1. § (1) E rendelet hatálya Gödöllő közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet hatálya

(3) E rendeletben meghatározott településképi követelményeket Gödöllő város településrendezési eszközeiben meghatározott előírásokkal, valamint Gödöllő város Településképi Arculati Kézikönyvével (a továbbiakban: TAK) együtt kell alkalmazni.

(4) E rendelet előírásait a vonatkozó jogszabályokkal együtt kell alkalmazni, így különösen a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénnyel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: reklám-Korm.rendelet) és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelettel.

2. § E rendelet alkalmazásában:

2/A. § Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Polgármesterre ruházza át.

3. § Gödöllő város teljes közigazgatási területe – a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján – településképi szempontból meghatározó terület.

4. § A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó általános településképi követelményeken túl jelen rendelet speciális előírásokat tartalmaz a – helyi építési szabályzatban településkép-védelmi területként jelölt – történeti települési területre és az 1. mellékletben meghatározott a domboldalak területére.

5. § (1) Helyi területi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott területek, továbbá helyi egyedi védelem alatt állnak a 3. mellékletben meghatározott építmények, építményrészek és növényzet.

(2) A helyi egyedi védelem fokozata lehet teljes vagy részleges (bizonyos elemekre kiterjedő). A helyi védelem fokozatát a 3. melléklet határozza meg.

(3) Ha a 3. melléklet másként nem rendelkezik, a védett építmény minden alkotórésze, mely az építmény egységét, karakterét adja – ideértve esetenként a használat módját is – védelem alatt áll.

6. § A helyi területi vagy egyedi védelemmel érintett területre és elemre vonatkozó, a 25. §-26. §-ban meghatározott településképi követelményeket a 13. §-24. §-ban meghatározott településképi követelményekkel együtt kell alkalmazni.

7. § (1) A 2. és 3. mellékletben meghatározott, helyi védelem alatt álló értékekről Gödöllő Város Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) Gödöllő Város Főépítésze (a továbbiakban: Főépítész) közreműködésével nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

(3) A Jegyző biztosítja a védett értékekre vonatkozó, a hatósági eljárásokban keletkezett dokumentumok és iratok másolatainak nyilvántartásba juttatását.

8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával Gödöllő Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) megjelölheti, a következő felirattal: ”Helyi építészeti örökség”.

(2) Az ingatlannal rendelkezni jogosult a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(3) Területi védelem esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.

9. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

10. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez:

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez be kell szerezni az érdekeltek (érintett ingatlan(ok)kal rendelkezni jogosultak) álláspontját.

(3) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 15 napra közzé kell tenni.

(6) A közzététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekinthetőségét biztosítani kell.

(7) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell az érdekelteket (érintett ingatlan(ok)kal rendelkezni jogosultakat), valamint az elsőfokú építésügyi hatóságot és területi védelemnél az érintett közmű üzemeltetőket is.

11. § (1) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) Helyi védelem alatt álló érték fennmaradását nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja építési tevékenység, használat.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(4) Részleges bontásra kizárólag átalakítás, bővítés, felújítás, helyreállítás vagy korszerűsítés részeként kerülhet sor, kivéve a védett épülethez utólag hozzáépített, gazdasági jellegű épületrészek esetén.

(5) Helyi védelem alatt álló növényzet kivágására csak a helyi védelem megszűnését követően, vagy a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében kerülhet sor. A helyi védelem alatt álló növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A helyi védelem alatt álló növényzet esetleges pótlásáról a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint kell intézkedni.

12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény tulajdonosának, a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok – felújítás, korszerűsítés, külső és az ezzel összefüggő belső helyreállítás – esetén a külső homlokzat eredeti állapot szerinti helyreállításának költségeihez pályázat útján támogatás adható.

(2) A Pályázat akkor nyújtható be, ha tárgyévben az Önkormányzat az éves költségvetésében erre a célra elkülönített előirányzatot nevesít. Ez az előirányzat a támogatás forrása.

(3) A védett épületre adható támogatás mértéke a homlokzat, tető, kerítés, kapu stb. felújítási költségeinek maximum 25 %-a lehet.

(4) A támogatás kifizetésének feltétele a támogatott munka ellenőrzött befejezése.

(5) A támogatás megpályázásának alapja a saját költséghányad vállalása. Költségen minden esetben a teljes bekerülési költség értendő, amely azonban nem foglalja magában a teljes tervezési díjat – csak a támogatott munkára eső arányos részt –, de tartalmazza az eredeti állapot szerinti felújításhoz szükséges szerkezeti megerősítések költségét is.

(6) A tárgyévi keretösszeg támogatások biztosításán belül a konkrét támogatások odaítéléséről a Városfejlesztési Bizottság véleménye alapján a Képviselő-testület dönt.

(7) A pályázatokat tárgyév március 31-ig kell benyújtani 2 példányban a Főépítészhez.

(8) A pályázatnak tartalmaznia kell:

(9) A megvalósítani tervezett felújítás költségeit a Főépítész előterjesztése alapján a Városfejlesztési Bizottság vizsgálja vagy vizsgáltatja felül. A felülvizsgálat alapja lehet:

(10) Az Önkormányzat az olyan vegyes tulajdonú épületnél, melyben résztulajdonos, a tulajdoni hányada alapján számított hozzájárulást fizeti, mely a támogatástól elkülönített összeg.

(11) A támogatási igény felmondása írásbeli bejelentés alapján történik.

(12) A pályázat eredményéről az igénylőket írásban kell értesíteni. Az el nem fogadott pályázatokat ismételten be lehet nyújtani.

(13) Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatai elfogadásra kerültek, az Önkormányzat megállapodást köt a megvalósítás feltételeit illetően.

13. § (1) Új építményeket, valamint meglévő építmények átalakítását, bővítését, felújítását, helyreállítását, korszerűsítését, karbantartását, javítását a város meglévő építészeti és környezeti értékeihez igazodva kell megvalósítani. Az új építményeket, építményrészeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, fenntartani.

(2) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél a beépítés, tömegképzés, a tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezet hagyományos építészeti karakterét kell figyelembe venni.

(3) Védett épületet tartalmazó utcaszakaszon (védett épület telkétől számított 120-120 méteren belül) a védelemmel nem érintett telken az új épület, épületrész formálása, tömegképzése, anyaghasználata, színezése a védett épület értékeinek érvényesülését nem zavarhatja. Új épület építése vagy meglévő épület átépítése, átalakítása, felújítása esetén az utcai homlokzatmagasság, tetőhajlásszög, tetőgerinc-magasság vonatkozásában az utcaszakaszon álló védett épület kialakítása a meghatározó.

(4)⁴ A kialakult állapothoz történő illeszkedés vizsgálata során az adott oldali utcaszakasz 150-150 méteres szakaszát kell figyelembe venni.

14. § (1)⁵ Fő rendeltetés szerinti épület homlokzati anyaghasználata a hagyományos építészeti karakter megőrzése érdekében egyéb illeszkedési előírás hiányában jellemzően vakolt kivitelű kell, hogy legyen, amely nem teljes felületen tégla-, fa-, kő- és nemes anyagú fémlemez-burkolattal tagolható. Ettől a hagyományos anyaghasználattól csak a vegyes területekkel vagy lakóterületekkel közvetlenül nem határos, nem fő közlekedési útvonal mentén elhelyezkedő gazdasági területeken, továbbá az üdülőterületeken szabad eltérni.

(2)⁶ Kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a főépítménnyel egységes építészeti kialakítással, a főépítményhez illeszkedő anyaghasználattal alakítandó ki.

(3) Magastetők esetén a tetőfedés anyagaként – egyéb előírás hiányában – anyagában színezett téglavörös, antracit vagy természetes földszín-árnyalatú cserép, pala vagy műpala (szálcement), ezen kívül fazsindely és olyan sík fémlemezfedés alkalmazható, amelynek felületi kidolgozása és megjelenése anyagszerű, színes bevonat nélküli, és más tetőfedési anyagot (például cserépfedést) nem imitál.

(4) Tetőfedés anyagaként bitumenes zsindely is alkalmazható kertvárosias lakóterületen (Lke), Lk-03, Lk-08, Lk-09 és Lk-10 jelű építési övezetekben, Vt-01 és Vt-02 jelű építési övezetekben, hétvégi házas területen és mezőgazdasági területen.

(5) Tetőfedés anyagaként gazdasági területen a (3) bekezdésben meghatározott héjalási módtól csak a vegyes- vagy lakóterületekkel közvetlenül nem határos, nem fő közlekedési útvonal mentén elhelyezkedő területeken szabad eltérni,

15. § (1) Azon területeken, ahol az épületek sora határozza meg az utcaképet (jellemzően az utcafrontosan vagy legfeljebb 5 méter előkerttel beépült területen), és abban jellemzően magastetős házak sorakoznak, az épületek tömegformálásának a hagyományos magastetős házformákhoz kell igazodnia, és a tető hajlásszögét 30-42° között kell kialakítani.

(2) A magastető előírt hajlásszögétől kizárólag az épület környezethez történő harmonikusabb illeszkedése, az utcakép kedvezőbb kialakítása érdekében, továbbá gazdasági, közlekedési és különleges beépítésre nem szánt területeken szabad eltérni.

(3) Nagyvárosias lakóterület (Ln) építési övezetekben magastető – a helyi építési szabályzat egyéb övezeti előírásainak hiányában – nem létesíthető.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az utcai homlokzat arányait és a tetőidomot is az utcaszakaszon jellemző homlokzati méretekhez, arányokhoz, tetőidomokhoz illeszkedően (például utcával párhuzamos vagy utcára merőleges tetőgerinccel) kell kialakítani.

(5) Az épület utcaképet domináló, és az utcaképbe illeszkedő léptékű, tömegű és tetőidomú fő tömegéhez kapcsolódó additív épületrészek (tornác, fedett terasz, közlekedő-előtér stb.) az előírt tetőhajlásszögnél alacsonyabb tetőhajlásszöggel is készülhetnek. Az épülettömegek ilyen fajta tagolása adott esetben illeszkedési követelmény is lehet.

(6) Történeti települési terület kisvárosi és kertvárosi területeinek jellegzetes telekszerkezetéből adódó beépítése utcaképi értéket képvisel. Amennyiben telekegyesítés, telekcsoport-újraosztás következtében a hagyományostól eltérő szélességű telek vagy telkek alakulnak ki, az utcaképben érvényesülő épülettömegeknek akkor is az utcaképben jellemző hagyományos homlokzati arányokhoz kell illeszkednie. A környezetében lévő épületeknél nagyobb alapterületű, vagy szélesebb utcaképi megjelenésű épületek tömegét ennek megfelelően kell tagolni.

(7) Azon kertvárosias lakóterületen, ahol az utcaképet nem az épületek sora, hanem például a közterületi vagy az előkerti növényzet határozza meg (jellemzően az 5 méternél nagyobb előkerttel rendelkező domboldali területek, vagy övezeti előírásban előírt legkisebb telekszélességnél szélesebb telkek esetén) az előírt tetőformától, tetőidomtól el lehet térni. Ez esetben a tetőtér helyett lapostetős emeleti szint is kialakítható, amennyiben egyéb övezeti előírásoknak az épület megfelel.

(8) Zártsorú beépítésnél a csatlakozást lehetőség szerint a szomszédos épületek tűzfalának takarásával kell biztosítani, illeszkedve a szomszédos párkány- és gerincmagassághoz, melyek magassági méretétől legfeljebb 0,5 méterrel lehet eltérni.

(9)⁷ Több fő rendeltetési egységet tartalmazó épület akkor tekinthető egy tömegben megépültnek (egy fő rendeltetésű épületnek), ha legfeljebb a létesülő rendeltetési egységek számának megfelelő számú különálló épülettömegek legfeljebb 6 méter hosszú és minimum 4 méter széles fedett, oldalról részben vagy teljesen zárt épületrésszel, épületrészekkel kapcsolódnak egymáshoz.

(10) Azon kialakult telkek esetében, amelyek mérete nem éri el a kialakítható új telkekre előírt legkisebb telekterületet vagy telekmélységet, és a helyi építési szabályzat 6 méternél kisebb hátsókert kialakítását engedi, a hátsó telekhatártól mért 6 méteren belül az épületen oromfal és a hátsó telekhatárra néző nyílás nem, magastető pedig csak kontyolással alakítható ki.

(11)⁸ A Vi-05 jelű építési övezetben a Patak tér északi és déli oldala, a „térfalak” építészeti megjelenése összehangolandó.

15/A. §⁹ (1)¹⁰ Lakóépület és épület lakófunkcióit tartalmazó egysége telekmélység felé eső, jellemzően hosszanti mérete nem haladhatja meg:

(2) Azon telkek esetén, amelyekre Gödöllő város helyi építési szabályzatáról sz ló önkormányzati rendelet legfeljebb 1 db főépítmény elhelyezhetőségét írja elő, egyéb előírás alapján azonban több lakóépület épül, úgy a lakóépületek össz-hossza nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott méretet.

16. § (1)¹¹ A Kb-Kas-01 jelű (kastély területe) övezetben új épület látványa – a kisebb díszudvarból kitekintve és a középső díszerkélyről – takarva legyen, a nagyobb díszudvar középpontjából nézve látványa ne domináljon. Ebből a nézőpontból főleg csak a tetőzete játszhat bele a képbe, egyébként növényzet zárja le a látványt.

(2)¹² A Kb-Kas-01 jelű (kastély területe) övezetben az új beépítés legnagyobb alaprajzi méretei:

(3)¹³ A Kb-Kas-01 jelű (kastély területe) övezetben az új épületen tetősík ablak nem létesülhet. Tetőzete hagyományos magastetős, a kastély tetőablakait nem meghaladó sűrűségű és méretű tetőablakokkal.

(4)¹⁴ A K-Okt-02 jelű (Szent István Egyetem) építési övezetben és a Kb-02 jelű (Szent István Egyetem) különleges beépítésre nem szánt területen építményeket a kialakult állapotnak megfelelően, a fejlesztések összehangolása és a beépítések építészeti minősége érdekében a Szent István Egyetem területére vonatkozó építészeti arculatterv alapján kell elhelyezni, kialakítani.

17. § (1) A hatnál több lakóegységet tartalmazó épületeken a közterületről látható homlokzatok egyedi átalakítása, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása, loggiák, erkélyek beépítése csak a teljes homlokzati felületre készített terv alapján végezhető.

(2)¹⁵ Nagyvárosias lakóterület, intézmény és településközpont területeken az épület(ek) közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzat-átszínezése nem megengedett.

(3) Nagyvárosias lakóterületbe tartozó, telepszerűen épített lakóépületek homlokzati átalakítását, átszínezését a TAK ajánlásainak és az egész lakótelepi egység figyelembe vételével kell megtervezni.

(4) Az épületek tetőszintjét (tetejét) az épület nézeteként kell kezelni. Rálátás esetén az épületek tetőfelülnézetének környezetbe illeszkedését, esztétikus megjelenését biztosítani kell.

(5)¹⁶ Ln-03 jelű építési övezetben lapostetős épületre magastető csak egységes építészeti kialakítással, a homlokzati kialakítással összhangban építhető.

18. § (1)¹⁷

(2) Meglévő épületeken lakófunkcióhoz kapcsolódó gépészeti berendezés csak közterületről nem látható módon, egyéb funkció esetén az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhető el.

(3) Kondenzvíz közterületre, szomszéd telekre nem vezethető át. Szükség esetén a gépészeti berendezések zaj elleni megfelelő árnyékolását biztosítani kell. A keletkező meleg levegőt a szomszédos épületek, rendeltetési egységek zavarása nélkül kell elvezetni.

(4) Új épület, épületrész esetében ablakklíma berendezés és klíma-berendezések kültéri egysége csak takartan helyezhető el.

(5)¹⁸ Nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen, intézmény és településközpont területeken, épülethomlokzatokon antenna, parabola antenna műholdvevő, távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csatlakozó közterületről látható módon nem helyezhető el.

(6) Síktáblás napelem, vákuumcsöves-, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve:

(7)¹⁹ Síktáblás napelemek, vákuumcsöves-, valamint síkkollektorok a (6) bekezdésben leírt elhelyezési módokon túl, vagy más rendszerű (pl. szolár-parabolás) napenergia-hasznosító berendezések, kizárólag annak városképi megjelenését jóváhagyó Főépítészi vélemény alapján telepíthetők.

19. § (1) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(2)²⁰ A (3a) bekezdéssel nem érintett belterület már kialakult, beépített, és beépítésre nem szánt területein, valamint külterület már kialakult beépítésre szánt területein, ahol a villamos-energia ellátás hálózata föld feletti vezetésű, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és a vezetékes hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, meglévő közös tartóoszlopra fektetve vagy az Önkormányzattal történt előzetes megállapodás alapján földkábeles kialakítással kell megépíteni.

(3) Beépítésre szánt kül- és belterületen, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az épület földkábeles villamos energia-ellátásának fogadására az épületet és telket alkalmassá kell tenni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(3a)²¹ Beépítésre szánt új fejlesztési területeken, a település helyi területi védelemmel érintett területén, nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen, intézmény és településközpont területeken, valamint a főutak mentén új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos energia ellátási és a vezetékes hírközlési hálózatokat – a városi életminőség javítása érdekében (pl.: közterületi fásítás elhelyezhetőségének levegőminőségre gyakorolt pozitív hatása miatt) földalatti elhelyezéssel kell építeni. Ezen területeken a meglévő közép-, kisfeszültségű, valamint vezetékes hírközlési hálózatok rekonstrukcióját az önkormányzattal történt előzetes megállapodás alapján kell megvalósítani.

(3b)²² Új villamos energia ingatlan-bekötést csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(3c)²³ Távhő és földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(4) Beépítésre nem szánt külterületen a villamosenergia-szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat, amennyiben egyéb jogszabály előírja, föld alatti vezetésben, egyéb esetben egyoldali közös oszlopsoron kell elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

20. § (1)²⁵ Nem létesíthető kerítés úszótelken és a nagyvárosias lakóterület építési övezetek területén kivéve egyházi, oktatási és egészségügyi funkció esetén, valamint a kisvárosias lakóterületek közül az Lk-03, Lk-04, Lk-05, Lk-06, Lk-09, Lk-10, Lk-11 jelű építési övezetek területén, az intézményterületek közül a Vi-03, Vi-04, Vi-05, Vi-06, Vi-10, Vi-13, Vi-17, Vi-18, Vi-20, Vi-21, Vi-22, Vi-23 és Vi-24 jelű építési övezetek területén, a vízgazdálkodási területek közül a V-01 és V-02 jelű övezetek, továbbá az Ev és a Z jelű övezetek területén.

(2)²⁶ Utcai kerítés legfeljebb 1,8 méter magassággal, legfeljebb 0,8 méter magas lábazattal, e felett nem tömör kialakítással építhető, kivéve

(3) A 16 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületek kereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 6-6 méteren belül – az ún. „látóháromszögbe” eső szakaszon – a kerítéseket 0,8 méter feletti teljes magasságukban átláthatóan, nem tömör kivitelben kell kialakítani. Ezen szakaszokon legfeljebb 80 cm magasra nyírt sövény tartható fenn.

(4) Kisvárosias lakóterület építési övezetekben közterületi telekhatárra kerítés csak ott építhető, ahol a hagyományosan kialakult utcaképre az jellemző.

(5) A Gksz-23 jelű építési övezetben a Rákos-patak szilháti ága menti vizes élőhelyek védelme érdekében a patak telkén és az építési övezet telkeinek patakkal határos telekhatárától mért 15 méteres sávján belül csak olyan kerítés létesíthető, melynek nincs lábazata, áttört, és az élőhely állatainak mozgását nem gátolja.

(6)²⁷ A Zkp-04 jelű (rekreációs célokat szolgáló közpark) övezet területén kerítés csak teljesen áttörten, játszótér, közműépítmény és műtárgy elkerítésére építhető.

(7)²⁸ A Zkp-02 jelű (királyi kastély előteréül szolgáló, természetközeli állapot megőrzését szolgáló közpark) övezet területén a Felsőpark területét a megfelelő őrzés érdekében kerítéssel kell körülvenni.

(8)²⁹ A Zkp-07 jelű (fásított köztér) övezet területén kerítés a csatlakozó lakóterületek felé építhető.

(9)³⁰ A Vi-11 jelű építési övezet területén kerítés csak az árufeltöltés, kiszolgálás takarására építhető.

(10)³¹ A Vi-14 jelű építési övezetben kerítés kizárólag műemléki védelem alatt nem álló épület telkén, hagyományőrző megjelenésű kivitelben építhető.

21. § (1)³² Az egyetemi campus területének (a Szent István Egyetem vagyonkezelésében lévő terület) határán egységes kerítés létesíthető.

(2)³³ Az egyetemi campus területén belül az (1) bekezdésben meghatározott területhatárokat kivéve új kerítés csak lábazat nélküli, 1,50 m-nél nem magasabb fémhálós kialakítású lehet, melynek növénytakarásáról gondoskodni kell. Ettől eltérni csak az egyetemi campus területére vonatkozó építészeti arculatterv alapján lehet.

22. § A telek közterületi telekhatára mentén, a kerítéssel együtt és annak előírt magasságánál nem magasabb, hulladékgyűjtő edények elhelyezésére szolgáló építmény alapterülete legfeljebb bruttó 5 m² lehet.

23. § (1)³⁴ Kisvárosias és kertvárosias lakóterület építési övezetekben – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – legfeljebb két darab, gépjármű behajtására szolgáló kapubehajtó létesíthető, összesen legfeljebb 8 méter szélességgel.

(2)³⁵ Kisvárosias és kertvárosias lakóterület építési övezetekben, ahol a közterületen a csapadékvíz elvezetése nyílt árokrendszerrel történik, az egy közterületi utcafronttal rendelkező, legfeljebb 20 méter utcai telekszélességű telekhez egy darab, legfeljebb 4 méter széles személygépkocsi bejárat (gépjármű behajtó) létesíthető.

(3)³⁶ A gépjárműtároló utcafronti homlokzatra való nyitása csak abban az esetben megengedett, ha a helyi építési szabályzat nem engedi a gépjárműtároló önálló épületben történő kialakítását és a telek szélessége nem teszi lehetővé az oldalsó homlokzatra nyíló garázskapura való ráfordulást.

24. § Kereskedelmi funkció esetén az áruk tárolását, bemutatását épületen belül vagy – a dísznövények kivételével – közterületről nem látható módon kell megoldani.

24/A. §³⁷ Lakó-, településközpont és intézményi területen, kettőnél több új lakófunkció létesítése esetén az új lakásokhoz tartozó, jogszabályban előírt számú gépjármű-parkolóhelyet, településképi megfontolások miatt épületen belül kell biztosítani.

25. § (1) Helyi védelem alatt álló területen a település jellegzetes szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetése megőrzendő.

(2) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett építményhez tartozó földrészlet jellegzetes növényzete egészségét.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló építményen és helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatain csak az eredeti (építéskori) anyaghasználat alkalmazható. A színezésnél az eredetihez és a környezethez történő igazodást kell alapul venni.

(4)³⁸ Helyi védelem alatt álló területen új épület építése, továbbá meglévő épület átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása esetén az utcaképre jellemző, hagyományos tömegformáláshoz, szín- és anyaghasználathoz kell illeszkedni. Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzat-felújítása csak ún. lélegző felületkezelő anyagokkal történhet.

(5) Helyi védelem alatt álló területen lévő épület és védett épület utólagos hőszigetelése esetén a homlokzatok jellegét meg kell őrizni. A külső határoló szerkezetek épületfizikai tulajdonságainak javításakor a homlokzatok védett elemeit, azok jellegzetességeit meg kell őrizni.

(6) Védett területen lévő építmény és védett építmény utcai homlokzatán új nyílászárót nyitni nem lehet.

(7) Védett területen lévő építmény és védett építmény utcai és közcélra megnyitott magánterületre néző homlokzatán nyílászáró csere esetén műanyag nyílászáró nem helyezhető el, valamint csak az eredetivel megegyező méretű, – vagy védett területen hagyományos – osztású, új nyílászáró építhető be.

(8) Védett területen lévő építmény és védett építmény tetőzete csak az utcaképre jellemző, hagyományos fedés lehet. A tetőszerkezet felújítása, rekonstrukciója esetén csak kiselemes pala-, agyagcserép-, vagy kisebb tetőszakaszokon fémlemezfedés lehet.

(9) A Gödöllői Művésztelep egykori utcájában, a helyi területi védelem alatt álló Körösfői Kriesch Aladár utcában a helyi egyedi védelem alatt álló műteremépületek ingatlanán egy darab fő rendeltetésű lakóépület külön épülettömegben is elhelyezhető. Ez esetben a meglévő védett műteremház önálló kiegészítő épületnek tekinthető.

26. § (1) A védett területen lévő építményen és védett építményen új gépészeti berendezés kültéri egysége, eleme, kivezetése csak közterületről nem látható módon helyezhető el.

(2) A védett területen lévő építményen és védett építményen – amennyiben más műszaki megoldás nincs – legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna), hírközlési egység helyezhető el, lehetőleg takartan, közterületről nem látható módon.

27. § Reklámhordozó közterületen történő elhelyezése esetén Gödöllő város közterületeinek használatáról, a közterületek és a vásárok rendjéről szóló önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.

28. § (1) Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a városképi követelményeknek és a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(2) Közterületen a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő reklámhordozó úgy helyezhető el, hogy

(3)³⁹ Magánterületen csak az adott ingatlanon folytatott tevékenység hirdetése céljából és kizárólag információs vagy más célú berendezés helyezhető el az alábbiak szerint:

(4) Információs vagy más célú berendezések közül önálló szerkezetként kizárólag totemoszlop, városi tájékoztató és hirdetőtábla, útbaigazító tábla, valamint megállító tábla helyezhető el.

(5) Cégér maximális mérete 70 x 70 cm lehet.

(6) Zászlótartó magasságát a rálátás függvényében kell meghatározni, de legfeljebb 12,0 méter lehet.

(7) Városi tájékoztató és hirdetőtáblák csak egységes formátumban készülhetnek, méretük legfeljebb 1,4 m² lehet.

(8) Egy épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, tűzfalon elhelyezett cégéreknek, cégtábláknak, üzletfeliratoknak, címtábláknak egymással és az építménnyel összhangban kell lenniük, a különböző cégtáblák, üzletfeliratok, címtáblák megjelenését össze kell hangolni. Amennyiben több rendeltetési egységet tartalmazó épület nem minden egységéhez tartozik közterületre néző homlokzat, úgy valamennyi rendeltetési egységnek biztosítani kell közterület felé néző cégtábla, üzletfelirat, címtábla elhelyezési lehetőséget. Ebben az esetben a cégtáblákat, üzletfeliratokat, címtáblákat egy homlokzati szakaszon vagy kerítésszakaszon közös táblán, összehangolt megjelenéssel kell kialakítani.

(9)⁴⁰ Totemoszlopot kizárólag a Vt, Vi, Gksz, Gip és Ln jelű építési övezetek területén, valamint közlekedési területeken lehet elhelyezni. Totemoszlop magasságát a rálátás függvényében kell meghatározni, de legfeljebb 16,0 méter lehet.

(10)⁴¹ Kerítéssel egybeépített cégtábla mérete kiemelt közlekedési útvonalak mentén és gazdasági területen legfeljebb 200 x 100 cm befoglaló méretű lehet, egyéb területeken a kerítés magasságáig érhet, és legfeljebb 100 x 70 cm befoglaló méretű lehet.

29. § (1) Megállító tábla közterületen csak:

(2) A megállító tábla minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

(3) Megállító táblát fához, közlekedési tábla oszlopához, közműoszlophoz, kandeláberhez, kerékpártartóhoz, padhoz és más közterületi berendezéshez rögzíteni, támasztani csak biztonsági rögzítés céljából lehet annak károsítása és eredeti rendeltetésének zavarása nélkül.

(4)⁴² Megállító tábla egyoldalas kialakítás esetén legfeljebb 1,0 m², kétoldalas kialakítás esetén legfeljebb kétszer 1,0 m² felületű lehet.

30. § (1) Egy közterületi szakaszon (50 méteren belül) vagy egy csomópontban csak 1 db városi tájékoztató és hirdetőtábla létesíthető. Útbaigazító tábla a létesítmény 500 méteres körzetén belül helyezhető el.

(2) A városi, utcaneveket jelölő útbaigazító táblákon reklámcélú tábla csak úgy helyezhető el, ha azok megkülönböztethetőek a non profit tájékoztató tábláktól, azonban a két táblatípus egységes képet alkot. Egy útbaigazító táblán egyszerre legfeljebb 8 tábla helyezhető el, amelynek csak maximum fele lehet reklámcélú tábla.

(3) Utasvárón (oldalfelületén) legfeljebb 2 m² felületű reklám helyezhető el.

(4) Vetített reklám, fényreklám üzlethelyiségek portáljában (kirakatában) kizárólag saját tevékenység reklámozása céljából helyezhető el.

(5) Építési reklámháló kizárólag az építmény közterület felőli homlokzatán végzett építési tevékenység idejére, állványzaton helyezhető ki. Az építési tevékenység megkezdését építési napló-bejegyzéssel kell igazolni. Az építési reklámhálón kialakítható reklámfelület legfeljebb 6,0 m² lehet.

(6) Molinó csak valamely rendezvény, esemény, üzletnyitás, átadás meghirdetésére, ideiglenesen helyezhető ki legfeljebb 60 napra.

31. § Gödöllő város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámok és reklámhordozók e rendeletben és a reklám-Korm.rendeletben meghatározott tilalmaktól és követelményektől eltérően is elhelyezhetőek évente összesen legfeljebb tizenkét naptári hétre.

32. § (1) A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről és a településrendezési eszközökben meghatározott követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – szakmai konzultációt biztosít.

(2) Szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

(2a)⁴⁵ A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

(3) A szakmai konzultációról a Főépítész 5 munkanapon belül emlékeztetőt készít, amelyben rögzítésre kerülnek a felvetett javaslatok, valamint a Főépítész lényeges nyilatkozatai.

33. § (1) Építési engedélyezési eljárást megelőzően településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: Véleményezési eljárást) kell kérelmezni valamennyi építési engedély köteles építmény tekintetében, kivéve

(2)⁴⁸ A Véleményezési eljárást kérelmező a Főépítészi Irodán rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával kezdeményezi. A kérelemhez a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, amelyhez a Polgármesternek és a Főépítésznek hozzáférést kell biztosítani.

(3) A Véleményezési eljáráshoz készített, a Korm. rendeletben szereplő építészeti-műszaki tervnek – a kérelem tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

(4) A Polgármester a településképi véleményét a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárási rend szerint adja ki.

(5) A Polgármester településképi véleményét a Főépítész készíti elő.

34. § A Véleményezési eljárás során az alábbiakat kell vizsgálni:

35. § (1) A Polgármester a Véleményezési eljárás során a településképi véleményének megalapozására a Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács szakmai álláspontját az alábbi esetekben kéri meg:

(2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott esetekben a Véleményezési eljárás során a Polgármester a településképi véleményének megalapozására a Főépítész írásos szakmai álláspontját kéri meg.

36. § (1)⁵¹ A Polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben és a Korm. rendeletben meghatározottak kivételével településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: Bejelentési eljárás) folytat le az alábbi tevékenységek esetén:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott építmények és építési tevékenységek vonatkozásában, építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák kizárólag településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.

37. § (1)⁵⁹ A Bejelentési eljárást a kérelmező az önkormányzati hatóságnál rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával kezdeményezheti.

(2) A kérelemhez építészet-műszaki tervet kell mellékelni. A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló – az arra jogosultsággal rendelkező tervező által készített – építészeti-műszaki tervnek – a kérelem tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

(3) Reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a kérelemhez a (2) bekezdésben meghatározottakon túl csatolni kell:

38. § (1) A Bejelentési eljárás során a hatóság az alábbiakat vizsgálja:

(2) A Polgármester a Bejelentési eljárás során a döntés szakmai megalapozása érdekében a Főépítész véleményét az alábbi esetekben kéri ki:

(3) A Polgármester a Bejelentési eljárás során a döntését a vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárási rend szerint adja ki.

(4) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló hatósági határozat a közléstől számított egy évig hatályos, ez idő alatt jogosít a benne meghatározott tevékenység végzésére.

(5) Amennyiben a hatósági határozat hatálya lejár és a tervezett tevékenység befejezése nem történt meg vagy a tervezett tevékenység műszaki tartalma megváltozott, abban az esetben az eljárást – kérelemre – ismét le kell folytatni.

39. § A Polgármester a lefolytatott Bejelentési eljárások tekintetében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentési eljárás iktatási számát, a bejelentett tevékenység megnevezését, az érintett ingatlan helyrajzi számát, a bejelentési eljárás során kiadott hatósági határozat keltének időpontját, valamint a bejelentés hatályát.

40. § A 36. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység – 37. § (1) bekezdés szerinti – bejelentésének elmulasztása esetén 50.000 forintig terjedő bírság (településképi bírság) szabható ki.

41. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül

(2) A Polgármester a Korm. rendelet szerinti településképi kötelezési eljárást folytathat le a településképi követelmények teljesülése érdekében a településképi kötelezettség megszegése esetén és az alábbi esetekben:

(3) A Polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt felhívást küld az érintettnek, melyben határidő megjelölésével településképi bejelentés benyújtására, továbbá a településképi követelmények teljesítésére hívhatja fel az ingatlan tulajdonosát.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a Polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

42. § (1) A Polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén – a 41. § (4) bekezdésben meghatározott kötelezéssel egyidejűleg – e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő pénzbírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság). A településképi bírság ismételten kiszabható.

(2) A településképi bírság mértékének megállapítása során a Polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:

43. § Ez a rendelet a 2018. január 1-én lép hatályba.

44. § Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Építészeti – Műszaki tervtanács működésének rendjéről szóló 20/2011. (X. 20.) sz. önkormányzati rendeletének 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

45. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi Építészeti – Műszaki tervtanács működésének rendjéről szóló 20/2011. (X. 20.) sz. önkormányzati rendeletének 8. § (2) bekezdés b) pontja.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: