Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2017 (XII.18.) rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 10. 28Szigetmonostor Község Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2017 (XII.18.) rendelete
a településkép védelméről
Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016.évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm.rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, továbbá a Partnerségi rendelete szerinti Partnerek véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja
BEVEZETŐ rendelkezések
1. A rendelet célja és hatálya
1. § A rendelet célja Szigetmonostor építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő szobrok, építmények, építményrészek, valamint az azok által létrehozott utcák, terek egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
2. § A rendelet hatálya Szigetmonostor Község közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet alkalmazásában használat fogalmak
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) eredeti állapot: az építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
b) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy, szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
c) területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, a településkataszter, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.
d) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari- agrár szempontból jelentős alkotás. A védett, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet, annak a teleknek használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
e) védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
f) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
g) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
h) védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
i) védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.
j) védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
k) cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó rendeltetésű építmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, amely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdetőberendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó rendeltetéssel, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
l) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó rendeltetési egység nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, felirat;
m) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
n) egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdetőberendezés, amely gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató vagy vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;
o) kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetésű építmény helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.
p) közterület:
pa) közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földrészlet, amelyet az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván,
pb) az egyéb földrészlet és építmény közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott része, valamint
pc) az ingatlannyilvántartási megnevezéstől függetlenül minden más önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) beépítetlen földrészlet, illetve az önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) ingatlanok beépítetlen része. E tekintetben nem minősül beépítésnek az ingatlanon lévő kerítés.
q) Mobilház-mobilépítmény: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, mely jellemzően könnyűszerkezetes, s melynek rendeltetésszerű használata helyhez kötött állapotában biztosítható; ennek megfelelően telepítése csak az aktuális építési jogszabályok figyelembevételével lehetséges.
3. A helyi védelem feladatai
4. § (1) A helyi értékvédelem feladatai:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes településszerkezetek, épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, utcaképek és látványok, műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Szigetmonostor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.
4. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
5. § Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze, melyekre e jellegzetességek megtartása céljából e rendelet egyedi előírásai alkalmazandók.
Helyi értékvédelem
5. A helyi védelem célja
6. § A helyi védelem célja:
a) a helyi védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, megőrzése és a lakossággal való megismertetése,
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.
6. Helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
7. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) egyedi építmények, épületek esetén: a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész, ajtó), a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom), a kezdeményezés indokolását,
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén: az együttes megnevezését,körülhatárolását, a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, a kezdeményezés indokolását.
(3) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával a főépítész gondoskodik.
(4) Nem vonható helyi védelem alá a más módon már műemléki védettséget élvező építmény.
(5) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:
a) a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
b) indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.
(6) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.
(7) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:
a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(9) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
(10) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket: a helyi védettség kezdeményezőjét, a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát, a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
b) az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) területi védelemnél az érdekelt közműveket.
(11) Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.
7. Testületi döntéssel összefüggő feladatok
8. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület e rendelettel dönt.
(2) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
(3) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(4) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(5) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság állapítja meg.
8. A helyi területi védelem meghatározása
9. § A területi védelem
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)
védelmére terjed ki.
5. A helyi területi védelem jegyzéke
10. § A helyi területi védettség alá tartozó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
10. Az egyedi védelem meghatározása
11. § A helyi egyedi védelem
a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
d) egyedi tájérték védelmére
terjedhet ki.
11. A helyi egyedi védelem jegyzék
12. § A helyi egyedi védettség alá tartozó értékek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
12. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-ában foglaltak szerint.
(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
13. A védett értékek nyilvántartása
14. § (1) A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a helyszínrajzot,
d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,
f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
g) a védett érték felmérési rajzait (épület esetében: részletes homlokzati rajzok, épületkontúr)
h) a védett érték fotódokumentációját,
i) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),
j) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.
(4) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(5) A tábla szövege: „Helyi építészeti érték” / „Helyi táji érték” „Szigetmonostor Község Önkormányzata védetté nyilvánította (évszám)”
(6) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
14. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
15. § (1) A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(4) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(5) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell.
(6) Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak a szakmai konzultáció pozitív minősítése alapján lehetséges.
15. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
16. § (1) A védelem alatt álló területek és ingatlanok lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép megtartása az alábbiak szerint:
a) kialakult utcavonal megtartása,
b) lakóépületen a hagyományos tetőforma: 35-45 fokos nyereg-, vagy kontytető,
c) hagyományos külső megjelenés: vakolt, vagy természetes anyaggal burkolt homlokzat, hagyományos cserépfedés,
d) falazott kémény,
e) természetes anyagokból épített min. 30%-ban áttört kerítések: a kő, tégla vagy vakolt oszlopok között farács, fa lécezet, kovácsoltvas vagy egyszerű fém pálcázat, alsó oszlop anyagával megegyező kivitelű - tömör épített lábazat,
f)1 lakóépületen az utcára merőleges épületszárny szélessége az utca felől nem lehet több 7,5 m-nél.
(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken ipari és bányászati tevékenység, lakó-, üdülő- és gazdasági épületet, valamint mobilház-mobilépítményt nem lehet létesíteni.
(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre az illetékes természetvédelmi szakhatóság által véleményezett kezelési tervet kell kidolgozni. A kezelési terv tartalmának összhangban kell lennie a település Helyi Építési Szabályzatával.
(5) Fenti általános előírások betartása az eltérő karakterű településrészekre vonatkozóan megfogalmazott más, egyedi rendelkezés esetén nem kötelező.
16. Helyi egyedi védettség alatt álló értékekre vonatkozó általános előírások
17. § (1) A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáróarányok - megőrizni.
(2) Bármilyen építési munkálat megkezdése előtt - bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró csere vagy felújítás esetén - kötelező a szakmai konzultáció.
(3) Védett épületet, épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni tömegformát, beépítés módját, tetőformáját, tető hajlásszögét, homlokzat jellegét.
(4) A védett épület eredeti tetőformáját, a tető hajlásszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.
(5) A homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását meg kell tartani.
(6) A homlokzati tagozatokat meg kell tartani, illetve hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
(7) A homlokzatburkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, illetve amennyiben lehetséges hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
(8) Vakolt homlokzat, fehér, törtfehér, vagy a világos földszínek és az ún. „színes szürke” homlokzati színek használata. A hőszigetelt homlokzat felülete is a hagyományos módon vakolt-simított felületképzéssel készüljön.
(9) A Fő út 1-33. szám között, a páratlan házszámú oldalon, kötelező az oromfalas beépítés, a meglévő tornác és a jelenlegi előkert-méret megtartása, valamint az utcakép megőrzése.
(10) Védett épület homlokzatán szekcionált garázskaput, redőnytokot tilos elhelyezni.
(11) A védett építmény közterületről látszó homlokzatán gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, stb. nem helyezhető el.
(12) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
(13) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér szakmai konzultáción egyeztetett formában.
(14) A védett épületeket – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.
(15) Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket (pl. lépcsőkorlát) meg kell őrizni.
(16) Alaprajzi módosítás a jellemző utcai homlokzati nyílászáró kiosztás megtartásával történhet.
(17) Védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.
Településképi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
17. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Szigetmonostor településképi szempontból meghatározó területe a teljes közigazgatási terület egésze a helyi védett területeken kívül.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület az alábbi eltérő karakterű területekre oszlik:
a) Történeti karakterű terület;
b) Kertvárosias karakterű terület;
c) Átalakuló karakterű terület;
d) Horányi karakterű terület;
e) Közösségi üdülő karakterű terület;
f) Külterületi karakterű terület.
(3) A település területén csak őshonos, illetve növények telepíthetők. Az őshonos növényfajok listáját a 4. melléklet 4.1. pontja tartalmazza.
(4)2 A település területén a HÉSZ szerinti ültetési távolságokat be kell tartani.
(5) Újonnan létrehozott utcákban az utcafásítás legalább egyoldalú. A fásításoknak utcánként egységes képet kell mutatnia. Közterületen fásítás elsősorban honos fafajokkal történhet.
(6) Gyümölcsfák utcai fasorként kis forgalmú lakóutcákban alkalmazhatóak.
(7) A településképi szempontból meghatározó, eltérő karakterű területek területi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
(8) Településképi szempontból meghatározó területen mobilház-mobilépítmény abban az esetben létesíthető, amennyiben megfelel a Helyi Építési Szabályzat, az OTÉK, valamint jelen településképi rendelet a telepítés helyére vonatkozó előírásainak.
(9) Történeti karakterű területen mobilház-mobilépítmény nem létesíthető.
Az eltérő karakterű területekre vonatkozó követelmények
18. Történeti karakter
19. § (1) A téglalap alaprajzi arányú lakóépületeknek a telek formáját kell követnie, utcára merőleges főgerinccel telepítendők, kontyolt, vagy nyeregtetővel.
(2) A meglévő védett beépítés mód a Fő utca páratlan oldalán az oldalhatáros, fésűs beépítés, ez továbbra is védendő. A Fő utca páratlan házszámú oldalának utcára merőleges tetői jellemzően oromfalas kialakításúak, ezt a jelleget meg kell őrizni. Meglévő utcai homlokzaton mért ereszvonal emelése csak tervtanácsi (ill. ennek hiányában főépítészi) elbírálás alapján emelhető, mert az épületek emelése előnytelenül befolyásolhatja a védett utcaképet.
(3) Fő burkolati felületként fehér, törtfehér, vagy földszínek (pl. okkersárga, terrakotta, umbrabarna, spanyolbarna, sziénavörös stb. világosabb, szürkével tört árnyalatai) vakolt homlokzat kialakítása szükséges.
(4) Lakóépületek utcai homlokzatán hagyományos arányú nyílászárók alakítandók ki, ablakok esetén 2:3 aránnyal, és a helyben szokásos mérettel, eltérés csak tervtanácsi támogató vélemény alapján lehetséges.
(5) A fő funkciójú épületek fő tetőidoma 35-450 közötti lehet, természetes színű cserépfedéssel. Tetőfedő anyagként lakóépületen és lakóövezetben nagy táblás fedőanyagok (cseréplemez, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes zsindely, stb.) nem megengedettek.
(6) A több különböző hajlásszögből álló összetett tetőidom nem megengedett.
(7) Nyílászáró színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet. Fehér színű műanyag nyílászáró védett területen csak tervtanácsi hozzájárulással lehetséges.
(8) Redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászárókkal azonos színű redőnnyel lehet alkalmazni.
(9) Vékony, ragasztott burkolólapok vagy hasított kő ragasztásos alkalmazása lábazatként, vagy homlokzati díszként nem megengedett.
(10) Tornácos népi lakóház átépítése, bővítése esetén a tornácnak legfeljebb az utcafronttól számított 4. tornácoszloptól hátrafelé való beépítése megengedett, tervtanácsi (ill. ennek hiányában főépítészi) hozzájárulással.
(11) Utcafronti kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes, tömör fakerítés, illetve átláthatatlan tömör sövény. Az utcafronti kerítések magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.
(12) Kerti építmény fa, vagy a lakóépülethez illeszkedő, azzal azonos anyaghasználatú épített kialakítással készülhet.
(13) Gépkocsi tároló, melléképület utcáról nem nyílhat, előkertben nem helyezhető el.
(14) A területen a 4. mellékletben szereplő, javasolt, őshonos növények ültethetők.
(15) Garázs tetőfedő, homlokzati burkoló anyaga és színe a lakóépület burkolat- és színhasználatából választható.
(16)3 lakóépületen az utcára merőleges épületszárny szélessége az utca felől nem lehet több 7,5 m-nél.
19. Kertvárosi karakter
20. § (1) Az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).
(2) Lakóépületek esetében a tető felületének legalább 2/3 részének 35-45 fokos magastetővel kell rendelkeznie a főépületen és az utcafront felőli épület(ek)-en. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű, vagy lapostetős is lehet.
(3)4 Tetőfedő anyagként lakó-, szálláshely szolgáltató-, vendéglátó- és középületen táblás fedőanyagok (hullámlemez, trapézlemez, stb.) nem megengedettek.
(4) Előkert nélküli épület utcai homlokzatán tilos garázskapu elhelyezése.
(5)5 A kerítés lábazata és az oszlopok anyaga rakott kőfal, fagyálló tégla, látszóbeton, max 50 cm magasságig eredeti terepszinttől mérve. A kerítésmezők lehetnek fa léckerítés függőleges vagy pallókerítés vízszintes osztással, felületkezelt előregyártott ponthegesztett kerítéselemek, kovácsoltvas, heidekker háló használata megengedett, min 50%-os áttörtség alkalmazásával. Tömör kerítés építése nem lehetséges, sem utcai, sem oldal, sem hátsó kerítés esetén. Ideiglenes vagy jelzésszerű kerítésként könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. A telken belül elhelyezett kerítés is a fent említettek szerint létesíthető
(6) A lakóépületeken fehér, törtfehér, vagy földszínű (sárga, barna, téglaszín árnyalatai) vakolt homlokzat, vagy természetes burkolóanyagok használata szükséges.
(7) Nyílászáró természetes fa színű és erezetű, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, zöld, barna, és a szürke árnyalatai) lehet.
(8) Garázs tetőfedő, homlokzati burkolóanyaga és színe a lakóépület burkolat- és színhasználatából választható.
20. Átalakuló karakter
21. § (1) Az épületek egyszerű tömegformálással építhetők.
(2) A tetők fő idoma, ha ezt a méretek megengedik egyszerű, nyeregtetős legyen, egyéb esetben elfogadható a lapostető, de ezek csak zöldtetőként építhetőek.
(3) A nagy üvegtáblák, üvegfelületek nem alkalmazhatók.
(4) Nagytáblás burkolóelemek és tetőfedő anyagok középületeken nem alkalmazhatók.
(5) Árnyékolásra csak minőségi külső árnyékolók alkalmazhatók (pl. külső spaletta, fa zsalugáter, rejtett tokos fa, vagy fém redőny).
(6) Tömör kerítések nem építhetők.
(7) Épületszínezésnél tompa földszínek, vagy a természetes anyagú homlokzatburkolat színe alkalmazható.
21. Horányi karakter
22. § (1)6 A területen elhelyezett épületeknek tekintettel kell lenniük egymásra a tetőgerinc iránya, a tetőhéjazat anyaga és színe, a tetőidom, az építési vonal, és az ereszmagasság tekintetében, az alkalmazkodás igénye a rendezetlenség fokozatos felszámolása miatt kiemelt elvárás. Az ereszmagasság maximum 4,5 méter lehet a csatlakozó eredeti terepszinttől mérve.
(2) Az épületeket a környezetbe kell illeszteni. Épület építése, bővítés, átalakítása során törekedni kell az épület környezetében már meglévő jellemző, kialakult beépítéshez, tömegalakításhoz, tetőidomhoz, tetőhajláshoz, tetőhéjazathoz, az alkalmazott anyagokhoz, felületekhez, épületszínezéshez való alkalmazkodásra, mert ez adja a településkép rendezettségét, összhangját.
(3) A területen az épületek és építmények anyaga, vagy látszó felülete fa, vagy rakott kő, tégla, látszó beton, színezett, festett vakolat lehet.
(4)7 A tetőfedések közül a zöldtető, fazsindely, terméspala, égetett agyagcserép, illetve a natúr szürke korcolt fémlemez fedés 150 alatti tetőhajlás esetén alkalmazhatók. Bitumenes zsindely csak meglévő épületen lévő bitumenes zsindely anyagú héjazatának felújításakor, átépítésekor alkalmazható. A magastetők hajlásszöge 35-450 közötti, a tetőfelület legalább 2/3 részben magastetős legyen. Aszimmetrikus tetőidom csak tervtanácsi (ill. ennek hiányában főépítészi) hozzájárulással lehetséges.
(5)8 A kerítés lábazata és az oszlopok anyaga rakott kőfal, fagyálló tégla, látszóbeton, max 50 cm magasságig eredeti terepszinttől mérve. A kerítésmezők lehetnek fa léckerítés függőleges vagy pallókerítés vízszintes osztással, felületkezelt előregyártott ponthegesztett kerítéselemek, kovácsoltvas, heidekker háló használata megengedett, min 50%-os áttörtség alkalmazásával. Tömör kerítés építése nem lehetséges, sem utcai, sem oldal, sem hátsó kerítés esetén. Ideiglenes vagy jelzésszerű kerítésként könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. A telken belül elhelyezett kerítés is a fent említettek szerint létesíthető.
(6)9 Lakóépületen az utcára merőleges épületszárny szélessége az utca felől nem lehet több 7,5 m-nél.
22. Külterületi karakter
23. § (1) Az épület-elhelyezés és épületek kialakítás során a technológiai igény szempontjai mellett a tájba illesztés szempontjainak is meg kell felelni.
(2) A külterületi karakterű területeken lapostetős épületek nem építhetők. Aszimmetrikus tetőidom csak tervtanácsi (ill. ennek hiányában főépítészi) hozzájárulással lehetséges.
(3) Az épületek színe tört, földszínű (törtfehér, sárga, barna, szürke, zöld árnyalatai) lehet.
(4) Az épületeken kötelező a 0,5m2-nél nagyobb cégtáblák, cégérek, reklámok, logók helyének, színének megtervezése, dokumentálása.
(5) Beépítetlen földterületeken kerítés csak karám céljából létesíthető.
(6) A beépíthető telekrész esetén kerítés csak élősövényből, valamint fém, illetve faanyagú szerkezettel kombinálva létesíthető.
(7) Tömör vagy tömör lábazatú kerítés nem építhető.
23. Közösségi üdülő karakter
24. § (1) A területen elhelyezett épületeknek illeszkedniük kell egymáshoz a tetőgerinc iránya, a tetőhéjazat anyaga és színe, a tetőidom, az építési vonal, és az ereszmagasság tekintetében, a láthatóság mértékéig. Az alkalmazkodás igénye a rendezetlenség fokozatos felszámolása miatt kiemelt elvárás.
(2) Az épületeket a természeti környezetbe kell illeszteni.
(3) A területen az épületek és építmények anyaga, vagy látszó felülete fa vagy rakott kő, tégla, látszóbeton, színezett vakolat lehet.
(4)10 A tetőfedések közül a zöldtető, nád, fazsindely, terméspala, égetett agyagcserép, illetve a natúr szürke korcolt fémlemez fedések alkalmazhatók. A tetők hajlásszöge 30-450 közötti lehet.
(5)11 Kerítés lábazata és az oszlopok anyaga rakott kőfal, fagyálló tégla, látszóbeton, max 50 cm magasságig eredeti terepszinttől mérve. A kerítésmezők lehetnek fa léckerítés függőleges vagy pallókerítés vízszintes osztással, felületkezelt előregyártott ponthegesztett kerítéselemek, kovácsoltvas, heidekker háló használata megengedett, min 50%-os áttörtség alkalmazásával. Tömör kerítés építése nem lehetséges, sem utcai, sem oldal, sem hátsó kerítés esetén. Ideiglenes vagy jelzésszerű kerítésként könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. A telken belül elhelyezett kerítés is a fent említettek szerint létesíthető.
(6)12 Lakóépületen az utcára merőleges épületszárny szélessége az utca felől nem lehet több 7,5 méternél.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
24. Általános előírások
25. § (1) A település teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére beépítésre nem szánt alábbi területei alkalmasak:
a) mezőgazdasági,
b) gazdasági területek.
(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is felszerelhetők.
(3) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
a) műemléki környezetben,
b) történeti karakterű területen,
c) területgazdálkodási igény miatt (pl. közlekedés célú területbővítési igény miatt),
d) helyi védettségű területen,
e) közparkokban
csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(4) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) külterületi karakterű területek,
b) gazdasági karakterű területek.
(5) A település beépítésre szánt alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
a) Történeti területek,
b) kertvárosias területek,
c) a helyi védettség alatt álló területek.
(6) Beépítésre szánt területen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(7) Beépítésre szánt területen, meglevő föld feletti vezetésű gyenge és erősáramú hálózatok, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
25. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
26. § (1) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.
b) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
c) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban antenna nem telepíthető.
(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.
26. Egyedi előírások
27. § Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,
b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fém síklemez fedés a megengedett.
Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások
27. Általános előírások
28. § (1)13 Reklám-, hirdető berendezés, felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat, Szigetmonostor Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatáról, valamint a közterület-használati díj mértékéről és fizetési módjáról szóló 10/2006 (IX.7.) önkormányzati rendelete és e rendelet betartásával végezhető.
(2)14 Reklám-, illetve hirdetőberendezés, hirdetőfelület közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.
(3)15
(4) Építményen, kerítésen az adott építményben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következő hirdetőfelületek, -berendezések helyezhetők el:
a) cégtábla,
b) cégér,
c) címtábla,
d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.
(5) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.
29. § (1) Világító felületű vagy megvilágított hirdetőberendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.
(2) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.
(3) Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, a polgármester településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.
28. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó szabályok
30. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), valamint a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.
(2) A terven akkor is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.
(3) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, a polgármester kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.
31. § (1) Építmény homlokzatán, telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán - a (2) és bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó – saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi intézményi építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(3) Védett épületen, a hozzátartozó telken, kerítésen, kerítéskapun és támfalon cégér, cég- és címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett, saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett építmény építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
29. A közterületi információs célú berendezések létesítésének általános szabályai
32. § (1) Közterületen információs célú berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől –úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
(2) A település területén legfeljebb 1,5 m 2 nagyságú közterületi információs célú berendezés létesíthető.
(3) Közművelődési célú hirdetőoszlop közterületen elhelyezhető.
(4) Közterületi információs célú berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
33. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településképvédelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet, ill. a kérelemben megjelölt tárgyban legalább egy alkalommal szakmai konzultációt köteles kezdeményezni a (3) bekezdésben felsorolt esetekben. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint
d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására.
(3) Kötelező a településképi szakmai konzultáció a következő esetekben:
a) ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozik.
b) helyi védettség alatt álló terület, helyi védettség alatt álló építmény,
c) halvány földszínektől eltérő homlokzati szín alkalmazása,
d) szélkerék elhelyezhetősége,
e) épület lapostetős kialakítása esetén.
(4) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi.
(5) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(6) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
34. § (1) A szakmai konzultáció a települési főépítésznek benyújtott írásos kérelemre indul. A kérelemnek tartalmaznia kell a - külön jogszabály szerinti tartalmú - tervdokumentációt. A kérelem akkor tekinthető előterjesztettnek, ha a mellékelt tervdokumentáció hiánytalan. A kérelem elektronikus úton is előterjeszthető a hivatalnak címezve (hivatal@szigetmonostor.hu).
(2) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megtartani.
(3) A főépítész a szakmai konzultációról emlékeztetőt készít, és 8 napon belül elektronikus úton megküldi az építtetőnek, tervezőnek.
(4) A mellékelt tervdokumentációba a főépítész a településképi szempontokhoz kapcsolódóan aláírásával ellátott bejegyzést, kiegészítést, javítást tehet. Az e-naplóba feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell a szakmai konzultációra vonatkozó emlékeztetőt és az azokhoz tartozó (munkaközi) dokumentáció tervlapjainak főépítész által aláírt másolatát.
(5) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.
(6) Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a személyesen tartott szakmai konzultáción.
(7) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a települési főépítész döntése alapján, a helyszínen is lefolytatható.
(8) A szakmai konzultáció alapján készített és a kezdeményező(k) által elfogadott emlékeztető, a hozzájuk tartozó (munkaközi) tervdokumentáció tartalmának megfelelően a feleket kölcsönösen köti.
(9) Amennyiben a szakmai konzultáción az illeszkedés megítélése tekintetében a felek véleménye nem egyezik, az építtető kérheti, főépítész kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanács összehívását. Ez esetben a tervtanács véleményét kell figyelembe venni.
Településképi véleményezési eljárás
30. Általános szabályok
35. § (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti - műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén.
(2) A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye alapján alakítja ki
31. A településképi véleményezési eljárás szabályai
36. § (1) A településképi véleményezési kérelmet papír alapon, vagy elektronikusan pdf formátumban a Szigetmonostori Polgármesteri Hivatalnak megküldve, tervdokumentációt az ÉTDR rendszerbe feltöltve kell kezdeményezni.
(2)16 A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő. Szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott, külön kormányrendelet szerint elkészített építészeti-műszaki dokumentációt és szakmai véleményt ad.
(3) A településképi véleménynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(4) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a tervvel kapcsolatos szakmai konzultáció, illetve e rendelet, valamint a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.
(5) A településképi vélemény kiadására 15 napos határidő áll rendelkezésre.
(6) A polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával engedélyezésre javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.
32. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
37. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a)17 megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak, illetve más hatályos jogszabályoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) annak kialakítása - a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) indokoltság esetén, a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
f) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
Településképi bejelentési eljárás
33. Általános szabályok
38. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,
b) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezésének,
c) építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.
(2) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,
b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának - áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő - cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,
c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) - 6,0 m-t meg nem haladó magasságú - égéstermék-elvezető kémény építése esetén,
d) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
e) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
f) nettó 20,0 m 2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
g) nettó 100 m 3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,
h) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,
i) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m 2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
j) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
k) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
l) legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény
m) növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
n) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m 3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
o) közterületi kerítés, valamint közterületről látható tereplépcső, kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,
p) vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó közterületről látható terasz létesítése esetén,
q) napenergia-kollektor, szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,
r) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, árnyékoló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén,
s) utasváró fülke,
t) kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
(3) E rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
34. A településképi bejelentési eljárás szabályai
39. § (1)18 A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A papíralapú bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt, adatlapot és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2)19 A dokumentációtartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről. Az építészeti-műszaki dokumentációt külön kormányrendeletben foglaltak szerint kell elkészíteni, kiegészítve utcaképpel és az érintett telek faállományát illetően botanikai felmérés a meglévő, valamint a tervezett állapotról.
40. § (1) Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.
(2) A településképi bejelentés-köteles tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,
a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
b) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi és az előírt feltétel teljesülését ő, vagy a főépítész igazolja,
c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.
(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
35. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
41. § (1)20 A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak, illetve más hatályos jogszabályoknak,
a) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
b) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
c) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a terv Községképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.
(5) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
42. § (1)21
(2) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
Településképi kötelezés
36. A településképi kötelezési eljárás
43. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a helyi építési szabályzatban, illetve e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:
a) a településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
b) a településképi véleményezési, illetve bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,
c) a településképi bejelentés elmulasztása,
d) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása esetén
e) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezete műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat, illetve e rendelet előírásainak, a településkép védelme érdekében, különösen, ha:
ea) a természetes terepviszonyok nem megengedett mértékű megváltoztatása, az építmény telepítése, terepre illesztése nem e rendelete előírásai szerint történt az építmény külső megjelenése (tömege, homlokzata, tetőzete, színezése) a Községképet lerontja, nem felel meg e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben ajánlottaknak,
eb) az utcafronti épület elhanyagolt állapotú, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ec) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzet telepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.
ed) településképet rontó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok mérete, anyaghasználata, megjelenése nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak; különösen, ha műszaki állapota, megjelenése nem megfelelő; tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette; nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg; előnytelen módon változtatja meg, az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját; harsány színekkel, nagy méretével kirívó, feltűnő módon jelenik meg a településképben;
f) az építményt nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják
g) a növénybeültetés során nem tartották be e rendelet előírásait.
(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.
(4)22
(5) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
(6) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.
(7) Helyreállítási kötelezettséget előíró határozatnak tartalmazni kell az alábbiakat:
a) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),
b) az építmény tulajdonosát/tulajdonosait,
c) a helyreállítási kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését,
d) a helyreállítási kötelezettség határidejét,
e) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,
f) a helyreállításhoz nyújtandó önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit, valamint
g) a helyreállítás nem teljesítésnek szankcióit (pl.: településképi kötelezés, településképi bírság).
(8) A Beépítetlen területek beépítésének megkezdése előtt a vonatkozó karaktert meg kell határozni, vagy új karakter esetén meg kell alkotni a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet módosításával.
37.23 Településkép-védelmi bírság
44. §24 (1) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép-védelmi bírsággal sújtja, melynek kiszabása ismételhető.
(2) A településkép-védelmi bírság mértéke:
a)25 a településképi véleményezési vagy bejelentési kötelezettség elmulasztása legalább 100.000 forint, de legfeljebb 1.000.000 forint,
b)26 a polgármester elutasító döntése ellenére végzett építési tevékenység esetén legalább 200.000 forint, de legfeljebb 1.000.000 forint,
c)27 a véleményezési vagy bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 200.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint,
d)28 a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 200.000 forint, de legfeljebb 1.000.000 forint.
(3) A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.
(4) A településkép-védelmi bírságot határozattal kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartást.
(6) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pont szerinti megfizetés elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
(7)29 Az elkülönített számlára befizetett és adók módjára behajtott településkép-védelmi bírság településfejlesztésre használható fel.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
38. A helyi értékvédelmi célok támogatása
45. § (1) A helyi értékvédelem szabályozásának célja: Szigetmonostor község értékes faluképének megóvása, a helyi jelentőségű építészeti értékek védelme.
(2) Az Önkormányzat a település hagyományos utcaképét, építészeti megoldásait, védett épületeit kívánja értékvédelmi ösztönző támogatásban részesíteni.
(3) A támogatás céljára felhasználható előirányzat összegét a képviselő-testület évente a költségvetésében állapítja meg, amely a tárgyévben befizetett és behajtott településképi bírság összegével egészülhet ki.
40. A helyi építészeti örökségvédelmi pályázat
46. § (1) A helyi építészeti örökségvédelem eszköze, Szigetmonostor Község Önkormányzatának helyi örökségvédelmi pályázati programja.
(2) A pályázat részletes szabályait az 6. sz. mellékletben található évente aktualizálásra kerülő „Pályázati kiírás-minta” tartalmazza.
(3) A pályázatra írásban a 7. sz. mellékletében található „Pályázati adatlap”-on lehet jelentkezni, a pályázó által összeállított költségvetés és a tervezett felújítás rövid ismertetésével, és fotójával.
(4) A felújítás csak egy tervezői jogosultsággal rendelkező építész-szakember felügyeletével és irányításával történhet.
(5) Az elsődleges cél a hagyományos homlokzati kép, anyaghasználat, színezés, helyreállítása.
(6) A pályázaton csak a tömegükben, méreteikben, arányaikban hagyományokat őrző a felsorolt utcák mentén elhelyezkedő ún. parasztházak vehetnek részt: Fő utca, Kossuth Lajos utca, Deák Ferenc utca, Petőfi utca, Dózsa hegy, Rákóczi utca, Mátyás király tér, Mártírok útja, Ady Endre utca, Szabadság tér, József Attila utca térképen jelölt utcaszakaszai. A pályázatban előnyt élveznek a 6. számú melléklet 5. pontjában felsorolt épületek.
(7) A rendelkezésre álló összeg csak utcai homlokzat, kapu, kerítés felújításhoz vehető igénybe, új ház illetve udvari ház vagy házrész építésére nem. A munkálatokat előre egyeztetett határidőre be kell fejezni.
41. A pályázat benyújtása és elbírálása
47. § (1) A pályázatot egy példányban, az évenként kihirdetett pályázati határidőig a polgármesterhez kell benyújtani személyesen, vagy postai úton.
(2) Amennyiben a pályázó a pályázatot hiányosan nyújtja be, a polgármester egy alkalommal írásban hiánypótlásra szólítja fel. A hiányt a felhívás kézbesítésétől számított 5 napon belül pótolni kell, a határidő jogvesztő, annak elmulasztása a pályázat elutasításával jár.
(3) A beérkezett pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követő ülésén – mint a tárgykörébe tartozó pályázat elbírálásában – véleményezési jogkörrel rendelkező bizottság szakértői bizottság bevonásával megtárgyalja, javaslatával ellátja.
(4) A pályázat elbírálásáról a Képviselő-testület évente egy alkalommal, áprilisi rendes ülésén dönt, a (3) bekezdésben megjelölt bizottság javaslatai nem kötik, azoktól eltérhet. Amennyiben az éves támogatási keretből a támogatás igénybevételének lemondása miatt maradvány keletkezik, a támogatási igény függvényében maradvány a megítélt támogatás intenzitás növelésére, újabb – a keretösszeg hiánya miatt elutasított - pályázó ingatlanfelújításának támogatására fordítható. Az éves támogatási keret a következő évre nem vihető át.
48. § [ A pénzügyi támogatás felhasználása és elszámolása]
(1) A nyertes pályázókkal az Önkormányzat a döntést követő 15 napon belül egyedi támogatási szerződést köt, mely tartalmazza pénzügyi elszámolás részletes feltételeit. A helyi értékvédelmi támogatással megvalósuló munkák műszaki tartalmát a támogatási szerződés 1. számú mellékelte tartalmazza, amely a támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi, azzal együtt érvényes és azt a jelen rendelet 8. számú mellékletében foglalt minta szerint kell elkészíteni.
(2) A támogatási szerződés megkötését követően a támogatás kedvezményezettjének neve, a támogatás összege és a támogatási cél Szigetmonostor község hivatalos honlapján, és az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján közzétételre kerül a támogatási szerződés aláírását követő 30 napon belül.
(3) Amennyiben a támogatás odaítélését és a szerződéskötést követően megállapítást nyer, hogy a támogatott nem jogosult a támogatás igénybevételére, úgy köteles a támogatás teljes összegét – a támogatási összeg átutalása napjától számítva – a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével növelt összegben az Önkormányzat számlájára visszafizetni tárgyév december 31. napjáig.
(4) A támogatási összeg kizárólag az igényelt és támogatási szerződésben rögzített célra használható fel a támogatási szerződésben rögzített időpontig.
(5) A támogatott az elnyert támogatási összeggel a tárgyévet követő január 31. napjáig köteles a 9. számú mellékletben található „Pályázati beszámoló űrlap” nyomtatvány kitöltésével elszámolni, valamint beszámolót készíteni, a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség teljesítéséről, az elért eredményekről, tapasztalatokról.
(6) A helyi építészeti örökségvédelmi program keretében felújított épületeknek a Településképi Arculati Kézikönyv jó példái közé történő felvételéről a Főépítész gondoskodik.
(7)30 A helyi építészeti örökségvédelmi program keretében felújított épületet az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(8)31 A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
Záró rendelkezések
39. Hatálybalépés
49. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
40. Hatályon kívül helyező és módosító rendelkezések
50. § Jelen rendelet hatályba lépését követő napon hatályát veszti:
(1) Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.19.) számú rendelete a településképi véleményezési, a településképi bejelentési eljárások, valamint a településképi kötelezés szabályairól.
(2) Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról, valamint a közterület-használati díj mértékéről és fizetési módjáról szóló 10/2006. (IX.07.) számú rendelet 14. §., 15. §-a., 25. §-a
(3) Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a fák védelméről szóló 8/2009. (IV.28.) számú rendeletének a) 1. számú melléklete
51. § (1) Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a fák védelméről szóló 8/2009. (IV.28.) számú rendeletének 1. § b) pontja az alábbiak szerint módosul: Jelen rendelet hatálya kiterjed: …. „b) minden természetes, vagy jogi személy, gazdálkodó szervezet tulajdonába, használatában álló önálló ingatlanra, amennyiben azon Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló …/2017. (XII. 14.) számú rendelet 4. számú melléklet 4.1 pontjában felsorolt fafajok valamelyike megtalálható.”
(2) Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról, valamint a közterület-használati díj mértékéről és fizetési módjáról szóló 10/2006. (IX.07.) számú rendelet 24. § (2) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A jegyző a közterület-használati engedély nélküli vagy attól eltérő közterület-használata esetén a használót határidő kitűzésével felhívja a használat megszüntetésére, a közterület -saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására. Amennyiben a rendeltetésellenes, vagy engedély nélküli használatot a kötelezett nem szünteti meg, a közterület-felügyelő ismételten kiszabható 5.000-50.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírságot, a jegyző 5.000-200.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki.”
52. § Jelen rendelettel együtt alkalmazandó Szigetmonostor Község Önkormányzatának a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló, az alkalmazás időpontjában hatályos rendelete
5. melléklet32
A 16. § (2) bekezdés f) pontját a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 18. § (4) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (16) bekezdését a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 20. § (3) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (4) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (5) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (6) bekezdését a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be.
A 24. § (4) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (5) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 24. § (6) bekezdését a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 28. § (1) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (2) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdését a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (2) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdés a) pontja a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (2) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdését a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § (4) bekezdését a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § (8) bekezdés 37. pontja a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés a) pontja a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés b) pontja a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés c) pontja a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdés d) pontja a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 44. § (7) bekezdése a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 48. § (7) bekezdését a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be.
A 48. § (8) bekezdését a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be.
Az 5. mellékletet a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. melléklet a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet a Szigetmonostor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 27.) önkormányzati rendelete 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.