1. § A rendelet célja, hogy a törvény keretei között az önkormányzat tulajdonosi jogát erősítve a bérlők méltányos érdekeit figyelembe véve, az önkormányzati lakás és helyiség vagyonnal való gazdálkodásban, a piaci és a szociális szempontok együttes érvényesülését elősegítse, továbbá szabályozza az önkormányzat tulajdonában levő a lakások lakbére megállapításának alapján alkalmazandó növelő, illetve csökkentő körülmények figyelembe vételét, és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek pályázat vagy versenytárgyalás alapján történő hasznosítása során alkalmazandó induló árat.

2. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdés kivételével kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(2) A bérlő kijelölésre, bérlő kiválasztásra jogosult önállóan határozza meg a feladatai ellátásához biztosított helyiség, valamint lakások bérbeadásának feltételeit.

3. § (1)³ A rendeletben meghatározott feladatokat és hatásköröket:

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletével kapcsolatos egyes előkészítési, végrehajtási, kezelői feladatok tekintetében – a rendeletben foglaltak szerint – a Kunszentmártoni Önkormányzat Városgondnoksága (továbbiakban: Városgondnokság) az alábbi feladatokat látja el:

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletével kapcsolatos egyes előkészítési, végrehajtási feladatok tekintetében – a rendeletben foglaltak szerint – a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal az alábbi feladatokat látja el:

(4) A lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.). 12. § (4) bekezdése szerinti bérbeadói ellenőrzésre évente legalább kétszer kerül sor, melyet a Városgondnokság a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal illetékes osztályaival együttműködve végez. A helyszíni ellenőrzés előtt 8 nappal értesítést kell küldeni a bérlőnek a helyszíni szemle időpontjáról. Az ellenőrzés munkanapokon 8-20 óra között végezhető.

4. § (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára – a (2) bekezdés kivételével – nem adható bérbe.

(2) Amennyiben a több szobás lakás bérlője a lakás egy részét nem lakás céljára kívánja hasznosítani, köteles a bérbeadótól előzetes írásbeli hozzájárulást és a szerződés módosítását kérni.

(3) A bérbeadó a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálását követően dönt az írásbeli hozzájárulás megadásáról és a szerződés új tartalommal történő módosításáról, ha a bérlő lakása egy részében fő- vagy mellékfoglalkozásban kereső tevékenységet folytat, és a működését igazoló hatósági és szakhatósági engedélyekkel rendelkezik, feltéve, hogy a bérlő más lehetőséget kereső tevékenysége folytatására nem talál, és kereső tevékenységét más módon megoldani nem tudja.

(4) Azt a bérlőt, aki a szerződéstől eltérő módon nem lakás céljára használja a lakását, a bérbeadó köteles felhívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a jogellenes használatot szüntesse meg. Amennyiben a bérlő a felhívásnak nem tesz eleget, a bérbeadó köteles a szerződést felmondani a Ltv. 25. § (5) bekezdésében meghatározott módon és időben.

(5) Önkormányzati lakás határozatlan időre, határozott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig adható bérbe. A határozott időre szóló szerződés legfeljebb 5 évre köthető, indokolt esetben meghosszabbítható.

(6) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést.

(7) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérbeadásának általánosan alkalmazandó feltétele: a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A rendelkezés megszegése a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:348. §-ában foglalt felmondást vonhatja maga után abban az esetben, ha a bérlő nem tesz eleget az Ltv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott írásbeli bejelentési kötelezettségének.⁶

(8) A 2 hónapot meghaladó távollét a következő esetekben tekinthető indokoltnak:

(9) A bérlő a távollét okát orvosi, munkáltatói stb. igazolással köteles alátámasztani.

(10) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, akkor a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül a lakásba befogadható személy(ek) az Ltv. 32. § (3) bekezdése szerint jogosult(ak) a lakásbérleti jogviszony folytatására, ha a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak.

5. § (1) Önkormányzati lakásokat

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokat elsősorban szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján kell bérbe adni.

(3)⁷ A rendelet 1. mellékletében 4, 5, 6, 14, 15, 16, 17, 18, 40, 41, 45 és 46 sorszámon megjelölt bérlakásokat kizárólag piaci elven lehet bérbe adni.

6. § (1) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén érvényesítendő szociális, jövedelmi, vagyoni feltételek a következők:

(2) A havi nettó jövedelem megállapításakor a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra számított -a munkáltató vagy a jövedelmet folyósító más szerv, a szervre irányadó jogszabályban meghatározott módon igazolt - nettó jövedelmet kell alapul venni.

(3) Jövedelmet csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a pályázót vagy házastársát (élettársát) terhelő megfizetett tartásdíj összegét.

(4) A jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat tartalmát a rendelet 11. és 12. melléklete tartalmazza.

(5)⁸ Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a szociális bizottság méltányossági jogkörben eljárva, az igénylő vagyoni helyzete és életkörülménye alapján eltekinthet a 6. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő feltételtől.⁹

(6) Szociális rászorultsági alapon történő bérlőkijelölés esetén bérleti jogviszony határozott időtartamra, legfeljebb egy évre létesíthető. A bérleti szerződés indokolt esetben további egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlő lejárt lakbér- illetve közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.¹⁰

7. § (1) Szociális bérlet esetén a bérbeadó olyan szobaszámú önkormányzati lakást adhat bérbe, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg. A lakásigény mértéke – együtt lakó személyek számától függően – a következő:

(2) A lakásigény mértékének alkalmazása során a bérbeadó az együtt lakó személyek számának megállapításakor csak a ténylegesen lakásba költöző személyeket veheti figyelembe, akik a bérbeadást megelőzően a bérlővel legalább 1 éve állandó jelleggel együtt laknak.

8. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra – arra rendszeresített formanyomtatványon – lakásigénylést kell benyújtani.

(2)¹¹ A lakásigényeket a szociális bizottság soron következő ülésén hozott döntése alapján veszi nyilvántartásba és a névjegyzékre kerülésről a lakásigénylőt 15 napon belül értesíti

(3) A névjegyzékre kerülés érdekében az igénylés benyújtásakor a 8., 11. és 12. mellékletben foglalt adatokat kell közölni, és megfelelő okmányokkal igazolni.

(4)¹² A névjegyzékre a 7. mellékletben felsorolt körülmények értékelésével szerzett pontszámokkal lehet felkerülni. A névjegyzéken az igénylők pontszámuk alapján kerülnek rangsorolásra. A rangsor a bérlő lakáskiutalásánál a szociális bizottságot¹³ nem köti.

(5) A lakásigénylés nyilvántartásba vétele megtagadható:

(6) Valótlan adat rosszhiszemű közlése esetén el kell utasítani a lakásigénylést.

(7)¹⁴ Az éves lakásigénylési névjegyzéket minden év június 30-ig a szociális bizottság¹⁵ hagyja jóvá.

(8)¹⁶ A bérbeadó csak akkor adhat engedélyt a szerződés megkötésére, ha a szociális bizottság¹⁷ döntését követően a bérleti ajánlatot tevő szociális, jövedelmi, vagyoni helyzetében nem következett be lényeges változás. A hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(9) Az igénylő a nyilvántartásba vételt követően minden adatváltozást 15 napon belül köteles bejelenteni. A bejelentés elmulasztása – megfelelő igazolás hiányában – súlyosabb esetben az igénylés visszautasítását, enyhébb esetben az igény kielégítés időbeni elhalasztását vonhatja maga után.

(10) A bérbeadás iránti igényt törölni kell, ha

(11) A bérbevételi ajánlatot benyújtónak nyilatkozatot kell tennie, hogy önkéntesen hozzájárul, hogy az önkormányzat a személyes adatait az igénye elbírálásáig, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnéséig jogosult kezelni. A kezelt személyes adatokat az igénylés elutasítása, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnése után meg kell semmisíteni.

(12) A bérbevételi ajánlat benyújtását követően, ha a kiutalandó lakás rendelkezésre áll, a 6. § (1) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését ismételten vizsgálni kell. A tényleges bérbeadás akkor lehetséges, ha az a)-d) pontokban foglalt feltételek továbbra is teljesülnek és az igénylő és a vele együtt költöző hozzátartozó meg nem fizetett lakbérhátralékkal, közüzemi-díj hátralékkal nem rendelkezik.

9. § (1) Ha önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére, vagy kiválasztására megállapodás vagy jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa kijelölt személlyel kell szerződést kötni.

(2) Bérlőkiválasztási joggal érintett megüresedő lakás esetén a jogosultat – 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni a bérlő személyének bejelentésére.

(3) A bérlőkiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, a jogosult szervet terhelik.

10. § (1) Kunszentmárton város közigazgatási területén lévő intézmények, az önkormányzat szervei, valamint a városban közfeladatot ellátó szervek megfelelő szakemberellátása érdekében bérbeadási névjegyzék mellőzésével, – jövedelmi, vagyoni és szociális helyzettől függetlenül – bérlakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása a kötelező feladat ellátásához feltétlenül indokolt.¹⁸

(2) Rendkívül indokolt esetben - ha ezt a város szakember-ellátási érdeke is indokolja – a bérlet időtartama ismételten is meghosszabbítható, esetenként legfeljebb 5 év határozott időtartamra.

(3) Szakember elhelyezése céljából lakást az (4) bekezdés szerinti feltételekkel lehet bérbe adni.

(4) A szakember elhelyezése céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(5) Ha a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony nyugdíjazás miatt megszűnik, a bérleti jogviszony kérelem alapján méltányosságból meghosszabbítható.

11. § (1) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás biztosítása esetén a bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(2) Az előző bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a bérleti jogviszony a Ltv. 26. § (1) bekezdése alapján szűnik meg.

12. §¹⁹ (1) E rendelet 5. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 13. §-ában, valamint a 14. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével bérlakásokat pályázat útján kell bérbe adni.²⁰

(2) A szociális bizottság által kiírt pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

(4) Érvénytelen az ajánlat, ha

(5) A pályázat nyilvános, azon csak természetes személyek vehetnek részt.

(6) Egy lakásra vonatkozó több érvényes bérleti ajánlat esetén versenytárgyalást kell tartani.

(7) A versenytárgyalást a polgármester vezeti. A versenytárgyaláson részt vesz a szociális bizottság által kijelölt bizottsági tag, a jegyző valamint a Közös Önkormányzati Hivatal lakásügyekkel foglalkozó köztisztviselője. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A pályázatokat a szociális bizottság bírája el. A pályázatot a bizottság indokolás nélkül eredménytelenné nyilváníthatja.

(9) Eredményes eljárás esetén azzal a pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki az eljárás során a legmagasabb bérleti díj ajánlatot tette.

13. § (1) Jogszabály vagy bírói ítélet rendelkezése szerint önkormányzati tulajdonú bérlakás kötelező biztosítása helyett, megállapodás esetén a jogosultnak pénzbeli térítés is fizethető.

(2) A fenti esetben a szerződéskötés vagy a pénzbeli térítés alapja a lakásigény mértékének megfelelő, félkomfortos lakás lehet.

(3) Ha jogszabály vagy bírói ítélet kötelezi az önkormányzatot bérleti szerződés megkötésére, a jogosult részére komfort nélküli, egy szobás lakás is bérbe adható, vagy ennek megfelelő pénzbeli térítés fizethető a jogosulttal kötött megállapodás alapján.

14. § (1) Az Ltv. 85/F. § (1)-(2) bekezdései alapján az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület abban az esetben dönthet, ha az adós, zálogkötelezett az ingatlan értékesítésére vonatkozó eljárás időpontja előtt legalább 30 nappal kérelmet terjesztett elő az önkormányzatnál a lakóingatlan önkormányzat által történő megvásárlása és részére határozatlan időre történő bérbeadása érdekében.

A kérelemhez csatolni kell:

(3) Kizáró okok:

(4) Amennyiben a Képviselő-testület az elővásárlási jog gyakorlásáról dönt, úgy az adóssal, zálogkötelezettel az elővásárlási joggal érintett lakásra vonatkozóan határozatlan időtartamra kell bérleti szerződést kötni.

(5) A megvásárolandó ingatlan vételárának költségvetési fedezetéről a Képviselő-testület az elővásárlási jogának gyakorlásáról szóló döntéssel egyidejűleg dönt.

(6) Az önkormányzat elővásárlási joga alapján megvásárolt lakás bérleti díját piaci elven kell megállapítani.²²

(7) .²³

15. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló lakás bérleti joga kizárólag másik ingatlan-nyilvántartás szerinti önálló lakás tulajdonjogára, vagy másik, önkormányzati lakás bérleti jogára cserélhető el, a lakásigény mértékének figyelembe vételével a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulását követően.

(2) A határozott időre bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakás cseréjéhez a tulajdonos csak akkor járul hozzá, ha az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti időtartama nem változik.

(3) A lakáscsere szerződést írásban kell megkötni. A bérbeadó – 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző féltől a szerződés megkötése előtt az alábbi iratok benyújtását kérni:

(4) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együtt lakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét (pl. családtag, albérlő), továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük – megállapodásuk szerint – ki költözik a bérlővel együtt a cserélt lakásba, vagy máshova, illetőleg a csere után kik és milyen lakáshasználati jogcímen maradnak vissza a lakásban.

(5) A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írniuk, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak.

(6) Ha a bérlő a lakását két, vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője.

(7) A csere folytán nem válhat bérlővé, bérlőtárssá az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetve bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező.

(8) A lakáscsere – szerződésnek tartalmaznia kell:

(9) Az önkormányzat az előzetes hozzájárulást megelőzően helyszíni szemlét tart a cserélni szándékozott ingatlan lakható állapotának megállapítása céljából.

16. § (1) A lakáscseréhez való írásbeli hozzájárulást a bérbeadónak meg kell tagadnia, ha

(2) A lakáscseréhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:

(3) A bérbeadó a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit nem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul.

(4) Lakáscsere-szerződést a hozzájárulás céljából:

(5) A bérbeadó a lakáscsere-szerződés benyújtását követő 30 napon belül dönt az írásbeli hozzájárulás megadásáról.

(6) Ha a bérbeadó a csereszerződés hozzá történő benyújtását követő 30 napon belül – határidő meghosszabbítás esetén további 30 napon belül – nem dönt, azt a csereszerződéshez történő hozzájárulásnak kell tekinteni.

(7) A bérbeadó a lakáscseréhez hozzájáruló, vagy elutasító nyilatkozatát a lakáscsere szerződésre indokolással együtt rávezeti.

(8) Ha a bérlő az önkormányzati lakást nem önkormányzati lakásra kívánja elcserélni, a bérbeadó a hozzájárulás kérdésében csak az önkormányzati lakásról dönt.

(9) Több önkormányzati lakás cseréje esetén a bérbeadó nyilatkozatával együtt az iratokat továbbítja a következő érdekelt bérbeadóhoz, és egyidejűleg döntéséről a cserélő feleket értesíti.

(10) A lakáscserét akkor lehet végrehajtani, ha ahhoz a cserével érintett bérbeadók mindegyike írásban hozzájárul.

17. § (1) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával több szobás lakása egy részét albérletbe adhatja. A bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélküli albérletbe adás megalapozza a felmondást.

(2) Nem tagadhatja meg a bérbeadó a hozzájárulást, ha azt a bérlő anyagi és szociális körülményei indokolják.

(3) A bérbeadó csak akkor adhat hozzájárulást, ha a bérlő és albérlő között létrejött szerződés garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnés esetén az albérlet is megszűnik.

(4) Az albérleti hozzájárulás helyett a bérbeadó a bérlő részére kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű cserelakást is felajánlhat.

(5) Nem adható hozzájárulás egyszobás lakás albérletbe adásához.

(6) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

18. §²⁴ Önkormányzati lakásra a kijelölt bérlő kérelmére a bérlő – a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontja szerinti - közeli hozzátartozójával bérlőtársi szerződés köthető. A bérlő erre irányuló kérelmét írásban, Kunszentmárton Város Önkormányzata szociális bizottságához kell benyújtani.²⁵

19. § (1) Amennyiben önkormányzati lakásban társbérleti lakrész üresedik meg, s a visszamaradó társbérlő megfelel e rendelet 6. §-ában meghatározott feltételeknek, részére az egész lakás bérbeadását fel kell ajánlani.

(2) Amennyiben a visszamaradó társbérlő nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, részére megfelelő cserelakást is fel lehet ajánlani.

(3) Amennyiben a társbérlő az egész lakás bérleti jogára nem tart igényt, a megüresedett társbérleti lakrész akkor sem adható ki önálló bérletként.

20. § (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.

(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3)²⁶ A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a szociális bizottsághoz.²⁷

21. § (1) Lakásbérleti jog folytatása ellenében a bérlő akkor köthet tartási szerződést, ha azt életkora, egészségi állapota és szociális helyzete indokolttá teszi.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának feltétele, hogy az eltartó életkora, egészségi állapota, szociális körülményei alapján a tartásra képes legyen.

(3) Önkormányzati lakás esetében a bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való írásbeli hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetve az eltartó tartásra nem képes.

(4) Amennyiben a tartási szerződés nem a lakásbérleti jog folytatására irányul, de az együttlakást az eltartott egészségi állapota szükségessé teszi, a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja – kivéve ha Kunszentmárton területén beköltözhető lakása van.

(5) A (4) bekezdésben említett esetben a bérlő halála után az eltartó köteles a lakásból kiköltözni.

22. § A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

23. § A lakásbérleti szerződés a Ltv. 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott megszűnési okok bekövetkezése alapján szűnik meg.²⁸

24. § (1) Amennyiben a lakásra kötött szerződés közös megegyezéssel szűnik meg, illetve a bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést felmondja és a bérlő cserelakásra nem tart igényt, részére pénzbeli térítés nem fizethető.

(2) Amennyiben a felek a bérlakásra fennálló bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek alacsonyabb lakbérű cserelakást biztosít, a bérlő részére pénzbeni térítés nem fizethető.

(3) A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést – a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás kivételével – a bérbeadó 3 hónapos felmondási idő megjelölésével indokolás nélkül felmondhatja a hónap utolsó napjára a lakásigény mértékének megfelelő cserelakás felajánlása mellett.

(4)²⁹

25. § (1)³⁰ Az a bérlő, aki szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete alapján, vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében köthetett bérleti szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig, és az idő alatt lakhatását nem tudta, vagy tudja más módon biztosítani, újabb bérbevételi ajánlatot nyújthat be a szociális bizottsághoz legalább 30 nappal a határozott idő letelte előtt. Az újabb bérbevételi ajánlathoz ugyanazokat a mellékleteket kell csatolni, mint az eredeti bérbevételi ajánlathoz.

(2)³¹ Amennyiben az iratok és a hivatalosan ismert tények alapján megállapítható, hogy a bérlő jelenleg is jogosult lehet szociális, vagyoni helyzete alapján, vagy közérdekű célból önkormányzati tulajdonban álló lakás bérletére, a szociális bizottság döntése alapján a bérleti szerződés újabb legfeljebb 5 évre meghosszabbítható.³²

26. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(2)³³ A lakást jogcím nélküli használó a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek mértéke megegyezik a lakás a rendelet 1. mellékletében szereplő bérleti díjával. Pályázat útján bérbeadott lakás jogcím nélküli lakáshasználati díja megegyezik a megszűnt bérleti szerződésben rögzített díjjal, amennyiben az magasabb összegű, mint a lakás e rendelet 1. melléklete szerinti bérleti díja.

(3) A bérbeadó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt szükséges jogi intézkedéseket megtenni.

27. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló bérlakások lakbérének megállapítása a Képviselő-testület határkörébe tartozik. Az erre vonatkozó döntést a polgármester kezdeményezi a Városgondnokság igazgatójának javaslata alapján.

(2) A bérlakások bérleti díjának megállapítása piaci elven történik, amelynek során figyelembe kell venni, hogy az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással kapcsolatos ráfordítások megtérüljenek.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakásokat és azok bérleti díját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4)³⁴ A szociális bizottság³⁵ 5. § (2) bekezdése alapján hozott egyedi döntésében a kiutalt bérlakás bérleti díját a bérlő jövedelmi helyzetére való tekintettel, méltányossági alapon legfeljebb 50 %-kal csökkentheti.³⁶

28. § ³⁷

29. § ³⁸

30. § (1) A bérbeadó a bérlővel bérleti szerződést köt. A bérleti szerződést a bérleti jogosultságról szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a bérbeadóval megkötni. Amennyiben a bérlő a rendelkezésre álló idő alatt a szerződést nem köti meg, a bérleti jogosultságát elveszíti.

(2) A bérbeadó a 27. § (4) bekezdésének figyelembevételével a rendelet 1. mellékletében megállapított lakbérek alapján köt szerződést a bérlővel.³⁹

(3) A bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a következő naptári év január 1. napjától, illetve a helyi rendeletnek megfelelően év közben, erről a rendelet kihirdetését követő 60 napon belül tájékoztatni kell a bérlőt.

(4) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetve cseréjéről.

(5) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület felújítása, valamint a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről, kivéve, ha a bérlő vagy vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett a meghibásodás.

(6) A szociális rászorultsági alapon kiutalt bérlakás bérlője minden személyes adataiban illetve vagyoni és jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett adatváltozást köteles az adatváltozást követő 15 napon belül bejelenteni a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal részére.⁴⁰

31. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) A szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és befejezés időpontját és mindkét fél által elfogadott szakértővel készített költségvetés szerinti szükséges összeget.

(3) A bérlő ráfordításait lakbérfizetésének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza.

32. § (1) A bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadóval kötött külön megállapodás alapján jogosult.

(2) A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett, és a bérlő vállalja a lakás magasabb komfortfokozatának megfelelő lakbér fizetését. A munkák elvégzésére, és a költségek megtérítésére egyebekben a 31. § előírásai az irányadóak.

(3)⁴¹ A Képviselő-testület felhatalmazza a szociális bizottságot⁴² a jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bérlővel történő megállapodás tartalmának meghatározására.

33. § (1) Az önkormányzat tulajdonában levő, valamint bérbeadás útján hasznosítható nem lakás céljára szolgáló helyiségekről a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

(2) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket az e rendeletben szabályozott kivételektől eltekintve csak nyílt, illetve meghívásos pályázat útján jogosult és köteles bérbe adni.

(3) Ha az előírt időben csak egy pályázati ajánlat érkezik, és az az előírt feltételeknek megfelel, a pályázati eljárást eredményesnek kell nyilvánítani.

(4)⁴³ A gazdasági bizottság⁴⁴ városérdekből történő igény esetén jogosult a helyiségre pályáztatás nélkül bérlőt kijelölni, a bérleti díjat a Kunszentmárton Város Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról szóló határozatban foglaltaktól eltérően megállapítani, valamint a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat a rendeletben foglaltaktól eltérően megállapítani.

(5)⁴⁵ Nem kell a (2) bekezdést alkalmazni abban az esetben, ha a bérlő a határozott időre szóló bérleti jogviszonya lejártát megelőző 6 hónapon belül kéri bérleti szerződésének a meghosszabbítását, és a bérbeadó, valamint a bérlő a bérbeadás új feltételeiben megegyeznek. Ebben az esetben a gazdasági bizottság⁴⁶ a bérleti szerződés módosítására irányuló ajánlati kötöttségeit 30 napig, de legfeljebb a bérleti szerződés lejártát követő 30. napig tartja fenn, ezen időszakra a bérlő a bérleti díjjal azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(6) Gépkocsi tárolásra szolgáló helyiséget egyéb célra bérbe adni nem lehet.

(7) Gépkocsi tároló helyiség bérleti jogának megszerzésére az a személy pályázhat, akinek tulajdonában vagy a vele közös háztartásban élő személynek a tulajdonában érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű van.

(8) Üzlethez nem tartozó, kizárólag raktározási célra hasznosítható helyiséget nyilvános pályázat kiírása nélkül is bérbe lehet adni akkor, ha a bérlő tevékenysége önkormányzati beruházások, fejlesztések megvalósításához kapcsolódik.

(9) A helyiség bérbeadása történhet határozott időre, legfeljebb 5 évre, határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig.

(10) A határozatlan időre kötött szerződést a bérbeadó a Ptk. 6:347. §-ában meghatározott esetek fennállása és cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondhatja.⁴⁷

34. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletével kapcsolatos egyes előkészítési, végrehajtási, kezelői feladatok tekintetében a rendelet 3. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelője a Városgondnokság, mely az alábbi feladatok elvégzését foglalja magában:

35. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) A pályázati hirdetményt a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján legalább 15 napra ki kell függeszteni.

36. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

(2) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(3) A pályázatok közül az részesül előnyben, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja.

(4) A bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(5) A pályázat nyertese a bérbeadóval 8 napon belül szerződést kell kössön, és a szerződés kötésétől számított 15 napon belül köteles a helyiséget birtokba venni.

(6) Az (5) bekezdésben vállalt határidő elmulasztása esetén a bérbeadó a pályázót írásban nyilatkoztatja, hogy kéri-e a helyiséget vagy a szerződéstől eláll. Amennyiben a bérlő a szerződést a felhívás ellenére 30 napon belül nem köti meg, a bérbeadó a szerződéstől elállhat. Eredménytelenség esetén a pályázat második legjobb ajánlattevőjének kell a helyiség bérleti jogát felajánlani. Ha a 2. legjobb ajánlattevő sem tart igényt a bérleti jogra, ismételt pályázatot kell kiírni.

(7) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles átadni a bérlőnek.

(8) Ha az előírt időben pályázati ajánlat nem érkezik, a pályázati kiírást 30 napon belül meg kell ismételni.

37. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt szerződéssel hozza létre.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:

38. § (1) A bérlő bérleti jogát a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti vagy a helyiséget albérletbe adhatja. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(2) A hozzájárulást abban az esetben lehet megadni, ha:

(3) Önkormányzati helyiség elcseréléséhez a bérbeadó az írásbeli hozzájárulást megtagadhatja, ha a másik helyiség nem áll az önkormányzat tulajdonában, vagy ha a csere önkormányzati érdeket sért.

(4) A helyiség egy részének vagy egészének albérletbe adásához, továbbá a használatának bármely jogcímen harmadik személy részére történő átengedéséhez való hozzájárulás megadását a bérbeadó megtagadhatja, amennyiben a bérlőnek bérleti díj tartozása van, vagy egyéb, a szerződéssel összefüggő vitás ügye áll fenn.

(5) Az albérletbe adás időtartama a 2 évet, illetve – amennyiben ennél rövidebb – a határozott időből még hátralevő időt nem haladhatja meg.

39. § (1) A helyiségek bérleti jogának megszűnésekor az Ltv. lakásokra vonatkozó rendelkezéseit valamint a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.⁴⁸

(2) A helyiséget jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásáig használati díjat köteles fizetni, melynek összege a jogcím nélküli használat kezdetét közvetlenül megelőző bérleti díj. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a fizetendő használati díj összege a korábban fizetett használati díj kétszerese.

40. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésével, a helyiség visszaadásával kapcsolatban a rendelet 31–32. §-ában foglaltak mellett az Ltv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogának megszűnésekor köteles az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani, kivéve, ha ez alól a bérbeadó külön hozzájárulásával mentesíti.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításokról, pótlásokról, illetve ezek cseréjéről.

(4) A bérlő köteles gondoskodni az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé.

41. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak forgalmi értékbecsléssel megalapozottan lehet értékesíteni

(2) Elővásárlási joggal terhelt helyiség vételára a helyiség beköltözhető forgalmi értékének 100 %-a.

(3) A helyiség értékesítésének szándékáról a tulajdonos önkormányzat írásban értesíti a bérlőt azzal, hogy az elővásárlási jog gyakorlására irányuló ajánlati kötöttségét 15 napig tartja fenn.

A forgalmi érték megállapításánál nem lehet figyelembe venni az üzleti tevékenység jellegéhez kötődő olyan beruházásokat, amelyek a rendeltetésszerű használathoz nem feltétlenül szükségesek.

(4) A helyiség vételárának megfizetése történhet:

(5) A vételárat egy összegben vagy a vételár legalább 50 %-ának egyösszegű megfizetése után, havi egyenlő részletekben, a mindenkori infláció mértékével egyenlő kamattal és legfeljebb egy év alatt kell megfizetni. A teljes vételár vagy az első vételárrész befizetése az adás-vételi szerződés megkötésekor esedékes.

42. § (1) Az elővásárlási jogot a jogosult - az Ltv. és e rendelet feltételei között - akkor gyakorolhatja, ha a Képviselő-testület a lakást, a helyiséget, az ingatlant, a tulajdoni hányadot elidegenítésre kijelölte.

(2) A pályázat útján, állami támogatással megvásárolt, felújított bérlakásokat a használatba vételi engedély kiadatásától számított 20 évig elidegenítési és terhelési tilalom terheli, melyet az ingatlan-nyilvántartásban a Magyar Állam javára be kell jegyezni.

(3) A lakás értékesítésének szándékáról a tulajdonos önkormányzat írásban értesíti a lakás bérlőjét azzal, hogy az elővásárlási jog gyakorlására irányuló ajánlati kötöttségét 15 napig tartja fenn.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az Ltv. rendelkezései az irányadóak.

43. § (1) Az önkormányzat az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakóépületek elidegenítéséből származó bevételeit a számláját vezető hitelintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(2) Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületek elidegenítéséből származó bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra használhatja fel, melyek az alábbiak:

(3) A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja

44. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások igazolt értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 100 %-a.

(2) Ha a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a lakás értékesítése az önkormányzat vagyonrendeletében szabályozott módon történik.

45. § (1) Az elővásárlási joggal rendelkező vevő, - kérelme alapján - a vételárat egy összegben, vagy legfeljebb 15 évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg. Részletfizetés esetén az első vételár részlet befizetése után a teljes vételárból fennmaradó hátralékra vonatkozó vételár részleteket, minden hónap 5. napjáig kell megfizetni.

(2) Amennyiben a vevő az egyösszegű teljesítést vállalja, és a teljes vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, készpénzfizetés esetén részére a vételár 20 %-ának megfelelő összegű árengedményt kell megállapítani.

(3) Ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor részletekben kívánja megfizetni, a megállapított vételár legalább 20 %-át egy összegben köteles megfizetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti első vételárrészlet befizetése után, a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani úgy, hogy a teljes vételár, a szerződéskötéskor megállapított (1) bekezdés szerinti idő alatt megfizetésre kerüljön.⁴⁹

(5)⁵⁰

(6)⁵¹

46. § E rendelet alkalmazásában

47. § A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

48. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követőnapon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 10/2012.(III.30.) önkormányzati rendelet.

(3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.