Ádánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VI. 8.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 07. 01Ádánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VI. 8.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Ádánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk 1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
Az Önkormányzat megnevezése, működési területe
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ádánd Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 8653 Ádánd, Kossuth Lajos utca 50.
(3) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Ádánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Az Önkormányzat hivatalának megnevezése: Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), melyet Nagyberény Község Önkormányzatával közösen alapított és tart fenn.
(5) A Hivatal székhelye: 8653 Ádánd, Kossuth Lajos utca 50.
(6) A Hivatal kirendeltsége: Ádándi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyberényi Kirendeltsége 8656 Nagyberény, Fő utca 12..
(7) A Hivatal működéséről külön szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.
2. § Az Önkormányzat működési területe: Ádánd község közigazgatási területe.
3. § Az Önkormányzat hivatalos lapja az időszakonként megjelenő Kapcsolat című újság. Az Önkormányzat hivatalos honlapja www.adand.hu.
Az önkormányzat jelképei, kitüntetései és ünnepei
4. § (1) Ádánd község hivatalos jelképei: a címer, a zászló és a lobogó.
(2) Ádánd község hivatalos jelképeinek részletes leírását, valamint használatuk rendjét a helyi jelképek alapításáról és használatuk rendjéről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
5. § (1) Az Önkormányzat által alapított elismerések:
a) Ádánd Község Díszpolgára kitüntető cím,
b) Falunkért Ádándért kitüntető díj.
(2) Az elismerések adományozásának részletes szabályait külön rendelet szabályozza.
6. § A polgármester – a településen működő civil szervezetek és intézmények bevonásával - gondoskodik arról, hogy a község lakossága a nemzeti ünnepeket méltó módon megünnepelje. A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart.
A képviselő-testület feladatai és hatásköre
7. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályok által kötelezően ráruházott és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat kormányzati funkciói felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában, az éves költségvetésben, a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.
(4) Közfeladat önkéntes átvállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell folytatni. Ennek során a téma szerint érintett bizottság (ok) véleményét ki kell kérni.
(5) Közfeladat önkéntes átvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.
Hatáskör átruházás
8. § (1) A hatáskör átruházás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) előírásait kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörét a Mötv. 42. § határozza meg.
(3) Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) A hatáskör átruházás szabályait a Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdései tartalmazzák.
(5) A Mötv.42. §-ában foglaltakon túl a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei:
a) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése,
b) önkormányzati vagyon elidegenítése, szerzése,
c) amit törvény, illetőleg önkormányzati rendelet a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(6) A polgármester, a bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről a képviselő-testületet az alábbiak szerint tájékoztatják:
a) a polgármester a munkaterv szerinti soron következő,
b) a bizottságok a jegyzőkönyv elkészítési határidejét követő munkaterv szerinti soron következő ülésen, a két ülés közötti beszámoló részeként.
(7) A polgármester felfüggesztési jogának szabályait a Mötv. tartalmazza. E jog érvényesíthetősége érdekében a bizottságok döntéseit 15 napon belül - a jegyző útján – meg kell küldeni a polgármesternek.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület ülései
9. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) Rendes ülését a képviselő-testület – július és augusztus hónapok kivételével – havonta tarja.
(3) A képviselő-testület a munkaterv szerinti rendes üléseit csütörtöki napokon 17.00 órai kezdettel tartja és lehetőség szerint 21.00 óráig be kell fejeznie.
(4) Az ülések helyszíne az önkormányzat tanácskozó terme. A képviselő-testület szükség szerint a település közigazgatási területén belül kihelyezett ülést tarthat.
Az alakuló ülés
10. § (1) Az alakuló ülésre a Mötv. szabályait kell alkalmazni.
(2) Az alakuló ülés összehívása során indokolt esetben a polgármester eltérhet e rendeletnek a testületi ülés összehívását szabályozó rendelkezéseitől, különösen a meghívó kézbesítési határidejét illetően, azonban a szabályozástól való eltérés nem sértheti a nyilvánosság biztosítására vonatkozó előírások betartását.
(3) A képviselő-testület tagjai az alakuló ülésen az eskütétel után aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő.
(4) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai a Mötv.-ben meghatározottakon túl: a helyi választási bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről.
A rendes ülés
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén - az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetében a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti e rendelet szabályai szerint.
(2) Az ülés összehívása meghívó kézbesítésével történik. A meghívót a települési képviselőknek és meghívottaknak az ülés előtt 5 nappal kell megkapniuk.
(3) A meghívó tartalma: az ülés helye, kezdési időpontja, a javasolt napirendek, az előterjesztő neve, funkciója, írásbeli előterjesztésnél mellékletként az előterjesztések.
(4) A meghívó kézbesítés fő szabályként nyomtatott formában, de a képviselő kérésére elektronikus úton (e-mailen keresztül) is történhet a képviselő által megjelölt elektronikus kézbesítési címre.
12. § (1) A képviselő-testület ülésein a képviselőkön kívül tanácskozási joggal állandó meghívottként vesz részt:
a) a jegyző,
b) a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatalának vezetője,
c) a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(2) A képviselő-testület üléseire az (1) bekezdésben megjelölteken kívül meghívottként részt vesz:
a) a napirend előadói,
b) a napirendi ponttal érintett szervek, intézmények vezetői,
c) azon személy, illetve szervezet vezetője, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, az előterjesztő vagy a polgármester javaslatára.
(3) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket. Az (2) bekezdés a) – c) pontjaiban meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendhez kapnak, melyhez meghívásuk kapcsolódik.
Rendkívüli ülés összehívása
13. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését 15 napon belül össze kell hívni:
a) a települési képviselők egynegyedének (legalább kettő települési képviselő), vagy
b) a képviselő-testület állandó bizottságainak, vagy
c) a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés indokát tartalmazó indítványára.
(3) Halasztást nem tűrő, sürgős ügyben összehívott testületi ülés (a továbbiakban: rendkívüli ülés) meghívója az ülés előtt 3 órával is kiküldhető. Amennyiben a sürgősség indokolja a rendkívüli ülés szóban, telefonon vagy elektronikus úton is összehívható.
(4) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának - ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági ülés összehívása.
Az együttes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok
14. § (1) A Hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint együttes képviselő-testületi ülésen kell határozni.
(2) A képviselő-testületek együttes ülésének napirendi pontjait és helyét a polgármesterek együttesen határozzák meg. Az együttes ülések helyszíne felváltva Ádánd és Nagyberény települések.
(3) A meghívókat a polgármesterek együtt írják alá.
(4) Az együttes ülésen kötelezően tárgyalt napirendek:
a) a Hivatal éves költségvetésének elfogadása,
b) beszámoló a Hivatal éves munkájáról,
c) a Hivatal működésével kapcsolatos dokumentumok (ügyrend, alapító okirat, közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodás) elfogadása.
(5) Az ülést a házigazda település polgármestere, távolléte esetén az alpolgármestere nyitja meg, vezeti és zárja be.
(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot, a szavazás eredményét a polgármesterek a saját testületükre nézve állapítják meg.
(7) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyet a Hivatal jegyzőjének kötelessége elkészíteni, a Mötv. szabályai szerint oly módon, hogy a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét – mindkét képviselő-testület tagjai által elhangzott hozzászólásokat - együtt rögzítve tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei, a jegyző, valamint mindkét képviselő-testületből egy-egy jegyzőkönyv-hitelesítő írják alá.
Az ülések nyilvánossága
15. § (1) A képviselő-testületi ülés nyilvánosságát az állampolgárok részvételi lehetősége biztosítja.
(2) A képviselő-testület üléséről a település lakosságát a meghívó önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével, valamint a település honlapján történő megjelentetésével kell értesíteni legalább 3 nappal az ülést megelőzően.
(3) A képviselő-testület zárt ülést a Mötv.-ben maghatározott esetekben tart.
(4) Nyilvános ülésen a hallgatóság csak az ülésterem meghatározott részén foglalhat helyet, az ülés rendjét nem zavarhatja.
(5) Az ülés rendjének megzavarása esetén a polgármester a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.
(6) A képviselő-testületi ülésen a hallgatóság tagjainak tanácskozási joga nincs, kivéve, ha azt az ülés előtt legalább 2 nappal írásban kérik. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt, a jog megvonása esetén tájékoztatja a képviselő-testületet döntésének tényéről és indokairól.
(7) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felszólalás vagy a kérdezés jogát a hallgatóság tagjainak a polgármester adja meg, legfeljebb 5 perc időtartamra. Amennyiben a polgármester a szót nem adja meg, a képviselő-testület e jog megadásáról egyszerű többséggel határoz.
(8) A napirendi pont érintettjének nyilvános ülésre vonatkozó nyilatkozatát írásban szerzi be legkésőbb a meghívó, illetőleg az érintett napirend kiküldésének napjáig.
A képviselő-testületi ülés napirendje
16. § (1) A rendes ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.
(2) A napirend kitűzésének alapja a képviselő-testület éves munkaterve. A munkaterv előkészítése a polgármester feladata, összeállításához javaslatot kérhet a bizottsági elnököktől, a helyi szervezetek, intézmények vezetőitől. E javaslatokról a polgármester akkor is köteles tájékoztatni a képviselő-testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette fel. A munkaterv tartalmazhatja a községi fórumok ütemezését, a jelentősebb községi események évfordulói megünneplésének időpontját is.
(3) A napirendben nem szereplő javaslat tárgyalásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A rendkívüli képviselő-testületi ülésen kizárólag azok a napirendek tárgyalhatók, amelyek miatt a rendkívüli ülést összehívták.
(5) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
Az előterjesztések rendje
17. § (1) Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő ügyekben:
a) rendeletalkotás;
b) szervezet kialakítás;
c) helyi népszavazás;
d) gazdasági program, költségvetés meghatározása és az ezekről szóló beszámolók;
e) településfejlesztési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek;
f) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés;
g) intézmény alapítás, megszüntetés, átszervezés.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetők.
18. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) a polgármester,
c) az alpolgármester;
d) a bizottságok;
e) a jegyző;
f) nemzetiségi önkormányzat testülete,
g) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
h) az intézmények vezetői,
i) a főépítész,
j) akit a polgármester előterjesztőnek felkér.
(2) Az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 8 munkanappal korábban kell a polgármesternek és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek benyújtani.
(3) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem vizsgál.
(4) A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a felülvizsgálat során:
a) ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e e rendeletben előírt tartalmi és formai követelményeknek, a témára vonatkozó jogszabályi előírásoknak, van-e hatásköre az adott ügyben a testületnek, ellenőrzi a határozati javaslatok törvényességét;
b) amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat törvényességi szempontból és a szabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.
(5) A jegyző által láttamozott előterjesztés tervezeteket, amennyiben valamely bizottság feladatkörét érintik, az illetékes bizottság elé kel terjeszteni. Az előterjesztést napirendre tűző bizottsági és képviselő-testületi ülésre meg kell hívni az előterjesztőt is.
19. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés előlapját, mely tartalmazza:
aa) a képviselő-testületi ülés időpontjára, az összehívás típusára történő utalást,
ab) az előterjesztés címét, mely röviden és közérthetően tartalmazza az előterjesztés lényegét,
ac) az előterjesztő és az előterjesztés elkészítésében résztvevők megnevezését,
ad) annak megjelölését, hogy a képviselő-testület szerve foglalkozott-e az előterjesztés tárgykörével,
ae) a jegyző kézjegyét, a törvényességi felülvizsgálat megtörténtéről;
b) a helyzetfeltárást:
ba) a tárgyat és a tényállást,
bb) annak megjelölését, hogy a képviselő-testület vagy szerve korábban milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
bc) az eltérő vélemények megjelölését és indokolását,
bd) mindazon körülményeket, összefüggéseket és tényszerű információk feltüntetését, melyek indokolják a meghozandó döntést,
be) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
bf) az alternatívák indokait;
c) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslatot, a határozat végrehajtásáért felelős személy megnevezését, a végrehajtás határidejének megjelölését;
d) szerződést, megállapodást tartalmazó előterjesztésekhez a szerződés, vagy megállapodás tervezeteket is csatolni kell;
e) az előterjesztés mellékleteként:
ea) az előterjesztés elkészítésénél figyelembe vett egyéb iratokat (szükség szerint),
eb) az előterjesztés határozati javaslatához kapcsolódó, annak részét képező iratokat.
(2) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint határidőben való benyújtásáért a napirend előadója a felelős.
Sürgősségi indítvány
20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy nem a 17. § (2) bekezdés szerinti határidőben kerül kiküldetésre.
(2) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban vagy szóban nyújtható be a polgármesternél. Abban a különös esetben, ha az előterjesztett ügy
a) későbbi tárgyalása jelentős hátrányt okoz,
b) azonnali tárgyalásával veszély, kár vagy egyéb hátrány kerülhető el,
c) megismerése egyszerű, további tanulmányozása beláthatóan nem szükséges és nem igényel további egyeztetést, akkor a sürgősségi indítvány az ülés kezdetén is előterjeszthető.
(3) Ha a sürgősségi indítvány tárgya szerint valamely bizottság véleményezési jogához kötött, úgy a törvényben meghatározott eseteket kivéve ettől el lehet tekinteni.
(4) A sürgősségi indítványról a képviselő-testület az ülés napirendjéről szóló határozatával dönt.
A képviselő-testület tanácskozási rendje
21. § A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akit akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesít. Mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén az ülésvezetésre a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult.
22. § (1) Az ülést a polgármester nyitja meg.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szerint hívták össze,
b) megállapítja a jelenlevő képviselők számát, az ülés határozatképességét,
c) az ülés alatt folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet,
d) előterjeszti a napirendi javaslatot,
e) tájékoztatást ad a két ülés közötti tevékenységéről,
f) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (határozatok) végrehajtásának állásáról, az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedéséről,
g) beszámol az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről,
h) tájékoztatást ad az interpellációkra, kérdésekre, felszólalásokra adott válaszokról, ha nem került sor az előző ülésen a válaszadásra,
i) folyamatosan fenntartja a rendet,
j) bezárja az ülést.
(3) A képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül határoz.
A tanácskozás rendjének fenntartása
23. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem méltó, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonja tőle a szót,
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagságához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
c) a nyilvános ülésen jelen levő meghívottakat, állampolgárokat a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasítja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezi, ennek végrehajtására súlyos esetben karhatalmat is igénybe vehet,
d) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény esetén a polgármester szünetet rendel. Amennyiben a rendzavarás az elrendelt szünet alatt, illetve a szünet után a tanácskozás folytatásakor sem szűnik meg, a polgármester az ülés bezárásáról dönt.
(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt intézkedésekre bármely képviselő és a jegyző is javaslatot tehet.
Előterjesztések tárgyalása
24. § (1) A polgármester az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) A polgármester javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.
b) Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban is megindokolhatja vagy kiegészítheti, ha az anyag leadása és az ülés időpontja között bekövetkezett változások ezt szükségessé teszik. Határozat vagy rendelet-tervezet kiegészítésének van helye, ha a határozat vagy a rendelet nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkező jogszabály, önkormányzati rendelet értelmében kötelező.
c) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, vagy más hasonló elírás történt a határozatban vagy rendelet-tervezetben.
d) A bizottsági elnökök ismertetik a bizottságok által tárgyalt előterjesztésekről a bizottsági véleményt, beleértve a kisebbségi véleményt is.
e) A napirend előadójának a képviselő-testület tagjai és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(2) A vitában a szót a polgármester adja meg az alábbiak szerint:
a) A polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét.
b) Szólásra a polgármesternél kell jelentkezni, Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő vagy tanácskozási joggal meghívott a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület a felszólalásról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
c) A felszólalások száma és időtartama kötött, egy témában egyszer öt perc.
d) A vita közben ismételt felszólalásra a polgármester adhat engedélyt, legfeljebb két perces időtartamra. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a felszólaló a képviselő-testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A képviselő-testület e tárgyban vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
e) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
f) A képviselő-testület ülésein a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalás időtartamát a polgármester korlátozhatja.
(3) Az előkészítésben résztvevő bizottságok elnökei és a javaslatok előadói határozathozatal előtt bármikor szót kérhetnek, illetve felszólalhatnak.
(4) A hozzászólásokat követően a polgármester gondoskodik a tanácskozás során elhangzott javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról, a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő módosításra, majd szavazásra szólítja a testületet.
(5) A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(6) A vita lezárása után – legfeljebb egy perces időtartamban – személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a döntéssel kapcsolatos különvéleményét kívánja közölni vagy indokolni, továbbá a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, illetve valamilyen félreértést kíván eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pontnál csak egy alkalommal élhet. A személyes megjegyzésről vitát nem lehet nyitni.
(7) A vita lezárását követően a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig:
a) a (8) bekezdés szerinti törvényességi észrevételen,
b) a (6) bekezdés szerinti szereplő személyes megjegyzésen,
c) a 30. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettség bejelentésén és
d) a 25. § (3) bekezdése szerinti ügyrendi észrevételen kívül
további hozzászólásnak nincs helye.
(8) Amennyiben a jegyző a szavazás előtt törvényességi észrevételt kíván tenni, részére a szót meg kell adni.
25. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő kérhet szót.
(2) Ügyrendi kérdésben a napirend vitájának lezárását követően lehet szót kérni. Az ügyrendi határozati javaslatról, a javaslatot követően azonnal és vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a képviselő-testület.
(3) Ügyrendi észrevételnek, javaslatnak minősül az a hozzászólás, amely nem az eldöntendő ügy konkrét (anyagi jogi) körülményeiről szól, hanem az üggyel kapcsolatos képviselő-testületi eljárásról, különösen:
a) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
b) az ülés vezetésével, rendjével összefüggő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat,
c) vita lezárására vonatkozó javaslat,
d) szavazás módjára vonatkozó javaslat,
e) napirend bizottsági tárgyalásra utalására vonatkozó javaslat,
f) törvényességi észrevétel.
A döntéshozatal szabályai
26. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról. Amennyiben a határozati javaslat több pontot tartalmaz, a határozati javaslati pontokról külön-külön kell szavazni.
(2) Az alternatívákat tartalmazó határozatok esetében a legkevesebb szavazatot kapó javaslatot a polgármester a következő szavazási körben már nem teszi fel szavazásra. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.
(3) A személyekre vonatkozó szavazást minden esetben külön-külön személyenként kell megejteni.
(4) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntetési cím adományozása ügyében - ha a határozati javaslatban több személy szerepel -, a Képviselő-testület lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személy/ek kiesnek.
(5) A (2) bekezdésben és (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása során fordulónként a képviselőknek egy szavazatra van lehetőségük. A korábbi forduló/k/ban leadott szavazatuk tartalmától /igen, nem vagy tartózkodás/ a későbbi forduló/k/ban eltérhetnek. Amennyiben valamelyik szavazási fordulóban - a (2) bekezdés esetében egyik alternatív javaslat, a (4) bekezdés esetében egyik személy - a határozat elfogadásához szükséges számú szavazatot megkapja, akkor azt elfogadottnak kell tekinteni, a szavazás lezárul. Ennek hiányában annyi szavazási fordulót kell tartani, amennyi alternatív javaslat, illetőleg személy szerepel a határozati javaslatban.
A döntéshozatal szabályai
27. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyek eldöntésén kívül az alábbi ügyekben való döntéshez:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
c) településrendezési terv elfogadásához,
d) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,
e) testületi hatáskörök átruházásához,
f) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
g) helyi népszavazás kiírásához.
28. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A nyílt szavazásnál a polgármester először a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel a szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.
(4) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani.
(5) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd a javaslat ellen szavazók, végül a tartózkodók számát.
(6) A képviselő-testület titkos szavazást rendel el a törvény által kötelezően előírt esetekben, titkos szavazást rendelhet el mindazon esetekben és ügyekben, amelyekben zárt ülést kell, vagy lehet tartani. Titkos szavazás elrendelését a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(7) Alpolgármester választásnál a titkos szavazás kötelező.
(8) A titkos szavazásnál a képviselő-testület a tagjaiból megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját. A szavazatszámláló bizottság lebonyolítja a titkos szavazást.
(9) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
(11) A titkos szavazásról hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
(12) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha:
a) nyílt szavazásnál az igen szavazatok száma megegyezik a nem szavazatok számával,
b) titkos szavazásnál a javaslat mellett és a javaslat ellen leadott szavazatok száma megegyezik.
(13) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők több, mint felének az igen szavazatát /szavazategyenlőség/, akkor a javaslat elutasításra került.
29. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) azt a törvény írja elő,
b) azt bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület megszavazza,
c) azt a polgármester és a bizottsági elnökök együttesen indítványozzák,
d) az önkormányzati vagyon megterhelésénél,
e) hitelfelvételnél.
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a képviselők nevét abc sorrendben olvassa fel, akik nevük felolvasása után igen, nem vagy tartózkodom kijelentéssel szavaznak. A jegyző a szavazási névsoron rögzíti a képviselők elhangzott szavazatát. A polgármester utolsóként szavaz. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
30. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(2) Az, aki személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, annak a képviselői tiszteletdíja legfeljebb 3 hónapig 25%-kal csökkentésre kerülhet. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatot a Pénzügyi Bizottság jogosult lefolytatni, a bejelentési kötelezettség fennállásáról a képviselő-testület a vizsgálat lefolytatását követően külön határozatban dönt.
A képviselő-testület döntései
31. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendelet,
b) képviselő-testületi határozat.
(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
A határozat
32. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás eseteit kivéve határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és év, hónap, nap megjelöléssel kell ellátni.
(3) A képviselő-testület határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.
(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős szerveknek, személyeknek.
(5) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen kell kérni a képviselő-testülettől a határidő módosítását.
(6) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.
(7) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.
Az önkormányzati rendeletalkotás
33. § A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) – (2) bekezdése alapján rendeletet alkot.
34. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) a nemzetiségi önkormányzat.
(2) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
(4) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(5) A polgármester - a jegyző véleményének meghallgatása után - egyes rendelet-tervezeteket, az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.
(6) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 15 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(7) A polgármester, illetve az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(8) A rendeletek hiteles szövegét - módosító indítványra is figyelemmel - a jegyző szerkeszti és a Mötv. szerint megnevezett személyek írják alá.
(9) A rendeletek kihirdetése a Hivatal Ádánd, Kossuth L. u. 50. sz. alatti épületének hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett közleménnyel történik. A rendelet kihirdetéséről szóló közlemény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a kihirdetés tényét, és azt, hogy a hatályos szöveg a Hivatalban ügyfélfogadási időben, valamint a település honlapján megtekinthető. A rendelet irattári példánya tartalmazza a közszemlére tétel tényét és napját.
35. § (1) A rendeleteket minden naptári év elejétől 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. Az évszám után szerepeltetni kell a kihirdetés időpontját (hónap, nap).
(2) A jegyző a rendeletek hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősök a végrehajtásáért, valamint a rendeletet a kihirdetését követően megküldi a kormányhivatalnak.
36. § (1) A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati rendeletet módosítása esetén - a módosítást követően - egységes szerkezetbe kell foglalni, amely a jegyző feladata.
(3) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:
a) az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek, - polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról,
b) a képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is,
c) a jegyző gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.
Kérdés, interpelláció
37. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az érintett a kérdésre nem tud az ülésen válaszolni, akkor a testület jóváhagyása mellett 15 napon belül azt írásban megteheti.
(3) Mind a kérdésnek, mind a válasznak rövidnek, tömörnek kell lennie.
38. § (1) Interpellációt a képviselő-testület és szervei hatáskörébe tartozó valamely önkormányzati döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) A képviselő-testület ülésének utolsó napirendje az interpelláció, melynek során a
a) a polgármestertől
b) az alpolgármestertől
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől
d) a.) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Írásos válasz esetén, azt minden képviselőnek el kell küldeni. Elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni.
(3) Az interpelláció időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik. Ha az előterjesztő a választ nem fogadja el, a testület vita nélkül dönt az elfogadásról. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságára, a polgármesterre, az alpolgármesterre vagy a jegyzőre bízza. A vizsgálat eredményéről a megbízott a következő testületi ülésen számol be.
A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése
39. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, azt a polgármester (távollétében az ülést vezető) és a jegyző írja alá, valamint két, a képviselők közül az ülés napirendjének elfogadása előtt megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza: a Mötv. 52. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásait is.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) az előterjesztések,
c) a jelenléti ív,
d) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
e) a név szerinti szavazás hitelesített névsora,
f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
g) a rendelet kihirdetett szövege.
(5) A testületi ülésről 1 eredeti példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Az eredeti példányt a jegyző kezeli, melyeket évente – mellékleteivel együtt – be kell köttetni. A jegyzőkönyvből egy másolati példányt minden képviselőnek meg kell küldeni.
(6) A jegyzőkönyvet a kormányhivatal részére az e célra kialakított elektronikus felületen keresztül kell megküldeni.
(7) A választópolgárok - a zárt üléseket kivéve - betekinthetnek a jegyzőkönyvbe. Ennek biztosítása érdekében a jegyzőkönyv egy példányát - zárt ülés kivételével – az ülést követő 15 napon belül fel kell tenni Ádánd Község hivatalos honlapjára(www.adand.hu).
(8) A testületi ülés teljes hanganyaga digitális hangfelvevőn rögzítésre kerül, melynek anyagát a Hivatal szerverén kell tárolni.
(9) A nyilvános és a zárt ülések jegyzőkönyveit elkülönítetten kell kezelni.
(10) Az (5) – (9) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzéséért a jegyző a felelős.
A képviselők jogai és kötelezettségei
40. § (1) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) A képviselő igazolt távolléte esetén mentesül a képviselő-testületi ülésen való részvételi kötelezettség alól. Az igazolás alaposságát a polgármester bírálja el. Vitás esetben, a kérdésben a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Indokolt a képviselő távolléte különösen:
a) betegség
b) nyomós családi ok miatt,
ha távollétét az ülés előtt a polgármesternek bejelentette.
(4) Ha a képviselő két testületi ülésen nem jelenik, meg és távollétét nem igazolja, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatban hívja fel figyelmét képviselő kötelezettségének gyakorlására.
(5) Ha a képviselő a figyelmeztetést követően ismételten igazolatlanul marad távol az ülésről, a testület minősített többségű határozatban felhívja figyelmét a választópolgárok iránti erkölcsi felelősségre és a lemondás lehetőségére.
Összeférhetetlenség
41. § Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: a Pénzügyi Bizottság.
A települési képviselő vagyonnyilatkozata
42. § Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát a közös önkormányzati hivatalban a Pénzügyi Bizottság által - tagjai közül - kijelölt személynek adja át.
A képviselő-testület bizottságai
43. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.
(2) A bizottság belső működési szabályzatait - a Mötv és e rendelet keretei között - maga állapítja meg.
(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot a következő létszámmal hozza létre:
a) 3 tagú Pénzügyi Bizottságot, mely elnökből és 2 tagból áll, akik közül 1 fő nem települési képviselő,
b) 3 tagú Szociális Bizottságot, mely elnökből és 2 tagból áll.
(4) A bizottságok részletes feladatkörét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
44. § A képviselő-testület indokolt esetben - meghatározott önkormányzati feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
45. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze, akadályoztatása esetén a bizottság elnöke által a bizottság tagjai közül megbízott személy.
(2) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a Mötv. 60. §-ában foglaltak az irányadók.
(3) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalását. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, e téma tárgyalásakor az indítványozó képviselőt meg kell hívni.
(4) A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, és az ajjegyző
46. § (1) ) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tíz napon túl terjedő szabadsága megkezdése előtt tájékoztatja a képviselő-testületet a távolléte előtt tett intézkedésekről, helyettesítéséről. Tíz napot meg nem haladó szabadságának felhasználásáról a következő ülésen a két ülést közti tevékenysége szóló beszámoló keretében tájékoztatja a testületet.
(3) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
Az alpolgármester
47. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésének, munkájának segítésére - egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(4) Az alpolgármester a polgármestert, annak szóbeli, illetve szükség szerint írásbeli megbízása alapján helyettesíti. Írásbeli megbízás nélkül látja el a helyettesítés feladatait, ha arra kimondottan szükség van, vagy a polgármester teendői ellátásban és az írásbeli megbízás kiadásában fizikailag akadályozva van.
(5) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.
(6) Az alpolgármester:
a) részt vesz a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,
b) részt vesz a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,
c) segíti a bizottságok és a képviselők munkáját,
d) a polgármesterrel való egyeztetés és együttműködés alapján irányítja és ellenőrzi a közmunkásokat és az önkormányzat településüzemeltetési, településfenntartási munkákat végző állandó alkalmazottait
A jegyző és az aljegyző
48. § (1) Ellátja a képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Hivatal működésével kapcsolatos feladatait. A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
(3) A polgármester pályázat alapján határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén ( legfeljebb hat hónap időtartamra) a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.
A közös önkormányzati hivatal
49. § (1) A képviselő-testület Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületével közösen Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn, Ádánd székhellyel, Nagyberényi Kirendeltséggel.
(2) A Hivatal a képviselő-testületek által elfogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által meghatározott és jóváhagyott belső szabályzatok alapján működik.
A társulások
50. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogathatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése tekintetében a Mötv. 87-95 §-aiban foglaltak szerint jár el.
(4) A társulások felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
Együttműködés az Ádándi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal
51. § (1) A nemzetiségi önkormányzatokra a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban Nektv.), valamint e rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület ülésein, arra előterjesztést készíthet a nemzetiségi önkormányzat ügyeivel kapcsolatban.
52. § (1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat (továbbiakban RNÖ) részére az alábbiak szerint biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges feltételeket:
a) Az Önkormányzat a RNÖ működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az Ádánd, Kossuth Lajos utca. 50. sz. alatti önkormányzati ingatlan (Közös Önkormányzati Hivatal) épületén belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 16 órában.
b) Ingyenes helyiséghasználat az ülések lebonyolításához a Hivatal tanácstermében, illetve közmeghallgatások, fórumok lebonyolításához a Művelődési Ház kistermében.
c) A testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges személyi feltételek biztosítása a Hivatal útján.
d) A testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelek előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése és postázása).
e) A testületi döntések előkészítése, a testületi döntéshozatalhoz kapcsoló nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat ellátása.
f) A nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása.
(2) Az Önkormányzat és az RNÖ együttműködéséről együttműködési megállapodást kell készíteni, melyet a képviselő-testület hagy jóvá.
53. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.
Helyi népszavazás, lakossági fórumok
Helyi népszavazás
54. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.
Közmeghallgatás
55. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai a következők:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, ill. közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot, a helyben szokásos módon, a rendezvény előtt legalább 8 nappal tájékoztatni kell.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
(3) A közmeghallgatás rendjére nézve a testületi ülés rendjére vonatkozó szabályok irányadók, az alábbi eltérésekkel:
a) az állampolgároknak a szót a polgármester adja meg,
b) a hozzászólások időtartama nem korlátozott.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyre nézve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok irányadók.
Együttműködés a lakosság önszerveződő közösségeivel
56. § (1) Ádánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel tevékenységük, feladataik körében. Az együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) rendelettervezetek véleményeztetése,
d) a lakossági közügyek intézésébe való bevonása.
(2) A képviselő-testület ülésein és a bizottsági üléseken tanácskozási jogot kell biztosítani az önszerveződő közösségeknek a tevékenységüket érintő napirendek tárgyalásánál e rendelet 5. melléklete szerint.
(3) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok a tervezett döntésekről a tájékoztatást, az e célból szervezett rendezvényeken pedig véleményt nyilváníthatnak. Ezen rendezvényekről a képviselő-testületi tagokat a rendezvény előtt 10 nappal tájékoztatni kell. A rendezvényekről a polgármester a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.
(4) A képviselő-testület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogathatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét.
(5) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a honlapon és a Kapcsolat című újságban való megjelentetése.
Az önkormányzatok gazdasági alapja
Az önkormányzat költségvetése
57. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályai az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott irányelvek, a testület kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatainak alapos elemzése szükséges, ennek érdekében:
aa) számba kell venni a bevételi forrásokat, azok bővítésének lehetőségét,
ab) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítés alternatíváit,
ac) egyeztetni kell az igényeket a célkitűzésekkel, kialakítható az egyes feladatok megvalósíthatósági sorrendje.
b) A második fordulóban a számviteli törvényben előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja meg a testület.
Az önkormányzat vagyona
58. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására, valamint az önkormányzati vagyon hasznosításának szabályaira vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
59. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.
(3) Az önkormányzat, saját intézmények pénzügyi ellenőrzését megbízott belső ellenőr látja el.
(4) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és a belső ellenőrzés útján biztosítja.
Záró rendelkezések
60. § Ez a rendelet 2023. június 9-én lép hatályba.
61. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ádánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2014.(XI.21.) önkormányzati rendelete.