Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Timár Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 11. 25

Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Timár Község Helyi Építési Szabályzatáról

2022.11.25.

Timár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró

Állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A3. pontjában
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A4. pontjában
Nemzeti Park Igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A5. pontjában
Területi vízvédelmi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A6. pontjában
Területi vízügyi hatóság a 9. melléklet táblázatának A7. pontjában
Országos vízügyi főigazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A8. pontjában
Területi vízügyi igazgatási szervnek a 9. melléklet táblázatának A9. pontjában
Megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A10. pontjában
Népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A11. pontjában
Budapesti Fővárosi Kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A12. pontjában
Közlekedésért felelős miniszternek a 9. melléklet táblázatának A13. pontjában
Légiközlekedési hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A14. a) pontjában
Katonai légügyi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A 14. b) pontjában
Közlekedési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A15. pontjában
Kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 9. melléklet táblázatának A16. pontjában
Örökségvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A17. pontjában
Ingatlanügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A18. pontjában
Megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala a 9. melléklet táblázatának A19. pontjában
Honvédelemért felelős miniszter a 9. melléklet táblázatának A20. pontjában
Megyei rendőr-főkapitányságnak a 9. melléklet táblázatának A21. pontjában
Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A22. pontjában
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A23. pontjában
Országos Atomenergia Hivatal a 9. melléklet táblázatának A24. pontjában
Budapesti Főváros Kormányhivatala a 9. melléklet táblázatának A25. pontjában biztosított jogkörben
valamint a szomszédos települések önkormányzatainak (Szabolcs, Balsa, Rakamaz, Tokaj, Bodrogkeresztúr, Zalkod) és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat,
valamint Timár Község Önkormányzat Képviselő Testületének 4/2017. (V.02.) számú rendeletében rögzített partnerségi egyeztetés során beérkezett véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.1.1. Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya

(1) A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Timár Község teljes közigazgatási területére.
(2) 1 A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv) továbbá az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint a T-12/2021. törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1, S-2) és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási tervek módosításával van lehetőség.

1.1.2. Közterület kialakítására vonatkozó előírások

2. § (1) A közterületi szabad tér egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat, építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, - szükség esetén - közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló, közterület alakítási tervet készíttethet.

(2) A közterület alakítási tervet az önkormányzat képviselőtestülete hagyja jóvá.

(3) Építési telek megközelítésére, és közmű elhelyezésére magánutat lehet kialakítani.

1.1.3. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

3. § (1) Régészeti területnek minősülnek a szabályozási tervlapokon ábrázolt és jelen rendelet 5. mellékletének táblázatában számba vett területek. A régészeti területeket - adatszolgáltatás alapján - minden módosítás alkalmával felülvizsgálni, aktualizálni kell.

(2) A régészeti érdekű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti érdekű területeken bármilyen 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell készíteni. Ennek hiányában minden földmunkához régészeti megfigyelést kell biztosítani.

(3) A szabályozási terv szerinti 066/6-11 hrsz-ú ingatlanokon épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet (kunhalom).

(4) A település közigazgatási területén kialakítandó parkolók fásítandók, legalább minden 4 parkolóhelyre 1 db lombos fát kell telepíteni, vagy a meglévőt megőrizni. A fákat úgy kell elhelyezni, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolttal el nem látott felületnek - a fa törzse körül min. 1,0 m szélességben - legalább 3m2/fa méretűnek kell lennie.

(5) Falusias lakóövezetekben az utcaképet alakító épületek ritmusának biztosítása érdekében kialakítható telekterületek legfeljebb 50,0 méter utcafronti szélességűek lehetnek.

1.1.4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4. § (1) A település közigazgatási területén található védett természeti értékeket - NATURA200 területek - a szabályozási tervek rögzítik.

(2) Az építmények elhelyezése során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat zöldfolyosók fenntartásával kell biztosítani.

(3) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan építési tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

(4) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint ökológiai hálózat övezetével érintettek és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják egymástól – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek élőhelyeinek kapcsolatai a továbbiakban is fennmaradjon. A kapcsolatot elsősorban terepszinten kell biztosítani.

(5) A szabályozási terveken jelölt ökológiai hálózat elemek – folyosó területe – jelkulccsal lehatárolt területein épületet elhelyezni, birtokközpontot kialakítani nem lehet.

(6) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.

1.1.5. Környezetvédelmi előírások

1.1.5.1. Zaj- és rezgés elleni védelem

5. §

(1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő vagy új üzemi célra szolgáló épületet, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad kialakítani, hogy az a területre, illetve létesítményre megállapított zaj és rezgésterhelési (imissziós és emissziós) határértékeket ne haladja meg.
(2) A zaj elleni védelmi zónák tagolása:
a) csendes zóna: a temető, a közparkok és a sport területek,
b) átlagos érzékenységű zóna: minden egyéb települési terület, kivéve a gazdasági területeket,
c) nem érzékeny zóna: az igazgatási területnek az S-1 jelű tervlapon lehatárolt tervezési területe, valamint a gazdasági területek.
1.1.5.2. Környezeti károk elleni védelem

6. § (1) Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű céljára szolgáló épület védőtávolsága a belterület határát nem érintheti.

(2) A talaj, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak felszín feletti, fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.

(3) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodni.

(4) Lakóterületen kizárólag olyan tevékenység folytatására szolgáló épületek helyezhetők el, amelyek légszennyezettségi anyagkibocsátása - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetterhelést nem okoz.

(5) Beépítésre szánt területeken, valamint egyéb tereprendezéssel érintett területeken a humuszos termőréteg védelméről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára kell teríteni.

(6) A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosítása.

1.1.6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

7. § (1) A mély fekvésű, belvízzel veszélyeztetett területeken építeni, az alábbiak betartásával lehet:

a) az építési telken talajfeltöltést alkalmaznak és

b) az épületek létesítésénél, az alapozási/vízszigetelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy az megjelenő belvíz ellenére is biztonságosan funkcionáljon, mindenféle épületszerkezeti vagy egyéb károsodás nélkül.

c) vagy a vízelvezetés, belvízrendezés keretében megoldásra kerül az egész érintett telektömbben.

(2) A talajfeltöltés szintjének, a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított -0,20m/+0,50m magasságkülönbségen belül kell lennie. A talajfeltöltést úgy kell kialakítani, hogy az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel meghaladja. Pinceszint, szennyvízgyűjtő műtárgy az ilyen területeken kizárólag csak talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető. Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes lefolyás a szomszédos ingatlanokban kár ne okozzon.

1.1.7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás)

8. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok – részben vagy egészben - az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára, a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal érintett ingatlanok tekintetében.

1.1.8. Közművek előírásai

9. § (1) Az egyes építési övezetekre vonatkozó közművesítettség fokozatokat a 3. melléklet táblázata tartalmazza.

(2) A településen ahol nincs szennyvízcsatorna hálózat, ott a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is megengedhető, a csatornázás hiányának megszűntéig, kivéve egyéb ipari gazdasági építési övezet esetén.

(3) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező.

(4) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energia ellátás valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

1.1.9. Építés általános szabályai

10. § (1) Melléképítmény önállóan – kivéve közműbekötések műtárgyai -, főépítmény nélkül nem építhető.

(2) Kialakult beépítési területen foghíj beépítésnél az illeszkedés szabályait figyelembe véve az előkert mérete egyúttal a kötelező építési vonalat is jelenti.

(3) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter és védőtávolságok betartásával és a szomszédos telek beépíthetőségének korlátozása nélkül.

(4) Telekmegosztással építési telket úgy lehet kialakítani, hogy a telekmegosztás után keletkezett építési telek elérje az övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet, és az építési telek minimális szélességét.

(5) A szabályozási tervlapokon jelölt ökológiai folyosó terület jelkulccsal lehatárolt területen új külszíni művelésű bánya nem nyitható, energetikai célú magasépítmény nem helyezhető el, környezetszennyező, építmény (pl. szennyvíziszap tároló-, hígtrágyatároló, stb.) nem létesíthetők az övezetek védelme érdekében.

(6) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően épület elhelyezése céljából építési telket kell kialakítani. Műtárgyakra ez a követelmény nem vonatkozik.

(7) Az építési övezetekben nyúlványos (nyeles) telek csak zárványtelek (közterületi kapcsolattal nem rendelkező) esetén alakítható ki. Kivéve ahol az építési övezet előírása másként nem rendelkezik.

(8) Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet az utcai telekhatárral párhuzamosan vagy az oldalhatárra merőlegesen kell építeni a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.

(9) A szabályozási terven jelölt vegyes építési övezeteken belül az előkert mélysége kialakultnak tekintendő. Az ezen kívüli építési övezetekben – kivéve ahol a szabályozási terven külön ábrázolásra került építési vonal - az alábbiak szerint alakul:

a) lakóterületeken 3-5 méter közötti,

b)2

c) egyéb különleges beépítésre szánt területeken 3-5 méter közötti.

(10) Új utcai kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon építhető. Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos településrendezési tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.

(11) Az építési telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell kialakítani:

a) Az építési telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével, kell kialakítani gazdasági területek esetén.

b) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.

(12) A szabályozási terveken jelölt védelmi területen belül állandó emberei tartózkodásra alkalmas épületet elhelyezni nem lehet.

(13) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(14) Utcavonalra történő lakóépület építése esetén – kivéve az adott építési övezet előírása másképp nem rendelkezik – az épület padlóvonala a járdaszint között legalább 0,9 m tartandó.

1.1.10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

11. § Timár a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján a 2-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.

1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

1.2.1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

1.2.1.1. Lakó területek előírásai

12. §

Falusias lakóterület

(1) A falusias lakóterület jellemzően nagytelkes, legfeljebb 6,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó, elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
a) A falusias lakóterület építési helyein belül elhelyezhető épületek:
aa) lakó,
ab) mező- és erdőgazdasági,
ac) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari,
ad) kereskedelmi, szolgáltató,
ae) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
af) igazgatási,
ag) kulturális, közösségi, szórakoztató,
ah) sport,
ai) és szállás (max. 8 vendégszobát tartalmazó) rendeltetéseket tartalmazhatják
b) Melléképítmények közül csak az építési övezet építési helyén belül elhelyezhető:
ba) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
bb) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldséges verem,
bc) állatkifutó, trágyatároló, komposztáló,
bd) mezőgazdasági géptároló
be) háztartással összefüggő egyéb tároló.
c) Melléképítmények közül az építési övezet építési helyén kívül is elhelyezhető:
ca) közmű becsatlakozási műtárgy,
cb) kerti építmény,
cc) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
cd) csapadékvíz gyűjtő,
(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni
(3) Az építési övezetek paramétereit az 4. melléklet tartalmazza.
(4) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken, szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak (oldalkert legkisebb mérete 4,0 m). Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 18,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza (oldalkert legkisebb mérete 4,0 m).
(5) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke az adott építési övezetre vonatkozó értékkel megegyező, az építési övezetre vonatkozó normatív telekméretig. A normatív telekméret értéke és annak kétszeres értéke közé eső telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az építési övezetre vonatkozó normatív érték 50 %-a. A normatív telekméret kétszeresét meghaladó építési telek esetén, a kétszeres normatív telekméret feletti telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az építési övezetre vonatkozó normatív érték 0%-a.
(6) Az építési övezetben az utcafronti telekhatártól mért 35,0 méter távolsági állattartás céljára szolgáló épület, állatkifutó nem helyezhető el.
(7) Az Lf-1 jelű építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület max. bruttó 10m2 alapterületig, Lf-2 jelű építési övezetben max. bruttó 50m2 alapterületig helyezhető el. Önálló rendeltetésként állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.
(8) Az építési övezet azon építési telkein, amelyek a szabályozási terv szerinti településközponti vegyes építési övezetével határosak, az állattartás céljára szolgáló épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0m2-t, és a 2,5 méter épületmagasságot.
(9) Különálló tároló épület épületmagassága legfeljebb 7,50 méter, amely az utcafronti telekhatártól legalább 25,0 méter távolságra helyezhető el.
(10) Az építési övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény elhelyezhető.
(11) Az építési övezet építési telkein belül összesen 2 lakó rendeltetésű egység helyezhető el.
(12) Az építési övezet építési telkein belül kell a gépjármű elhelyezést biztosítani.
1.2.1.2. Vegyes területek előírásai

13. §

Településközponti terület

(1) A településközponti terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
a) A településközponti terület építési helyein belül elhelyezhető épületek:
aa) lakó,
ab) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
ac) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ad) kulturális, közösségi szórakoztató,
ae) igazgatási, iroda,
af) sport,
ag) és a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató is rendeltetéseket tartalmazhatják
(2) Az építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0m2-t, és a 2,5 méter épületmagasságot.
(3) Az építési övezetek paramétereit a 4. melléklet tartalmazza.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni
(5) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 18,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6) Az övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény kialakítható, de ez nem szolgálhat gépjármű tárolására.
1.2.1.3. Gazdasági területek előírásai

14. §3

Gazdasági területek

(1) Egyéb (ipari) gazdasági terület (Ge)

a) 4
b) 5
c) 6
1. 7
2. 8

14/A. §9 (1) Egyéb (ipari) gazdasági terület (övezeti jele: Ge) építési övezete elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei, elhelyezésére szolgál. Az építési övezet területén elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, ha az adott gazdasági célú létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve, ha azon kívül esik továbbá oktatási, szociális épületek (önálló rendeltetési egységként nem helyezhetőek el). Az építési övezetek paramétereit a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.

(3) Az építési övezetben, a megengedett max. építmény magasság értékén túl, a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények, műtárgyak (pl.: siló, kémény, tartály, …stb.) és a technológiát övező, burkoló épületrészek megengedett építménymagassága max. 20,0 méter lehet.

(4) Egyéb (ipari) építési övezetekben az építmények elhelyezésénél az előkert mélysége 0,0 méter, amennyiben az I. rendű közlekedési célú közterület övezetével határos. Ebben az esetben a telek homlokvonalától mért 10,0 méter mélységű sávban csak az alábbi építmények helyezhetőek el. Az ingatlan őrzésére, védelmére szolgáló épület, legfeljebb bruttó 100m2 alapterületig. A kerékpár és segédmotoros kerékpár tárolására alkalmas épület, legfeljebb bruttó 100m2 alapterületig.

(5) A telek homlokvonalától - amennyiben az I. rendű közlekedési célú közterület övezetével határos - mért 10,0 méter mélységű sávban az építmények megengedett max. épületmagassága 4,0 méter lehet. A 10,0 méter mélységű sávban elhelyezett építmények a 10,0 méteren túl épített építményekkel nem építhetőek össze.

(6) Az előkert mélysége 0,0-3,0 méter – amely egyben nem kötelező építési vonal - amennyiben az nem I. rendű közlekedési célú közterület övezetével határos.

(7) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken, szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 25,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

15. §

Különleges (beépítésre szánt) terület

(1) A különleges beépítésre szánt területek építési övezeteire vonatkozó paramétereket a 4. melléklet tartalmazza.
(2) Különleges közmű szolgáltatási terület (Kköz):
a) a területigényes közmű létesítmények – transzformátor állomás, szennyvízátemelő és tisztító, …stb. - építményei, műtárgyai és az ezeket kiszolgáló, valamint a fenntartást biztosító építmények (portaépület, szociális épület, raktár, …stb.) helyezhetők el;
b) pinceszint az építési helyen kívül is létesíthető;
c) kialakítása magasabb rendű ágazati előírások szerint;
d) a technológiához tartozó toronyszerű műtárgyak megengedett legnagyobb építménymagassága legfeljebb 30,0 méter lehet;
e) az építési övezet paramétereit a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Különleges sport terület (Ksp):
a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek szabadidős és szabadtéri sport kiszolgálását célzó rendeltetéseket tartalmazhatják.
b) A területen önállóan is elhelyezhetőek rekreációs, pihenő funkcióhoz kapcsolódó építmények, létesítmények is.
c) Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.
(4) Temető terület (Kt):
a) Az építési övezet területén a rendeltetéshez kapcsolódó és azok üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
b) Ravatalozó, harangtorony építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság, az építési övezetre vonatkozó normatív értéktől eltérően 10,0 méter.
c) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló terület közterületen is elhelyezhető.

1.2.2. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

1.2.2.1. Közlekedési és közmű területek előírásai

16. § (1) A közlekedési célú terület övezete az országos és helyi közutak, a kerékpárutak – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az utak szabályozási vonallal meghatározott útépítési területe mentén létesítményt elhelyezni csak az útépítési terület megtartásával szabad. Ezt a területet, az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területbe eső, meglévő építménnyel, közművel, útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a szabályozási tervekkel összhangban történhet.
(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül utcabútorok elhelyezhetők, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.
(4) A tervezett közlekedési területeket, létesítményeket, azok útépítési szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.
(5) Szabályozási tervlapokon jelölt utcanyitások, útszélesítések, átkötések, telkekre vonatkozó területi igénybevétele a digitális tervállományon mérhető.
(6) Közlekedési területek - melyek egyben közműterületek is - övezetei:
a) I. rendű közlekedési célú terület: összekötő út, gyűjtő út
b) II. rendű közlekedési célú terület: kiszolgáló út, gyalogút
c) dűlő utak.
(7) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, fő dűlőutak esetén az út szélétől mért 10 - 10 m-en belül építmény nem helyezhető el.
(8) Az országos mellékút és helyi gyűjtő utakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterületen, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával kell ellátni. A kiszolgáló utakat egy- vagy kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni.
(9) Közmű és hírközlési létesítmény belterületen csak közterületen helyezhető el, külterületen a hálózati infrastruktúrák és külterületi vezetékek biztonsági sávját a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani.
1.2.2.2. Zöld területek előírásai

17. §

Közparkok, közkertek

(1) Közpark (Zkp)

a) Az övezetben elhelyezhetőek max. 3%-os beépítettséggel, a 3,5 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladóan, és a 5,0 m-es megengedett legnagyobb épületmagasságot meg nem haladóan:
aa) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermek játszószerek, stb.),
ab) a terület fenntartásához szükséges épület,
ac) nyilvános wc,
ad) szabadtéri színpad.
b) Az övezetben épület teljes közművesítettség esetén létesíthető.
c) A telek legalább 60 %-át zöldfelülettel, illetőleg vízfelülettel fedetten kell kialakítani.
d) A területet úgy kell kialakítani, hogy kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthető és használható legyen.
e) A zöldterületnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
1.2.2.3. Erdőterületek előírásai

18. §

(1) Gazdasági erdőterület (Eg)

a) Az övezetben, a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, max. 0,5% - os beépítettséggel. Az övezetben épület csak a nem erdőművelési ágban létesíthető, legalább részleges közművesítettség esetén.
b) Az övezetben a maximális épületmagasság: 5,0 m, ez alól kivételt az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. erdei kilátó, magasles) technológiai okból legfeljebb kétszeres magasságú lehet.

(2) Védelmi erdőterület (Ev)

a) Az övezet területén épületeket – erdei kilátó, magasles kivételével - elhelyezni nem lehet.

(3) Gazdasági erdőterület vízgazdálkodási területen belül (VEg)

a) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.
1.2.2.4. Mezőgazdasági területek előírásai

19. §

(1) Mezőgazdasági általános övezet (Má)

a) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei valamint a tevékenységhez szükséges gépek elhelyezésére, kiszolgálására, karbantartására szolgáló épületek helyezhetőek el. Az övezetbe, ha a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét. Az övezetben birtokközpont kialakítható. Nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.
b) Az övezetben saját mezőgazdasági termék feldolgozó, tároló, árusító rendeltetésű épületet, építményt elhelyezni lehet.
c) Épületeket elhelyezni a legalább 5.000 m2 nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 8,5 m épületmagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.
d) Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 300m2 építhető be. Gazdasági épület hiányában lakóépület nem létesíthető.
e) A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott telekrészen belül kell elhelyezni.
(2) Birtokközpont kialakításának feltételei:
a) Birtokközpont a belterületi határtól legalább 200 m távolságra alakítható ki új területen vagy a meglévő, kivett terület bővítéseként.
b) A birtokközpont nagysága legalább 10.000 m2 (1ha) legyen.
c) A beépítettség mértéke 45 %, a hozzá tartozó birtok(ok)kal együtt 3 %
d) A gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell kialakítani.
e) Birtokközpont területén a tulajdonos(ok), vagy a használó(k) részére legfeljebb 2 lakás, létesíthető. Gazdasági rendeltetés nélkül lakóépület önmagában nem építhető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek bruttó alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek bruttó összes alapterületét, sem pedig a lakásonkénti bruttó 200 m2-t.
f) Birtokközpont területén szabadon álló épület elhelyezés megengedett, legalább 10,0 m-es elő-, oldal-, és hátsókert figyelembe vételével. A megengedett építménymagasság 7,5 m. A birtokközpont területét – amennyiben természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.

(3) Mezőgazdasági általános övezet vízgazdálkodási területen belül (VMá)

a) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.
1.2.2.5. Természet közeli területek

20. §

(1) Természet közeli terület (Tk)

a) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

(2) Természet közeli terület vízgazdálkodási területen belül (VTk)

a) Az övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.
1.2.2.6. Vízgazdálkodási területek

21. §

(1) Vízgazdálkodási terület (V)

a) Az övezet területébe a folyó- és állóvizek, vízjárta területek, a csatornák, a vízbeszerzési és kezelési területek, valamint ezek védműveinek területei tartoznak.
b) Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 6-6 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, külterületen csak gyepként alakítható ki.
c) Az övezetben a vízbeszerzéshez, védekezéshez, illetve ezek fenntartásához, működtetéséhez, továbbá a kiszolgáló személyzet elhelyezésére szolgáló szükséges építmények helyezhetők el.
d) Az övezet területén, felszíni víz mederrészének területére építményt elhelyezni nem lehet, kivéve a vízkárelhárítással és hajózási feladatokkal kapcsolatos létesítményeket

22. §

Záró rendelkezés

(1) Ez a rendelet a 2019. február hó 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyeknél kell alkalmazni.
(3) Ezen rendelet hatályba lépésével egy időben hatályát veszti Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének a település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 4/2003.(IV.24.) önkormányzati rendelet.
1

A (2) bekezdés a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 10. § (9) bekezdés b) pontját a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

3

A 14. §-t a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

4

Az a) pontját a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A b) pontját a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A c) pontját a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

7

Az 1. pontját a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 2. pontját a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 14/A. §-t a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

10

Az 1. melléklet a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 2. melléklet a Timár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 10.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.