Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete

Lábatlan Város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2023. 04. 09

Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelete

Lábatlan Város helyi építési szabályzatáról

2023.04.09.

Lábatlan Város Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes területrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Építésügyi Osztály, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály, Duna-Ipoly Nemzeti park Igazgatóság, Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály (katonai légügyi hatóság), Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi osztály, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály, Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály – Erdőfelügyeleti Osztály, Erdőtervezési Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal, Nyergesújfalu Város Önkormányzata, Süttő Község Önkormányzata, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló11/2017.(III.31.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleménye alapján, a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

A RENDELET ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Lábatlan város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építmény-részt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.), valamint az országos településrendezési és építési követelmények szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK), és az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Lábatlan város vonatkozó önkormányzati rendeletei (különösen településképvédelmi rendelet), valamint e Rendelet betartásával szabad.

(2) A rendelet mellékletei:

a) 1.melléklet: Építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési határértékei

b) 2. melléklet: Szabályozási terv SZT-1 (Belterület) M=1:4000

c) 3. melléklet: Szabályozási terv SZT-2 (Külterület) M=1:8000

d) 4. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési (védő) távolsága

2. A szabályozási tervek tartalma

2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:

a) szabályozási vonal, szabályozási szélesség,

b) övezet, építési övezet határa és jele.

(2) A szabályozási tervek más jogszabály által elrendelt szabályozási elemei:

a) művi értékvédelmi elemek, örökségvédelmi elemek:

aa) műemlékek, műemlékek telke,

ab) műemléki környezet határa,

ac) régészeti lelőhely határa,

ad) helyi jelentőségű védett érték (Cementgyári ltp. 5. épület, Vitéz Sághy Antal Városi Könyvtár épülete).

b) táj- és természetvédelmi elemek:

ba) Natura 2000 - különleges madárvédelmi területek (HUDI10003 GERECSE),

bb) Natura 2000 - kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20034 DUNA ÉS ÁRTERE, HUDI200030 KÖZPONTI-GERECSE),

bc) Gerecsei Tájvédelmi Körzet (Törzskönyvi szám: 152/TK/77),

bd) Tölgyháti kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék (Törzskönyvi szám: 397/TE/15),

be) Köszörűkő-bánya földtani alapszelvény természeti emlék (Törzskönyvi szám: 381/TE/15),

bf) ex lege védett barlang,

bg) barlang felszíni védőövezete,

bh) országos ökológiai hálózat övezeteinek határa (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület),

bi) tájképvédelmi terület határa,

bj) országos jelentőségű védett természeti terület.

c) egyéb korlátozó tényezők:

ca) szilárd ásványi nyersanyaggal rendelkező bányatelek,

cb) felszínmozgás káresemény területe,

cc) hidrogeológiai védőövezet határa,

cd) vízminőség-védelmi terület határa,

ce) nagyvízi meder területének határa - elsődleges levezető sáv, átmeneti sáv, ideiglenes védművel védett nyíltártéri öblözet,

cf) vízfolyások parti sávja - 10 m-es parti sáv,

cg) nagyvizi mederkezelési terv határa (NMKT partvonal)

ch) közműlétesítmények védőtávolsága,

ci) barlangok védőövezetének határa.

(3) A szabályozási tervek másodlagos szabályozási elemei:

a) javasolt telekhatár,

b) kötelező megszüntető jel,

c) javasolt megszüntető jel,

d) telek be nem építhető része,

e) gyalogút,

f) kerékpárút,

g) vegyes használatú út.

(4) Egyes sajátos jogintézmények: beültetési kötelezettséggel érintett terület határa.

(5) A szabályozási tervek tájékoztató elemei:

a) alaptérképi elemek (telekhatár, helyrajzi szám, épület, közigazgatási határ, meglévő és tervezett belterületi határ),

b) szintvonal,

c) út-tengely,

d) vasút-tengely,

e) szintbeli vasúti kereszteződés

f) meglévő közlekedési létesítmény(vasútállomás, vasúti megállóhely, kikötő),

g) meglévő közműlétesítmény (vízműkút, szennyvíztisztító telep, szennyvízátemelő, adótorony),

h) közművezetékek, termékvezetékek nyomvonala,

i) bányatelek határa.

3. A szabályozási elemek besorolása és alkalmazása

3. § (1) A szabályozási terven szereplő vonalas szabályozási elemek hierarchiáját az alábbiak szerint kell értelmezni:

a) közigazgatási határ,

b) meglévő-megmaradó/meglévő-megszűnő/tervezett belterületi határ,

c) szabályozási vonal, szabályozási vonal határvonalon,

d) építési övezet, övezet határa, valamint

e) tervezett telekhatár.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:

a) a közigazgatási határ lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár,

b) a belterületi határ lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár,

c) az építési övezethatár/övezethatár lehet telekhatár.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő vonalas szabályozási elemek közül a hierarchiában legelöl állót kell ábrázolni, kivéve építési övezet/övezet határa, továbbá a tervezett telekhatár jelölését, amelyet minden esetben fel kell tüntetni.

4. Fogalom-meghatározások

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Telekszélesség: A földrészlet oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között.

2. Minimális telekszélesség: A telekszélesség azon értéke, mely értéknél kisebb csak a telek egyharmad hosszában megengedett.

3. Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületei mérete.

4. Fekvő telek: olyan közbenső telek, amely hosszanti oldalával csatlakozik az úthoz, és átlagos mélysége nem éri el a 20 métert.

5. Présház: szőlészeti, borászati feldolgozásra, tárolásra szolgáló építmény.

6. Védőfásítás, védőzöld: védelmi célra kijelölt és kialakított, többszintes növényállományú zöldfelület.

7. Háromszintes növényállomány: az az OTÉK 1. számú melléklete szerinti többszintes növényállomány, ahol a zöldfelület területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.

8. Zavaró hatású tevékenység: olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.

9. Kialakult állapot: az övezeti vagy építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi építési szabályoknak megfelelően kialakult beépítés, illetve telekállapot. A beépítés tovább nem növelhető, a telek tovább nem osztható. Az épületmagasság legfeljebb a két szomszédos épület épületmagassága átlagának mértékéig növelhető. A kialakultként szabályozott övezet, építési övezet területén (telekállapot esetén) telekhatár-rendezés és közterület kiszabályozása megvalósítható.

II. Fejezet

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, KÖRNYEZETVÉDELEM

5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

5. § (1) Ökológiai hálózat övezetéhez tartozó területen, valamint az "európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen" és tájképvédelmi területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a tervezés során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti érték megóvását biztosítsa.

(2) A területhasználat és építés során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek megmaradását, kapcsolatát az ökológiai folyosókhoz, az országos ökológiai hálózathoz. Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat a természeti értéket jelentő életközösségek életfolyamatait és élőhely-viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(3) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell, ezért a felszíni vizek (vízfolyás, állóvíz) külterületi szakaszán a telekhatárától mért természetvédelmi célú védőterületen

a) vízfolyás esetén 20-20 m,

b) állóvíz esetén 50-50 m belül új épület nem építhető, a természetes állapot fenntartandó.

(4) A környezeti értékeknek, a környezet minőségének védelme érdekében - a zavaró mértékben légszennyező, illetve zajterhelő környezeti hatások ellen, továbbá az értékes élőhelyek összekapcsolására - a telkeknek legalább a szabályozási terven jelölt részén háromszintes növényállományú zöldfelület kialakítása szükséges.

6. A levegő védelme

6. § (1) A közigazgatási területen új beépítéseknél, vagy meglévő beépítések rendeltetésváltásánál a védendő területhasználatú területek jó környezet-minőségének fennmaradását szolgáló védelmet biztosítani kell a vonatkozó közegészségügyi, környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi és építésjogi előírásoknak megfelelően.

(2) Építmények elhelyezése, területek beépítése nem akadályozhatja a település átszellőzését, a levegő minősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, nem változtathatja meg kedvezőtlenül a jellemző mikroklimatikus adottságokat.

7. A földtani közeg, a talaj és a vizek védelme

7. § (1) Építmények elhelyezése, valamint a területhasználat oly módon folytatható, hogy a vízmedrek feliszapolódását, vagy kedvezőtlen változását ne okozzák, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését ne zavarják, a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(2) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek tovább vezetését meg kell oldani.

(3) Lábatlan a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A sérülékeny földtani környezetben levő Lábatlani vízbázis védelme érdekében a kijelölt felszíni hidrogeológiai védőterületen belül a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a vonatkozó jogszabályok, valamint a vízbázis védőövezeteinek kijelöléséről szóló határozatba foglalt környezetvédelmi előírások és intézkedések szerint, valamint a vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó előírások szerint kell eljárni.

(4) A Szabályozási terven jelölt felszínmozgás-veszéllyel érintett területeken új épületet, támfalat, terepszint alatti építményt létesíteni, építmények terhelési viszonyait megváltoztatni, az eredeti terepszint 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó építési tevékenységet folytatni, vagy tereprendezési tevékenységet végezni a meglévő vagy a tervezett építmény és környezete talajmechanikai viszonyaira, valamint azok kölcsönhatására vonatkozó geotechnikai adatok és a hidrogeológiai viszonyok figyelembevételével szabad.

8. A környezeti zaj elleni védelem

8. § Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat és építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a vonatkozó zajvédelmi jogszabályban az adott és szomszédos védendő területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított környezeti zaj, valamint a rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg, illetve nem jelent kockázatot a védendő épületekre vonatkozó határértékek teljesülésének.

9. Hulladékok kezelése

9. § (1) Nem veszélyes, inert (építési) hulladékot lerakni és hasznosítani Lábatlan Város közigazgatási területén csak az erre a célra kijelölt Kb-H jelű övezet területén lehet.

(2) Építéssel érintett terület, illetve nem szilárd burkolatú út tereprendezésére, feltöltésére inert hulladék, illetve termőföld a vonatkozó környezetvédelmi-, talajvédelmi előírások és a HÉSZ előírásainak betartásával használható.

III. Fejezet

KATASZRÓFAVÉDELEM

10. § (1) A tűzivíz-ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

a) a közhálózat által biztosítható tűzivíz-igény feletti igényre helyi tűzivíztároló létesítése szükséges (amennyiben azt az övezeti előírások nem tiltják),

b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tűzivíz-igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,

c) a közhálózat-kapacitás bővítésével kell a tűzivíz-ellátást biztosítani.

(2) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását, illetve alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

IV. Fejezet

TILALMAK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK ÉS KORLÁTOZÁSOK

10. Közlekedési létesítmények védőterületei

11. § A közutak, és a közutak melletti ingatlanok használata csak az útügyi jogszabályokban előírtak szerint, a szükséges védőtávolságok betartásával történhet.

11. Egyéb védőterületek, védőtávolságok

12. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül haszonállat tartására céljára szolgáló épület, épületrész, építmény (pl.: istálló, trágyatároló) nem létesíthető.

(2) A belterületen haszonállat tartására szolgáló épület, épületrész és trágyatároló a lakóépülettől biztosított legalább 15 m-es védőtávolság (25 m mély lakóudvar) megtartásával építhető, abban az esetben, ha az nem korlátozza a szomszédos telek lakóépülettel történő beépíthetőségét. A védőtávolságokra vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete a nagy állatlétszámú, üzemi állattartás kapcsán: az állattartó épületek, állattartó építmények és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, felületek a belterület határától mért legalább 300 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el. A védőtávolságon belül lakó, illetve oktatási rendeltetésű új épület nem, vagy csak a légszennyező bűzhatás megszüntetése mellett helyezhető el.

(4) A Duna partvonala mentén 10 m karbantartó sáv, az állami tulajdonú egyéb vízfolyás mindkét oldalán 6 m széles karbantartó sáv, az egyéb tulajdonú csatorna, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő árok mentén mindkét oldalon 3 m széles karbantartó sáv biztosítandó.

12. Közműlétesítmények védőterületei

13. § (1) A közművezetékek hálózatának és műtárgyainak a vonatkozó szakági jogszabályokban előírt védőterületeit és biztonsági övezeteinek helyigényét biztosítani kell.

(2) Vezetékek védőtávolsága: a szabályozási tervlapokon feltüntetett, szakági előírások szerinti érték.

V. Fejezet

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK (TILALMAK, TELEKALAKÍTÁS, TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK)

14. § (1) Nyúlványos (nyeles) telek a település területén újonnan nem alakítható ki.

(2) Beépítésre szánt területen - a gazdasági terület megközelítésére szolgáló, illetve gazdasági területen belüli magánutak kivételével -, továbbá kertes mezőgazdasági területek övezeteiben a magánút telkének szélességi mérete nem lehet kisebb:

a) legfeljebb négy telek kiszolgálása, és 80 m-nél nem hosszabb út esetén 6,0 m-nél,

b) négynél több telek kiszolgálása, vagy 80 m-nél hosszabb út esetén 8,0 m-nél.

(3) Gazdasági terület megközelítésére szolgáló, illetve gazdasági területen belüli magánút telekszélességének legalább 12,0 méternek kell lennie.

(4) A 80 méteres hosszt meghaladó zsák magánút végfordulóval alakítandó ki.

(5) Közkertet kialakítani, meglévőt felújítani, ha műszaki akadálya nincsen, fásítva, a Településképi rendelettel összhangban, Közterület-alakítási Terv (KAT) alapján kell.

VI. Fejezet

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

13. Általános előírások

15. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:

a) Közút esetén

aa) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

ab) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

ac) a csapadékvizek elvezetéséről,

ad) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről kell gondoskodni;

b) magánút esetén (közforgalomnak megnyitott és meg nem nyitott esetben)

ba) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,

bb) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni,

bc) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,

(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

aa) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

ab) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg

b) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.

14. Közművesítés mértékének az előírása

16. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

a) a beépítésre szánt területen biztosított a teljes közművesítettség,

b) a beépítésre nem szánt területen, lakófunkció esetén, továbbá huzamos emberi tartózkodásra alkalmas épület esetén a részleges közművesítettség, továbbá:

ba) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,

bb) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

c) A beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.

15. Vízellátás

17. § (1) Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) Kijelölt hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező vízkivételi kút körül 10 m-es sugarú körterületet belső védőidomként kell kezelni.

16. Szennyvízkezelés

18. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a tisztítatlan és a tisztított szennyvíz közvetlenül a talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.

(2) A beépítésre nem szánt vízbázis védelmi, vagy kiemelt vízminőség védelmi és nagyvízi meder területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni a keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,

b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a helyi szippantó-kocsi szállítókapacitását (kb 5m3) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.

c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az a helyi szippantó kocsi szállítókapacitását (kb 5 m³-t) és 200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat, akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ca) ha a tisztított szennyvíz számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)

cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

cc) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,

cd) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken.

Ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.

(3) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(4) A szennyvíztisztító telep kijelölt védőtávolsága 500 m a telkének kerítésvonalától. A kijelölt védőtávolságán belül új, védendő területhasználat, védendő funkciójú épület nem létesíthető.

(5) A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

a) védelem nélkül 150 m

b) bűzzárral ellátva 20 m

c) hatásvizsgálat alapján megállapított mérettel.

17. Felszíni vízrendezés

19. § (1) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni. A földhivatali nyilvántartás csak vízjogi engedély alapján módosítható.

(2) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(3) A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással, kell biztosítani.

(4) Ha a gazdasági terület beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. A záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m² burkolt felület után min.1 m³ helyi záportározó térfogatot kell kialakítani (ha ennek növelését a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője nem kéri) és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.

(5) A záportározót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.

(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,

b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),

c) a vízszállítás akadálymentes legyen.

(7) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

18. Árvízvédelem

20. § (1) Hullámtérben, nagyvízi meder területén csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területhasznosítás valósítható meg.

(2) Töltés mentett oldalán a fakadóvízzel veszélyeztetett sávban felszín alatti építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatósággal, illetőleg a védmű kezelőjével, védekezést ellátó szervezettel egyeztetve végezhető. A fakadóvízzel veszélyeztetett területen pince és kút nem létesíthető.

19. Technológiai és megújuló energiahordozót hasznosító berendezések

21. § (1) Háztartási méretű szélgenerátor telepítésének feltétele:

a) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-en túl nem haladhatja meg,

b) hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen,

c) nem telepíthető a településképvédelmi rendeletben településképi szempontból meghatározó területeken.

(2) Háztartási méretet meghaladó, megújuló energiahordozóként napenergiát hasznosító energiatermelés csak az arra kijelölt Kb-Em jelű övezetben létesíthető.

VII. Fejezet

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

20. Építés általános feltételei

22. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb építési övezeti előírásoknak.

(2) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény – a kerítés és közműcsatlakozás kivételével - csak a főépítménnyel egy időben, vagy a főépítmény felépítése után építhető.

(3) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.

(4) Az építési övezetekben melléképítmények kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy;

b) hulladéktartály tároló 2,0 m magasságig illetve 4 m² alapterületig,

c) portaépület.

(5) Konténerház, mobilház, lakókocsi – építkezésen felvonulási épületként, vagy ideiglenes jelleggel, rendezvény idejére történő elhelyezés kivételével – Lábatlan tájképvédelmi övezetbe tartozó területén nem helyezhető el.

(6) A kertvárosias és az üdülőházas építési övezetekben minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani telken belül.

21. Tereprendezés, támfal, kerítés

23. § (1) Amennyiben a tereprendezés a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében kerül sor, úgy a feltöltés, vagy bevágás mértéke tereplépcsőnként (terepszintenként) nem haladhatja meg a 1,5 m-t.

(2) Támfal kialakítása a természetes terepszintet

a) felfelé legfeljebb 1,50 méterrel,

b) lefelé legfeljebb 1,50 méterrel, de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg.

(3) Az utcavonalon meglévő támfal a magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.

22. Beépítési mód, építési hely

24. § (1) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén, amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala a kedvezőbb tájoláshoz közelebb eső telekhatár.

(2) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.

(3) Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó legyen.

(4) Amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek az újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:

a) lakóövezetek esetében: 5 m;

b) gazdasági övezetek esetében: 10 m; illetve gazdasági és különleges terület építési övezeteiben – kizárólag portaépület számára – az előkert mérete 0 méter;

c) egyéb övezet esetében: 5 m.

(5) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 5,0 m, vagy a kialakult állapothoz igazodó legyen.

(6) Az oldalkert méretét:

a) Szabadon álló beépítési módnál:

aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,

ab) vagy, ha ez az érték kisebb, mint 3,0 méter, akkor 3,0 méternek,

ac) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület és ipari gazdasági terület esetében legalább 5,0 méternek,

b) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertjét minimum 5,0 méternek, 16 m szélességet el nem érő telkek esetében a telek oldalkertjét minimum 4,0 méternek,

c) Zártsorú beépítési mód esetében az építési telek oldalkertjét 0 méternek kell tekinteni, de a hátsókert megközelítését biztosítani kell.

(7) A hátsókert mérete általános esetben: 6 m.

a) 25 m telekmélységig, kialakult állapot esetén, a hátsókert értékét 0 méternek,

b) minden más esetben:

ba) a hátsókertre néző tényleges épületmagasság értékének,

bb) vagy, ha ez kisebb, mint 6,0 méter, akkor 6,0 méternek kell tekinteni.

MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

VIII. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

23. Nagyvárosias lakóterületek (Ln) általános előírásai

25. § (1) A nagyvárosias lakóterület építési övezet sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meghaladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető a lakó rendeltetésen kívül:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) sport,

d) szálláshely-szolgáltató,

e) igazgatási,

f) kulturális, illetve

g) egyéb kereskedelmi, szolgáltató tevékenység céljára szolgáló épület, építmény.

(3) Az építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

24. Kisvárosias lakóterületek (Lk) általános előírásai

26. § (1) A kisvárosias lakóterület építési övezet sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető a lakó rendeltetésen kívül:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) sport,

d) szálláshely-szolgáltató,

e) igazgatási,

f) kulturális, illetve

g) egyéb kereskedelmi, szolgáltató tevékenység céljára szolgáló épület, építmény.

(3) A kisvárosias lakóterület építési övezeteire vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

25. Kertvárosias lakóterület (Lke) általános előírásai

27. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben az OTÉK 13. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi rendeltetés elhelyezhető.

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben legfeljebb két önálló épület létesíthető ingatlanonként.

(3) Fekvőtelkek esetén a településképi illeszkedést és a kialakult állapotot figyelembe véve az előkert mérete 3,0 méterre csökkenthető.

(4) Az építési övezetekben kialakítható minimális telekszélessége, és a minimális telekterület a jelen rendelet 1.melléklet 1. pontjában megadott érték.

(5) A kertvárosias lakóterület építési övezeteire vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1.melléklet 1. pontja tartalmazza.

26. Településközpont vegyes terület (Vt) általános előírásai

28. § (1) A Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezetek több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

a) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

b) építménynek minősülő antennaszerkezet,

c) haszonállat tartására szolgáló állattartó épület.

(3) Az építési övezetekben kialakítandó telkek minimális telekszélessége, és a minimális telekterület a jelen rendelet 1.melléklet 1. pontjában megadott érték. Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető.

(4) A településközpont vegyes terület építési övezeteire vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

27. Kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) általános előírásai

29. § (1) A Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezetek elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak.

(2) Kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó;

c) igazgatási, iroda, sport;

d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül telkenként egy darab, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetést tartalmazhat.

(3) A gazdasági terület telkein belül a telekhatár mentén legalább 5 m széles védőfásítás telepítendő.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató területek építési övezeteire vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

28. Ipari területek (egyéb ipari területek - Gip) általános előírásai

30. § (1) A Szabályozási terven Gip jellel jelölt (elsősorban barnamezős területek) építési övezetei alapvetően olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgálnak, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az egyéb ipari területek építési övezeteiben elhelyezhető épület:

a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei;

b) igazgatási, iroda,

c) gazdasági tevékenységi célú épület telkenként egy darab, a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetést tartalmazhat, ha a részletes építési övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(3) Az ipari terület telkein belül a telekhatár mentén legalább 5 m széles védőfásítás telepítendő.

(4) Az építési övezetekben megengedett funkciójú épületek, építmények speciális technológiai előírások miatt szükséges egyedi építményeinek (pl.: siló, víztorony, kémény) magassága nem lehet több 50 m-nél. Egyéb építményekre az építési övezeti előírásoknak megfelelő épületmagasságot kell betartani.

(5) Technológiai kényszer - pld. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely az adott építési övezetre előírt épületmagasságú épületben nem fér el - esetén kivételként a maximális épületmagasságtól a beépített alapterület 30%-ában, legfeljebb 30,0 m-ig el lehet térni.

(6) Az építési övezeteken belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető, kivéve, ha a technológia azt megkívánja.

(7) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el. Az építési övezetekben a technológiához tartozó ellátó, biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

(8) Az ipari területek építési övezeteire vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

29. Üdülőterület - hétvégi házas terület (Üh) általános előírásai

31. § (1) A hétvégi házas terület elsősorban a legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterület – hétvégi házas terület építési övezetére vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

30. Beépítésre szánt különleges területek általános előírásai

32. § (1) A beépítésre szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:

a) a K-Sp jelű nagy zöldfelületű, sportolási célú különleges területek építési övezete

b) a K-T jelű temetkezési célú különleges területek (temető és kegyeleti park terület) építési övezete

c) a K-Rek jelű rekreációs, idegenforgalmi különleges területek építési övezete

d) a K-G jelű garázsok, garázssorok építési övezete

e) a K-P jelű pincék, présházak építési övezete

f) a K-Mü jelű mezőgazdasági üzemi területek építési övezete

g) a K-Kö jelű Közműszolgáltató területek építési övezete

(3) A K-Sp jelű nagy zöldfelületű, sportolási célú különleges területek a sportolást, a szabadidő eltöltését célzó létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (sport-, szabadidős területek).

a) A K-Sp jelű nagy zöldfelületű, sportolási célú különleges területek építési övezeteiben elhelyezhető:

aa) sportépítmény,

ab) a pihenést, testedzést szolgáló építmény,

ac) kereskedelmi szálláshely-szolgáltató épület,

ad) szolgálati lakás, valamint

ae) kizárólag a működéshez szükséges gazdasági célú épület;

b) A K-Sp jelű nagy zöldfelületű sportolási célú különleges területek építési övezeteiben nem helyezhető el:

ba) önálló lakóépület,

bb) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

c) Az építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(4) A K-T jelű temetők területei elsődlegesen a temetők, kegyeleti parkok létesítményeinek elhelyezésére szolgálnak.

a) A K-T jelű építési övezetekben elhelyezhetők:

aa) kereskedelmi, szolgáltató épület,

ab) kizárólag a működéshez szükséges gazdasági és egyházi célú épület.

b) Az építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(5) A K-Rek jelű rekreációs, idegenforgalmi különleges területek építési övezete

a) Az építési övezetben elhelyezhetők:

aa) a pihenést, testedzést szolgáló építmények,

ab) kereskedelmi-szállásférőhely szolgáltató épület,

ac) kereskedelmi-szolgáltató épület,

ad) szolgálati lakás,

ae) kizárólag az idegenforgalmi szolgáltatáshoz szükséges gazdasági célú épület (pl. állattartó épület),

b) Az építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(6) A K-G jelű garázsok, garázssorok területének építési övezete

a) Az építési övezetben a meglévő garázsok kizárólag gépkocsi-tárolás céljából felújíthatók, újraépíthetők.

b) Az építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(7) A K-P jelű pincék, présházak különleges területének építési övezete

a) Az építési övezetben elhelyezhetők:

aa) pincék, présházak,

ab) kereskedelmi-szolgáltató épület, szállásférőhely.

b) Az építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(8) A K-Mü jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezete

a) Az építési övezetben elhelyezhetők:

aa) a növénytermesztés,

ab) az állattenyésztés, továbbá

ac) az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei,

ad) az ezekkel kapcsolatos kereskedelmi-szolgáltató épület,

ae) szolgálati lakás.

b) Az építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

(9) A K-Kö jelű közműszolgáltató területek építési övezete

a) Az építési övezetben elhelyezhetők:

aa) a közműszolgáltatás építményei,

ab) iroda és szociális épület a közműszolgáltató személyzet számára,

b) Az építési övezetre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 1. pontja tartalmazza.

IX. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

31. Közlekedési és közműterületekre vonatkozó előírások (KÖk, KÖu)

33. § (1) A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület a vasút, az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A közutak elhelyezése céljára a szabályozási tervben jelölt területet kell biztosítani.

(3) A közlekedési területeken belül a vasút-terület a szabályozási terven KÖk jellel van megkülönböztetve.

(4) A közlekedési területeken belül az országos utak területe és a helyi jelentőségű külterületi utak a szabályozási terven KÖu jellel vannak megkülönböztetve.

(5) A 8 méternél keskenyebb utcákat a gyalogos/kerékpáros közlekedés előnyét biztosító módon kell kialakítani.

(6) A 6 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén építmény (kerítés), az úttengelytől mért legkevesebb 3-3 m távolságon kívül helyezhető el.

(7) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

32. Zöldterület (Z)

34. § (1) A Z jelű közkert övezetbe tartotó zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a mindennapi pihenést, testedzést szolgáló közterületek.

(2) A közkert övezetben elhelyezhető:

a) pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, kerékpárútvonal, pihenőhely, tornapálya, játszótér),

b) kertberendezési tárgyak, köztárgyak (különösen szobrok, szökőkutak, medencék),

c) kerti építmények,

d) vendéglátó és turisztikai rendeltetésű épület,

e) hírlap, ajándék és virágárusító, információs pavilon,

f) a zöldfelület fenntartásához szükséges épület,

g) illemhelyek,

h) műtárgyak.

(3) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

33. Erdőterület (E) általános előírásai

35. § (1) Az erdőterület az erdőgazdálkodás céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésével összhangban az alábbi erdőövezetbe tartozhat:

a) Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület övezetei településvédelmi vagy erózió ellen védő erdőterületek,

b) Evh jelű honvédelmi célú védő erdőterület övezetei honvédelmi célokat szolgáló védő erdőterületek,

c) Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterület övezete, ahol az erdőgazdálkodás elsődleges célja a faanyagtermelés és szaporítóanyag-termelés,

d) Ek jelű közjóléti erdő olyan erdőterület sport, turisztika, üdülés, oktatási tevékenység, vadaspark céljára kialakítható erdők övezete,

(3) Erdőterületen épületet, építményt elhelyezni az erdők elsődleges rendeltetésével összefüggésben lehet.

(4) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik a közterületi telekhatártól, illetve az eltérő területhasználatú szomszédos telek határától számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.

(5) Erdőterületen kerítés kizárólag természetvédelmi, vadgazdálkodási vagy erdőgazdálkodási célból helyezhető el.

(6) Az előírásoknak nem megfelelő meglévő épület fenntartható, felújítható, de nem bővíthető.

(7) Az övezetekre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

34. Védelmi erdőterület (Ev)

36. § (1) Az Ev jelű védelmi erdőterület övezet telkén a területfelhasználási céljának, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésének megfelelően, az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével – épületet elhelyezni nem lehet.

(2) Ev jelű védelmi erdőterület övezetben bármilyen építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

35. Honvédelmi célú erdőterület (Evh)

37. § Az Evh jelű honvédelmi célú védő erdőterület övezet telkén a területfelhasználási céljának, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésének megfelelően a honvédelmi célokat szolgáló építményt, épületet lehet korlátozás nélkül elhelyezni.

36. Gazdasági erdőterület (Eg)

38. § (1) Gazdasági erdőterületen a területfelhasználási céljának, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján meghatározott elsődleges rendeltetésének megfelelő épület (erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmény, őrház, ezek melléképületei, melléképítményei, továbbá közösségi 5,0m magasságot meghaladó kilátó, vadászház, vadvédelmi kerítés, természetmegőrzés, ismeretterjesztés építményei) helyezhetők el.

(2) A gazdasági erdőterületen épületet elhelyezni a területre vonatkozó erdőtervben meghatározottak figyelembevétele mellett és a természetvédelemmel összhangban lehet.

(3) Eg jelű gazdasági erdőövezetben elhelyezhető

a) az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás építményei,

b) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények,

c) szolgálati lakás, erdészház csak az a) pont építményeivel együtt létesíthető.

37. Közjóléti erdőterület (Ek)

39. § (1) Ek jelű közjóléti erdőövezetben elhelyezhető

a) a testedzést és turizmust szolgáló építmény, különösen turista pihenőhely, erdei tornapálya, kilátó,

b) az oktatást, nevelést, ismeretterjesztést szolgáló épületek, építmények (pl.: oktatóház),

c) szabadtéri rendezvényekkel és sportolással kapcsolatos kiszolgáló épületek,

d) 1,5 méternél nem nagyobb bevágást, vagy feltöltést igénylő szabadtéri sportpályák és a rendeltetést kiszolgáló épületek,

e) a terület fenntartásával, gondozásával kapcsolatos tároló épület,

(2) Ek jelű közjóléti erdőövezetben lakóépület nem helyezhető el.

38. Mezőgazdasági terület (M) általános előírások

40. § (1) A mezőgazdasági terület elsősorban a növénytermesztés, az állattenyésztés céljára, valamint az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás céljára hasznosított terület, ahol ezen területhasználatot kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(2) Mezőgazdasági terület azon övezeteiben, ahol az előírások lehetőséget adnak épület, ezen belül lakóépület, lakás, az agrár-, illetve borturizmussal kapcsolatos szállásférőhely létesítésére, épület csak a HÉSZ Közművesítés mértékének az előírása fejezet, a 17. §. előírásainak figyelembevételével helyezhető el.

(3) Mezőgazdasági területen kizárólag a gazdálkodáshoz kapcsolódóan, legfeljebb egy lakóépület, illetve legfeljebb két lakás létesíthető, ha az övezeti előírások megengedik.

a) A lakófunkciójú beépítés mértéke legfeljebb a tényleges beépítettség fele lehet.

b) A lakóépület a gazdasági rendeltetéssel egyidejűen vagy azt követően épülhet meg.

c) Mezőgazdasági területen különállóan elhelyezett lakóépület vagy a borturizmushoz kapcsolódó beépített alapterület tájképvédelmi okokból nem haladhatja meg 200 m²-t.

(4) Mezőgazdasági terület övezeteiben:

a) épületet a közút, tengelyétől mért legalább 15 m-es, de a közterületi vagy magánúti telekhatártól legalább 10 m-es távolságra helyezhető el.

b) az út tengelyétől mért 8 m-es sávban nem helyezhető el kerítés.

(5) Az övezetekre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

39. Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

41. § (1) A kertes mezőgazdasági területen belül az alábbi mezőgazdasági övezetek vannak:

a) Mk-1 jelű terület: a jelenlegi belterületen található, részben beépített, továbbá kivett, beépítetlen területek övezete

b) Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezete, amely táji- és természeti értéke a kialakult állapot szerint jelentős

c) Mk-3 jelű jellemzően „hagyományosan kistelkes” kertes mezőgazdasági terület övezete,

(2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági területen elhelyezhető:

a) a kert-, szőlő- és gyümölcs-termesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás épületei,

b) a borturizmus szolgáltatás (különösen borkereskedés, borkóstoló, bormúzeum), vendéglátás épületei,

c) állattartás gazdasági építményei (maximum 10 m2),

d) önálló terepszint alatti építmény (pince)

e) a gazdálkodáshoz kapcsolódóan lakás vagy lakóépület, ahol az övezeti előírás ezt megengedi.

(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben nem helyezhető el.

a) birtokközpont

b) föld feletti gáztartály,

c) lakókocsi, konténerház,

d) 3,5t összsúlyt meghaladó szállító járművek, földmunkagépek tárolására épület és parkoló.

(4) 3000 m2-nél nagyobb, kivett, beépítetlen terület esetén

a) az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben egy telken legfeljebb egy gazdasági épület és legfeljebb egy felépítmény nélküli önálló pince,

b) az Mk-1 jelű övezetben az a) pontban írt rendeltetések mellett legfeljebb egy lakórendeltetésű épület vagy épületrész helyezhető el.

(5) Az Mk-1 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében - szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában - épületet, növényházat, terepszint alatti építményt elhelyezni a HÉSZ Építés általános feltételei fejezet, a 22. § és a HÉSZ Beépítési mód, építési hely fejezete, a 24. § előírásainak betartásával lehet.

(6) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben

a) kerítés legfeljebb 1,8 m-es magassággal építhető.

b) tereprendezés és támfal építése a HÉSZ Tereprendezés, támfal, kerítés fejezete, a 23. § előírásainak betartásával történhet.

40. Általános mezőgazdasági terület (Má)

42. § (1) Az általános mezőgazdasági területen belül az alábbi mezőgazdasági övezetek lehetnek:

a) Má-1 jelű övezet a jellemzően szántó művelésű, mozaikos elrendezésű terület

b) Má-2 jelű övezet a jellemzően ligetes-fás, legelő művelésű (erős lejtésű vagy mélyebb fekvésű) terület,

c) Má-3 jelű övezet a természetszerű tájgazdálkodást, a természetszerű gyepgazdálkodást és a természetszerű állattartást szolgáló természetvédelmi kijelölésű terület.

d) Má-4 jelű övezet a természetszerű tájgazdálkodást, a természetszerű gyepgazdálkodást és a természetszerű állattartást szolgáló gazdaság természetvédelmi kijelölésű területe.

(2) Az Má jelű általános mezőgazdasági területen a mezőgazdasági tájhasználat (növénytermesztés, állattartás és állattenyésztés) céljára, ezen rendeltetésekkel kapcsolatosan elhelyezhető:

a) a növénytermesztés, és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás építményei (gazdasági épület és egyes övezetekben terepszint alatti építmény (pince)),

b) az állattartást szolgáló építmények (gazdasági épületek, állattartó épületek és építmények), a nagy létszámú állattartást szolgáló állattartó építmények is, a védendő rendeltetésű épületektől, illetve azok telekhatárától mért 300 m-en kívül.

c) az agrárturizmushoz kapcsolódó építmények,

d) terepszint alatti építmény (pince) a talajvízszint magasságának mérlegelése mellett,

e) a gazdálkodáshoz kapcsolódóan lakás vagy önálló lakóépület. Lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi, továbbá a HÉSZ Közművesítés mértékének az előírása fejezet, a 17. §. előírásainak figyelembevételével a közműellátás előírt szintje biztosított és az övezeti előírások ezt nem tiltják.

f) egy telken több épület létesíthető oly módon, hogy egy közös gazdasági udvar köré kell szervezni, az épületek a szomszédos lakótelkek határától legalább 10,0 méter távolságra, a felszíni vizek, patakok felőli telekhatártól legalább 20,0 méter távolságra helyezkedjenek el.

(3) Az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló, ingatlan-nyilvántartás szerinti kivett művelési ágú „gazdasági udvar” területének legalább 20%-án zöldfelület alakítandó ki.

(4) Az általános mezőgazdasági terület övezetében kialakított gazdasági udvarban

a) a beépítés vonala a mezőgazdasági kiszolgáló út vagy közút telekhatárától mért legalább 20 m (előkert) távolságban lehet,

b) az építési hely a lekerített gazdasági udvarban - a kivett művelési ágú udvar ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett határától - legalább 10 m oldalkert és 10 m hátsókert betartásával értelmezendő,

c) az oldal- és hátsókertben, a 10 méteres sávon belül többszintes növényzet telepítendő.

d) egy épület nettó alapterülete legfeljebb 300 m² lehet.

e) A legnagyobb épületmagasságot a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

(5) Amennyiben az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a területhasználat kerítés létesítését feltétlenül indokolja – különösen védendő ültetvény, gazdasági udvar, karámkerítés esetén – és a kerítés menti kiszolgáló út szélessége nem éri el a 10,0 métert, akkor a kerítés az út tengelyétől mérten legalább 5,0 m távolságban helyezendő el.

(6) Az általános mezőgazdasági területeken előírt épületmagasságtól kizárólag technológiai okokból legfeljebb 25,0 méter magasságig lehet eltérni, a technológiai berendezés, műtárgy sajátos igénye szerint.

(7) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület meghatározott övezeteiben több önálló telekből birtoktest alakítható ki, amelynek az Má-1 és Má-2 jelű övezetben lévő egyik telkén birtokközpont létesíthető.

a) Birtoktestként az általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezkedő, összesen legalább 5 ha (50.000 m²) nagyságú, bármely művelési ágban nyilvántartott termőföldek vehetők figyelembe, amelyek valamennyi alábbi feltételnek megfelelnek:

aa) a birtoktesthez tartozó telkek legalább 35%-a Lábatlan közigazgatási területén található,

ab) a birtoktestek a birtokközponttól legfeljebb 20 km-es távolságon belül helyezkednek el.

b) A birtokközpont területén legfeljebb két önálló lakóépület létesíthető.

c) A birtokközpont telkén a mezőgazdasági rendeltetés mellett, azzal egyidejűen a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű, vendéglátó épület is elhelyezhető, ha a (2) e) pontban szereplő feltételek maradéktalanul teljesülnek.

(8) A (7) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén a birtoktesthez tartozó telkeknek – a vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével kiszámított – összes beépíthetősége indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központként is kialakítható, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.

(9) A birtokközpontra vonatkozó előírások:

a) a birtokközpont telkének legalább 10.000 m² (1 ha) nagyságot el kell érnie, A birtokközpont telekhatára a lakótelkek határától mérten legalább 100 m-es távolságban lehet.

b) birtokközpont olyan telek lehet, amelynek a kiszolgálását biztosító út telkének szélessége legalább 10,0 m.

c) a birtokközpont beépítettsége a birtoktestnek, vagyis a beszámítható telkek összterületének legfeljebb 3 %-a, de: a birtokközpont területére vetítetten legfeljebb 30 % lehet,

d) a birtokközpont területén a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén, a telekhatároktól mért legalább 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítéssel, fásított zöldfelületként kell kialakítani.

(10) A természetvédelmi, ökológiai szempontból védendő tájhasználatú mezőgazdasági területeken, országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó és a tájképvédelmi terület övezete területén a táj- természetvédelmi célkitűzések megvalósulásával, védett régészeti területen az örökségvédelem vonatkozó előírásaival összhangban helyezhetők el építmények.

41. Vízgazdálkodási terület (V)

43. § (1) A V jelű vízgazdálkodási területbe Duna, a patakok és álló vizek területe tartozik a mederrel olykor a parti sávval, a felszíni vízelvezetést szolgáló árkok, záportározók, a vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb épületekkel, építményekkel és vízkár-elhárítási építményekkel.

(2) A V jelű vízgazdálkodási övezetekben épületek, építmények kizárólag vízgazdálkodási és a természetvédelmi célok elérése érdekében, csak a vízügyi jogszabályokban meghatározottak szerint létesíthetők. A parti sávot érintő, e rendelet hatályba lépését megelőzően elhelyezett épület, építmény mindaddig megtartható, felújítható, de nem bővíthető, amíg a parti sáv rendeltetését és megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét, a parti sávban a munkagépekkel történő munkavégzést nem akadályozza, a meder állapotát nem veszélyezteti.

(3) A természetközeli vízfolyások, ökológiai folyosó övezetébe tartozó külterületi szakaszán a vízgazdálkodási terület telekhatára menti 50-50 méteres területsávban - természetvédelmi és vízvédelmi érdekből - a vízgazdálkodást szolgáló, valamint a vonatkozó vízügyi és természetvédelmi jogszabályok alapján megengedett közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, valamint a vízisport céljáró szolgáló közösségi építmények és a vízhasználathoz kötődő, rekreációs célú közösségi építmények helyezhetők el.

42. Természetközeli terület (Tk)

44. § (1) A Tk jelű természetközeli terület övezetébe jellemzően a természeti értéket képviselő sziklás, gyepes területek, vizes élőhelyek, nádasok, mocsarak tartoznak, továbbá azon felhagyott mezőgazdasági művelésű területek, amelyek természetes állapota ezt indokolja. Természetközeli területen elsődleges cél a természetes állapot megtartása a vonatkozó természetvédelemi fenntartási tervekben foglaltak szerint.

(2) A Tk jelű természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet. A természetközeli területeken kizárólag az ismeretterjesztést szolgáló nem épületnek minősülő alábbi építmények helyezhetők el:

a) a legeltetéses állattartáshoz szükséges tájba illő építmény,

b) a természetkímélő gazdálkodási módok és a terület természeti értékeinek bemutatására szolgáló, ismeretterjesztési célt szolgáló építmény,

c) karámkerítés,

d) villanypásztor,

e) vizes élőhely, tó kialakítható.

(3) A Tk jelű övezetben nem helyezhető el terepszint alatti építmény.

43. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb)

45. § (1) Beépítésre nem szánt különleges területbe tartoznak az alábbi, jellemzően jelentős zöldfelülettel rendelkező területek, melyek a rajtuk elhelyezhető épületek építmények különlegessége, vagy a rendeltetés sajátossága miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriákba sorolt területektől.

(2) A Kb jelű beépítésre nem szánt különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető épületek, építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(3) A beépítésre nem szánt különleges területek a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbi övezetbe tartoznak:

a) Idegenforgalmi terület övezete Kb-Id

b) Rekreációs terület övezete Kb-Rek

c) Bányaterület övezete Kb-B

d) Rekultivált hulladéklerakó övezete Kb-Hre

e) Nem veszélyes hulladéklerakó-kezelő övezete Kb-H

f) Kertészeti áruda övezete Kb-Ká

(4) Az övezetekre vonatkozó részletes előírásokat jelen rendelet 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(5) A Kb-Id jelű idegenforgalmi célú terület övezetében

a) elhelyezhető épületek:

aa) vízi sportlétesítmények,

ab) a vízisportot kiszolgáló épületek (klubház, vendégház, raktár, műhely), csónaktároló és szociális épületek,

ac) kereskedelmi szállásszolgáltatás, vendéglátás és azokat kiszolgáló egyéb rendeltetésű épületek,

b) nem helyezhető el:

ba) önálló lakóépület,

bb) a főrendeltetéssel össze nem függő kereskedelmi-, szolgáltató tevékenységet befogadó épület,

bc) üzemanyagtöltő állomás,

bd) parkolóterület és 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállító gépjárművek számára garázs.

c) A kialakítható legkisebb telek legalább 5000 m² területű.

d) A legnagyobb épületmagasságot a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

(6) A Kb-Rek jelű rekreációs terület övezetében

a) elhelyezhető épületek:

aa) teremsportok építményei, sportöltöző, testedzést szolgáló építmények, sportklub működését szolgáló épületek,

ab) kereskedelmi szállásszolgáltatás, vendéglátás és azokat kiszolgáló egyéb rendeltetésű épületek,

ac) kilátó, turistaház, hitéleti, egészségügyi, szociális rendeltetést befogadó épület,

ad) a lovassportot szolgáló tároló és állattartó épületek és a technikai sportok építményei

b) nem helyezhető el:

ba) önálló lakóépület,

bb) a főrendeltetéssel össze nem függő kereskedelmi-, szolgáltató tevékenységet befogadó épület,

bc) üzemanyagtöltő állomás,

bd) parkolóterület és 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállító gépjárművek számára garázs.

c) A legnagyobb épületmagasságot a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

(7) A Kb-B jelű bányaterület övezetében

a) elhelyezhető épületek:

aa) a bányaüzemeltetéshez szükséges irodai és szociális szükségleteket kiszolgáló épületek

ab) porta és mérleg épület,

ac) a kitermelt anyag kezeléséhez (aprítás, osztályozás, rakodás, stb.) szükséges építmények.

b) A legnagyobb épületmagasságot a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

(8) A Kb-Hre jelű rekultivált hulladéklerakó terület övezetében

a) elhelyezhető épület: az üzemeltetéshez szükséges ideiglenes kiszolgáló üzemi (porta) épület

b) A legnagyobb épületmagasságot a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

(9) A Kb-H jelű nem veszélyes hulladékkezelő terület

a) elhelyezhető épületek:

aa) az üzemeltetéshez szükséges irodai és szociális kiszolgáló épületek,

ab) porta és mérleg épület,

ac) a lerakásra kerülő inert hulladék kezeléséhez (aprítás, osztályozás, rakodás, stb.) szükséges építmények,

b) A legnagyobb épületmagasságot a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

(10) A Kb-Ká jelű kertészeti áruda terület

a) elhelyezhető épületek:

aa) az üzemeltetéshez szükséges irodai és szociális kiszolgáló épületek,

ab) a kertészeti termékek raktározására, tárolására szolgáló épület,

b) A legnagyobb épületmagasságot a rendezett terep szintjétől kell számolni olyan módon, hogy a feltöltés nem haladhatja meg a 1,5 m-es magasságot.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

46. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

47. § Hatályát veszti a Lábatlan helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 31.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 7/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelethez

ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÉS ÖVEZETEK TELEKALAKÍTÁSI ÉS BEÉPÍTÉSI HATÁRÉRTÉKEI

SZ= szabadon álló beépítési mód; O= oldalhatáron álló beépítési mód; K= kialakult állapot

1. Beépítésre szánt területek építési övezeteinek beépítési határértékei

	A	B	C	D	E	F	G	H	I
	Építési övezet jele	Beépítés módja	Kialakítható telek legkisebb területe	Kialakítható legkisebb telekszélesség	Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	Terepszint alatti építés legnagyobb mértéke	Zöldfelület legkisebb mértéke	Az épületmagasság legnagyobb mértéke	Egyéb előírás, megjegyzés*
	Építési övezet jele	Beépítés módja	(m²)	(m)	(%)	(%)	(%)	(m)	Egyéb előírás, megjegyzés*
1.	Ln	K	K	-	K	K	10	16,5	-
2.	Lk-1	Z	200	-	50	50	20	6,0	-
3.	Lk-2	K	K	-	60	60	20	12,5	-
4.	Lk-3	K	K	-	K	K	20	10,5	-
5.	Lke-1	O	400	14	30*	30*	45	5,0	*1500 m²-es teleknagyságig 30 %, 1500 m²feletti teleknagyságnál 450 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 15 %-a, de maximum 600 m²
6.	Lke-2	O	550	14	30*	30*	45	5,0	*1500 m²-es teleknagyságig 30 %, 1500 m²feletti teleknagyságnál 450 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 15 %-a, de maximum 600 m²
7.	Lke-3	O	700	14	30*	30*	45	5,0	*1500 m²-es teleknagyságig 30 %, 1500 m²feletti teleknagyságnál 450 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 15 %-a, de maximum 600 m²
8.	Lke-4	O	550	14	30*	30*	45	6,0	*1500 m²-es teleknagyságig 30 %, 1500 m²feletti teleknagyságnál 450 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 15 %-a, de maximum 600 m²
9.	Lke-5	O	700	14	30*	30*	45	6,0	*1500 m²-es teleknagyságig 30 %, 1500 m²feletti teleknagyságnál 450 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 15 %-a, de maximum 600 m²
10.	Lke-6	SZ	700	14	30*	30*	45	6,0	*1500 m²-es teleknagyságig 30 %, 1500 m²feletti teleknagyságnál 450 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 15 %-a, de maximum 600 m²
11.	Lke-7	K	700	14	30*	30*	45	K	*1500 m²-es teleknagyságig 30 %, 1500 m²feletti teleknagyságnál 450 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 15 %-a, de maximum 600 m²
12.	Vt-1	SZ	400	14	30	30	20	5,0	-
13.	Vt-2	K	400	14	60	60	20	5,0	-
14.	Vt-3	SZ	400	14	60	60	20	9,0	-
15.	Vt-4	SZ	K	14	30	30	20	9,0	-
16.	Vt-5	K	K	14	60	60	10	8,0	-
17.	Vt-6	K	400	14	60	60	10	8,0	-
18.	Vt-7	K	K	14	40	40	20	5,0	lakóépület elhelyezése, lakás kialakítása nem engedélyezhető
19.	Gksz-1	SZ	3000	-	35	-	20	7,5	min telekszélesség: 20 m, min. telekmélység: 40 m
20.	Gksz-2	SZ	1500	-	40	-	20	12,5	min telekszélesség: 30 m, min. telekmélység: 50 m
21.	Gksz-3	SZ	1500	-	60	-	20	12,5	min telekszélesség: 30 m, min. telekmélység: 50 m
22.	Gksz-4	K	K	-	K	-	20	K
23.	Gksz-5	K	1500	-	40	40	20	12,5
24.	Gip-1	SZ	5000	-	50	-	25	16,0	min telekszélesség: 30 m
25.	Gip-2	SZ	3000	-	50	-	25	12,5	min telekszélesség: 30 m
26.	Gip-3	SZ	4000	-	50	-	25	16,0	min telekszélesség: 30 m
27.	Üh-1	K	550	-	15	15	60	3,0
28.	K-Sp	SZ	2000	-	15	-	70	7,5
29.	K-T	SZ	2000	-	15	-	70	7,5
30.	K-Rek	SZ	-	-	15	-	70	5,5
31.	K-G	K	K*	-	K*	-	-	K*	*A meglévő garázsok kizárólag gépkocsi-tárolás céljából felújíthatók, újraépíthetők
32.	K-P	K	K*	-	K*	-	-	K*	*A beépítettség, illetve épületmagasság a meglévő, kialakult állapothoz képest legfeljebb +10% mértékben növelhető.
33.	K-Mü	SZ	10.000	-	35	-	20	7,5	A telek kötelező zöldfelületének egy részét a beépített területnek az elhatárolása érdekében, a telekhatárokon legalább 10 m széles, háromszintes zöldfelületként kell kialakítani.
34.	K-Kö	SZ	K	-	40	-	-	5,5	technológiai igény szerint

2. Beépítésre nem szánt területek övezeteinek beépítési határértékei

	A	B	C	D	E	F	G	H			J
	AZ ÖVEZET		A TELEK					ÉPÜLET
	Övezet jele	Beépítés módja	Beépíthető legkisebb területe	Beépíthető legkisebb szélessége	Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	Terepszint alatti építés legnagyobb mértéke	Zöldfelület legkisebb mértéke	Az épületmagasság legnagyobb mértéke			Egyéb előírás, megjegyzés
	Övezet jele	Beépítés módja	(m²)	(m)	(%)	(%)	(%)	(m)			Egyéb előírás, megjegyzés
	Zöldterület övezetei
1.	Z	SZ	5000	-	2	-	70	4,5			A zöldfelület 35%-át fás növényállomány fedi.
	Erdőterület övezetei
2.	Ev	-	-	-	-	-	-		-		-
3.	Evh	-	-	-	5	-	-		4,5		Honvédelmi célú erdők
4.	Eg	SZ	5,0 ha	-	0,5	-	-		4,5		Az épületek elhelyezésére szolgáló kivett udvarrész legfeljebb 4.000 m² lehet. Egy épület legfeljebb 300 m² alapterületű lehet.
5.	Ek	-	-	-	5	-	-		4,5		-
	Mezőgazdasági területek övezetei
6.	Mk-1	K	720	12,0	8	8	-			4,5	-
6.	Mk-1	SZ	3000	12,0	8	8	-			4,5	-
7.	Mk-2	SZ	3000	12,0	3	3	-			4,5	Gazdasági épület (a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével); Lakóépület, lakó rendeltetés nem helyezhető el.
8.	Mk-3	K	720	10,0	3	3				4,5	Gazdasági épület (a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével); Lakóépület, lakó rendeltetés nem helyezhető el.
9.	Má-1	SZ	5 ha	20,0	3	3	-			5,0	Gazdasági épület
		SZ	10 ha	20,0	3	3	-			5,0	Lakóépület, lakó rendeltetés is elhelyezhető.
		SZ	1 ha	20,0	30	5	-			5,0	Legalább 5 ha összterületű birtoktest esetén birtokközpont létesíthető.
10.	Má-2	SZ	1 ha	20,0	3	3	-			5,0	Gazdasági épület
		SZ	5 ha	20,0	3	3	-			5,0	Lakóépület, lakó rendeltetés is elhelyezhető.
		SZ	1 ha	20,0	30	5	-			5,0	Legalább 5 ha összterületű birtoktest esetén birtokközpont létesíthető.
11.	Má-3	SZ	5 ha	20,0	1	1	-			5,0	Gazdasági épület. Lakóépület, lakó rendeltetés, birtokközpont nem létesíthető.
12.	Má-4	SZ	1 ha	20,0	3	3	-			5,0	Gazdasági épület
12.	Má-4	SZ	2 ha	20,0	3	3	-			5,0	Lakóépület, lakó rendeltetés is elhelyezhető. Birtokközpont nem létesíthető.
	Vízgazdálkodási területek övezetei
13.	V	-	-	-	3	3	-			4,5	-
	Természetközeli terület övezetei
14.	Tk	-	-	-	-	-	-			-	-
	Különleges terület övezetei
15.	Kb-Id	SZ	-	15,0	8	-	70			5,5	-
16.	Kb-Rek	SZ	-	15,0	8	8	70			4,5	-
17.	Kb-B	SZ	-	-	2	-	-			4,0	-
18.	Kb-Hre	SZ	-	-	1	-	90			3,5	-
19.	Kb-H	SZ	-	-	2	-	-			4,0	-
20.	Kb-Ká	SZ	-	-	3	-	-			4,0	-

2. melléklet a 7/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 7/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelethez

4. melléklet a 7/2023. (III. 10.) önkormányzati rendelethez

Állattartó épületek, építmények telepítési (védő) távolsága

1. A beépítésre szánt területen haszonállat tartására szolgáló építmény - ól, istálló, kifutó, trágyatároló -, ha azt az övezeti előírások lehetővé teszik a következő védőtávolságok betartásával helyezhetők el:

1.1. nagytestű mezőgazdasági haszonállat esetén:

1.1.1. saját lakóépülettől 15,0 m,

1.1.2. szomszéd lakóépülettől 25,0 m,

1.1.3. ásott kúttól 20,0 m,

1.1.4. fúrt kúttól 20,0 m,

1.1.5. a legalább 6,0 m széles úttól 10,0 m, a keskenyebb úttelek esetén az út tengelyétől legalább 13,0 méter.

1.2. közepes- és kistestű mezőgazdasági haszonállat esetén, ideértve a verseny és sport célból tartott posta- és díszgalamb tartást is:

1.2.1. saját lakóépülettől 15,0 m,

1.2.2. szomszéd lakóépülettől 25,0 m,

1.2.3. ásott kúttól 20,0 m,

1.2.4. fúrt kúttól 20,0 m,

1.2.5. a legalább 6,0 m széles úttól 10,0 m, a keskenyebb úttelek esetén az út tengelyétől legalább 13,0 méterre.

1.3. zárt trágya és trágyalétároló legkisebb távolsága:

1.3.1. saját lakóépülettől: 15,0 m,

1.3.2. szomszéd lakóépülettől 30,0 m,

1.3.3. ásott kúttól 20,0 m,

1.3.4. fúrt kúttól 20,0 m, 1.3.4. a legalább 6,0 m széles úttól 10,0 m, a keskenyebb úttelek esetén az út tengelyétől legalább 13,0 méter.

2. A beépítésre nem szánt területen haszonállat tartására szolgáló építmény – különösen ól, istálló, kifutó, trágyatároló - a következő védőtávolságok betartásával helyezhetők el:

2.1. nagytestű mezőgazdasági haszonállat esetén:

2.1.1. saját lakóépülettől 10,0 m,

2.1.2. szomszéd lakóépülettől 15,0 m,

2.1.3. ásott kúttól 15,0 m,

2.1.4. fúrt kúttól 5,0 m,

2.1.5. a legalább 6,0 m széles úttól 5,0 m, a keskenyebb úttelek esetén az út tengelyétől legalább 8,0 méter.

2.2. közepes- és kistestű mezőgazdasági haszonállat esetén, ideértve a verseny és sport célból tartott posta- és díszgalamb tartást is:

2.2.1. saját lakóépülettől 10,0 m,

2.2.2. szomszéd lakóépülettől 10,0 m,

2.2.3. ásott kúttól 15,0 m,

2.2.4. fúrt kúttól 5,0 m,

2.2.5. a legalább 6,0 m széles úttól 5,0 m, a keskenyebb úttelek esetén az út tengelyétől legalább 8,0 méterre.

2.3. zárt trágya és trágyalé tároló legkisebb távolsága:

2.3.1. saját lakóépülettől: 15,0 m,

2.3.2. szomszéd lakóépülettől 20,0 m,

2.3.3. ásott kúttól 15,0 m,

2.3.4. fúrt kúttól 5,0 m,

2.3.5. a legalább 6,0 m széles úttól 0,0 m, a keskenyebb úttelek esetén az út tengelyétől legalább 3,0 méter.