteni a vonatkozó rendelet hatálya alá tartozó esetekben.
(13) A tájökológiai folyamatok kedvező alakulása és a külterületi védelmi célú zöldfelületek fejlesztése érdekében minden eszközzel támogatni kell a településszerkezeti tervben rögzített helyeken történő védelmi és rehabilitációs célú erdőtelepítési törekvéseket.
VII. Fejezet

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

31. §59 A településrendezés egyéb rendeletben nem szabályozott sajátos jogintézményeit — az Étv. 17-30. §a alapján e rendelet 39. §-a állapítja meg.

(2) Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása:

a) A belterületi határ a jelen Szabályozási Tervnek és jelen előírásoknak megfelelően módosítandó.

b) A Szerkezeti Tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha a tervezett felhasználás időszerű. A belterületbe vonást, illetve a kicsatolást a Szabályozási Tervnek és az ingatlan-nyilvántartásnak megfelelően kell kezdeményezni.

c) A Szerkezeti Terv távlatban belterületbe vonandónak jelölt területein a területfelhasználásnak megfelelő építés vagy csak ideiglenesen, vagy a területre vonatkozó Szabályozási Terv elfogadása után engedélyezhető.

(3) Településrendezési eszközök használata:

a) Jelen Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási Tervet Vál egységes Szabályzatának kell tekinteni, a későbbiekben bármely önálló területre készülő szabályzatot jelen HÉSZ módosításával kell kidolgozni.

b) A jelen Szabályozási Terven jelölt távlati fejlesztési területekre a telekosztás, útszabályozás, építés előtt Szabályozási Tervet és Építési Szabályzatot kell készíteni, melyek nem térhetnek el a Településszerkezeti Tervtől és jelen Szabályzat és Szabályozási Terv szellemétől.

c) A Településszerkezeti Tervtől eltérő területfelhasználás-igény esetén a Településszerkezeti Tervet módosítani kell.

(4) Telekalakítás

Az újonnan beépítésre szánt területeken a szabályzat és a terv szerinti telekalakítás abban az esetben engedélyezhető, ha az érintett tulajdonos vállalja a beépítéshez szükséges utak és infrastruktúra megvalósítási költségeit.
(5) Elővásárlási jog
a) Az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg a terven jelölt és a 5.sz. Függelékben felsorolt ingatlanok esetében.
b) Az elővásárlási jog az építési határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba, melyet az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
c) Az elővásárlási jog érvényesítését a költségvetés külön fejezete biztosítja, melynek felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.
(6) Változtatási tilalom:
Változtatási tilalom alá esnek a jelen HÉSZ 5.sz. függelékében felsorolt a Szabályozási Terven ábrázolt fejlesztési területek, az új építési telkek kialakításáig.
(7) Útépítési és közműépítési hozzájárulás:
a) A helyi közút kialakítása érdekében a belterületbe vonás és beépítés feltételeként külön szerződésben kell kikötni, hogy az érintett tulajdonosok a kártalanítási igényükről lemondjanak.
b) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére lehet kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanait érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
b) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(8) A belterületbe vonandó, és beépítésre kijelölt területek átmeneti szabályozása
a) Az újonnan beépítésre szánt területeken azok felhasználásáig a jelenlegi művelési ágnak megfelelő átmeneti hasznosítást kell biztosítani.
(9) A hatósági engedélyezés szabályai
a) Kialakult — részben vagy egészben már beépült — lakóterületen és vegyes területen a telekalakítás a HÉSZ előírásai, ill. a telekalakítás általános szabályai szerint engedélyezhető.
b) Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen elvi telekalakítási engedély kötelező, ha
- telekcsoport újraosztása során nyolcnál több új telket alakítanak ki, de ezeket a terv nem jelölte ki szabályozási terv készítésére,
- a jóváhagyott szabályozási terv irányadó telekhatáraitól — az előírások keretei között — el kívánnak térni.
c) A kialakult, illetőleg olyan gazdasági és központi vegyes területen, ahol a terv nem írja elő szabályozási terv készítését, telek felosztása, telekcsoport újraosztása elvi telekalakítási engedély alapján történhet.
(10) Önkormányzati tervtanács
Az építési hatóság az önkormányzat tervtanácsának szakvéleményét figyelembe véve engedélyezhet beavatkozást az alábbi esetekben:
- lakóterületen és településközponti vegyes területen nem lakóépület célját szolgáló épület létesítése,
- központi vegyes, gazdasági és különleges területen épületegyüttes elhelyezése,
- műemlék telkén, műemléki környezetben, helyi településszerkezeti védelem alá helyezett területen vagy építmény telkén, táji természeti védelem alatt álló területen

ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Alkalmazási és záró rendelkezések

32. § (1) Amennyiben más súlyosabb szankció nem érinti, szabálysértést követ el és az önkormányzat által megállapítható mindenkori legmagasabb értékű, a rendelet hatálybalépésekor 30.000.-Ft-ig terjedő bírsággal sújtható az, aki a Szabályzat alábbi rendelkezéseit megszegi:

a) 5.§ Föld védelme

b) 6.§ Levegő védelme

c) 7.§ Felszíni és felszín alatti vizek védelme

d) 8.§ Zaj és rezgésvédelem

e) 9.§ Táj és természetvédelem

f) 10.§ Hulladékgazdálkodás, -ártalmatlanítás

g) 28.§ Művi értékvédelem

h) 29.§ A település természeti, táji értékei.

(2) Vál község Helyi Építési Szabályzata a kihirdetés napján lép hatályba, egyúttal hatályát veszti az 10/1996 (12.17.) számú önkormányzati rendelet.

(3) Jelen Helyi Építési Szabályzatot a hatályba lépést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni.

(4) A Szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

1. függelék

A HÉSZ HÁTTERÉT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK
Általános előírásokat tartalmazó jogszabályok:
- 1995. évi LIII. tv a környezet védelmének általános szabályairól
- 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről
- OTÉK - 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet
- 132/1993 (IX. 29.) Korm. rendelet a Magyar Geológiai Szolgálatról
- 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 20/2001. (11. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról
- Országos Területrendezési Terv - 2003. évi XXVI. tv.
- 21/1970.(VI.21.) Korm. rendelet a fák védelméről
- 1993. évi XLVIII. bányászatról szóló törvény
Környezet- és természetvédelem
- 1994. évi LV.törvény a termőföldről
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
- 2004. évi LXXVI.tv. az 1995. évi LIII. tv. és az 1996. évi LIII. tv. módosításáról
- 1996. évi LIV. Tv. az erdőről és az erdő védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelettel
- 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról
- 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól
- 166/1999. (Xl. 19) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról
- 2/2002. (1. 23.) KöM-FVM rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról
- 2/2005. (1.11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról
Levegőtisztaság-védelmi jogszabályok:
- 21/2001. (11. 7.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
- 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről
- 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről
- 1/2005. 8i.13.) kvVM rendelet a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet módosításáról
Zaj- és rezgés elleni védelemmel kapcsolatos jogszabályok:
- 12/1983. (V. 12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről
- 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
Vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi előírásokat tartalmazó jogszabályok:
- 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
- 3/1984. (11. 7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról
- 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról
- 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékletéről
- 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
- 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól 50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és határértékeinek szabályairól
- 7/2002. (111.1.) KöM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának méréséről,
- ellenőrzéséről adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól
- 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
- 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
- 240/2000.(X11.23.) Korm. rendelet az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről 27/2004- (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny települések besorolásáról
- 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
Hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok:
- 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
- 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról
- 1995. évi XLII. törvény az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről
- 1/1986. (11. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről
- 241/2000 (X11.23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról
- 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről
- 213/2001. (Xl. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
- 242/2001 (XII.23.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladatáról és hatásköréről
- 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
Örökségvédelem
- 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
- 66/1999. (VI11.13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól
- 2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről
- 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról
- 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól
- 4/2003. (11. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
Tűz- és katasztrófavédelem
- 35/1996. (XII.29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
- 196/1996. (X11.22.) (Felszíni vizek elvezetése katasztrófavédelmi szempontból)
- 7001/2002. (FVÉ 6.) FVM-KöViM (irányelv az ár-és belvízveszély hatásosabb elkerülésére
- 1993. évi CX. Törvény a honvédelemről
- 2/2002. (1.23.) BM rendelet a tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról
Közművek
- MSZ 7487/2-80
- MSZ 7487/3-80
Víz
- 1995. LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény
- 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör alkalmazásáról
- 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet a közműves ivóvíz ellátásáról és a közműves szennyvízelvezetésről
Csatorna
- 204/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a csatornabírságról
Gáz
- 1994. évi XLI. Törvény a gázszolgáltatásról
Elektromosság
- 1994. évi XLVIII. Törvény a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról
Hírközlés, távközlés
- 29/1999. (X.6.) KHVM rendelet a távközlési építmények engedélyezéséről, szállításáról és szolgáltatásáról
- MSZ 17-033
- MSZ 7487
Közlekedés
- 9004/1982. (Közt. Ért. 16.) KPM-IpM sz. e.
- 20/1984 (XII. 21) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről
- 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 30/1988.(IV.21.) MT sz. rendelette, valamint annak módosításáról szóló 1996.X. tv.
- ÚT 2-1.115:1994 sz. műszaki irányelv a "Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozásáról
- ÚT 2-1.140:1998 sz. műszaki előírás: Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása, és elhelyezése
- ÚT 2-1.201:2004 sz. Közutak tervezése útügyi műszaki előírás
- Ml 08-0472-82
Üzemanyagtöltő állomás
- 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól
- 6/1993. (V. 12.) IKM rendelet a gázüzemű járművek üzemanyag-ellátó berendezéseiről

2. függelék

MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

I. ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK (műemlékek):

sorszám

Törzsszám, megnevezés

Cím

Hrsz.

M-1

1612 - Vajda János szülőháza

034/1

M-2

1614 - Római katolikus templom

Szent István tér 1.

1

M-3

1615 - Csonkatorony és plébániaház

Szent István tér 4.

144

M-4

1617 - Ürményi-mauzóleum

Katolikus temető

153

M-5

1618 - Ürményi-kastély és parkja

Vajda János u. 13.

1019, 1023

M-6

10134 - Nepomuki Szent János szobor

Széchényi tér 1.

524

M-7

10135 - Szentháromság szobor

Szent István tér 1. előtt

1

II. MŰEMLÉKI KÖRNYEZET BESOROLÁSÚ TERÜLETTEL ÉRINTETT INGATLANOK:

- A római katolikus templom, az Ürményi-mauzóleum, a Csonkatorony körül:
Hrsz: 2-4, 24, 25, 132-140, 142, 143, 145-152, 159, 165, 483, 056
- Ürményi-kastély körül:
Hrsz: 610-614, 616, 1001, 1002/1-2, 1003-1008, 1020/1-2, 1021, 1011-1017, 1018/1-2, 1022, 1025-1030, 1031/3-6, 1032, 1033, 1040, 1041, 1043, 1048-1062, 4001-4015, 4017-4020,
- Nepomuki Szent János szobor körül:
50m sugarú kör által érintett ingatlanok

III. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

1.) 2, 096/1, 097/4-9,
2.) 0103/4,
3.) 0127/1,
4.) 062, 095, 095/3-4, 096/1, 097/9-11, 098, 099/20, 0102,
5.) 062,
6.) 061/1-6, 062, 065,
7.) 062,csak valószínűsíthető a lelőhely kiterjedése: 368-379/2, 379/1-2, 380-383, 1127, 098,
8.) 250-255, 276,
9.) 144 (a torony), 139-140 (az elpusztult templom hajója és szentélye),
10.) 139, 144,
11.) 145-151, 159,
12.) 0158, 1065, 1066/1-2, 1089, 1092-1095, 1097, 4024, 5754-5769, 5754/2,
13.) 0158, 0159/1, 0159/3,
14.) 08/7, 08/10, 05/34-35,
15.) 710-712

IV. RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET

A Váli-völgy harántvölgyeinek az élő vagy kiszáradt patakok mentén 4-500m széles sávja.

V. TERVEZETT HELYI VÉDELEM:

Helyi védelemre tervezett épületek, építmények:

sorszám

Megnevezés

Cím

Hrsz.

VÉ-1

Református templom

Kossuth Lajos u. 10.

268

VÉ-2

Egykori iskola

Vajda János u. 12-14.

616

VÉ-3

Gazdasági épület

Arany János u. 9.

131

VÉ-4

Tájház-emlékmúzeum

István tér

139

VÉ-5

Ravatalozó

Mély út

153

VÉ-6

Marianna-major

0129/2,
0130/2

VÉ-7

Gyűrűsalja-puszta

023

VÉ-8

Pincesor

Tordasi út, Újhegyi út, Hosszúhegyi út

VÉP-1

Kőhidak

Kossuth u.-Kisköz
Széchenyi u. Váli-víz

VÉP-2

Útmenti keresztek

Rákóczi u.-Tordasi u.

VÉP-3

Vajda János szobor

Vajda János u. 39. előtt

918

VÉP-4

I. világháborús emlékmű

Hősök tere

555

VÉP-5

Római útjelző oszlop

István tér

1

VÉP-6

Trianon emlékmű

István tér

1

VÉP-7

Kálvária stációk

Temető

153

VÉP-8

Vajda János szüleinek síremléke

Temető

153

VÉP-9

Feszület

Temető

153

VÉP-10

Fúrt és ásott kutak

Helyi védelemre tervezett településszerkezeti elemek, utcaképek:

HTSZ-1

Burgondia - tájkép, utcakép, telekstruktúra

H-TSZ-2

Ady Endre utca - utcakép, telekstruktúra

H-TSZ-3

Jókai utca - utcakép

H-TSZ-4

Tabán utca utcakép

3. függelék

TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK

I. ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK:

- A Nemzeti Ökológiai Hálózat (Településszerkezeti Terven jelölt) területe
- A Natura 2000 Hálózat (Településszerkezeti Terven jelölt) területe

II. TÁJKÉPI ÉRTÉKEK:

- Kilátás a Kerekdombról: hrsz. 068

III. HELYI VÉDELEM

Helyi védelemre tervezett természeti területek:
Belterületen (a Szabályozási Terven jelölve):
- HT-1 Sétány Széchényi u. hrsz: 496
- HT-2 Szilfasor hrsz: 0146 gazdasági út
- HT-3 Törökmogyoró liget hrsz: 034/5
- HT-4 Zsidó temető hrsz: 158
- HT-5 Madárvédelmi terület hrsz: 095/3, 091
60- HT-9 Idős platán Vajda János u. 2. hrsz. 609
- A terven jelölt kútak, források

IV. ERDŐTELEPÍTÉSSEL ÉRINTETT TERÜLETEK

Külterületen (a Településszerkezeti Terven jelölve):
- suvadás megakadályozására talajvédelmi erdő: hrsz. 08/9-10,

4. függelék

HELYI VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS
Vál Község Önkormányzata Képviselő-testülete 21/2004.(XII.16.) sz. Ktr. a helyi védetté nyilvánításról
Vál Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LV. Tv. 8. § (1) bekezdése, a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. Tv. 25. § (3) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 8. § (d) pontja szerint kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet (továbbiakban: R) alkotja.

1. §
Általános rendelkezések
1.) Vál község közigazgatási területén belül az 1.sz mellékletben felsorolt épületeket, építményeket, természeti elemeket és településszerkezeti elemeket helyi védelem alá helyezi.
2.) A helyi védettség alá helyezett települési épített örökségek eredeti állapotát meg kell őrizni, helyreállításánál azt kell figyelembe venni.
3.) A helyi védettség alá helyezett természeti elemeket a pusztulás veszélyétől óvni kell, beépíteni, képét megváltoztatni tilos.
4.) A helyi védettség alá helyezett településszerkezeti elemeket óvni kell, egységes utcaképét megbontani tilos.

2. §
Záró rendelkezések
1.) A R. a kihirdetés napján lép hatályba.
1.SZ. MELLÉKLET
TERÜLETEK: hrsz. megnevezés
08 Babutkás - arany János u. végén
062 Kerekdomb
496 Széchényi utca fasora
Törökmogyorós fasor - Vajda ház felé
504 a "folyó" teljes vonulatában, mindkét partján
201/2-324/1 Strázsa hegy
05/13 Kokas rét
062-08 gyurgyalagos telepek
Hosszú dűlő források és környéke
négy idős dzilfa
2 Mély út
ÉPÍTMÉNYEK: hrsz. megnevezés
hidak, keresztek
0129 Marianna pusztai régi iskola
131 régi óvoda - Arany János u. 9.
131 római útjelző kő
Szentháromság szobor
153 Kálvária
153 Ravaralozó - katolikus temetőben
023 Gyűrűs pusztán lévő két épület
TELEPÜLÉSSZERKEZETI ELEMEK:
Burgondia A völgyet kísérő halmazos beépítésű dombokra futó változó méretű szalagtelkek utcai frontján oromfalas, tornácos lakóépületek sorakoznak.
Környezetminőség, épületállapot kiváló, a közterületen kivágott fákat pótolni kell, a nagy összefüggő zöldterületet kertészeti bútorokkal kell használhatóvá tenni. A hagyományos lakóépületeket eredeti állapotukat megőrizve kell felújítani
Jókai Mór u. Szalagtelkes, oldalhatáron álló beépítés. Az oromfalas tornácos épületek egységes
utcaképet alkotnak.
Az utcát teljes szélességében burkolattal kell ellátni, a hagyományos lakóépületeket eredeti állapotukat megőrizve kell felújítani.
Tabán u. Szalagtelkes, oldalhatáron álló beépítés. Az oromfalas tornácos épületek egységes utcaképet alkotnak.
az utcát teljes szélességében burkolattal kell ellátni, a hagyományos lakóépületeket eredeti állapotukat megőrizve kell felújítani.

5. függelék

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

1. VÁLTOZTATÁSI TILALOM ALÁ ESŐ TERÜLETEK
Belterületen:
Lakóterületfejlesztés: hrsz. 882/5-7; 884/1-2; 885-892;
Különleges sportterület fejlesztés: hrsz. 476-481; 484; 487; 495; 499/1-6; 500-502;
Különleges vásárterület: hrsz. 496;
Közpark: hrsz. 881; 499/1-6; 500-502;
Külterületen:
Lakóterületfejlesztés: hrsz. 056

2. ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT TERÜLET
Lakóterületfejlesztés: hrsz. 056
Különleges sportterület fejlesztés: hrsz. 476-481; 484; 487, 495, 499/1-6, 500-502; Településközpont vegyes funkció fejlesztésére: hrsz. 642
Közpark: 499/1-6, 500-502, 470/1; 881

3. ÚTÉPÍTÉSRE LEJEGYZENDŐ TERÜLET
Építési korlátozással terhelt ingatlanok, amelyekre az önkormányzat elővásárlási joga biztosítandó útépítési célra
- Magyar és Újhegyi utcákat összekötő út: hrsz. 881, 882/5, 884/1-2, 885-892;
- Magyar és Rónai köz összekötése: hrsz.894, 908-911, 913, 914, 915/1-2,
- Széchényi istván utca és Kisköz utca között: hrsz 795, 487, 484, 475-481, 470/2
- Jókai és Tabán utca összekötése: hrsz. 20-21, 36-51, 68, 69/1-3,70-74,
- Templomsor: hrsz. 152, 146, 151

1. melléklet61

1

A(z) 1.§ (2) bekezdését a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Az 1. § (2) bekezdése a Vál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A(z) 1.§ (4) bekezdés-t a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

3

A(z) 2. § (1) bekezdését a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 2.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

4

A(z) 2.§ (5) bekezdést a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdés szerint módosított szöveg.

5

A(z) 3.§ (2) bekezdését a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 3.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

6

A(z) 4.§ (2) bekezdését a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

7

A(z) 4.§ (2) bekezdését a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

8

A(z) 5.§ (8) bekezdést a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 5.§ (1) bekezdése iktatta be.

9

A(z) 6.§ (7) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 6.§ (1) bekezdése iktatta be.

10

A(z) 7.§ (12) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 7.§ (1) bekezdése iktatta be.

11

A(z) 8.§ (5) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 8.§ (1) bekezdése iktatta be.

12

A(z) 9.§ (9) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 9.§ (1) bekezdése iktatta be.

13

A(z) 10.§ (8) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 10.§ (1) bekezdése iktatta be.

14

A(z) 11.§ (8) bekezdés d) pontja a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 11.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

15

A(z) 11.§ (26)bekezdést a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 11.§ (2) bekezdése iktatta be.

16

A(z) 12.§ (4) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 12.§ (1) bekezdése iktatta be.

17

A(z) 12.§ (5) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 12.§ (2) bekezdése iktatta be.

18

A 12. § (6) bekezdését a Vál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

19

A 12. § (7) bekezdését a Vál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

20

A(z) 13.§ (15) bekezdést a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 13.§ (1) bekezdése iktatta be.

21

A(z) 16.§ (2) bekezdése a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

22

A(z) 16.§ (3) bekezdés második pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 14.§ (2) bekezdés hatályon kívül helyezte.

23

A(z) 16.§ (8) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 14.§ (3) bekezdése iktatta be.

24

A(z) 16.§ (9) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 14.§ (4) bekezdése iktatta be.

25

A(z) 17.§ (7) bekezdését a(z) 12/2012.(V.24) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése iktatta be.

26

A(z) 17.§ (8) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 15.§ (2) bekezdése iktatta be.

27

A(z) 18.§ (4) bekezdését a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 16.§ (1) bekezdése iktatta be.

28

A(z) 19.§ (7) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 17.§ (2) bekezdése iktatta be.

29

A(z) 20.§ (1) bekezdés a) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 18.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

30

A(z) 20.§ (1) bekezdés b) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 18.§ (1) bekezdése iktatta be.

31

A(z) 20.§ (1) bekezdés c) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 18.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

32

A(z) 20./A §.-t a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 19.§ (1) bekezdése iktatta be.

33

A(z) 21.§ (1) bekezdés b) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 20.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

34

A(z) 20.§ (1) bekezdés c) pontját a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 20.§ (19 bekezdése szerint módosított szöveg.

35

A(z) 22.§ (1) bekezdését a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 21.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

36

A(z) 22.§ (2) bekezdés a), b), c), pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 21.§ (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

37

A(z) 22.§ (6) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 21.§ 839 bekezdése hatályon kívül helyezte.

38

A(z) 23.§ (1) bekezdés b) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 22.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

39

A(z) 23.§ (2) bekezdés a) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 22.§ (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

40

A(z) 23.§ (2) bekezdés b) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 22.§ (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

41

A(z) 23.§ (2) bekezdés c) pontját a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

42

A(z) 23.§ 2)A bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 22.§ (3) bekezdése iktatta be.

43

A(z) 23.§ (4) bekezdés a) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 22.§ (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

44

A(z) 23.§ (4) bekezdés b) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 22.§ (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

45

A(z) 23.§ (4) bekezdés e) pontját a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 22.§ (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

46

A(z) 23.§ (6) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24) önkormányzati rendelet 22.§ (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

47

A(z) 23.§ (7) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 22.§ (6) bekezdése iktatta be.

48

A(z) 24.§ (2) bekezdését a(z) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet 23.§ (1) bekezdése iktatta be.

49

A(z) 25.§ (1) bekezdés a) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 24.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

50

A(z) 25.0 (1) bekezdés b) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 24.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

51

A(z) 26.§ (1) bekezdés a) b) pontját a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 25.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

52

A(z) 27.§ (1) bekezdés a)-c) pontjait a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 26.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

53

A(z) 27.§ (1a) bekezdését a(z) 11/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelet 1.§-a iktatta be.

54

A(z) 27.§ (8) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 26.§ (2) bekezdése iktatta be.

55

A(z) 27.§ (9) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 26.§ (3) bekezdése iktatta be.

56

A(z) 27.§ (10) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 26.§ (4) bekezdése iktatta be.

57

A(z) 28.§ (4) bekezdését a(z) 11/201/.(XI.29.) önkormányzati rendelet 2.§-a szerint módosított szöveg.

58

A(z) 29.§ (6) bekezdését a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 27.§ (1) bekezdése szerint módosított szöveg.

59

A(z) 31.§-t a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 29.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

60

A(z) 30.§ (3) bekezdésében hivatkozott listát a(z) 12/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 28.§ (1) bekezdése iktatta be.

61

A(z) 1. melléklet Külterületi szabályozási tervlapot a(z) 11/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelet iktatta be.