Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006. (I. 31.) önkormányzati rendelete

Lábatlan helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

Hatályos: 2006. 02. 01- 2021. 12. 21

Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006. (I. 31.) önkormányzati rendelete

Lábatlan helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről

2006.02.01.

Lábatlan Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bek. a/ pontja és 7. §.(3) bek. c/ pontja értelmében, a törvény 8. §-ában foglalt rendezési elvek figyelembe vételével, Lábatlan Város Önkormányzatának 1/2006.(I.31.) sz. Képviselőtestületi határozatával jóváhagyott településszerkezeti terve alapján az alábbi rendeletet alkotja és elfogadja a rendelet mellékleteit képező belterületi és külterületi szabályozási tervet.

A rendelet területi hatálya

1. § (1) A jelen rendelet hatálya Lábatlan Város igazgatási területére (belterületére, valamint külterületére) terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat, kötelezettségeket és előírásokat fogalmazza meg.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyban arra a rendelet feljogosítja.

A rendelet alkalmazása

2. § (1) A település közigazgatási területén területet felhasználni, földrészletet kialakítani, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet (közpark esetén területet) kialakítani és beépíteni, út- és egyéb közlekedési, továbbá közműhálózatot és általában bármilyen építményt (létesítményt) elhelyezni, valamint e célra hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (továbbiakban: OTÉK), az általános érvényű egyéb rendelkezéseknek és hatósági előírásoknak, Lábatlan Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 9/2018. (V.30.) önkormányzati rendeletének, valamint a jelen rendelet (Helyi Építési Szabályzat) előírásainak megfelelően szabad.

(2) A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel (7/a-d., 8. sz. tervlapok), 17/2013.(XI.13.) rendelet mellékletét képező 2/1-3. sz. tervlap-fedvények, 22/2015.(XII.16.) rendelet mellékletét képező tervlap-fedvény, valamint a 14/2020.(XI.25.) rendelet mellékletét képező SZT-mód. jelű tervlap-fedvény) együtt kell alkalmazni.

Szabályozási elemek

3. § (1) A belterületi szabályozási tervlapon kötelező és irányadó szabályozási elemek szerepelnek:

Kötelező szabályozási elemek:

- kötelező szabályozási vonal,

- kötelező építési vonal,

- építési hely határa,

- területegység határa,

- építési övezet határa,

- építési övezetre vonatkozó beírások,

- belterületi határ (beépítésre szánt/nem szánt területek határa),

- továbbtervezést igénylő területek határa,

- védőtávolságok határa,

- beültetési kötelezettségű területek határa.

Irányadó szabályozási elemek:

- irányadó szabályozási vonal,

- irányadó építési vonal,

- telekhatárok,

- intézményekre, zöldterületekre vonatkozó beírások,

- közlekedési létesítmények helye és nagyságrendje (pl. parkoló).

a)A kötelező szabályozási vonalakat a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv módosításával változtathatók.

b)Az irányadó szabályozási vonalakat a továbbtervezés, ill. intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni, helyük szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján pontosítható.

c)A szabályozási tervben jelölt telekhatárokat a kitűzési tervek készítésénél irányadó jelleggel kell figyelembe venni, azokat a továbbtervezés előírásaival az Önkormányzat építésügyi hatósága pontosítja.

(2)A külterületi szabályozási terv kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeket, ill. övezeteket határolják le, illetve az azokra vonatkozó építési előírásokat jelölik. Az irányadó szabályozási elemek az egyes területfelhasználási egységeken, övezeteken belüli egyéb javaslatokra (pl. javasolt tájfásítás) vonatkoznak.

a)A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

b)Az irányadó szabályozási elemek pontosítása részletesebb tartalmú tervek (pl.: erdő- és mezőgazdasági üzemtervek, rekultivációs tervek) alapján történhet.

c)A külterületi szabályozási terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:

- a szabályozási vonalakat,

- a területfelhasználási egységek határát,

- a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a területfelhasználási egység, ill. övezet jelét,

- a területfelhasználási egységekben, ill. övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,

- a területfelhasználási egységekben, ill. övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

- a belterületi határ módosítását.

d)A (c) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, ill. szüntethetők meg.

(3)A továbbtervezést igénylő területeket, területrészeket a szabályozási tervlapon az „SZTK” (szabályozási terv készítendő) felirat jelöli.

A közigazgatási terület területfelhasználási egységeinek tagozódása

4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:

a) nagyvárosias lakóterület,

b) kisvárosias lakóterület,

c) kertvárosias lakóterület,

d) kistelkes kertvárosias lakóterület (helyi - lábatlani - övezet),

e) településközpont vegyes terület,

f) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

g) ipari gazdasági (egyéb ipari) terület,

h) hétvégi házas üdülőterület,

i) különleges terület.

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület,

e) egyéb rendeltetésű terület.

f) különleges beépítésre nem szánt idegenforgalmi célú terület.

A belterületi határ módosítása

5. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével. A tervezett beépítésre szánt területek belterületbe vonása építési hatósági szempontból nem feltétlenül szükséges; ezen területek belterületbe vonására igény szerint, illetve az illetékes hatóságok/szakhatóságok által előírtak alapján kerülhet sor.

(2) A belterületbe kerülő (illetve beépítésre szánt) területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

(3) A belterületi határ (beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa) a szabályozási tervnek megfelelően az alábbiak szerint módosítandó:

beépítésre szánt területté minősítendő (belterületbe vonandó) területek:

- a Damjanich u. feletti tervezett telekosztás külterületre eső része,

- az ún. Pótlékföldek területéből a 0214, 0215, 0216 hrsz. külterületszabályozási tervlapon lehatárolt része (gazdasági területként),

- a Gerecse utcától délre tervezett telekosztás szélső, külterületre eső része,

- a Rózsa u. déli végénél tervezett gazdasági terület, valamint

- a Dózsa György u. délkeleti végénél tervezett gazdasági területek;

beépítésre nem szánt területté minősítendő (belterületből kicsatolandó) területek:

- a Damjanich utcától délre található belterületi nyúlvány (525 és 326 hrsz. egy része),

- a Gyűrűs utcától délre eső terület egy része (574 hrsz. egy része),

- a déli, tervezett gyűjtőút vonalától délre eső “zártkert jellegű” belterületrész a József Attila u. és a Bajcsy-Zsilinszky u. folytatása közötti szakaszon,

- a Dankó utcától délre eső, külterületi jellegű terület (2020, 2025, 2026, 2028, 2022, 2023, 2507, 2508, 2509, 2510-16 hrsz.),

- a Fuchs pataktól ÉK-re lévő belterületsáv egy része (roncsolt területek, legelő- illetve erdőterületek) a szabályozási tervlap szerint, valamint

- a jelenleg “egyéb belterület“ besorolású Bersekbánya területe.

A lakóterületekre vonatkozó általános előírások

6. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a belterületi szabályozási tervlap tünteti fel. Lábatlan lakóterületei jellemzően a kertvárosias építési övezetbe, ezen belül a hagyományosan kialakult, kis telekterületű, illetve -szélességű területegységek a helyi (lábatlani) kertvárosias építési övezetbe, a nagy ipari üzemekhez kapcsolódó lakótelepek a kisvárosias (illetve a papírgyári lakótelep a nagyvárosias) építési övezetbe sorolandók.

(2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. A lakóterület telkein a lakóépületeken kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők "főépületként", az övezeti előírások betartásával. A meghatározó funkciókat egy épület-tömegben (egy "főépületben") kell elhelyezni.

(3) Kertvárosias, illetve helyi (lábatlani) építési övezetben 14 m-nél kisebb szélességű lakótelek kialakítása újonnan nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 m-re csökkenthető.

(4) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni.

(5) Kertvárosias, illetve helyi (lábatlani) építési övezetben "melléképület" a "főépület" takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,50 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a "főépületben", vagy a mögé kell elhelyezni. "Melléképületet" az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Gazdasági tevékenységet szolgáló épületek "melléképületként" elhelyezhetők, de azok bruttó alap-területe nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Szomszédos "melléképületek" egy épület-tömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. Kisvárosias, valamint nagyvárosias építési övezetben „melléképület” elhelyezése nem, illetve (például: garázssor) csak a szabályozási tervlapon feltüntetett helyen engedélyezhető.

(6) Nyeles (nyúlványos) telek kialakítása újonnan csak a tervezett távlati tömbfeltárások megvalósíthatóságának előkészítése érdekében engedélyezhető (Dózsa György u. 37-47., Rákóczi u. 176-192., 226-236.)

(7)

(8) Kertvárosias, illetve helyi (lábatlani) építési övezetben az egyes telkeken legalább a telek területének 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.

(9) Az építési övezetekben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke:

- nagyvárosias lakóterület esetében: 2,0;

- kisvárosias lakóterület esetében: 1,5;

- kertvárosias, illetve helyi (lábatlani) építési övezetben: 0,6.

(10)A lakóterületekre vonatkozó általános környezetminőségi előírások, környezeti határ-értékek:

a)A telkek területének - az övezeti előírásokban - meghatározott részét kötelező zöldfelületként kell kialakítani. Kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség többszintes növényállomány telepítése esetén az övezetre előírt legkisebb zöldfelület mértéke szintenként legfeljebb a mértékszám 10 %-ával (pl. 10 % esetén 1%-kal, 30 % esetén 3 %-kal) csökkenthető. A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet OTÉK vonatkozó előírásai szerinti mértékekben, csak tetőkertként lehet számításba venni.

b)Használatbavételi engedély csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások, kötelező zöldfelületek, közműrákötések stb. egyidejű megléte esetén adható ki.

c)Az építési övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan tevékenységekhez szükséges építmények építése engedélyezhető, amelynél a szakhatóságok meg tudják ítélni a következőket:

- a létesítmény pontforrásainak emissziója a levegőtisztaság védelméről szóló országos hatókörű kormányrendelet szerinti többlépcsős zónarendszer vonatkozó határértékeinek megfeleltethető,

- a tevékenységből eredően zavaró mértékű diffúz légszennyezéssel a környezetet, lakóterületet nem terheli,

- a tevékenységből eredően a környezetet, lakóterületet zavaró mértékű bűzhatás nem éri,

- a szomszédos létesítmények, lakóterület használatát a vonatkozó rendelet mértékén túli üzemi zajterheléssel nem zavarja,

- a tevékenység során keletkező kommunális hulladék, a kommunális hulladékkal együtt kezelhető technológiai jellegű hulladék a környezet terhelése nélkül ártalmatlanítható (gyűjtés, szállítás, engedélyezett újrahasznosítás),

- a tevékenységből eredő szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt és a felszín alatti vizeket nem károsítja,

- a közterület terhére - saját telken belül nem kielégíthető mértékű parkolási igényű - új gépjárműforgalmat nem vonz,

- káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a tevékenységből eredően a közcsatornába, ill. szennyvíz-gyűjtőbe nem kerülnek; a káros és veszélyes anyagok tartalmazó szennyvizek előkezeléséről, illetve előkezeléséről a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt gondoskodnak,

- a tevékenység során keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanítása a hatályos jogszabályok előírásai szerint biztosítható,

- ha a szolgáltató létesítményekben folytatott tevékenységek során, a vonatkozó országos hatókörű kormányrendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkeznek, azokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten gyűjtéséről és környezetszennyezés nélkül tárolásáról gondoskodnak,

- az övezeten kívül keletkezett veszélyes hulladékot az övezet területén nem tárolnak,

- az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés határértéke a területen belüli üzemi létesítmények telekhatáránál, 50/40 dBA érték nappal/éjjel, teljesül,

- a terület közlekedésből eredő zajterhelésének határértéke lakóutca mentén 55/45 dBA, gyűjtő- és forgalmi utak mentén 60/50 dBA (a közegészségügyi hatóság engedélyével 65/55dBA) nappal/éjjel értékek.

Az egyes építési övezetekre vonatkozó előírások

7. § (1) Az Ln-K/16,5 jelű nagyvárosias lakóterület többlakásos, min. 12,5 m, max. 16,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 11. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti beépítéssel. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség értéke: 2,0, a minimális zöldfelületi borítottság 20 %. Az építési övezetben "melléképület" nem, illetve (például: garázssor) csak a szabályozási tervlapon feltüntetett helyen létesíthető. A meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés engedélyezhető.

(2) Az Lk-K/10,5 jelű kisvárosias lakóterület többlakásos, max. 10,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, illetve az OTÉK 12. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál, a kialakult állapot szerinti beépítéssel. A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség értéke: 1,5, a minimális zöldfelületi borítottság 40 %. Az építési övezetben "melléképület" nem, illetve (például: garázssor) csak a szabályozási tervlapon feltüntetett helyen létesíthető. A meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés engedélyezhető.

(3) Az Lk-CS-50/6,0-200 jelű kisvárosias lakóterület legalább 2 lakásos és max. 6,0 m-es építménymagasságú, magastetős csoportház-egységek, illetve az OTÉK 12. §-a szerinti építmények elhelyezésére szolgál. Az engedélyezhető legnagyobb beépítettség 50 %, a minimális telekterület 200 m². A megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség értéke: 1,5, a minimális zöldfelületi borítottság 20 %.

(4) Az Lke-O(K)-30/4,5(K)-700(550) jelű kertvárosias lakóterület építési övezetben lakótelken elhelyezett, legfeljebb 2 lakásos és 4,5 m-es („K” jelölés esetén a kialakult bépítési módhoz igazodó, a szomszédos két épület építménymagasságának átlagában meghatározott) építménymagasságot meg nem haladó, oldalhatáron álló („K” jelölés esetén a kialakult bépítési módhoz igazodóan oldalhatáron álló, vagy szabadonálló) lakóépületek létesíthetők.

a) Az építési övezetben kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 700 m²(„K” jelölés esetén 550 m²). Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető.

b) Az építési övezetben ikerházas beépítés, valamint (minimum 20 m-es telekszélesség esetén) szabadonálló beépítés is engedélyezhető, az OTÉK 35-36. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az ilyen (az általánosan jellemzőtől eltérő) jellegű beépítés engedélyezéséhez az utcaképbe való illeszkedés szemléltetésére az I. fokú építési hatóság által elbírálandó elvi építési engedélyezési terv készítése szükséges.

c) A beépítés mélysége kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).

d) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 1500 m²-es teleknagyságig 30 %, 1500 m²feletti teleknagyságnál 450 m²+ az 1500 m²feletti telekterület 15 %-a, de maximum 1000 m².

(5) Az Lke*-O(K)-30/4,5-400 jelű helyi (lábatlani) építési övezetben lakótelken elhelyezett 1 lakásos (550 m²-t meghaladó teleknagyság esetén legfeljebb 2 lakásos) és 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó, oldalhatáron álló („K” jelölés esetén a kialakult beépítési módhoz igazodó), lakóépületek létesíthetők.

a) Az építési övezetben a beépíthető lakótelkek minimális telekszélessége 10 m, a minimális telekterület 400 m², újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 550 m². Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető.

c) A beépítés mélysége kialakult, nagyobb telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 30 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).

d) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 400-550 m²-es teleknagyság esetében 30 %, 550-900 m²közötti teleknagyságnál 165 m²+ az 550 m²feletti telekterület 20 %-a, 900 m²feletti teleknagyságnál 255 m²+ a 900 m²feletti telekterület 10 %-a, de maximum 500 m².

e) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület, építmény nem létesíthető. "Melléképület" (garázs, háztartással kapcsolatos épület /nyárikonyha, tárolók, stb./, 50 m²-nél nem nagyobb barkácsműhely) létesítése a „főépülettel” egybeépítve engedélyezhető.

Településközpont vegyes terület

8. § (1) A Vt-Z(K)-60(40)/9,0(7,5)(4,5)-400(400) jelű településközpont vegyes terület építési övezet alap-, illetve magasabb fokú ellátó intézmények, valamint többlakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. A szabályozási tervlapon „kizárólagos használat” megjelöléssel szereplő vegyes építési övezetben csak intézmény elhelyezése, illetve azon belül igény esetén szolgálati lakás, lakrész kialakítása engedélyezhető.

(2) A területen belül csak a jelen §. (14) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.

(3) Lakóépületeknél a maximális építménymagasság 4,5 m, intézményi funkciójú épületek esetében 7,5 (9,0) m lehet. Az új építmények magastetős kialakítással építendők.

(4) Az építési övezet lakótelkein "melléképület" a "főépület" takarásában, a hátsókertben helyez-hető el, 3,50 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a "főépületben", vagy a mögé kell elhelyezni. "Melléképületet" az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény "melléképületként" elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépület bruttó alapterületének 50 %-a. Szomszédos "melléképületek" egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. Intézményi funkciójú épületek telkén "melléképület" csak a "főépülettel" egy tömegben építhető.

(5)

(6) Az építési övezet egyes telkein lakótelek esetében legalább a telek területének 50%-át, intézmény telke esetében minimum 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani. Az intézmények telkének legalább 20 %-át kertszerűen (parkosítva) kell kialakítani; továbbá a beépített és burkolt felületek aránya nem lehet több, mint a telek területének 75 %-a.

(7) Az intézményi funkciójú épületekhez az az OTÉK 42. §-a szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül, illetve amennyiben az műszakilag nem megoldható, vagy más szempontból indokolatlan, az intézménytől számított 200 m-es körzeten belül közterületen - a beruházó költségén - kell biztosítani.

(8) Az építési övezetben újonnan kialakítandó lakótelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 550 m². Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető. Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű, illetve 550 m²-nél kisebb (de minimum 400 m²-es) területű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épü-letek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. A jelen bekezdés előírásai intézményi funkciójú épületek telkére is érvényesek; intézmény-teleknél továbbá a minimum 400 m²-es telekterület és minimum 10 m-es telekszélesség újonnan is kialakítható.

(9) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan, illetve a szabályozási tervlapon feltüntetett (kötelező és irányadó) építési vonalak figyelembe vételével kell meghatározni.

(10) A beépítés mélysége (lakótelek esetében) kialakult, nagy telekmélység esetén sem haladhatja meg az utcai telekhatártól számított 50 m-t (az ezen túli, hátsó telekrész csak házikertként hasznosítható).

(11) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség lakótelkek esetében: 400-550 m²-es telek-nagyság esetében 40 %, 550-900 m²közötti teleknagyságnál 220 m²+ az 550 m²feletti telekterület 20 %-a, 900 m²feletti teleknagyságnál 290 m²+ a 900 m²feletti telekterület 10 %-a, de maximum 600 m²; intézmény-telkek esetében: 60 (saroktelek esetében 70 %) (kivéve az alapfokú oktatási intézmények - óvoda, iskola - telkét, melyeknél 25 %).

(12) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: lakótelkek esetében: 0,5, intézményi funkciójú épületek telkére vonatkozóan: 1,8 (kivéve az alapfokú oktatási intézmények - óvoda, iskola - telkét, melyeknél 1,0).

(13) Az egyes építési övezetekben - a szabályozási tervlapokon (I₁), (I₂), (I₃) jellel ábrázolt - önálló építési (al)övezetbe nem sorolt - meglévő intézmények is találhatók, illetve adott esetben ilyenek elhelyezése engedélyezhető (olyan területrészen is, ahol azt a szabályozási terv külön nem jelöli), a beépítésre szánt terület bármely építési övezetén belül, az adott építési övezet jellemző beépítési módjához igazodóan, az alábbi speciális előírások szerint:

a) Az (I₁) jelű telekigényes (elsősorban oktatási) létesítmények (óvoda, általános iskola) telkének minimális nagysága 2000 m², a minimális telekszélesség 25 m, maximális beépíthetőség 25 %, maximális építménymagasság 7,5 m.

b) Az (I₂) jelű igazgatási, egészségügyi, illetve iroda funkciójú létesítmények telkének minimális nagysága: 400 m², a minimális telekszélesség 10 m, maximális beépíthetőség 60 %, maximális építménymagasság 7,5 m.

c) Az (I₃) jelű kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, illetve iroda funkciójú létesítmények telkének minimális nagysága: 400 m², a minimális telekszélesség 10 m, maximális beépíthetőség 60 %, maximális építménymagasság 7,5 m.

(14) A településközpont vegyes terület környezetrendezési előírásai:

- melléképítményt az előkertben elhelyezni nem lehet,

- a melléképítmények közül trágyatároló, állatkifutó nem létesíthető,

- az övezetben csak kedvtelési célú állattartás engedhető meg,

- A telkek zöldfelületein, 100m²-ként 1 db lombos fa telepítése a használatbavételi engedély feltételét képezi. A lombos fa a szomszédos telekhatárokon álló épületektől és a telekhatártól legalább 3 m-re ültethető.

- A telkek területének - az övezeti előírásokban - meghatározott részét kötelező zöldfelületként kell kialakítani. Kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség többszintes növényállomány telepítése esetén az övezetre előírt legkisebb zöldfelület mértéke szintenként legfeljebb a mértékszám 10 %-ával (pl. 10 % esetén 1%-kal, 30 % esetén 3 %-kal) csökkenthető. A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet OTÉK vonatkozó előírásai szerinti mértékekben, csak tetőkertként lehet számításba venni.

- Az intézmény jellegű létesítmények zöldfelületeit, a hangsúlyos településkép formáló hatásuk miatt, kertépítészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.

- Használatbavételi engedély csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások, kötelező zöldfelületek, közműrákötések stb. egyidejű megléte esetén adható ki.

Ipari gazdasági terület - egyéb ipari terület

9. § (1) A Gip-SZ-K/K-K (Gip1), Gip-SZ-40/12,5-5000 (Gip2), valamint Gip-SZ-50/16,0-3000 (Gip3) jelű építési övezetek elsősorban nagyobb ipari, üzemi épületek, épületegyüttesek (cementgyár, papírgyár), termelő létesítmények, illetve kivételesen az OTÉK 20. §.(5) bekezdése szerinti építmények elhelyezésére szolgálnak. Az építési övezetekben kialakítandó telephelyek minimális telekterülete meglévő gyárterület esetében a kialakult állapot szerinti, új telephely esetében a Gip-SZ-40/12,5-5000 (Gip2) jelű építési övezetben 5000 m² , a Gip-SZ-50/16,0-3000 (Gip3) jelű építési övezetben 3000 m² , a minimális telekszélessége 30,0 m lehet. A maximális beépíthetőség meglévő gyárterület esetében (Gip-SZ-K/K-K (Gip1) jelű építési övezetben) a kialakult állapothoz képest maximum 5 %-kal növelhető, új telephely esetében a Gip-SZ-40/12,5-5000 (Gip2) jelű építési övezetben 40 %, a Gip-SZ-50/16,0-3000 (Gip3) jelű építési övezetben 50 %; a maximális építmény-magasság meglévő gyárterület esetében (Gip-SZ-K/K-K (Gip1) jelű építési övezetben) a kialakult állapot szerinti, egyedi (a technológia által meghatározott) érték, a Gip-SZ-40/12,5-5000 (Gip2) jelű építési övezetben 12,5 m , a Gip-SZ-50/16,0-3000 (Gip3) jelű építési övezetben 16,0 m (technológiai kényszer - pl. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen belmagasságú épületben nem fér el - esetén kivételként a maximális építménymagasságtól a beépített alapterület 50 %-ában el lehet térni). Az erre a célra kijelölt területeken belül az építményeket az OTÉK szerinti elő- oldal- és hátsókert figyelembe vételével kell elhelyezni. Az építési övezetek területén található jelentősebb csapadékvíz-elvezető árkok (partélüktől számított 6-6 m-es sávjukkal együtt számított) területe (amennyiben kiváltásukra nem kerül sor) „nem beépíthető telekrészként” kezelendő.

(2) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,5.

(3) Az újonnan kialakítandó telephelyek számára az OTÉK által előírt számú parkolóhelyet a telken belül, illetve kivételesen a helyi parkolási rendeletben meghatározott módon, részben közterületen (a vonatkozó hatályos jogszabályban megfogalmazott előírások figyelembe vételével) szükséges biztosítani.

(4) A telkeken belül a beépített és a burkolt felületek aránya nem lehet több a Gip-SZ-K/K-K (Gip1), és Gip-SZ-40/12,5-5000 (Gip2) jelű építési övezetekben 70 %-nál, a Gip-SZ-50/16,0-3000 (Gip3) jelű építési övezetben 75 %-nál.

(5) Zöldfelületek kialakítására az építési övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek területének Gksz-SZ-35/7,5-3000 (Gksz1), és Gksz-SZ-40/12,5-1500 (Gksz2) jelű építési övezetekben legalább 40%-át, a Gksz-SZ-60/12,5-1500 (Gksz3) jelű építési övezetben 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani,

b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább kétharmadát háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani,

c) a telkeken az egyes telekhatárok mentén - a műszaki lehetőségek függvényében (ahol azt a meglévő beépítés nem gátolja) - legalább két sorban egységes fasor telepítendő,

d) a 10 férőhelynél nagyobb új parkolókat a 15. § (4) bekezdése szerinti módon fásítva kell kialakítani,

e) telkek megosztása esetén a a)-d) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell.

(6) Az építési övezetben csak olyan területhasználat, illetve olyan tevékenységekhez szükséges építmények építése engedélyezhető, amelynél a szakhatóságok meg tudják ítélni a következőket:

a) A létesítmény pontforrásainak emissziója a levegőtisztaság védelméről szóló országos hatókörű kormányrendelet szerinti többlépcsős zónarendszer vonatkozó határértékeinek megfeleltethető,

b) diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenység nem történik,

c) káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a tevékenységből eredően a közcsatornába, ill. szennyvíz-gyűjtőbe nem kerülnek; a káros és veszélyes anyagok tartalmazó szennyvizek előkezeléséről, illetve előkezeléséről a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt gondoskodnak,

d) az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a vonatkozó hatályos jogszabály szerinti előírások teljesíthetők,

e) talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek számára a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz, szénhidrogén, stb. záró) aljzatot biztosítanak,

f) az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés határértéke a gazdasági területen belüli üzemi létesítmények telekhatáránál 60/50 dBA érték nappal/éjjel.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

10. § (1) A Gksz-SZ-35/7,5-3000 (Gksz1), Gksz-SZ-40/12,5-1500 (Gksz2) és Gksz-SZ-60/12,5-1500 (Gksz3) jelű építési övezetek elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek (kisüzemi termelő, szolgáltató, illetve raktározási tevékenység, irodák, stb.) elhelyezésére szolgálnak. Az építési övezetekben kialakítandó telephelyek minimális telekterülete a Gksz-SZ-40/12,5-1500 (Gksz2) és Gksz-SZ-60/12,5-1500 (Gksz3) jelű építési övezetekben 1500 m ² , a Gksz-SZ-35/7,5-3000 (Gksz1) jelű építési övezetben 3000 m ² ; a telekszélessége 30,0 m lehet. A maximális beépíthetőség a Gksz-SZ-35/7,5-3000 (Gksz1) jelű építési övezetben 35 %, a Gksz-SZ-40/12,5-1500 (Gksz2) jelű építési övezetben 40 %, a Gksz-SZ-60/12,5-1500 (Gksz3) jelű építési övezetben 60 %. A maximális építménymagasság a Gksz-SZ-35/7,5-3000 (Gksz1) jelű építési övezetben 7,5 m , a Gksz-SZ-40/12,5-1500 (Gksz2) és Gksz-SZ-60/12,5-1500 (Gksz3) jelű építési övezetekben 12,5 m (technológiai kényszer - pl. olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen belmagasságú épületben nem fér el - esetén kivételként a maximális építménymagasságtól a beépített alapterület 50 %-ában el lehet térni). Az erre a célra kijelölt területeken belül az építményeket az OTÉK szerinti elő- oldal- és hátsókert figyelembe vételével, illetve ahol azt a szabályozási tervlap jelöli, a tervlap szerinti „építési hely határa” vonalon belül kell elhelyezni..

(2) Az építési övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 1,5.

(3) A kialakítandó telephelyek számára az OTÉK által előírt számú parkolóhelyet a telken belül, illetve kivételesen a helyi parkolási rendeletben meghatározott módon, részben közterületen (a vonatkozó hatályos jogszabályban megfogalmazott előírások figyelembe vételével) szükséges biztosítani.

(4) A telkeken belül a beépített és a burkolt felületek aránya nem lehet több: a Gksz-SZ-35/7,5-3000 (Gksz1) és Gksz-SZ-40/12,5-1500 (Gksz2) jelű építési övezetekben 60 %-nál, a Gksz-SZ-60/12,5-1500 (Gksz3) jelű építési övezetben 80 %-nál.

(5) Zöldfelületek kialakítására az építési övezet területén az alábbi előírások vonatkoznak:

a) az egyes telkek területének a Gksz-SZ-35/7,5-3000 (Gksz1) és Gksz-SZ-40/12,5-1500 (Gksz2) jelű építési övezetekben legalább 40%-át, a Gksz-SZ-60/12,5-1500 (Gksz3) jelű építési övezetben 20 %-át zöldfelületként kell kialakítani,

c) a telkeken az egyes telekhatárok mentén - a műszaki lehetőségek függvényében (ahol azt a meglévő beépítés nem gátolja) - legalább két sorban egységes fasor telepítendő,

d) a 10 férőhelynél nagyobb új parkolókat a 15. § (4) bekezdése szerinti módon fásítva kell kialakítani,

e) telkek megosztása esetén a a)-d) pontok előírásainak minden kialakuló telek esetén érvényesülnie kell.

b) diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenység nem történik,

d) az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha a vonatkozó hatályos jogszabály szerinti előírások teljesíthetők,

e) talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek számára a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz, szénhidrogén, stb. záró) aljzatot biztosítanak,

f) az üzemi tevékenységből eredő környezeti zajterhelés határértéke a gazdasági területen belüli üzemi létesítmények telekhatáránál 60/50 dBA érték nappal/éjjel.

Mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági területek

11. § (1) Az MG jelű terület mezőgazdasági tevékenységet szolgáló üzemi terület állattartás nélkül és állattartással.

(2) Az MG jelű övezet mezőgazdasági hasznosítású beépítésre szánt üzemi terület,ahol

-a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények

· terményfeldolgozó,

· terménytároló,

· gépjavító és -tároló műhelyépületek,

· állattartó épületek,

· egyéb mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épületek,továbbá

- a terület őrzéséhez, üzemeléséhez szükséges szolgálati lakás

- az energiaszolgáltatás létesítményei és

-a területhez tartozó védőfásítás

helyezhetők el.

(3)Az MG jelű övezet területhasználatát és építését az alábbi előírások szabályozzák:

a)Az MG-SZ-30/4,5-1,0 ha jelű építési övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkciót befogadó létesítmény építhető. A szabadon álló épületek legnagyobb építménymagassága 4,5m-es lehet, amelytől csak speciális technológiai előírások miatt, eseti módon megállapított és engedélyezett építmény-magassággal lehet eltérni.. A beépíthetőség mértéke 30%, legfeljebb 0,4-es szintterületi mutató biztosításával. A legkisebb beépíthető telekterület 10.000 m² lehet. A parkolást minden esetben telken belül kell megoldani. A zöldfelület aránya legalább 35% legyen.

b)Új mezőgazdasági üzemi terület (major) a települészerkezeti terv módosításával, a jogszabályokban előírt alátámasztó munkarészeket tartalmazó részletes szabályozási terv alapján létesíthető. Az építési hatósági engedélyezés feltétele az illetékes szakhatóságok hozzájárulása, amelyhez szükség esetén környezeti hatáselemzés vagy környezetvédelmi tanulmány készíttetése írható elő. Újonnan létesülő MG jelű területen belül lakás csak szolgálati jelleggel, a mezőgazdasági termelést szolgáló létesítményekkel osztatlan közös tulajdonban létesíthető.

c)Meglévő MG jelű területen található egyes létesítmények funkcióváltásához, más célú hasznosításához, illetve területének bővítéséhez vagy megosztásához az illetékes szakhatóságok hozzájárulása szükséges. Ezen módosítások elbírálásához az építésügyi hatóság részletes szabályozási terv készítését írhatja elő. A teljes terület funkcióváltása csak a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosításával történhet.

d)Meglévő MG jelű területen nagyüzemi állattartás akkor folytatható, ha az állattartó telep határán min. 25 m széles védőfásítás létesül az engedély köteles új építmény használatbavételéig.

e)A meglévő épületállomány összterületének legfeljebb 10%-os bővítése és/vagy engedélyhez kötött felújítás valósítható meg. 10%-nál nagyobb mértékű fejlesztés, és/vagy gazdasági területen új épület elhelyezése részletes szabályozási terv alapján történhet. A szabályozási tervnek tartalmaznia kell a telepítést, a parkolást, a belső közlekedést, a rakodás területeit, a zöldfelületek kialakítását, a közműellátás megoldását, szükség szerint környezeti hatáselemzést, valamint a szükséges környezetvédelmi megoldásokat.

f)A MG jelű terület telekhatárán teljes hosszban védőfásítást - többszintes fa-és cserjesávot kell telepíteni a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésének és a kondicionáló hatás fokozásának érdekében.

Különleges terület

12. § (1) A különleges terület területfelhasználási egységbe tartoznak azon területek, amelyek funkciója és a rajtuk elhelyezett építmények is különleges, egyedi szabályozást igényelnek.

(2) A különleges területen elhelyezhető funkciók és az ennek megfelelő övezetek a következők:

a) szennyvíztisztító telep KH_SZ

b) temető K_T

c) sportpályák K_SP

d) bányák K-B

e) a különleges rekreációs, szabadidős lehetőségeket szolgáló idegenforgalmi-üdülési célú beépítésre szánt terület K_SZ

(3) A K_T jelű temető övezet területe

- Az övezet hagyományos és urnás temetés céljára használható. E területen belül a funkcióhoz szükséges (pl. ravatalozó, kolumbárium) építmények elhelyezése, a meglévők átépítése engedélyezhető

- A lakótelek határától mért 20 m-en belül csak urnás temetés engedélyezhető.

- Beépítési mód: szabadonálló.

- Maximális beépítés: 15 %.

- Maximális építménymagasság: 7,5 m.

- A temetők mellett közterületi parkolót kell létesíteni, illetve fenntartani.

- A temető-területeken belül új területegységek igénybevétele, a kegyeleti parkként fönntartandó temetőrészek kialakítása a rendezett területhasználat és a létesítmények értékvédelme, településképi érzékenysége miatt csak a temető egész területére kiterjedő, az úthálózatot, a parcellázás rendjét és a zöldfelületi kialakítást is tartalmazó kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.

(4)K_SP jelű övezet a sportlétesítmények területe

- Az övezet sportolási célra, a sportolást szolgáló épületek, építmények (pl. öltöző, lelátó, sportpályák) elhelyezésére hasznosítható.

- Beépítési mód: szabadonálló

- Maximális beépítés: 15 %

- Maximális építménymagasság: 7,5 m

(5)K-B jelű övezet a bányatelkek területe

Lábatlan területén a Bányakapitányság nyilvántartása alapján az alábbi bányatelekkel lefedett, ipari vagyonnal rendelkező bányák tartoznak a K-B jelű övezetbe:

- „Lábatlan I. – márga” – Berseki márgabánya (Lábatlan 2800/2, 0126/10, 0186/1, 0186/2, 1358/2, 01947/1 és Nyergesújfalu 0156/2 hrsz-ok)

- „Lábatlan II. – márga” - Ördöggáti márgabánya (Lábatlan 0107, 0111/4, 0113/1, 0113/2, 0114/5, 0114/6, 0144/9, 0126/1, 0126/2, 0126/4, 0126/5, 0126/6, 0126/7, 0126/9, 0131/2, 0132, 0133, 0134, 0135/1, 0136/2, 0138/2 hrsz-ok)

- „Lábatlan III. – mészkő, díszítőkő” - Kőipari Kft mészkő, díszítőkő bánya (Lábatlan 066/2 és 066/3 hrsz)

- Lábatlan IV. – mészkő, díszítő kő” – Vaskapui Bányaüzem (Lábatlan 066/2 és 066/3 hrsz).

(6)K_SZ jelű övezet a különleges terület övezete

a)A terület rendeltetése: a szabadidős tevékenységek, az idegenforgalom - üdülés speciális területe (pl. lovagoltatás, lovas-turizmus pihenő helye, a szabadtéri testmozgást szolgáló létesítmények, vendéglátás).

b)Épület, építmény létesítése végleges program alapján készítendő részletes szabályozási terv alapján lehetséges. Keretszabályozási elvek a következők:

- Beépítés módja: szabadonálló.

- Beépítés maximuma: 10% , egy egységben 200 m²-nél nagyobb épület nem építhető.

- Maximális építménymagasság: 5,0 m.

A szabályozási tervnek tartalmaznia kell a telepítést, a környezethez való illeszkedést, a parkolást, a belső közlekedést, a rakodás területeit, a zöldfelületek kialakítását, a közműellátás megoldását, szükség szerint környezeti hatáselemzést, valamint a szükséges környezetvédelmi megoldásokat.

Hétvégi házas üdülőterület

13. § (1) Az Üh-K-15/3,0-550 jelű hétvégi házas üdülőterület építési övezetben üdülőtelken elhelyezett, 1 üdülőegységes és 3,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó, a kialakult állapot szerinti (szabadon álló, illetve oldalhatáron álló) beépítésű, üdülőépületek létesíthetők.

a) Az építési övezetben újonnan kialakítandó üdülőtelkek minimális telekszélessége 14 m, a minimális telekterület 550 m². Telekmegosztás esetén ennél kisebb méretű építési telkek kialakítása nem engedélyezhető.

b) Az engedélyezhető maximális beépíthetőség 15 %.

c) Az építési övezetben engedélyezhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,2.

d) Az üdülőtelkeken melléképület nem létesíthető. Az üdülőtelkeken a következő melléképítmények helyezhetők el: kerti építmény (lugas, hinta, víz- és fürdőmedence, tűzrakóhely, stb.); a növénytermesztést szolgáló, legfeljebb 2,50 m gerincmagasságú növényház a telek legfeljebb 10 %-ig; terepszint alatti építmény, hulladéktartály-tároló, közmű-becsatlakozások építménye és közműpótló építmény.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hétvégi házas építési övezetben kivételesen panzió, valamint alapfokú ellátó, szolgáltató épület, továbbá sportlétesítmény is elhelyezhető.

(3) Üdülőterületeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

a) Az üdülőterület építési övezetében a telkek legalább 60%-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani.

b) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

c) A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.

(4) Az építési övezetben létesítmények a lakóterületekre vonatkozóval megegyező környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, illetve üzemeltethetők.

Közlekedési területek és létesítmények

14. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét, és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2) A szabályozási tervlapokon, a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye, stb.) irányadónak tekintendők.

(3) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

(4) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(5) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

(6) Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26. § (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.

(7) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

- 10 sz. főút: K.III.A., B.III. a-B.

- 1126 sz. összekötőút: K.V.A., B.V. b-B.

- gyűjtőutak: K.VIII.B., B.V. c-D.

- kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D.

(8)A közúthálózat elemei számára a következő területbiztosítások szükségesek:

- a 10. sz. főút jelenlegi nyomvonalán, a szabályozási terv szerinti szakaszokon 30-24-22 m-es, illetve min. 16 m-es szabályozási szélesség,

- az 1126. sz. Lábatlan-Bajót összekötő út, a jelenlegi nyomvonalon (Dózsa György u.), min. 14 m-es szabályozási szélesség, a cementgyár mellett tervezett forgalmi út esetében 18-30 m-es szabályozási szélesség,

- a meglévő és tervezett gyűjtőutak számára 16-22 m-es szabályozási szélesség,

- az új lakóutaknál min. 12 m-es szabályozási szélesség.

(9)Az 1126 sz. út külterületi szakaszai mentén a tengelytől mért 50,0-50,0 méteres védő-távolság van. A védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(10)A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(11)Az egyes építési övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani.

(12)A már ilyen módon kialakított, jelenleg is működő intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása közterületi parkolóval is megoldható helyi parkolási rendelet alapján.

(13)Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges.

(14)A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

(15)A Komárom-Esztergom vasútvonal számára a jelenlegi területét kell fenntartani. A vasútvonal mellett a szélső vágánytól mért 50,0-50,0 méteres védőtávolság van. A védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság (Központi Közlekedési Felügyelet Vasúti Felügyelet) hozzájárulásával és előírásai szerint, a MÁV Rt Pályalétesítményi Üzletág területileg illetékes Területi Felügyeleti Osztálya előzetes üzembentartói nyilatkozata alapján történhet. Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási háromszög - lakott területen a csökkentett rálátási háromszög - területén az út és a vasút szintjétől számított 50 centiméternél magasabb építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, 50 centiméternél magasabb fát, növényzetet ültetni, termeszteni nem szabad.

Zöldterületek, zöldfelületek

15. § (1) A szabályozási terv Z (KP) jelű övezeti egységei a zöldterületek. A zöldterület a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló köztér. A zöldterületként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező megvalósítani és akként fenntartani.

(2) A hatályos településrendezési tervben már korábban rögzített közparkok területei a következők:

- Gyűrűs u.-József A. krt. – 4,43 ha

- Kálvária és környéke – 0,96 ha

- A 10.sz. út melletti, Bajóti úti elágazással szemközti közpark – 0,22 ha

- Cementgyári lakótelep – 0,42 ha

- Papírgyári lakótelep – 1,64 ha

- A Lábatlan patak menti közpark – 1,46 ha.

A közkertekben a méretük miatt csak az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti kerti építmények helyezhetők el.

(3)A zöldterületi létesítmények, a közkertek más célú területhasznosítása csak a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosításával engedélyezhető.

(4)A 10 férőhelynél nagyobb új parkolók csak fásított formában, három-három gépkocsi-állásonként egy-egy közepes növekedésű fafaj ültetésével létesíthetők.

(5)A meglévő fásított közterületek, fasorok, az intézmények és magánkertek városképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemek, amelyeket érintő rendezés, változtatás csak építéshatósági engedély alapján történhet.

(6)A telkek területének - az övezeti előírásokban - meghatározott részét kötelező zöldfelületként kell kialakítani. Kialakult állapot esetén az övezeti előírásokban szabályozott kötelező zöldfelületi fedettség többszintes növényállomány telepítése esetén az övezetre előírt legkisebb zöldfelület mértéke szintenként legfeljebb a mértékszám 10 %-ával (pl. 10 % esetén 1%-kal, 30 % esetén 3 %-kal) csökkenthető. A kötelező zöldfelületi fedettség biztosításánál a terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelületet OTÉK vonatkozó előírásai szerinti mértékekben, csak tetőkertként lehet számításba venni.

(7)Az intézmény jellegű létesítmények zöldfelületeit, a hangsúlyos településkép formáló hatásuk miatt, kertépítészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. A telepítendő növényzet, növényfajok között közismerten, erősen allergizáló növényfaj nem lehet.

(8)Használatbavételi engedély csak a járulékos építési munkák, tereprendezés, kertészeti kialakítás, előírt védőfásítások, kötelező zöldfelületek, közműrákötések stb. egyidejű megléte esetén adható ki.

(9)Minden meglévő, 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát, illetve fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, az országos hatályú jogszabályok vonatkozó előírásainak betartásával lehet.

(10)A szabályozási terven jelölt értékes közterületi és a közterület felé látszó előkerti díszfa kivágása, illetve a kivágás engedélyezése szakmai felülvizsgálat alapján történhet. A kivágott fákat a fakivágási engedélyben meghatározott módon pótolni kell.

(11)Az építési engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell gondoskodni. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni. A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja.

(12)A közterületként szabályozott, illetve a közhasználatra átengedett területeket (közutak, közterek) az alapfunkció ellátását biztosító mértékig fásítani, parkosítani kell.

(13)A közutak területén és a mezőgazdasági célú külterületi feltáró utak mentén, valamint a felszíni vízfolyások a szabályozási terven jelölt helyeken út menti fasorokat kell telepíteni, fás zöldsávokat kell telken belül létesíteni. Az új utak, utcák építésekor, illetve a meglévők átépítésekor az út menti zöldsáv kialakítására alkalmas, legalább 16 m széles utcákban, a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett az utca mindkét oldalán fásított zöldsávot kell kialakítani, illetve fenntartani. A 16 m-nél keskenyebb, de min. 12 m széles lakóutcákban a közút építésével, rendezésével (pl. közművesítés, burkolatcsere, útszélesítés) egyidejű beruházásként legalább egyoldali, ültető-gödrös utcafásítást, vagy fásított zöldsávot kell megvalósítani. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

(14)A város területén csak faiskolai, klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfaegyedeket szabad telepíteni. A "vattázó termésű" termő egyedek telepítése tilos.

Erdőterületek és övezetei (EG, Ee, Ee^*, EV, EVH jelű övezet)

16. § (1) Az E jelű erdőterületi övezetek a település beépítésre nem szánt területének erdő létesítése, fenntartása céljára, a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz szükséges építmények elhelyezésére, a vadállomány takarmányozására szolgáló része. Az önálló területfelhasználási egység egyes övezeteit a szabályozási terv jelöli.

(2) A területfelhasználási egységre elsősorban az erdőtörvény, a természetvédelmi törvény, a termőföldről szóló törvény és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok mellett az OTÉK vonatkozó előírásai érvényesek.

(3) A külterületi üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik. Az elsődleges rendeltetési cél a védelmi rendeltetés kivételével az erdőgazdálkodás szempontjából irányadó, az építéshatósági szabályozás szempontjából kötelező szabályozási elem.

(4) Az erdőterületi földrészletek tovább nem oszthatók, igény és lehetőség szerint összevonhatók. Az erdőterületen a gazdálkodás a helyi építési előírásokkal összhangban lévő, azzal egyeztetett erdészeti üzemterv alapján folytatható.

(5) Az erdőterületeket az erdészeti hatósággal előzetesen egyeztetett módon, a szabályozási terv szerint a külterületen maradva, a terület nagyságát nem csökkentve, kismértékű térbeli módosítással meg kell tartani.

(6) Az erdőterület az építésszabályozásban megkülönböztetett elsődleges rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódik:

a) EG jelű területek övezete az elsődleges rendeltetés szerint gazdasági- fatermelő célú elsődleges rendeltetéssel üzemtervezésre javasolt erdőterület.

b) Ee és Ee^* jelű területek övezete az elsődleges rendeltetés szerint egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek.

c) EV jelű területek övezete az elsődleges rendeltetés szerint védelmi céllal üzemtervezett és ilyen célú üzemtervezésre javasolt meglévő és létesítésre javasolt új erdőterületek.

d) EVH jelű területek övezete az elsődleges rendeltetés szerint honvédelmi céllal üzemtervezett és ilyen célú üzemtervezésre javasolt meglévő és létesítésre javasolt új erdőterületek

(7) Ha a véderdőt valamely tevékenység káros környezeti hatásának a csökkentése érdekében kell létrehozni, a véderdő telepítéséről és fenntartásáról annak a területén és költségén kell gondoskodni, aki az újabb területfelhasználási igények miatt a környezeti konfliktust előidézte.

(8) Az erdőterületen belül a valamennyi területfelhasználási egységben elhelyezhető építményeken túl az alábbiak szerint meghatározott építmények helyezhetők el:

a) az erdő rendeltetésének megfelelő építmények,

b) közlekedési és szállítási építmények, továbbá

c) termékvezetékek,

(8a) a egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőben a fentieken túl az alábbi építmények is elhelyezhetők:

d) a szabadidő eltöltését,

e) a testedzést és a turizmust szolgáló építmény (pl. esőbeálló, pad, tornapálya, tűzrakó, az Ee^* jelű övezetben, a Duna-parton csónakház, vízi sporttal kapcsolatos építmények, stb.), továbbá egészségügyi-szociális szolgáltatást biztosító épületek, építmények.

(9) A védelmi rendeltetésű erdőterületen csak az OTÉK vonatkozó előírásaiban megengedett építmények helyezhetők el.

(10) Az EG jelű, gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetén belül a legalább 10 ha nagyságú erdőként nyilvántartott telken az építési hatóság által az építésre kijelölt lakóudvaron (építési hely) a legalább 300 hektár erdőterület fenntartásához szükséges, egy szolgálati jellegű, másként el nem idegeníthető lakást tartalmazó lakóépület, illetve az erdő rendeltetésének megfelelően elhelyezhető funkciójú épület létesíthető. Az övezeten belül az alábbi építési előírásokat kell alkalmazni:

a) a telek maximális beépíthetősége 0,3 %,

b) a maximális építménymagasság 5,0 m,

c) a maximális lakóudvar-terület (építési hely) a telek 3 %-a,

d) legfeljebb 3db épület létesíthető, egy - egy épület maximális szintterülete 300 m²lehet.

(11) Az Ee jelű, egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeten belül, a legalább 10 ha nagyságú erdőként nyilvántartott telken az építési hatóság által az építésre kijelölt helyen (építési hely) az alábbi építési előírásokat kell alkalmazni:

a) a telek maximális beépíthetősége 0,5 %,

b) a maximális építménymagasság 5,0 m,

c) az építésre kijelölt hely a telek maximum 10 %-a,

d) egy-egy épület maximális szintterülete 300 m².

(11a) Az Ee^* jelű, egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület övezeten belül a legalább 1 ha¹ nagyságú, erdőként nyilvántartott telken az alábbi építési előírásokat kell alkalmazni:

a) a telek maximális beépíthetőség 5%,

b) a maximális építménymagasság 7,5 m.

Mezőgazdasági rendeltetésű területek és övezetei (M1, M2, M3, M4 jelű övezet)

17. § (1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a) az M1 jelű általános mezőgazdasági övezet a nagyüzemi jellegű mezőgazdasági területek övezete,

b) az M2 jelű mezőgazdasági övezet a kímélő gyepgazdálkodást igénylő mezőgazdasági területek övezete,

c) az M3 jelű mezőgazdasági övezet a "kis épületsűrűségű (1-2 épület/ha)" kisüzemi jellegű területek övezete,

d) az M4 jelű mezőgazdasági övezet a "nagy épületsűrűségű (3-12 épület/ha)" kertövezet.

(2) A terület övezeteinek betartandó telekalakítási és építési előírásai a következők

Az övezet jele	M1	M2	M3	M4

Kialakítható telek
-legkisebb területe (m² )	6.000	6.000	3000	1500
-legkisebb szélessége (m)	50	50	30	15

Szántó, gyep művelési ág esetén
*Gazdasági épülettel beépíthető telek*
-legkisebb területe (ha, m²)	20ha	50 ha	-	-
-legkisebb szélessége (m)	50	50	-	-
-legnagyobb beépítettség	0,3	0,3	-	-
*Tanyagazdasággal (lakóház és gazdasági épület) beépíthető telek*
-legkisebb területe (m²)	50 ha	-	-	-
-legkisebb szélessége (m)	50	-	-	-
-legnagyobb beépítettség	0,3	-	-	-

Szőlő, gyümölcs művelési ág, vagy egyéb intenzív művelés esetén
*Gazdasági épülettel beépíthető telek*
-legkisebb területe (m²)	5 ha	-	3000	720
-legkisebb szélessége (m)	50	-	30	12
-legnagyobb beépítettség	1	-	3	3
Tanyagazdasággal (lakóház és gazdasági épület) beépíthető telek
-legkisebb területe (m²)	5 ha	-	1 ha	6000
-legkisebb szélessége (m)	50	-	50	50
-legnagyobb beépítettség	1,5	-	3	3

(3)A mezőgazdasági rendeltetésű területek beépítése alábbi megkötésekkel engedélyezhető:

a)Az építményeket a - a közös építmények kivételével - szabadon állóan kell elhelyezni.

b)Az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti közös építmény csak két szomszédos telek esetében építhető, a közös építményt ikresen kell elhelyezni.

c)A 1200 m²-nél kisebb területnagyságú külterületi földrészleten - a nádas, gyep művelési ágban nyilvántartott területek kivételével - egy terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető.

d)Az építmények építménymagassága:

- lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m,

- gazdasági épület illetve építmény esetén legfeljebb 3,5 m, kivéve a speciális technológiai előírások miatt eseti módon megállapított és engedélyezett építménymagasságot (terménytároló/szárító, gépszín,stb.).

(4)A 1000 m² vagy ennél nagyobb beépülő szintterületű ingatlan területén a létesülő gazdaság épületeit - a közegészségügyi előírások betartása mellett - kétlépcsős engedélyezési eljárásban, az engedélyezési terven kijelölt építési helyen ("tanyaudvar") egy egységben lehet elhelyezni. Egy földrészleten csak egy tanyaudvar jelölhető ki. A kijelölt tanyaudvar területe nem haladhatja meg a földrészlet területének 20%-át.

(5)A megengedett maximális beépítettségű telek (földrészlet) területe csak abban az esetben csökkenthető, ha ezáltal a beépítettség mértéke nem haladja meg (arányos megosztással vagy bontással egyidejűleg) a megengedett mértéket.

(6)A mezőgazdasági hasznosítású területként leszabályozott területeket más területfelhasználási egységbe sorolni – az erdőterületeket kivéve - csak a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosításával lehet. A mezőgazdasági övezeteket érintő építésszabályozási változtatás csak a területre vonatkozó szabályozási terv és szabályozási előírások módosítása alapján engedélyezhető.

(7)A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi-, talajvédelmi-, közegészségügyi-, illetve környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni, illetve a talajvédelmi hatóság engedélye alapján, saját területen öntözéssel vagy szikkasztással lehet véglegesen ártalmatlanítani. Tisztítatlan szennyvíz szikkasztása tilos.

A vízmedrek és a vízgazdálkodás területe (VT jelű övezet)

18. § (1) A település vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területei az egyéb rendeltetésű területek.

(2) A VT jelű egyéb rendeltetésű terület övezetébe tartoznak az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti területek

- a Duna-meder,

- a patakok, erek medrei,

- a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben,

- a vízbeszerési területek és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom), ahol

az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények helyezhetők el.

(3)A VT jelű területeket érintő előírások a következők:

a)A beépítésre szánt területeken a vízfolyások mentén, legalább egy oldalt, vagy mindkét oldalon min. 3-3 m széles, a külterületi szakaszán legalább egy oldalon, a meder szélétől számított 6 m széles fenntartósávot szabadon kell hagyni.

b)A vízi sport és sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények számára önálló építési telket kell alakítani, ahol

- a telek maximális beépíthetősége 5 %,

- a maximális építménymagasság 3,5 m,

- egy-egy épület maximális szintterülete 150 m² .

- Az egy telek esetében 500 m²-t meghaladó építési igény esetén az építési hatóság kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében, elvi engedélyezés során további egyedi előírásokat vagy részletes szabályozási terv készítését írhatja elő.

(4)A VT jelű területet érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján szabad.

Különleges beépítésre nem szánt terület (Kk)

18/A. § (1) A Kk-Id jelű övezet: idegenforgalmi célú terület övezete.

a) Az övezetben vízi sportlétesítmények, illetve azokat kiszolgáló épületek (klubház, vendégház, raktár, műhely) és építmények helyezhetők el.

b) Az övezet területén legalább 5000 m² területű telek alakítható ki.

c) A beépítettség legfeljebb 8 % lehet.

d) A telek legalább 75 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

e) Az épületmagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai

19 § (1) Az egyes övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.

(2) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(3) A beépítésre nem szánt területeken az építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni.

(4) Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki:

a) a jelen rendeletnek és a szabályozási tervnek megfelelően,

b) további szabályozást igénylő területen a tervek elkészültéig a távlati fejlesztési célokat figyelembe véve a kialakult állapotnak, illetve a jelenlegi földhivatali besorolásnak megfelelően a megszerzendő elvi építési engedély szerint.

(5) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett:

a) a közlekedési területek szabályozási terveken jelölt építési területén és védőtávolságán belül (illetve: védőtávolságon belül csak az illetékes közlekedési hatóságok, szakható-ságok előzetes hozzájárulásával engedélyezhető),

b) a közműlétesítmények és vezetékek biztonsági övezetén belül e rendelet előírásai szerint,

c) a szennyvíztisztító telep 300 m-es védőtávolságán belül (lakó-funkció),

d) helyi védettségű természetvédelmi területeken (M II.: védendő tájhasználatú övezet).

(6) A továbbtervezésre kijelölt területeken építményt létesíteni a szabályozási tervek jóváhagyása után szabad.

Közművesítés, közműhálózatok és létesítmények

20 § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a és hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni.

(3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új építési engedély csak akkor adható, funkció váltás csak akkor engedélyezhető, ha az OTÉK 8. §-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint: a beépítésre szánt területek valamennyi (lakó-, vegyes-, üdülő-, gazdasági- és különleges-) építési övezetében a teljes közműellátás rendelkezésre áll, ettől eltérni csak a csapadékvíz elvezetés vonatkozásában, a (15) bekezdésben leírtak betartásával lehet.

(5) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha jelen §. (7) bekezdésnek megfelelő egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (9), a felszíni vízrendezés a (15) bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

Vízellátás

(6)Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatornahálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembehelyezését követően lehet.

(7)A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás biztosítható.

(8)Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező.

Vízelvezetés

(9)A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a)A település talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem engedélyezhető.

b)A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízráköté-seket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c)A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett már beépített telkeket a közcsatornára való rákötésre egy éven belül kötelezni kell.

d)A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a település szennyvíz közhálózatára, vagy saját gyűjtőhálózatra történő rácsatlakozásának megoldása esetén, az összegyűjtött szennyvíz tisztítótelepre történő szállításának biztosításával adható.

e)A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha :

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan - ellenőrzötten - zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantókocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantókocsival történő megközelítési lehetősége nem biztosítható.Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

- a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a VIZIG hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz. (amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m³-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!)

(10)Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(11)A tisztítótelep védőtávolságán belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag termelés, élelmiszer, gyógyszer gyártás, csomagolás, raktározás, kereskedelem nem engedélyezhető.

(12)Közvetlenül az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

(13)A Duna partélétől 10 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni. A patakok, tavak partélétől 6-6 m, az önkormányzati kezelésében lévő egyéb állandó, illetve időszakos vízfolyás partéleitől 3-3 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességü sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető.

(14)Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, hullámtér stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

(15)A település hosszútávú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezőbb terület-gazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére tanulmányterv készítendő, amelyben:

a)Zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés a szilárd útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. (Ettől eltérni csak a szakági tanulmánytervben kijelölt helyen szabad.)

b)Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető a beépítésre szánt területen belül, ahol ezt a szakági tanulmányterv kijelölte, a beépítésre nem szánt területen általánosan, valamint beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a hosszabb távon is, a szilárd burkolat nélküli utcák esetén.

(16)A csapadékvíz élő vízfolyásba, tóba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(17)A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (A szűk keresztmetszetű helyek kapacitás-bővítésének tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítésének megvalósítását követően adható csak ki a használatba vételi engedély.)

(18)20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba.

(19)A Dunán levonuló árhullámok elleni védelmet nyújtó elsőrendű védvonal és a Duna medre közötti sávot hullámtérnek kell tekinteni, amelyre vonatkozóan a hatályos jogszabályban leírtak betartása kötelező.

(20)Az elsőrendű védvonalnak minősített létesítmény (védgát magasparti kialakítás) mentett oldalán a védgát lábától, illetve a magasparti kialakítású területen a magas part part-élétől 10 m-es sávot szabadon kell hagyni árvízi védekezésre.

Villamosenergia ellátás

(21)Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor kell a meglevő, föld feletti vezetéket föld alá helyezni az útépítés kapcsolt beruházásaként.

(22)Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásitási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágitási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(23)Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(24)Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

Földgázellátás

(25)Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(26)Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Elektronikus hírközlés

(27)Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot létesíteni illetve meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A föld feletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásitás és utcabútorozás lehetőségének a biztositására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(28)Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti vezetése fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásitás és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágitási szabadvezetékeket, légkábelokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(29)Közszolgálati, iparági hírközlési antennák, létesítmények csak az Önkormányzattal történő egyeztetéssel helyezhetők el.

Műemlék- és településvédelem, régészeti lelőhelyek védelme

21. § (1)

(2)

(3)

(4) Régészeti szempontból kiemelten védendő területek:

- Református templom környezete – középkori templom és temető maradványai,

- Pusztapiszke – a középkori Piszke falu maradványai,

- Klastromkert – kolostormaradvány.

E területek régészeti, műemléki feltárása, lehetőség szerinti bemutatása javasolandó, az azokat érintő fejlesztési, rendezési elképzeléseket régészeti szakemberekkel (Esztergomi Balassa Múzeummal, illetve a Magyar Nemzeti Múzeummal) egyeztetni kell.

(5)

(6)

(7)Az eredeti településszerkezetet, beépítést őrző utcák (Dózsa György u., Templomalja u., Szűk u.) vonalvezetése, beépítési módja megőrzendő.

(8)

(9)Helyi védelem alatt álló épületek, illetve létesítmények a település területén:

- Rákóczi utcai r.k. templom, templomkert és Kálvária,

- a Gerenday arborétum és épületegyüttese, valamint

- a Sziklay-kert és épülete.

(10)

Táj- és természetvédelem

22. § (1) Lábatlan Város igazgatási területén országos védelem alatt állnak:

a) a Gerecse Tájvédelmi Körzethez tartozó területek (0119, 0120, 0121/1-5, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126/8 hrsz.),

b) a természetvédelemről szóló törvény erejénél fogva (ex lege) a földvárak, források, barlangok.

(2) Lábatlan Város igazgatási területén helyi védett természeti értékek:

a) a Komárom megyei Önkormányzat 5/1991. (III.21.) számú rendelete értelmében a Gerenday Arborétum védett természeti területe

b) a Sziklai kert

c) a Sárkánylyuk területe

d) a Dávid gödör területe

e) a Rákóczi út 141 (Papírgyár 2.sz. telepe előtt) – 2 db kislevelű hárs (Tilia cordata)

f) Piszkei iskolakapu - 2 db kislevelű hárs (Tilia cordata)

g) Rákóczi út, kultúrház - 4 db japán akác (Sophora japonica), 1 db cukor juhar (Acer saccharinum)

h) Rákóczi út, vendéglő - 1 db platán (Platanusxhybrida), 1 db kislevelű hárs (Tilia cordata)

i) Rákóczi út 52. - 2 db platán (Platanusxhybrida), 1 db kőris (Fraxinus sp.), TÜZÉP feletti 2 db. szelídgesztenyefa.

(3) Nem védett táji értékként a jelen rendelet előírásai alapján megalkotandó helyi értékvédelmi rendelet és az azt érvényesítő hatósági munka során megóvandó táji-természeti értékek: a Duna-part ártéri erdei, a dombhátak gyepfelületei, valamint a még megmaradt vonzó, látványos település-sziluettek.

(4) A természet védelméről szóló törvény értelmében az általános tájvédelem körébe tartozóan védendő a ma még természetes vagy természeteshez közeli táj arculata. A törvény értelmében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által meghatározásra kerülő természeti területek - a földhivatali nyilvántartás szerint miniszteri rendeletben történő területi meghatározása után - területhasználatának, építésének, kezelésének engedélyezésénél, az építéshatósági eljárásoknál a fenti törvény, valamint a vonatkozó további rendelkezések előírásai szerint kell eljárni.

(5) A szabályozási terven természetközeli állapotú területként jelölt területeken minden tevékenység csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető, építési engedély csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával adható ki.

(6) A település mindennemű területfelhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózatfejlesztés és a felszíni vízelvezető-rendszer átalakítása esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

A környezetvédelemre vonatkozó előírások

23. § (1) Új területhasználat és építés engedélyezéséhez benyújtott dokumentációhoz mellékelni kell az építési engedélyköteles változtatás következtében várható környezeti hatások vizsgálatát és dokumentálását.

Talajvédelem

(2)A létesítmények elhelyezésekor, illetve kialakításakor letermelt termőföldet deponálni kell. A deponált termőföld az építkezés befejeztével vagy helyben, vagy más építési helyen termőföldterítésként hasznosítandó.

(3)A feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.

(4)A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, illetve meglévők oly módon alakíthatók át, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. (A település területén 1,5 m-nél magasabb rézsű egy tagban nem létesíthető.

(5)Az építéshez igényelt területfeltöltés csak bevizsgált minőségű, a talajt és a talajvizet nem veszélyeztető, a feltöltés talajmechanikai igényeit is kielégítő anyaggal, az építési engedélyben meghatározott módon történhet. Az 500 m²-nél nagyobb területet érintő feltöltés, terepalakítás engedélyezésének feltétele a talajvédelem biztosítása érdekében, hogy az engedélyezésre benyújtott dokumentáció tartalmazza a következőket:

- tereprendezési terv

- a feltöltésre használt anyagok minősítését

- talajtani szakvélemény, talajvédelmi terv

- erózió védelemre vonatkozó építészeti megoldásokat

- az építésföldtani viszonyokat tisztázó talajmechanikai vizsgálatokat, továbbá

- az építéshatóság eseti igényeként az építéssel járó változtatás környezeti hatáselemzését.

(6)A környezeti terheléssel (talaj- és felszín alatti vizek szennyezése, bűzhatás, stb.) járó állattartás csak a talaj és a felszíni- és felszín alatti vizek zavaró mértékű környezeti terhelése nélkül folytatható.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

(7)A felszíni vízelvezető rendszert a telkek beépítésének megkezdését megelőzően a talajvédelmi előírásoknak megfelelő műszaki megoldással ki kell alakítani.

(8)A országos hatókörű jogszabályok előírásai értelmében a befogadóba, illetve szikkasztásra csak tiszta csapadékvíz kerülhet. A tisztántartott burkolatokon összefolyó, szennyezőanyag mentes csapadékvíz - kivéve a gépjárművek számára kialakított burkolt felületeket - a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a közcsatornába vezethető.

(9)A keletkező szennyvizeket zárt csatornahálózatban kell elvezetni a területről. Építési engedély csak a közmű gerincvezeték megléte esetén, használatba vételi engedély kizárólag a szennyvízhálózatra kialakított rákötés után adható.

(10)A közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető.

(11)A közigazgatási terület a vonatkozó rendelkezések alapján a „B” érzékeny területek közé tartozik, amelyeknél a Ci=C2 intézkedési szennyezettségi határértékek a mértékadóak. A területhasználat csak ennek megfelelően történhet.

(12)A keletkező szennyvizeket zárt csatornahálózatban, szükség szerint (a kommunális szennyezettségi határértékhez való viszonyuk függvényében) megfelelő előtisztítás után kell elvezetni. A szennyezett víz szikkasztása tilos.

(13)Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése a lakóterületen belül csak a meglévő gerinchálózatra történő szennyvízbekötés mellett engedhető meg, ahol közcsatorna még nincs, a szennyvíz csak vízzáró medencében (közműpótló) gyűjthető, a rendszeres ürítésről és elszállításról (szennyvíztisztító a befogadó) az ingatlan tulajdonosának gondoskodni kell. A tisztítatlan szennyvíz szikkasztása a település egész területén tilos.

(14)A tisztított illetve kezelt szennyvíz szikkasztása a külterület beépítésre nem szánt részén új építés esetén a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(15)Az ásott kutakba, illetve a csapadékvíz-csatornákba, továbbá a közvetlen élővíz-folyásba tisztítatlan szennyvizet bevezetni tilos.

(16)A felszíni vízfolyások mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a tervezés és kivitelezés során biztosítani kell.

(17)A vízfolyások medrét rendszeresen karban kell tartani. A vízgyűjtő-területeken hordalékfogókat kell létesíteni, melyek tisztításáról rendszeresen gondoskodni kell.

Levegőtisztaság-védelem

(18)Levegőtisztaság-védelmi szempontból a település területe a levegőtisztaság védelméről szóló hatályos kormányrendelet szerint meghatározható többlépcsős zónarendszer övezeteibe (a 3. számú légszennyezettségi zónába) tartozik.

(19)Nyílttéri égetés csak a vonatkozó önkormányzati rendeletben szabályozott módon folyhat.

(20)A légszennyező, szagos-bűzös kommunális létesítmények (szennyvíztisztító), üzemi állattartó telepek, trágyekezelők és a dögkút körül a szabályozási tervben jelölt kiterjedésű, építési korlátozással terhelt védőterületet kell fenntartani:

- Szennyvíztisztító – 300 m

- Állattartó gazdasági telepek - min. 500, illetve 300 m.

Zaj- és rezgésvédelem

(21)Új létesítésű vagy átépülő út, illetve épület esetén a vonatkozó rendelet zaj- és rezgésvédelemről szóló előírásai kötelező érvényűek, a zajvédelemről az építtetőnek kell gondoskodnia.

(22)Az üzemi tevékenységből eredő zajterhelés határértékeit a hivatkozott rendelet melléklete tartalmazza, adott üzemi létesítmény egyedi határértékeit eszerint kell meghatározni.

(23)Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglevő helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

Hulladékgazdálkodás

(24)A város területén keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani.

(25)A hulladék lerakása a település teljes területén tilos.

(26)A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó rendelet szerint kell gondoskodni.

(27)A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtésére a város kereskedelmi-gazdasági fejlesztési területén belül, a szükséges hatósági engedélyek mellett, lakossági hulladékudvar létrehozása engedélyezhető.

(28)A kertekben keletkező zöldhulladékot vagy a saját ingatlanon, vagy az önkormányzat által kijelölt helyen, a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, illetve az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kezelni.

Az állattartás általános szabályai

24. § (1) A település igazgatási területén az állattartáshoz szükséges, építési engedélyköteles tevékenységre, a helyi környezetvédelmi előírásokra vonatkozó rendelkezéseket - az országos érvényű vonatkozó előírások mellett - jelen rendelet tartalmazza.

(2) Az állattartás célját szolgáló épületek, építmények (fóliasátor, stb.) elhelyezése csak építési hatósági engedéllyel történhet.

(3) Nagy állatlétszámú állattartást csak a külterületen, a belterület határától mért 500 méteren túl - legalább 25 m széles védőfásítás megvalósítása és funkcionálása esetén az 500 m védőtávolság 300 m-re csökkenthető - szabad folytatni. Az állattartás technológiáját, a trágyakezelés módját a szakhatóságok előírhatják.

(4) Az állattartás a jellegétől függően az alábbi helyeken folytatható:

a) Nagylétszámú állattartás gazdasági épületeinek létesítése csak az állategészségügyi normák által meghatározott módon, az MG jelű övezetben, 1,0 ha-nál nagyobb telken (földrészleten) engedélyezhető.

b) A belterületen és a belterület 500 méteres védőtávolságán belül csak a nagylétszámú állattartás állatlétszámát meg nem haladó, kizárólag az almos tartási módra alkalmas állattartó épületek és építmények létesítése engedélyezhető.

(5) Az állattartó épületek köz- és állategészségügyi szempontból meghatározott távolságait egyéb épületektől, illetve építményektől az országos érvényű rendeleteknek és az építési engedélynek megfelelően be kell tartani.

A település közigazgatási területére készítendő további tervek

25. § (1) A szabályozási terveken jelölt területekre "részletes" szabályozási tervek készítendők. Szabályozási terv készítését indokolt esetben – az építésügyi hatóság javaslata alapján, a hatályos jogszabályok értelmében és azoknak megfelelő területi lehatárolással – az Önkormányzat a szabályozási tervlapokon fel nem tüntetett területekre is kezdeményezheti

(2) A tervezett közpark-területre kertészeti kiviteli tervek készítendők.

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet 2006. február 1-én lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a korábbi általános rendezési terv előírásai hatályukat veszítik.

(3) A rendelet a hatályba lépését követően az új, induló építési ügyekre vonatkozik.

1. melléklet

Fogalommeghatározások

1. földrészlet: a Földhivatalnál egy helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület

2. főépület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten elhelyezhető, az építési övezetnek megfelelő rendeltetésű, meghatározó utcaképet adó épület

3. hagyományos szerkezet és kialakítás: tradicionális építőanyagok (tégla, kő, fa, cserépfedés /esetleg pala, hullámpala kivételével !/) alkalmazása, illetőleg az építészeti hagyományokhoz alkalmazkodó külső megjelenés

4. házikert: az építési telek be nem építhető, kertként hasznosítandó hátsó része, melyen belül legfeljebb melléképítmények elhelyezése engedélyezhető

5. intézmény: jellemzően közösségi célú, közhasználatú funkció, illetőleg annak teret biztosító épület

6. melléképület: az építési telken, építési területen, illetőleg földrészleten – az övezeti előírások szerint – főépületnek nem minősülő épület, mely a főépület rendeltetés szerinti használatát egészíti ki

2. mellékle

Szabályozási terv

(A melléklet szövegét a(z) EJR_14348304-egys_ges_2006.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

3. melléklet

Szabályozási terv módosítások

(A melléklet szövegét a(z) EJR_14348304-egys_ges_2006.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

OTÉK 111.§ (2) szerinti, KED/1/248-8/2015.(XII.8) sz. Állami Főépítészi hozzájárulás OTÉK előírásaitól való eseti eltéréshez