Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2024. 02. 01

Nagyszentjános Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2024. 02. 01

Nagyszentjános Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében megjelölt érintettek véleményének kikérésével – a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § Jelen rendelet hatálya Nagyszentjános település közigazgatási területére terjed ki.

2. § A Szabályozási tervlap, melynek

a) méretaránya: 1:2 000,

b) tervszáma: SZT,

c) munkaszáma: NSZJ-FV-2022 (a továbbiakban: Szabályozási terv),

mely e rendelet 1. mellékletét képezi.

3. § E rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint e rendelet és a Szabályozási terv szerint szabad.

II. Fejezet

Településrendezési szerződés

4. § (1) A település területén minden telekalakítás, építési tevékenység – épület létesítése egyszerű bejelentéssel vagy építési engedéllyel –, amelynek közterületi feltárása és közműinfrastruktúra-ellátása a területfelhasználáshoz előírt mértékig nem megoldott e rendelet alapján, úgy településrendezési szerződés kötésével érintett területnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területek esetében a beépítés feltételeit településrendezési szerződésben kell rögzíteni. Ezen területek beépítési feltételeinek és műszaki paramétereinek meghatározása – a Képviselő-testület által jóváhagyott – közterületkialakítási terv (a továbbiakban: KKT) alapján történik.

(3) A közterület kialakításának mintakeresztszelvényeit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A településrendezési szerződéssel érintett területeken létesítendő bárminemű épületet kiszolgáló infrastrukturális létesítmények rendelkezésre állásának biztosítása – a tervezéstől a teljes megvalósításig – a mindenkori fejlesztő feladata.

(5) A KKT-ban meghatározott műszaki infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos fejlesztői és önkormányzati vállalások, jogok és kötelezettségek, továbbá az adott településfejlesztési beruházás megvalósíthatóságának garanciái tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30/A. §-a szerinti településrendezési szerződést (a továbbiakban: TRSZ) kell kötnie a mindenkori fejlesztőnek az Önkormányzattal.

III. Fejezet

A beépítésre szánt területek határának módosítása

5. § (1) Beépítésre szánt területbe vonni a tényleges igények függvényében – ütemezhetően – a Szabályozási terven beépítésre szánt területeket lehet.

(2) Beépítésre szánt területbe vonni – beépítés előtt – a lakóterületeket és vegyes területeket lehet.

(3) Lakóterületen és vegyes területen a beépítésre szánt területbe vonás előtt épület nem helyezhető el.

(4) Lakóterületi és vegyes területen beépítésre szánt területbe vonni csak telektömbönként vagy zsákutcaként kialakítható útszakaszonként, valamint a meglévő beépítésre szánt területbe kapcsolódva lehetséges.

(5) A beépítésre szánt területbe vonható területről a Képviselő-testület határozatban dönt.

(6) Az (5) bekezdés szerinti döntés előtt az Önkormányzattal TRSZ-t kell kötni a beépítésre szánt területhez kapcsolódó feltételek biztosítása érdekében.

(7) Nem kell beépítésre szánt területbe vonni a meglévő iparterületeket, zöldterületeket, valamint a – beépítésre szánt területhez kapcsolódó, de jelenleg is beépítésre nem szántként nyilvántartott – vízgazdálkodási területeket.

IV. Fejezet

A szabályozás elemei

6. § A Szabályozási terv elemei kötelezők vagy irányadók.

1. Kötelező szabályozási elemek

7. § (1) Kötelező szabályozási elemek:

a) jelenlegi és tervezett közigazgatási határ,

b) szabályozási vonal,

c) építési övezet határa,

d) az övezeti jel,

e) védőtávolságok,

f) kötelező megszűnő telekhatár,

g) építési vonal,

h) kötelező építési vonal,

i) kötelező telekhatár,

j) nem beépíthető terület, amely hosszú távú területbiztosítás, ami jövőbeni fejlesztésekhez szükséges terület elépítésének megelőzésére kerül jelölésre, építési tilalmat jelent az adott sávban,

k) műemlékek,

l) műemléki környezet,

m) utak, vasutak befolyási sávjának és közművek védő területének határa,

n) honvédelmi létesítmények védő területeinek határa,

o) vízjárta területek, (mély fekvésű) területek határa,

p) kulturális örökségvédelmi határok,

q) táj- és természetvédelmi határok,

r) környezetvédelmi határok,

s) sajátos jogintézményekkel érintett területek határai.

(2) A kötelező szabályozási elemek módosítása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben szabályozott tervmódosítási eljárás lefolytatásával történhet.

2. Irányadó szabályozási elemek

8. § (1) A Szabályozási terv irányadó tartalma ajánlás, amely a település fejlődésének későbbi szakaszában jóváhagyásra javasolt módosításokat készíti elő, valamint a Szabályozási terv felhasználói számára ad olyan javaslatokat, amelyet a tervező az optimális fejlődés szempontjából kedvezőnek tart.

(2) Irányadó szabályozási elemek:

a) javasolt telekhatár,

b) irányadó megszüntető jelek a telekhatárokhoz kapcsolódóan,

c) közlekedéshez kapcsolódó egyéb jelek (autóbusz-megállóhely, parkoló),

d) intézmények, közműlétesítmények jelei (beírások).

(3) Az irányadó szabályozási elemek pontosíthatók, illetve módosíthatók.

3. Övezeti jelkulcsok

9. § A Szabályozási terven szereplő övezeti jelek jelkulcsa a 3. mellékletben találhatók.

V. Fejezet

Területfelhasználás

10. § A település közigazgatási területe építési szempontból

a) beépítésre szánt,

b) beépítésre nem szánt

területként kerül besorolásra.

11. § A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

a) lakóterület:

aa) falusias lakó (Lf)

ab) kertvárosias lakó (Lke)

ac) kisvárosias lakó (Lk)

b) vegyes terület – településközponti vegyes (Vt)

c) gazdasági terület

ca) kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)

cb) általános gazdasági ()

cc) ipari (Gip)

d) különleges terület:

da) mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)

db) nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Ksp)

12. § A beépítésre nem szánt terület lehet:

a) közlekedési terület:

aa) közúti közlekedési terület (KÖu)

ab) kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)

ac) közforgalom számára megnyitott magánút (KÖmu)

b) zöldterület:

ba) közpark (Zkp)

bb) közkert (Zkk)

c) erdőterület:

ca) véderdő (Ev)

cb) gazdasági (Eg)

d) mezőgazdasági terület:

da) általános ()

db) korlátozott használatú (Mko)

e) vízgazdálkodási terület (V)

f) különleges terület:

fa) temető (Kte)

fb) természetközeli terület (Tk)

VI. Fejezet

Telekalakításra vonatkozó előírások

4. Telekalakítás általános szabályai

13. § (1) Beépítésre szánt övezet területén építési telket az övezeti jelben meghatározott, valamint e § rendelkezéseinek megfelelő méretekkel, illetve a Szabályozási terv szerinti tervezett szabályozási vonal, tervezett és megszűnő telekhatár figyelembevételével lehet kialakítani.

(2) A közterületre, útra, parkolóra, iparvágányra, közműtelekre nem vonatkoznak az építési telkekre szóló (1) bekezdés szerinti előírások.

(3) A telek megengedett legkisebb területére vonatkozó előírást a telek övezeti határon belüli részének kell kielégíteni.

(4) A más jogszabályban meghatározott eseteken kívül, kivételesen akkor is alakítható az övezeti jelben meghatározottnál kisebb méretű építési telek, ha a telekalakítás

a) kizárólag közüzemi építmény (különösen: transzformátorház, átemelő, nyomásfokozó) elhelyezését szolgálja, vagy

b) a meglévő építési telekből a Szabályozási terven meghatározott

ba) útlejegyzés vagy

bb) kisajátítás

történik.

5. Telekcsoport újraosztása

14. § (1) Telekcsoport újraosztása a Szabályozási terven jelölt, új útterület kialakításakor az alábbiak szerint lehetséges:

a) az új utcáról feltárandó telkeknél kell figyelembe venni az övezeti jelben előírt megengedett legkisebb telekszélességet,

b) meglévő utcáról feltárt telkek akkor is megoszthatók, ha a megengedett minimális telekszélességnél kisebb a szélességük, azonban a minimális telekterület és beépíthetőség maximális mértékét a visszamaradó telek kielégíteni,

c) a feltáró út mentén összességében nem alakul ki több telek, mint amennyit az övezeti előírás szerinti legkisebb telekméretek betartásával ki lehetett volna alakítani a telekalakítással érintett területen, és

d) nem alakul ki 16 méternél kisebb szélességű telek.

(2) Kivételesen a kialakuló építési telek övezeten belüli területe az övezetben meglévő építési telkek területének átlagánál kisebb is lehet, ha

a) az a szabályosabb telekrend érdekét szolgálja vagy

b) a telek csökkentésére útlejegyzés vagy kisajátítás miatt kerül sor.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben akkor sem engedélyezhető azonban olyan építési telek kialakítása, amelynek területe kisebb az övezetben meglévő legkisebb telek területénél.

6. A telekalakítás különös szabályai

15. § (1) Új nyeles telek csak akkor alakítható ki, ha a Szabályozási terv rajzosan tartalmazza.

(2) Új fekvőtelek csak akkor alakítható ki, ha a Szabályozási terv rajzosan tartalmazza.

(3) Lakóövezeteken belül több telket kiszolgáló magánút csak akkor alakítható ki, ha a magánút telkét a Szabályozási terv javasolt telekhatárokkal jelöli.

(4) Településközpont vegyes övezetben oktatási, egészségügyi és sportlétesítmény céljára az övezeti jelben meghatározott területeknél kisebb is alakítható, amennyiben az az övezet területfelhasználását nem lehetetleníti el.

(5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek.

(6) Vasút ingatlan kizárólag vasútfejlesztési céllal összefüggően osztható meg.

7. A meglévő esetekre vonatkozó telekalakítási rendelkezések

16. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérő telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha

a) az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg,

b) e rendelet hatálybalépése előtt és

c) megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van,

adottságnak kell tekinteni.

(2) Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem a beépítési magasság nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges.

(3) Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető.

(4) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, meglévő beépítési magasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, de a beépítési magasság nem növelhető. Új épület építésekor az övezeti előírásoknak megfelelő beépítési magasságot kell az építési telken alkalmazni.

(5) Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásokban rögzített, a beépítéshez szükséges minimális telekméreteknek, a telek beépíthető. Új telekosztást azonban csak a minimális méretek betartásával lehetséges végezni.

8. Beépítésre nem szánt területek telekalakítási szabályai

17. § (1) Az általános mezőgazdasági övezetekben kialakítható telek legkisebb területe – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 3000 m², legkisebb szélessége 30 m.

(2) Szélerőművek számára az építmény elhelyezéséhez szükséges legkisebb méretű telkek is kialakíthatók.

(3) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetekben kialakítható telek legkisebb területe 10.000 m², legkisebb szélessége 50 m.

(4) Az erdőterületeken – a véderdő övezetek kivételével – a kialakítható telek legkisebb területe 10.000 m², legkisebb szélessége 50 m.

(5) Az (1)–(4) bekezdésbe tartozó területeken közterület, út kialakítása érdekében az (1)–(4) bekezdésben írtaknál kisebb telek is kialakítható.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben nem szereplő övezetekben az egyéb jogszabályokban megengedett, a telek rendeltetésszerű használatát nem gátló méretű telkek alakíthatók.

(7) Beépítésre nem szánt területen kiszabályozott út terület – a tulajdonos hozzájárulásával – az az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26. §-ában szereplő szélességekig, valamint a Szabályozási terven alkalmazott – 14 méteres, 16 méteres és 18 méteres szabályozási szélességekig – bővíthető.

VII. Fejezet

Az építési telkek beépítésének út- és parkolóépítési feltételei

18. § (1) A település területén kialakított építési telket kiépített közútról kell kiszolgálni.

(2) A közterületek kiépítése során a Szabályozási terven nem jelölt feltárások során zsákutca csak

a) „Y” fordulóként használható csomópontban vagy

b) végfordulónak is használható útbővületben végződően

jöhet létre.

(3) A zsákutca hossza a 200 métert nem haladhatja meg.

(4) A végfordulóban a szemétszállító gépjárművek fordulását biztosítani kell. Minimális mérete 20x20 méter.

(5) Minden új építési telek esetében 2 darab gépjármű parkolását telken belül kell biztosítani.

(6) A gépjármű épületen kívüli elhelyezése esetén a gépjármű elhelyezésére szolgáló terület és annak megközelítését szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe.

(7) A gépjármű épületen kívüli elhelyezésére szolgáló terület minimális nagysága 1 gépjármű esetén 5x5 méter.

(8) A közlekedési út szélessége minimum 2,5 méter.

(9) Ha az épületen belül kerül elhelyezésre a gépjármű, úgy annak megközelítésére szolgáló közlekedési út nem számítható bele a zöldfelületbe.

VIII. Fejezet

Konténer vagy más építmény ideiglenes elhelyezése

19. § (1) Sátrat, (lakó)kocsit és más ideiglenes jellegű építményt kiállítási tárgyként vagy ideiglenes jelleggel az övezet rendeltetésének megfelelően lehet elhelyezni évente összességében 60 napnál nem hosszabb időtartamra, ha építési helyét a Szabályozási terv kifejezetten nem tartalmazza.

(2) Konténert vagy más ideiglenes használatra szánt építményt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a telpeülés beépítésre szánt részein felvonulási célra, az épülő építmény használatbavételéig vagy közterületen, határozott időre szóló közterület-használati engedéllyel lehet elhelyezni, létesíteni.

(3) Konténer vagy más ideiglenes használatra szánt építmény rendezvények alkalmával is elhelyezhető beépítésre szánt területen vagy közterületen, határozott időre szóló közterület- használati engedély birtokában.

(4) A települési önkormányzat helyi feladatát képező közszolgáltatások rendeltetésű biztosíthatósága mellett ideiglenes építmény elhelyezhető az egyéb építési övezeti előírások betartásával legfeljebb öt év időtartamra.

(5) Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása vagy turisztikai információ-szolgáltatás lehet.

IX. Fejezet

Tájvédelmi, valamint természetvédelmi és környezetvédelmi előírások

9. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó szabályok

20. § (1) A magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterület övezeteinek területét a Szabályozási terv jelöli.

(2) Az ökológiai hálózat területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) Védett területen a természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelmét biztosítani kell az alábbiak szerint:

a) a táj karakterét megváltoztató tereprendezés, földmunka nem engedélyezhető,

b) vízfolyások rendezése, karbantartása, vízmosások megkötése csak a természeti és táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerűen történhet,

c) nád, avar, gyep, gaz, erdészeti és mezőgazdasági hulladék égetése tilos,

d) fakivágáshoz engedély csak akkor adható ki, ha

da) azt a fa egészségi állapota,

db) a balesetveszély azt feltétlenül szükségessé teszi vagy

dc) tájidegen fa- vagy erdőállományok helyett őshonos fa- vagy erdőállomány ültetése miatt történik a fakivágás.

(4) A település területén található Natura 2000 területek listáját az 5. melléklet tartalmazza.

10. Környezetvédelmi szabályok

21. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított szennyezettségi határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(2) A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő háttérértékekkel együtt kell figyelembe venni.

(3) A határértékeket zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem, radioaktivitás, a levegő tisztaságának védelme és a vízminőség tekintetében a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.

(4) Közműpótló berendezés csatornázott területen nem tervezhető.

(5) A közigazgatási területen csak olyan tevékenységek folytathatóak, amelyek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyagok nem kerülnek a talajba.

(6) A keletkező szennyvizet csatornahálózatba kell vezetni, ahol erre nincs lehetőség, csak szivárgásmentesen kialakított szennyvíztároló engedélyezhető.

(7) Az élővizek fenntartási munkáinak elvégzéséhez a szükséges szélességű parti sávot szabadon kell hagyni.

(8) Az utak szilárd burkolattal történő ellátásával egy időben a csapadékvíz-elvezetést is meg kell oldani.

(9) A lakóépületek és az oktatási, egészségügyi intézmények zajvédelmi szempontból védett területnek minősülnek.

(10) A település közigazgatási területén belül dögtemető, dögkút, szennyvíziszap tároló nem létesíthető.

X. Fejezet

Korlátozások, védőterületek

11. Építési korlátozások

22. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

a) az M1 autópálya tengelyvonalától számított 100 m távolságon belül,

b) az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül,

c) a vasút szélsővágányától számított 50 m távolságon belül, ahol építményt elhelyezni csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet, valamint

d) építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.

(2) Építési korlátozás alá esik a szabályozási tervlapon hosszú távú területbiztosítás területe.

(3) Építési korlátozás alá esik a temető 30 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.

12. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

23. § (1) A 4. § szerinti esetekben TRSZ-t kell kötni a beépítésre szánt vagy átépítésre kerülő területeken a beépítés előtt, amennyiben az ingatlanok közterületi kiszolgálása portalanított útkapcsolattal vagy infrastruktúra-ellátása teljes körűen nem megoldott.

(2) Önkormányzati elővásárlási joggal terhelt területek a Szabályozási tervlapon jelölt külterület, 0117 hrsz.-ú, valamint a belterület 59/1, 59/2, 59/3, 59/4, 59/5 , 61/1 és 455, hrsz.-ú ingatlanok. Az elővásárlás intézménybővítési és településfejlesztési lehetőségek megteremtésére szolgál.

XI. Fejezet

A közművek előírásai

24. § (1) A beépítésre szánt területeket az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel kell kialakítani. Az épületek használatbavételéhez szükséges hatósági bizonyítvány kiadásának feltétele a teljes közművesítettség megléte.

(2) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen vagy a közművet üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(4) Az (1) bekezdés szerinti területeken használati mód váltás is csak a létesítéssel azonos feltételekkel engedélyezhető.

(5) Beépítésre nem szánt területeken vízellátás és szennyvízkezelés nélkül is engedélyezhető a kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő raktárhelyiségeket (különösen: terménytárolót) tartalmazó építmények létesítése. Ez esetben a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelést a területileg illetékes tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell, amit hitelt érdemlően igazolni szükséges.

(6) Beépítésre nem szánt területeken a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás szempontjából hiányos közművesítettség mellett is engedélyezhető az olyan építés, amikor

a) a telken belüli összes létesítmény használata – ténylegesen vagy a tervezett használat alapján – évente 100 m3-nél kevesebb szennyvíz termelődésével jár, és

b) a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik, és a tárolóból szippantott szennyvíz ártalmatlanítása igazoltan a kijelölt szennyvízleürítő helyre való szállítással történik.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal (fektetési helyet) szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(8) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben esztétikai és területgazdálkodási szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia-ellátási hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(10) Településrendezési szempontból a távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. Ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad területgazdálkodási okokból, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni (különösen: Fő utca).

XII. Fejezet

Az építés általános szabályai

25. § (1) Az építési övezetekben és beépítésre javasolt területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már önálló helyrajzi számon nyilvántartott, meglévő telken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni:

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható az övezetre előírt épületmagasság betartása mellett, de a telek beépítettsége tovább nem növelhető.

b) Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

c) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő- és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.

d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható és bővíthető, de a jelenlegi épületmagasság tovább nem növelhető.

e) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken lévő állapot miatt átépítésnél vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az épület az övezeti előírástól eltérő beépítési móddal (oldalhatáron álló, szabadon álló vagy ikres) is elhelyezhető, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.

(3) Az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályokat kell figyelembe venni:

a) Ha a Szabályozási terven van jelölt építési vonal, akkor az előkert mélységét mindig az határozza meg.

b) Ha a Szabályozási terven nincs jelölt építési vonal, akkor az új épületet a meglévő épületek vonalára kell építeni.

c) Ha az utcában nem egységes az előkert mérete, akkor a szomszédos telkek előkert méretének valamelyikéhez kell igazodni vagy a két szomszédos épület előkertjének átlagát kell figyelembe venni.

d) Egyéb esetekben az OTÉK általi előkertet kell tartani.

e) Ha a Szabályozási terven építési hely került meghatározásra, akkor az építményt az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni.

f) Ha időben a fő funkciójú építmény elhelyezése előtt kerül a telekre mellékfunkciójú építmény, akkor a mellék funkciójú építményt nem kell az építési vonalra vagy az épületek vonalára helyezni, de ekkor az előkerti vonaltól minimum 15 méteres sáv szabadon hagyandó a leendő fő funkciójú épület elhelyezhetőségének biztosítására.

(4) Az építési vonal és a hátsó építési határvonal az épületek építési sávjának határát jelenti. A beépítési sávon kívül épület nem építhető.

(5) Lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén:

a) Ha nincs jelölt építési vonal, a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 méterig csökkenthető.

b) A telek szélességi paraméterében a minimum 10%-os csökkenés megengedett, a hosszúsági paraméter esetében az eltérés 10 méteres csökkenést jelenthet maximum.

c) A tömbben jelölt minimális teleknagyságtól kisebb telek nem alakítható ki.

(6) Ahol 5 méteres vagy annál kevesebb az előkert, az utcai telekhatártól (vagy ha van, szabályozási vonaltól) legalább 7 méterre kell elhelyezni az előkertre nyíló garázs kapuját.

(7) A Szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás telepítését az épület használatba vételi engedély megkéréséig el kell végezni. Az övezeteken belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás gyalogút és út átvezetése céljából megszakítható.

(8) A telken belüli védőfásítás minimum az alábbiak szerint alakítható ki: háromszintű gyep + 40 darab cserje/150 m2 + 1 darab nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet formájában kell, hogy megvalósításra kerüljön. Nagy létszámú új nagyüzemi állattartó épületek a beépítésre szánt területek határától 500 méteren belül nem építhetők, kivéve a mezőgazdasági üzemi területet és ipari gazdasági területeket, amelyen fertőzésveszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez kapcsolódó létesítmények is elhelyezhetők.

(9) A telken belüli kötelező védőfásítással (beültetési kötelezettséggel) érintett területek listáját a 4. melléklet tartalmazza.

(10) A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatóak be a zöldfelületbe.

XIII. Fejezet

A lakóterületek övezeti előírásai

13. A lakóterületek

26. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:

a) falusias lakóterület: Lf

b) kertvárosias lakóterület: Lke

c) kisvárosias lakóterület: Lk

d) településközpont vegyes terület: Vt

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a Szabályozási terv tartalmazza.

14. Falusias lakóterület (Lf)

27. § (1) Falusias beépítésű területen maximum egy lakórendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el.

(2) A lakóterületen az OTÉK 14. §-ában megengedett építmények helyezhetők el a Szabályozási terven meghatározott feltételekkel.

(3) Falusias lakóterületen (Lf) a rendeltetési egységek meghatározásánál nem tekintendő külön rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.

(4) Falusias lakóterületen új építési telek kialakítása esetén a parkolást az ingatlanon belül, továbbá a hozzá csatlakozó közterületen is kell biztosítani. A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatók be a zöldfelületbe.

(5) Saroktelkek esetén, amennyiben az a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sérti, szabadonálló beépítési mód is lehetséges.

(6) Falusias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete nem lehet kisebb 6,0 méternél.

(7) Pinceszinten lévő garázsba lehajtórámpa utca felől abban az esetben létesíthető, ha az utcai telekhatártól a gépkocsi bejárat homlokzati síkjáig a telek homlokvonalától legalább 8,0 méter távolság biztosítható.

(8) Az újonnan beépítésre szánt területen található falusias lakóövezet kis lakósűrűségű, kertes terület, amely telkenként egy lakás rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

28. § Az Erdőszél lakópark területén található falusias lakóövezetekben garázsépület csak az épülettel egybeépítve létesíthető.

15. Kertvárosias lakóterület (Lke)

29. § (1) A kertvárosias lakóterület (Lke) jellemzően laza beépítésű, maximum két rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épület elhelyezésére szolgál.

(2) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. §-ában megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Kertvárosias lakóterületen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete nem lehet kisebb az övezetre megengedett maximális épületmagasságnál és tűztávolságnál, illetve 6,0 méternél.

(4) Kertvárosias lakóterületen rendeltetési egységenként a parkolót telken belül kell biztosítani.

(5) A parkolóállások és az azok megközelítésére szolgáló felületek nem számíthatóak be a zöldfelületbe.

(6) Új beépítés esetén a közterületi parkolás feltételit, műszaki megoldásait TRSZ-ben kell rögzíteni.

(7) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen:

a) szálláshely szolgáltató épület,

b) igazgatási és kulturális épület, valamint

c) egyéb közösségi, szórakoztató épület.

(8) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkoló terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

16. Kisvárosias lakóövezet (Lk)

30. § (1) A kisvárosias lakóövezet közepes laksűrűségű terület, amely telkenként egy, elsősorban több rendeltetési egységet magában foglaló lakóépület és azon kívül gépkocsi tároló célú kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) A területen a lakóépület helyett elhelyezhető a helyi lakosság ellátását szolgáló

a) legfeljebb 400 m2 árusítóterű kiskereskedelmi épület,

b) szolgáltató épület,

c) vendéglátó épület,

d) sportépítmény,

e) egyházi épület,

f) művelődési épület,

g) oktatási épület,

h) egészségügyi épület,

i) szociális épület.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát és beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

a) szálláshely szolgáltató épület,

b) igazgatási épület,

c) termelő kertészeti építmény,

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb, legfeljebb 1000 m2 összes hasznos alapterületű gazdasági építmény.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt esetekben sem helyezhető el a területen önálló parkoló terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

31. § Az Erdőszél lakópark területén található kisvárosias lakóterületen a parkolómérleg számításba a csatlakozó közterület is figyelembe vehető, amennyiben az a csatlakozó közterület biztonságos forgalmára nincs kedvezőtlen hatással.

17. Településközpont vegyes övezet (Vt)

32. § (1) A település területén településközpont vegyes terület található, amely terület egy vagy több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakóépület és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Településközpont vegyes területen az OTÉK 16. §-ában megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben minden lakásra legalább 250 m² telekterület biztosítása szükséges.

(4) A telek lakásokon és kapcsolódó garázsokon kívüli beépíthető területének 40%-át lehet nem lakás rendeltetés céljára felhasználni.

(5) Az övezetben állattartási építmény nem helyezhető el.

XIV. Fejezet

A gazdasági területek részletes övezeti előírásai

18. A gazdasági területek

33. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: Gksz

b) általános gazdasági terület:

c) egyéb ipari gazdasági terület (jelentős mértékben nem zavaró hatású): Gip

(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a Szabályozási terv tartalmazza.

19. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

34. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. §-ában megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a (2) bekezdésen túl elhelyezhető:

a) kocsimosó,

b) szálláshely szolgáltató épület.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli (különösen: kémény, siló) – a beépíthető terület 10%-ában 15,0 méterig növelhető.

(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) övezetekben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos vagy használó és a személyzet számára egy darab önálló rendeltetési egység alakítható ki szolgálati lakás céljára.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos olyan növényzet telepítése és tűrése,

a) amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,

b) amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.

20. Általános gazdasági terület (Gá)

35. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) Általános esetben az övezetekben az előírt maximális beépítési magasságot meghaladó, technológiai célú építményrész (különösen: kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10%-át.

(4) Az általános gazdasági területeken terménytárolásra alkalmas silók, terményszárítók a telek területének 10%-án magasságkorlátozás nélkül építhetők. Ezen építményrészek az építmény beépítési számítása során figyelmen kívül hagyandók.

(5) Az általános gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(6) Az általános gazdasági területen az övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatók.

(7) A Szabályozási terven jelölt helyeken és szélességben telken belüli kötelező védőfásítást kell kialakítani legkésőbb az építmény használatbavételéig.

21. Ipari gazdasági terület (Gip)

36. § (1) Az ipari gazdasági terület (Gip) elsősorban a környezetüket jelentős mértékben nem zavaró ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 20. §-ában megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben irodaépület elhelyezhető.

(4) Az ipari gazdasági terület övezeteiben az előírt legnagyobb épületmagasság technológiai épület esetében (különösen: kémény, siló) a beépíthető terület 10%-ában 30,0 méterig növelhető.

(5) Ipari gazdasági területen nagyüzemi állattartó épület nem helyezhető el.

(6) Az ipari gazdasági terület övezetein belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti elektromos vezeték biztonsági övezetében tilos olyan növényzet telepítése és tűrése,

a) amelynek magassága kifejlett állapotában meghaladja a 4 métert,

b) amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.

XV. Fejezet

Különleges célú területek övezeti előírásai

22. Különleges nagy kiterjedésű sportolási célú terület (Ksp)

37. § (1) A nagy kiterjedésű, sportolási célú különleges övezet elsősorban sportolási célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:

a) sportpálya,

b) sportcsarnok,

c) segédüzemi épület,

d) öltöző épület,

e) adminisztrációs épület.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát és beépítését, akkor az övezeti előírásban megengedett legnagyobb épületmagasságot meghaladó épületmagasságú szórakoztató, sportolási és szabadidős berendezések és szerkezetek (különösen: világítótorony, ugrótorony, óriáskerék) elhelyezhetők.

(4) Az övezetben technikai és egyéb jelentős zajterheléssel járó sportok pályái (különösen: motocross pálya) nem létesíthetők.

23. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)

38. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés építményei, továbbá az ezekkel kapcsolatos feldolgozásra, tárolásra és árusításra szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító szolgálati lakás is kialakítható.

(3) Az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, ha azt a technológia megköveteli (különösen: kémény, siló) a beépíthető terület 10%-ában el lehet térni 30 méteres magasságig. Ezen építményrészek az építmény beépítési számítása során figyelmen kívül hagyhatók.

(4) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

39. § A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. területére vonatkozó különös szabályok:

a) Az övezetben az ingatlanok a funkcióhoz igazítottan szabadon összevonhatók.

b) Az övezetben a szabályozás egyes mutatóit (különösen: beépítési százalék, minimális zöldfelület) az a) pont szerinti telekalakítás alkalmazása esetén az övezet területére kell igazolni.

c) Az övezetben az elő-, oldal és hátsókertek minimum 1,0 méterig csökkenthetők a lakóterülettel nem érintkező telekhatárok mentén. Az elő- és oldalkertek az állapotuk szerint veendők figyelembe azok átépítése és bővítése esetén.

d) Az övezetben létesülő új épület építése esetén a technológiából eredő zaj határértéknek való megfelelését a környező lakóterületek irányába minden esetben igazolni szükséges.

e) Az övezetben a belterület, 513/8, 513/9, 513/12 és 513/21 hrsz.-ú útterületek a Szabályozási terv módosítása nélkül tovább bővíthetők telekalakítással.

XVI. Fejezet

Közlekedési célú területek övezeti előírásai

24. A közlekedési célú területek

40. § A közlekedési terület sajátos használata szerint lehet:

a) közúti közlekedési terület: KÖu

b) kötöttpályás közlekedési terület: KÖt

c) közforgalom számára megnyitott magánút övezet: KÖmu

25. A közúti közlekedési terület (KÖu)

41. § (1) A közúti közlekedési övezet

a) gyorsforgalmi út,

b) főforgalmi út (országos főút),

c) forgalmi út (országos mellékút),

d) gyűjtőút,

e) kiszolgáló út,

f) kerékpárút,

g) gyalogút,

h) parkoló,

i) úttartozék,

j) közmű,

k) járda,

l) az úthoz tartozó zöldfelület,

m) az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés,

n) üzemanyagtöltő állomás

elhelyezésére szolgál.

(2) A közúti közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló alábbi építmények:

a) közlekedési építmények,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c) igazgatási épület,

d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3) A közúti közlekedési területen az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(4) Üzemanyagtöltő állomás és kocsimosó az övezetben elhelyezhetők.

(5) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken csak állagmegóvás és felújítás végezhető.

(6) A vonatkozó jogszabály szerint parkolási igényt telken belül kell kielégíteni.

(7) Új közúti közlekedési célú út kiszabályozásánál biztosítani kell a kétoldali fasor helyét.

(8) Meglévő, legalább 12 méter széles út burkolatának – legalább egy teljes útszakaszra (utcától utcáig) terjedő és a teljes szabályozási szélességre vonatkozó – átépítése során is biztosítani kell kétoldali fasor elhelyezését.

(9) Legalább egyoldali fasor elhelyezése 12 méternél keskenyebb út esetében is kötelező.

(10) Egyes útszakaszok mentén azonos fajú fákat kell telepíteni.

(11) Meglévő utak átépítése esetén a fasor telepítése mellőzhető, ha elhelyezése a meglévő közműadottságok miatt lehetetlen.

26. A kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)

42. § (1) A kötöttpályás közlekedési terület (KÖk) a vasút és építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A kötöttpályás közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló alábbi építmények:

a) közlekedési építmények,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c) igazgatási épület,

d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3) A kötöttpályás közlekedési területen az OTÉK 26. §-a szerinti építmények helyezhetők el.

(4) A szabályozási szélességbe eső meglévő épületeken csak állagmegóvás és felújítás végezhető.

(5) A vonatkozó jogszabály szerint parkolási igényt telken belül kell kielégíteni.

27. A közforgalom számára megnyitott magánút terület (KÖmu)

43. § (1) Lakóterületen közforgalom számára megnyitott magánutat kialakítani a Szabályozási terv alapján lehet.

(2) Magánút szélességének 12,0 méternek vagy azt meghaladónak kell lennie.

(3) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani.

(4) A közforgalom számára megnyitott magánúton építmény csak úgy helyezhető el, hogy az út közlekedési funkciójának gyakorlását ne lehetetlenítse el.

(5) Magánút megszüntetése vagy lezárása csak TRSZ-ben rögzítettek szerint történhet.

(6) Új közúti közlekedési célú, legalább 14 méter széles magánút kiszabályozásánál biztosítani kell a kétoldali fasor helyét. Meglévő, legalább 12 méter széles magánút burkolatának – legalább egy teljes útszakaszra (utcától utcáig) terjedő és a teljes szabályozási szélességre vonatkozó – átépítése során is biztosítani kell kétoldali fasor elhelyezését.

(7) Legalább egyoldali fasor elhelyezése 12 méternél keskenyebb magánút esetében is kötelező.

(8) Egyes útszakaszok mentén azonos fajú fákat kell telepíteni.

(9) Meglévő magánutak átépítése esetén a fasor telepítése mellőzhető, ha elhelyezése a meglévő közműadottságok miatt lehetetlen.

XVII. Fejezet

A zöldterület, az erdőterület és a vízgazdálkodási terület övezeti előírásai

28. A zöldterület

44. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet:

a) közpark: Zkp

b) közkert: Zkk

(2) Zöldterületen az OTÉK 27. §-ában megengedett építmények helyezhetők el.

(3) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti terv alapján történhet.

(4) Zöldterületen fakivágás – engedély birtokában is – csak

a) fenntartási,

b) egészségi állapot miatti,

c) balesethárítási vagy

d) közegészségügyi

szempontok alapján lehetéséges.

29. Az erdőterület

45. § (1) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:

a) véderdő: Ev

b) gazdasági erdő: Eg

(2) Erdőterületen az OTÉK 28. §-ában megengedett építmények helyezhetők el.

30. A vízgazdálkodási terület (V)

46. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók vízmedre, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

(2) Vízgazdálkodási területen a vízkárelhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki az ágazati jogszabályok figyelembevételével.

(3) A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló jogszabály előírásainak megfelelően lehet.

XVIII. Fejezet

A mezőgazdasági terület övezeti előírásai

31. A mezőgazdasági területek

47. § Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján lehet:

a) általános mezőgazdasági terület:

b) korlátozott mezőgazdasági övezet: Mko

32. Általános mezőgazdasági terület (Má)

48. § (1) Általános mezőgazdasági területen az OTÉK 29. §-ában megengedett építmények helyezhetők el.

(2) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhető el.

(3) Általános mezőgazdasági területen (Má) több telekből álló birtoktest kialakítása esetén birtokközpont kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség (3%) a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát, továbbá a természeti érték megőrzését nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető. Az övezetben birtokközpont jogszabály szerint kialakítható.

(4) A birtokközpont telkének legalább 30%-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 10 m éter széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

(5) Általános mezőgazdasági területen az építési hely határvonalai:

a) építési határvonal az előkertben a telek szélétől 10 méterre,

b) építési határvonal az oldalkertben a telek szélétől 15 méterre,

c) építési határvonal a hátsókertben a telek szélétől 15 méterre húzódik.

(6) A mezőgazdasági területeken meglévő, a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(7) A mezőgazdasági területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt vagy ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energiaellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában.

33. Korlátozott mezőgazdasági övezet (Mko)

49. § (1) A természeti értékek védelme érdekében korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezet mezőgazdasági célú használatát, beépítését a természetvédelmi, ökológiai, tájvédelmi érdekek érvényesítése korlátozza.

(2) A területen kizárólag a természetes és természet közeli élőhelyek, a természeti értékek sérelme nélkül lehet gazdálkodni, építményt létesíteni.

(3) A területen

a) gyep, nádas, láp, vízállásos területek más művelési ágba nem sorolhatók át,

b) szántó művelési ágú területek gyep vagy erdő művelési ágba átsorolhatók.

(4) A területen tájba illő, legfeljebb 6 méter épületmagasságú építmények elhelyezhetők

a) az országos- és helyi védett természeti terület besorolású részeken, kizárólag a védett értékek fenntartása és bemutatása céljából,

b) más részeken a hagyományos, a gyepek fenntartását szolgáló állattenyésztés céljából.

(5) A területen hírközlési toronyépítmény és antenna nem helyezhető el.

(6) A területen energia- és hírközlő vezeték légvezetéken – a területet a lehető legrövidebb úton keresztezve – kizárólag akkor vezethető, ha a terepszint alatti vezetésre nincs technikai lehetőség.

(7) A korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem alakítható ki.

XIX. Fejezet

Beépítésre nem szánt különleges területek övezeti előírásai

34. A beépítésre nem szánt különleges területek

50. § A különleges beépítésre nem szánt terület sajátos használata szerint lehet:

a) temető: Kte

b) természetközeli terület: Tk

35. Temető övezet (Kte)

51. § (1) A különleges temető övezetbe a település temetői és azok bővítési területei tartoznak.

(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények helyezhetőek el:

a) ravatalozó,

b) kápolna,

c) kegyeleti hely,

d) urnafal,

e) szerszámtároló,

f) őrzés építményei.

(3) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.

(4) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

(5) A temető körül legalább 10,0 méteres védőfásítás alakítandó ki.

36. Természetközeli területek (Tk)

52. § (1) Természetközeli terület övezetbe (Tk) a mocsarak, nádasok, az ex lege védett lápok területei tartoznak.

(2) Természetközeli területen nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja.

(3) Tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(4) Természetközeli terület övezetben épületek nem helyezhetők el.

(5) Az árvízvédelmi töltések meghatározott védősávján belül épület, építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el.

(6) Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

XX. Fejezet

Záró rendelkezések

53. § (1) E rendelet 2024. február 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a Nagyszentjános község Rendezési Tervéhez készített Helyi építési szabályzatról szóló 1/2010. (II. 25.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 18/2023. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 18/2023. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 18/2023. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 18/2023. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 18/2023. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez