Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
Mátészalka város helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 01. 20Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
Mátészalka város helyi építési szabályzatáról
Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítész hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Komplex Engedélyezési, Természetvédelmi és Nyilvántartási Osztály, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, területi vízvédelmi hatóság hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mint területi vízügyi hatóság, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mint területi vízügyi igazgatási szerv, tűzvédelem, polgárivédelem szakkérdésben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, népegészségügyi hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály, az Építési és Közlekedési Minisztérium Útépítésért Felelős Helyettes Államtitkárság, gyorsforgalmi utat, szintbeli közúti vasúti átjárót érintő szakkérdésben Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály Útügyi Osztály, vasúti pályahálózatot érintő, víziutat érintő szakkérdésben és mint légiközlekedési hatóság az Építési és Közlekedési Miniszter, a honvédelmi és katonai légügyi hatóságként a Honvédelmi Miniszter, közlekedési hatósági hatáskörben eljáró a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki, Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály, örökségvédelmi hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi, Építésfelügyeleti és Örökségvédelmi Osztály, talajvédelmi hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály, ingatlanügyi, földügyi igazgatási hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földügyi Igazgatási Osztály, erdészeti hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztály, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-Főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Miskolci Bányafelügyeleti osztály mint bányafelügyelet, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat, Szamosszeg Község Önkormányzata, Ópályi Község Önkormányzata, Jármi Község Önkormányzata, Kocsord Község Önkormányzata, Tunyogmatolcs Község Önkormányzata, Nyírcsaholy Kocsord Község Önkormányzata, Nyírmeggyes Község Önkormányzata, Papos Község Önkormányzata, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal állami főépítészének záró szakmai véleményében foglaltak figyelembe vételével a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A rendelet alkalmazása
1. § E rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 2/2018(II.14) önkormányzati rendelet előírásaival együttesen, az azokban foglalt feltételek érvényesítésével kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
1. Átmenő telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással szemközti elhelyezkedésű nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos. Nem minősül átmenő teleknek az a telek, mely nem szemközti, hanem egymással szöget bezáró két utcával határos.
2. Kismélységű telek: Olyan önálló helyrajzi számú telek, melynek az utcai homlokvonala nagyobb, mint az átlagos telekmélysége, és ezen telekmélység nem éri el a 25 métert és a legkisebb és legnagyobb mélységének különbsége legfeljebb 10,0 méter.
3. Legkisebb és legnagyobb telekmélység: a telek szabályozott homlokvonalától merőlegesen mért legközelebbi és legtávolabbi telekpont, mely merőlegestől eltérő oldalhatárok esetén nem feltétlen a hátsó telekhatár metsző pontnak felel meg.
4. Átlagos telekmélység: a telek legkisebb és legnagyobb mélységének átlaga.
5. Haszonállat: e rendelet szempontjából a sertés, juh, kecske, szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és egyéb, a kifejlett pulykánál nagyobb testű haszonállat.
6. Háromszintes növényzet: ahol a felületi minőség legalább a nem burkolt felületeken gyep vagy talajtakaró és 40 db cserje/150 m2 továbbá 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/150 m2.
7. Hulladéktartály-tároló: előkertben elhelyezett, a kerítés részeként megtervezett melléképítmény.
8. Kerti tető: legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel rendelkező, lábon állóan kialakított, helyiséget nem tartalmazó, pihenést szolgáló melléképítmény, amelynek legmagasabb pontja legfeljebb 4,5 méter.
9. Kialakult érték (KÉ): konkrét szabályozási határértékkel meg nem határozott hiányos építési övezeti szabályozás, ahol a településrendezési illeszkedés követelménye alkalmazandó
10. Oldalhatáron álló épület elhelyezés: az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó épület elhelyezés, telepítés, amely kötelező oldalkerti építési vonal, vagy a rendelet eltérő előírása hiányában a főépítmény utca felé eső legalább 5 méteres épületrésze a telekhatárral azonos építési határvonaltól 3,0 méteren belül kerül elhelyezésre.
11. Szabadon álló épület elhelyezés (oldalhatáron álló beépítési mód esetén): az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó olyan épület elhelyezés, ahol az épület a telekhatárral azonos építési határvonaltól mérten (eltérő előírás hiányában) a szabályozott épületmagasság fele távolságra, de legalább 3 méterre kerül elhelyezésre, az oldalkert legkisebb szélességi mérete megegyezik az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti oldalkerti mérettel. Az ilyen épület elhelyezés legalább 20 méter telekszélesség esetén alkalmazható.
12. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (különösen levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.
Általános előírások
3. Szabályozási elemek
3. § (1) A szabályozási elemeket, azok jelkulcsát az 1–2. melléklet szerinti Szabályozási Terv és jelmagyarázata tartalmazza.
(2) A Szabályozási terv jelmagyarázata szerint kötelező, egyéb jogszabály által meghatározott kötelező, tájékoztató és javasolt szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek módosításához az érintett Szabályozási terv módosítása szükséges.
(3) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek esetén e rendelet előírásain túl a kapcsolódó jogszabályok is előírásait is alkalmazni kell.
4. Közterület alakítására vonatkozó előírások
4. § (1) A közterületi szabad tér egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, - szükség esetén - közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló közterület-alakítási tervet készíttethet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közterület-alakítási terv Mátészalka Város településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti, településkép által meghatározó területekre az abban foglalt tartalommal összhangban készíthető.
(3) Közterületen pavilonok kioszk funkcióval (információs pavilon, hírlap, virág árusító, fagylaltos pavilon stb.), a közlekedést nem gátolva, annak legalább 3,00 méter szabad területsávot hagyva helyezhetők el.
(4) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon
a) zöldfelületek alakíthatók,
b) köztárgyak elhelyezhetők,
c) védőtávolságot nem igénylő közmű műtárgyak, csak terepszint alatt valósíthatók meg.
(5) Új közterületek kialakításakor, vagy a meglévő közterületek közműveket is érintő átépítésekor - közterület-alakítási tervvel érintett területek kivételével - a legalább 16 méter szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 16 méternél kisebb, de legalább 12 méter szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali várostűrő fasort kell telepíteni.
5. Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások
5. § (1) Az épített környezet elemei:
a) közterületek,
b) építési telkek, területek,
c) építmények, építményrészek, építmény együttesek,
d) burkolt és zöldfelületek.
(2) A (1) bekezdés szerinti közterületi elemek szabályozási követelményeit a szabályzat vonatkozó fejezetei és mellékletei tartalmazzák.
(3) A közterületen és telken belüli parkolók kialakításánál várostűrő fákat kell ültetni úgy, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolttal el nem látott felületnek - a fa törzse körül min. 1,0 m szélességben - legalább 1,5 m2/fa méretűnek kell lennie.
6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a Szabályozási terv ábrázolja. Az érintett övezetben elhelyezhető építmények közül csak természetvédelmi (kezelési) céllal összhangban lévő, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési, ökoturisztikai rendeltetési célú építmények helyezhetők el, amennyiben azt a nagyvizi meder övezet előírásai is lehetővé teszik.
(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területeket a Szabályozási terv ábrázolja. Az érintett övezetben elhelyezhető építmények közül csak természetvédelmi (kezelési) céllal összhangban lévő, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési, ökoturisztikai célú, illetve mezőgazdasági célokra szolgáló építmények helyezhetők el, amennyiben az érintett övezet előírásai azt lehetővé teszik.
(3) A Szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózat magterület övezetében az érintett övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül csak természetvédelmi (kezelési) céllal összhangban lévő, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el, amennyiben az érintett övezet előírásai azt lehetővé teszik.
(4) A Szabályozási tervlapon jelölt ökológiai folyosó és ökológiai magterület jelkulccsal lehatárolt területein új külszíni művelésű bánya nem nyitható, meglévő külszíni művelésű bánya nem bővíthető, hírközlési, energetikai célú magasépítmény, környezetszennyező építmények (különösen: szennyvíziszap tároló-, hígtrágyatároló stb.) nem helyezhetők el az övezetek védelme érdekében. Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kijelölt helyekre (bányatelek) vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
(5) A Szabályozási tervlapon jelölt tájképvédelmi terület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein csak a tájképi egység megőrzését nem veszélyeztető, a településkép védelmi rendelet tájba illesztési követelményeit is érvényesítő építészeti-műszaki megoldások alkalmazhatók.
7. Környezetvédelmi előírások
7. § (1) Az egyes rendeltetések megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeit (környezetterhelési határértékeket) külön jogszabály állapítja meg.
(2) Érvényes környezethasználati engedéllyel rendelkező mezőgazdasági üzemi létesítmények szabályozási terven feltüntetett telekhatárától mért 300 méteres védőterületén belül új lakó épület nem helyezhető el.
(3) A Szabályozási terven jelölt, zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel érintett területen új létesítményt csak a környezeti hatást elhárító zaj és rezgés védő műszaki kialakítással együtt lehet megépíteni.
(4) A zaj elleni védelmi zónák tagolása:
a) csendes zóna: a kórház, a temetők, a közkertek, és a burkolt köztér,
b) átlagos érzékenységű zóna: minden egyéb az a.) ponttól eltérő települési terület.
c) nem érzékeny zóna: az igazgatási terület települési területen kívüli része.
(5) Külterületen elhelyezni tervezett telep, üzemi létesítmény telekhatártól mért védőtávolsága által lefedett védőterület lakó és beépítésre szánt különleges építési övezetet nem érintheti.
8. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások és a terepalakítás szabályai
8. § (1) A mély fekvésű, belvízzel veszélyeztetett és lejtős területeken építeni - a rendelet építési tevékenységgel érintett övezeti, építési övezeti előírásainak figyelembevétele mellet - az alábbiak betartásával lehet:
a) a csapadékvíz elvezetés, belvízrendezés megoldásra kerül az egész érintett telektömbben,
b) az építési telken talajfeltöltést kell alkalmazni. Szükséges méretűnek tekintendő a talaj egészének, vagy egy részének mély fekvése, továbbá lejtős felszíne miatti tereprendezés.
c) eltérő terepszintű szomszédos telkek között a tereprendezés által megkívánt mértékig saját telken támfal építhető úgy, hogy az nem akadályozhatja a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát.
d) az épületek megvalósításánál az alapozási és a vízszigetelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy a belvíz veszélyeztetettség ellenére az épület a rendeltetési céljának megfelelve biztonságosan használható legyen épületrészi, alapozási, épületszerkezeti, és egyéb beépített berendezések károsodása nélkül.
(2) A talajfeltöltés szintjének a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított és a terep lejtését is figyelembe véve - 0,15 cm és 0,25 cm magasság különbségen belül, a földszinti padlóvonalnak a feltöltés szintjéhez képest legalább +25 cm magasan kell lennie.
(3) A talajfeltöltés területét úgy kell kialakítani, az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, hogy az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel azt meghaladja. Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes csapadékvíz a szomszédos telekre nem vezethető át és a szomszédos ingatlanokban kárt nem okozhat.
(4) Pinceszint, terepszint alatti műtárgy kizárólag csak talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.
9. Korlátozási előírások honvédelmi építmények védőtávolságai által lefedett védőterületekre
9. § (1) A HM építményei Mátészalkától északi irányban Ópályi területén az 1201 és 0146 hrsz-ú ingatlanokon találhatóak, ezek védőtávolságaikkal érintik a város területét.
(2) Az objektum középpontjától 500 méter sugarú körön belül nem lehetnek fák, bokrok, a területnek teljesen síknak kell lennie.
(3) Az objektum középpontjától mért 1.000 méter sugarú körön belül:
a) nem létesülhet nagy forgalmú út, villamosított vasút, repülőtér, helikopter leszállóhely, nagyfeszültségű távvezeték,
b) nem keletkezhet nyílt vízfelület (pihenőtó, bányató),
c) a bányászati tevékenység során maximum 30 x 60 méter sugárirányú vízfelület keletkezhet ideiglenesen, mely a jelzett nagyság elérése után azonnal, vagy a művelés során folyamatosan betöltésre kell, hogy kerüljön,
d) a megadott középponttól mérve nem lehet 3 foknál magasabb kiemelkedő tereptárgy, építmény (500 m-nél 26,2 m magas, 1.000 m-nél 52,4 m magas),
e) egyáltalán nem lehet fém drótkerítés, elektromosan vezető anyagból készült berendezés, fém konstrukciójú épület, futószalag, kotrógép. (példálózó felsorolás, ide értendő valamennyi fém konstrukciójú építmény berendezés),
f) maximum 15 m hosszúságú futószalag és kotrógép üzemelhet.
(4) A középponttól mért 1-1,5 km sugarú körök közötti területeken:
a) a bányászati, vagy más tevékenység során újonnan keletkező tavak nem lehetnek 100 x 150 m-nél nagyobbak, összefüggő vízfelületet nem alkothatnak, ezért őket egymástól legalább 5 m szélességű védőgáttal kell elválasztani,
b) a keletkezett tavak előtt az objektum felé minimum 1,5 m magas védőtöltést kell létesíteni,
c) maximum 20 m hosszúságú futószalag és kanalas kotrógép üzemelhet.
(5) A középponttól mért 1,5-2 km sugarú körök közötti területeken:
a) maximum 30 m hosszúságú futószalag és kanalas kotrógép üzemelhet,
b) nem lehet 5 ha-nál nagyobb halastó, ipari üzem, fémből vagy vasbetonból készült építmény, például: víztorony, épület (példálózó felsorolás, ide értendő valamennyi fémből vagy vasbetonból készült jelentős építmény).
10. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
10. § (1) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok – részben vagy egészben - az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára, a meglévők építési területének bővítésére a Szabályozási terven szabályozási vonallal érintett ingatlanok tekintetében.
(2) Közterület alakítás a szabályozási terv szerinti helyeken és mértékben a 4. § szerint meghatározottak figyelembevételével lehetséges.
11. Közművek előírásai
11. § (1) Közműveket közterületen, magánúton, vagy közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.
(2) Minden övezetben és építési övezetben elhelyezhető sajátos építményfajta:
a) záportározó,
b) vízműkút és
c) közművezetékek és kapcsolódó műtárgya.
(3) A kiépült közmű vezetékekre rá kell kötni, közműpótlót ezt követően nem lehet a közművesítés feltételeként figyelembe venni.
12. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
12. § (1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján Mátészalka Város a II-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.
(2) Valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők a katasztrófa védelem ellátásához szükséges műtárgyak, berendezések.
Építés általános szabályai
13. Általános telekalakítási előírások
13. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben kialakítható legkisebb telekterület, szélesség és mélység méretét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Kertvárosias és falusias lakó építési övezetekben az utcaképet alakító épületek- kivéve az ott elhelyezhető középületeket - ritmusának biztosítása érdekében a kialakításra kerülő telkek az utcavonalon legfeljebb 40,0 méter szélességűek lehetnek, az újonnan kialakítható legnagyobb telekterület mérete pedig nem haladhatja meg a 2500 m2-t.
(3) A lakó építési övezetekben az előírt legkisebb telekszélességnek az építési hely hátsókert irányú határán még teljesülnie kell. A legkisebb telekszélesség megállapításának hiányában az építési hely hátsókert irányú határán az építési hely szélességének legalább 4 méternek kell lennie.
(4) Nem alakítható 25 méternél kisebb átlagos telekmélységű telek.
14. Magánutak kialakításának szabályai
14. § (1) Beépítésre szánt területek telkeinek gépjárművel történő megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút a gazdasági terület (Ge, Gksz) építési övezeteit kivéve csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki úgy, hogy csak kiszolgálóút hálózati szerepet tölthet be.
(2) A közforgalom elől el nem zárt magánút minimális szélességét (építési területét) útügyi méretezéssel kell megállapítani, mely méretezéstől függetlenül
a) kiszolgáló út esetén
aa) 50,0 méter hosszúságig legalább 8,0 méter
ab) 50-100,0 méter hosszúság között legalább 12,0 méter, míg
ac) 100,0 méter hosszúság felett legalább 14,0 méter.
b) A gazdasági területet kiszolgáló út esetében az a) ponttól eltérően legalább 16,0 méter.
(3) A közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút 50,0 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén tehergépjárművek számára (különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében) megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 200,0 méter lehet.
(4) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek.
(5) Külterületi beépítésre nem szánt területeken magánút mezőgazdasági kiszolgáló útként alakítható ki.
15. Közművesítési követelmények
15. § (1) Az egyes építési övezetekre vonatkozó közművesítettségi követelményeket a 4. melléklet táblázata tartalmazza.
(2) Ahol a 4. melléklet szerinti teljes közművesítettség kötelező, de a szennyvízcsatorna hálózat még nem kiépített, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a közüzemi vagy közcélú hálózat kiépítéséig a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.
(3) Ahol a 4. melléklet szerinti részleges közművesítettség kötelező, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.
(4) A vízbázis védelemmel érintett építési övezetek területén a (2) és (3) pont esetén is kötelező a teljes közművesítettség biztosítása.
(5) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, műtárgyai és biztonsági övezete, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.
(6) Közműbekötés csatlakozási pontja csak a rendezett telek beépítettség szempontjából figyelembe vehető részén, elsősorban az előkertben létesíthető.
(7) Új, legalább 15 személygépkocsi elhelyezését szolgáló parkoló felületen a csapadékvizet terepszint alatti műtárgyba össze kell gyűjteni és előtisztítás után újra hasznosítani, vagy befogadóba vezetni.
16. Személygépkocsik elhelyezése
16. § (1) Lakóépületek esetén rendeltetési egységenként egy személygépkocsi elhelyezése kötelező.
(2) Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha a személygépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül továbbra is kielégíthető, amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, azaz, ha a személygépkocsi elhelyezését az előírás építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt személygépkocsi elhelyezési igényt továbbra is épületben, a meglévő személygépkocsi tárolókkal kell biztosítani.
(3) Új építés vagy bővítés és rendeltetés változtatás esetén az építési telek határától mért 300,0 méter gyaloglási távolságon belüli más telken is biztosítható a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépjármű elhelyezés a tulajdonszerzés kötelmével, amennyiben az alábbi korlátozások valamelyike fennáll az építési telek vonatkozásában:
a) forgalomtechnikai szempontból nem engedhető meg a gépjármű ingatlan-kiszolgálás,
b) meglévő védett épület vagy védett növényzet miatt nem alakítható ki közúti kapcsolat,
c) épületben biztosítandó parkolás esetében a telek szélessége nem éri el a 16,0 métert,
d) lehajtó rámpa minimális területe meghaladná a telek területének 25%-át,
e) kisvárosias telepszerű építési övezetek területén kerül sor a bővítésre, vagy a rendeltetés módosításra.
17. Elő-, oldal- és hátsókertek szabályozása
17. § (1) Elő-, oldalkert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - elhelyezhető az OTÉK szerint megengedett, a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító valamennyi melléképítmény.
(2) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a szükséges védőtávolságok megtartásával elhelyezhető az OTÉK szerint megengedett, a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító valamennyi melléképítmény, továbbá nyári konyha és a főépítményt kiszolgáló tároló épület.
(3) Előkertek legkisebb mélységének mérete:
a) beépítésre szánt terület szerinti telektömbökben, amennyiben a telektömb telkei közül azoknak már több mint a fele beépült, a rendelet eltérő rendelkezése hiányában a telektömb érintett utcájában, az utcára beforduló határoló utcák közötti, az utcaképet meghatározó, az utca felé eső legközelebbi főépítmények telepítése szerinti kialakult állapotnak, azok átlagának egész méterre való kerekítésével meghatározottnak megfelelő. A kerekítés a telek kedvező beépítése és az utcakép előnyös alakítása, a településképi illeszkedés elősegítése érdekében a kisebb és a nagyobb mélységi méretre is irányulhat,
b) az újonnan kialakuló, beépítésre szánt terület szerinti területen, vagy amennyiben a telektömb telkei közül azoknak még kevesebb, mint a fele épült be, továbbá jelentősen átépülő területek esetén a rendelet eltérő rendelkezése hiányában 5,0 méter,
c) amennyiben az oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felőli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 7,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület a szabályozotthoz képest olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol legalább 7,0 m szélességű épület megépíthető.
(4) Oldalkertek legkisebb szélességi mérete:
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt legnagyobb épületmagassági érték. Az oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott lakó építési övezetek esetén a legfeljebb 14 méter széles telkek esetében oldalkert méret 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak. Ezen előírás legfeljebb 6,5 méteres megengedett legnagyobb épületmagassággal szabályozott építési övezetekben alkalmazható,
b) szabadon álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének fele, illetve, ha az adott oldalkert felé néző tényleges homlokzatmagasság ennél nagyobb, akkor tényleges homlokzat- magasság fele, de legalább 3,00 m.
(5) Hátsókertek legkisebb mélységének mérete
a) nem lehet kevesebb az építési övezetre meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékénél, sem az épület hátsókertre néző tényleges homlokzatmagassági mértékénél sem pedig 6,0 m-nél,
b) a kismélységű telkekre az a) pont szerinti hátsókerti méret előírása a 24. §- szerinti eltérésekkel alkalmazandó.
18. Az építési telkek beépítésének általános szabályai
18. § (1) Építési telken a főépítmény, mint önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény önállóan, főépítmény egyidejű megvalósítása nélkül a rendelet eltérő előírása hiányában csak az előkerttől mért 25 méter távolságon túl helyezhető el.
(2) A terepszint alatti beépítés helye és mértéke a szabályozási terv eltérő jelölése hiányában megegyezik az adott építési övezetre vonatkozó terepszint feletti építési hellyel és beépítési mértékkel.
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadon álló épület elhelyezést is lehetővé teszik, akkor a rendeltetési egységhez tartozó tároló, és egyéb gazdasági épület a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadon álló épület elhelyezéssel) is elhelyezhetők.
(4) Az építési övezetei előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű meglévő telkek is beépíthetők az építési övezeti paraméterek és telepítési, valamint a védőtávolságok megtartásával.
(5) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló közterület vagy magánút terület között árok, vízfolyás, vízmosás, patak, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan vagy vasúti terület található, akkor szükség esetén a telek megközelítését lehetővé tevő műszaki műtárgy (híd, vasúti átjáró) közbe iktatásával is közterület kapcsolattal rendelkezőnek minősül.
(6) Ikres beépítési módban beépült telkek esetén az ikres beépítésű telek összevonható és azon a 3. melléklettől elértően szabadon álló beépítési mód alkalmazandó.
19. Az építési telkek zártsorú beépítésének szabályai
19. § (1) A zártsorú beépítési móddal szabályozott építési övezet területén, ha a szomszédos telkeken az épületek az utcavonalon helyezkednek el, az épületet közéjük az utcavonalra kell elhelyezni, a telekhatáron tűzfalas kialakítással és az alábbi követelmények betartásával:
a) új épületben létesített földszinti üzlet esetén annak padlómagassága legfeljebb 30 cm,
b) utcavonali földszinti lakás földszinti padlómagassága legalább 1,0 méter legyen.
(2) Ha a telek utcavonala végig nem kerül beépítésre, akkora szomszédos telekhatártól legalább 4,0 m és legfeljebb 6,0 méter széles épületközt kell hagyni, és az utca felől az épületközt legalább 2,5 méter magas kapuépítménnyel kell zárni.
(3) Saroktelek és az átmenő telek beépítettsége a településközpont vegyes Vt-7 és Vt-8 jelű építési övezeteiben a 3. mellékletben foglaltaktól eltérően további 10 százalékponttal növelhető, de a telekösszevonással újonnan alakított teleknél a kedvezmény csak az eredeti saroktelek részre, de legfeljebb a kialakítható telek legkisebb területének kétszeresére érvényesíthető az előírt zöldfelületi fedettség 10 százalékponttal történő csökkentése mellett.
(4) Ha a közvetlenül szomszédos telkek egyikén az épület az utcavonalon, míg a másikon előkert kialakításával áll, úgy az utcavonalra kell az épületet elhelyezni, mely az előkertes telepítésű épület felől visszaléphet 1/3 hosszban az utcavonaltól maximum 3,0 méterre. A visszalépés helyén kerítés nem építhető.
(5) A 4,0 méter vagy annál nagyobb épületköz megléte, biztosítása esetében az épületközt határoló épület határfalán huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiség nyílása is nyílhat.
20. Az építési telkek egyes építési övezeti mutatóktól és rendeltetéstől eltérő, kialakult állapotához igazodó beépítési szabályok
20. § (1) Ha a telken meglévő épület építési helyen belül telepített, de épületmagassága nagyobb, mint az érintett építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság, az épület felújítható, bővíthető, korszerűsíthető, rendeltetése megváltoztatható, de a bővítmény épületmagassága nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb értéket.
(2) Ha a telken meglévő épület építési helyen belül telepített, de a telek meglévő beépítettségi mértéke nagyobb, mint az építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mérték, a telken meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése megváltoztatható, de új rendeltetési egység nem alakulhat ki, és a beépítettség mértéke, sem az épületmagasság nem növelhető, azonban a tetőtér beépíthető.
(3) Amennyiben a meglévő telken már elhelyezett épületek részben vagy egészben a szabályozott beépítési mód szerinti építési helyen kívül esnek, akkor a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése megváltoztatható, de bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, és új rendeltetési egység nem alakítható ki. Felújítás, korszerűsítés során az egységes tetőszerkezet kialakíthatósága érdekében az építési helyen kívül eső tetőrész alakja a teljes tetőszerkezet kialakításához igazodó módon átépíthető a szabályozott épületmagasság betartása mellett.
(4) Amennyiben a meglévő telken már elhelyezett épület rendeltetése nem felel meg az építési övezetben elhelyezhető rendeltetéseknek akkor a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése az építési övezet szerinti rendeltetésekre megváltoztatható, de bővítése az eredeti rendeltetés megtartása mellett nem lehetséges.
21. A tervezett építmény fekvése szerinti telektömb kialakult állapotához igazodó építési övezeti paraméterének (KÉ) illeszkedési szabálya
21. § (1) Az illeszkedési szabállyal megállapított építési övezeti paraméter területi hatálya mindig a 3. mellékletben feltűntetett, KÉ jelű, számszerű határértékkel meg nem állapított, azt tartalmazó, adott építési övezet területére terjed ki.
(2) A telektömb kialakult állapotához történő illeszkedés KÉ jelű, számszerű határértékkel meg nem állapított építési övezeti paraméterek értékének megállapítására a településrendezési illeszkedés külön jogszabály szerinti követelményei érvényesítendők.
22. Épületmagasságra vonatkozó kiegészítő előírások
22. § (1) Az utcai párkánymagasság a (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével nem haladhatja meg a 3. melléklet szerinti építési övezetekre előírt épületmagasságot.
(2) Lejtős telken a lejtő felőli párkánymagasság az építési övezetre előírt épületmagasságot
a) 10-20% közötti tereplejtés esetén legfeljebb + 1 méterrel,
b) 20% fölötti tereplejtés esetén legfeljebb + 2 méterrel lépheti túl.
23. Építési vonal alkalmazásának szabályai
23. § (1) Az építési vonalhoz kötődő követelményeket jelen rendelet részletes előírásai határozzák meg, melytől eltérést a Szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.
(2) Kisvárosias lakó és vegyes területeken az előkerti építési határvonal egyben kötelező építési vonal.
(3) A kötelező építési vonal alkalmazásának szabályai:
a) zártsorú beépítés esetén a 20. § előírásai alkalmazandók,
b) oldalhatáron álló és szabadon álló beépítési mód és előkertes építési helyen történő épületelhelyezés esetén épület úgy helyezhető el, hogy annak közterület felőli homlokzati hosszának legalább 50%-ban az előkerti építési határvonalon kell állnia. Amennyiben az utcai telekhatár és az építési hely szerinti telekhatár egymással 20 foknál nagyobb szöget zár be, akkor elegendő, hogy az épület egy ponton érintkezzen az építési vonallal,
c) oldalhatáron álló és szabadon álló beépítési mód és előkert nélküli építési helyen történő épületelhelyezés esetén az épületnek legalább 75%-ban az utcai telekhatárra, mint kötelező építési vonalra kell illeszkednie.
24. Átmenő és a kismélységű építési telkek beépítésének különös szabályai
24. § (1) Amennyiben a kismélységű telek hátsó telekhatára nem a szomszédos telek építési helyéhez, vagy egy másik kismélységű telek hátsó telekhatárához csatlakozik, hátsó kert nulla méter, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet nyílás nélküli határfallal a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Amennyiben a szomszédos telken épület található, ahhoz nyílás nélküli határfallal kell csatlakozni, vagy az előírt hátsókert méretet kell tartani.
(2) Amennyiben a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési hely szerinti telekhatárához csatlakozik, a hátsó kert méretét az előírt legnagyobb épületmagasság értéke jelenti.
(3) A két utca közötti átmenő telek esetén a telket a két utca között egyenlő arányban felező elvi telekhatárt figyelembe vevő építési helyen belül az építési vonal követelménye szerint helyezhető el épület a telek egyik és másik közterületi vagy magánút határa irányú telekrészén.
25. Az építési telek kötelező zöldfelületi célra használandó területének kialakítása
25. § (1) A telken belül a Szabályozási tervlapon jelölt „a telek kötelezően zöldfelületi célra használandó területe” az építési övezeti zöldfelület legkisebb mértékének részét képezi, melyet a tervlapon rögzített helyen az alábbi módon kell megvalósítani:
a) ipari gazdasági területek esetén háromszintes növényállomány telepítésével,
b) kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább egysoros közepes vagy nagy lombkoronájú fasor, vagy cserjesor telepítésével.
(2) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.
(3) A kötelező zöldfelület helyén építmény a portaépület a fedett kapuépítmény és kerékpártároló kivételével nem helyezhető el.
(4) A kötelező zöldfelület telek gépjármű és személyforgalom számára történő megközelítése céljából a technológia igényelte mértékig megszakítható.
26. Haszonállat tartó építmények elhelyezése
26. § (1) Haszonállat tartására szolgáló építmény (állat ól, állatkifutó) csak mezőgazdasági, erdőgazdasági övezetekben és a különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi, és falusias lakóterület építési övezetekben helyezhető el.
(2) Az Lf építési övezetek területén haszonállat tartó építmény a fő rendeltetés megvalósítása után, vagy azzal egy időben helyezhető el, területe nem haladhatja meg falusias lakóterületen a fő rendeltetés megvalósult bruttó alapterületének 50%-át.
(3) Haszonállat tartására szolgáló építmény minimális védőtávolsága
a) lakóépülettől 15 méter,
b) ásott kúttól 20 méter,
c) fúrt kúttól 10 méter,
d) közterülettől 15 méter,
e) időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,
f) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter,
g) telekhatártól 3 méter.
(4) Haszonállat tartásához szükséges trágyatároló csak szivárgás mentes zárt műtárgyként valósítható meg a (3) bekezdés szerinti védőtávolságok betartásával.
Területfelhasználás
Általános területhasználat
27. Beépítésre szánt területek
27. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.
(2) Az igazgatási terület beépítésre szánt területei általános használat szerint:
a) Lakóterület (L), ezen belül
aa) kisvárosias lakóterület Lk
ab) kertvárosias lakóterület Lke
ac) falusias lakóterület Lf
b) Vegyes terület (V), ezen belül
ba) településközpont terület Vt
bb) intézmény terület Vi
c) Gazdasági terület (G), ezen belül
ca) egyéb ipari gazdasági terület Ge
cb) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz
d) Különleges terület (K), ezen belül
da) különleges sport célú terület K-Sp
db) különleges idegenforgalmi és rekreációs célú terület K-Idr
dc) különleges lovarda és turisztikai célú terület K-Ltu
dd) különleges mezőgazdasági üzemi terület K-Mü
de) különleges egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület K-Eü
df) különleges városüzemeltetési terület K-Vü
dg) különleges állatmenhely terület K-Á
28. Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területeinek általános használata
28. § (1) Közlekedési területek (Kö), ezen belül
a) közúti főhálózat terület Köu-F
b) közúti mellékúthálózat terület Köu-M
c) kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület Kök
(2) Zöldterület (Z), ezen belül
a) közkert Zkk
b) közpark Zkp
(3) Erdőterület (E), ezen belül
a) védelmi rendeltetésű erdőterület Ev
b) gazdasági rendeltetésű erdőterület Eg
c) közjóléti rendeltetésű erdőterület Ek
(4) Mezőgazdasági területek (M), ezen belül
a) kertes mezőgazdasági terület Mk
b) általános mezőgazdasági terület Má
c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mkor
(5) Vízgazdálkodási terület (V) ezen belül
a) folyóvizek medre és parti sávja V-F
b) állóvizek medre és parti sávja V-Á
c) nagyvizi meder V-Nm két szintű - övezeti és más célú – szabályozással.
ca) nagyvizi meder terület (V-Nm) a területén belül megkülönböztetett elsődleges -vízgazdálkodási célú – övezetek, ami lehet nagyvizi meder, elsődleges levezető sáv V-Nme és nagyvizi meder, másodlagos és átmeneti levezető sáv, áramlási holttér V-Nmm.
cb) nagyvizi meder terület (V-Nm) a területén belül megkülönböztetett, az elsődleges övezetekre ráfedő külön szintű - más célú hasznosítású – övezetek, ami lehet ártéri vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület V-Ámg, vagy ártéri vízgazdálkodási célú erdőterület V-Áe terület.
d) vízbázisok külső és belső, - építési övezetekre, övezetekre ráfedő-, védőterülettel lehatárolt területe V-Vb
(6) Természet közeli terület Tk
(7) Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb), ezen belül
a) különleges NATURA 2000 természet megőrzési terület Kb-Tm
b) különleges kegyeleti célú közterület Kb-Kk
c) különleges városüzemeltetési terület Kb-Vü
d) különleges megújuló energiaforrások hasznosítása céljára szolgáló terület Kb-En
e) különleges temető terület Kb-T
f) különleges burkolt köztér Kb-Bkt
(8) A területek besorolását az 1. és 2. melléklet szerinti Szabályozási Tervek határozzák meg és határolják le.
Lakóterületek
29. Kisvárosias lakóterületek (Lk)
29. § (1) A kisvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lk) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az Lk építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű,
e) sport és
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Az Lk építési övezetek területén nem helyezhető el üzemanyagtöltő.
(4) Az Lk építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el.
(5) Az Lk-5 jelű, telepszerű beépítési móddal szabályozott építési övezetbe a lakóépületekkel beépült lakótelepi egységek, az azokat kiszolgáló egyéb rendeltetések és parkoló-gépjármű elhelyezés céljára szolgáló építmények területei tartoznak. A zöldterület felújítás során a 46. § előírásai szerint történhet azzal az eltéréssel, hogy a zöldterületi arány a meglévő adottságokhoz igazodó mértékű lehet.
(6) Az Lk építési övezetek területén - az Lk-5 és Lk-6 jelű kivételével - legfeljebb 15 rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el, amelyből a lakó rendeltetések száma legfeljebb 12 lehet.
(7) Az Lk-6 jelű, telepszerű beépítési móddal szabályozott építési övezetbe a lakóépületekkel beépült lakótelepi egységek, az azokat kiszolgáló egyéb rendeltetések és parkoló-gépjármű elhelyezés céljára szolgáló építmények területei tartoznak. A kialakult, meglévő sorgarázsok megtarthatók, felújíthatók és korszerűsíthetők, de újak nem építhetők.
(8) Az Lk építési övezetek területén - az Lk-6 jelű kivételével - a rendeltetési egységenként biztosítandó telekhányad 150 m2, ettől eltérően sarok telken 120 m2, átmenő telken 135 m2. Nem lakás esetén minden megkezdett 80 m2 nettó szintterület egy rendeltetésnek minősül.
(9) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(10) Az Lk építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 1. pontja tartalmazza.
30. Kertvárosias lakóterületek (Lke)
30. § (1) A kertvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 8,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az Lke építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű,
e) sport,
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Nem helyezhető el üzemanyagtöltő és sportépítmény.
(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti épület 4000 m2 telekterületig legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazhat, e feletti telekterület méret esetén legfeljebb 40 fő befogadására alkalmas 12 vendégszoba is kialakítható.
(5) Az építési helyen belül a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések (különösen: tároló, hobbi, barkácsműhely és szabadidős tevékenységek épületei) a fő rendeltetésű épület mögött helyezhetők el és az így beépített terület nem lehet nagyobb a telek beépíthető területének 50%-ánál.
(6) Az Lke építési övezetek területén lakásonként legfeljebb 2 db kerti tető helyezhető el.
(7) Az Lke építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el, továbbá előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m2 alapterülettel, a kerítés részeként létesíthető.
(8) Az Lke építési övezetek területén a rendeltetési egységenként biztosítandó telekhányad 450 m2. Nem lakás esetén minden megkezdett 80 m2 nettó szintterület egy rendeltetésnek minősül.
(9) Az Lke építési övezetek területén, oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az építési hely egyik határvonalának az építési telek északi, északkeleti vagy észak-nyugati oldalhatárának kell lennie.
(10) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(11) Az Lke építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.
31. Falusias lakóterületek (Lf)
31. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 méteres beépítési magassággal lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az Lf építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül
a) mező- és erdőgazdasági, valamint a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális
f) kulturális, közösségi szórakoztató és
g) sport,
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) Nem helyezhető el önálló üzemanyagtöltő, továbbá parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járművek számára.
(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti épület legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazhat.
(5) Az Lf építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsókertben helyezhető el, továbbá az előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m2 alapterülettel a kerítés részeként létesíthető.
(6) Az Lf építési övezet építési telkein belül legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el azzal a megkötéssel, hogy
a) lakásonként 900 m2 telekhányad biztosítása szükséges,
b) 900m2 és 1800 m2 telekterület méret között egy lakóépület és egy nem lakó rendeltetés elhelyezése lehetséges,
c) a fő rendeltetésű épületek közül a lakóépületeket az előkert utcai határvonalától mért 30 méter mélységű lakózónában kell elhelyezni, míg egyéb fő rendeltetés esetén a 40 méter is megengedett,
d) a mező és erdőgazdálkodás céljára szolgáló rendeltetésű épületeket a lakózóna mögött, az előkert határvonalától mért 35 és 60 méter közötti gazdasági zónában kell elhelyezni. Ugyanitt elhelyezhető a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések (különösen: tároló, hobbi, barkácsműhely és szabadidős tevékenységek épületei),
e) az állattartó rendeltetésű épületeket a lakózóna mögött, az előkert határvonalától mért 40 és 60 méter közötti gazdasági zónában kell elhelyezni,
f) a gazdasági zónán túl a hátsókert határvonaláig a d) és e) pont szerinti építmények egyaránt elhelyezhetők.
(7) Az Lf építési övezet területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi elhelyezés lehetőségét és mezőgazdasági járműtárolást telken belül kell kialakítani.
(8) Az Lf építési övezet területén főépítmény épületmagasságától eltérően a kiszolgáló épület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter lehet, míg az erdő és mezőgazdasági tevékenységhez tartozó épület épületmagasságának szabályozott legnagyobb értéke legfeljebb 7,5 m.
(9) Az Lf építési övezetek területén, oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az építési hely egyik határvonalának az építési telek északi, északkeleti vagy észak-nyugati oldalhatárának kell lennie.
(10) Az Lf építési övezetekre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(11) Az Lf építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 3. pontja tartalmazza.
Vegyes területek
32. Településközpont területek (Vt)
32. § (1) A településközponti terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) A településközpont területen elhelyezhető épület az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) sport és
f) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató rendeltetéseket tartalmazhatják.
(3) A Vt építési övezetek területén
a) legfeljebb 20 rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el, amelyből a lakótól eltérő rendeltetések száma legfeljebb 16 lehet,
b) az utca irányú fő rendeltetésű épület traktusmélysége legfeljebb 12 m lehet, melyet az építési hely utca irányú határától 30 méter mélységig oldalhatárra épülő, legfeljebb 4,5 méter épületmagasságú hátsókert irányú szárny követhet,
c) az építési helyen belül a hátsókert irányú szárny után a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések (különösen: tároló, kerti építmény, hobbi és szabadidős tevékenységek) helyezhetők el.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szállás épület legfeljebb 50 vendégszobát tartalmazhat.
(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni.
(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(7) A Vt építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 4. pontja tartalmazza.
33. Intézmény területek (Vi)
33. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézmény területen belül elhelyezhető épületek az (1) bekezdés szerintieken kívül
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) sport
rendeltetéseket is tartalmazhatják.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben lakás kizárólag az I. emelet feletti szinteken helyezhető el és nem haladhatja meg az épület összes szintterületének a felét.
(4) A területen elhelyezhető épületeken belül, vagy külön álló épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
(5) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(6) A Vi építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 5. pontja tartalmazza.
Gazdasági területek
34. Egyéb ipari gazdasági területek (Ge)
34. § (1) A Ge építési övezet területe a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari - gazdasági és raktározási tevékenységi célú és rendeltetést tartalmazó épületek, valamint az energiaszolgáltatási, településgazdálkodás építményeinek, továbbá azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével.
(2) A Ge építési övezet területén
a) önálló lakóépület nem helyezhető el,
b) egy telken, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kizárólag egy, a használó és a személyzet elhelyezését biztosító szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki. A szolgálati lakás legfeljebb 120 m2, a tulajdonosi legfeljebb 150 m2 nettó alapterületű lehet,
c) a működéshez szükséges őrző-védő épület legfeljebb 80 m2, míg a motor és kerékpár tároló legfeljebb 100 m2nettó szintterületű lehet.
(3) A Ge építési övezet területén csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet területén a zajterhelési állapotot nem növeli.
(4) A Ge építési övezet területén ipari gazdasági rendeltetésű épület olyan ingatlan irányába, ahol a lakó rendeltetés megengedett, a közös telekhatár felőli 10 méteres sávon belül nem helyezhető el. Az előkert vonalától, valamint az oldal- és hátsókerti telekhatártól 10 méterre telepített, gazdasági főtevékenység végzésére szolgáló épület és a telekhatár között csak előlépcső és előtető épületrész, vagy a gazdasági tevékenységhez köthető zaj- és légszennyezéssel nem járó létesítmény helyezhető el.
(5) A Ge építési övezet területén a közműpótló műtárgyak közül zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.
(6) A Ge építési övezetekre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(7) A Ge építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 6. pontja tartalmazza.
35. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
35. § (1) Az építési övezet elsősorban a nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú rendeltetést tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet területén nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú és raktározási célú építmények, továbbá azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A Gksz építési övezet területén
a) önálló lakóépület nem helyezhető el,
b) egy telken, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kizárólag egy, a használó és a személyzet elhelyezését biztosító szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki. A szolgálati lakás legfeljebb 120 m2, a tulajdonosi legfeljebb 150 m2 nettó alapterületű lehet,
c) a működéshez szükséges őrző-védő épület legfeljebb 80 m2, míg a motor és kerékpár tároló legfeljebb 100 m2nettó szintterületű lehet.
(4) A Gksz építési övezet területén csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet területén a zajterhelési állapotot nem növeli.
(5) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.
(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg
(7) A Gksz építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 7. pontja tartalmazza.
Különleges területek
36. Sport célú különleges terület (K-Sp)
36. § (1) A K-Sp építési övezet területe az elsődlegesen sportolási célú, időszakosan, vagy egy időben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésen kívül a (2) bekezdés szerinti rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Sp építési övezetek területén elhelyezhetők az (1) bekezdés szerinti építmények, különösen sport, nevelési, oktatási és vendéglátó rendeltetések céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények.
(3) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg
(4) A K-Sp építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 8. pontja tartalmazza.
37. Különleges idegenforgalmi és rekreációs célú terület (K-Idr)
37. § (1) A K-Idr építési övezet a lakosság, az idegenforgalom számára pihenés, a rekreáció és a kikapcsolódás, valamint ezzel összefüggő szálláshely szolgáltató funkciók és ezeket kiszolgáló közhasznú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Idr építési övezet területén elhelyezhetők az (1) bekezdés szerinti építménye, Különösen: strand és élményfürdő, továbbá szálláshely szolgáltatással, illetve az idegenforgalmi rendeltetéssel összefüggő valamennyi építmény, továbbá a kiszolgáló kereskedelemi, rekreációs szolgáltatási, vendéglátó, sportolási célú építmények.
(3) Az építési övezetben a fentieken kívül elhelyezhető a főépítmények rendeltetésszerű használatához szükséges melléképítmények.
(4) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(5) A K-Idr építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 9. pontja tartalmazza.
38. Különleges lovarda és turisztikai célú terület (K-Ltu)
38. § (1) A K-Ltu építési övezet területe lovarda és turisztikai tevékenységek rendeltetésszerű használatához szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Ltu építési övezetek területén elhelyezhető az (1) bekezdés szerinti valamennyi, az építési övezet szerinti tevékenységek működéséhez szükséges rendeltetések céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények. Különösen:
a) A lótartás és lovassport, lovas oktatás építményei:
aa) lovarda épület,
ab) szolgálati lakás,
ac) külső istálló,
ad) raktár,
ae) nyári karám,
af) nyitott lovarda pálya lelátóval,
ag) takarmány és egyéb tároló épületek,
b) A lovarda és turisztikai tevékenységet kiszolgáló funkciók:
ba) fenntartási (karbantartó és szerviz) épület,
bb) a szolgáltatást igénybe vevők beléptetési építményei,
bc) mosdók és büfék, kávézó, ajándékbolt,
bd) terápiás jellegű lovagoltatáshoz kapcsolódó építmények
c) A lovarda és a turisztikai tevékenység kihasználtságát növelő egyéb szolgáltatások:
ca) szállás épület,
cb) vendéglátó épület,
cc) sport építmény,
cd) a rekreáció körébe tartozó rendeltetésű épület,
ce) turisztikai rendezvények céljára szolgáló épület,
(3) A szállás és vendéglátó, valamint az állattartásra szolgáló épületek között legalább 15,0 m távolságnak kell lenni.
(4) A K-Ltu építési övezetek területén elhelyezhetők a főépítmények rendeltetésszerű használatához szükséges melléképítmények.
(5) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(6) A K-Ltu építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 10. pontja tartalmazza.
39. Különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)
39. § (1) A K-Mü építési övezet területe a mezőgazdasági termelési és állattartó telepek, és a mezőgazdasági termékek feldolgozásával, tárolásával összefüggő, valamint egyéb kiegészítő és ezeket kiszolgáló tevékenységek folytatására (különösen gépjármű állomány tárolása, fenntartása) szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Mü építési övezetek területén az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetésű főépítményt kiszolgáló épületenként legfeljebb a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló 1 db, legfeljebb nettó 100 m2 alapterületű lakó rendeltetési egység elhelyezhető.
(3) A K-Mü építési övezetek területén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy használatbavételi, fennmaradási engedéllyel rendelkező lakó rendeltetésű épület megtartható, felújítható, korszerűsíthető és egy alkalommal legfeljebb nettó 50 m2alapterülettel bővíthető.
(4) A K-Mü építési övezetek területén csak a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő és a használat jellegéhez igazodó raktár és legfeljebb nettó 100 m2 alapterülettel rendelkező kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés helyezhető el.
(5) A technológia miatt szükséges toronyszerű építmények legmagasabb pontja 30,0 méter lehet.
(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg azzal a szigorítással, hogy a vízbázis védelmi „A” védőövezettel érintett üzemterületén kizárólag teljes közművesítettség lehetséges. A keletkező folyékony és egyéb hulladék kizárólag zárt, szivárgás mentes kialakítású műtárgy lehet.
(7) A K-Mü építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 11. pontja tartalmazza.
40. Különleges városüzemeltetési célú terület (K-Vü)
40. § (1) A K-Vü építési övezetek település üzemeltetéséhez kapcsolódó, intenzíven beépített energiaszolgáltatási telepek építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben az (1) bekezdésben meghatározott üzemeltetési építmények, berendezések és a technológia működtetéséhez szükséges, valamint az azokat kiszolgáló, kiegészítő építmények különösen az iroda és az őrzéshez és a karbantartásához szükséges építmények és járműtároló építményei helyezhetők el.
(3) A K-Vü építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(4) A K-Vü építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 12. pontja tartalmazza.
41. Különleges állatmenhely területe (K-Á)
41. § (1) A K-Á építési övezet az állatmenhely építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Á építési övezetben az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéssel összefüggő és az azokat kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(3) Az állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületek legfeljebb 300,0 m2 nettó alapterülettel helyezhetők el.
(4) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(5) A K-Á építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 13. pontja tartalmazza.
42. Különleges egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület (K-Eü)
42. § (1) A K-Eü építési övezet az egészségügyi szakellátáshoz tartozó nagy területigényű, az általános alapellátást meghaladó közhasználatú egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A K-Eü építési övezetben az (1) bekezdésben meghatározott, az egészségüggyel összefüggő rendeltetésű valamennyi építmény, továbbá az egészségügyi rendeltetéssel összefüggő – különösen: oktatási, kutatási – és egyéb kiszolgáló, rendeltetésű építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.
(4) A K- Eü építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 14. pontja tartalmazza.
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közmű területek
43. Közúti főhálózat terület (Köu-F)
43. § (1) A Köu-F övezet területe az I. rendű és II. rendű főútvonalak, az országos mellékutak és a városi gyűjtőutak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közlekedést kiszolgáló létesítmények (közterületi parkolók, autóbuszmegállók) kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák, iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A Köu-F övezet területén az (1) bekezdés szerinti építményeken túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely), raktár és szállás jellegű épület, valamint a személyzet számára szolgáló, legfeljebb nettó 100 m2 alapterületű lakás.
(3) A Köu-F övezet területén I. rendű és II. rendű főútvonalak területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.
(4) A Köu-F övezet területén tervezett utak esetében önálló kerékpáros infrastruktúra (kétoldali irányhelyes kerékpár sáv, kerékpárút) elhelyezését biztosítani kell.
(5) Az övezetben a telek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot.
44. Közúti mellékúthálózat terület (Köu-M)
44. § (1) A Köu-M övezet területe a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infra-struktúra elemek, közúti-vasúti pályák, iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A Köu-M övezet területén az (1) bekezdés szerinti építményeken túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely) és raktár épület.
(3) Az övezetben a telek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot.
(4) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, fő dűlőutak esetén az úttengelytől mért 15 - 15 m-en belül építmény nem helyezhető el.
45. Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület (KÖk)
45. § (1) A KÖk övezet területe kizárólag vasúti pálya, keskeny nyomtávú vasút, valamint azok megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, továbbá iparvágányok, a közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek és a (2) bekezdésben meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A KÖk övezet területén a vasúti közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely), valamint raktár és szállás jellegű épület, valamint a személyzet számára szolgáló, legfeljebb nettó 100 m2 alapterületű lakás helyezhetők el.
(3) A telek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot.
Zöldterületek
46. Közkert (Zkk)
46. § (1) Az övezetben területet csak közbiztonsági okból lehet közhasználat elől elzárni.
(2) Az övezetben legfeljebb. 3%-os beépítettséggel
a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
c) terület fenntartásához szükséges építmények,
d) nyilvános illemhelyek
helyezhetők el.
(3) Az övezet területének legalább 60%-át zöldfelülettel kell kialakítani.
47. Közpark (Zkp)
47. § (1) Az övezetben területet csak közbiztonsági okból lehet közhasználat elől elzárni.
(2) Az övezetben legfeljebb 3%-os beépítettséggel
a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,
b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építménye,
c) terület fenntartásához szükséges építmény,
d) nyilvános illemhely
e) vendéglátó rendeltetésű épület
helyezhető el.
(3) Az övezet területének legalább 70%-át zöldfelülettel kell kialakítani.
Erdő területek
48. Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) előírásai
48. § (1) Az Ev övezetbe az elsődlegesen természetvédelmi és környezetvédelmi célokat szolgáló meglévő és tervezett erdőterületek tartoznak. Ezen belül az Ev-1 övezetbe a védett erdőterületek (Natura 2000, adattári erdő, ökológiai magterületen belüli erdőterületek), míg az Ev-2 övezetbe elsősorban a Kraszna - Szamos közi árvízszint-csökkentő tározó védőerdő művelésű területei tartoznak.
(2) Az Ev-1 övezet területén az épületnek nem minősülő építmények közül a közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok és azok építményei, valamint épületként az erdei kilátó, és a magasles helyezhetők el.
(3) Az Ev-2 övezet területén épület nem helyezhető el, az épületnek nem minősülő építmények közül az árvízszint csökkentő tározó kezeléséhez szükséges műtárgyak helyezhetők el.
49. Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg) előírásai
49. § (1) Az Eg övezetben legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(2) A beépítés legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal történhet.
50. Közjóléti erdőterület (Ek) előírásai
50. § (1) Az Ek övezetbe a közjóléti célt szolgáló, rekreációt, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító célokat szolgáló meglévő és tervezett erdőterületek tartoznak.
(2) Az Ek övezet területén a közjóléti rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el. Különösen:
a) szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló sport építmények,
b) kulturális és ismeretterjesztési célú építmények, erdei kilátó, kalandpark és kötélpálya,
c) erdő és vadgazdálkodási célú épületek,
d) a terület fenntartásához szolgáló építmények és
e) közlekedési és közműépítmények.
(3) Az épületmagasság értéke legfeljebb 6,0 m, mely magassági korlát az erdei kilátóra nem vonatkozik.
51. Természetközeli terület (Tk) előírásai
51. § (1) A Tk övezetbe az ex lege védett lápok, egyéb értékes vizes élőhelyek, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy védelemre érdemes területek tartoznak, amelyeken erdőgazdálkodás vagy természetkímélő gyep- és nádgazdálkodás kivételével mezőgazdálkodási tevékenységet nem folytatnak.
(2) A Tk övezet területén épületet elhelyezni nem lehet, épületnek nem minősülő építmény kivételesen, csak a természetvédelmi követelmények figyelembevételével helyezhető el.
(3) A Tk övezet területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) A Tk övezet területén az Országos Erdőállomány Adattár által nyilvántartott erdőterületeken kívül erdőtelepítés nem végezhető.
Mezőgazdasági területek
52. Mezőgazdasági terület közös előírásai
52. § (1) Az övezetbe jellemzően a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve az ezekkel kapcsolatos termék-feldolgozási és terménytárolási célú mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) A mezőgazdasági területek övezeteinek területén - a rendelet adott övezetre vonatkozó eltérő rendelkezésének hiányában - a növénytermesztés, állattenyésztés és halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.
(3) Mezőgazdasági területen a következő övezetek kerültek kijelölésre:
a) Mk övezet: kertes mezőgazdasági,
b) Má övezet: általános mezőgazdasági,
c) Mkor övezet: korlátozott használatú, tájgazdálkodási célú mezőgazdasági.
53. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) előírásai
53. § (1) Az Mk övezetbe az állattartási, zöldség‐, gyümölcs‐ és dísznövény‐termesztési, illetve az ezekkel kapcsolatos termék-feldolgozási és tárolási célú, jellemzően kistelkes mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az Mk övezet területén:
a) a 720 m2 alatti telek nem építhető be,
b) a 720 m2 -1500 m2közötti telekterületen szántó, gyep és nádas művelési ágban nyilvántartottak kivételével a legalább 10 m széles telken elsősorban tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) legfeljebb 3 % beépítettséggel létesíthető,
c) az 1500 m2 telekterületet meghaladó telken építmény legfeljebb 3 % beépítettséggel helyezhető el,
d) lakóépület 3000 m2 feletti telekterületen kizárólag szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 feletti telekterületen helyezhető el legfeljebb 300 m2 nettó alapterületen, legfeljebb egy lakó rendeltetési egységgel úgy, hogy a lakóépület a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg,
e) a különállóan megvalósuló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 6,0 méter lehet,
f) a gazdasági rendeltetésű épület esetén az épületmagasság legfeljebb 5,5 méter, az épület nettó alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t,
g) a telken épület az úttengelytől legalább 11 méterre helyezhető el és az úttengelytől számított 6 méteren belül rámpa nem helyezhető el és fa nem ültethető.
(3) Az Mk övezetben állattartás céljára szolgáló építmény a teleknagyságtól függetlenül elhelyezhető. Az állattartás céljára szolgáló építmény által elfoglalt terület nem haladhatja meg a megengedett 3%-os beépítettség felét.
(4) Nagyüzemi állattartó telep az övezetben nem létesíthető.
54. Általános mezőgazdasági terület (Má) előírásai
54. § (1) Az Má övezet területein a művelésből kivett, nem tanyaként nyilvántartott, 1500 m2-nél nagyobb, legfeljebb 1 ha telekterületű földrészleteken – a lakóépületek kivételével - a 51. § (2) szerinti építmények legfeljebb 10%-os beépíthetőség mellett helyezhetők el.
(2) Az (1) bekezdésen kívüli telkek esetén
a) az Má övezetben a beépíthetőség legnagyobb mértéke 3%,
b) az 51. § (2) szerinti építmény a lakóépületek kivételével,
ba) szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén legalább 1 ha telekterületen,
bb) szántó, rét, legelő és kivett művelési ág esetén legalább 3 ha telekterületen
helyezhető el.
(3) Az Má övezet területén lakóépület 3000 m2 feletti telekterületen kizárólag szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 feletti telekterületen helyezhető el legfeljebb 300 m2 nettó alapterületen, legfeljebb egy lakó rendeltetési egységgel úgy, hogy a lakóépület a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
55. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mkor) előírásai
55. § (1) Az Mkor övezetbe elsősorban a Kraszna - Szamos közi árvízszint-csökkentő tározó mezőgazdasági művelésű területei tartoznak, ahol tájgazdálkodási mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.
(2) Az Mkor övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) Az Mkor övezetben a legeltető állattartás építményei kivételével állattartó építmény, továbbá üvegház és fóliasátor nem helyezhetők el.
56. Mezőgazdasági birtokközpont és tanya kialakítás előírásai
56. § (1) Az Má és Mk övezetek területén az ökológiai hálózat magterületének övezete, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete területeken, továbbá kiváló termőhelyi adottságú szántó területén, valamint az országos természetvédelemmel érintett területen (művelésből már kivont ilyen státuszú területek kivételével), továbbá a város települési területének határától számított 200 méteren belül új birtokközpont és tanya nem létesíthető.
(2) Az Mkor övezetek területén birtokközpont és tanya kialakítása nem megengedett.
Vízgazdálkodási területek
57. Vízgazdálkodási övezet (V) előírásai
57. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetein belül kijelölt övezetek:
a) V-F övezetbe a folyó víznek minősülő, az állandó vízáramlású, természetes vagy mesterséges vízfolyások (csatornák medre) és azok parti sávjai,
b) A V-Á övezetbe az állóvíznek minősülő, a belvízveszélyes területek csapadékvíz-mentesítését szolgáló csapadékvíztározók, szikkasztó árkok medre, valamint a fenntartási területeik,
c) A V-Nm nagyvizi meder elsődleges, vízgazdálkodási célú övezetébe a kilépő árvíz és jég levezetése során betöltött szerepük alapján V-Nme elsődleges, V-Nmm másodlagos, átmeneti és áramlási holttér övezetei tartoznak.
d) A vízbázis területekbe az építési övezetek területére ráfedő – a vízbázis biztonságát szolgáló - belső és külső védőterületek tartoznak.
(2) A V-F és V-Á övezet területén vonalas közmű- és közlekedési létesítmények, árvízvédelmi, vízgazdálkodási, víz-kárelhárítási műtárgyak, építmények, helyezhetők el.
(3) A V-F és V-Á övezet területén
a) épület nem helyezhető el,
b) területét közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet,
c) területén vízügyi érdekből a kizárólagos állami kezelésben lévő folyóvizeknél, főcsatornáknál 6-6 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, ezen közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket beépíteni nem lehet, és zöldfelületként, külterületen gyepként kell fenntartani.
(4) A V-Nm nagyvízi meder levezető sávja övezeteinek területét csak a külön jogszabályban meghatározott módon szabad használni és hasznosítani. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
(5) A nagyvízi meder V-Nme elsődleges levezető sáv övezetében épület, terepszint felé emelkedő építmény nem helyezhető el, meglévő épület és terepszint felé emelkedő építményen építési tevékenység nem végezhető.
(6) A nagyvízi meder V-Nmm másodlagos, átmeneti és áramlási holttér levezető sávja övezeteinek területén a rájuk vonatkozó külön jogszabályban foglalt feltételek mellett és az azokban megfogalmazott kiegészítésekkel és eltérésekkel, és csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízi létesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízi rendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni.
(7) Az árvízvédelmi töltés mentett oldali és vízoldali töltéslábától számított 10,0 m-es védősávot kell biztosítani és szabadon hagyni, ebben a sávban építmény nem helyezhető el. A töltésláb vonalától mért 60 méterig, továbbá a töltés mentett oldalán 110 méterig földmunkával járó egyes tevékenységek (agyag, vagy munkagödör nyitás, tó kialakítás, szabadkifolyású kút létesítése, fedőréteg tartós eltávolítása) csak az illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulásával lehetséges.
58. Nagyvizi meder (V-Nm) más célú hasznosítású, külön szintű övezetei előírásai
58. § (1) A nagyvizi meder vízgazdálkodás szempontjából más célú hasznosítása külön szintű szabályozásként
a) ártéri vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület V-Ámg
b) ártéri vízgazdálkodási célú erdőterület V-Áe
övezeteket tartalmaznak, melyek az elsődleges vízgazdálkodási célú övezetekre fednek rá.
(2) A vízgazdálkodás más célú hasznosítású V-Ámg övezetekben építményt elhelyezni az övezeti előírások megtartása mellett kizárólag kezelési célból és az 56. § előírási figyelembevételével és a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet.
(3) A nagyvízi meder rendeltetésére figyelemmel a nagyvízi mederben fekvő ingatlanok tulajdonosai (használói) a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy bármely más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi és a kulturális örökségvédelmi előírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak.
59. Az építési övezetek területére ráfedő vízbázisok belső és külső védőterületével érintett területek (V-Vb) vízbázis biztonságát szolgáló előírásai
59. § (1) A (V-Vb) vízbázis területek külső és belső védőterületét a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A külső és belső védőterülettel érintett övezet, építési övezet területén épületet elhelyezni csak a külön jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet.
(3) A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak felszín feletti, fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, a tárolt anyag fizikai és kémiai tulajdonságának ellenálló zárt műtárgyban szabad tárolni.
(4) A külső és belső védőterülettel érintett építési övezetek területén a beépítettség legnagyobb mértéke nem növelhető, kavicsbányászati tevékenység nem végezhető.
Különleges beépítésre nem szánt területek
60. Különleges NATURA 2000 természet megőrzési terület (Kb-Tm)
60. § (1) A Kb-Tm övezet a nagyvizi meder területrésze kivételével természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési rendeltetésű építményeink elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben az (1) bekezdés szerinti rendeltetések mellet ezeket kiszolgáló műtárgyak is elhelyezhetők.
(3) A nagyvizi meder övezetével érintett területrészen építmény nem helyezhető el.
(4) A K-Tm övezetek területén a beépítés módja szabadon álló, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 2%. A legnagyobb épületmagasság értéke 6,0 méter.
61. Különleges kegyeleti célú közterület (Kb-Kk)
61. § (1) A Kb-Kk övezet a temetkezési funkciókat kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben az (1) bekezdésben meghatározott kiszolgáló építmények, és a temetkezéshez szükséges kiszolgáló, kiegészítő építmények, különösen az iroda és az őrzéshez és a karbantartásához szükséges építmények, virágüzletek, és pavilonok és gépjármű parkoló építményei helyezhetők el.
(3) A Kb-Kk övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 1000 m2, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 6,0 méter.
62. Különleges városüzemeltetési terület (Kb-Vü)
62. § (1) A Kb-Vü övezetek település üzemeltetéséhez kapcsolódó, nem intenzíven beépített telepek építményeinek elhelyezésére (folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére, valamint hulladékudvar, gázfogadó állomás, vízmű telep kialakítására) szolgál.
(2) Az övezetben az (1) bekezdésben meghatározott üzemeltetési építmények, berendezések és a technológia működtetéséhez szükséges, valamint az azokat kiszolgáló, kiegészítő építmények különösen az iroda és az őrzéshez és a karbantartásához szükséges építmények és járműtároló építményei helyezhetők el.
(3) A Kb-Vü övezet körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a Szabályozási terven feltüntetett mértékű védőfásítást kell kialakítani.
(4) A Kb-Vü övezet területén a beépítés módja szabadon álló, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%.
63. Különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-En)
63. § (1) A Kb-En övezet, a megújuló energiaforrás műtárgyainak elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-En övezet területén a legfeljebb 5 MW beépített teljesítményű megújuló energiaforrás műtárgyai helyezhetők el, valamint a működéshez szükséges egyéb építmények (trafó stb.) helyezhetők el.
(3) Az övezetben elhelyezett erőművek területe körül védőkerítés létesítése kötelező.
(4) Az övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 1 ha, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%.
64. Különleges temető terület (Kb-T)
64. § (1) A Kb-T övezetbe a köztemető területe tartozik.
(2) A Kb-T övezet területén a temető működéséhez szükséges valamennyi épület és műtárgy elhelyezhető, különösen
a) portaépület, temetőiroda, kegyeleti-hitéleti épület,
b) ravatalozó, illemhely, üzemeltetői szociális épület,
c) üzemeltetői műhely és munkagép-, illetve járműtároló.
(3) A Kb-T övezet területén az urnasírok, urnafalak magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.
(4) A Kb-T övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke a harangtorony kivétel 6,0 méter.
65. Különleges burkolt köztér (Kb-Bk)
65. § (1) A Kb-Bk övezetbe a burkolt felülettel és fásított részekkel is rendelkező közterek tartoznak.
(2) A Kb-Bk övezet területén a rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények, különösen
a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei, emlékművek,
c) szökőkutak és egyéb látványelemek, kioszk pavilon,
d) parkolás építményei
e) vendéglátó terasz dobogó építménye
helyezhetők el legfeljebb 5%-os beépítettséggel.
Záró rendelkezések
66. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
67. §1
3. melléklet a 20/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
1. Kisvárosias lakóterület építési övezetei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Beépítés |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
Lk-1 |
oldalhatáron álló |
7,5 |
30 |
600 |
14/35 |
30 |
3 |
Lk-2 |
oldalhatáron álló |
4,5 |
40 |
450 |
14/- |
25 |
4 |
Lk-3 |
oldalhatáron álló |
6,0 |
40 |
450 |
14/- |
25 |
5 |
Lk-4 |
oldalhatáron álló |
7,5 |
40 |
720 |
16/- |
25 |
6 |
Lk-5 |
szabadon álló telepszerű |
12,5 |
50 |
KÉ |
-/- |
25 |
7 |
Lk-6 |
szabadon álló telepszerű |
12,5 |
40 |
KÉ |
-/- |
25 |
8 |
Lk-7 |
ikres |
6,0 |
40 |
KÉ |
-/- |
25 |
9 |
Lk-8 |
szabadon álló |
6,5 |
50 |
720 |
-/- |
25 |
10 |
Lk-9 |
szabadon álló |
7,5 |
40 |
600 |
-/- |
25 |
11 |
Lk-10 |
szabadon álló |
10,5 |
40 |
KÉ |
-/- |
25 |
12 |
Lk-11 |
szabadon álló |
12,5 |
40 |
KÉ |
-/- |
25 |
2. Kertvárosias lakóterület építési övezetei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Beépítés |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
Lke-1 |
oldalhatáron álló |
4,5 |
35 |
600 |
14/35 |
45 |
3 |
Lke-2 |
oldalhatáron álló |
4,5 |
30 |
720 |
16/- |
50 |
4 |
Lke-3 |
oldalhatáron álló |
5,0 |
30 |
900 |
16/35 |
50 |
5 |
Lke-4 |
oldalhatáron álló |
4,5 |
30 |
KÉ |
12/- |
50 |
6 |
Lke-5 |
oldalhatáron álló |
KÉ |
35 |
400 |
9/- |
50 |
7 |
Lke-6 |
oldalhatáron álló |
6,0 |
30 |
720 |
14/- |
50 |
8 |
Lke-7 |
oldalhatáron álló |
6,0 |
30 |
720 |
14/- |
50 |
9 |
Lke-8 |
oldalhatáron álló |
6,0 |
35 |
900 |
14/35 |
45 |
10 |
Lke-9 |
oldalhatáron álló |
6,0 |
35 |
550 |
14/- |
50 |
11 |
Lke-10 |
oldalhatáron álló |
6,0 |
35 |
550 |
14/- |
45 |
12 |
Lke-11 |
oldalhatáron álló |
6,0 |
35 |
450 |
14/- |
45 |
13 |
Lke-12 |
oldalhatáron álló |
6,0 |
35 |
600 |
14/- |
45 |
14 |
Lke-13 |
ikres |
4,5 |
30 |
KÉ |
-/- |
50 |
15 |
Lke-14 |
zártsorú |
4,5 |
30 |
720 |
12/35 |
50 |
16 |
Lke-15 |
oldalhatáron álló |
8,5 |
30 |
720 |
14/35 |
50 |
3. Falusias lakóterület építési övezetei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Beépítés |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
Lf-1 |
oldalhatáron álló |
5,0 |
30 |
KE |
12/- |
40 |
3 |
Lf-2 |
szabadon álló |
5,0 |
30 |
900 |
14/- |
40 |
4. Településközpont terület építési övezetei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Beépítés |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
Vt-1 |
oldalhatáron álló |
7,5 |
40 |
500 |
14/30 |
25 |
3 |
Vt-2 |
KÉ |
KÉ |
40 |
KÉ |
-/- |
25 |
4 |
Vt-3 |
KÉ |
7,5* |
50 |
600 |
14/35 |
20 |
5 |
Vt-4 |
szabadon álló |
10,5* |
40 |
720 |
16/- |
25 |
6 |
Vt-5 |
szabadon álló telepszerű |
7,5 |
50 |
KÉ |
-/- |
20 |
7 |
Vt-6 |
szabadon álló telepszerű |
12,5 |
40 |
KÉ |
-/- |
25 |
8 |
Vt-7 |
zártsorú |
7,5 |
40 |
900 |
-/- |
25 |
9 |
Vt-8 |
zártsorú |
10,5 |
50 |
720 |
-/- |
20 |
10 |
Vt-9 |
zártsorú |
15 |
80 |
1100 |
-/- |
10 |
5. Intézményi terület építési övezetei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Beépítés |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
Vi-1 |
szabadon álló |
7,5 |
75 |
KÉ |
20/- |
10 |
3 |
Vi-2 |
szabadon álló |
7,5 |
40 |
4000 |
16/- |
30 |
4 |
Vi-3 |
szabadon álló |
12,5 |
75 |
KÉ |
-/- |
15 |
5 |
Vi-4 |
szabadon álló |
10,5 |
50 |
1000 |
-/- |
20 |
6 |
Vi-5 |
szabadon álló |
12,5 |
35 |
KÉ |
-/- |
30 |
7 |
Vi-6 |
szabadon álló |
10,5 |
40 |
KÉ |
-/- |
30 |
8 |
Vi-7 |
szabadon álló |
KÉ |
KÉ |
KÉ |
-/- |
20 |
6. Egyéb ipari gazdasági terület építési övezetei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Beépítés |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
Ge-1 |
szabadon álló |
15 |
40 |
2000 |
-/- |
25 |
3 |
Ge-2 |
szabadon álló |
15 |
50 |
2000 |
-/- |
25 |
7. Kereskedelmi, - szolgáltató gazdasági terület építési övezetei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Beépítés |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
Gksz-1 |
szabadon álló |
7,5 |
40 |
2000 |
-/- |
25 |
3 |
Gksz-2 |
szabadon álló |
KÉ |
40 |
KÉ |
-/- |
25 |
4 |
Gksz-3 |
szabadon álló |
9,5* |
40 |
KÉ |
-/- |
25 |
5 |
Gksz-4 |
szabadon álló |
7,5* |
50 |
2000 |
-/- |
20 |
6 |
Gksz-5 |
oldalhatáron álló |
7,5 |
50 |
1100 |
-/- |
20 |
7 |
Gksz-6 |
szabadon álló |
9,5 |
50 |
2000 |
-/- |
20 |
8 |
Gksz-7 |
szabadon álló |
10,5 |
60 |
4000 |
-/- |
20 |
9 |
Gksz-8 |
szabadon álló |
7,5 |
60 |
4000 |
-/- |
20 |
8. Különleges sportolási célú különleges terület építési övezete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Beépítés |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
K-Sp |
szabadon álló |
9,5 |
20 |
10000 |
-/- |
50 |
9. Különleges strandfürdő, idegenforgalmi és rekreációs célú különleges terület építési övezete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Beépítés |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
K-Idr |
szabadon álló |
9,5 |
40 |
2000 |
-/- |
40 |
10. Különleges lovarda és turisztika célú különleges terület építési övezete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
|
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
K-Ltu |
szabadon álló |
9,5 |
35 |
2000 |
-/- |
45 |
11. Különleges mezőgazdasági üzemi különleges terület építési övezetei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
|
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
|
szélessége/ |
||||||
2 |
K-Mü |
szabadon álló |
12,5* |
40 |
2000 |
-/- |
40 |
12. Különleges városüzemeltetési célú terület építési övezete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
|
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
K-Vü |
szabadon álló |
10,0 |
40 |
KÉ |
-/- |
40 |
13. Különleges állatmenhely terület építési övezete
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
|
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
területe (m2) |
szélessége/ |
||||||
2 |
K-Á |
KÉ |
4,5 |
40 |
KÉ |
-/- |
40 |
14. Különleges egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület építési övezetei
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
|
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Az újonnan |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
|
szélessége/ |
||||||
2 |
K-Eü |
szabadon álló |
12,5 |
40 |
4000 |
-/- |
40 |
4. melléklet a 20/2023. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
sorszám |
A |
B |
C |
|---|---|---|---|
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Közművesítettség foka |
|
1. |
Kisvárosias lakóterület |
Lk-1 |
Teljes |
Lk-2 |
Teljes |
||
Lk-3 |
Teljes |
||
Lk-4 |
Teljes |
||
Lk-5 |
Teljes |
||
Lk-6 |
Teljes |
||
Lk-7 |
Teljes |
||
Lk-8 |
Teljes |
||
Lk-9 |
Teljes |
||
Lk-10 |
Teljes |
||
Lk-11 |
Teljes |
||
2. |
Kertvárosias lakóterület |
Lke-1 |
Teljes |
Lke-2 |
Teljes |
||
Lke-3 |
Teljes |
||
Lke-4 |
Teljes |
||
Lke-5 |
Teljes |
||
Lke-6 |
Teljes |
||
Lke-7 |
Teljes |
||
Lke-8 |
Teljes |
||
Lke-9 |
Teljes |
||
Lke-10 |
Teljes |
||
Lke-11 |
Teljes |
||
Lke-12 |
Teljes |
||
Lke-13 |
Teljes |
||
Lke-14 |
Teljes |
||
Lke-15 |
Teljes |
||
3. |
Falusias lakóterület |
Lf-1 |
Teljes |
Lf-2 |
Teljes |
||
4. |
Településközponti vegyes terület |
Vt-1 |
Teljes |
Vt-2 |
Teljes |
||
Vt-3 |
Teljes |
||
Vt-4 |
Teljes |
||
Vt-5 |
Teljes |
||
Vt-6 |
Teljes |
||
Vt-7 |
Teljes |
||
Vt-8 |
Teljes |
||
Vt-9 |
Teljes |
||
6. |
Egyéb ipari gazdasági terület |
Ge-1 |
Teljes |
Ge-2 |
Teljes |
||
7. |
Kereskedelmi, szolgáltató terület |
Gksz-1 |
Teljes |
Gksz-2 |
Teljes |
||
Gksz-3 |
Teljes |
||
Gksz-4 |
Teljes |
||
Gksz-5 |
Teljes |
||
Gksz-6 |
Teljes |
||
Gksz-7 |
Teljes |
||
Gksz-8 |
Teljes |
||
5. |
Intézményi terület |
Vi-1 |
Teljes |
Vi-2 |
Teljes |
||
Vi-3 |
Teljes |
||
Vi-4 |
Teljes |
||
Vi-5 |
Teljes |
||
Vi-6 |
Teljes |
||
Vi-7 |
Teljes |
||
8. |
Különleges sportolási célú terület |
K-Sp |
Teljes |
9 |
Különleges strandfürdő, idegenforgalmi és rekreációs célú terület |
K-Idr |
Teljes |
10. |
Különleges lovarda és turisztikai célú terület |
K-Ltu |
Részleges |
11. |
Különleges mezőgazdasági üzemi terület |
K-Mü |
Részleges |
12. |
Különleges városüzemeltetési terület |
K-Vü |
Teljes |
13. |
Különleges állatmenhely terület |
K-Á |
Részleges |
14. |
Különleges egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület |
K-Eü |
Teljes |
A 67. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.