Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelete

Hajdúszoboszló helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2024. 02. 23

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelete

Hajdúszoboszló helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2024.02.23.

Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. §. (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró:

- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Állami Főépítésze

- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága,

- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály

- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály

- Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Növény és Talajvédelmi Főosztály

- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

- Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

- Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

- Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal

- a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 40. § szerinti véleményezési jogkörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Állami Főépítész záró szakmai véleményének figyelembevételével, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörben eljáró Hajdúszoboszló Város önkormányzatának Jegyzője, mint I. fokú építésügyi hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A) ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. Fejezet

HATÁLY ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) Melléképület: A főépület rendeltetésszerű használatához szükséges, főépületnek nem minősülő, önálló épület.

b) Főépület: Az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, annak megfelelő rendeltetésű, önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület.

c) Oldalszárny: Zártsorú beépítési módnál az utca felőli építési vonalon álló épületszárnnyal szöget bezáró, hátsókert irányú épületrész, mely az oldalsó telekhatáron, vagy attól legfeljebb 3,0 m-re áll.

d) Átmenő telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.

e) Kismélységű telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 30 méter.

f) Saroktelek: Legalább két csatlakozó – egymással legfeljebb 135°-os szöget bezáró – közterületi (vagy közforgalom céljára megnyitott magánút) homlokvonallal rendelkező telek.

g)¹

h)²

i)³ Lakózóna: Lk, Lke, lakóövezetekben az építési telek utcavonaltól mért 25 méter mélységig tartó része, ahol az építési övezetben megengedett (lakókörnyezetet nem zavaró hatású) rendeltetések építményei elhelyezhetők, de állattartó épület nem helyezhető el. Az állattartó épületeket a lakózóna mögötti gazdasági zónában kell elhelyezni. A lakózóna kijelölése a telek e részén megfelelő biztonságot jelent, az egyébként elhelyezhető állattartó épületekkel szemben. A lakózóna kijelölése ugyanakkor nem zárja ki a mögötte lévő gazdasági zóna ugyancsak lakó funkcióként való használatát, lakóépület építését sem.

j)⁴ Szabadonálló épület elhelyezés: Az oldalhatáron álló beépítési mód által lehatárolt építési helyen belül történő olyan épületelhelyezés, amikor az épület nem az építési oldalt jelentő telekhatáron, vagy attól „csurgó távolságra” kerül elhelyezésre, hanem attól legalább 3 méter távolságra.

k)⁵ Szállás: Ahol a Helyi építési szabályzat az elhelyezhető rendeltetések vonatkozásában „szállás jellegű”, „szálláshely szolgáltató”, „kereskedelmi szálláshely”, „szállás” fogalmat alkalmaz, ott e rendeltetéseken belül munkásszállás csak a Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben helyezhető el.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya Hajdúszoboszló város igazgatási területére terjed ki, kivéve a Keleti-főcsatorna azon partszakaszait, ahol a vízügyi területen hétvégi házak találhatóak.

(2) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok mellett a város e Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban HÉSZ) alapján szabad.

(3)⁶ A HÉSZ

a)⁷ 1/a. melléklete: Sz-1a/m9 Belterület szabályozási terv (M= 1: 20 000)

b) 1/b. melléklete: Sz-1/b Külterület (Angyalháza) szabályozási terv (M= 1:20 000);

b)⁸ 2.melléklete: Sz-2/m10 Belterület szabályozási terv (M= 1: 5 500)

c) 3. melléklete: Építési övezetek előírásai (1-5 táblázat)

d) 4. melléklete az „Országos és térségi övezetek lehatárolása” A/3 méretű tervlap

e) 5.melléklete: Előkertek szabályozása (A/3 méretű tervlap)

f) 6.melléklet: Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen

g) 7.melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek

h) 8.melléklet: Egyes sajátos jogintézmények (Építési tilalmak, településrendezési kötelezések)

i) 9.melléklet: Az elhelyezendő személygépkocsi parkolók számának meghatározása

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

3. A város területének felhasználása

3. § (1) Beépítésre szánt területek

a) lakóterület, ezen belül

aa) nagyvárosias lakóterület Ln ab) kisvárosias lakóterület Lk

ac) kertvárosias lakóterület Lke

b) vegyes terület

ba) intézményterület Vi

bb) településközpont vegyes terület Vt

c) gazdasági terület, ezen belül

ca) kereskedelmi-szolgáltató terület Gksz

cb) ipari terület Gip

d) üdülőterület, ezen belül

da) hétvégiházas üdülőterület Üh

db) üdülőházas üdülőterület Üü

e) különleges terület K, ezen belül

ea) Idegenforgalmi célú terület K-id

eb) strand és gyógyfürdő K-St

ec) sport és szabadidő terület K-Sp

ed) közlekedési üzemi terület K-közl

ee) sportrepülőtér területe K-Rept

ea) temető terület K-Tem

eb) busz pályaudvar K-bpu

ec) vasútterület kiszolgáló terület K-Vkt

ed) településüzemeltetési, -igazgatási és logisztikai területek K-log ee) szennyvíztisztító telep K-Sz

ef) közmű terület K-Közm

eg) mezőgazdasági üzemi terület K-Mü

eh) mezőgazdasági üzemi terület (Világörökségi Helyszínen) K-Mü/VH

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

ei) ⁹ megújuló energia hasznosítását szolgáló különleges terület K-En 4

ej) ¹⁰ rekreációs és rendezvény célú terület K-Rek

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

(2) Beépítésre nem szánt területek

a) különleges beépítésre nem szánt területek Kb, ezen belül

aa) burkolt vagy fásított köztér Kb-Kt

ab) burkolt vagy fásított köztér/ korzó Kb-Kt/korzó

ac) sportrepülőtér Kb-Rept

ad) sport, szabadidő és idegenforgalmi célú terület Kb-id

ae) kegyeleti park Kb-Kegy

af) hulladékkezelők területei K-Hull

ag) ¹¹ megújuló energia hasznosítását szolgáló különleges terület Kb-En

b) közlekedési területek, ezen belül

ba) kötöttpályás közlekedési terület KÖk

bb) közúti terület KÖu

c) zöldterületek, ezen belül

ca) közpark Zkp

cb) közkert Zkk

d) erdőterület, ezen belül

da) védelmi erdő Ev

db) gazdasági erdő Eg

dc) közjóléti erdő Ek

e) mezőgazdasági területek, ezen belül

ea) kertes mezőgazdasági terület Mk

eb) általános mezőgazdasági terület Má

ec) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák

f) természetközeli terület Tk

g) vízgazdálkodási terület V

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

4. Szabályozási elemek

4. § (1) A szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv (A HÉSZ mellékletét képező Szabályozási tervlapok) tartalmazzák.

(2) A szabályozási elemek módosításához a Szabályozási Terv módosítása szükséges.

(3) A szabályozási terven meghatározott két telek között kijelölt övezethatár a szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során elmozdítható, de az elmozdítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem övezetváltás. (Az övezethatár úgy mozdítható el, hogy a területében ezáltal csökkenő telek területe ne csökkenjen az adott övezetben előírt legkisebb alakítható terület, telekszélesség, telekmélység alá.)

5. Az épület elhelyezés beépítési módokhoz kapcsolódó helyi szabályai

5. §¹² (1)¹³ A szabályozott épület-elhelyezésnél alkalmazandó kiegészítő szabályok (védett területek kivételével) oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a) Főépületek esetében

aa) 12 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el.

ab) Ha a telek szélessége meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.

ac) Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 18,0 métert, az épület szabadon állóan is elhelyezhető. Ebben az esetben az eredeti oldalkert nem csökkenthető, míg az eredeti építési oldaltól tartandó távolság legalább 3,0 m.

ad) A lakóterületek saroktelkein, az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló épületelhelyezés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Amennyiben kötelező előkertet tartalmaz a szabályozás, úgy az épület elhelyezését tekintve az utca felöli építési vonalon mért telekszélesség vehető figyelembe.

ae) Amennyiben az előírás szerinti oldalhatáron való épületelhelyezés a szomszédos ingatlanon meglévő épülettől megtartandó építmények közötti legkisebb telepítési távolság betartása miatt nem volna lehetséges, akkor az épületet az építési oldalhatárt jelentő telekhatártól távolabb is, de legfeljebb 3,0 távolságra is el lehet helyezni, vagy az új épület szomszédos épülettel átfedő homlokzatszakaszát nyílás nélküli tűzfalként vagy tűzfallal egyenértékű biztonságot nyújtó falként kell megépíteni. A telekhatáron nem éghető anyagú kerítés építhető.

af) A „szabadonálló épületelhelyezés” feltételeként meghatározott legalább 18 méter telekszélességet elegendő csak az előírt, közterület felöli építési vonalon biztosítani.

b) Melléképületek esetében a kötelező oldalkerti méretek és védőtávolságok betartása mellett melléképület a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, az építési helyen belül, szabadonállóan is elhelyezhető.

(2)¹⁴ A szabályozott épület-elhelyezésnél alkalmazandó kiegészítő szabályok (védett területek kivételével) Zártsorú beépítési mód esetén:

a) A Zártsorú beépítési mód esetén az épületek zárt sora megszakítható.

b) Ha az építéssel érintett telekkel szomszédos telken álló épület a közös oldalsó telekhatáron, vagy attól 1 méteren belül áll, és a zártsorú csatlakozás tűzfalas kialakítás hiányában nem biztosított - az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon.

c) Az utcavonalon előírt kötelező építési vonal esetében az utcafrontra kerülő épületet utcafronti homlokzatának homlokvonalra vetített vetületi hosszának legalább 80 %-ban ténylegesen az utcavonalon kell állnia.

d)¹⁵ A zártsorúsítás érdekében, az építési vonaltól számított legalább 6 méter, de legfeljebb 12 méter mélységig épületet a zártsorú beépítési módra vonatkozó általános szabályok betartásával, kell helyezni, azaz tűzfalat csak ebben a sávban lehet építeni. Az e mögött lévő építési helyen belül, a Vt-1 jelű övezet kivételével, a tömbben kialakult hagyományos építési oldallal szemközti telekhatár mentén azonban 7,5 m homlokzatmagasságig 4,0 méter e fölött 6,0 méter szélességű területsávban épületet nem lehet elhelyezni.

e) Zártsorú beépítési mód estén az építési hely meghatározását tekintve, a beépítés előkert nélküli, az utca felőli kötelező építési vonalat a HÉSZ. 5. melléklete határozza meg. Az utcafronti épületrész fő tetőgerince az utcavonallal párhuzamos, a szomszédos telkeken elhelyezett épületeket a homlokzattal szervesen összeépített, legalább 3,0 m magas kapuépítménnyel, homlokzatszerű kerítéssel kell összekötni. A hátsó udvar megközelítését egy legalább 3,0 méter szélességű és űrszelvényű áthajtóval biztosítani kell.

f)¹⁶ A b), d), e) pont előírása nem vonatkoznak a hitéleti- közösségi rendeltetésű templom épületére, ha annak tűztávolsága az épület telken belüli elhelyezését és kialakítását figyelembe véve, biztosított.

g) Gksz-3 építési övezet épülete lakóépülethez zártsorúan nem csatlakoztatható, attól legalább 4 méter távolságot kell tartani.

(3)¹⁷ Valamennyi beépítési módra vonatkozó lehetőség: Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 18,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek egyik része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. Az egyik telekhatár felé az épület az utcavonalra is kiépülhet.

6. Az építési övezetekre vonatkozó általános előírások

6. § (1) Terepszint alatti építmény, illetve épületrész csak az építési hely határain belül létesíthető, kivéve az alagsori vagy pinceszint megközelítését szolgáló lépcső, vagy lejtő és annak támfala.

(2) Tűzrakó hely, filagória és kültéri medence esetében a telekhatártól legalább 3 méteres védőtávolságot kell tartani.

(3) Elő és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem helyezhetők el az Oték. 35. §. (6) bekezdés szerinti melléképítmények.

(4) A hátsókertben kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhetőek:

a) gáztároló tartály (a megfelelő biztonsági védőzónák betartásával),

b) megújuló energiaforrás 6 m-t meg nem haladó magasságú létesítményei az övezeti besorolásra előírt homlokzatmagasság, telepítési távolság illetve tűztávolság figyelembe vételével és biztosításával.

(5)¹⁸ Szabadlépcső csak legfeljebb 1,5 m szintkülönbségig alkalmazható, kivéve a meglévő szabadlépcsők felújítását, cseréjét. Ez alól kivételt képeznek a Kereskedelmi szolgáltató gazdasági, Ipari gazdasági, Mezőgazdasági üzemi építési övezetekben létesülő szabadlépcsők, melyek az OTÉK rendelkezései szerint létesíthetők.

(6)¹⁹ Az építési telek, amennyiben a mellette lévő közlekedési területtől vízgazdálkodási övezet választja el, a vízgazdálkodási területen átívelő hídon keresztül is megközelíthető.

7. § (1)²⁰

(2) Közterület fölött átívelő, a szemközti ingatlanokat, illetve épületeket összekötő híd épület építése, csak a szabványos közúti űrszelvény biztosítása mellett a szabályozási terven jelölt helyeken lehet.

(3) Közterület fölé csak nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető, eresz, stb.) nyúlhat, az Oték. vonatkozó előírásainak betartása mellett.

(4)²¹

a) A meglévő lapos tetős épületekre, a meglévő homlokzatmagasság növelése nélkül, abban az esetben is építhető magas tető, ha az épület meglévő magassága nagyobb, mint az övezetben megengedett érték.

b) Tetőtér beépítése esetén, a hasznosítás gazdaságosabbá tétele érdekében a meglévő homlokzatmagasság növelése is megengedett. Nyeregtető esetében legfeljebb 1,1 m, ha más műemléki, helyi értékvédelmi szabályozás nem tiltja, manzárd tető esetében legfeljebb 1,9 m homlokzatmagasság növelés a megengedett.

c) Meglévő, az építési övezeti előírásoknál nagyobb homlokzatmagasságú épületek esetében lift létesítésekor, a lift gépházat technológiai építménynek kell tekinteni, melynek magassága túllépheti az övezetben meghatározott legnagyobb értéket, ha azt más műemléki, helyi értékvédelmi szabályozás nem tiltja.

8. § (1) Állattartó épület elhelyezése

Az állattartó épületek elhelyezésének védőtávolságait a HÉSZ 6. számú mellélete tartalmazza.

(2) Saroktelkek megengedett legnagyobb beépítettségére vonatkozó külön előírás:

a) „Vt” övezetek esetében a telek területének maximális beépíthetősége saroktelek esetén + 30 % -al növelhető, de az Oték-ban meghatározott legnagyobb 80%-os mértéket nem haladhatja meg.

b) „Lk” övezetek esetében a telek területének maximális beépíthetősége, zártsorú beépítési módú saroktelek, valamint az övezetben előírt legkisebb telekterület kétszeresét meg nem haladó, oldalhatáron és szabadonálló beépítési módú saroktelek esetén, max. 60 % lehet.

(3) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához (az Oték. 42. §. (10) és (11) bekezdésben foglalt kivétellel a Hész. 9. mellékletében meghatározott számú személygépkocsi parkolót kell biztosítani.

(4) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

7. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek építési szabályozása, építési vonal

9. § (1)²² Előkertek

a) Az építési hely értelmezését és lehatárolását, továbbá az épületek utcavonalhoz viszonyított elhelyezkedését meghatározó kötelező építési vonal helyzetét a Hész. 5. melléklete határozza meg az utcában kialakult jellemző állapot, és a településképi elvárások figyelembevételével, az alábbi kategóriák szerint:

aa) előkert nélküli beépítés, utcavonalon meghatározott kötelező építési vonallal

ab) előkert nélküli beépítés, választható (utcavonalon vagy attól hátrébb, de legfeljebb 5 méterre meghatározott) elhelyezkedésű építési vonallal.

ac) előkertes beépítés, kicsi (1-3 méter közötti méretű előkerttel, mely egyben kötelező építési vonal is)

ad) előkertes beépítés, normálméretű (3-5 méteres előkerttel, , mely egyben kötelező építési vonal is)

ae)²³ előkertes beépítés, nagyméretű (10 méter - nincs meghatározott építési vonal)

af)²⁴ előkertes beépítés – egyedi/ kialakult „sakktáblaszerű” üdülőterületen.

b) Újosztású utcák esetében az előkert mérete 5 méter, ami egyben kötelező építési vonal is.

c)²⁵ Az a) pont szerint meghatározható építési helyen belül, de nem az ott meghatározott kötelező építési vonalon, hanem attól hátrébb elhelyezkedő meglévő épület elhelyezkedése is megfelelőnek számít, valamennyi építési övezetben megengedett építési tevékenység folytatható rajta, építési helyen belül bővíthető is. Ha a meglévő épület elé új épület/ épületrész épül, vagy a meglévő épület lebontásra kerül, az új épület elhelyezésekor már azt a kötelező építési vonalon kell elhelyezni.

(2) Oldalkertek

Az oldalkertek méretét a Hész részletes övezeti előírásai határozzák meg. Ennek hiányában az oldalkert a kialakult állapotnak megfelelő nagyságú. Kialakult állapot hiányában (új beépítésű terület esetében) az oldalkert

a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén legfeljebb 7,5m (övezeti előírás szerinti) homlokzat magasság alatt: 4 méter

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén 7,5m (övezeti előírás szerinti) homlokzat magasság felett: 6 méter

c) szabadonálló beépítési mód esetén az övezetben előírt legnagyobb homlokzatmagasság felének megfelelő érték, de legalább 3 m.

(3) Hátsókertek

a) A hátsókert nem lehet kevesebb az épület hátsókertre néző tényleges homlokzat magasságának mértékénél sem 6,0 m-nél, sem.

b) ²⁶ A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírásokat a Hész. 27. §. tartalmazza

c) A hátsókertben a Vt- jelű építési övezetek kivételével épület nem helyezhető el.

d) A Vt- jelű (településközponti) övezetekben, (a Vt-8, Vt-10, és Vt-11-jelű építési övezetek kivételével) az Oték-ban hátsó kertben elhelyezhetőnek szabályozott, építmények közül csak a kerti építmények helyezhetők el.

e) A Vt-8, Vt-10, és Vt-11-jelű építési övezetek esetében hátsókert nincs, az építési hely a hátsó telekhatárhoz illeszkedik. Ezen építési övezetekben építmények az alábbi szabályok szerint helyezhetők el:

aa) A telek hátsó határára kerülő épületet a csatlakozó szomszédos telek irányába tűzfalasan kell lezárni.

ab) Amennyiben az épület nem a hátsó telekhatárra épül, attól legalább 6 méter távolságra kell elhelyezni. Ez alól kivételt képeznek az Oték-ban hátsó kertben elhelyezhetőnek szabályozott építmények, melyek e 6 méteres területsávban is elhelyezhetőek.

ac) Amennyiben a telek hátsó határa a tömbben hagyományosan kialakult építési oldalhoz csatlakozik, (ahol nem tűzfalasan kialakított épület is található, vagy az építési szabályok által elhelyezhető lenne) a telek hátsó 6 méteres részén csak az ab) pont szerinti építmények helyezhetők csak el.

(4) ²⁷ Építési vonal

a) Az építési vonalat a Hész. részletes övezeti előírásai határozzák meg, mely alól eltérést a szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.

b) A kötelező építési vonal használatának értelmezése:

ba) Az utcavonalon meghatározott építési vonalon létesíteni kívánt épület átlagos szélességének legalább 80%-ban ténylegesen a kötelező építési vonalra kell illeszkednie. Ez alól kivételt képez a hitéleti- közösségi rendeltetésű templom épülete, melyre a kötelező utcavonalra történő kiépítés kötelezettsége nem vonatkozik, mely építési helyen belül, az utcavonaltól tetszőleges távolságra elhelyezhető.

bb) Kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javítandó kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli, építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését.

III. Fejezet

KÖZTERÜLET- ÉS TELEK ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

8. Telekalakítás általános előírásai

10. § (1) Új építési telek kialakítása vagy telekmegosztás esetén az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterületeknél kisebb telket nem lehet kialakítani, kivéve ha:

a) a telekalakítás a kötelező szabályozás érdekében történik (pl.: közterület, vagy közút céljára történő lejegyzés)

b) telekegyesítés történik, de az egyesített telek sem éri el a kialakítható legkisebb telekterület értékét, de a szabályozott állapot elérésének irányába hat.

(2) Nyúlványos telek csak abban az esetben alakítható ki, ha a meglévő beépített telek nem

rendelkezik közterületi kapcsolattal és megközelítése csak szolgalmi joggal biztosított.

(3)²⁸ Az új magánutak létesítésének szabályai:

a) A beépítésre szánt telektömbök belsejének feltárására a szabályozási tervben szereplő utakon kívül közforgalom elől el nem zárt magánutak is létesíthetők. Ezen esetekben az útterület-szélességet az adott út révén megközelítendő építési telkek beépíthetőségéhez szükséges út és közműigények egységes figyelembe vételével kell meghatározni.

b) Az új magánutak (szabályozási) szélessége 80 m hosszúságig legalább 8,0 m, 150 m hosszúságig legalább 10,0 m, 150 m hosszúság felett legalább 12,0 m lehet. A 100 m hosszúságot meghaladó zsákutca csak méretezett, a közforgalmú városüzemeltetést és a katasztrófavédelmet is kiszolgáló fordulási sugarat biztosító végfordulóval alakítható ki.

c) Az ingatlan-nyilvántartásban magánútként bejegyzett telek használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha csak olyan tel(k)ek megközelítését szolgálja, amely(ek)nek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad. Ezen magánutak megszüntetése esetén a tulajdonosnak a meglévő közműveket szükség esetén át kell helyezni, a felszíni csapadékvíz-elevezető árkot ki kell váltani, vagy a part élétől számított 3,0 m-es karbantartási sávval együtt önálló telekként kell megtartani.

11. § (1) Telekalakítás során az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség - utcai homlokvonal - mérete 15 %-kal csökkenthető.

(2) Kertvárosias lakóövezetben lévő sarok vagy átmenő telek akkor is megosztható, ha az építési övezeti szabályozásban meghatározott legkisebb telekterület méret értéke nem biztosítható, de a kialakuló és megmaradó telek legalább 350 m2 területű.

(3)²⁹ Meglévő telek esetén, a szabályozási terven feltüntetett, utcanyitást, utcaszélesítést jelentő telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha a meglévő telek területe ezzel a telekalakítással (vagy már a tervezett telekalakítás előtt is) kisebb lesz, az előírt legkisebb alakítható telekterületnél, de továbbra is beépíthető marad.

(4)³⁰ Azon ingatlanok esetében, ahol a szabályozási terv a telek végének leválasztásával új telekalakítási lehetőséget jelöl, (pl. tömbbelső feltárások, hosszú telkek új utcanyitással történő hasznosítása.) a telek beépítésekor a következő szabályokat is be kell tartani:

a) A meglévő telken a beépítés mélységét a távlatban kialakítható új telek megóvása érdekében, az új alakítható telek övezetben előírt minimális mélységét és a kötelezően megtartandó 6 méteres hátsókertet figyelembe véve kell meghatározni.

b) A telek beépítettségét, az övezeti előírások szerint kialakítható legkisebb, leválasztható új telek területének figyelembe vétele nélkül kell kiszámítani.

IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP

ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. Építészeti értékvédelem

12. § (1) A szabályozási terv helyi védelemre vonatkozó szabályozási elemei tájékoztató jellegűek az épített környezet helyi védelmét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(2)³¹

10. Régészeti területek

13. § A településen található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatásának felhasználásával a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

11. Kiegészítő településképi övezeti szabály

14. § (1) A szabályozási terv a Mátyás Király sétány mentén elhelyezkedő ingatlanok sétány felőli, (üdülőépületek és utcai kerítések közötti) területre, településképi indokkal kiegészítő szabályokat határoz meg.

(2) Az üdülőépületek és utcai kerítés közötti terület is építési helynek számít, de a területsáv a sétányhoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenységek parkosított környezetben történő elhelyezésére szolgál.

(3)³² Az építési helyen belül a teljes utcafronti telekszakaszok 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a terület beépíthető szabadonálló módon, főépülettel egybeépítve vagy attól függetlenül. Faház vagy faház jellegű építmény nem létesíthető.

(4) Mind magastető, mind lapos tető létesíthető.

V. Fejezet

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET

ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

12. Természet- és tájképvédelem

15. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(3) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.

(4)³³

(5)³⁴

(6) Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ökoturisztikai illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági célból) lehet.

13. A Hortobágy Nemzeti Park – A Puszta Világörökségi Helyszínére vonatkozó külön előírások:

16. § (1) Műemléki értékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme:

a) A Világörökségi Helyszínen (a következőkben VH-n) lakóépület csak beépítésre szánt területen, meglévő lakóövezetben építhető, ahol ezt más előírások egyébként nem zárják ki (kivett szérűskert, gazdasági udvar stb.). A korlátozás nem vonatkozik pásztorszállásokra, mezőgazdasági telepeknél az őrző személyzet szállására, meglévő tanyákon a tulajdonos vagy személyzet számára szolgáló legfeljebb egy db lakás/ lakóépület építésére.

b) A VH területén a beépítésre szánt területeken (lakóövezetek, mezőgazdasági központok, mezőgazdasági üzemi területek) kívül, bárminemű, építmény csak természetvédelmi vagy legeltetéses állattartási célból (állattartás építményei és állattartáshoz kapcsolódó egyéb építmények) építhető.

(2) Hagyományos pásztorépítmények megőrzése - új építmények hagyományőrző kialakítása:

a) A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó külön előírások:

aa) Legeltetéses állattartás céljára új építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha az érintett területen nincs a szükséges rendeltetés céljára megfelelő, vagy alkalmassá tehető meglévő hagyományos pásztorépítmény.

ab)³⁵

ac)³⁶

ad) Állattartó telepek nem használhatók állattartáson és az ahhoz kapcsolódó, illetve azt kiegészítő rendeltetéseken kívül más tevékenységre (tároló, gépállomás, gépszín stb.)

ae) Az állattartó telepen keletkezett szemetet elkülönítve kell tárolni. Az állattartó telepekről a hulladékot rendszeresen, de legkésőbb a behajtás után egy héttel el kell szállítani. Az összes keletkezett hulladék elszállításáról a használó köteles gondoskodni.

af) Szilárd alapzatú épület körüli járdát kivéve gyalogutak kialakítására csak téglaburkolat alkalmazható.

ag)³⁷

b)³⁸

ba)³⁹

bb)⁴⁰

bc)⁴¹

bd)⁴²

be)⁴³

bg)⁴⁴

14. A Tájképi illeszkedésre vonatkozó külön szabályok:

17. §⁴⁵

VI. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

15. Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások

18. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket

(környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(3) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(4) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.

(5) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

16. A fényszennyezés elkerülését szolgáló külön előírások

19. § (1) A HNP Világörökségi Helyszín területén és annak tervezett védőövezetében (Mkor-VH és Mkor-V mezőgazdasági övezetek), a fényszennyezés elkerülése érdekében az alábbi előírások, világítási szabályok betartása szükséges.

a) Általános előírás, hogy a VH-t övező területeken létesített tartós használatú mesterséges világítótestek ne rontsák észrevehető mértékben a fényforrás 500 méteres sugarán kívül az éjszakai égbolt és az éjszakai táj képét. Ezen szabályozás tekintetében az észrevehető mérték a fényforrás közvetlen látványát, és/vagy az égbolt mért fénysűrűségének 1%-os növekedését jelenti.)

b) A VH-t övező területeken állandó kültéri világítást csak a közlekedés biztonsága érdekében, valamint járdák és parkolók esetében lehet használni. Szükség esetén építkezések munkálatainál ideiglenesen alkalmazható kültéri megvilágítás.

c) Indokolt, tartós kültéri megvilágításhoz (ha az nem eleve oldalirányú megvilágítás) csak teljesen ernyőzött, síkbúrás világítóeszközöket lehet használni, amelyeket olyan módon kell kialakítani és karbantartani, hogy fényük a vízszintes sík fölé közvetlenül ne vetülhessen. A világító szerelvényenkénti legnagyobb megengedett fényáram 1600 lumen. Előírás, hogy meleg fényű LED-ek vagy lámpák kerüljenek alkalmazásra. A lámpatestekben alkalmazott fényforrás sárgás fényű, meleg színhőmérsékletű (legfeljebb 3.300 Ko) legyen.

d) A külterületi telephelyeken folyamatosan működő kültéri világítást nem szabad használni.

(2) Új világítás tervezésénél betartandóak a 211/2012. Korm. sz. rendelet 4. § (2) d) előírásai.

VII. Fejezet

AZ EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS

ELŐÍRÁSOK

17. Építési tilalmak

20. § (1) A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre meghatározott időre, a terv jóváhagyásától számított 7 évre, de legfeljebb a rendezési terv által meghatározott célú felhasználásig, építési tilalom rendelendő el.

(2) Építési tilalom kerül bejegyzésre: A HÉSZ. 8. mellékletében felsorolt ingatlanokra.

18. Elővásárlási jog

21. § (1) A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, városi jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében Hajdúszoboszló Város Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:

(2) Elővásárlási jog: A HÉSZ. 7. mellékletében felsorolt ingatlanokra.

19. Beültetési kötelezettség

22. § (1) A beültetési kötelezettség jogintézményét kell alkalmazni, a csatlakozó településkép javítása érdekében. Ennek értelmében kötelező a fásítás, parkosítás.

(2) Beültetési kötelezettség érinti a szabályozási terven megjelölt ingatlanokat, illetve a : A HÉSZ. 8. mellékletében felsorolt ingatlanokat.

20. Útépítési és közművesítési hozzájárulás

23. § Amennyiben a beépítésre szánt területekre kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak létesítési költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

VIII. Fejezet

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

21. A közművesítés területei és létesítményei

24. § (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke:

a) Kisvárosias és kertvárosias lakóterület és üdülőterület: teljes közművesítés,

b) Településközponti vegyes és központi vegyes terület: teljes közművesítés,

c) Gazdasági területek: részleges közművesítés,

d) Különleges területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítés.

(2) Általános előírások

a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, Új nyomvonal létesítésénél a gazdaságos terület-felhasználást, a közművek elrendezésénél figyelembe kell venni, Úgy hogy a közterületek fásíthatóak legyenek. A közművek elrendezésénél a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.

b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.

c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közmű és biztonsági övezete helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára Új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(3) Ivóvízellátás

a) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(4) Szennyvízelvezetés és - tisztítás

a) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(5) Felszíni vízelvezetés

a) A csapadékvíz-elvezetést a településközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával kell megoldani.

(6) Villamosenergia-ellátás

a)⁴⁶

b)⁴⁷

c)⁴⁸

d) A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával végezhető.

e)⁴⁹

f) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni.

g)⁵⁰

(7) Földgázellátás

a)⁵¹

b) A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 m, az átadó szerelvényeitől 26 m az építési tilalmi sáv.

c) A nagynyomású földgázvezeték biztonsági övezete a vezeték szélétől mérve 23-23 m.

d) A nagy-középnyomású vezeték biztonsági övezete 5-5 m, a középnyomású vezetéké 4-4 m és a kisnyomású vezetéké 2-2 m. A kisnyomású gázvezeték védőtávolsága védelemmel építve 1-1 m-re csökkenthető.

e) A közigazgatási területen áthaladó nagy-középnyomású vezetékek biztonsági övezete 9,0-9,0 m. A védősávon belül épület nem helyezhető el.

(8)⁵²

IX. Fejezet

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

22. Az építési telkek beépítésének általános előírásai

25. § (1) Építési telken melléképület önállóan, főépület létesítése előtt csak úgy és abban az esetben építhető, ha építése, elhelyezése a lakó, vagy az övezetben egyébként létesíthető egyéb rendeltetési egységet tartalmazó épület övezeti előírás szerinti elhelyezését nem akadályozza.

(2)⁵³ Gépjárművek elhelyezésére vonatkozó helyi rendelkezések:

a) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az építési övezetek előírásai szerinti módon, a hatályos jogszabályokban meghatározott mennyiségben, telken belül kell biztosítani, a gépjármű-várakozóhelyek kialakításának rendjéről szóló 17/2005. (VII. 07.) önkormányzati rendelet figyelembe vételével, azzal a kiegészítéssel, hogy minden lakás és üdülőegység önálló rendeltetési egysége után, telken belül, legalább egy személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.

b) Kettőnél több lakásos lakóépület esetében, legalább a lakások száma felének megfelelő gépkocsi elhelyezését épületen belül – garázsban, teremgarázsban, fedett gépkocsi beállóban- kell biztosítani.

c) Új építésű üdülőépületek, kereskedelmi szállásépületek esetében, a telken belül elhelyezendő gépjármű parkoló legalább 25%-át épületen belül – garázsban, teremgarázsban, fedett gépkocsi beállóban- kell biztosítani.

d) Az egymással szomszédos sport, strand, kulturális és közösségi szórakoztató, jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű személygépkocsi elhelyezési kötelezettségének biztosításához meglévő létesítmény személygépkocsi várakozóhely kapacitásának és meglévő szomszédos P+R parkoló kapacitásának 50%-a beszámítható.

(3) Az utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületnél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, azok padlóvonala az utca járdaszintje fölött 0,45- 0,9 m közötti magasságban helyezhető el.

(4) Az előkert méretét a HÉSZ. 9. §-a szerint kell megállapítani

(5) Ahol a szennyvízcsatorna kiépült, kötelezően rá kell kötni.

26. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadonálló épület elhelyezést is lehetővé teszik, (18 m-nél szélesebb, vagy saroktelkek esetében) akkor a rendeltetési egységhez tartozó melléképületek a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadonállóan) is elhelyezhetők.

(2) Amennyiben az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felőli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0m) szélességű épület megépíthető.

(3)⁵⁴ Építési oldal meghatározása: Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési oldalt a területen kialakult építési rendnek megfelelően kell figyelembe venni. Azokban az esetekben, amikor a két szomszédos ingatlan valamelyikén a kialakult rendtől eltérő építési oldal alakult ki, úgy kell az építési oldalt egyedileg meghatározni, hogy a lakóhelyiségek tájolása sorrendben déli, keleti, esetleg nyugati (vagy ezek átmenete) legyen, a szomszédos épületektől az előírt homlokzatok közötti távolság biztosított legyen, és a telek beépítése ne akadályozza meg a szomszéd telkek azonos beépítési lehetőségét.

23. Az építési telek hátsó határának sajátos szabályai.

27. § (1) Az építési telek kismélységű telek, ha építési oldalon mért mélysége - feltéve, hogy az építési oldallal szemközti telekhatártól max. 5m-el rövidebb - a 30,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5m-nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni.

(2) A „kismélységű” telkekre vonatkozó sajátos előírásokat lehet a fenti értéknél legfeljebb 5 %-al nagyobb mélységű telkekre is alkalmazni.

(3) A „kismélységű” telek beépítése esetén, ha a 30,0 m mélységet nem éri el, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.

(4)⁵⁵ Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Ha a telekvéghez csatlakozó szomszédos ingatlan telekvégén, vagy egy méteren belül meglévő épület található, akkor a telekhatárhoz tűzfallal kell csatlakozni, vagy a hátsó telekhatártól 3 méter távolságot kell tartani.

(5) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt legnagyobb homlokzatmagasság értéke (mely egyben tűztávolság is) jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

(6)⁵⁶ Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni. Amennyiben a szomszédos ingatlan hátsó telekhatárán, vagy 1 m-en belül meglévő épület található és a tűzfalas csatlakozás nem biztosítható, úgy abban az esetben 3 m tartandó.

24. Épületelhelyezés és kialakítás különös szabályai

28. § (1) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(2) Nem önellátást szolgáló energiatermelési célú szélerőmű, szélturbina csak külterületen, ezen belül (a Mák/VH, Mák/V1 és Mák/V2 övezetek kivételével) csak mezőgazdasági területen vagy birtokközpontokon illetve ipari rendeltetési zónában helyezhető el, az alábbi feltételekkel:

a) a belterülettől és az országos természeti védettségű területektől legalább 800 méter,

b) beépítésre szánt területtől, lakóépülettől és a közigazgatási határtól legalább 800 méter,

c) országos út telekhatárától és közforgalmú vasút szélső vágányától legalább 150 m távolságra.

B) RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

X. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

25. A LAKÓTERÜLETEK TAGOZÓDÁSA

29. § A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódnak:

a) Ln Nagyvárosias

b) Lk Kisvárosias

c) Lke Kertvárosias

26. Nagyvárosias lakóterületek

30. § (1) A szabályozási terven Ln jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint nagyvárosias lakóterületek. A tömbtelken belüli eltérő használatú felületekre építési övezeten belül sajátos szabályozás érvényesül, mely ennek megfelelően kijelöli a tömbtelken belüli funkcionális zónákat (lakó, közlekedési, zöldterületi).

(2) a) A nagyvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül, az Oték 11. §. (2) bekezdése szerint.

aa) kereskedelmi, szolgáltató,

ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, ac) kulturális, közösségi szórakoztató,

ad) szállás jellegű,

ae) igazgatási, iroda és

af) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) A megengedett legnagyobb beépítettség mértékét a meglévő állapotok szerint kell figyelembe venni az alábbi eltérésekkel:

a) A lakóövezeten az építési határvonallal jelölt építési helyen belül a szekciók alapterülete maximum 10%-kal növelhető egységes épület felújítás esetében, melynek célja a homlokzat rekonstrukció, a liftelhelyezés, bejárati előterek és hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók elhelyezésének elősegítése, illetve loggiák, erkélyek egységes beépítése.

b) Spontán, egyedi esetekben bővítés nem engedélyezhető, csak legalább egy szekcióra vonatkozóan.

c) Épület utólagos hőszigetelése csak teljes épületre egységesen és egyidejűleg készülhet.

(4) Az épületek meglévő homlokzatmagassága csak a tetőtér beépítésnél megengedett mértékben, maximum 1,2 méter magasságú parapetfallal növelhető. Emeletráépítés nem engedélyezhető.

(5)⁵⁷

(6) Magastető ráépítés esetén a tetőtereket az alattuk lévő szintekkel egybe lehet kapcsolni.

(7) A lakóterületen belüli közlekedési és zöldterületeket a közhasználat elől tartósan elzárni nem lehet. Az ideiglenes elzárás csak épületek felújítása, közmű illetve utak felújítása céljából lehetséges külön engedély alapján.

(8) A nagyvárosias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozását a HÉSZ 3. mellékletének 1. táblázata

31. §⁵⁸ (1) A nagyvárosias lakóterületen belül kijelölt sajátos használatú területek és külön előírásai:

(2) Ln/K1 Lakóterületen belüli közlekedési felület, mely a lakótelepet kiszolgáló gépkocsiforgalom, parkolás és garázsterületek számára szolgál.

(3) Ln/K2 Lakóterületen belüli közlekedési felület, mely a lakótelepi gyalogos és gépkocsi forgalom, valamint parkolás számára szolgál.

(4) Ln/G Lakóterületen belüli garázsterület helye, mely meglévő és tervezett garázsépületek elhelyezésére szolgál.

a)⁵⁹ A garázsépületeket egyszerre megépítve lehet megvalósítani.

b) Garázs épületen belül más önálló rendeltetésű egység (pl.: kereskedelem, szolgáltatás stb.) nem létesíthető.

(5) Ln/Kk Lakóterületen belüli közösségi kert felülete

a) A úszótelkes beépítéssel megvalósult lakóterületek részére fönntartott meglévő közkertek.

b) A közkertek legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, kivéve a sportpálya és játszótér területét.

c) A közkerteken belül épület nem létesíthető.

d) A meglévő zöldterületek felújítását a meglévő növényállomány részletes vizsgálata után kertészeti kiviteli tervek alapján kell megvalósítani.

(6) Ln-P Lakóterületen belüli parkolók területe: csak parkolóhelyek, illetve azok megközelítésére szolgáló közlekedőfelület alakítható ki

27. Kisvárosias lakóterületek

32. § (1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kisvárosias lakóterületek. Az övezeten belül csak egyedi telkes lakóterületek alakíthatóak ki, a lakóterületen legfeljebb hatlakásos lakóépület építhető. Egy telken legfeljebb két lakóépület építhető.

a) Lk-1 (szabadon álló, legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasság)

b) Lk-2 (zártsorú, legfeljebb 7,0 m homlokzatmagasság)

c) Lk-3 (oldalhatáron álló, legfeljebb 6,5 m homlokzatmagasság)

d) Lk-4 (zártsorú, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagasság)

e) Lk-5 (oldalhatáron álló, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagasság)

(2)

a) A területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) kereskedelmi, szolgáltató,

ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

ac) kulturális, közösségi szórakoztató,

ad)⁶⁰ szállás jellegű, legfeljebb 12 szobaegységgel,

ae) igazgatási, iroda és

af) sport

b) Elhelyezhető továbbá: A övezet sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

(3) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket a HÉSZ 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.

(5)⁶¹ Az építési övezetbe tartozó telkeken lakásonként, valamint egyéb rendeltetések esetén minden megkezdett 50 m² nettó szintterületre jutóan a telekhányad nem lehet kisebb 120 m²-nél, sarok- és átmenő telek esetén 100 m2-nél.

(6)⁶² Az építési övezetekben elhelyezhető szállás jellegű, és szálláshely szolgáltató rendeltetések esetében egy vendégszobára jutó telekhányad nem lehet kisebb, 40 m2-nél.

28. Kertvárosias lakóterületek

33. § (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.

a) Lke-1 (szabadon álló, legfeljebb 7,0 m homlokzatmagasság)

b) Lke-2 (oldalhatáron álló, legfeljebb 6,0 m homlokzatmagasság)

c) Lke-3 (oldalhatáron álló, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagasság)

(2)

a) A településközpont területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, ab) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

ac) kulturális,

ad) szállás jellegű,

ae) sport

rendeltetést is tartalmazhat

b) Elhelyezhető továbbá: A övezet sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

(3)⁶³ Egy telken legfeljebb 4 db lakás helyezhető el, de az egy lakásra jutó telekterület nem lehet kisebb, mint 250 m2.

34. §⁶⁴ A kisvárosi és kertvárosias lakóövezetek lakózónájára vonatkozó előírás: Lk, Lke, lakóövezetekben állattartó épület csak az építési telek utcavonaltól mért 25 méter távolságon túl helyezhető el.

29. Településközpont vegyes területek

35. § (1)⁶⁵ A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek.

a) Vt-1 (zártsorú, legfeljebb 15,0 m homlokzatmagasság)

b) Vt-2 (zártsorú, legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasság)

c) Vt-2x (zártsorú, legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasságú, intenzív beépítésű)

d) Vt-2xx (zártsorú legfeljebb 9,5 m homlokzatmagasságú)

e) Vt-3 (szabadon álló, legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasságú, intenzív beépítésű)

f) Vt-3x (szabadon álló, legfeljebb 15 m homlokzatmagasságú, intenzív beépítésű)

g) Vt-4 (szabadon álló, legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasság)

h) Vt-5 (zártsorú, legfeljebb 10,5 m homlokzatmagasság)

i) Vt-6 (szabadon álló, legfeljebb 10,0 m homlokzatmagasság)

j) Vt-7 (zártsorú, legfeljebb 9,0 m homlokzatmagasságú, Intenzív beépítésű)

k) Vt-8 (zártsorú, legfeljebb 7,5 m homlokzatmagasság)

l) Vt-9 (oldalhatáron álló, legfeljebb 7,5 m homlokzatmagasság)

m) Vt-10 (szabadon álló, legfeljebb 6,5 m homlokzatmagasságú, Intenzív beépítésű)

n) Vt-11 (zártsorú, legfeljebb 5,5 m homlokzatmagasság)

(2)

a)⁶⁶ A településközpont területen elhelyezhető épület a „Vt-2xx” és„Vt-3x”- jelű övezet kivételével, ahol új lakó rendeltetés nem helyezhető el, a - a lakó rendeltetésen kívül-:

aa) igazgatási, iroda

ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás

ac) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

ad) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

ae) kulturális, közösségi szórakoztató,

af) sport

rendeltetést is tartalmazhat

b)⁶⁷ Elhelyezhető továbbá a „Vt-3x” - jelű övezet kivételével: Az övezet sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

c)⁶⁸ A „Vt-2xx” és „Vt-3x” –jelű építési övezetben elhelyezhető Idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató és gyógyászati idegenforgalmi, gyógyászati rendeltetési egységek és azok kiszolgáló építményei.

(3) A szükséges gépjárművek elhelyezését az Oték. 42. §. előírásai és a Hész. 9. sz. mellékletének figyelembe vételével kell biztosítani

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.

(5)⁶⁹ Az építési övezetbe tartozó telkeken lakásonként, valamint egyéb rendeltetések esetén minden megkezdett 50 m² nettó szintterületre jutóan a telekhányad nem lehet kisebb 100 m²-nél, sarok- és átmenő telek esetén 80 m2-nél.

(6)⁷⁰ Az építési övezetekben elhelyezhető szállás jellegű, és szálláshely szolgáltató rendeltetések esetében egy vendégszobára jutó telekhányad nem lehet kisebb, 20 m2-nél.

30. Intézményi (vegyes) területek

36. § (1) A szabályozási terven Vi jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint központi vegyes területek, melyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak.

a) Vi-1 (szabadonálló, legfeljebb 9,5 m homlokzatmagasság)

b) Vi-2 (szabadonálló, legfeljebb 12,5 m homlokzatmagasság)

(2)

a) Az intézmény területen elhelyezhető épület az- igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális- rendeltetésen kívül-:

aa) iroda

ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás

ac) kulturális, közösségi szórakoztató,

ad) hitéleti és

ae) sport

rendeltetést is tartalmazhat

b) Elhelyezhető továbbá: a (2) bekezdésben felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3)⁷¹

(4) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.

31. Kereskedelmi, szolgáltató (Gazdasági) területek

37. § (1)⁷² A város területén elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére kijelölt gazdasági területek (Gksz).

a) Gksz-1(Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános)

b) Gksz-2 (Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános)

c) Gksz-2x (Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (intenzív)

d) Gksz-3(Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (frekventált helyen)

e) Gksz-4 (Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület üdülő területen)

37/A. § (2) Az övezetben elhelyezhető:

a) nem jelentősen zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

c) igazgatási, szociális és iroda épület

d) parkolóház, üzemanyagtöltő, szerviz

e) sportépítmény

f)⁷³ Gksz-1 és Gksz-2 építési övezetekben, az ott folytatott gazdasági tevékenységhez és gazdasági területhez kapcsolódó, a terület sajátos használatát nem korlátozó, legfeljebb 40 férőhellyel munkásszállás.

(3) A „Gksz-3 ” –jelű övezetben a környezeti adottságok miatt csak kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyéb közösségi és ellátó, illetve a közeli lakóterületek használatát nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló épületek helyezhetők el.

(4)⁷⁴ A technológiai építményeket a Gksz-1 övezetbe tartozó ingatlanok esetében, az homlokzatmagasság számításánál nem kell figyelembe venni. A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírások, a településképi okok egyébként azt nem korlátozzák, nem esik övezeti korlátozás alá.

(5) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(6)⁷⁵ A „Gksz-4”- jelű, idegenforgalmi szempontból kiemelt fontosságú, üdülőterületek közelében elhelyezkedő építési övezetben, a környezeti elvárások miatt, kiegészítő rendelkezéseket vonatkoznak:

a) semmilyen termelő üzemi tevékenység nem folytatható, így azok számára építmény nem helyezhető el.

b) Az övezetbe tartozó ingatlant, állandó anyagtárolásra használni nem megengedett.

32. Ipari (Gazdasági) területek

38. § (1) A város területén olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére kijelölt gazdasági területek (Gip), amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

a) Gip-1 (Ipari gazdasági terület általános)

b) Gip-2 (Ipari gazdasági terület lakókörnyezeti / településképi illeszkedéssel)

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a) A környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, az energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei, illetve ha

b) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakások

(3) A technológiai építményeket a „Gip-1” övezetbe tartozó ingatlanok esetében, az homlokzatmagasság számításánál nem kell figyelembe venni. A technológiai építmények magassága, ha egyéb előírások, a településképi okok egyébként azt nem korlátozzák, nem esik övezeti korlátozás alá. A megengedett homlokzatmagasságot meghaladó technológiai építményeket a környezetbe illeszkedő módon kell kialakítani. (A környezettől elütő, élénk szín vagy mintázat nem alkalmazható.)

(4)⁷⁶ A „Gip-2” övezetbe tartozó ingatlanok esetében, amennyiben a határoló utca másik oldalán lakóövezet található, vagy a szabályozási terv „Fásított terület- beépítésre szánt területen belül” felületi jelölést és „Ft” (Fásított terület) feliratot együttesen tartalmaz, akkor az utca felöli telekrészen 10 méter, illetve a

szabályozási terven feltüntetett szélességű fásított területet kell kialakítani. E területet legalább 50%-ban fásítottan kell kialakítani, de a területsávban (az építési helyen belül) adminisztrációs, szociális, vagy tároló épület, út, parkolóterület elhelyezhető.)

(5) A szabályozási terven jelölt védőfásítás területén háromszintű gyep+ 40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet kell telepíteni.

(6) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

32/A.⁷⁷ Általános (Gazdasági) területek

38/A. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál. Gá-1(Általános gazdasági terület)

(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) A „Gá-1”-jelű (általános gazdasági) övezeten belül, szabályozási terven kijelölt, szomszédos terület védelmét szolgáló, gazdasági építési övezeten belüli védőzóna területére vonatkozó előírások:

a) az egyébként elhelyezhető építmények közül, irodai- adminisztrációs, szociális, vagy raktározási- tárolási célú épületek, parkolóhelyek, gépjárműtároló, továbbá a szomszédos lakóterületet nem zavaró hatású a szomszédos „Gksz-2” építési övezetben is megengedett, gazdasági tevékenységet szolgáló építmények helyezhető el.

b) A védelmi cél miatti korlátozott használatú területrész legalább 50%-át zöldterületként kell kialakítani, ami a telek előírt zöldfelület arányába is beszámítható.

(5) Az előkert mérete 10 méter, ami csak az építési hely utca felöli méretét (előkertet) jelöli ki, de ez kötelező építési vonalat nem jelent, mert az épületet e vonal mögött, az utcavonaltól számítva, tetszőleges távolságra el lehet helyezni.

33. Üdülőházas (Üdülő) területek

39. § (1) Sajátos használatuk szerint üdülőházas üdülőterületek (Üü):

a) Üü-1 (Szabadon álló, 6,0m –től 9,5 m-ig terjedő homlokzatmagassággal)

b) Üü-2 (Szabadon álló, 6,0m –től 7,5 m-ig terjedő homlokzatmagassággal)

c) Üü-3 (Szabadon álló, 4,5m –től 7,5 m-ig terjedő homlokzatmagassággal)

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a) Az üdülőházas területen olyan általában kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(3) Az övezetben nem helyezhető el:

a) Az üdülőházas területen állattartó épület a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztett anyag, folyadék és gáztároló melléképítmény a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével nem helyezhető el.

(4) Építési telken 1500 m2 teleknagyságig legfeljebb 1 főépület építhető. Minden megkezdett további 1000 m2 teleknagyság fölött legfeljebb 1 újabb főépület építhető.

Az üdülőházas üdülőterületek övezeteiben melléképület főépülethez csatlakozóan, illetve önállóan is megépíthető gépkocsi tároló, illetve kiszolgáló funkcióval.

(5) ⁷⁸

(6) Az utcai homlokzatmagasság értékének számításánál az oromfal 3,0 métert meghaladó részét is figyelembe kell venni. A homlokzati síktól legalább 3,0 m-re álló, és 3,0 m-től nem magasabb homlokzati felület figyelmen kívül hagyható.

(7) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető homlokzatmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

34. Hétvégi házas üdülőterületek

40. § (1) Sajátos használatuk szerint hétvégiházas üdülőterületek (Üh):

a) Üh-1 (Oldalhatáron álló, legfeljebb 6,0 m-es homlokzatmagassággal)

b) Üh-2 (Oldalhatáron álló, legfeljebb 4,5 m-es homlokzatmagassággal)

c) Üh-3 (Szabadon álló, legfeljebb 4,5 m-es homlokzatmagassággal)

(2) Az övezetben elhelyezhető:

a) Az üdülőházas területen legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.

(3) Az övezetben nem helyezhető el:

a) közösségi szórakoztató épület,

b) állattartó épület,

(4) Az utcai homlokzatmagasság értékének számításánál legfeljebb 2 db 3 méter alatti oromfal hagyható figyelmen kívül.

(5) Az „Üh-1” övezetben elhelyezkedő ingatlanok beépítésére vonatkozó, sajátos övezeti szabályok:

a) A kialakult meglévő hétvégi házas üdülőterületen belül amennyiben telekösszevonás nem történik, az épületek építési helyen történő elhelyezése során, a kialakult „sakktáblaszerű” épület elhelyezés alkalmazásával.

b) Amennyiben telekösszevonás történik, és a telekszélesség megnövekszik legalább 15 méter szélességre, szabadonálló beépítést kell alkalmazni

c) Az oldalkertek legkisebb mérete 3 méter.

d) Hátsókertek mérete a telepítési távolság fele, de legalább 3 méter.

e) Az előkert mérete kialakult, illetve az azokhoz illeszkedő

(6) Az „Üh-2” övezetben elhelyezkedő ingatlanok beépítésére vonatkozó, sajátos övezeti szabályok:

a) Az oldalkertek legkisebb mérete 3 méter.

b) 18 m telekszélesség alatt az épületet a telek építési oldalhatárán kell elhelyeznic) 18 m telekszélesség fölött az épületet az építési helyen belül szabadon állóan is el lehet helyeznid) A hátsókert mérete nem lehet kevesebb a telepítési távolság felénél, illetve 3 méternél.

35. (BEÉPÍTÉSRE SZÁNT) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

41. § Azokban az esetekben, amikor az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek, különleges területek kerültek kijelölésre.

a) K-id Idegenforgalmi célú területek

b) K-St strand és gyógyfürdő terület

c) K-Sp sport és szabadidő területek

d) K-közl közlekedési üzemi terület

e) K-Rept sportrepülőtér terület

f) K-Tem temető terület

g) K-bpu busz pályaudvar terület

h) K-Vkt vasútterület kiszolgáló terület

i) K-log településüzemeltetési, - igazgatási és logisztikai terület

j) K-Sz szennyvíztisztító telep terület

k) K-Közm közmű terület

l) K-Mü mezőgazdasági üzemi terület

m) K-Mü/VH mezőgazdasági üzemi terület (Világörökségi Helyszínen)

n)⁷⁹ K-En megújuló energia hasznosítását szolgáló különleges terület

o)⁸⁰ K-Rek rekreációs- és rendezvény célú terület

36. Idegenforgalmi célú terület különleges építési övezete (K-id)

42. § (1) Az építési övezet idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató turisztikai létesítmények és üdülőházak elhelyezésére szolgál. Kereskedelmi szolgáltató funkció az idegenforgalmi funkció kiegészítéseként helyezhető el.

a) K-id/1 (turisztikai, szálláshely szolgáltató, üdülőházas)

b) K-id/1x (ökoturisztikai, szálláshely szolgáltató és üdülőházas)

c) K-id/2 (idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató és gyógyászati célú –

legfeljebb 9,5 m homlokzat magassággal)

d)⁸¹ K-id/3x (idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató, üdülőházak, és gyúgyászati célú - legfeljebb 9,5 m homlokzat magassággal)

e) K-id/4 (idegenforgalmi, lovas turisztikai célú)

f) K-id/L (idegenforgalmi, rekreációs és lakó funkciókkal)

(2) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.

(3) K-id/1 jelű építési övezet sajátos előírásai:

a) Idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató turisztikai létesítmények és üdülőházak elhelyezésére szolgáló övezet, ahol a kereskedelmi szolgáltató funkció az idegenforgalmi funkció kiegészítéseként jelenhet meg.

b) A zöldterületi fedettség mértéke legalább 70%.

c) A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 8 parkoló-állásonként fásítottan kell megvalósítani.

(4) K-id/1x építési övezet sajátos előírásai:

a) Ökoturisztikai célú szálláshely szolgáltató turisztikai létesítmények és üdülőházak elhelyezésére szolgáló övezet, ahol a kereskedelmi szolgáltató funkció az idegenforgalmi funkció kiegészítéseként jelenhet meg.

b) A fásított terület nagysága legalább a telek területének 70%-a.

d) A szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás területén háromszintű (gyep+ 40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/ 150 m2 ) növényzet telepítése kötelező.

(5)⁸² K-id/2 és K-id/3x építési övezetek sajátos előírásai:

a) Idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató üdülőházak és gyógyászati idegenforgalmi, gyógyászati funkciók elhelyezésére szolgál.

b) A tulajdonos számára egy lakás.

c) Az építési telekre meghatározott legkisebb zöldfelület mértéke legalább 40%.

(6) K-id/4 építési övezet sajátos előírásai:

a) Idegenforgalmi, lovas turisztikai célú építési övezet. A lovas turizmus, ehhez kapcsolódó kereskedelmi- vendéglátó épületek elhelyezésére szolgáló építési övezet, ahol a fő tevékenység ellátását szolgáló épületeken kívül a használó, üzemeltető, vagy tulajdonos számára egy lakás (lakóépület) is elhelyezhető.

b) Az építési telekre meghatározott zöldfelület mértéke legalább 40%.

d) Az épületek tájba illesztését a Hész. 18. §. előírásainak betartásával kell biztosítani.

(7) K-id/L és K-id/Lx építési övezetek sajátos előírásai:

a) Idegenforgalmi, rekreációs és lakó funkciókkal vegyes építési övezet. Az építési övezetben turisztikai, sport (ezen belül a vízi sport és horgászás építményei is), rekreációs, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató- közte szálláshely szolgáltató épületek, továbbá lakóépületek helyezhetők el.

b) Az építési telekre meghatározott zöldfelület mértéke legalább 40%.

c) A parkolást telken belül kell megvalósítani. Amennyiben a parkolás nem épületben, hanem szabad téren valósul meg, úgy azt legalább 4 parkoló-állásonként fásítottan kell megvalósítani.

37. Strand- és gyógyfürdő különleges építési övezet (K-St)

43. § (1) Az építési övezet elsősorban a strand- és gyógyfürdő, valamint kapcsolódó idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató, sport és rekreációs célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)

a) Az építési övezetben elhelyezhető épület a- strand- és gyógyfürdő, valamint kapcsolódó idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató, sport és rekreációs célú rendeltetésen kívül:

aa) irodai,

ab) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató,

ac) kulturális, közösségi szórakoztató,

ad) nevelési- oktatási,

ae) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,

rendeltetést is tartalmazhat

b) Elhelyezhető továbbá: Az építési övezet sajátos használatát nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, az övezet sajátos céljaival összefüggésben álló egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.

(3) Az előírás szerinti parkolóhelyek elhelyezését közterületen és e célra kijelölt parkoló övezetben, az Oték. 42. §. előírásai és a Hész. 9. sz. mellékletének figyelembe vételével kell biztosítani.

(4) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.

38. Sport- és szabadidő különleges építési övezet (K-Sp)

44. § (1) Az építési övezet elsősorban a sport és rekreációs célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)

a) Az építési övezetben elhelyezhető épület a sport és rekreációs célú rendeltetésen kívül:

aa) irodai- adminisztrációs,

ab) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató,

ac) kulturális, közösségi szórakoztató, rendeltetést is tartalmazhat

b) Elhelyezhető továbbá: A személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás.

(5) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.

39. Közlekedési üzemi különleges építési övezet (K-Közl)

45. § (1) Az építési övezet a közlekedési területek műszaki kiszolgálását biztosító épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.

40. Sportrepülőtér különleges építési övezet (K-Rept)

46. § (1) A városi sportrepülőtér kiszolgáló övezete

(2)

a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek és funkciók:

aa) A repülőtér üzemeléséhez és üzemeltetéséhez szükséges épületek,

ab) Mindenfajta – a repülőtér üzemeléséhez kapcsolódó – gazdasági tevékenységi célú épületek, amely sem önmagában, sem összességében a környezetére nem gyakorol jogszabályban meghatározott határérték feletti terhelést,

ac) Szolgálati lakások,

ad) Parkolóház, üzemanyagtöltő állomás,

ae) A repülőtérhez kapcsolódó oktatási épületek,

af) A repülőtér üzemeltetéséhez kapcsolódó egészségügyi funkciók elhelyezésére szolgáló épületek.

(3) Az homlokzatmagasságot a terület egyes részein a légügyi hatóság korlátozhatja.

(4) Az egyes épületekhez tartozó előírt parkoló számot az Oték. 42. §. előírásai és a Hész. 9. sz. mellékletének figyelembe vételével kell biztosítani.

41. Temető különleges építési övezet (K-Tem)

47. § (1) Az építési övezetbe a működő, vagy működésbe vonható temető területek tartoznak.

(2)

a) az övezetben elhelyezhető

aa) ravatalozó, temetőkápolna,

ab) sírbolt és síremlék,

ac) iroda, üzemeltetési és szociális épület,

ad) az övezet ellátásához szükséges gazdasági tevékenység célját szolgáló épület

(3) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.

(4) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.

42. Busz pályaudvar különleges építési övezet (K-Bpu)

48. § (1) Az övezetbe a buszpályaudvar területe tartozik.

(2) A buszpályaudvar övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció is elhelyezhető

(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.

43. Vasútterületet kiszolgáló különleges építési övezet (K-Vkt)

49. § (1) Az építési övezet a vasút területek személyi és műszaki kiszolgálását biztosító épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet telkére vonatkozó szabályok:

a) A kialakult telkek összevonhatóak

b) Az épület elhelyezésből és épület felújításból következő építmény elhelyezéshez szükséges telekkorrekciók legfeljebb 20% telekterülettel növelhetik meg a kialakult telekméreteket.

(3) A telek beépítettségére vonatkozó szabályok:

a) Az egyes kialakult telkeken álló meglévő épületek a rekonstrukció során összeépíthetőek, összevonhatóak.

b) A meglévő épület együttes kiegészíthető a szükséges perontetőkkel, és egyéb műszaki létesítményekkel

c) A rekonstrukció során a kialakult beépítettség mértékét a rekonstrukciós tervek alapján kell figyelembe venni, a tervezett bővítésekkel együtt.

44. Településüzemeltetési,- igazgatási és logisztikai célú különleges építési övezet (K-Vkt)

50. § (1) Az építési övezet a város idegenforgalmi területeinek kiszolgálására szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők a strand és gyógyfürdő üzemi jellegű kiszolgáló funkciók építményei, raktárai, a gyógyvízhez kapcsolódó egyéb kiegészítő és üzemi jellegű kiszolgáló funkciók építményei, (palackozóüzem.

45. Szennyvíztisztító telep különleges építési övezete (K-Sz)

51. § (1) Az építési övezet a városi szennyvízkezelő- tisztító telep építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben a funkcióval összhangban lévő üzemi- technológiai építmények és a működtetéshez szükséges kiszolgáló épületek helyezhetők el. Elhelyezhetőek továbbá az energiatermelés építményei is.

(3) Védőtávolsága 150 méter.

46. Közmű különleges építési övezet (K-Közm)

52. § (1) Az építési övezet a területigényes közmű létesítmények (pl: szennyvízátemelő, fűtőmű, trafó állomás, stb.) számára került kijelölésre.

(2) Csak kiszolgáló épület építhető, melyen belül a személyzet szociális ellátását is biztosítani lehet.

47. Mezőgazdasági üzemi különleges építési övezet (K-Mü)

53. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) területei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folytatható, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására is alkalmas.

(2) A szakhatósági előírások alapján (amennyiben szükséges) védőterületet kell meghatározni. A védőterületen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdülőépület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(3) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 5. táblázata tartalmazza.

48. Mezőgazdasági üzemi (Világörökségi helyszínen elhelyezkedő) különleges építési övezet (K-Mü/VH)

54. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszínén elhelyezkedő mezőgazdasági üzemek (majorok) területei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folytatható, mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására is alkalmas.

(2) A Világörökségi Helyszín (VH) területén elhelyezkedő mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó egyedi előírások. A Hész. 16,§. (7) b) szerint.

48/A. „Megújuló energia hasznosítását szolgáló különleges építési övezet (K-En)”⁸³

54/A. § (1) Az építési övezet a megújuló energia hasznosítását szolgáló, kis teljesítményű erőmű számára kijelölt területek tartoznak.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető a kis teljesítményű erőmű (napelempark) műtárgyai és járulékos építményei.

(4) A Natura 2000 Ktt védettségű terület építési övezeten belüli részén, az építési övezetben

egyébként megengedett, napelempark építmények sem helyezhetők el.

48/B.⁸⁴ Rekreációs- és rendezvény célú különleges építési övezet (K-Rek)

54/B. § (1) Az építési övezet elsősorban a rekreációs, kulturális és sport rendezvények- célját szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető épület a rekreációs, kulturális, sport, rendezvény, és konferencia célú rendeltetésen kívül:

aa) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató,

ab) közösségi szórakoztató,

ac) turisztikai

rendeltetést is tartalmazhat

b) Elhelyezhető továbbá:

ba)a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás.

bb)szálláshely szolgáltatás

(4) Az épületet az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni. Az építési hely a közterület határától kezdődik, de az épület közterülettől való távolsága építési helyen belül szabadon megválasztható.

XI. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

49. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

55. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. Ennek megfelelően:

a) Kb-Kt Burkolt vagy fásított köztér

b) Kb-Kt/korzó Burkolt vagy fásított köztér/ korzó

c) Kb-Rept Sportrepülőtér

d) Kb-id Sport- szabadidő- idegenforgalom céljára kijelölt terület

e) Kb-Hull Települési hulladékgazdálkodási terület

f)⁸⁵ Kb-En megújuló energia hasznosítását szolgáló különleges terület

50. Burkolt vagy fásított köztér (Kb-Kt) beépítésre nem szánt különleges övezet

56. § (1) Az övezet azon beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan került kijelölésre, melyek jelentős mértékben fásított, erdős- parkosított területek, de a környezetükben elfoglalt helyzetük miatt a pihenés- kikapcsolódás, szórakozás célját szolgáló épületek/

építmények elhelyezése is igény.

(2) a) az övezetben elhelyezhető

aa) pihenés- kikapcsolódás, szórakozás,

ab) sportolás

ac) kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás,

ad) egyéb idegenforgalom kiszolgálását szolgáló

célú épületek / építmények.

(3) A terület megengedett legnagyobb beépíthetősége: 5 %

(4) Előírt legkisebb zöldfelület arány 70 %, de a terület legalább 50%-át ténylegesen fásított területként kell kialakítani (megtartani).

(5) Az épületet szabadon állóan kell elhelyezni, az épület a területen belül bárhol elhelyezhető, ahol más jogszabály azt egyébként nem tiltja.

(6) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek megengedett legnagyobb
homlokzatmagassága 12,5 méter.

51. Burkolt vagy fásított köztér/ korzó (Kb-Kt/korzó) beépítésre nem szánt különleges övezet

57. § (1) Az övezet azon beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan került kijelölésre, ahol a város az üdülő- strand- és gyógyfürdő funkciójú városrész és városközpont közötti kapcsolat megteremtését célzó gyalogos zóna. Az övezet együttesen tartalmazza a gyalogos- kerékpáros utak, kiszolgáló épületek- építmények, zöldfelületek, kiszolgáló utak és parkolók területeit.

(2) a) az övezetben elhelyezhető

aa) pihenés- kikapcsolódás, szórakozás,

ab) kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás,

ac) egyéb idegenforgalom kiszolgálását szolgáló

célú épületek / építmények.

b) az övezetben a fentieken kívül elhelyezhető (kialakítható)

ba) gyalogos út, gyalogos tér,

bb) kerékpárút,

bc) parkosított terület

bd) kiszolgáló út és parkoló terület a gépjármű közlekedés számára

(3) A terület megengedett legnagyobb beépíthetősége: 5 %

(4) Előírt legkisebb zöldfelület arány 20 %

(5) Az épületet szabadon állóan kell elhelyezni, az épület a területen belül bárhol elhelyezhető, ahol más jogszabály azt egyébként nem tiltja.

(6) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek megengedett legnagyobb
homlokzatmagassága 4,0 méter.

52. Sportrepülőtér (Kb-Rept) beépítésre nem szánt különleges övezet

58. § (1) Az övezet azon beépítésre nem szánt többségében gyepes (Natura 2000 Ktt. védettség alatt álló) területre vonatkozóan került kijelölésre, ahol a városi sportrepülőtér működik. A sportrepülőtér kiszolgáló épületei az e célra kijelölt különleges beépítésre szánt területen (övezetben) helyezhetők el.

(2) A sportrepülőtér a meglévő füves leszállópályával működtethető. Kizárólag a repülőtér működését, a repülésbiztonságot szolgáló technikai berendezések létesíthetők. Az övezetben további sportrepülőteret kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A terület megengedett legnagyobb beépíthetősége: 2 %

(4) Előírt legkisebb zöldfelület arány 90 %

(5) Az épületet szabadon állóan kell elhelyezni, az épület a területen belül bárhol elhelyezhető, ahol más jogszabály azt egyébként nem tiltja.

(6) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek megengedett legnagyobb

homlokzatmagassága 7,5 méter.

53. Sport- szabadidő- idegenforgalom céljára kijelölt (Kb-id) beépítésre nem szánt különleges övezet

59. § (1) Az övezet idegenforgalmi sport és horgászsport célú, valamint üdültetési funkciók és kiszolgáló létesítményeik elhelyezésére szolgál.

(2) a) az övezetben elhelyezhető

aa) sport és horgászsport,

ab) üdülés, szálláshely szolgáltatás

ac) pihenés- kikapcsolódás,

ad) az alapfunkciót kiszolgáló kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, ae) turisztikai és idegenforgalmi

célú épületek / építmények.

b) az övezetben a fentieken kívül elhelyezhető

ba) idegenforgalmi- lovas sportolási céllal állattartó épület

(3) A terület megengedett legnagyobb beépíthetősége: 5 %

(4) Az épületet szabadon állóan kell elhelyezni, az épület a területen belül bárhol elhelyezhető, ahol más jogszabály azt egyébként nem tiltja.

(5) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek megengedett legnagyobb
homlokzatmagassága 4,5 méter.

54. Települési hulladék kezelését szolgáló (Kb-Hull) beépítésre nem szánt különleges övezet

60. § (1) A települési hulladék kezelésére, feldolgozására szánt terület.

(2) Az övezetben elhelyezhető a települési hulladék kezelését, hasznosítását szolgáló, védőtávolságot nem igénylő tevékenység építményei (Hulladékudvar, komposztáló telep, építési hulladék újrahasznosítása.)

54/A. Megújuló energia hasznosítását szolgáló (Kb-En) beépítésre nem szánt különleges övezet⁸⁶

60/A. § (1) A szabályozási tervben megújuló energia termelésére felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az övezetben a napelempark építményei és működtetéséhez szükséges járulékos

építmények helyezhetők el.

(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 méter.

55. Közlekedési és közműterületek (KÖu, KÖk) övezetek

61. § (1) A közlekedési és közmű területek a Szabályozási Tervben szabályozási vonalak által meghatározott közlekedési és közmű létesítmények területei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak.

a) Elsőrendű közlekedési területek az alábbiak:

aa) gyorsforgalmi út, KÖu-1

ab) országos főutak, KÖu-2

ac) országos mellékutak, KÖu-3

ad) helyi gyűjtő utak, KÖu-4

ae) Kötöttpályás közlekedési területek (vasút), KÖk-1

b) Másodrendű közlekedési területek az alábbiak

ba) Kiszolgálóút, KÖu-5

bb) Vegyes használatú út KÖu-6

bc) Sétány – Gyalogos, kerékpáros közlekedés KÖu-7

bd) Kiemelt külterületi kiszolgáló út KÖu-8

be) Kerékpárút KÖu-9

bf) Parkoló övezet KÖu-P

bg) Közlekedési területen beüli zöldterület KÖu-3/Z

(2) A város területén az úthálózat szabályozási szélességét új utak építése esetén a vonatkozó jogszabályok a Szabályozási Terv és a HÉSZ szerint kell kialakítani, az alábbiak figyelembe vételével:

a) KÖu-1: gyorsforgalmi út: M35

b) KÖu-2: országos főút (I. és II. rendű) övezete

Szabályozása:

ba) belterületen: szabályozási terv szerinti érték

bb) külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

bc) Új főút kiépítése esetén 40 méter.

− az út építési területe min. 40 méter

− az út védőtávolsága 100 méter

c) KÖu-3: országos mellékút övezete

Szabályozása:

ca) belterületen: szabályozási terv szerinti érték,

cb) külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

− az út építési területe a szabályozási terv szerinti érték

− az út védőtávolsága 100 méter

d) KÖu-4: helyi gyűjtőút övezete

Szabályozása:

Belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

e) KÖu-5: kiszolgáló út övezete

Szabályozása:

Méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

f) KÖu-6: Vegyes használatú (gyalogos és gépjármű) út övezete Szabályozása:

Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

g) KÖu-7: Sétány (gyalogos és kerékpáros közlekedés) övezete Szabályozása:

Méretezés nélküli minimális szélessége szabályozási terv szerinti érték.

h) KÖu-8: Kiemelt külterületi kiszolgáló út övezete Szabályozása:

Az út szabályozási szélessége 12 méter

i) KÖu-9: Kerékpárút övezet

Szabályozása:

Méretezés nélküli minimális szélessége 3 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

j) Kötöttpályás közlekedési területek (vasút) övezete

Szabályozása:

ja) korlátozott kiszolgáló gépjárműforgalom lehetséges,

jb) jogi határvonal, illetve Szabályozási Terv szerint,

jc) védőtávolsága 50 méter,

jf) az övezetben elhelyezhetők: a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények és irodák, a közlekedőket kiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, valamint a személyzet számára szolgáló szociális épületek, ill. szolgálati lakás.

jg) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési terület legfeljebb a telekterület 2 %-a lehet.

(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

(4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját, és övezeti besorolásait a Szabályozási Terv határozza meg.

(5) Az utak kiépítése során (legalább 12 m szélességű út esetén) mindkét oldalon, egyéb esetben az egyik oldalon fasort kell telepíteni és fenntartani; kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ha a növényzet kihelyezését műszaki adottságok nem teszik lehetővé.

56. Zöldterületek – Közpark (Zkp), Közkert (Zkk) övezetek

62. § (1) A település közterületi zöldterületei önálló terület felhasználási egységként közpark és közkert formában és közlekedési zöldfelületként jelennek meg.

Ennek megfelelően:

a) Zkp Közpark

b) Zkk Közkert
övezetek kerületek lehatárolásra.

(2) A zöldterületen elhelyezhetők a pihenést és testedzést szolgáló építmények, játszóterek, tornapályák valamint vendéglátó épület és a terület fenntartásához szükséges épület, az alábbi előírások betartásával:

a) Épületek legfeljebb 3 %-os beépítettséggel helyezhetők el a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra, 4,5 m-es homlokzatmagassággal, „Zkp” (Közpark) övezet esetében 70 %-os, „Zkk” (közkert) övezet esetében 60%-os legkisebb zöldfelületi mértékkel.

b) Vendéglátó épület csak teljes közművesítettség helyezhető el.

(3) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.

(4) A zöldfelületeknek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

57. Erdőterületek (Ev, Eg, Ek) övezetek

63. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint:

a) Ev Védelmi erdő

b) Eg Gazdasági erdő

c) Ek Közjóléti erdő

övezetek kerültek lehatárolásra

(3) Az erdőövezetben elhelyezhető építmények:

a) A védelmi erdőben (Ev- jelű övezetben) –az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével- épületet elhelyezni nem lehet.

b) A gazdasági célú erdőterület telkén (Eg-jelű övezetben) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

c) A közjóléti erdőterület telkén (Ek-jelű övezet) legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(4) Az épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó előírások:

a) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es homlokzatmagassággal történhet.

b) Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 5 méter távolságra.

c) az épületek külső megjelenésében a táj építési hagyományaihoz kell illeszkedni

58. Mezőgazdasági területek általános előírásai

64. § (1) A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattartást és állattenyésztést, halászatot továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termékfeldolgozást, és tárolást, árusítást) szolgáló része. A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6.§.(3) alapján és a 29.§. előírásainak megfelelően, a helyi sajátosságokat is figyelembe véve, a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a) Mk-1 Kertes – általános

b) Mk-2 Kertes – gyümölcsös (előnyben részesített felhasználással)

c) Má-1 Általános – jellemzően szántó terület

d) Má-2 Általános – jellemzően gyep, legelő terület

e) Mák-1 Korlátozott felhasználású – jellemzően szántó terület

f) Mák-2 Korlátozott felhasználású - jellemzően gyep, legelő terület

g) Mák-VH Korlátozott felhasználású – Világörökségi Helyszínen

h) Mák-V Korlátozott felhasználású – VH védőövezetében

(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el.

(3)⁸⁷

(4) Az építmények elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályokat az övezetek részletes előírásai tartalmazzák.

59. Birtokközpont alakítása mezőgazdasági övezetekben

65. § (1) Birtokközpont kialakításának feltételei:

a) Birtokközpont a belterületi határtól legalább 200 m távolságra alakítható ki új területen vagy a meglévő, kivett terület bővítéseként.

b) A birtokközpont nagysága legalább 10.000 m2 (1ha) legyen.

c) A beépítettség mértéke 45 %, a hozzá tartozó birtok(ok)kal együtt 3 %

d) A gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell kialakítani.

e) Birtokközpont területén a tulajdonos(ok), vagy a használó(k) részére legfeljebb 2 lakás, létesíthető. Gazdasági funkció nélkül lakóépület nem építhető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek össz. alapterületét, sem pedig a lakásonkénti nettó 150 m2-t.

f) Birtokközpont területén az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni. A megengedett homlokzatmagasság 7,5 m. A birtokközpont területét – amennyiben más Hész, vagy természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.

(2) Birtokközpont „Tanya céljára” történő kialakítása és feltételei:

a) Birtokközpont Tanya céljára csak a belterületi határtól legalább 200 m távolságra, alakítható.

b) Tanya hasznosítású Birtokközpont az a külterületi, (Má, Mák) mezőgazdasági övezetekben elhelyezkedő, legalább 2.000. m2 nagyságú, de legfeljebb 10 000m2 nagyságú, (önálló hrsz-mal rendelkező ingatlan) művelésből kivett terület minősül, ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak és a tulajdonos, vagy a használó számára a helyben lakás indokolt.

c) A lakó és a mezőgazdasági tevékenységgel közvetlenül összefüggő gazdasági épület mellett a területen létesíthető feldolgozói, kereskedelmi, tanyasi jellegű vendéglátó és kereskedelmi szálláshely épület is. Gazdasági funkció nélkül lakóépület nem létesíthető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek össz. alapterületét, sem pedig a 150 m2-t.

d) A tanya-birtokközpont legnagyobb beépíthetősége 5%- tól legfeljebb 45 %-ig terjed. Az 5 % fölötti beépítettség a tanyához tartozó, 20 km-en belül elhelyezkedő birtoktest mezőgazdasági övezeti besorolásából adódó 3%-os beépíthetőség érvényesítéséből adódik.

e) Birtokközpont területén az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni. Az épületeket magastetővel, környezetbe illően kell kialakítani, a megengedett homlokzatmagasság 6,0 m. A birtokközpont területét – amennyiben más Hész, vagy természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.

60. Kertes mezőgazdasági területek (Mk-1, Mk-2) övezetek

66. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol jellemzően kertgazdálkodást, valamint zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Az övezetbe azok a területek tartoznak, melyek az ingatlan-nyilvántartás szerint zártkertek, illetve ilyen céllal lettek parcellázva.

(2)⁸⁸ Az övezetben a telkek beépítése az OTÉK szabályozása szerint történhet, az alábbi kiegészítéssel. Épületet elhelyezni csak 10 m telekszélesség fölött lehet. 12 m telekszélesség fölött szabadon állóan (legalább 3,0 m oldalkertekkel), az alatt oldalhatáron állóan, de az oldalsó telekhatártól legalább 1,0 m csurgó távolságra lehet. Az oldalkert legalább 3,0 m, az előkert legalább 5,0 m. A megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 4,5 m. max. 3 %-os beépítettségével helyezhető el 1 db gazdasági épület.

(3) A lakóépület elhelyezése az „Mk-1”-jelű övezetben 6000 m2 telekterület fölött, az „Mk2”-jelű övezetben (amennyiben a földterület hasznosítása gyümölcsös) 3000 m2 telekterület fölött lehetséges, úgy, hogy a beépített alapterülete a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. Gazdasági épület nélkül lakóépület nem létesíthető.

(4) Az „Mk-2” –jelű (gyümölcsös -előnyben részesített felhasználással) szabályozott övezetben, amennyiben a földterület országos mellékúttal határos „tanya” birtokközpont alakítható, amennyiben a birtokközponthoz tartozó birtoktest a zártkerti területegységben található és a birtoktestnek földhivatalnál nyílván tartott művelési ága gyümölcsös. Birtokközpont alakítás esetén, az ingatlan körül kerítési kötelezettsége mellett, az utcavonaltól számított 20 méternél távolabb, állattartó épület is elhelyezhető.

(5) Az övezetben 6 000 m2 telekterület alatt, állattartó épületek (kivéve a (4) pont szerinti „tanya” birtokközpontot) nem helyezhetők el.

(6) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház – a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával – bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

(7) Kerítés 1,80 m magassággal, legalább 80 % átláthatósággal létesíthető.

61. Általános mezőgazdasági, jellemzően szántó területek (Má-1) övezetek

67. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben az Oték. 29.§. (1) bekezdése szerinti építmények, továbbá a 6.000 m2 fölötti telekméret esetében lakóépület helyezhetők el.

(3)⁸⁹ A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%. Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, lakóépületeknél 4,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m megengedett legnagyobb homlokzatmagassággal.

(4) Terepszint alatti létesítmények elhelyezhetők.

62. Általános mezőgazdasági, jellemzően gyep területek (Má-2) övezet

68. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben az Oték. 29.§. (1) bekezdése szerinti építmények, továbbá a 10.000 m2 fölötti telekméret esetében lakóépület helyezhetők el.

(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%, de lakóépület a 10.000 m2 alatti területen csak „tanya” birtokközpont alakítása esetén jelen előírás 72.§. (2) bekezdés szabályainak megfelelően építhető be.

(4) ⁹⁰ Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, lakóépületeknél 4,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m megengedett legnagyobb homlokzatmagassággal. (A technológiai építmények magasságát, amennyiben más előírás ezt nem korlátozza, a számításnál nem kell figyelem venni.)

(5) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10,0 m.

63. Korlátozott felhasználású (jellemzően szántó) mezőgazdasági területek

(Mák-1) övezet

69. § (1) Az övezetbe a természeti (Natura 2000) védettségű és a „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület” térségi övezetébe tartozó (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben az Oték. 29.§. (1) bekezdése szerinti építmények, továbbá a 6.000 m2 fölötti telekméret esetében lakóépület helyezhetők el.

(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%.

(4) Az övezetben Birtokközpont nem alakítható.

(5) Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, maximum 4,5 m homlokzatmagassággal.

(6)⁹¹

64. Korlátozott felhasználású (jellemzően gyep) mezőgazdasági területek

(Mák-2) övezet

70. § (1) Az övezetbe a természeti (Natura 2000) védettségű és a „tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület” térségi övezetébe tartozó (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep- legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben az Oték. 29.§. (1) bekezdése szerinti építmények, továbbá a 10.000 m2 fölötti telekméret esetében lakóépület helyezhetők el.

(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%, de a 10.000 m2 alatti terület nem építhető be.

(4) Az övezetben Birtokközpont nem alakítható.

(5) Az épületet a telekhatártól legalább az övezetben meghatározott homlokzatmagasság értékének, felét meghaladó távolságra kell elhelyezni, maximum 4,5 m homlokzatmagassággal.

(6) Az épületek/építmények elhelyezése során jelen a Hész 19.§. tájképi illeszkedésre vonatkozó előírásait is be kell tartani.

65. Korlátozott felhasználású (HNP VH védőövezetében lévő) mezőgazdasági területek (Mák-V) övezet

71. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszín tervezett védőövezetében lévő, (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a VH Kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme érdekében a VH Kezelési terv ajánlásainak figyelembe vételével egyedi szabályozás bevezetése vált szükségessé. . A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben az Oték. 29.§. (1) bekezdése szerinti építmények, a 20.000 m2-nél nagyobb telkek esetében helyezhetők el.

(3) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%, de a 20.000 m2 alatti terület nem építhető be.

(4) Birtokközpont alakítása csak a meglévő majorok beépítési lehetőségeinek növelése érdekében történhet.

(5) Az épületeket szabadon álló beépítési móddal, maximum 8,0 m homlokzatmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 15 méter távolságra. (A Világörökségi Helyszín határától 500 m-nél távolabb, a technológiai építményeket a homlokzatmagasság számításánál, ha azt egyéb jogszabály nem korlátozza, nem kell figyelembe venni.)

(6)⁹²

(7)⁹³

(8) A világörökségi helyszínhez csatalakozó 500 méteres sávban a fényszennyezés elkerülése érdekében Hész. 24. §.-ában megfogalmazott előírásait is be kell tartani.

66. Korlátozott felhasználású (HNP Világörökségi Helyszínen lévő) mezőgazdasági területek (Mák-VH) övezet

72. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszínen lévő, (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a VH Kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme érdekében a VH Kezelési terv egyedi szabályozást alkalmaz, és ennek megfelelő helyi szabályozás kidolgozását írja elő.

(2) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%.

(3)⁹⁴ Az övezetben (a VH területén) az Oték. 29. § (1) bekezdése szerinti építmények csak a legalább 300 000 m² (30 ha) nagyságú és legalább 200m szélességű földterületen, illetve a meglévő (korábban, vagy jelenleg is beépített) tanyahelyeken, a kezelő (Világörökségi Gondnokság) véleményének kikérésével lehet.

(4) Birtokközpont alakítása csak a meglévő majorok beépítési lehetőségeinek növelése érdekében történhet.

(5) Az épületeket szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,0 m homlokzatmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 15 méter távolságra.

(6)⁹⁵

(7) A világörökségi helyszínen a fényszennyezés elkerülése érdekében Hész. 24.§.-ában megfogalmazott előírásait is be kell tartani.

67. Vízgazdálkodási terület (V-1, V-2, V-3, V-4) övezetek

73. § (1) A város igazgatási területén lévő, vízgazdálkodással összefüggő területek az alábbi övezetekbe tartoznak.

a) V-1 Élővízfolyások medre és parti sávja

b) V-2 Közcélú nyűt csatornák medre és parti sávja

c) V-3 Állóvizek medre és parti sávja

d) V-4 Állóvizek (halastó) medre és parti sávja

(2) A vízgazdálkodási terület övezeteiben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetőek el.

(3) A vízgazdálkodási terület felszíni vízmedreinek övezetében építményt elhelyezni nem lehet, kivéve a vízkárelhárítással kapcsolatos létesítményeket. A vízfelületek mentén semmiféle – a meder fenntartását akadályozó – létesítmény nem helyezhető el.

(4) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges.

(5) A vízfolyások mederrendezést környezetbe illeszkedő módon kell megvalósítani, természeti környezetben természetes anyagok felhasználásával, művi környezetben (belterületen) az épített környezetbe illesztéssel.

68. természetközeli terület (Tk-1) övezet

74. § (1) A város igazgatási területén lévő, beépítésre alkalmatlan mocsaras, nádas területek természetközeli övezetbe tartoznak.

(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

XII. Fejezet

EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI

69. A műemléki környezetben és településképvédelmi területen lévő épületek kialakításának sajátos előírásai

75. §⁹⁶

70. A város igazgatási területét érintő országos- és térségi övezetek és kiegészítő előírásai

76. § (1) Az igazgatási területet érintő megyei térségi övezetek:

a) Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete,

b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete,

c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete,

d) Erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete,

f) Tájrehabilitációt igénylő terület övezete,

g) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területe

h) Világörökség és világörökség várományos terület övezete,

i) Országos vízminőségvédelmi terület

j) Ásványi nyersanyagvagyon terület övezete,

k) Rendszeresen belvízjárta terület övezete,

l) Nagyvízi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár- elhárítási célú szükségtározó övezete.

(2) A település igazgatási területének térségi övezeteit a Hész. 4. melléklete (Országos- és térségi övezetek lehatárolása) tartalmazza.

(3) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:

a) Ökológiai magterület, ökológiai folyosó és pufferzóna övezetére vonatkozó előírások

aa)⁹⁷

ab)⁹⁸

ac) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetére: nincs

c) Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetére: nincs

d) Erdőtelepítésre javasolt terület övezetére: nincs

e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére: nincs

f) Tájrehabilitációt igénylő terület övezetére vonatkozó kiegészítő előírások

fa) A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a 100 ha-t meghaladó, egybefüggő, tájökológiailag kedvezőtlen mezőgazdasági területeket fasorokkal, mezővédő erdősávval tagolni kell. A fasorok, erdősávok tervezésekor figyelembe kell venni a védett területek, a Natura 2000 területek és a Nemzeti Ökológiai Hálózat területeit.

fb) A roncsolt területek, tájsebek rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást kell megvalósítani, hangsúlyt helyezve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek és átmeneti víztározók létesítésére.

g) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetére vonatkozó kiegészítő előírások

ga)⁹⁹

gb)¹⁰⁰

gc) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

h) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetére vonatkozó előírások A Hész. külön előírást az övezetre vonatkozóan nem fogalmaz meg!

i) Országos vízminőségvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások

A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosítása.

j) Ásványi nyersanyagvagyon terület övezetére vonatkozó előírások

Az övezetbe tartozó területeken bányatelek csak abban az esetben állapítható meg, ha azt más övezeti szabályozás nem tiltja.

k) Rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó előírások

A rendszeresen belvízjárta területekkel kapcsolatban HÉSZ 38. § előírásai rendelkeznek.

l) Nagyvízi meder és a vásárhelyi terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár- elhárítási célú szükségtározó övezetére vonatkozó előírások

la) A hullámtéren – amely a folyó nagyvízi medrének része – elsődlegességet biztosítva az árvíz biztonságos levezetésének, minden használatot az árvízvédelmi szempontoknak kell alárendelni.

lb) Nagyvízi mederben a mezőgazdasági területekre építési engedélyt kiadni nem lehet.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

77. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezései a folyamatban lévő, de még érdemben el nem bírált ügyekben – az ügyfél kérelmére – alkalmazhatók.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti: Hajdúszoboszló város szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról alkotott, több alkalommal módosított 15/2004.(X.01.) Önk. rendelet.

1. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez ¹⁰¹

2. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez ¹⁰²

3. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez ¹⁰³

4. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez¹⁰⁴

(A melléklet szövegét a(z) 4_1_melleklet_orszagos_es_tersegi_ovezetek_lehatarolasa_210190322.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

4_2_mell_orszagos_es_tersegi_ovezetek_2016_Hajduszoboszlo_jh.pdf

5. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez ¹⁰⁵

6. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

7. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

7. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek

A településrendezési tervben jelölt intézményterület bővítések, városi jelentőségű idegenforgalmi- pihenő és rekreációs területek megvalósíthatósága érdekében Hajdúszoboszló Város Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:
a) A Fogthüy utca észak-keleti oldalán lévő nagyméretű ingatlanok tömbbelsőbe benyúló részére, közösségi hasznosítás – új múzeum, kiállítótér, egykori hajdú- palánk bemutatása- céljából. Hrsz: 2252, 2250, 2253/2 ingatlanok szomszédos ingatlanoknál mélyebben hátranyúló telekrésze.
b) xx

8. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

Egyes sajátos jogintézmények (Építési tilalmak, településrendezési kötelezések)

1. Építési tilalmak

A rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területekre meghatározott időre, a terv jóváhagyásától számított 7 évre, de legfeljebb a rendezési terv által meghatározott célú felhasználásig, építési tilalom rendelendő el.

a) Debreceni út városba bevezető szakaszának északi oldalán elhelyezkedő 3534/1, 3534/2, 3534/3 hrsz-ú ingatlanokra közcélból, burkolt- fásított köztér különleges övezet bővítésére.

b) A Szent Erzsébet utca északi oldalán elhelyezkedő 2496/2, 2496/3, 2496/4, 2496/5 Hrsz-ú ingatlanok közösségé célú hasznosításra. (A hasznosításra kijelölt terület kiegészül az önkormányzati tulajdonú 2497/2 Hrsz-ú ingatlannal!)

2. Beültetési kötelezettség

A beültetési kötelezettség jogintézményét kell alkalmazni, és ennek értelmében kötelező a

fásítás, parkosítás:

a) A vasúti pályaudvar belterülettel átellenes oldalán lévő iparterület településképi megjelenésének javítása érdekében a 7629/1 Hrsz-ú ingatlanon lévő gazdasági vasúti pályatest (vasútállomás) felé néző 15 méter szélességű sávjában védőfásítás létesítendő.

b) A Debrecen felől városba bevezető út belterület előtti szakaszának északi oldalán 0639/31 Hrsz-ú ipari terület déli oldalán, a gazdasági övezeten belül, továbbá ugyanezen ingatlan és a tőle északi irányban elhelyezkedő 0639/26 Hrsz-ú ipari terület keleti szélén 15 méter szélességű gazdasági területen belüli védő fásítást kell megvalósítani, településkép védelmi okokból.

9. melléklet a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelethez

Az elhelyezendő személygépkocsi parkolók számának meghatározása

Egy személygépkocsi számítandó:
1. minden lakás, üdülőegység után,
2. kereskedelmi egység árusítóterének 0-150 m2-ig minden megkezdett 15 m 2 , e fölött minden megkezdett 20 m 2 nettó alapterülete után
3. szálláshely - szolgáltató egység (szálloda, panzió, motel)
• 1-10 szobaegység esetén minden vendégszobaegysége után (100 %)
• 11-50 szobaegység esetén 10 db + a 10 fölötti minden vendégszobaegysége 75%-a után,
• 51- szobaegység esetén 40 db + az 50 fölötti minden vendégszobaegysége 50 %-a után 1-1db
4. vendéglátóegység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is),
5. alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység (bölcsőde, óvoda, alsó- és középfokú iskola) minden foglalkoztatója és/vagy tanterme nettó alapterületének minden megkezdett 20 m2-e után,
6. felsőfokú oktatási egység oktatási- és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,
7. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház, koncert, mozi minden megkezdett 5 férőhelye után,
8. egyéb művelődési egységek (múzeum, művészeti galéria) főhelyiségeinek minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után,
9. sportolás, strandolás célját szolgáló egységek minden 8 férőhelye után,
10. igazgatási, ellátó, szolgáltató és a nem fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egységek főhelyiségeinek minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után,
11. fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő, továbbá bentlakásos nyugdíjasház, idősek otthona, szociális otthon, szeretetotthon minden megkezdett 4 betegágya, illetve férőhelye után,
12. ipari egységek gyártó-, szerelő helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után
13. raktározási egységek raktárhelyiségeinek minden megkezdett 500 m2-e után
14. közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén egyedi vizsgálat alapján,
15. egyéb rendeltetési egységek főhelyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után minden jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális egység (állatkert,
növénykert, temető stb.) és közhasználatú park területének minden megkezdett 500 m2-e után.

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendelete. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2022. 01. 28-tól

Az 1. § i) pontját a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

⁴

Az 1. § j) pontját a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

⁵

Az 1. § k) pontját a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

⁶

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (I. 28.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2021. január 29-től.

⁷

A 2. § (3) bekezdés a) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. § (3) bekezdés a) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. § (3) bekezdés a) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁸

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (IX. 1.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2021. 09. 02-től. A 2. § (3) bekezdés b) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. § (3) bekezdés b) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

⁹

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendeletével megállapított szöveg. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

¹⁰

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2022. 01. 28-tól.

¹¹

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendeletével megállapított szöveg. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

¹²

Az 5. §-t a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 18. §-a hatályon kívül helyezte.

¹³

Az 5. § (1) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁴

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2022. 01. 28-tól. Az 5. § (2) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁵

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2020. (IX. 24.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2020. október 24-től.

¹⁶

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendeletével megállapított szöveg. Hatályos: 2022. 01. 28-tól.

¹⁷

Az 5. § (3) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.

¹⁸

A 6. § (5) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁹

A 6. § (6) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁰

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendelete. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

²¹

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendeletével megállapított szöveg. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

²²

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2020. (IX. 24.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2020. október 24-től.

²³

A 9. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁴

A 9. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

²⁵

A 9. § (1) bekezdés c) pontját a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

²⁶

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendelete. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

²⁷

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2022. 01. 28-tól.

²⁸

A 10. § (3) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

²⁹

A 11. § (3) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.

³⁰

A 11. § (4) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.

³¹

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

³²

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

³³

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

³⁴

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

³⁵

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

³⁶

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

³⁷

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

³⁸

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

³⁹

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁴⁰

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁴¹

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁴²

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁴³

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁴⁴

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁴⁵

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁴⁶

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁴⁷

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁴⁸

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁴⁹

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁵⁰

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁵¹

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁵²

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁵³

A 25. § (2) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁴

A 26. § (3) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.

⁵⁵

A 27. § (4) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁶

A 27. § (6) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁵⁷

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁵⁸

A 31. § a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

⁵⁹

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁶⁰

A 32. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶¹

A 32. § (5) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶²

A 32. § (6) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdése iktatta be.

⁶³

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendelete. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

⁶⁴

A 34. § a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

⁶⁵

A 35. § (1) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁶

A 35. § (2) bekezdés a) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁷

A 35. § (2) bekezdés b) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁶⁸

A 35. § (2) bekezdés c) pontját a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 14. § (3) bekezdése iktatta be.

⁶⁹

A 35. § (5) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 14. § (4) bekezdése iktatta be.

⁷⁰

A 35. § (6) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 14. § (4) bekezdése iktatta be.

⁷¹

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁷²

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (IX. 1.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2021. 09. 02-től.

⁷³

A 37/A. § (2) bekezdés f) pontját a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

⁷⁴

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁷⁵

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendeletével megállapított szöveg. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

⁷⁶

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (II. 25.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2021. 02. 26-tól.

⁷⁷

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (VI. 17.) önkormányzati rendeletével megállapított szöveg. Hatályos: 2021. 06. 18-tól.

⁷⁸

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁷⁹

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendeletével megállapított szöveg. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

⁸⁰

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendeletével megállapított szöveg. Hatályos: 2022. 01. 28-tól.

⁸¹

A 42. § (1) bekezdés d) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸²

A 42. § (5) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

⁸³

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendeletével megállapított szöveg. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

⁸⁴

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendeletével megállapított szöveg. Hatályos: 2022. 01. 28-tól.

⁸⁵

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendeletével megállapított szöveg. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

⁸⁶

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (IX.13.) rendeletével megállapított szöveg. Hatályos 2018. szeptember 13-tól.

⁸⁷

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁸⁸

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁸⁹

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁹⁰

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁹¹

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁹²

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁹³

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁹⁴

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól. A 72. § (3) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 16. §-a iktatta be.

⁹⁵

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁹⁶

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁹⁷

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁹⁸

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

⁹⁹

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

¹⁰⁰

Hatályon kívül helyezte Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. 04. 20-tól.

¹⁰¹

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. 03. 22-től. Az 1. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

¹⁰²

A 2. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályos: 2023. 03. 25-től. A 2. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰³

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I.27.) rendelete. Hatályos 2022. 01. 28-tól. A 3. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 17. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

¹⁰⁴

Módosította Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete. Hatályos 2019. 03. 22-től.

¹⁰⁵

Az 5. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete 17. § (5) bekezdésével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.