1. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalommeghatározások tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabályban és más jogszabályokban meghatározott fogalommeghatározások értendőek.

2. § (1) Az egymástól eltérő építési övezetek határa egyben kötelezően kialakítandó telekhatár is. Több építési övezetet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt, egymástól eltérő építési övezetek határa mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az építési övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területének mértékét.

(2) A telekalakítás akkor is megvalósulhat a kialakult építési telek esetében, ha szabályozási vonal úgy szabályozza a telket, hogy az újonnan létrejött (szabályozott) telek, illetve előkertjének mérete kisebb lesz, mint az építési övezeti előírásban rögzített minimális telekméret, illetve előkert méret.

(3) A telekalakítás abban az esetben is megvalósulhat, ha rendezett telek vagy építési telek úgy alakul ki, hogy meglévő beépítés esetén nem éri el az övezeti előírásban rögzített minimális értéket, ha út céljára történt szabályozással érintett vagy ha beépítése a szabályozási terv jelölésének megfelelően valósítható meg.

(4) Az övezetek és az építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét a közterülettel határos telekhatáron és az attól a telek belseje felé mért 20 m-es sávban kell biztosítani.

(5) Új nyúlványos telek (nyeles telek) nem alakítható ki.

(6) Beépítésre szánt terület telkeinek megközelítésére szolgáló közút vagy magánút e rendelet előírásai szerint akkor alakítható ki, amennyiben annak nyomvonalát a szabályozási terv tartalmazza.

(7) Beépítésre nem szánt területen a szabályozási terven jelölt utakon felül további kiszolgáló út is kialakítható, amennyiben az új úttal érintett telkek rendeltetésszerű használata továbbra is biztosított marad. A szabályozási tervben nem szereplő, így kialakított kiszolgáló út legkisebb szélessége 6,0 méter lehet.

(8)¹ Beépítésre nem szánt területen gyűjtőút és annál magasabb szintű úthálózati elem kialakítása szabályozási terv módosításhoz kötött.

(9) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben kialakítható, e rendelet közművek létesítésre vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. A közmű telek kialakítására az övezet telekméretre előírt korlátozások nem vonatkoznak.

3. § Bodajk Város Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendelet 3. mellékletében felsorolt ingatlanok tekintetében elővásárlási jogot gyakorol.

4. § A beültetési kötelezettségű területek, telekrészek lehatárolását e rendelet 2. mellékletét képező szabályozási terv tartalmazza.

5. § (1) Közműveket beépítésre szánt területen - a zártsorú beépítésű, úszótelkes tömbök kivételével - csak a telek építési hely határán kívüli területrészére lehet elhelyezni.

(2) A meglévő közművek kiváltása, megszüntetése esetén a feleslegessé váló közművet el kell bontani. Használaton kívül helyezett közmű nem hagyható a helyén, kivéve ha annak eltávolítása műszaki okból nem megvalósítható.

6. § Hitéleti emlék 50 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel és oszloptranszformátor nem létesíthető.

7. § (1) Lakóterületen, üdülőterületen és vegyes területen belül, valamint azok határától számított 500 m távolságon belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdésen kívüli egyéb területeken hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy létesítése az alábbi korlátozásokkal lehetséges:

8. § Az egyes közlekedési területek útkategóriák szerinti besorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza. A közlekedési területekhez tartozó közúti minta-keresztszelvényeket a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

9. § (1) Terepszint alatti épület, épületrész - a közterületek terepszintje alatt elhelyezett gépjármű parkoló kivételével - kizárólag az építési hely határán belül létesíthető.

(2) Terepszint alatti építmény beépítésre szánt területen, az előírt legkisebb zöldterület biztosításával helyezhető el.

(3) Terepszint alatti teremgarázs és egyéb közlekedési építmény a beépítésre nem szánt területek közül kizárólag a közlekedési-, közmű elhelyezési területen helyezhető el.

10. § Lakó-, üdülő- és középületek esetében a megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy lakó- és településközpont építési övezeten belül az alábbi korlátozással létesíthető: önállóan elhelyezett megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy magassága nem haladhatja meg az építési övezetre vonatkozó maximális beépítési magasság értékét, a telepítési távolság a szomszédos telekhatároktól a közterületi telekhatár kivételével meg kell, hogy haladja a megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy tervezett magasságának a felét.

10/A. §² A telek, építési telek megközelíthetőnek tekinthető, abban az esetben is, amennyiben a közterülettel vagy a magánúttal legalább 3 m széles, vízfolyás felett átvezetett hídon van kapcsolata.

11. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A külön jogszabály alapján építési engedély nélkül létesíthető melléképítmény, fürdő medence a a teleken az építési hely határán belül létesíthető.

12. § A KÖu-g jelű gépjármű tároló elhelyezésére szolgáló területen az úszótelkeken kialakult gépjármű tárolók fenntarthatók és az illeszkedés szabálya mellett továbbiak is létesíthetők.

13. § (1) A zöldterület a szabályozási terven közparkként (Zkp) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) Ha a közparkban található faállomány fennmaradása biztosítható, akkor a közpark területének legfeljebb 30%-a alatt mélygarázs létesíthető legalább 1 méter földtakarással.

(4) Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsi parkoló terepszinten, fásítva, „zöldbeton” burkolattal kell kialakítani, legfeljebb a közpark területének 5 %-án.

14. § (1) Az Má-sz jelű általános mezőgazdasági szántó övezetben lakóépület kizárólag meglévő gazdasági épület esetén szolgálati lakásként, legfeljebb 200 m²hasznos alapterülettel építhető. Az építmények elhelyezése az alábbiak szerint megengedett:

15. § (1) Kertes mezőgazdasági területhez (Mk) a jellemzően kis telkes, családi művelésű szőlőterületek és a saját szükséglet ellátására szolgáló kert területek tartoznak. Az övezetben szántó vagy erdő művelés nem folytatható.

(2) A kertes mezőgazdasági terület elsősorban haszonnövény termesztésre szolgál, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel. Az övezeten belül birtokközpont, állattartó telep nem létesíthető, lakóház és szállás épület nem építhető.

(3) Az épület oldalhatáron álló beépítési móddal úgy kell elhelyezni, hogy a hátsókert műveléséhez a megközelítés biztosítható legyen, és legalább egy gépjármű elhelyezésére telken belül lehetőség maradjon.

(4) A telek beépítettsége nem haladhatja meg – a terepszint alatti pince kivételével - a 90 m²-es bruttó szintterületet, és a 6,0 m épületmagasságot.

(5) Kertes mezőgazdasági területen nem helyezhető el:

16. § (1) A Vf jelű vízgazdálkodási területhez a folyóvizek, patakok medre és parti sávjai tartoznak. Az övezetben épület nem létesíthető.

(2) A Vá jelű vízgazdálkodási területhez az állóvizek medre és parti sávjai tartoznak. Az övezetben kizárólag a hasznosításhoz szükséges kezelő építmények, horgászati létesítmények helyezhetők el. Szállás épület nem létesíthető. Az épület által elfoglalt terület a telekterület 10%-át, épületmagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

(3) A Vü jelű vízgazdálkodási területhez az vízmű üzemi területek tartoznak. Az övezetben kizárólag a hasznosításhoz szükséges kezelő építmények helyezhetők el. Épület nem létesíthető.

17. § (1) A T jelű különleges temető területen és a Kb_Kegy jelű különleges kegyeleti park területen a kegyeleti szertartásokhoz szükséges építmények helyezhetők el. A temető rendeltetéséhez kapcsolódó kereskedelmi-, szolgáltató épület a temető kerítésvonalában helyezhető el, a közterület felől kialakított ügyfél-használat biztosításával.

(2) A Kb_Sz jelű szennyvíz tisztító területhez a szennyvíz kezelés és tisztítás számára fenntartott területek tartoznak. Az övezetben kizárólag a hasznosításhoz szükséges kezelő építmények helyezhetők el.

(3) A B jelű bánya területhez a Bodajk területén lévő anyagnyerő hely területe tartozik. Az övezetben kizárólag a hasznosításhoz szükséges kezelő építmények helyezhetők el.

(4) A En jelű területhez a megújuló energia források hasznosításának céljára szolgáló területek tartoznak. Az övezetben kizárólag a hasznosításhoz szükséges kezelő építmények helyezhetők el. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%. Megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 m.

(5) A Kb_Táb jelű ifjúsági tábor területéhez az egykori úttörő tábor területe tartozik. Az övezetben a hasznosításhoz szükséges fogadó épület, szállás épület, szabadidős és rekreációs célú építmény és turisztikai célú létesítmény helyezhetők el. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%. Megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,5 m.

(6) A Kb_Rek jelű rekreációs területekhez Bodajk különleges természeti és kulturális értékeit hordozó területei tartoznak. Az övezetben kizárólag a hasznosításhoz szükséges kezelő építmények, fogadó épületek turisztikai célú létesítmények helyezhetők el. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%. Megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,5 m.

(7) A Kb_Lát jelű látogatóközpont terület a Gaja-szurdok turisztikai hasznosításához kialakított terület. Az övezetben kizárólag a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó fogadó épület, gépjármű tároló és kiszolgáló létesítmények helyezhetők el. Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%. Megengedett legnagyobb épületmagasság: 7,5 m.

18. § (1) Az egyes építési övezetek előírásaitól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot vagy megvalósult épületet és bármely más, az övezetre előírt követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az e rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg, továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van - kialakultnak kell tekinteni.

(2) Kialakult, épülettel már beépített telek esetén, amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása műszaki okból nem lehetséges, az övezeti előírásoknak megfelelően telekalakítás nélkül is végezhető a telken építési munka, a beépítettség növelése nélkül. A meglévő épület elbontását követően a telek nem tekinthető építésjogi szempontból rendezett teleknek^.

(3) Amennyiben a meglévő épület beépítési magassága az övezeti előírásoknak nem felel meg, az építési munka során annak értéke - a tartószerkezetileg indokolt megerősítő szerkezetek magasságának kivételével - nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének helyi építési szabályzatáról szóló 8/2010. (IX. 30.) önkormányzati rendelet.