1. § (1) A rendelet hatálya Mór város közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendeletet a területrendezési tervekkel, az ágazati előírásokkal, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: OTÉK) és a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.

(3) E rendelet mellékletei

(4) E rendelet függelékei

2. § (1) A szabályozási tervek figyelembe veendő elemei:

(2) A kötelező szabályozási elemek változtatása csak e rendelet módosításával lehetséges.

(3) Az irányadó szabályozási elemek nem kötelező érvényűek.

(4) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemeket és a korlátozó elemeket az adott jogszabály előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(5) A tájékoztató elemek az értelmezést és eligazodást segítő informális elemek.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A közterületet csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felülettel kell ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A közterületen elhelyezhetők

(3) A gyalogátkelőhelyeket akadálymentesen kell megépíteni.

5. § (1) Az országos védelem alatt álló műemlékeket és azok műemléki környezetét, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 2. függelék tartalmazza.

(2) A helyi védelem alatt álló művi értékeket a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 3. függelék tartalmazza.

(3) A helyi védelem alatt álló művi értékek védelmére vonatkozó szabályokat a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

6. § (1) A település közigazgatási területén található ex-lege védett országos jelentőségű természetvédelmi területek (láp), az ex-lege védett országos jelentőségű természetvédelmi emlék (földvár), az ex-lege védett országos jelentőségű természetvédelmi érték (forrás), a tájvédelmi körzet, a Natura 2000 területek, az ökológiai hálózat övezetei által érintett területek, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi területek és helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt területek (a továbbiakban együtt: természetvédelmi érdekeltségű területek), melyeket a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 4. és 5. függelék tartalmazza.

(2) A nemzetközi és országos természetvédelmi érdekeltségű területeken – a vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával – területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, a természeti értékeket ne veszélyeztesse. A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt területeken a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni.

(4) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

7. § (1) A település közigazgatási területén található tájképvédelmi terület övezete által érintett területeket (a továbbiakban: tájképvédelmi érintettségű területek) a szabályozási tervek jelölik, tételes felsorolásukat a 4. függelék tartalmazza.

(2) A szabályozási terveken jelölt tájképvédelmi érintettségű területeken

9. § (1) A közigazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

(2) Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a védőtávolság nem került meghatározásra – a telek határvonalán kell teljesülniük.

(3) Állattartó építmény elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

10. § (1) A levegő védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.

(2) A település területén tilos a levegő olyan mértékű terhelése, amely a vonatkozó jogszabályokban foglalt határértéket meghaladja és így légszennyezést okoz.

(3) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a jogszabályokban rögzített határértéket meghaladó szennyezéssel járó

(4) A központi belterületen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.

(5) Védőfásítással, utcafásítással gondoskodni kell a szállópor szennyezés megakadályozásáról.

11. § (1) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(2) A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

(3) Bármely építési tevékenység végzése során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(4) A település területén környezetkárosító anyag feltöltésre, tereprendezésre nem használható.

(5) Rézsű csak úgy alakítható ki, hogy állékonysága a telken belül biztosítható legyen.

(6) A termőtalaj védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

12. § (1) A település felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny, a felszín alatti víz minősége szempontjából kiemelten érzékeny területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó építmény, technológiai berendezés nem helyezhető el.

(2) A település szennyvíztisztítás szempontjából nem érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén fekszik. A települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos külön jogszabály szerinti követelményeket és határértékeket be kell tartani.

(3) Új vízfelületet létesíteni a vonatkozó jogszabály alapján lehet és csak akkor, ha a szükséges vízutánpótlás állandóan biztosítható.

(4) Mélyebb fekvésű területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület vízmentességének megoldását követően lehet.

(5) A víz (vízfolyás, talajvíz) természetes áramlás útját nem szabad elzárni, a talaj-, és rétegvizek továbbvezetési lehetőségét biztosítani kell.

(6) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba vagy befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó jogszabályoknak megfelel.

(7) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében:

(8) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(9) Magánterületen lévő vízfolyás, árok esetében a tulajdonos köteles biztosítani a kezelő számára a gépjárművel való megközelítést.

(10) A vízmeder feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmeder természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

13. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, továbbá környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.

(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.

14. § (1) Új hulladéklerakó nem jelölhető ki. Más településről érkező hulladék lerakással történő ártalmatlanítása tilos. A település közigazgatási területére hulladék más településről – a hasznosítást, kezelést, előkezelést és ártalmatlanítást kivéve – nem szállítható.

(2) Gyűjtőedények – a szelektív hulladékgyűjtő konténerek és a lakótelepek hulladék konténerei kivételével – közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken, vagy épületen belül kell biztosítani.

15. § A vízminőség-védelmi terület övezete által érintett területeken

16. § (1) A megkutatott ásványvagyon területen a nyersanyag készlet távlati kitermelésének lehetőségét biztosítani kell.

(2) A bezárt mélyművelésű bányák esetében a bányatelkek területe az egykori aláfejtések miatt felszínmozgások által potenciálisan veszélyeztetett terület, ezért ezeken a területeken építési tevékenységet csak geotechnikai szakvélemény alapján lehet végezni.

17. § (1) A szabályozási terveken

(2) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn az alábbiak szerint:

18. § (1) Az övezeti határ egyben telekhatár is.

(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki.

(3) A tervezett szabályozási vonal mentén és az övezeti, építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek övezeti paraméterei nem érik el az 5. mellékletben az építési telek legkisebb kialakítható területére meghatározott méretet.

(4) Az építési övezeti és az övezeti előírásokban meghatározottnál kisebb telket – közlekedési, közműelhelyezési és elektronikus hírközlési terület, technológiai építmény (berendezés) területe, zöldterület, erdőterület, a közlekedési, közmű- és elektronikus hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.

(5) Amennyiben a már kialakult építési telek méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betarthatók, a telek beépíthető.

(6)⁵ A Szabályozási terveken jelölt szabályozási vonal, övezeti határ, építési övezeti határ, javasolt telekhatár és javasolt megszüntető jel - az előírt építési telek vagy telek mérettől, legnagyobb beépítettségtől, építési helyre vonatkozó szabályoktól függetlenül - e rendelet szerint megfelelőnek kell tekinteni.

19. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó ágazati előírások betartásával.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor:

20. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

21. § (1) Új közüzemű vízellátó hálózat csak a szennyvízgyűjtő hálózattal együtt építhető.

(2) A beépítésre szánt területen lakás céljára szolgáló vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, vagy meglevő épület felsorolt célokra történő rendeltetés váltása csak akkor lehetséges, ha a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

22. § (1) A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében nyers szennyvíz, vagy tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.

(2) A szennyvízelvezetésre elválasztott rendszerű csatornát kell kiépíteni.

(3) A beépítésre szánt területeken – a (4) bekezdésben meghatározott területek kivételével – a teljes közműellátás biztosítása szükséges.

(4) Felsődobos, Árkipuszta, Tímármajor és a Sövénykúti-patak közelében fekvő különleges beépítésre szánt idegenforgalmi fogadóhely területen, a közüzemű szennyvízelvezetés kiépüléséig az illetékes hatóságok engedélyével létesített és üzemeltetett szennyvíztisztító kisberendezésekkel lehet a keletkező szennyvizet kezelni.

(5) A beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(6) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(7) Ha a közműpótló alkalmazására vonatkozó bármelyik előírás nem teljesíthető, vagy bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére akkor a közcsatornára való csatlakozást ki kell építeni.

(8) A vízminőség-védelmi terület övezetén belül, amíg emberi tartózkodásra szolgáló építmény elhelyezése nem tervezett, közművesítési feladat nincs.

(9) A szennyvíztisztító telep szaghatásvédelmi övezete 200 m.

(10) A szennyvízátemelő műtárgyak szaghatásvédelmi övezete elkészült hatásvizsgálat hiányában

23. § (1) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.

(2) A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással, kell biztosítani.

(3) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 25 m² burkolt felület után min.1 m³ helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennél jelentősebb tározási kapacitást a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kér) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(4) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(6) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad a közterületi vízelvezető hálózatba kötni.

24. § A villamosenergia szolgáltatás hálózatainak és műtárgyainak elhelyezési módját a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

25. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

26. § A vezetékes elektronikus hírközlés hálózatainak és műtárgyainak elhelyezési módját a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

27. § A vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és műtárgyainak elhelyezési módját a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

28. § (1) Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti érték védelmi követelményeknek, valamint az illeszkedés szabályainak.

(2) Melléképület főépület nélkül nem építhető.

(3) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni az építési terület pince- és üregviszonyait.

(4) A település közigazgatási területén pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet. A már meglévő közterület alá, vagy szomszédos ingatlan alá nyúló pince felújítható és csak a saját telket érintően bővíthető. A terepszint alatti építmény, építmény rész az építési telek területének akkora részét veheti igénybe, hogy az előírt legkisebb zöldfelületre vonatkozó előírás teljesüljön.

(5) A terepszint alatti építmény nagysága az építési övezetben, övezetben – a kertes mezőgazdasági területek kivételével – előírt legnagyobb beépítettség mértékével egyenlő.

(6) A település közigazgatási területén lakókonténer (mobilház) és konténer (kivéve, ahol az építési övezeti előírás megengedi), mobil garázs (a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott kivétellel), valamint lakókocsi – állandó jelleggel – nem helyezhető el.

(7) A telek kötelezően előírt zöldfelületét legalább 25 %-ban többszintes növényállománnyal (lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint) kell kialakítani. Új épület építése esetén (kivéve lakóépület) a telekre előírt minimális zöldfelületet az épület használatbavételéig meg kell valósítani.

(8) A telek, építési telek megközelíthetőnek tekinthető, ha közterületről vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról közvetlenül megközelíthető, akkor is, ha a közterülettel vagy a magánúttal legalább 3 m széles vízfolyás felett átvezetett hídon kapcsolata van.

(9) Műemlék épület esetén a kialakult épületmagasság nem növelhető.

29. § (1) Beépítésre szánt területen újonnan kialakításra kerülő magánút telekszélessége – a gazdasági terület megközelítésére szolgáló, gazdasági területen belüli magánutak kivételével –

(2) Gazdasági terület megközelítésére szolgáló út, gazdasági területen belüli magánút telekszélességének legalább 12,0 m-nek kell lennie.

(3) A gazdasági területeken a magánút helyét és nagyságát úgy kell meghatározni, hogy az ne lehetetlenítse el a tömb egészének kedvező telekosztását.

(4)⁶ Mezőgazdasági területen lévő újonnan kialakításra kerülő magánút telekszélességi mérete nem lehet kisebb 8,0 m-nél.

(5) A 150 m-nél hosszabb zsák magánút végfordulóval alakítandó ki.

(6) A 12-14 m közötti telekszélességű magánutakon legalább egyoldali, 14 m, vagy azt meghaladó telekszélességű magánutakon kétoldali fasor telepítendő.

30. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezését kell biztosítani, a 7. mellékletben rögzített eltérésekkel.

(2) Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről az OTÉK-ban előírtaknak megfelelően, és a 7. melléklet szerinti eltéréssel kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett.

(3) Lakó önálló rendeltetési egységenként, az ingatlan területén vagy magánúton, vagy más telken 1 db személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.

(4) A járművek elhelyezése közterületen és közforgalom elől el nem zárt magánúton abban az esetben biztosítható, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

(5) Amennyiben a gépjármű-várakozóhelyek más telken kerülnek elhelyezésre, akkor a tulajdonosok a parkolóhasználattal kapcsolatban, a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig megállapodást kötnek, ami az ingatlannyilvántartásban is rögzítésre kerül.

(6) A (3) bekezdés alapján közterületen biztosított parkolóhely

(7) Közforgalom elől el nem zárt magánút területén a (3) bekezdés alapján biztosított parkolóhely

(8) Nagyvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna össztömegnél nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(9) Kisvárosias és kertvárosias lakóterületen, településközpont területen, intézményterületen – a 81 sz. főút és a Vásártéri út csomópont délkeleti oldalán tervezett Vi-2 építési övezeti jelű terület kivételével, ahol kamionparkoló és pihenő is kialakítható – nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna össztömegnél nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(10) Közterületen, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton kizárólag szilárd burkolattal építhető az út.

31. § (1) Mór területe a II. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) A vonatkozó jogszabályok szerint az elégséges védelmi szint követelményeit veszély-elhárítási tervben kell meghatározni.

32. § A település igazgatási területének beépítésre szánt területei, építési övezetei:

33. § (1) Az építési övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 5. melléklet tartalmazza.

(2) Terepszint alatti építmény (pince) különállóan csak a falusias és a kertvárosias lakóterületen, településközpont vegyes területen és Különleges borászat területen létesíthető. A többi építési övezet területén terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el. A terepszint alatti építmény legfeljebb 1 szint mélységű (átlag -3,5 m járószint) lehet.

(3) Amennyiben az építési telket építési övezet határ osztja meg, akkor az elő-, oldal-, hátsókert, a megengedett legnagyobb beépítettség és a legkisebb zöldfelület megállapításánál az övezethatárt telekhatárnak kell tekinteni.

(4) Ha az e rendelet hatályba lépésekor meglévő építési telek, építmények jellemzői az építési övezet előírásainak nem felelnek meg, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési tevékenységet végezni:

(5) Az építési övezetben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága – a sajátos építmények és a technológiai építmények kivételével – nem haladhatja meg az építési övezetre előírt legnagyobb épületmagasságot.

(6) A sajátos építményfajták magassága legfeljebb 30 m lehet. A sajátos építményfajtákra vonatkozóan a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(7) A technológiai építményekre vonatkozóan a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. A technológiai építmények magassága:

(8) Az előkert mérete az utcában jellemzően kialakult állapot szerinti méret. Ha nem állapítható meg az utcában kialakult állapot, vagy a tömb még beépítetlen, akkor az előkert mérete 5,0 m.

(9) Az oldalkert méretét a beépítési mód függvényében kell meghatározni az alábbiak szerint

(10) Építési telken a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 m-nél, sem az épület hátsókertre néző tényleges beépítési magasság mértékénél, kivéve:

(11) Elő-, oldal- és hátsókertben melléképület és melléképítmény nem helyezhető el, kivéve ahol az övezeti előírás másként rendelkezik.

34. § (1) Nagyvárosias lakóterület Ln jellel jelölt építési övezeteiben főépületként az alábbi rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el:

(2) A lakóterületen a meglévő úszótelkek nagysága és az épületek szintszáma nem növelhető, a meglévő „toldaléképületek” nem bővíthetők, új „toldaléképületek” nem építhetők.

(3) A lakóterületen gépkocsitárolók csak tömbösítve, terepszint alatt (ahol a terepviszonyok lehetővé teszik támfalgarázsként) alakíthatók ki a tömbtelek területén. A meglévő gépkocsitárolók rendeltetése nem változtatható meg.

(4) Nagyvárosias lakóterületen melléképítményként elhelyezhető

(5) Melléképület a nagyvárosi lakóterület övezeteiben nem építhető, kivéve a terepszint alatti gépkocsitároló, garázs.

(6) A nagyvárosias lakóterületen a 8. mellékletben felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó épületek, építmények nem helyezhetők el.

35. § (1) Kisvárosias lakóterület Lk jellel jelölt építési övezeteiben főépületként az alábbi rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el:

(2) Melléképület a kisvárosi lakóterület övezeteiben nem építhető kivéve gépkocsitároló, garázs, egyéb tároló épület.

(3) Kisvárosias lakóterületen melléképítményként elhelyezhető

(4) A kisvárosias lakóterületen a 8. mellékletben felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó épületek, építmények nem helyezhetők el.

36. § (1) Kertvárosias lakóterület Lke jellel jelölt építési övezeteiben főépületként az alábbi rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el:

(2) Kertvárosias lakóterületen melléképületként elhelyezhető

(3) Kertvárosias lakóterületen

(4) Kertvárosias lakóterületen a telekalakítás során – ha nem egy tömbbelső intenzívebb átépítése tervezett – az átlagos telekszélesség nem lehet kisebb

(5) Az Álmos vezér utca nyugati oldalán fekvő 4951/9-12, valamint 4951/13-16 hrsz-ú ingatlanokon a nem főrendeltetésű, de azokat kiszolgáló melléképületek a 4 telek közös hátsó határvonalán egy tömbben kialakítva építhetők.

(6) Kertvárosias lakóterületen melléképítményként elhelyezhető

(7) Kertvárosi lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,5 m-es teleksávban.

(8) Gépkocsitároló, garázs hátsó kertben nem építhető.

(9) Kerti építmény az oldalkert legkisebb méretén belül és a hátsókertben is elhelyezhető.

(10) A kertvárosias lakóterületen a 8. mellékletben felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó épületek, építmények nem helyezhetők el.

37. § (1) Falusias lakóterület Lf jellel jelölt építési övezeteiben főépületként az alábbi rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el:

(2) Falusias lakóterületen melléképületként elhelyezhető

(3) Falusias lakóterületen új lakótelek kialakításánál az átlagos telekszélesség 20 m-nél kisebb nem lehet.

(4) Falusias lakóterületen melléképítményként elhelyezhető

(5) Falusias lakóterületen az állattartó építmények (istálló, ól, kifutó, trágyatároló) összes alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10 %-át, és nem lehet több nettó 200 m²-nél.

(6) Az építési övezet építési telkeit részleges közművesítéssel (villany, ivóvíz és csapadékvízelvezetés, szennyvíz elvezetés vagy tisztítás) kell ellátni.

(7) A falusias lakóterületen a 8. melléklet 4., 13., 14., 19., 23., 24. pontokban felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó épületek, építmények nem helyezhetők el.

38. § (1) Településközpont terület Vt jellel jelölt építési övezeteiben főépületként az alábbi rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el:

(2) Településközpont területen melléképületként elhelyezhető

(3) A Vt-7 építési övezeti jelű területen

(4) Településközpont területen melléképítményként elhelyezhető

(5)⁷ A településközpont területen a 8. melléklet 1., 4., 5., 6, 13., 14., 23., 24. pontokban felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó épületek, építmények nem helyezhetők el.

39. § (1) Intézmény terület Vi jellel jelölt építési övezeteiben főépületként az alábbi rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el:

(2) A területen a fő rendeltetést tartalmazó épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható, az épület szintterületének legfeljebb 20 %-án.

(3) A 81. sz. főút – Vásártéri út csomópont délkeleti oldalán tervezett Vi-2 építési övezeti jelű területen kamionparkoló és pihenő is kialakítható.

(4) Intézmény területen melléképületként elhelyezhető

(5) Intézmény területen melléképítményként elhelyezhető

(6) Az intézmény területen a 8. mellékletben felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó épületek, építmények nem helyezhetők el, kivéve az 1. pontban felsorolt rendeltetés.

40. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató Gksz jellel jelölt építési övezet területén a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen csak olyan rendeltetésű épület létesíthető, amelyben folytatott tevékenység:

(3) A területen

(4) A területen legfeljebb 30 m² nettó alapterületű portaépület az előkertben is elhelyezhető.

(5) Konténer anyag- és egyéb tárolás, valamint nem huzamos emberi tartózkodás céljára elhelyezhető.

(6) Sátor vagy ponyvaépítmény kereskedelmi, szolgáltató gazdasági tevékenységi és raktár céllal elhelyezhető.

(7)⁸ A kereskedelmi, szolgáltató területen a 8. melléklet 2. pontban felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó épületek, építmények nem helyezhetők el.

41. § (1) Az ipari terület Gip jellel jelölt építési övezet az alábbi övezetekre tagozódik:

(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területen lakás nem helyezhető el. Az egyéb ipari gazdasági területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül egy szolgálati lakás alakítható ki, önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(3) A területen legfeljebb 30 m² nettó alapterületű portaépület az előkertben is elhelyezhető.

(4) Konténer anyag- és egyéb tárolás, valamint nem huzamos emberi tartózkodás céljára elhelyezhető.

(5)⁹ Az ipari területen a 8. melléklet 2. pontban felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó épületek, építmények nem helyezhetők el.

42. § (1) Az általános gazdasági Gá jellel jelölt építési övezet területén a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű épületek és építmények helyezhetők el.

(2) Az általános gazdasági területen

(3) A területen legfeljebb 30 m² nettó alapterületű portaépület az előkertben is elhelyezhető.

(4) Konténer anyag- és egyéb tárolás, valamint nem huzamos emberi tartózkodás céljára elhelyezhető.

(5) Sátor vagy ponyvaépítmény általános gazdasági tevékenységi és raktár céllal elhelyezhető.

(6)¹⁰ A Gá-8 építési övezeti jelű területen a fő rendeltetésű épülethomlokzat 20 %-át zöldhomlokzatként kell kialakítani.

(7)¹¹ Az általános gazdasági területen a 8. melléklet 2. pontban felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó épületek, építmények nem helyezhetők el.

43. § (1) A különleges beépítésre szánt idegenforgalmi fogadóhely (K-If) jellel jelölt építési övezet területén a meghatározott funkcióval és technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.

(2) Különleges terület – idegenforgalmi fogadóhely építési övezetében a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

(3) Az építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.

44. § (1) A különleges beépítésre szánt rekreációs és szabadidőközpont (K-Re) jellel jelölt építési övezet, a nagy kiterjedésű rekreációs tevékenységek céljára szolgáló terület. Kizárólag a pihenés, szórakozás, strandolás, kemping, sportolás, szabadidő eltöltés, rekreáció építményei, és az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges rekreáció és szabadidőközpont terület övezeteiben elhelyezhető épület az övezet rendeltetésének megfelelő és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely rendeltetést tartalmazhat.

(3) Az építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.

(4) Különleges rekreáció és szabadidőközpont építési övezetében a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

45. § (1) A különleges beépítésre szánt borászat (K-Bo) jellel jelölt építési övezet, a szőlőfeldolgozás, bortárolás és értékesítés, és a borturizmus céljára céljára szolgáló terület.

(2) Különleges terület – borászat terület övezeteiben elhelyezhető épület az övezet rendeltetésének megfelelő és a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely rendeltetés.

(3) Különleges terület – borászat építési övezetében a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

(4) Az építési övezet építési telkein több önálló épület is elhelyezhető.

46. § A különleges beépítésre szánt szennyvíztisztító-telep (K-Szt) jellel jelölt építési övezet, mely a szennyvíztisztításhoz kapcsolódó tevékenységek céljára szolgáló terület, melyen a szennyvíztisztító-telep tevékenységéhez kapcsolódó épületek helyezhetők el.

47. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi K-Mü jellel jelölt építési övezetben a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények, állattartó épületek és az állattartáshoz szükséges egyéb építmények, mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, műhely és tároló, gépjavító épület, és nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomás helyezhető el.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető továbbá telkenként egy, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3) A K-Mü építési övezetben terményszárító, silótorony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül építhető.

(4) A közművesítettség mértéke részleges.

(5) A K-Mü-2 építési övezeti jelű területen

48. § (1) A különleges beépítésre szánt garázs (K-G) jellel jelölt építési övezet, mely a gépjárművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A K-G építési övezeti jelű területen

49. § A település közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei, övezetei:

50. § (1) Az övezetek helyi szabályozással meghatározott határértékeit a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A beépítésre nem szánt területeken az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

(3) A beépítésre nem szánt területeken lévő olyan ingatlanokon, amelyeken e rendelet előírásai alapján építeni nem lehet, de az ingatlan-nyilvántartásban e rendelet hatályba lépéséig a meglévő lakó- és gazdasági épületek lejegyzésre kerültek, vagy jogerős, végrehajtható építési engedéllyel, használatbavételi, fennmaradási engedéllyel rendelkeznek, úgy azok adottságként kezelendők; felújíthatók, korszerűsíthetők, a fő rendeltetést tartalmazó épület egy alkalommal nettó 30 m² alapterülettel bővíthető, ahol a beépítési paraméterek lehetővé teszik.

(4) A sajátos építmények magassága legfeljebb 30 m lehet. A sajátos építményfajtákra vonatkozóan a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

(5) A technológiai építmények magassága legfeljebb 15 m lehet. A technológiai építményekre vonatkozóan a településkép alakításáról és védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

51. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére, valamint ezekkel összefüggő tevékenységek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A település közigazgatási területén a közlekedési és közműterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

(3) Közlekedési területen lakás nem helyezhető el.

(4) A közlekedési területeket, és azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

(5) Közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a központi belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.

(6) A meglévő fasorok csak engedéllyel vághatók ki, és csak abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(7) A 8 m-nél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén

52. § (1) Zöldterület - a Zkk jellel jelölt közkert és a Zkp jellel jelölt közpark övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, a pihenést, testedzést szolgáló közterület, továbbá záportározó területe.

(2) A zöldterületen a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épületek, a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmények, berendezési tárgyak helyezhetők el.

(3) A területen közlekedési, föld feletti közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.

(4) A zöldterületen a növényzettel fedett terület legalább 25%-át többszintű növényzettel kell kialakítani, továbbá a lombkoronával való fedettség a növényzettel fedett terület minimum 60%-a kell legyen.

(5) A zöldterületek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(6) A zöldterületeken meglévő – védelem alatt álló – művi értékek (Szent Rókus kápolna, emlékművek, keresztek) adottságként kezelendők; eredeti formájukban megtartandók, felújíthatók.

53. § (1) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:

(2) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, ideiglenesen erdőgazdálkodási célból szabad.

(3) Az erdőművelés létrejöttéig és az erdőtelepítés megvalósításáig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

54. § Az Ev övezeti jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen elhelyezhetők

55. § Az Eg övezeti jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen elhelyezhetők:

56. § (1) Az Ek övezeti jelű közjóléti rendeltetésű erdőterületen elhelyezhetők

(2) A belterületen elhelyezkedő Ek övezeti jelű közjóléti rendeltetésű erdőterületen a kilátó és erdőgazdálkodással összefüggő építmény nem helyezhető el.

57. § A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

58. § (1) A kertes mezőgazdasági terület (Mk) jellel jelölt, a kiskerti jellegű termelést, szőlő-, gyümölcs művelést, kertészetet, saját ellátás biztosítását szolgáló terület.

(2) Mk övezetben elhelyezhető építmények:

(3) Mk övezetben elhelyezhető:

(4) A kertes mezőgazdasági terület övezetben nem helyezhető el:

(5) Gazdasági épületet/építményt építeni, csak a legalább 60 %-ban mezőgazdasági művelés alatt álló telken szabad.

(6) A kertes mezőgazdasági területen a 3%-ot meghaladó meglévő beépítettség esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(7) A kertes mezőgazdasági területen meglévő lakóépületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(8) A műveléssel összefüggő legfeljebb egy főépület és egy melléképület maximum összesen 60 m² bruttó alapterülettel, valamint melléképítmény is építhető. Legfeljebb egy különálló, földdel borított pince létesíthető. Építeni az út tengelyétől számított 15-45 m-es sávban lehet.

(9) A kertes mezőgazdasági területen legfeljebb nettó 30 m² alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül elhelyezhető.

(10) A kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

(11) A művelés alól kivont kertes mezőgazdasági területeken épület és építmény csak akkor helyezhető el, ha az előírt művelési kötelezettség teljesült.

59. § (1) A kataszteri érintettségű kertes mezőgazdasági területen (Mk-ké) a kiskerti jellegű termelést, szőlő-, gyümölcsművelést, saját ellátás biztosítását szolgáló terület.

(2) Mk-ké övezetben elhelyezhető:

(3) Mk-ké övezetben nem helyezhető el lakóépület vagy lakó rendeltetésű épületrész.

(4) Az I. osztályú szőlőtermőhelyi kataszterben nyilvántartott területeken – kivéve Cserháti-dűlő területén

(5) Az II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszterben nyilvántartott területeken és a Cserháti-dűlő területén

(6) A művelés alól kivont művelési ágú kataszteri érintettségű kertes mezőgazdasági területeken épület és építmény csak akkor helyezhető el, ha a telek szőlő termőhelyi kataszteri osztályának megfelelő művelési kötelezettség teljesült.

(7) A kertes mezőgazdasági területen a 3%-ot meghaladó meglévő beépítettség esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(8) A kertes mezőgazdasági területen meglévő lakóépületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők.

(9) A műveléssel összefüggő legfeljebb kettő épület – mely főépület, melléképület lehet - maximum összesen 60 m² bruttó alapterülettel, valamint melléképítmény is építhető. Legfeljebb egy különálló, földdel borított pince létesíthető. Építeni az út tengelyétől számított 15-45 m-es sávban lehet.

(10) A kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

60. § (1) Az általános mezőgazdasági terület (Má) jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhetők:

(3) A telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 70 %-án meghatározó.

(4) Épületet, építményt építeni, csak a legalább 80 %-ban mezőgazdasági művelés alatt álló telken szabad.

(5) Az általános mezőgazdasági területen épületet elhelyezni a (4) bekezdés előírása és az alábbiak szerint lehet:

(6)¹² Épületnek nem minősülő egyéb építményt az öntözés vízi létesítményeinek kivételével 0,5 hektár telekméret alatt elhelyezni nem lehet.

(7) Lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha

(8) Az általános mezőgazdasági területeken birtokközpontot az alábbi feltételek szerint lehet kialakítani:

61. § (1) A korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület az (Má-kh) övezeti jelű terület.

(2) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület a táji-, természetvédelmi- okokból érzékeny, védendő mezőgazdasági terület.

(3) Má-kh övezeti jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhetők a természeti értékek bemutatását, ismeretterjesztést szolgáló építmények berendezési tárgyak.

(4) Má-kh övezeti jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezetben

(5) Má-kh övezeti jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezetben

62. § (1) A kataszteri érintettségű általános mezőgazdasági terület az (Má-ké) övezeti jelű terület.

(2) Birtokközpontot az 60. § (8) bekezdésében foglaltak szerint lehet kialakítani.

(3) Az I. osztályú szőlőtermőhelyi kataszterben nyilvántartott területeken

(4) Az II. osztályú szőlőtermőhelyi kataszterben nyilvántartott területeken

(5) Az országos gyümölcs termőhelyi kataszterben nyilvántartott területeken építeni csak a legalább 80 %-ban gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást és tárolást, valamint az agrárturizmust szolgáló épületet, ahol az Má övezeti előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet.

(6) A szőlő termőhelyi kataszterben és országos gyümölcs termőhelyi kataszterben egyszerre nyilvántartott területen a (3)-(5) bekezdések közül a tulajdonos számára kedvezőbb előírások alkalmazhatók.

(7) Az Má-ké övezetben a szőlő és gyümölcs művelési ág kivételével más művelési ágban lévő telken épületet elhelyezni nem lehet.

63. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe a következő területek tartoznak:

(2) A település közigazgatási területén a vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

(3) Külterületen a természetes és természetközeli állapotú vízfolyás, vizes élőhelyek partvonalától számított 50-50 m-en belül, tavak partjától 100 m-en belül

(4) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében

(5) A természetes vízfolyások természetközeli állapotát meg kell őrizni, a vízépítési munkáknál, a területek fenntartási és fejlesztési munkáinál természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. Feltöltés, mederburkolás nem alkalmazható.

64. § (1) A természetközeli terület (Tk) az ex-lege védett láp és a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű nádasok továbbá a sziklás terület.

(2) A természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.

(3) A természetközeli területen tilos minden olyan tevékenység végzése, ami a természeti környezetet károsítja, vagy arra negatív hatással van.

65. § (1) A temetők (Kb-T) területe a temetkezéssel összefüggő tevékenységhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet területén

66. § A lőtér (Kb-Lö) területén a rendeltetésszerű használatot szolgáló építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei létesíthetők.

67. § Az idegenforgalmi fogadóhely (Kb-If) területén a borturizmus céljait szolgáló – szőlőtermelés-, feldolgozás és tárolás, vendéglátás és szállás funkciókat magába foglaló – épületek, a turisztikai célhoz köthető egyéb – sport és szabadidős – építmények, valamint azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

68. § (1) A napelemes kiserőmű (Kb-N) területen 5 MW névleges teljesítményt el nem érő napelemes kiserőművek és azokat kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Környezetvédelmi okok miatt minimum 5 m széles zárt állományt alkotó védő-zöldfelület telepítendő a 81. sz. főút és a Győri út mentén, a napelemes kiserőmű területén belül. A védő-zöldfelület kifejlett állapotában legalább 2,5 m magasra növő cserjékből telepítendő. Az övezet – lakóterület melletti déli, és az Orgona utcai lakótelkek nyugati – határán legalább egy cserjesor ültetendő, kifejlett állapotban legalább 2,5 m magas növényfajból.

(3) A naperőmű napelemei oly módon helyezhetők el, hogy a napelemek tartóoszlopai által elfoglalt területet kivéve a napelemek alatti és közötti területeken gyepterület-használat biztosítható legyen.

69. § A honvédelmi és katonai célú (Kb-Hon) területen a rendeltetésszerű használatot szolgáló honvédelmi és katonai építmények létesíthetők külön jogszabályok szerint.

70. §¹⁴ (1) A bánya (Kb-B) területén a bánya üzemeléséhez szükséges építmények helyezhetők el.

(2) A Kb-B övezeti jelű területen bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

71. § Fásított köztér, sétány területen (Kb-Kt) elhelyezhetők

72. § A hulladékudvar, átrakó és komposztáló telep (Kb-Hu) területén a rendeltetésszerű használatot szolgáló építmények helyezhetők el.

74. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

75. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.