KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2013(III.1..)
Tápióbicske Község Önkormányzat képviselő-testületének 4/2013. (III.01.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 12. 11- 2023. 01. 31KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2013(III.1..)
Tápióbicske Község Önkormányzat képviselő-testületének 4/2013. (III.01.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
Tápióbicske Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.)53. § (1) bekezdése alapján a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tápióbicske Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 2764 Tápióbicske, Rákóczi út 93.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tápióbicske Község Önkormányzatának képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Tápióbicske község közigazgatási területe.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
4. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névsorát, a polgármester és az alpolgármester nevét az 1. számú függelék tartalmazza.
5. §
6. § Az önkormányzat kapcsolatot tart Csiliznyárad Község Önkormányzatával és Nagykinizs Község Önkormányzatával, mely a történelmi múlt eseményein alapul.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
7. § A tápióbicskei községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
8. § Az önkormányzat a gazdasági programjában maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
8/A. §4 (1) Az önkormányzat a Magyar Államkincstár által vezetett Törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett kormányzati funkciókat használja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba bejegyzett egyéb tevékenységek:
a) általános közigazgatás
b) zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése
c) egyéb szárazföldi személyszállítás
d) egyéb vendéglátás.
9. § (1)5 Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik
a) a Nagykátai Járás szakigazgatási szerveivel,
b) Pest Megyei Önkormányzattal,
c)6 Nagykátai Család- és Gyermekjóléti Központtal.
(2)7 Az együttműködés keretében az e rendelet 9. § (1) -ben meghatározott szervek esetében a polgármester, akadályoztatása esetében a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni.
10. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
11. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
12. § A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.
12/A. §8 A képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.
12/B. §9 Az önkormányzatnak a kötelező feladatain túl, önként vállalt feladata nincs.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület üléseinek száma
13. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
14. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2)10 A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az ülések általában a hónap utolsó csütörtöki napján, 16 órai kezdettel kerülnek megtartásra. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3)11 A munkatervet minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
(5) A munkaterv 1-1 példányát át kell adni a települési képviselőknek és a bizottságok nem képviselő tagjainak, valamint az érintett előadóknak, szervezetek képviselőinek.
15. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
16. § (1)12 A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
17. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
(2)13
19. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
(5)14 Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a Polgármesteri Hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(6)15 A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról. Előterjesztésenként az 5 oldalt meghaladó terjedelem esetén az anyagot csak elektronikus formában küldi meg.
(7) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) állandó meghívottak:
aa) a képviselők és a polgármester,
ab) a jegyző,
ac) az országgyűlési képviselő,
ad) a járási hivatal vezetője,
ae) az önkormányzat intézményvezetői,
af) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
ag) a helyi rendőr,
ah)16
ai) a bizottságok nem képviselő tagjai,
b) a nem állandó meghívottaknak
ba) az előterjesztők és
bb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(8)17
20. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3)18 A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
(4)19 A (2) bekezdésben megjelölt esetekben el lehet tekintetni a 19. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.
21. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) a járási hivatal vezetőjét
d) az illetékes országgyűlési képviselőt,
e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körükbe tartozó ügyekben
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
22. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a meghívó honlapon történő közzététele,
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
22/A. §20 (1) Indokolt esetben, különösen rendkívüli és veszélyhelyzetben, lehetőség van a képviselő-testületi ülés megtartására
a) telefonon keresztül történő szóbeli konzultációval,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb elektronikus módon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ülések esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, vagy megfelelő tájékoztatását.
(3) A 22/A §-ban megjelölt esetekben el lehet tekintetni a 19. § (6) bekezdés szerinti határidőtől.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
23. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), c), d), e), i), j) pontokban meghatározott feladatok.
24. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
25. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.
(2) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
26. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
27. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
(3) Az ülést vezető elnök a tanácskozási joggal meghívottakon túlmenően legfeljebb 2 perces időtartamban hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek.
(4) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
(5)21 A polgármester a rend fenntartása érdekében az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:
a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása;
a) rendreutasíthatja azt, akinek a képviselő-testülethez méltatlan a magatartása.
28. § (1) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(2) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
29. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
30. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3)22
(4)23 A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendeletet akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a tervezetet a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette
(5) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 29. §-ában, valamint a 30. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.
31. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
32. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
33. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
34. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a) a határozat szövege,
b) a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.
35. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.
36. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
37. § (1) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
(3) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A képviselőtestület döntései
38. § (1) A képviselő-testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(2)24 A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a)
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról
d)
(3)25 A képviselő-testület határozattal dönt
a) a napirend meghatározásáról;
b) jegyzőkönyv hitelesítők elfogadásáról;
c) arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.
(4)26 a) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani.
b) A rendelet alkotását vagy módosítását kezdeményezheti a polgármester, bármely képviselő, bizottsági tag, a jegyző.
c) A rendelet tervezetének elkészítéséért a jegyző felelős;
d) A rendelet véleményezését feladatkörükben az érintett bizottságok végzik, melybe bevonhatják a tárgyban érintett szervezetek képviselőit is.
39. § (1) A képviselő-testület a 38. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
40. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős ad hoc bizottság gondoskodik. A bizottság tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során a képviselők az Önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
41. § Az ülés vezetője a 37. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
42. § (1a) A képviselő-testület - 39. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(1b) A határozatok jelölése a következő formában történik: Tápióbicske Község Önkormányzat képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a -ról.
43. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
44. § (1) a) A képviselő-testület - 39. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
45. § (1)30 A képviselőnek joga van az Mötv. 32 § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 7 nappal írásban kell benyújtani.
(4)31 Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
45/A. §32 a) 33A képviselő és a bizottsági tag a személyes érintettségét a napirend tárgyalásakor köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a napirendi pontot újra kell tárgyalni, melyből az érintett képviselőt ki kell zárni.
b)34 A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
c)35 A döntéshozatalból kizárható az, aki olyan szervezet tagja, melynek tárgyalását az ügy érinti.
d)36 A döntéshozatalból kizárt tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
46. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
(4) A hozzászólást a 27. § (3)–(4) bekezdés szerint korlátozni lehet.
47. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
48. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.
(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
(3)37 A testületi ülésen szintén önálló napirendi ponton kívül kell szóbeli tájékoztatást adni a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
49. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
5. A jegyzőkönyv
50. § (1)38 A képviselő-testület minden üléséről hangfelvétel készül, mely nem selejtezhető, arról másolat nem készíthető, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben.
(2) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(3)39 A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint az alábbiakat: a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, vagy hogy azt nem jelezte; napirendi pontonként az előterjesztő nevét, és a hozzászólások tartalmát; az elhangzott bejelentéseket, felszólalásokat, kérdéseket és az azokkal kapcsolatos válaszokat; a képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését; aláírásokat, dátumot, pecsétet.
(4)40 A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület tagjai közül egy hitelesítő írja alá.
51. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.
(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
(5)41 A Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(6)42
(7)43 A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni
a)44 egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány), ezt 15 napon belül elektronikusan meg kell küldeni az illetékes kormányhivatalnak, azaz fel kell tölteni a Nemzeti Jogszabálytárba.
b) egy példány (a zárt ülés jegyzőkönyvét kivéve) a községi könyvtárban és elektronikus formában az önkormányzat hivatalos honlapján kerül elhelyezésre.
52. § A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
e) a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
53. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
(3) A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők, korlátlan ideig meg kell őrizni a jövő számára.
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek
54. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az azokban a kérdésekben, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.
(4) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó, mint jegyzőkönyvvezető.
(5) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
(6) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
55. §45 [§ A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és az alpolgármester vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.]
56. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
57. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
58. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
59. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést ( a továbbiakban: fórum) tart.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
60. §46 [§ (1) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek, alapítványok és egyesületek képviselőit]
A települési képviselő
61. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
62. §48 [§ (1) A települési képviselő – az Mötv. 32 § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles]
63. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
(2)49 Az Mötv. 33. § alapján a törvényben és ezen rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal legfeljebb tizenkét havi időtartamra 50 %-kal csökkentheti, vagy teljes összegben megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
(3)50 Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31 §-aiban meghatározottak szerint szűnik meg.
(4)51 A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a, a méltatlanságra vonatkozó szabályokat a 38. §, a vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos szabályokat a 39. § tartalmazza.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
64. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester (alpolgármester),
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a Polgármesteri Hivatal,
e) a társulás.
6. A polgármester és az alpolgármester
65. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.
(2)52
(3)53 A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72. §-a tartalmazza, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre és a méltatlanságra vonatkozó szabályokat a 38–39. §-ok, a polgármesteri tisztség megszűnésének és megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70 §-ai, a foglalkoztatási jogviszonyához kapcsolódó speciális szabályokat a Köztisztviselőkről szóló törvény VII./A fejezete tartalmazza.
66. §54 [§]
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak,
f) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
g) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
h) gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyet az ágazati jogszabályok részére megállapítanak.
(2)56 A polgármester fogadóórája megegyezik a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejével.
(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(4) Rendkívüli esetben saját belátása szerint dönt a segély odaítéléséről a szociálpolitikai juttatások költségvetési évre előirányzott összeg 5%-áig. Döntéséről a következő Szociális Bizottsági ülésen tájékoztatja a bizottságot.
68. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:
a) szociális ügyek,
b)57
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
69. § (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(2)58 A képviselő-testület alakuló ülésén a jogszabályi előírások szerint a képviselő-testület tagjai közül titkos szavazással, három fős szavazatszámláló bizottság létrehozásával, alpolgármestert választ.
(3)59 Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(4) Feladatai:
a) évente legalább egy alkalommal képviselő-testületi ülést vezet,
b) a polgármester akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítési feladatokat, vezeti a testületi ülést,
c) a polgármester által meghatározott ügyekben és esetekben képviseli az önkormányzatot,
d)60 a polgármester tartós távolléte idején az általános helyettesítési feladatokon túli feladatai közé tartoznak a külön szabályzatokban meghatározott egyes kiadmányozási jogok.
e)61 A polgármester tartós távollétének kell tekinteni az egybefüggő két hetet meghaladó időszakot.
(5) A polgármesternek a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesterre átruházott feladatai és hatáskörei nincsenek.
(6) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról szükség szerint beszámol a polgármesternek.
(7)62 A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: A képviselő-testületi ülések napján 15-16 óráig.
7. A képviselő-testület bizottságai
70. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A bizottságoknak előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladataik vannak
(3)63 A bizottságok tagjainak név szerinti felsorolását a 2. számú függelék, feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza.
71. § A képviselő-testület állandó bizottságai
a) a Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság (3+2 fő),
b)64
c) a Szociális Bizottság (3+2 fő).
72.65 § (1) A képviselő-testület az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezések vizsgálatával és eljárás lefolytatásával, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével, a méltatlansági eljárás lefolytatásával a Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság képviselő tagjait bízza meg.
(2)66 A képviselő-testület megbízza a Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottságot, hogy lássa el a Települési Értéktár Bizottság feladatait, különösen:
a) javaslatok összegyűjtése és értékelése,
73. § (1) A képviselő-testület elé a Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság által benyújtandó előterjesztések: e rendelet 1./I. mellékletében meghatározott feladatkörébe tartozó ügyekben
(2) A Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság feladatait az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök nincsenek.
(4) A Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg
a) a polgármestert,
b) a jegyzőt,
c) a képviselő-testület tagjait,
d) a témában érintett polgármesteri hivatal ügyintézőjét,
e) a bizottsági elnök által meghívott, a témában érintett személyt.
74. §67
75. § (1) A képviselő-testület elé a Szociális Bizottság által benyújtandó előterjesztések: e rendelet 1./III. mellékletében meghatározott feladatkörébe tartozó ügyekben
(2) A Szociális Bizottság feladatait az 1. melléklet tartalmazza.
(3)68 A Szociális Bizottságra átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.
(4) A Szociális Bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg
a) a polgármestert,
b) a jegyzőt,
c) a képviselő-testület tagjait,
d) a témában érintett polgármesteri hivatal ügyintézőjét,
e) a bizottsági elnök által meghívott, a témában érintett személyt.
76. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
77. §69
78. §70 [§ A képviselőkre vonatkozó szabályokat az Mötv. 40. §-ában leírtak figyelembe vételével a bizottságok nem képviselő tagjaira is alkalmazni kell.]
79. § (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével elfogadják a bizottság feladatait.
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.
80. § (1)71 A bizottság éves munkaterv alapján működik, amit az elnök tárgyév január 31-éig terjeszt a bizottság elé. A bizottság munkatervének összhangban kell lennie a képviselő-testület éves munkatervével. Ezen kívül szükség szerinti ülés is tartható.
(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.
(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
81. §
82. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
(3) A bizottság évenként –a tárgyév utolsó képviselő testületi ülésén - beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
8. A jegyző
83. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
g) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
h)73 A jegyző az önkormányzat ASP rendszerhez történő csatlakozását követően:
1. ellátja az önkormányzati adatgazda szerepkört, felelős a hivatal működése során gyűjtött személyes adatok kezelésért,
2. biztosítja, hogy a jogszabályok és egyéb rendelkezések által közzétételre előírt információk a Hivatalhoz tartozó portálokon szerepeljenek.
3. az alábbi szabályzatokban és stratégiai alapdokumentumokban szabályozza az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény által a Hivatal számára előírt-az informatikai rendszerek biztonságos használatának feltételeit: Információ biztonsági szabályzat (IBSZ), Információ biztonsági Stratégia (IBS), Információ biztonsági Politika (IBP).
i)74 Belső kontrollrendszert működtet,
j)75 A jegyző a képviselő-testület és a bizottságok ülésein jegyzőkönyvbe foglaltan , egyéb esetben a polgármester felé írásban jelzi a jogszabálysértést.
84. § (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2)76 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Polgármesteri Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
85. §77 Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82-83. § határozza meg.
9. A Polgármesteri Hivatal
86. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Tápióbicskei Polgármesteri Hivatal.
(3) A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, ami e rendelet 5. számú függeléke.
(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el, ami e rendelet 2. mellékletét képezi.
(5)78 A hivatal a települési nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit a helyi önkormányzattal megegyező elvek alapján, és Nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a alapján a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött Közszolgáltatási szerződés biztosítja, mely e rendelet 8. számú függeléke.
(6) § Tápióbicske Község Önkormányzata által ellátott kormányzati funkciók jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(7)79 Az 1993. évi III. törvény 92/B pontja alapján személyes gondoskodás keretében szociális étkezést biztosít a képviselő-testület külön rendeletben meghatározott szabályai szerint.
(8)80 A Család-és gyermekjóléti szolgálat a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeként működik.
(9)81 A Hivatal elektronikus ügyintézési lehetőséget biztosít a közigazgatási hatósági eljárás során, az elektronikus ügyintézésről szóló helyi szabályozásban meghatározott ügykörökben és feltételekkel.
10. Társulás
87. § (1)82 A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai: nincs
(2)83
A képviselő-testület gazdasági programja
88. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
89. § Vagyonnyilatkozat
Záró rendelkezések
90. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 2/2011. (II.10.) önkormányzati rendelet,
b) a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 3/2012. (III. 01.) önkormányzati rendelet,
c) a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 11/2012. (VII. 02.) önkormányzati rendelet,
d)85 a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 16/2014. (X.27.) önkormányzati rendelete.
(3) A rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.
1. melléklet
1. melléklet [1] Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdése
A 4/2013. (III. 01.) önkormányzati rendelethez
Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottság
Feladatok
A) Pénzügyi és fejlesztési feladatkörében:
1. Előzetesen véleményezi a következő évi költségvetési koncepciót. A költségvetési tervet, a költségvetési beszámolókat, ennek keretében összehangolja a költségvetési és fejlesztési feladatokat.
2. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az éves költségvetési gazdálkodást, véleményezi a gazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket, értékeli a változásokat előidéző okokat.
3. Részt vesz az önkormányzat intézményeinek pénzügyi ellenőrzésében, szabálytalanság esetén javaslatot tesz a felelősség megállapítására.
4. Javaslatot tesz hitelek felvételére.
5. Javaslatot tesz vállalkozás létrehozására, illetve vállalkozásban történő részvételre.
6. Javaslatot dolgoz ki helyi adók kivetésére.
7. Gazdasági szempontok szerint folyamatosan értékeli az önkormányzat intézményhálózatát és javaslatot tesz – szükség szerint – intézmény alapításra, összevonásra, megszüntetésre.
8. Részt vesz a gazdasági program felülvizsgálatában, kidolgozásában.
9. Előzetesen véleményezi a testület elé kerülő fejlesztési és felújítási előterjesztéseket, beszámolókat.
10. Közreműködik a község településfejlesztési koncepciójának, településszerkezeti és szabályozási tervének, a helyi építési szabályzatának és a Településképi rendeletnek az elkészítésében.
11. Figyelemmel kíséri és segíti az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyak rendeltetésszerű és gazdaságos használatát.
12. Megvizsgálja az intézményi kiadásokat, túllépés esetén kideríti annak okait. Maradvány esetén javaslatot tesz a felhasználására, amennyiben az nem feladatelmaradásból keletkezik.
13. A tiszteletdíjakra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé.
14. Tápióbicske Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2010. (I. 28.) rendelete a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről alapján javaslatot tesz a támogatás odaítélésére illetőleg annak összegére a képviselő-testület felé.
15. Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
B) Ügyrendi feladatkörében:
1.) Elvégzi az önkormányzati rendelet tervezetek előzetes véleményezését és a hatályos rendeletek felülvizsgálatát.
2.) Vizsgálja az önkormányzati rendeletek végrehajtását, hatályosulását.
3.) Kidolgozza az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát. Szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására, kiegészítésére.
4.) A képviselő-testület megbízásából, a törvényességi szempontból vitatott kérdésekben a jegyző bevonásával állást foglal és tájékoztatja a testületet a törvényes lehetőségekről és a lehetséges megoldási módokról. Jogi bizonytalanság esetén felkéri a jegyzőt felsőbb szintű állásfoglalás beszerzésére.
5.) Javaslatot tesz a polgármester jutalmának megállapítására.
6.) Kivizsgálja és megtárgyalja, majd a képviselő-testület elé terjeszti az összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítására vonatkozó kezdeményezéseket.
7.) Elvégzi az önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának átvételét, nyilvántartását. Gondoskodik és felel azok biztonságos tárolásáról és az adatvédelmi szabályoknak megfelelő hozzáférhetőségéről.
A vagyonnyilatkozatokra irányuló bejelentés esetén az ellenőrzést lefolytatja és az eljárás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.
A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság tagjainak száma 3 fő.
(a bizottság képviselő tagjai)
8. ) Előkészíti a képviselő-testület éves munkaterv javaslatát, és előterjeszti a képviselő-testület ülésén.
9.)Figyelemmel kíséri az önkormányzati honlap adattartalmát, azzal kapcsolatban kezdeményezést tesz.
10.) Mindazon feladatok, amivel a képviselő-testület a bizottságot megbízza.
11.) 86 Ellátja a Települési Értéktár Bizottság feladatait, különösen:
-javaslatok összegyűjtése és értékelése,
-hiánypótlási felhívás készítése,
-minősítési eljárás kezdeményezése,
-nyilvántartás vezetése.
-értéktár karbantartásával kapcsolatos feladatok.
Szociális Bizottság
Feladatok:
1.) Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű emberek sorsát.
2.) Nehéz helyzetben élő családok segítése.
3.) Egészségügyi intézményből kikerülő idős, illetve egyedül álló emberek segítése és szükség szerinti segélyezése.
4.) Állandó kapcsolattartás a helyi általános iskolával és óvodával, családgondozóval és a háziorvosokkal és civil szervezetekkel.
5.) A képviselő-testület által hatáskörébe utalt szociális juttatások megállapítása, véleményezése, döntésre előkészítése a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint.
6.) A nehéz helyzetben lévő családok önkormányzati segélyben való részesítése, figyelembe véve a szociális és anyagi helyzetet.
7.) Elemi kár vagy önhibáján kívül keletkezett egyéb nagyobb összegű kár esetén önkormányzati segélyezés.
8.) Szociális tárgyú beszámolók, szabályzatok, helyi jogszabályok véleményezése.
9.) A jogszabályok alapján dönt a Bursa önkormányzati ösztöndíj pályázatra benyújtott pályázatok elbírálásáról
10.) Mindazon feladatok, amivel a képviselő-testület a bizottságot megbízza.
87
88
89
90
91
92
2. melléklet93
1. Az egyedi ügyekben hozott határozatokat, a felettes hatósághoz és más társhatósághoz küldött ügyiratokat, átiratokat és a jelentéseket a jegyző kiadmányozza. A jegyző kiadmányozza a szabálysértési és egyéb hatósági ügyiratokat is (igazolások, hatósági bizonyítványok, hitelesítések, jogerő stb.)
2. Az adóügyi előadó az adó- és értékbizonyítványok aláírására jogosult.
3. Az igazgatási előadó a hiánypótlási felhívások, az elszámolási kötelezettségek teljesítésére vonatkozó felhívások aláírására, illetve az aláírások hitelesítésére. Az anyakönyvi megbízással rendelkezők jogosultak az anyakönyvi eljárásban jelentkező iratok aláírására. Hagyatéki ügyekben eljáró előadó aláírásra jogosult. Népesség nyilvántartási ügyek előadója népesség nyilvántartási ügyekben aláírásra jogosult.
4. A hivatal dolgozói részére a munkavégzéshez bélyegzőt kell biztosítani, a használatról kiadott bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni. A dolgozók anyagilag, fegyelmileg és büntetőjogilag felelősek az átvett bélyegző használatáért.
5. Kötelezettség vállalás szabályairól külön szabályzat rendelkezik.
6. Gazdasági vezető külön szabályzat szerint
7. Közterület-felügyelő külön szabályzat szerint
IV. Munkáltatói jogkört gyakorolja:
az önkormányzat képviselő testülete által kinevezett: óvoda vezető esetében: a polgármester
Az Mötv 82. § (1) bekezdése alapján a jegyző esetében a polgármester.
Köztisztviselők, polgármesteri hivatal gazdasági vezetője, a konyhai dolgozók és a család- és gyermekvédelmi szolgálat alkalmazottai, szociális gondozó és ápoló esetében: a jegyző
Közalkalmazottak: vonatkozásában – akik nem tartoznak más vezetőkhöz – jogszabályi rendelkezés hiányában a polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Így konkrétan: könyvtáros, művelődésszervező, védőnő, karbantartók , takarítók, közfoglalkoztatott dolgozók, kézbesítő, kisegítő.
Egyes munkaterületen a munkák szervezését végzi, ily módon felelős:
Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezet esetében gazdasági vezető,
Konyhai dolgozók esetében az élelmezésvezető,
Karbantartók és közfoglalkoztatottak esetében az ezzel megbízott karbantartó.
Utasítási, ellenőrzési és beszámoltatási jog közvetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlójának van.
V. Egyéb
Polgármesteri Hivatalban dolgozó köztisztviselőket vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség a Vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályzata szerint terheli.
A köztisztviselők részére a jogszabályok szerint el kell készíteni a szakmai munka értékelését és a továbbképzési tervet, amit a jegyző végez.
A családsegítők részére a jogszabályok szerint el kell készíteni a továbbképzési tervet, amit a jegyző végez
3. melléklet
3.94
Tápióbicske Község Önkormányzata által ellátott kormányzati funkciók jegyzéke
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások |
|
013320 |
Köztemető-fenntartás és - működtetés |
|
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
|
031030 |
Közterület rendjének fenntartása |
|
041120 |
Földügy igazgatása |
|
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
|
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
042130 |
Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
|
042220 |
Erdőgazdálkodás |
|
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
047120 |
Piac üzemeltetése |
|
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
|
051020 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
|
052080 |
Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése |
|
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
063020 |
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
|
064010 |
Közvilágítás |
|
066010 |
Zöldterület-kezelés |
|
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
072112 |
Háziorvosi ügyeletei ellátás |
|
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
|
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
|
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
|
081045 |
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
|
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
091110 |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
|
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
|
091211 |
Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai |
|
091220 |
Köznevelési intézmény 1–4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
|
092111 |
Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai |
|
092120 |
Köznevelési intézmény 5–8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok |
|
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
|
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
|
104031 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
|
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
|
107052 |
Házi segítségnyújtás |
|
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
|
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
013370 |
Informatikai fejlesztések, szolgáltatások |
4. melléklet95
1. Pénzügyi, Fejlesztési és Ügyrendi Bizottságra: nincs átruházott hatáskör
2.96 Szociális Bizottságra: - Települési támogatás – eseti támogatás
-Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázati döntés
-Szociális tüzifa támogatás
3.97 Polgármesterre: -Települési támogatás – temetési támogatás
-Települési támogatás – rendkívüli eseti támogatás
- Szociális alapon nyújtott eseti speciális támogatás – 60 éven felüliek
-Köztemetés
-Szociális étkeztetés
- Helyi szociális ösztöndíjak odaítélése
-Településképi megfelelőség elbírálása
4. Jegyzőre: -Települési támogatás- lakhatási támogatás
-Települési támogatás – gyógyszertámogatás
- Szociális alapon nyújtott eseti speciális támogatás – RGYK-ok
-Családsegítési és gyermekjóléti helyi hatáskörök a Tápióbicskei
Család és Gyermekjóléti Szolgálat által
- Házi segítségnyújtási feladatok ellátása a polgármesteri hivatal intézményi keretein belül
5. Társulásokra: Társulási megállapodás szerint
Az önkormányzati rendeletet a Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 91. §-a hatályon kívül helyezte 2023. február 1. napjával.
Módosította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Módosította a 13/2016. (IX.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a, majd módosította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 2. §-a
Módosította a18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Módosította a 1/2016. (II.19.) önkormányzatai rendelet 3. § (1) bekezdése
Módosította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 3. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 4. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 4. §-a
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 2. §-a, majd módosította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 5. §-a
Módosította a18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 2. §-a
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 7. §-a
Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 3. §-a
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése
Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdése
Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 8. §-a
Módosította a .18/2014. (XII.11) önkormányzati rendelet 5. §-a
Módosította a 18/2014. (XII.11) önkormányzati rendelet 5. §-a
Megállapította a 7/2020. (III.19.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 9. §-a
Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 10. §-a
Módosította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 11. §-a
Módosította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 12.§ (1) bekezdése
Módosította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 12.§ (2) bekezdése
Módosította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 12.§ (3) bekezdése
Megállapította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 13.§ (1) bekezdése
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 13. §-a (2) bekezdése
Módosította a 18/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 6. §-a
Módosította a 18./2014.(XII.11.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése
Módosította a 18/2014.(XII.11.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése
Megállapította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 8. §-a
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 14.§-a
Megállapította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 14.§-a
Megállapította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 14. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 14. §-a
Módosította a 12/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 15. §-a
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 16. §-a
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 16. §-a
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 9. §-a
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 17. §-a
Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 18. §-a
Módosította a 16/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a, majd a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 10. §-a,
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 19. §-a
Módosította a 18./2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 11. §-a
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 12. §-a
Módosította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 20. §-a
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 13. §-a
Módosította a .18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése
Módosította a .18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 14. § (2) bekezdése
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 14. § (3) bekezdése
Hatályon kívül helyezte a 16/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a
Módosította 18 /2014 (XII. 11.) önkormányzati rendelet 15. §-a, majd módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 21. §-a
Hatályon kívül helyezte a18 /2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 16. §-a
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 22. §-a
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 22. §-a
Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 23. §-a
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 24. §-a
Módosította a 16/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet 3. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 25. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 25. §-a
Módosította a .18 /2014. (XII:11.) önkormányzati rendelet 17. § a
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 18. §-a
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (XI.08.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Módosította a 16/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet 4. §-a, és a 17/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 19. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII.12.) önkormányzati rendelet 26. §-a
Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (XI.08.) önkormányzati rendelet 2. §-a
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 20.§-a, majd Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 27. §-a
Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 28. §-a
Módosította a 18/2014. (XII. 11.) önkormányzati rendelet 21. §-a
Módosította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 29. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 30. §-a
Megállapította a 22/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 31. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 31. §-a
Módosította a .18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 22. §-a
Módosította a 18 /2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 23. §-a
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 24. § (1) bekezdése, majd módosította a.16/2020. (IX.11.) önkormányzati rendelet1.§-a
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 24. § (2) bekezdése
Módosította a 15/2015. (XII.10.) önkormányzati rendelet 1. §-a
Megállapította a 22/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet 2. §-a
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 25. §-a A 87. § (1) bekezdése a Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 87. § (2) bekezdését a Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
Módosította a 18/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 26. §-a
Beiktatta a 18 /2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 27. §-a
Megállapította a 20/2019. (XII. 12.) önkormányzati rendelet 32. §-a
Módosította a 6/2013. (IV. 05.) önkormányzati rendelet 1. §-a, majd módosította a 25/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 1. §-a, majd módosította a17. /2014. (XII.11.) önkormányzati rendelet 28. §-a
Módosította a 6/2013. (IV. 05.) önkormányzati rendelet 2. §-a, majd módosította a 25/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 2. §-a , Hatályon kívül helyezte a 17/2019. (XI.08.) önkormányzati rendelet 3. §-a
Módosította a 6/2013. (IV. 05.) önkormányzati rendelet 3. §-a, majd módosította a 25/2013. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 3. §-a
I. [2]
II. [7]
III. [8]
A 2. melléklet a Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 3. pontja a Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 2. pontja a Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet 3. pontja a Tápióbicske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.