1. § (1) A rendelet területi hatálya Óbarok Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet), az Óbarok Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 20/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: településkép védelmi rendelet), valamint az egyéb országos hatályú jogszabályoknak megfelelően, az e rendeletben szereplő kiegészítések figyelembevételével kell eljárni.

(3) E rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

(4) A rendeletet a (3) bekezdés szerinti mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A HÉSZ lehatárolja az egyes helyi építési övezeteket és övezeteket, és meghatározza azok jellemzőit, különösen:

(2) A szabályozási terv kötelező elemei, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet:

(3) A szabályozási terv más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei, melyeket az adott jogszabály előírásainak megfelelően kell betartani:

(4) A szabályozási terv irányadó (javasolt) elemei:

(5) Egyéb sajátos jogintézmények:

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) Ha az építmény a rendeltetése szerint a jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbiakban felsorolt építmények helyezhetők el:

(2) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan meghatározott időre, csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető, amely közműellátása alkalmi berendezéssel, vagy az energiaszolgáltatás, az ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés vagy gyűjtés és a csapadékvíz elvezetés közhálózati csatlakozásával biztosított.

5. § (1) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, illetőleg a közforgalom számára átadott magánutak mentén a környezethez illő, útsorfa minőségű faegyedekből álló növényzetet kell telepíteni. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) 12m, vagy attól szélesebb közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor, 12 m-nél keskenyebb közterületek megnyitásánál és kialakításánál az útpályával párhuzamos egyoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál ettől csak abban az esetben lehet eltérni, amennyiben a meglévő közműhálózat, valamint a kialakítható közterület mérete nem teszi lehetővé a fasor(ok) ültetését.

(3) Közterületen létesítendő 10 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely kizárólag legalább 4 parkoló állásokként fásított parkolóként kerülhet kialakításra.

6. § (1) A település közigazgatási területén a Natura 2000 területek és az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok előírásait figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken

(3) A szabályozási terven jelölt „tájképvédelmi területen” a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvása biztosítandó. A tájképi egység megőrzése és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a telekhasználat és építés során:

7. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet:

(2) Levegőtisztaság-védelmi védőövezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek - kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt - nem helyezhetők el.

(3) Autópálya tengelyétől 50 m-es távolságon belül, az autópálya működésével összefüggő építmény kivételével, lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület nem helyezhető el.

(4) Lakóterület, vegyes terület, idegenforgalmi, sport- és rekreációs célú különleges terület (sportterület, rekreációs terület, temető terület), valamint zöldterület, közjóléti erdőterület rendeltetésszerű használatát pontszerű vagy diffúz légszennyezés és bűz nem korlátozhatja.

(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők:

(6) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

8. § (1) A Gksz, Gip jelű területek építési övezeteiben a telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének legalább felét a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kompenzálása érdekében háromszintű növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok védelmét biztosítani kell. Közterületen növényzetet kivágni csak indokolt esetben, a fás szárú növények védelméről szóló országos érvényű jogszabály betartásával lehet.

9. § (1) A területen feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

10. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(2) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat nem folytatható, illetve építmény nem helyezhető el.

(3) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.

(4) Építmények üzemelése során keletkező külön jogszabályban meghatározott káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(5) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(6) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízfolyások mentén a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(7) A szabályozási terven feltüntetett, vízbázis hidrogeológiai védőidommal/védőterülettel érintett területeken érvényesíteni kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat.

11. § (1) Lakó- és vegyes területen – a háztartásban keletkező veszélyes hulladékok kivételével - kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló építmények üzemelése során keletkezhet veszélyes hulladék —különösen gyógyszertár, orvos, javítószolgáltatások, szépségipari szolgáltatások, vendéglátás, élelmiszerüzlet építményeiben keletkező hulladék.

(2) Az ipari, kisipari és szolgáltató létesítményekben keletkező hulladékokat azok ártalmatlanításáig, vagy az elszállításáig, a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba, illetve közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba nem bekapcsolt területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

12. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben létesíthető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználások területén a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

(2) Az M1 autópályától északra elhelyezkedő lakóterület-fejlesztési területen, a BSZT-1 jelű Szabályozási terven „környezeti zajterhelés tekintetében feltétellel beépíthető terület” jellel jelölt területen lakóépületek az M1 autópálya 2x3 sávra bővítése kapcsán tervezett zajárnyékoló falak megépítését követően építhetők.

(3) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználásainak figyelembevételével tervezendők.

(4) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek.

13. § (1) A tűzivíz-ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

(2) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását, illetve alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

14. § A Szabályozási terven „felszínmozgások által potenciálisan veszélyeztetett terület”-en építési tevékenység geotechnikai szakvéleményben foglaltak alapján történhet.

15. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

16. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

17. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a tisztítatlan és a tisztított szennyvíz közvetlenül a talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.

(2) A településen létesítendő szennyvízelvezetést elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.

(3) A közcsatorna hálózat kiépítését megelőzően a részleges közműellátású telkeken létesítendő építményekből, valamint beépítésre nem szánt területen a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(4) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

18. § (1) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.

(2) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartás számára.

(3) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások stb.) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosítása csak vízügyi ágazat hozzájárulása esetén változtatható meg még akkor is, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.

19. § (1) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell alakítani.

(2) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét és a vízelvezető hálózat a többlet csapadékvíz zavarmentes elvezetését nem tudja biztosítani, akkor, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportároló méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min.1 m³ helyi záportározó térfogatot kell kialakítani és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a közterületi nyílt árkos felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(3) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

(4) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

20. § Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletben előírtak szerint építhető.

21. § Beépítésre szánt területen az előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.

22. § Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint történhet.

23. § Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a településképi arculati kézikönyv és településképi védelmi rendelet rögzíti.

24. § A közutak, és a közutak melletti ingatlanok használata csak az útügyi jogszabályokban előírtak szerint, a szükséges védőtávolságok betartásával történhet.

25. § Közlekedési létesítmények, utak védősávjai:

26. § (1) A közművezetékek hálózatának és műtárgyainak a vonatkozó szakági jogszabályokban előírt védőterületeit és biztonsági övezeteinek helyigényét biztosítani kell.

(2) Állami tulajdonú vízfolyás mindkét oldalán 6 m széles karbantartó sáv, az egyéb tulajdonú csatorna, árok mentén mindkét oldalon 3 m széles karbantartó sáv biztosítandó.

27. § (1) Közút, magánút, közműterület és közműlétesítmény céljára szolgáló telek kialakításakor az építési övezet, övezet minimális teleknagyságára vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni.

(2) Nyúlványos telek a településen újonnan nem alakítható ki.

(3) Gazdasági területen 12 méternél, egyéb területen 6,5 méternél keskenyebb telekszélességű új magánút nem alakítható ki.

(4) 50 méternél hosszabb zsák magánút végforduló nélkül nem alakítható ki.

(5) A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel.

(6) Eltérő övezetbe, építési övezetbe tartozó telkek telekalakítással, telekcsoport újraosztással nem vonhatók össze.

28. § A szabályozási terven telekcsoport újraosztással érintett területként jelölt új beépítésre szánt terület beépítésének, építési telekké történő átalakításának feltétele, az érintett telek/telekcsoport felosztása/újraosztása.

29. § A szabályozási terven jelölt és jelen rendelet 5. mellékletében szereplő ingatlanokon, a mellékletben szereplő településrendezési cél megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot.

30. § (1) Beültetési kötelezettséget – a vonatkozó magasabb szintű jogszabályban foglalt követelmények szerint – jelen rendeletben meghatározottak és a szabályozási tervlapokon jelöltek figyelembevételével a polgármester önkormányzati hatósági döntésben írja elő.

(2) A beültetési kötelezettségű területet az (1) bekezdés szerinti hatósági határozat alapján az építtetőnek vagy a telekkel rendelkezni jogosultnak, a Szabályozási terven jelölt szélességben, az építési tevékenységgel egyidejűleg védő zöld sávként kell kialakítani, és azt folyamatosan fenntartani.

31. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész a meglévő kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb építési övezeti előírásoknak.

(2) Kialakult állapota szerint két övezetbe, illetve építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet, építési övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe, építési övezetbe eső részének megfelelően.

(3) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény csak a főépítménnyel egy időben, vagy a főépítmény után építhető.

(4) Terepszint alatti építmények, pincék közterületet, más telket és építményt nem veszélyeztethetnek.

(5) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.

(6) Az építési övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve:

(7) Az építési övezetekben a hátsókert építési övezetre meghatározott legkisebb méretén, ennek hiányában az országos jogszabályban meghatározott méreten belül nem helyezhető el:

(8) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.

(9) Építési övezetekben, övezetekben lakókocsi, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy lakhatási céllal nem helyezhető el. Konténer, mobil ház állandó emberi tartózkodás céljára abban az esetben alakítható ki, ha megjelenése, kialakítása a településképi rendeleteben meghatározott feltételeknek megfelel.

(10) A HÉSZ 4. mellékletén jelölt „Naperőmű létesítés céljából korlátozottan igénybe vehető terület”-en naperőmű nem helyezhető el, kivéve a saját energiaszükséglet kielégítését szolgáló, háztartási méretű kiserőművet.

32. § (1) Amennyiben a tereprendezés a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében kerül sor, úgy a feltöltés, vagy bevágás mértéke tereplépcsőnként (terepszintenként) nem haladhatja meg a 1,5 m-t.

(2) Támfal kialakítása a természetes terepszintet

(3) Az utcavonalon meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.

33. § (1) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén, ha a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(2) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.

(3) Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó legyen.

(4) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:

(5) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható.

(6) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méterre, a hátsókert 3 méterre csökkenthető.

(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje minimum 5,0 méter, 16 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertje minimum 4,0 méter.

34. § Haszonállat elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec egyéb építményektől, műtárgyaktól, létesítményektől való távolsága:

35. § (1) A kertvárosias lakóterület elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A lakóépület legfeljebb négylakásos lehet.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetéssel vegyesen, illetve önállóan

(3) Az építési övezet telkein szint alatti garázs legfeljebb 10%-os lejtésű rámpával alakítható ki.

(4) Az előkert mérete 3,0 méterre csökkenthető:

36. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

(2) Az állattartás célját szolgáló gazdasági épület utcai telekhatártól mért távolsága legalább 20 méter.

(3) A falusias lakóterületen az előkert mérete a kialakult beépítéshez igazodó legyen. Amennyiben az építési övezet telkei szabályozási vonallal érintettek, a szabályozási vonaltól az építési vonal 3,0 m.

37. § (1) A Szabályozási terven Gksz/ jellel jelölt építési övezetek elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteiben elhelyezhető rendeltetések, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik:

(3) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben – kivéve Gksz-4 és Gksz-8 jelű építési övezeteket – önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, amennyiben az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik, telkenként, egy darab, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható. A Gksz-4 és a Gksz-8 építési övezetekben önálló lakóépület nem alakítható ki, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakó rendeltetés nem létesíthető.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezet telkein – kivéve Gksz-9 és Gksz-10 jelű építési övezeteket – a kötelezően előírt zöldfelület egy részét a telekhatár mentén egybefüggően kell kialakítani.

(5) A Gksz/9 építési övezetben kizárólag vendéglátás és szálláshely szolgáltatással összefüggő rendeltetések helyezhetők el.

38. § (1) A Szabályozási terven Gip jellel jelölt ipari gazdasági terület (egyéb ipari terület) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá településgazdálkodási építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Ipari gazdasági területek építési övezeteiben elhelyezhető rendeltetések, ha az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik:

(3) Az ipari gazdasági terület építési övezeteiben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, amennyiben az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik, telkenként egy darab, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(4) Terepszint alatti építmények az építési övezetekben meghatározott mértékig helyezhetők el, legalább 60 %-ban a terepszint feletti beépítés alatt.

(5) Az építési övezetekben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építményeinek (pl.: siló, víztorony, kémény) magassága, ha erről az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik, az önálló technológiai építmények által igényelt mértékben meghaladhatja az övezetben előírt építménymagasságot. Az építménymagasság túllépés a szomszédos telkeken megadott beépítési lehetőségeket nem korlátozhatja.

(6) Technológiai kényszer - pld. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen belmagasságú épületben nem fér el - esetén kivételként a maximális épületmagasságtól a beépített alapterület 50 %-ában el lehet térni.

39. § (1) Az üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben olyan - általában - kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2) Az üdülőházas üdülőterület építési övezeteiben az (1) bekezdésben felsorolt rendeltetéseken kívül elhelyezhető rendeltetések:

(3) A szolgálati lakás az üdülőház területének legfeljebb 20%-án alakítható ki.

(4) Az üdülőházas területen állattartó épület - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével - és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el.

(5) A tó körüli és a vízfolyás menti 10-10 m-es sávot az élővilág védelme miatt zöldsávként kell hasznosítani.

40. § (1) A beépítésre szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre szánt különleges területek az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

41. § (1) A Szabályozási terven K-Rek/ jellel jelölt építési övezetekben elsősorban rekreációs funkciójú létesítmények, sportlétesítmények helyezhetők el.

(2) A rekreációs célú terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

(3) A rekreációs célú terület építési övezeteiben terepszint alatti építmények elhelyezése maximum a legnagyobb beépítettség 50 %-áig engedélyezhető.

(4) A tó körüli és a vízfolyás menti 20-20 m-es sávot az élővilág védelme miatt zöldsávként kell hasznosítani.

42. § (1) A Szabályozási terven K-Sz/ jellel jelölt építési övezetekben elsősorban szabadidős és idegenforgalmi létesítmények építmények helyezhetők el.

(2) A Szabadidő központ és idegenforgalmi célú terület építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) A Szabadidő központ és idegenforgalmi célú terület építési övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el. Amennyiben az építési övezeti előírás másként nem rendelkezik, egy telken egy szolgálati lakás kialakítható.

43. § (1) A K-Szt jelű különleges szennyvíztisztító terület építési övezet a települési folyékony- és iszapszerű hulladékok elhelyezésére, kezelésére és ártalmatlanítására szolgáló terület.

(2) A K-Szt jelű építési övezet területén kizárólag a települési folyékony- és iszapszerű hulladékok kezeléséhez, ártalmatlanításához kapcsolódó és biztonsági okokból szükséges építmények, műtárgyak, valamint a tevékenységhez kapcsolódó szociális épületek helyezhetők el.

44. § (1) Közlekedési területek az OTÉK-ban ekként meghatározott területek. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2) A szabályozási tervlapokon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye, stb.) irányadónak tekintendők.

(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni, a közlekedési területen belül bármilyen építményt elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet végezni csak a vonatkozó jogszabálynak, az ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és e rendeletnek megfelelően szabad.

(4) A közlekedési- és közmű területen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű és elektronikus hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és elektronikus hírközlési hálózat – a belterületen felszín alatt – elhelyezhető legyen.

(5) A 6,5 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén, amennyiben az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek:

(6) A parkolást/rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell biztosítani.

45. § (1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.

(2) Óbarok zöldterületei területi kiterjedésük alapján közkert (Zkk) övezetbe tartoznak.

(3) A Zkk/1 jelű övezetben pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, sportpálya, gyermekjátszótér építményei), kerti építmények, köztárgyak, valamint vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület helyezhetők el.

(4) A Zkk/2 jelű övezetben kizárólag a zöldterület funkciójához kapcsolódó műtárgy, továbbá vízgazdálkodási műtárgy, vízvisszatartó tározó helyezhető el, épület nem építhető.

(5) A Zkk/2 jelű övezetben a vízgazdálkodási műtárgy körül védelmi céllal kerítés létesíthető.

(6) Zöldterület övezeteiben terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

46. § (1) Az erdőterület az erdő céljáró szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek a területfelhasználási cél és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a közterületi telekhatártól, illetve az eltérő területhasználatú szomszédos telek határától számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.

47. § (1) Védelmi erdőterületbe a környezetvédelmi célokat szolgáló, valamint a természetvédelmi szempontból értékes, érzékeny erdők tartoznak.

(2) Az Ev/1 övezetbe a természetvédelmi szempontból érzékeny – Natura 2000 területként, ökológiai hálózat magterületeként nyilvántartott – erdők tartoznak. Az Ev-1 övezetben a természetvédelmi célokkal összehangolt területhasználat folytatható.

(3) Az Ev/2 övezetbe a környezetvédelmi célokat szolgáló erdők – talajvédelmi, vízvédelmi, településvédelmi, mezővédő erdők – tartoznak.

(4) A védelmi erdőterület övezeteiben épületek nem helyezhetők el. Az övezetben építmények — erdei kilátó, magasles, nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak — kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák, illetve a táji, természeti értékek fennmaradását nem veszélyeztetik.

48. § Gazdasági erdő övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő építmények, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei - erdészház, közösségi vadászház, őrház, a terület fenntartásához szükséges további építmények -, továbbá természetmegőrzés, ismeretterjesztés építményei helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul.

49. § Ek jelű közjóléti erdőterület övezetben elhelyezhetők:

50. § (1) A mezőgazdasági területeken a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés céljára, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények (gazdasági épületek), valamint amennyiben az övezeti előírások megengedik és a gazdálkodás az állandó helyben lakást szükségessé teszi, lakás, lakóépület helyezhetők el. Lakóépület kialakítása kizárólag a gazdasági épület(ek) kialakításával egy időben, vagy azt követően történhet.

(2) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol lakóépület kialakítására lehetőség nyílik, a lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg, de a lakás önálló rendeltetési egység bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t akkor sem, ha a telek nagyságából számított beépíthetőség ezt lehetővé tenné.

(3) A mezőgazdasági területek a sajátos használat és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi területekre és övezetekre tagolódnak:

(4) Mezőgazdasági területek övezeteiben:

(5) Az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.

(6) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol az előírások lehetőséget adnak lakóépület, lakás létesítésére, új lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.

51. § (1) Kertes mezőgazdasági övezetbe tartoznak a volt zártkertek Szabályozási terveken lehatárolt területei.

(2) A kertes mezőgazdasági övezetekben kizárólag a növénytermesztéshez, szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz, állattartáshoz kapcsolódó gazdasági épület helyezhető el.

(3) Egy telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.

(4) A megengedett terepszint alatti beépítettség mértéke megegyezik az övezetre vonatkozó terepszint feletti legnagyobb beépítettség mértékével.

(5) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben nem helyezhető el:

(6) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.

(7) A telken új építmény elhelyezése esetén az 55. § (4) bekezdés előírásait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

52. § (1) Az Má/1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás épületei, építményei helyezhetők el.

(2) Az Má/1 övezetben egy telken több épület is elhelyezhető.

(3) Az Má/1 általános mezőgazdasági terület övezeteiben több telekből álló birtoktest kialakítható, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken (birtokközpont) is kihasználható, ha a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá természeti érték megőrzését nem veszélyezteti.

(4) Az Má/1 övezetben létesíthető birtokközpontra vonatkozó előírások:

(5) Az Má/1 övezetben létesíthető birtokközponton, amennyiben a gazdálkodás az állandó helyben lakást szükségessé teszi, lakás, lakóépület is kialakítható.

(6) Má/2 és Má/3 övezetekben a nagy távlatban majd mezőgazdasági területként hasznosítható, korábban külszíni bányászattal hasznosított, rekultivált vagy rekultiválás alatt álló bezárt bányaterületek területei tartoznak. A területek Tájrendezési terv alapján rendezendők.

(7) Má/2 és Má/3 övezetekben a bányászati tevékenységet követő utóhasznosításhoz, rekultivációhoz kapcsolódó épületek, építmények helyezhetők el. Terepszint alatti beépítés 1 szinten megengedett az egyes övezetekben meghatározott beépíthetőség mértékéig.

(8) Má/2 és Má/3 jelű övezetekben lakás, lakóépület nem alakítható ki.

(9) Má/2 és Má/3 jelű övezetekben birtokközpont nem alakítható ki.

(10) Az Má/2 és Má/3 jelű övezetekbe tartozó területek a korábbi bányászati tevékenység következtében utómozgással érintett, potenciálisan felszínmozgás-veszélyes területeknek tekintendők, ahol a (7) bekezdés szerinti épületek, építmények elhelyezése EC7 alapú talajvizsgálati jelentés vagy EC7 alapú geotechnikai tervezési beszámolóban foglaltak alapján történhet.

53. § (1) Az Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezetekbe a táji-, természetvédelmi szempontból érzékeny, védendő mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Mko/1 jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe a Natura 2000 területként és az országos ökológiai hálózat magterületeként vagy ökológiai folyosóként nyilvántartott területek tartoznak.

(3) Az Mko/1 jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezetben kizárólag a gyepterületek fenntartását szolgáló gazdasági épületek, építmények (karám, szénatároló szín) helyezhetők el.

(4) Az Mko/1 jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezetben lakóépület és birtokközpont nem létesíthető.

(5) Az Mko/2 jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezetbe a Natura 2000 madárvédelmi területként nyilvántartott, más természetvédelmi lehatárolással nem érintett mezőgazdasági területek tartoznak.

(6) Az Mko/2 jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezetben az 57. § (1) bekezdés szerinti épületek, építmények, továbbá amennyiben a gazdálkodás szükségessé teszi, lakás, lakóépület, a HÉSZ egyéb erre vonatkozó előírásai szerint kialakítható.

(7) Az Mko/2 korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetben birtokközpont nem létesíthető.

(8) Az Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági övezetekben nem helyezhető el olyan építmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti.

54. § (1) Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák, az állóvizek medre és parti sávja tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. A vízfolyások fenntartási sávja sem a belterületen, sem a külterületen nem keríthető le, csak gyepterületként alakítható ki és tartható fenn.

(4) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani, illetve azon építményeket elhelyezni csak a vízügyi és természetvédelmi jogszabályoknak megfelelően lehet. A vízgazdálkodási övezetekben épület nem építhető.

55. § (1) Természetközeli terület övezetbe a mocsarak tartoznak.

(2) A Tk jelű természetközeli terület övezetekben nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(3) Természetközeli terület övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

56. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódnak:

57. § (1) A Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezetben kizárólag a temetési szolgáltatással összefüggő létesítmények, valamint hitéleti célú létesítmények helyezhetők el.

(2) Urnafal legfeljebb 2,5 m-es, síremlék legfeljebb 2,0 m-es építménymagassággal alakítható ki.

(3) A temető területén új sírkert a telekhatártól legalább 30,0 m-re alakítható ki.

58. § A Szabályozási terven Kb-Sp/ jellel jelölt övezetben csak a sportolás, szabadidő eltöltését szolgáló építmények, valamint legfeljebb a szintterület 15%-át elfoglaló vendéglátó létesítmények helyezhetők el.

59. § (1) A beépítésre nem szánt különleges rekreációs terület a szabadidő eltöltés, a szellemi és testi felüdülés céljára szolgáló terület.

(2) A Kb-Rek/ jelű övezetekben a pihenést, testedzést, szabadidő eltöltését, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, valamint a terület fenntartását szolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el, a természetvédelmi jogszabályok figyelembevételével.

(3) A Kb-Rek/ jelű övezetekben a táji, természeti értékek védelme érdekében:

(4) A Kb-Rek/1 jelű övezetben vadaspark, arborétum kialakítható, a természetvédelmi jogszabályok figyelembevételével.

60. § (1) A Kb-Sz/1 jelű beépítésre nem szánt különleges szabadidőpark övezetben elsősorban szabadidős és idegenforgalmi létesítmények építmények helyezhetők el.

(2) A Kb-Sz/1 jelű beépítésre nem szánt különleges szabadidőpark övezetben elhelyezhető épület:

(3) A Kb-Sz/1 jelű beépítésre nem szánt különleges szabadidőpark övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el. Amennyiben a övezeti előírás másként nem rendelkezik, a tulajdonos, a használó számára egy telken egy szolgálati lakás kialakítható.

61. § (1) A Kb-Kp/1 jelű beépítésre nem szánt különleges kegyeleti park övezetbe a nagyegyházi középkori templomrom és temető területe tartozik.

(2) A Kb-Kp/1 jelű övezetbe tartozó terület pihenő- és emlékparkként alakítandó ki.

(3) A Kb-Kp/1 jelű övezetben kizárólag a hely szelleméhez illő építmények, létesítmények: pihenőhelyek, kerti építmények, kertberendezési tárgyak, köztárgyak, műtárgyak, emlékjel helyezhetők el.

62. § (1) A Kb-Z/ jelű Zöldterületi funkciójú beépítésre nem szánt különleges területbe a magántulajdonban álló (nem közterületi) zöldterületi funkciójú területek tartoznak.

(2) A Kb-Z/1 övezetben a pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, sportolási létesítmény, gyermekjátszótér építményei), kerti építmények, köztárgyak helyezhetők el.

(3) A Kb-Z/1 övezetben építmények kialakítása a vízügyi jogszabályok figyelembevételével, a vízfelület karbantartási sávjának szabadon hagyásával történhet.

63. § (1) A Kb-Km/1 övezeti jelű Különleges beépítésre nem szánt – közmű területek a közművek és hírközlési létesítmények nem épületigényes területei.

(2) A Kb-Km/1 jelű övezetben a közművek és hírközlési létesítmények ill. az ezekhez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

(3) A Kb-Km/1 jelű övezetben a telkek tovább nem oszthatók.

64. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

65. § Hatályát veszti Óbarok Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2001.(IV.25.) önkormányzati rendelet.