Zamárdi Város Önkormányzat képviselő-testületének 5/2018 (III.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 12. 04Zamárdi Város Önkormányzat képviselő-testületének 5/2018 (III.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének Zamárdi Város Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 15/2017.(V.30.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Bevezető rendelkezések, A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) Zamárdi Város településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Zamárdi város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő megőrzése és alakítása. A Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség, mint a nemzeti közös kulturális kincs része, fenntartásának, védelmével összhangban lévő használatának és bemutatásának biztosítása:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
(2) A Rendelet területi hatálya – a 19. § (2) bekezdésében foglalt eltérésekkel – Zamárdi város teljes közigazgatási területe.
(3) A Rendelet mellékletei:
1. melléklet Zamárdi Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége, 1.1. melléklet Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása,1.2. melléklet Védett egyedi értékek jegyzéke,
2. melléklet Zamárdi Város településkép védelme szempontjából kiemelt területei, 2.1. melléklet A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása, 2.2. melléklet A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke,A./ Világörökségi Várományos Helyszín területe,B./ Műemlék és műemléki környezet területe, C./ Régészeti lelőhely területe, D./ Védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok területe, E./ Natura 2000 terület, F./ Országos ökológiai hálózat magterülete, G./ Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe, H./ Ex lege védett forrás, láp, I./ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
3. melléklet Zamárdi Város településképi szempontból meghatározó területei, 3.1. melléklet Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása, 3.2. melléklet Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke, A./ A településkép védelme szempontjából kiemelt területek, B./ Történeti települési terület,C./ Áthaladás szempontjából meghatározó terület,
4. melléklet Ültetési távolságok,
5. melléklet Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke, 5.1. melléklet Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján, 5.2. melléklet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendeletalapján, 5.3. melléklet A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet alapján,
6. melléklet Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke.
(4) A Rendelet alkalmazásában: Információs vagy más célú berendezés: öltözőkabin, kerékpártároló
2 A helyi védelem, a helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) Helyi védelem alá helyezés általános szabályai:
a) Védelem alá helyezést Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének Zamárdi Város Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 15/2017. (V. 30.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Zamárdi Város Önkormányzata kezdeményezhet.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés),
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) a kezdeményezés rövid indoklása,
bd) a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása, valamint
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota)
bf) értékvizsgálati lap.
c) A kezdeményező a védelem alá helyezést Zamárdi város polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) és d) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.
d) A helyi védelem alá helyezéshez szükséges, okl. építészmérnök által készített értékvizsgálati lap tartalma:
da) cím,
db) helyrajzi szám,
dc) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,
dd) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,
de) védelem alá helyezés indoklása, tervezett védelmi kategória megnevezése,
df) a védelemre javasolt elemet bemutató legalább 3 db fénykép, valamint
dg) a védelemre javasolt elem elhelyezkedését jelölő alaptérképi kivágat.
(2) Helyi védelem megszüntetésének általános szabályai:
a) A védelem megszüntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Zamárdi Város Önkormányzata kezdeményezheti.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) a védett elem beazonosítására alkalmas adatok (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) a megszüntetés kezdeményezésének rövid indoklása, valamint
bd) a megszüntetést kezdeményező adatai.
c) A kezdeményező a védelem megszüntetését a Polgármesternek címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.
d) Helyi védelem megszüntetésére:
da) műszaki indokok alapján,
db) életveszély-elhárítása miatt,
dc) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése okán, vagy
dd) jelentős települési érdekből
kerülhet sor.
(3) A Rendelet mellékletében szereplő helyi védett elemeket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 23/D. §-ában szereplő tartalommal, a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti értékvizsgálati lap formájában, Zamárdi Város Önkormányzatának iratkezelési szabályai szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartás vezetőséről a Polgármester gondoskodik.
(4) A helyi védelem alatt álló érték megjelölésére vonatkozó követelmények:
a) A helyi védelem alatt álló értéket – a tulajdonossal egyeztetve – táblával lehet megjelölni, amely a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját tartalmazza („Zamárdi Város Önkormányzata védetté nyilvánította – dátum”).
b) A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.
3. Az egyedi védelem meghatározása
3. § (1) Zamárdi Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:
a) építmény egészére,
b) építmény részletére,
c) alkalmazott anyaghasználatra,
d) tömegformálásra,
e) homlokzati kialakításra,
f) táj- és kertépítészeti alkotásra,
g) egyedi tájértékre,
h) növényzetre,
i) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
j) utcabútorra.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
4. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:
a) A védett elem, elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását,
b) A védett elem, elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
d) A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata.
(2) A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.
5. A településképi szempontból meghatározó területek, A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
5. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt terület,
b) a történeti települési terület, valamint
c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület
együttes halmazát.
(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területet a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Zamárdi Város településképi szempontból meghatározó területét a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) Az áthaladás szempontjából meghatározó terület:
a) az országos közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező, belterületi 1-1- teleksor, valamint
b) a településkapuk.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:
6. Településképi követelmények, általános elvek
6. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület művi elemekkel érintett – 5. § (5) bekezdés szerinti – részén:
a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,
b) az épületek összhangot mutató elhelyezését,
c) a minőségi anyaghasználatot,
d) a kialakult állapothoz igazodó színezést,
e) az előkertek rendezettségét,
f) a telek rendezett, az épület rendben tartott állapotát,
g) a kerítések kialakításának összhangját,
h) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását, valamint
i) a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
el kell érni.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület táji, természeti elemekkel érintett – 5. § (6) bekezdés szerinti – részén:
a) a tájkarakter megőrzését,
b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,
c) az építmények tájba-illeszkedését,
d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,
e) a minőségi és természetes anyaghasználatot,
f) a visszafogott színezést,
g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését, valamint
h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
el kell érni.
(3) A világításnál nem alkalmazható:
a) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé irányított fény,
b) égbolt felé irányuló, talajszintbe épített fényvető,
c) egyenetlen, villogó, vibráló, magas intenzitású világítás,
d) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás.
7. Anyaghasználati követelmények
7. § (1) Általános anyaghasználati követelmények:
a) a település karakterével összhangban lévő,
b) az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) időtálló,
e) minőséget képviselő, valamint
f) élénk, harsány színeket kerülő anyagot kell használni.
(2) A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók:
a) erős, élénk színű, harsány anyagok, valamint
b) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.
(3) A tetőhéjalásnál nem alkalmazhatók:
a) hullámpala,
b) rozsdásodó bádog, valamint
c) műanyag.
(4) A nyílászáróknál nem alkalmazhatók:
a) domború üvegezés,
b) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint
c) igénytelen formai kialakítású elemek.
8. Területi építészeti követelmények
8. § (1) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
a) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló,
b) oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes,
c) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító,
d) a tájjelleg megőrzését biztosító, a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló épület-elhelyezést kell alkalmazni.
(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(3) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t elsősorban hátsókertben kell elhelyezni az alábbi kivételek figyelembevételével:
a) közműbecsatlakozási műtárgy, különösen növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
b) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
(4) * Belterületi - beépített és beépítetlen ingatlanokon egyaránt - a jelen Rendelet 7. §-ában szabályozott anyaghasználati követelményeknek nem megfelelő, kereskedelmi árusításra vagy szolgáltatási tevékenységre szolgáló, Zamárdi város arculati képét rontó építmény nem létesíthető, különösen:
a) lakókocsi,
b) italárusító,
c) ideiglenes pavilon,
d) streetfood gépjármű,
e) büfékocsi,
f) sátor,
g) mobil faház,
h) utánfutó
i) ételárusító, valamint
j) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 17. pontja szerint mozgóboltnak minősülő szerkezet
k) bármely egyéb építmény, eszköz vagy berendezés, amelyet árusításra használnak.
(4a) * A (4) bekezdésben foglalt szabályozás nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában álló, az ingatlan nyilvántartás adatai szerint közcélú használatot lehetővé tevő ingatlanokra (pl. közpark, közkert, közút) az év május 1 – szeptember 30. közti időszakában.
(5) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
a) a táji látványt nem zavaró,
b) a növényzettel harmonikus,
c) elsősorban természetes anyagokból készülő,
d) az épületek, építmények összhangjára ügyelő
kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
(6) kerítéskialakítás tekintetében:
a) közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni.
b) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
ba) az épülettel összhangot mutató anyagok és színek használata,
bb) tartós, minőségi anyagok használata,
bc) élénk színek kerülése,
bd) elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,
be) növényzet alkotta kerítés lehetősége, valamint
bf) balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése.
c) A kerítéseknek igazodni kell az épületek homlokzatához és a kialakult hagyományokhoz. Az utcán megjelenő kerítésnek igényesnek, esztétikailag megfelelő színvonalúnak kell lennie. A kerítéseket a garázs, a kerítéssel egybeépített kerti építmények és bejárati kapuk kivételével legalább 50%-osan – a kerítés kivételeken kívüli teljes hosszára és megkezdett folyóméretére teljesítve – áttörten kell kialakítani.
d) A teljes közigazgatási területen kerítésként élősövény is telepíthető a 4. mellékletben szereplő ültetési távolságok betartása mellett.
e) Beépítésre nem szánt területen kerítésként
ea) az eb), ec) és ed) bekezdésben meghatározottakat kivéve csak élősövény alkalmazható,
eb) lakóépület körüli telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,8 m magas, 50%-ban áttört kerítés építhető, melynek tömör lábazatmagassága legfeljebb 30 cm lehet,
ec) állattartásra szolgáló terület esetében a telekhatáron, vagy azon belül legfeljebb 1,8 m magas, 50%-ban áttört kerítés építhető, melynek tömör lábazatmagassága legfeljebb 30 cm lehet,
ed) kertes mezőgazdasági területen kerítésként vadvédelmi kerítés építhető, vagy kordonos szőlőültetvény telepíthető.
9. Egyedi építészeti követelmények
9. § (1) az anyaghasználat tekintetében:
a) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
b) nem harsány és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
(2) a tömegformálás tekintetében:
a) építészeti minőséget tükröző,
b) arányos, valamint
c) funkciójával összhangot mutató tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (különösen magasles, kilátó) is engedélyezhető.
(3) a homlokzatkialakítás tekintetében:
a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
b) tagozatokat visszafogottan használó,
c) díszítésében egyszerűségre törekvő,
d) nyílásrendszerében rendezett, valamint
e) elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó homlokzat alakítható ki.
(4) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
a) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
c) a művi értékekkel egységben kezelt,
d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
e) betegségekkel, kártevőkkel szemben ellenálló,
f) urbanizált környezetet tűrő,
g) hosszú életű,
h) jelentős díszítő értékű,
i) szabályos ágrendszerű,
j) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
k) a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind közterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint
l) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő növényzet telepíthető.
(5) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
a) egységes arculatot kialakító,
b) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
c) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
d) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
e) a táji látványt előtérbe helyező, valamint
f) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő módszer alkalmazható.
(6) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében az alábbi előírásokat kell betartani:
a) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
b) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
c) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.
(7) Zártkerti területen:
a) újonnan építmény magas tetővel, 40-45° tetőhajlásszöggel, nádfedéssel, vörös, ill. barna árnyalatú cserépfedéssel alakítható ki,
b) épület tömege a lejtő felé 7 méternél szélesebb homlokzati traktussal nem alakítható ki,
c) Pince hagyományos oromzattal, boltozottan, földdel borítva építhető önálló épületként az építési helyen belül.
10. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
10. § (1) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett, valamint
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett.
(2) A nyilvánosság biztosítására – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére –, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés (különösen útbaigazító tábla) időkorlát nélkül, a település teljes területén elhelyezhető.
11. Közművekre vonatkozó településképi követelmények
11. § (2) A föld alatti és a föld feletti közműépítmény csak egységes közmű, közlekedési és kertészeti tervek alapján alakítható ki, melyeknek elő kell segíteni az igényes környezet kialakítást.
(3) Beépítésre szánt területek tervezett kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeit, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat földkábelben kell vezetni.
(4) A már beépített területen a beépülő foghíjaknál és az átépítésre kerülő épületeknél új csatlakozás létesítésekor, a meglevő föld feletti vezetésű kisfeszültségű villamosenergia-hálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni.
(5) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők fel.
(6) A földgázvezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(7) A tervezett távközlési és a kábel TV vezetéket, továbbá a meglevő beépítés területén a rekonstrukcióra kerülő hálózatokat föld alatti vezetéssel, kábelben kell vezetni.
(8) A beépített területen levő foghíjak beépítésekor és a meglevő épületek felújításakor új csatlakozás létesítése esetén a meglevő hírközlési és kábel TV hálózathoz az oszlopokról a föld feletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell alkalmazni.
(9) A településkép-védelmi területen belül a villamos közép- és kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat földbe fektetve kell építeni.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
12. § A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:
a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
b) arányos,
c) a funkciót tükröző
d) a településképet kedvezőtlenül nem érintő,
e) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, különösen látványát növényzettel eltakaró formai kialakítás alkalmazható.
13. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények
13. § (1) A település alábbi területfelhasználási egységei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,
c) közlekedési és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek)
(2) A település alábbi területfelhasználási egységei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek
h) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek
14. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó sajátos építészeti követelmények
14. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti –területére vonatkozó sajátos egyedi építészeti követelmények:
15. Településkép- érvényesítési eszközök, Rendelkezés a szakmai konzultációról
15. § (1) Szakmai konzultációt kell lefolytatni Zamárdi közigazgatási területen tervezett, közterületről látható építési tevékenység megkezdése előtt, egyszerű bejelentési eljárás alapján végezhető tevékenység esetén.
(2) Szakmai konzultációt nem kell lefolytatni a homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó építési tevékenységek esetén.
(3) Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(4) A szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában – a Polgármester feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
ba) kérelmező neve, címe, e-mail címe, telefonszáma,
bb) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),
bc) tervezett tevékenység rövid leírása,
bd) a közterület felőli arculati megjelenést bemutató fotómontázs,
be) beépítési koncepció vázlatos bemutatása,
bf) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet 1. (1) bekezdése szerinti kivitelezési dokumentáció.
c) A kérelem benyújtását követően megtartott szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzítésre kerül:
ca) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,
cb) felvetett javaslatok,
cc) a települési főépítész, vagy a Polgármester lényegi nyilatkozata.
16. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre
16. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezés eljárásokat megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.
(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni a homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó építési tevékenységek esetén.
(3) Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.
16/A. §1 A Képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8.§-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
17. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
17. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa meghatalmazott tervező kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesterhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (1), (2) (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A Polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit,
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél
ca) biztosított-e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
e) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
18. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
18. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység közül,
aa) Építmény – közterületi látványt érintő – átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása.
ab) A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület – közterületi látványt érintő – építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
ac) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény – közterületi látványt érintő – építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
ad) Közterület felőli kerítés, valamint
b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
(2) Településképi bejelentése eljárással érintett:
a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett területe, azaz a 3.2. mellékletben felsorolt ingatlanok területe.
b) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.
19 A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
19. § (1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa kérelmére indul. A kérelmet Polgármesterhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a 19. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő építési tevékenységek, valamint a reklámelhelyezés:
a) illeszkedik-e a településképbe,
b) megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint
c) megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
20. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei
20. § Jogkövetkezmények:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképvédelmi bírság.
21. A településképi kötelezési eljárás
21. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az alábbi eseteket vizsgálja:
a) településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
b) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
c) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy
d) a Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
(2) A településképi kötelezési eljárást a Polgármester folytatja le, és – szükség esetén, önkormányzati hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
(3) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény, építményrész
a) felújítására,
b) átalakítására, vagy
c) elbontására
kötelezheti.
22. A településképvédelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
22. § (1) Településképvédelmi bírság a következő esetekben szabható ki:
a) szakmai konzultáció kezdeményezésének elmulasztása,
b) településképi véleményezési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
c) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
d) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
e) a településképi követelmények be nem tartása,
f) döntés végre nem hajtása.
(2) A településképvédelmi bírság:
a) felső határa 1.000.000,- forint,
b)2 alsó határa 100.000,- forint,
23. A településképvédelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
23. § (1) A településképvédelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképvédelmi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
24. Záró rendelkezések, Hatálybalépés
24. § (1) A Rendelet 2018. április 01-én lép hatályba.
(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
25. Hatályon kívül helyező rendelkezések
25. § (1) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárásról szóló 2/2013. (I. 22.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének közterületen lévő reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 25/2014. (V. 27.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testülete Zamárdi Város helyi építési szabályzatáról, módosításáról szóló 1/2006. (I. 20.) önkormányzati rendeletének:
1. 4. § (11) bekezdése,
2. 14. § (1) bekezdés, e) pont, ed) alpontja,
3. 14. § (1) bekezdés g) pont utolsó mondata,
4. 14. § (1) bekezdés h) pontja,
5. 20. § (3), valamint (4) bekezdései,
6. 25. § (3) bekezdés „az utca karakterének megóvása mellett”-szövegrésze,
7. 26. § (5) bekezdése,
8. 27. § (3) bekezdés a), valamint c) pontjai,
9. 27. § (4) bekezdés a) pont utolsó két mondata,
10. 27. § (4) bekezdés b) pontja,
11. 27. § (5) bekezdés a), b) valamint c) pontjai,
12. 30. § (1) bekezdés „[jelenleg: 25/2014 reklámrendelet]”-szövegrésze,
13. 31. § szakasza,
14. 32. § szakasza.
(4) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének Zamárdi város zöldfelületeinek hasznosításáról és védelméről szóló 25/2008. (XII. 2.) önkormányzati rendeletének 8. § (4) bekezdés a), valamint b) pontjai,
(5) Hatályát veszti Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének A fák és fás szárú növények védelméről szóló 33/2014. (III. 24.) önkormányzati rendeletének:
1. 4. § (4) bekezdése,
2. 4. § (5) bekezdés utolsó mondata,
3. „Magánterületi ingatlanon lévő ültetési távolságokról” című 6. § szakasza,
4. 1. sz. melléklete,
5. 2. sz. melléklete,
5. melléklet
A 16/A. §-t a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 22. § (2) bekezdés b) pontja a Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.