1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló a rendelet 1–3. mellékletében szereplő lakásra, a lakáshoz tartozó egyéb, közös használatú helyiségre és a rendelet 4. mellékletében szereplő nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítésére az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.

2. § A rendelet alkalmazásában

3. § (1)¹ Az önkormányzati lakások bérbeadói jogát és a lakbértámogatás megállapításával kapcsolatos jogokat az önkormányzat képviselő-testületének Humán és Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: szociális bizottság) átruházott hatáskörben gyakorolja.

(2)²

4. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletével kapcsolatos egyes előkészítési, végrehajtási, kezelői feladatok tekintetében – a rendeletben foglaltak szerint –Kunszentmártoni Önkormányzat Városgondnoksága (a továbbiakban: Városgondnokság) az alábbi feladatokat látja el:

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletével kapcsolatos egyes előkészítési, végrehajtási feladatok tekintetében – a rendeletben foglaltak szerint –Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az alábbi feladatokat látja el:

5. § Az önkormányzat, a Városgondnokság és a Hivatal – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

6. § Az Önkormányzat a költségvetési szerveinek nem ad felhatalmazást a saját feladataikhoz biztosított a rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadása feltételeinek önálló meghatározására.

7. § Lakásbérleti jogviszonyt:

8. § (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(2) Azt a bérlőt, aki a szerződéstől eltérő módon nem lakás céljára használja a lakását, a bérbeadó köteles felhívni, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a jogellenes használatot szüntesse meg. Amennyiben a bérlő a felhívásnak nem tesz eleget, a bérbeadó köteles a szerződést felmondani Ltv. 25. § (5) bekezdésében meghatározott módon és időben.

(3) Önkormányzati lakás határozatlan időre, határozott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig adható bérbe. A határozott időre szóló szerződés legfeljebb 5 évre köthető, mely jogviszony a bérlő kérésére indokolt esetben meghosszabbítható.

(4) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést.

9. § (1) A szociális helyzet alapján létesített lakásbérleti szerződés hatálya alatt a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak várható időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén bérbeadó a lakásbérleti szerződést szerződésszegés miatt felmondhatja.

(3) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távolléte indokoltnak tekinthető, ha az a) egészségügyi ok, gyógykezelés,

(4) A bérlő a bejelentést követő 30 napon belül távolléte okát igazolással köteles alátámasztani.

10. § Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, akkor a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül a lakásba befogadható személy(ek) az Ltv. 32. § (3) bekezdése szerint jogosult(ak) a lakásbérleti jogviszony folytatására, ha a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak.

11. § (1) Jövedelmi helyzete alapján szociális alapon bérlakást az a nagykorú személy kaphat:

(2) Az egy főre számított havi jövedelem megállapításakor a kérelmező és a vele együttköltözők kérelem benyújtását megelőző 3 hónap igazolt jövedelmét kell alapul venni.

(3) A jövedelemnyilatkozatot és a vagyonnyilatkozatot a rendelet 8. és 9. melléklete szerinti tartalommal kell benyújtani.

(4) Az önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén a szociális bizottság rendkívüli méltánylást érdemlő esetben eltekinthet az (1) bekezdésben szereplő feltételtől.⁵

(5) A szociális helyzet alapján kijelölt lakás bérlője a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények (jövedelem, vagyoni viszony, egészségi állapot, stb.) megváltozását 15 napon belül köteles a Hivatalnál bejelenteni.

12. § (1) Szociális helyzet alapján történő bérlőkijelölés esetén bérleti jogviszony határozott időtartamra, legfeljebb egy évre létesíthető. A bérleti szerződés indokolt esetben további egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a bérlő lejárt lakbér- illetve közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

(2) Szociális helyzet alapján történő bérlőkijelölés esetén a bérbeadó olyan szobaszámú önkormányzati lakást adhat bérbe, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg. A lakásigény mértéke – együtt lakó személyek számától függően – a következő:

(3) A lakásigény mértékének alkalmazása során a bérbeadó az együtt lakó személyek számának megállapításakor csak a ténylegesen lakásba költöző személyeket veheti figyelembe, akik a bérbeadást megelőzően a bérlővel legalább 1 éve állandó jelleggel együtt laknak.

13. § (1) A szociális helyzet alapján történő lakásbérleti jogviszony létesítésére – a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon, az abban megjelölt mellékletekkel együtt – lakásigénylési kérelmet kell benyújtani.

(2) A lakásigényeket a szociális bizottság bírálja el. A lakásigénylő nyilvántartásába vételéről szóló döntésről a lakásigénylőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.

(3) A névjegyzéken az igénylők a 6. mellékletben szereplő értékelési szempont szerint számított pontszám alapján kerülnek rangsorolásra. A rangsor a bérlő lakáskiutalásánál a szociális bizottságot nem köti.

(4) A lakásigénylés nyilvántartásba vétele megtagadható:

(5) Valótlan adat rosszhiszemű közlése esetén a lakásigénylést el kell utasítani.

(6) A lakásigénylési névjegyzéket évente június 30. napjáig a szociális bizottság felülvizsgálja és jóváhagyja.

14. § (1) A lakásigénylési névjegyzékben szereplővel csak akkor köthető bérleti szerződés, ha a bérlőkijelölésről szóló döntés időpontjában a kijelölt, névjegyzékben szereplő bérlő és a vele együtt költözők szociális, jövedelmi, vagyoni helyzetében a névjegyzékbe történő felvételének időpontjához képest nem következett be lényeges állapotjavulás, a lakásigénylési névjegyzékbe történő felvétel feltételei továbbra is fennállnak.

(2) A névjegyzékben szereplő igénylő a nyilvántartásba vételét követően minden a 11. § (1) bekezdésben szereplő jogosultsági feltételekben történő adatváltozást 15 napon belül köteles bejelenteni.

(3) A lakásigénylési névjegyzékből törölni kell az a személyt:

15. § A lakásigénylőnek nyilatkozatot kell tennie, hogy önkéntesen hozzájárul, hogy az önkormányzat a személyes adatait az igénye elbírálásáig, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnéséig jogosult kezelni. A kezelt személyes adatokat az igénylés elutasítása, illetve a lakásbérleti szerződés megszűnése után meg kell semmisíteni.

16. § (1) Ha önkormányzati bérlakás bérlőjének kijelölésére, vagy kiválasztására megállapodás vagy jogszabály meghatározott szervet jogosít fel, az általa kijelölt személlyel kell szerződést kötni.

(2) Bérlőkiválasztási joggal érintett megüresedő lakás esetén a jogosultat – 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni a bérlő személyének bejelentésére.

(3) A bérlőkiválasztási jog gyakorlásáig üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, a jogosult szervet terhelik.

(4) A bérlőkiválasztási joggal érintett önkormányzati bérlakást a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

17. § (1) Az önkormányzat és intézményei, továbbá a város közigazgatási területén működő intézmények, közfeladatot ellátó szervek megfelelő szakemberellátása érdekében bérlakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása a kötelező feladat ellátásához feltétlenül indokolt, és akiknek helyben lakása szükségszerű, más módon nem oldható meg.

(2) Közérdekű célból kötött lakásbérleti jogviszonyra a rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(3) Ha a bérlő munkaviszonya vagy munkaviszony jellegű jogviszonya nyugdíjazás miatt megszűnik, a bérleti jogviszony kérelemre méltányosságból meghosszabbítható.

18. § (1) A 11. § - 17. § hatálya alá nem tartozó, önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadása piaci alapon, pályázat útján történik.

(2) A szociális bizottság által kiírt pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

(4) Érvénytelen az ajánlat, ha

(5) A pályázat nyilvános, azon csak természetes személyek vehetnek részt.

(6) Egy lakásra vonatkozó több érvényes bérleti ajánlat esetén versenytárgyalást kell tartani.

(7) A versenytárgyalást a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti. A versenytárgyaláson részt vesz a szociális bizottság által kijelölt bizottsági tag, a jegyző valamint a Hivatal lakásügyekkel foglalkozó köztisztviselője. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A pályázatokat a szociális bizottság bírálja el. A pályázatot a bizottság indokolás nélkül eredménytelenné nyilváníthatja.

(9) Eredményes eljárás esetén azzal a pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki az eljárás során a legmagasabb bérleti díj ajánlatot tette.

19. § (1) Az Ltv. 85/F. § (1)-(2) bekezdései alapján az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. A döntéssel egyidejűleg meghatározza az árverés során elfogadható legmagasabb vételár összegét, és annak költségvetési fedezetét.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület abban az esetben dönthet, ha az adós, zálogkötelezett az ingatlan értékesítésére vonatkozó eljárás időpontja előtt legalább 30 nappal kérelmet terjesztett elő az önkormányzatnál a lakóingatlan önkormányzat által történő megvásárlása és részére határozatlan időre történő bérbeadása érdekében.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

(4) A Képviselő-testület a kérelmet elutasítja:

(5) Amennyiben a Képviselő-testület az elővásárlási jog gyakorlásáról dönt, úgy az adóssal, zálogkötelezettel az elővásárlási joggal érintett lakásra vonatkozóan határozatlan időtartamra kell bérleti szerződést kötni.

(6) Az önkormányzat elővásárlási joga alapján megvásárolt lakás bérleti díját piaci elven, a Ltv. 34. § (5) bekezdésének figyelembevételével kell megállapítani.

20. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést – közös kérelmükre – csak a közeli hozzátartozókkal lehet kötni abban az esetben, ha együtt költöznek a lakásba.

(2) Önkormányzati lakásra a bérlő kérelmére a bérlő közeli hozzátartozójával bérlőtársi szerződés köthető. A bérlő erre irányuló kérelmét írásban, a szociális bizottságához kell benyújtani. A kérelemnek helyt adó döntés esetén a korábbi bérlővel kötött szerződés módosításával a bérlőtárs is szerződő féllé válik. A szerződésmódosítás nem irányulhat a határozott idejű jogviszony módosítására.

(3) Bérlőtársi szerződés nem köthető olyan személlyel, akinek a település közigazgatási területén tulajdonában vagy használatában beköltözhető lakóingatlan van.

21. § (1) Amennyiben önkormányzati lakásban társbérleti lakrész üresedik meg, és a visszamaradó társbérlő részére az egész lakás bérbeadását fel kell ajánlani.

(2) Amennyiben a visszamaradó társbérlő nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, részére megfelelő cserelakást is fel lehet ajánlani.

(3) Amennyiben a társbérlő az egész lakás bérleti jogára nem tart igényt, a megüresedett társbérleti lakrész akkor sem adható ki önálló bérletként.

22. § (1) A bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó és a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(3) A bérlő köteles a befogadást a bérbeadónak írásban bejelenteni.

(4) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a szociális bizottsághoz.

(5) A bérbeadó a hozzájárulást azzal a feltétellel adhatja meg, ha a befogadás folytán a bérlemény 10. § (2) bekezdésében meghatározott lakásigény az együtt lakó személyek számától függő lakásigény mértéket nem haladja meg, továbbá ha a befogadott tudomásul veszi, hogy a bérlő bérleti jogviszonya megszűnésével a lakásból el kell költöznie a bérlővel együtt.

(6) A bérbeadó nem járulhat hozzá olyan személy befogadásához, akinek a település közigazgatási területén tulajdonában vagy használatában beköltözhető lakóingatlan van.

23. § Önkormányzati lakást albérletbe adni nem lehet.

24. § (1) Lakásbérleti jog folytatása ellenében a bérlő akkor köthet tartási szerződést, ha azt életkora, egészségi állapota és szociális helyzete indokolttá teszi, és ahhoz a bérbeadó írásban hozzájárulását adta.

(2) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásának feltétele, hogy az eltartó életkora, egészségi állapota, szociális körülményei alapján a tartásra képes legyen.

(3) Amennyiben a tartási szerződés nem a lakásbérleti jog folytatására irányul, de az együttlakást az eltartott egészségi állapota szükségessé teszi, a bérlő az eltartót 22. § szabályai szerint a lakásba befogadhatja.

25. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a szerződésnek tartalmaznia kell a 9. §-ban foglaltakat.

(3) A bérleti szerződést a bérleti jogosultságról szóló döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megkötni. Amennyiben a bérlő a rendelkezésre álló idő alatt a szerződést nem köti meg, és az önhibáján kívüli késedelmét annak beálltától számított 15 napon belül nem menti ki [1] [PZs2] a bérleti jogosultságát elveszíti.

26. § (1) A bérlő köteles a bérelt lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerűen használni és gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról illetve cseréjéről.

(2) A bérlő köteles folyamatosan gondoskodni a lakás, a közös használatra szolgáló helyiségek, a közös használatra szolgáló területek tisztántartásáról, valamint az ingatlannal határos közterületi csapadékvíz csatorna vagy árok és zöldfelület rendszeres tisztántartásáról, továbbá az ingatlan előtti járda hó eltakarításáról, síkosság mentesítéséről.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas, ingóságaitól kiürített állapotban köteles a visszaadni. Amennyiben bérlő ezen kötelezettségét nem teljesíti, köteles az ezzel kapcsolatos költségeket bérbeadó részére megtéríteni.

(4)⁶ A bérlő köteles megfizetni a lakás használatával felmerülő valamennyi közszolgáltatás díját, továbbá ő viseli a lakáshoz tarozó külön szolgáltatások (különösen: telefon, internet, televíziós műsorszolgáltatók vétele stb.) költségét, díját és közös költségét.

(4a)⁷ közös költség: többlakásos épületeknél a vízfogyasztás fő- és almérők közötti közüzemi díja, a közös udvarról a nem háztartási hulladék elszállításának díja

(5) Amennyiben az épületben vagy az épület központi berendezésében a bérlő vagy a vele együttlakó személy a nem rendeltetésszerű használat vagy szándékos károkozás miatt kár keletkezik bérlő köteles a hibát kijavítani vagy a kárt megtéríteni.

27. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, felújításáról, valamint az épület központi berendezéseinek javításáról kivéve, ha a bérlő vagy vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett a meghibásodás. Bérbeadó e kötelezettségének a mindenkor hatályos költségvetési rendeletében meghatározottak szerint tesz eleget.

(2) Bérbeadó a lakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján 8-18 óra közötti időben évente legalább két alkalommal ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet – fotódokumentációval együtt – vesz fel. A helyszíni ellenőrzés előtt legalább 8 nappal értesítést kell küldeni a bérlőnek a helyszíni szemle időpontjáról.

(3) Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó értesülés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.

(4) Amennyiben bérbeadó a bérlőnek felróható okból kifolyólag 3 egymást követő alkalommal nem tudja elvégezni az ellenőrzést, az szerződésszegésnek minősül.

(5) Az ellenőrzés során feltárt, bérlőt terhelő hiányosságok megszüntetésére a bérbeadó a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és annak végrehajtást ellenőrizni. Amennyiben bérlő a kitűzött határidőre nem teljesítette a feltárt hiányosságok megszüntetését, úgy a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt elhelyezési kötelezettség nélkül felmondhatja.

28. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) A bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadóval, az építési munkák megkezdése előtt kötött külön megállapodás alapján jogosult.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, annak költségét és befejezés időpontját.

(4) A bérlő ráfordításait lakbérfizetésének szüneteltetésével, vagy mérséklésével nyerheti vissza.

(5) A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalhatja át, ha a lakás komfortfokozata ezáltal növekedett, és a bérlő vállalja a lakás magasabb komfortfokozatának megfelelő lakbér fizetését.

(6) Ha az átalakítási, felújítási, karbantartási munkálatok csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, a kiköltözés időtartamára a lakásbérleti jogviszony szünetel.

(7) A bérbeadó és a bérlő közötti megállapodás rendeletben nem szabályozott tartalmának meghatározására a Képviselő-testület a szociális bizottságot hatalmazza fel.

29. § (1) A bérleti jogviszony időtartama alatt fizetendő bérleti díj mértékét

(2) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokat és azok havi bérleti díját a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A kizárólag piaci elven, vagy közérdekű célból bérbe adható lakásokat és azok havi bérleti díját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A szociális bizottság a szociális helyzet alapján történő bérlőkijelölésről szóló egyedi döntésében a kiutalt bérlakás bérleti díját a bérlő jövedelmi helyzetére való tekintettel, méltányossági alapon legfeljebb 50 %-kal csökkentheti.

(5) Amennyiben a rendelet bérleti díjra vonatkozó rendelkezései módosulnak, úgy a bérbeadó jogosult a lakásbérleti szerződés bérleti díj mértékére vonatkozó rendelkezését egyoldalú nyilatkozattal, a rendelet hatályba lépésének napjától kezdődő hatállyal módosítani.

30. § (1) Lakbértámogatásra jogosult a szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás bérlője, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 230%-át, egyedül élő esetében a 300%-át.

(2) A lakbértámogatás mértéke havi 5000,- Ft, de legfeljebb a bérleti díj összege.

(3) A lakbértámogatás iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti nyomtatványon annak mellékleteivel kell benyújtani. A kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a (7) bekezdésében rögzített ügyintézési határidőn belül, sommás eljárás keretében kerül elbírálásra.

(4) A lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától számított 1 évre – amennyiben a bérleti jogviszonyból ettől rövidebb időtartam van hátra, a bérleti jogviszony végéig – lehet megállapítani.

(5) A megítélt lakbértámogatás minden hónap 5. napjáig közvetlenül a bérlő lakbérszámláján kerül jóváírásra.

(6) Amennyiben a lakbértámogatásban részesült bérlő a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be vagy a támogatás folyósításának ideje alatt lakbérhátralékot halmoz fel az erről szóló hivatalos tudomásszerzés hónapjának utolsó napjával a támogatást meg kell megszüntetni.

31. § A lakásbérleti szerződés a Ltv. 23. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott megszűnési okok bekövetkezése alapján szűnik meg.

32. § (1) Amennyiben a lakásra kötött szerződés közös megegyezéssel szűnik meg, illetve a bérbeadó a határozatlan időre kötött szerződést felmondja és a bérlő cserelakásra nem tarthat igényt, részére pénzbeli térítés nem fizethető.

(2) Amennyiben a felek a bérlakásra fennálló bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik, alacsonyabb lakbérű lakást biztosít, a bérlő részére pénzbeli térítés nem fizethető.

33. § A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést a bérbeadó 3 hónapos felmondási idő megjelölésével indokolás nélkül felmondhatja a hónap utolsó napjára a lakásigény mértékének megfelelő cserelakás felajánlása mellett.

34. § A bérbeadó a lakásbérleti szerződést szerződésszegés miatt írásban felmondhatja, ha

35. § (1) Az a bérlő, aki a bérleti jogviszony megszűnéséig lakhatását nem tudja más módon biztosítani, a jogviszony megszűnése előtt legalább 30 nappal újabb bérbevételi ajánlatot nyújthat be, az általa bérelt lakás szerződésének meghosszabbítása érdekében. Az újabb bérbevételi ajánlathoz csatolandó mellékleteken kívül csatolnia kell a közüzemi szolgáltatók igazolását arról, hogy nincs közüzemi díjtartozása. Ebben az esetben a bérbeadó a 27. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül ellenőrzést tart.⁸

(2) Amennyiben az iratok és a hivatalosan ismert tények alapján megállapítható, hogy a bérlő továbbra is jogosult önkormányzati tulajdonban álló lakás bérbevételére, a szociális bizottság a bérleti szerződést legfeljebb 5 évre meghosszabbíthatja.

36. § A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

37. § (1) A lakást jogcím nélküli használó a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek mértéke megegyezik a lakás a rendelet 1–3. mellékleteiben szereplő bérleti díjával. Pályázat útján bérbeadott lakás jogcím nélküli lakáshasználati díja megegyezik a megszűnt bérleti szerződésben rögzített bérleti díjjal, amennyiben az magasabb összegű, mint a lakás a rendelet 2. melléklete szerinti bérleti díja.

(2) A bérbeadó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránt szükséges jogi intézkedéseket megtenni.

38. § (1) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló, a rendelet 4. mellékletében szereplő helyiségeket az e rendeletben szabályozott kivételektől eltekintve csak nyílt, illetve meghívásos pályázat útján jogosult bérbe adni.

(2)⁹ A képviselő-testület városérdekből történő igény esetén jogosult a helyiségre pályáztatás nélkül bérlőt kijelölni, a bérleti díjat a Kunszentmárton Város Önkormányzata tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról szóló határozatban foglaltaktól eltérően megállapítani, valamint a bérleti jogviszonyra vonatkozó szabályokat a rendeletben foglaltaktól eltérően megállapítani.

(3)¹⁰ Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha a bérlő a határozott időre szóló bérleti jogviszonya lejártát megelőző 6 hónapon belül kéri bérleti szerződésének a meghosszabbítását, és a bérbeadó, valamint a bérlő a bérbeadás új feltételeiben megegyeznek. Ebben az esetben a képviselő-testület a bérleti szerződés módosítására irányuló ajánlati kötöttségeit 30 napig, de legfeljebb a bérleti szerződés lejártát követő 30. napig tartja fenn, ezen időszakra a bérlő a bérleti díjjal azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

39. § (1) Gépkocsi tárolásra szolgáló helyiséget (garázs) egyéb célra bérbe adni nem lehet.

(2) Garázs bérleti jogának megszerzésére az a személy pályázhat, akinek vagy a vele közös háztartásban élő személynek a tulajdonában, illetve üzemeltetésében érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező gépjármű van.

(3) Kizárólag raktározási célra hasznosítható helyiséget nyilvános pályázat kiírása nélkül is bérbe lehet adni akkor, ha a bérlő tevékenysége önkormányzati beruházások, fejlesztések megvalósításához kapcsolódik.

40. § (1) A helyiség bérbeadása történhet határozott időre, legfeljebb 5 évre, határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig.

(2) A határozatlan időre kötött szerződést a bérbeadó a Ptk. 6:347. §-ában meghatározott esetek fennállása és cserehelyiség biztosítása nélkül is felmondhatja.

41. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelője a Városgondnokság, akinek feladata:

42. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

(3) Érvénytelen az a pályázat, ha

(4) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

43. § (1) Egy helyiségre vonatkozó több érvényes bérleti ajánlat esetén versenytárgyalást kell tartani.

(2)¹¹ A versenytárgyalást a polgármester, vagy az általa megbízott személy vezeti. A versenytárgyaláson részt vesz a képviselő-testület által kijelölt önkormányzati képviselő, a jegyző valamint a Hivatal helyiségekkel foglalkozó köztisztviselője. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3)¹² A pályázatokat a képviselő-testület bírája el. A pályázatot a képviselő-testület indokolás nélkül eredménytelenné nyilváníthatja.

(4) Eredményes eljárás esetén azzal a pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki az eljárás során a legmagasabb bérleti díj ajánlatot tette.

(5) A pályázat nyertese a bérbeadóval 15 napon belül szerződést kell, hogy kössön, és a szerződés kötésétől számított 15 napon belül köteles a helyiséget birtokba venni.

(6) Az (5) bekezdésben vállalt határidő elmulasztása esetén a bérbeadó a pályázót írásban nyilatkoztatja, hogy kéri-e a helyiséget vagy a szerződéstől eláll. Amennyiben a bérlő a szerződést a felhívás ellenére 30 napon belül nem köti meg, a bérbeadó a szerződéstől elállhat.

(7) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, jegyzőkönyv felvétele mellett alapján köteles átadni a bérlőnek.

44. § (1) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt szerződéssel hozza létre.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell:

45. § (1) A helyiségbérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő köteles gondoskodni:

(2) A bérleti szerződés megszűnésekor a helyiséget a bérlő legalább az átadáskori műszaki állapotban köteles visszaadni.

46. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiségek átalakításához a bérlő köteles beszerezni a bérbeadó írásbeli engedélyét.

(2) Ha a bérlő a helyiséget engedély nélkül átalakítja, bérleti joga cserehelyiség biztosítása nélkül felmondható.

47. § A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához csak akkor adhat hozzájárulást, ha

48. § (1) A bérlő bérleti jogát a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával másra átruházhatja, elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) A bérleti jog átruházásáról, cseréjéről szóló megállapodást írásban kell a megkötéstől számított 15 napon belül a bérbeadóhoz benyújtani, a hozzájárulás megadása érdekében

(4) A hozzájárulást abban az esetben lehet megadni,

(5) Önkormányzati helyiség elcseréléséhez a bérbeadó az írásbeli hozzájárulást megtagadhatja, ha a másik helyiség nem áll az önkormányzat tulajdonában, vagy ha a csere önkormányzati érdeket sért.

(6) A bérlő a helyiséget albérletbe nem adhatja.

49. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésével, a helyiség visszaadásával kapcsolatban a rendelet és az Ltv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogának megszűnésekor köteles az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani, kivéve, ha ez alól a bérbeadó külön hozzájárulásával mentesíti.

(3) A helyiséget jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásáig használati díjat köteles fizetni, melynek összege a jogcím nélküli használat kezdetét közvetlenül megelőző bérleti díj/ kétszerese. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a fizetendő használati díj összege a korábban fizetett használati díj ötszöröse.

50. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, elidegeníteni kívánt lakások és helyiségek kijelöléséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A lakás vagy helyiség forgalmi értékét független ingatlanforgalmi értékbecslő állapítja meg. A lakás vagy helyiség vételárát az értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapján a Képviselő-testület határozza meg. Az értékbecslés a vételárat megállapító képviselő-testületi döntés meghozatalakor egy évnél régebbi nem lehet.

(3) A lakástörvény alapján elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakás és helyiség vételárát a Képviselő-testület az Ltv. 52. §-a figyelembevételével határozza meg (helyi forgalmi érték).

51. § (1) A Képviselő-testület vételárat megállapító döntését követően a polgármester 15 napon belül közli a vételárat és az eladásra irányuló ajánlatot az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosultakkal (továbbiakban elővásárlásra jogosult).

(2) Az eladásra irányuló ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Az elővásárlásra jogosult e jogát a (2) bekezdés szerinti ajánlat kézhezvételét követő 30 napon belül, az eladóhoz intézett, az ajánlatot teljeskörűen és fenntartás nélkül elfogadó írásos nyilatkozat útján jogosult gyakorolni. Nyilatkozatához csatolnia kell a közüzemi díjak megfizetéséről szóló igazolást.

(4) Az önkormányzat ajánlati kötöttsége a (2) bekezdés szerinti ajánlat elővásárlásra jogosult által történő kézhezvételétől számított 60 napig áll fenn.

(5) Ha a jogosult a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem vagy nem határidőben teszi meg, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni és ez esetben a lakás harmadik személy részére értékesíthető.

(6) Nem köthető adásvételi szerződés azzal az elővásárlásra jogosulttal, akinek az eladásra kijelölt ingatlannal összefüggő, bérleti díjból eredő, vagy bármilyen lejárt és meg nem fizetett közüzemi díjtartozása áll fenn.

52. § (1) Az elővásárlásra jogosult, mint vevő a vételárat:

(2) Amennyiben az elővásárlásra jogosult vevő vállalja, hogy a teljes vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, részére a vételár 20 %-ának megfelelő összegű vételárkedvezményt kell megállapítani.

(3) Az elővásárlásra jogosult vevő részletfizetés iránti kérelme esetén részére legfeljebb 15 év időtartamra kamatmentes részletfizetési kedvezmény állapítható meg azzal, hogy köteles legalább a vételár 20 %-át a szerződéskötéskor megfizetni. Részletvétel esetén az önkormányzat javára szóló tulajdonjog fenntartással történő eladás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(4) A havonta előre esedékes vételárrész nem lehet kevesebb összegű, mint a lakás adásvételi szerződés megkötésének időpontjában érvényes bérleti díja. Vevő a vételárrészt tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni. A vételárrész késedelmes teljesítése esetén vevőt a Ptk-ban meghatározott mértékű késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.

(5) Részletre történő vásárlás esetén, amennyiben az elővásárlásra jogosult a vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, őt a még fennálló vételár hátralék 10%-ának megfelelő mértékű árengedmény illeti meg.

53. § (1) Három havi vételárrész meg nem fizetése esetén az önkormányzat jogosult fennmaradó vételárat fizetési határidő kitűzésével, írásban, egy összegben követelni.

(2) Amennyiben a felszólításban szereplő teljesítési határidő eredménytelenül telik el, az önkormányzat jogosult a szerződéstől elállni.

(3) A szerződéstől történő elállás esetén az elővásárlásra jogosult az erről szóló jognyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül köteles az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas, kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni. Az ingatlan visszaadásának napjáig elővásárlásra jogosult viseli az ingatlannal kapcsolatban felmerült összes terhet, költséget, továbbá a szerződés időtartamára a szerződéskötéskor érvényes mértékű bérleti díjnak megfelelő összegű bérleti díj fizetési kötelezettséggel köteles elszámolni.

54. § (1) Elővásárlási joggal nem érintett lakást vagy az elővásárlási jogával élni nem kívánó bérlő által lakott lakást értékesíteni – ha törvény kivételt nem tesz – versenyeztetés útján az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Amennyiben az értékesíteni kívánt lakás forgalmi értéke a bruttó egy millió forint értékhatárt nem haladja meg, a képviselő-testület egyedi döntése alapján is lehet értékesíteni.

(3) A pályázati felhívásban a Képviselő-testület meghatározza

(4) A Képviselő-testület jogosult a pályázati felhívást indokolás nélkül eredménytelenné nyilvánítani.

55. § (1) A Képviselő-testület vételárat megállapító döntését követően a polgármester 15 napon belül közli a vételárat és az eladásra irányuló ajánlatot az Ltv. 58. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosultakkal (továbbiakban elővásárlásra jogosult).

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő elővásárlási joggal érintett nem lakáscélú helyiségek értékesítésére vonatkozóan a 51. § (2)–(6) bekezdéseit megfelelően kell alkalmazni.

(3) Az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződés megkötése előtt köteles igazolni, hogy:

(4) A vételárat egy összegben vagy a vételár legalább 50 %-ának egyösszegű megfizetése után, havi egyenlő részletekben, és legfeljebb egy év alatt kell a vevőnek megfizetni. A teljes vételár vagy az első vételárrész befizetése az adás-vételi szerződés megkötésekor esedékes.

56. § Az önkormányzat tulajdonában lévő elővásárlási joggal nem érintett vagy az elővásárlási jogával élni nem kívánó bérlő által bérelt nem lakáscélú helyiségek értékesítésére vonatkozóan a 54. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

57. § (1) Az önkormányzat az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került lakóépületek elidegenítéséből származó bevételeit a számláját vezető hitelintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(2) Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületek elidegenítéséből származó bevételeit lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra használhatja fel, melyek az alábbiak:

(3) A lakás és helyiség elidegenítéséből származó bevételből az önkormányzat levonhatja

58. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell..

59. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvbe ütköző rendelkezést nem tartalmaz.