1. § E rendelet célja Tahitótfalu Község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, településképi követelmények, az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.

2. § (1) Jelen rendelet hatálya Tahitótfalu község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Tahitótfalu Község közigazgatási területén

(3) A II. fejezet hatálya kiterjed a Tahitótfalu Község közigazgatási területén védetté nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett értékekre.

(4) Az V. Fejezet területi hatálya kiterjed: Tahitótfalu Község közigazgatási területén a közterületre, a közterületről látható magánterületre, köztulajdonban álló ingatlanra, vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszolgáltatási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanra,

(5) Nem terjed ki az V. Fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.

3. § Jelen rendelet a Tahitótfalu Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/2014. (X.02.) önkormányzati rendelettel és mellékleteivel, függelékeivel (továbbiakban: HÉSZ) együtt alkalmazandó.

4. § Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

5. § Jelen rendelet – az alábbi függeléket tartalmazza:

6. § E rendelet alkalmazásában:

7. § (1) A különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

(2) A védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, helyreállítása, újjáépítése.

(3) Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV sz. törvény rendelkezik.

8. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről szakértő bevonásával a főépítész gondoskodik.

9. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

(2) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(3) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(6) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

10. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. a védelem megszüntetésére vonatkozó eljárás menetét a 8–9. § tartalmazza.

(2) A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható.

(3) Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.

(4) A bontási dokumentáció 1 példányát meg kell küldeni az önkormányzat irattára számára.

11. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak alapján előírhatja az építmény, építményrész kötelező karbantartás körét meghaladó felújítását.

12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.

(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság állapítja meg.

13. § Az Önkormányzat a település hagyományos telekszerkezetű és beépítési módú jellegzetes településképű területeire a helyi területi védelmet az e rendelet 1. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.

14. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmét szolgálja.

(2) A területi védelem kiterjed:

15. § A helyi területi védelemmel érintett ingatlanok esetén az alábbi településképi követelmények figyelembe vételével kell eljárni:

16. § E rendelet 1. mellékletében I. védettségi kategóriájába sorolt építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, építészeti részletekkel rendelkeznek, ezért egyedi helyi védelem alatt állnak.

17. § E rendelet 1. mellékletében II. védettségi kategóriájába sorolt épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékes elemeket tartalmaznak, kubatúrájuk és tömegképzésük illeszkedik a település hagyományához, ezért az egyes építészeti értékre vonatkozó építési követelményeket e rendelet szerint kell alkalmazni.

18. § (1) E rendelet 1. mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonosa köteles jókarban tartani, állapotát megőrizni.

(2) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

19. § Az I. és II. védettségi kategóriába tartozó épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti értékeinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

20. § Az építési tevékenységgel kapcsolatos eljárások során az alábbi követelmények figyelembe vételével kell eljárni:

21. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.

(2) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.

22. § (1) A település bel és külterületén új lakó, üdülő és gazdasági fő- és mellékrendeltetésű építmények, kerítések és egyéb építmények - a reklámtábla vagy egyéb nemzeti szabványokban meghatározott kötelező színkóddal készülő építmények kivételével- színezése csak a település hagyományainak megfelelő módon alakítható ki, fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös és pasztell zöld színtől eltérő nem lehet. Bővítés esetén 20% felület és 20% alapterület nagyságig, és javításkor az épület eredeti színe kívül más nem alkalmazható.

(2) Lakó és településközpont vegyes területeken a tetőfelületek fedése amennyiben a területre érvényes sajátos helyi előírás, másként nem rendelkezik, égetett agyag- vagy betoncserép fedésen kívül más nem lehet, az égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatai színében. A kiegészítő tetőfelépítményeknél a tetőfelület 25%-ig a héjalás és a tetőfedéshez igazodó, nem fényes felületű egyéb fedésen kívül más nem lehet.

(3) Gazdasági és ipari területeken megengedett a cserepes lemez alkalmazása is, de színezése csak a természet színeihez alkalmazkodó, matt felületű színen kívül más nem lehet.

(4) Meghatározott övezetekben a lapos tető és a zöld-tető is megengedett. Tetőfelújítás esetén, amennyiben a tető szerkezete és hajlásszöge indokolja egyéb tetőfedő anyag is alkalmazható, kivéve hullám és sík eternit pala, valamint műanyag sík és hullámlemez.

(5) A kertvárosi karakterű lakóterületeken természetes kő, tégla, vakolat, fa homlokzatburkolaton kívül más anyag nem alkalmazható.

23. § (1) Területi építészeti követelményeket az Önkormányzat által a 2. mellékletben meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg, az alábbi bekezdésekben foglaltak szerint kell figyelembe venni:

(2) Eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, kialakult, legalább 90 %-ban beépült övezetekben, a telek beépítési módjára az illeszkedési szabályok az irányadók.

(3) A közterületek felőli utcakép védelme, valamint a különböző, telken belül elhelyezhető zavaró és védendő funkciók telekszomszédok közötti hatásainak csökkentése érdekében az építményeket fő- és mellékrendeltetés szerint főrendeltetésű építményekre és mellékrendeltetésű építményekre kell osztani.

(4) Egyéb szabályozási előírás hiányában a telek vagy építési hely utca felöli részére csak főrendeltetésű építmény helyezhető el.

(5) Mellékrendeltetésű építmény csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű építmény.

(6) Építményt elhelyezni csak az övezeti előírásoknak megfelelően megállapított építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható és belülről átalakítható.

(7) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek, építmények, épületrészek tovább nem bővíthetők sem vízszintes, sem függőleges irányba, nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető.

(8) A már beépített területeken, ahol a visszamaradó foghíjtelek mérete nem elégíti ki az övezeti előírásokat, a telek beépíthető az illeszkedés szabályai szerint, valamint ha az épületek közötti minimális távolság és az egyéb követelmények biztosíthatók.

(9) Tereprendezés és építési tevékenység csak úgy végezhető, hogy az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait, és a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telkeket, illetve a talaj állékonyságát.

(10) Építési tevékenység a település árvízzel veszélyeztetett területén, a mindenkori szakhatóság által megállapított Duna mértékadó árvízszintjének figyelembe vételével végezhető.

(11) A Duna nagyvízi medrének területén az építmények padlóvonala a mindenkori a vízügyi illetékes szakhatóság által megállapított Duna mértékadó árvízszintjének figyelembe vételével, attól 1,0 méterrel magasabb kell legyen.

(12) A nyílt felszíni vízelvezető csatornákat, árkokat gyepesíteni kell.

(13) A meglévő utcafásítások megőrzendők.

(14) A belterületi, legalább 12,00 méter széles szabályozási szélességgel rendelkező kiszolgáló utak zöld sávjának kialakításakor a településre jellemző növényfajokat és – fajtákat kell alapul venni.

(15) A 11. sz. főút, az 1113 j. és az 1114 j. összekötő utak külterületi szakasza mentén a közúti űrszelvényben lévő fasorok megőrzendők, felújítandók.

(16) A közterületi parkolókat fásítottan kell kialakítani. Minden 4 parkolóhoz 1 lombos fa ültetendő.

(17) A vízfolyások és vízparti területek természetközeli állapotú szakaszait meg kell őrizni.

(18) Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat ne vágja el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni.

(19) A táj karakterét kedvezőtlenül megváltoztató beavatkozások, építés, területhasználat nem valósíthatók meg. A beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.

(20) Felszíni vizek védőterületén kisvízfolyások partvonalától számított 50-50 méteren belül épület csak teljes közművesítés esetén létesíthető.

(21) Az 50-50 méteres sávon belül kisvízfolyások medrét és partját övező fás növényzet a parterózió csökkentése érdekében megőrzendő, ha az nem akadályozza az árvízvédelmi célú meder- és partfenntartási munkákat.

24. § (1) Egyedi építészeti követelményeket az Önkormányzat által a 2. mellékletben meghatározott, településképi szempontból meghatározó területeken, amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg, az alábbi bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

(2) Eltérő övezeti előírás hiányában az egyes épületek gerincvonalának magassága az épületmagasság mértékét maximum 6,00 méterrel haladhatja meg.

(3) A kertvárosias terület övezeteiben 300 m2 bruttó alapterületnél nagyobb épület nem alakítható ki, 30 m-nél nagyobb épülethossz illetve 20 m szélesség tagolatlan tömegben nem alakítható ki. Az épületek tömegét alaprajzi kialakítással, funkcionális szerkesztésű tetőidommal és anyaghasználattal kell tagolni.

(4) A Tahi oldalon a lejtős területeken az építéshez geotechnikai jelentés készítése szükséges, 10 foknál, 18% - nál nagyobb lejtésű területeken – jelölve a szabályozási terven - a Bányakapitányság előírása szerint.

(5) Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 15%-ot, az épület körül rendezett terep, és járda a termett talajhoz, azaz a természetes terepszinthez képest legfeljebb 1,5 m bevágással vagy töltéssel létesíthető.

(6) A támfalgarázs építésére vonatkozó előírások:

(7) Lakó- és üdülőterületeken az utcafronti kerítés csak a telek közterületi kapcsolatának biztosításával helyezhető el. A kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter, felülete áttört, legfeljebb 80 cm-es lábazattal kialakított lehet, kivéve, ha a meglévő terepadottság támfal építését indokolja. A 11. sz. út melletti lakó- és üdülő területeken tömör kerítés nem építhető. A kerítés csak áttört és sövénnyel együttesen telepített lehet.

(8) Új kerítés arculatára vonatkozó előírások:

(9) Tetőhajlásszögekre, és anyaghasználatra vonatkozó egyedi építészeti előírások:

25. § (1) Területi építészeti követelményeket, az Önkormányzat által az 1. mellékletben meghatározott, helyi védelemben részesülő területeken - amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi bekezdésekben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

(2) A helyi védelemben részesülő épületek vagy azok egyes részletei építészeti szempontból értékesek, kialakításuk illetve megjelenésük illeszkedik a települési hagyományokhoz. Az épületek átalakítása során gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről úgy, hogy a beavatkozás ne változtassa meg az utcaképet, illetve az utcai homlokzatot, továbbá biztosítani kell az új építményeknek a jellegzetes településképben, valamint az épített és természetes környezet egységében való megjelenését.

(3) Az Lf-1 jelű építési övezetben új előkert nem alakítható ki, az utcafronti beépítés nem változtatható meg.

(4) Az Lf-1 jelű építési övezetben a kialakult telekállapotok védelme érdekében csak utcára merőleges telekstruktúra kialakítása lehetséges.

(5) Az 1. mellékletben meghatározott Ófalu központjában lévő területen az alábbi beépítési, telepítési előírások szerint lehet épületet elhelyezni:

(6) Előkertet az utcára jellemző állapot szerint lehet kialakítani, figyelembe véve az érintett utcaszakasz legalább 2-2 szomszédos telkének kialakult beépítését. Ahol az érintett utcaszakaszon az épületek az utcavonalon állnak, ott az új épületet is oda kell helyezni.

(7) Az egységes utcakép érdekében amennyiben az utcában egységes fafaj található, azt meg kell őrizni, illetve az elpusztult egyedeket ugyanolyan egyeddel pótolni szükséges.

(8) A kötelezően kialakítandó zöldfelület minden megkezdett 120 m²-e után 1 db lombhullató, őshonos, nagy lombkoronát növelő fa ültetéséről és neveléséről kell gondoskodni.

26. § (1) Egyedi építészeti követelményeket az Önkormányzat által az 1.mellékletben meghatározott Ófalu és Pincesor helyi védelemben részesülő területein az alábbi bekezdésekben foglaltak szerint kell figyelembe venni:

(2) A helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, sem új épület létesítése, sem a meglévő épületek, építmények részleges felújítása során.

(3) A hagyományos épület bővítése esetén az új épületrészt a meglévő épülethez igazodva kell kialakítani, oly módon, hogy a meglévő kerítést is figyelembe kell venni.

(4) A homlokzatok felületanyaga természetes kő, vagy vakolat, vagy meszelt – festett tégla lehet.

(5) A homlokzatok színezése fehér, szürkével illetve sárgával tört fehér, szürke okkersárga illetve világoszöld vagy azok árnyalatai illetve terrakotta lehet.

(6) A kovácsoltvas és díszmű-lakatos kapuk, kerítések és tagozatok színezése zöld és fekete, valamint barna lehet.

(7) Homlokzati deszkaburkolat és egyéb fafelület használata az épület utcai homlokzati felületén nem engedélyezett.

(8) Az ablakok és ajtók az utcai homlokzaton csak fa szerkezetűek lehetnek, színezésük zöld, kék, középbarna, sötétbarna, szürke és natúr fa lehet.

(9) A lábazat anyaga terméskő, vagy vakolt felületű, a tető anyaga égetett agyagcserép lehet.

(10) A tető hajlásszöge 35 - 45° közötti lehet.

(11) A Pataksor 896/5 – 896/26 hrsz. közötti Szabályozási terven jelölt telkeken telekalakítás nem lehetséges és nem beépíthetők. A meglévő épületek felújíthatók, de nem bővíthetők.

(12) A védett falusias területen új gépkocsi tároló ajtó nem alakítható ki az épület utca felőli homlokzatán.

(13) A kerítések és kapuk anyaga fa, természetes rakott kő, illetve kőburkolatú lehet, vagy falazott vakolt, meszelt – festett kivitelű. Az áttört kerítés lábazata és oszlopa hasonló kivitelű lehet, míg a kerítés mező és a kapuzat készüljön fa, vagy díszmű-lakatos szerkezettel. A tömör kerítések magassága legfeljebb 2,5 méter lehet. A kapukat és a behajtókat a beépítéshez igazodóan kell az épülettel egységben megépíteni. Az „Ófalu” védett és falusias beépítésű területein, a zártsorú beépítésben, a kapuzat az épület részét képezi és meghaladhatja a 2,5 méter magasságot.

27. § (1) Közterületről látható homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el:

(2) Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés nem megengedett.

(3) Homlokzatra, beleértve a tetőzetet is, szélkerék nem szerelhető.

(4) Tetőzeten napenergia gyűjtő panel, napelem, napkollektor az alábbiak szerint helyezhető el:

(5) Tetőzet fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető, ez alól kivételt képeznek a gázkészülékek turbó kéményei.

28. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi bekezdések szerinti előírásokat kell betartani:

(2) Új antenna, és átjátszó kizárólag a már meglévő antenna tartó oszlopokra szerelhető fel, új önállóan álló antennatartó szerkezet a település területén nem helyezhető el.

(3) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt:

(4) Az Ófalu, a Tahi hídfő és a Hősök tere, helyi védelem alatt álló területén új villamos energia közép- és kisfeszültségű, közvilágítási hálózatokat építeni csak földkábeles módon lehetséges. A helyi területi védelem alatt álló többi területen a légvezetékeket fokozatosan föld alá kell helyezni.

(5) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a .magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:

(5a) Vezeték nélküli elektronikus hírközlési műtárgyak telepítése tilos az (5) bekezdésben megfogalmazottakon túl a Rendelet 2. számú mellékletének 1. fejezet a) pontjában, a településképi szempontból meghatározó területek közül az A-D pontban meghatározott területek külső határától számított 300 m-es környezetében

(6) Transzformátor állomás:

(7) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(8) A távközlési hálózatot, létesítésekor, rekonstrukciójakor földkábelbe, alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell megépíteni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

29. § (1) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm.rend) foglaltak figyelembevételével, reklám közzétételére, reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható.

(2) Utasvárón és kioszkon reklámot, plakátot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést, információs vagy más célú berendezést tilos elhelyezni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, kérelem alapján, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró polgármester az építési tevékenység idejére, építési reklámháló kihelyezését engedélyezi az építési tevékenység időtartamára, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.

(4) Reklám közzététele, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése - a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, a Korm.rendeletben és e rendeletben meghatározottak szerint - településképi bejelentési eljárás alapján lehetséges.

(5) Reklám közzétételére, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezésére, reklámfelület használatára kizárólag reklámhordozó használatára, bérletére vonatkozó szerződés alapján kerülhet sor.

(6) A kérelmező a reklámfelület használatáért köteles használati, bérleti díjat fizetni az Önkormányzatnak. A díjfizetés egységes alapja a reklámfelület mérete.

(7) A reklámhordozó használatára, bérletére vonatkozó díj mértékét, az Önkormányzat mindenkori hatályos díjrendelete alapján kell megállapítani.

(9) A kérelmet a reklámhordozó igénybe vétele előtt legalább 30 nappal, rendkívüli esetben 8 nappal előbb kell benyújtani az Önkormányzatnak.

30. § Egyes utcabútorok megengedett maximális darabszáma:

31. § A Korm. rendelet 1. és 2. számú mellékletében foglaltakon túl, reklám közzététele a településrendezési terv alapján meghatározott egyes területeken:

32. § (1) Cégért, cégtáblát, cégfeliratot és címtáblát úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához. Az épület homlokzatára merőlegesen elhelyezett táblák esetében útkezelői hozzájárulás beszerzése is szükséges.

(2) Cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla elhelyezésénél az alábbi feltételek betartása szükséges:

(3) Műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területen cégér, cégjelzés, cég- és címtábla csak a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával, adott esetben az önkormányzat településkép védelmével megbízott szakbizottsága véleményének figyelembe vétele mellett helyezhető el.

(4) Nem kell közterület használati szerződés - a más jogszabályban előírt engedélyen felül – cégér, cég- és címtábla épület homlokzaton való elhelyezéséhez.

33. § Az útbaigazító idegenforgalmi célpontokat megjelenítő információs táblák közutak melletti elhelyezésekor a többször módosított közúti közeledésről szóló 1988. évi I. törvény szabályait kell alkalmazni. Az útbaigazító táblák közutak mentén történő elhelyezéséhez az érintett közút-kezelők közútkezelői hozzájárulása szükséges.

34. § (1) Megállító- és invitáló táblát kizárólag nyitvatartási idő alatt lehet kihelyezni az üzlet előtti közterületre, valamint a vendéglátó-ipari egység előkertjében, illetve előkert hiányában a vendéglátó-ipari egység homlokzata előtt, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró polgármester által kiadott közterület-használati engedély alapján.

(2) Üzletek előtt, közvetlenül a homlokzat előtti 0,5 méteres sávban – az önkormányzattal történt előzetes egyeztetést követően díjmentesen - 1 darab megállító tábla helyezhető el oly módon, hogy az ne akadályozza a gyalogosok és adott esetben a gépjárművek szabad közlekedését. A megállító táblák elhelyezését illetően egyedi elbírálás alkalmazható azokban az utcákban, ahol a vendéglátó-ipari előkertek kialakítása miatt az üzletek takarásban vannak és az utca szélessége lehetővé teszi a tábla előkertek vonalában történő alkalmazását. Azokban az utcákban, melyekben az elhelyezést követően a közlekedési létesítmények, járda, út, útkezelő által meghatározott szélessége nem lenne biztosítható, a megállító tábla kihelyezése tilos.

(3) A vendéglátó-ipari egység előtt – engedéllyel – kialakított előkert területén, előkert hiányában a homlokzat előtti területen 0,5 méteres sávban – az önkormányzattal történt előzetes egyeztetést követően díjmentesen - 1 darab invitáló tábla helyezhető el oly módon, hogy az ne akadályozza a gyalogosok és adott esetben a gépjárművek szabad közlekedését.

35. § (1) Közérdekű molinó kihelyezésére csak olyan helyi közutak és közterület felett van lehetőség, amelyek kizárólag a gyalogos közlekedésre szolgálnak. Kizárólag nagy nyilvánosságot érintő eseményeket, rendezvényeket népszerűsítő, valamint közérdekű információkat tartalmazó eszközök helyezhetők ki. Az átfeszítések időtartama nem haladhatja meg a 14 napot. A molinó mérete nem haladhatja meg a 6 m2-t.

(2) A molinók kihelyezését kizárólag kiépített tartószerkezetre, az önkormányzat által megbízott szervezet vagy személy, elhelyezéséért felelősséget vállaló szakember végezheti. A kiépített tartószerkezet kizárólag olyan épületre helyezhető el, melynél az épület tulajdonosai előzetesen írásban hozzájárulásukat adták.

36. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, vagy megbízottja legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kezdeményezni a település főépítészénél.

(2) A szakmai konzultáció keretében sor kerül:

37. § (1) A településképi követelményekkel kapcsolatban szakmai konzultáció kezdeményezése céljából az építtetőnek, vagy megbízottjának kérelmet kell benyújtania.

(2) A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(3) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(4) Az építészeti-műszaki terv előzetesen egyeztetett időpontban megtartott munkaközi egyeztetésére a tervezőnek –a munka készültségi fokának megfelelő, a szakmai konzultáció napjára dátumozott –munkaközi dokumentációt, terv-vázlatot kell készítenie. A munkaközi dokumentációt a tervezőnek

(5) A szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

(6) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történt, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, illetve rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Az ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolatot kell készíteni, és azokat az (5) bekezdés szerinti emlékeztetővel együtt kell kezelni.

(7) A szakmai konzultációk alapján készített emlékeztetők –a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően –a feleket kölcsönösen kötik a főépítészi állásfoglalásra, szakvéleményre alapozott településképi vélemény tartalmát illetően.

(8) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az ahhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(9) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz –azonosítható módon –tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.

38. § (1) A településképi véleményezés célja a helyi környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős építészeti–műszaki tervek településképi szempontoknak megfelelő érvényesítése, valamint az erre vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása.

(2) A rendelet célja Tahitótfalu Község településképi, építészeti értékeinek védelme és igényes kialakítása érdekében – a helyi adottságok figyelembevételével – az építészeti és településképi illeszkedéssel, településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.

39. § E rendelet előírásai szerint – a 42. § (1) bekezdésében felsorolt területekre, illetve építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

40. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Tahitótfalu község teljes közigazgatási területén, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött 41. § szerinti építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

41. § (1) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró polgármester a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 26. § (1) pontjának felhatalmazása alapján az építési engedélyezési eljárásokhoz ad településképi véleményt.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet az Önkormányzat polgármesteréhez a 3. melléklet szerinti nyomtatványon, az építészeti-műszaki dokumentációt a Kormányrendelet 26/A § (1) bekezdésében meghatározott formában 1 papíralapú példányon kell benyújtani, vagy pdf formátumban elküldeni foepitesz@tahitotfalu.hu e–mail címre.

(3) A Kormányrendelet 26/A. § (3) bekezdése szerinti munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt olyan tartalommal kell benyújtani, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró polgármester a településképi véleményezési eljárás során véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró polgármester a Kormányrendelet 26/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerint – a (6) bekezdésben rögzített tartalommal – véleményt ad ki.

(6) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

42. § A 40. §-ban meghatározott célok elérése érdekében településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

43. § A településképi bejelentési eljárás az alábbi területekre terjed ki:

44. § (1) A bejelentési eljárást a kérelmező, az építtető, a tervező vagy annak megbízottja (a továbbiakban együttesen: bejelentő) a 4. melléklet szerinti nyomtatványon kezdeményezheti.

(2) A 4. melléklet szerinti nyomtatványhoz csatolni kell a Kormányrendelet 26/B § (2) bekezdésében meghatározott dokumentáció 2 db papír alapú példányát, olyan tartalommal, hogy arról egyértelmű vélemény legyen alkotható.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró polgármester a tervezett tevékenységet kikötéssel vagy anélkül tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó döntést hoz, illetve figyelmezteti a bejelentőt a jogellenesen elvégzett tevékenység jogkövetkezményeire.

(4) A bejelentési eljárás végén az igazolással egy időben a papír alapú dokumentáció egy záradékolt példányát a bejelentőnek meg kell küldeni, a második példány az ügyiratban marad.

(5) A bejelentés elmulasztása, vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró polgármester erre irányuló kötelező döntésének megsértése esetén 5.000 forinttól 100.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

(6) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben, a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

45. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

46. § (1) A települési önkormányzat az e rendelet hatálya alá tartozó helyi védett épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit a Értékvédelmi Támogatás-ból, továbbiakban: ÉT segítheti.

(2) Az ÉT a települési önkormányzat éves költségvetésében szerepel.

47. § (1) Az ÉT-t értékvédelmi pályázat útján lehet igénybe venni.

(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület írja ki.

(3) A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire, értéknövelő tevékenységre adható. A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(4) Amennyiben az ÉT-ra elkülönített pénzalap nem kerül pályázati formában felhasználásra, úgy Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Testület dönt annak felhasználásáról.

(5) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

(6) A pályázati kiírás a (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(7) A beérkezett pályázatokat a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság bírálja el. Az elbírálásra a főépítész előterjesztést tesz.

(8) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét.

48. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázókkal a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró polgármester szerződést köt.

(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.

(4) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a főépítész, szükség esetén a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tagjai közreműködésével ellenőrzi.

49. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

50. § A rendelet kihirdetésével hatályát veszti a településképi véleményezési, a településképi bejelentési eljárások, valamint a településképi kötelezés szabályairól szóló 19/2015. (IX.22.) Önkormányzati rendelet, valamint a reklámhordozókról szóló 15/2005. (VII.1.) Önkormányzati rendelet.