1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kenderes Városi Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 5331 Kenderes, Szent István út 56.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kenderes.hu.

2. § (1) Az önkormányzat alaptevékenységének a kormányzati funkció szerinti megjelölését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a közfeladatait különösen költségvetési szerve vagy államháztartáson kívüli szervezet bevonásával látja el. A költségvetési szervek, egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságok felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

(2) Az önkormányzat címerében a kerekded pajzs ezüst mezejében két egymást alul keresztező aranyszínű búzakalász helyezkedik el. A pajzson egy kissé jobbra fordított, fedett sisak van, s fölötte jobb lábában követ tartó daru áll. A pajzsra is ráboruló sisaktartó alapszíne – mindkét oldalon – a kék, ezüsttel és arannyal kiegészítve.

(3) Az önkormányzat zászlaja téglalap alakú, fehér színű selyem. Középen mindkét oldalon a város címere természetes eredeti színezésű hímzéssel készült. Alatta félkörben – KENDERES VÁROS – felirat szerepel arany színezéssel. A zászlót körben arany szegély díszíti, két arany bojttal. A zászló méretaránya 3:2, alapmérete 1,5 x 1 m. A zászló két oldalán lévő címer magassága 60 cm.

(4) Az önkormányzat jelképei használatának a rendjét, valamint az önkormányzat által alapított elismeréseket és adományozásuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletekben szabályozza.

(5) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, benne kör felirat: Városi Önkormányzat Kenderes helyezkedik el, középen Magyarország címere.

4. § (1) A képviselő-testület gondoskodik arról, hogy Kenderes város lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A település ünnepei:

5. § Az önkormányzat lapja Kenderes Város Krónikája, mely havonta jelenik meg. Az önkormányzat a kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.

6. § (1) Az önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel a képviselő-testület döntése alapján együttműködési megállapodást köthet.

(2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, más szervezettel történő kapcsolat felvételére a polgármester jogosult. A megállapodás megkötésére a képviselő-testület döntésének megfelelően kerülhet sor.

7. § A település nemzetközi kapcsolatai:

8. § A képviselő-testület a helyi önkormányzati választásokon megválasztott 6 helyi önkormányzati képviselőből és a megválasztott polgármesterből áll.

9. § A képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározottakon túl köteles:

10. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi és Jogi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról, hatályon kívül helyezéséről.

(6) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az érintett képviselőt figyelmeztetésben részesíti.

11. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki távolmaradását az ülés időpontja előtt 24 órával bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő az ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.

12. § Az 11.§-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is. Ennek betartása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.

13. § (1) A polgármester a tisztségét főállású polgármesterként látja el.

(2) A polgármester

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket, valamint önkormányzati hatósági hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő közérdekű ügyben a kezdeményezheti a polgármestert intézkedését, melyre 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni, melyről a polgármester a képviselő tájékoztatásával egyidőben a képviselő-testület tagjait is írásban tájékoztatja.

(5) A polgármester szükség szerint, de évente legalább kétszer beszámol a képviselő- testületnek a rá átruházott feladat- és hatáskörök ellátásáról, az önkormányzati hatósági jogkörök gyakorlásáról.

14. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület és bizottságok működésével összefüggő feladatai:

(2) A polgármester továbbá:

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 43. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó alábbi önkormányzati ügyekben:

(4) Bármely kizárólagos képviselő-testületi hatáskörbe nem tartozó, vagy minősített többséggel hozott döntést nem igénylő ügyben, amelyben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat.

15. § A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, aki feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

16. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét jelen rendelet 4. melléklete rögzíti.

17. § (1) A bizottság működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályaokat kell alkalmazni. A bizottság működésének szabályait jelen rendelet rendelkezéseivel összhangban ügyrendjében határozhatja meg.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és az alpolgármester.

(4) A több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartani az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában. Amennyiben az együttes bizottsági ülésen egyik bizottság elnöke sem vesz részt, a jelenlévő bizottsági tagok a képviselő-testületi tagok közül választanak levezető elnököt.

(5) Az együttes bizottság ülésén a résztvevő bizottságok határozatképességére, döntésére vonatkozó feltételeket, szabályokat külön-külön kell vizsgálni, alkalmazni.

18. § (1) A nem képviselő bizottsági tag az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban Vnytv.) 3. § (3) bekezdése és jelen rendeletben meghatározottak szerint nem nyilvános vagyonnyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről, továbbá kezdeményezi felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

(2) A nem képviselő bizottsági tag (a továbbiakban: érintett) a megválasztását követően a Vnytv-ben meghatározottak szerinti időközönként és tartalommal köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges dokumentumok elektronikusan, számítógéppel is kitölthető formátumban kerülnek megküldésre az érintetteknek.

(4) A vagyonnyilatkozatot az érintettnek és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóknak saját kezűleg alá kell írniuk. A vagyonnyilatkozatot az érintetteknek személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadni.

(5) A vagyonnyilatkozatot a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt helyiségében a jegyző által kijelölt köztisztviselő(k)nek kell leadni, amelyet az átvevő(k) igazolás kiállításával vesznek át. A vagyonnyilatkozat leadásával egyidejűleg csatolni kell az érintett nyilatkozatát arról, hogy saját, illetve hozzátartozói vagyonnyilatkozatát leadta. Az érintett és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi és Jogi Bizottság az érintettnek visszaadja.

19. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre, melynek a hivatalos elnevezése: Kenderesi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal.)

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 5331 Kenderes, Szent István út 56.

(3) A Polgármesteri Hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által készített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeit, valamint azok létszámát jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.

20. § A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önálló gazdasági szervezet, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. A polgármesteri hivatal önálló jogi személy.

21. § (1) A jegyző – egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl – gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

(2) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskör a köztisztaságról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek elmulasztása, vagy a tilalmak megszegése miatti hatósági eljárás lefolytatása és a cselekmény elbírálása.

22. § Amennyiben a jegyző a képviselő-testületnek vagy a bizottságnak az ülésén szóban jelzi, hogy döntésükben, működésénél jogszabálysértést észlel, a testületi ülésen tett észrevételét a jegyzőkönyvben szó szerint rögzíteni kell. A jegyző a jogszabálysértés jelzésével egyidejűleg javaslatot fogalmaz meg a jogszabálysértés orvoslására.

23. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával legfeljebb hat hónap időtartamra a Polgármesteri Hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

24. § (1) A képviselő-testület előre tervezhető feladatainak megszervezése érdekében éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések időpontját, a tervezett napirendek címét, az előkészítésért felelős személy megnevezését, a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a képviselő-testület tagjaitól, a bizottságok tagjaitól, a települési nemzetiségi önkormányzattól, az önkormányzat intézményvezetőitől és a jegyzőtől.

(4) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.

(5) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

25. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 116. §-ában foglaltak szerint megbízatásának időtartamára gazdasági programot készít.

(2) A gazdasági program összeállításánál a képviselő-testület figyelembe veszi a település lakossága, önszerveződő közösségei által megfogalmazott elképzeléseket is.

(3) A képviselő-testület a gazdasági programról határozatot hoz.

26. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

27. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására, majd ezt követően az Mötv. 44. §-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

28. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal, a munkatervben meghatározott rendes ülést tart.

(2) A rendes ülések minden hónap harmadik hetének szerdai napján 14.00 órai kezdéssel tartandók, amennyiben külső körülmény más időpontot nem indokol.

29. § (1) A polgármester indokolt esetben, a munkatervben nem szereplő rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet telefonon vagy e-mailen.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni az Mötv. 45. §-ában foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

30. § A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, és videofelvétel készíthető.

31. § (1) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során az érintett hozzájárulása nélkül személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak igazolt meghatalmazottja, a jegyző és a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv vezetője tekinthet be.

32. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 2 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel és az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététellel kell tájékoztatni.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát a Polgármesteri Hivatalban, valamint az önkormányzat honlapján az állampolgárok megtekinthetik.

(3) A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(4) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek – zárt ülés kivételével – ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatalban, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján megtekinthetők.

33. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban – papíron vagy elektronikus úton – kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját és a tervezett napirendeket.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket olyan időpontban kell kiküldeni – kivéve a rendkívüli ülés -, hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők, illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A kézbesítés elektronikus formában – e-mailen keresztül- történik.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, de az írásbeliségtől el is lehet tekinteni. A sürgősség okát közölni kell.

(5) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban – az összehívás okának megjelölésével – küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell. A rendkívüli ülés anyagát az önkormányzat hivatalos honlapján a meghívással egy időben meg kell jeleníteni.

(6) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

(7) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

34. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Előterjesztést tehet:

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, illetve elektronikus úton, vagy halaszthatatlan esetben szóban nyújtható be. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani, s azt – lehetőség szerint – szünet utáni napirendként kell tárgyalni.

(4) Rendelet-tervezetet a (2) bekezdéstől eltérően képviselő, polgármester és a jegyző nyújthat be.

(5) Az előterjesztés főbb elemei:

(6) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.

(7) Azon témaköröket, amelyek a képviselő-testület ülésére kizárólag bizottság állásfoglalásával terjeszthetők elő, jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

35. § (1) A képviselő-testület ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére – indokolt esetben – sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

(2) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés napján 12 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be.

(3) Rendelet-tervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnal módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

(4) Sürgősségi indítványt előterjeszthet a 33.§ (2) bekezdésében szereplő szervezetek, személyek.

(5) Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt. Az elfogadott sürgősségi indítványt a képviselő-testület az írásban kiküldött napirendi pontok megtárgyalását követően tárgyalja meg.

36. § Módosító indítvány az önkormányzati rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

37. § (1) A testületi ülés vezetése során az ülésvezető:

(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint a polgármester és alpolgármester tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

38. § (1) Az ülés zavartalan rendjének biztosítása érdekében az ülésvezető:

(2) Ha a megszakított ülés harminc perc elteltével sem folytatható, az elnök az ülést berekeszti és azt legkésőbb tíz napon belüli időpontra ismételten összehívja. Az így összehívott ülést a megzavart napirendi pont ismételt tárgyalásával kell kezdeni.

39. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentő személyek nevét.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről.

40. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívó alapján tesz javaslatot. A képviselő, illetve az előterjesztők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(2) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(3) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

41. § A napirendek tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével a polgármester beszámol:

42. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.

(2) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart.

(3) A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.

(4) Az Mötv.-ben meghatározott esetekben a zárt ülés elrendelésére - a napirendi szavazást követően - a polgármester, az alpolgármester, a jegyző vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) A testület ülésén, valamint a bizottsági üléseken a napirendhez szólni kívánó állampolgár hozzászólási jogát az adott bizottság vagy a testület adja meg, egyszeri alkalommal, 5 perc időtartamra. Egy adott személy a bizottsági vagy a testületi ülésen kétszer kaphat szót ugyanabban a témában.

(6) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(7) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

43. § A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja.

44. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy a tárgyalása közben – alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a napirendi pont elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára –, meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

45. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

46. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határozatot hoz.

(3) Ügyrendi javaslat:

47. § (1) Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.

(2) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

48. § A napirendi pontok, a 40.§ szerinti beszámoló, az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdésekre adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.

49. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) Egyszerű többség esetén a döntés meghozatalához -a minősített többségre való konkrét utalás hiányában- a jelenlévő képviselők több, mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv. 51. §-ban meghatározott ügyek eldöntéséhez.

(4) A minősített többséghez négy képviselő "igen" szavazata szükséges.

50. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

51. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti az elfogadott határozatot, amelyet a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell.

(4) Szavazni csak személyesen lehet.

(5) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(6) Az ülésvezető a szavazatok téves összeszámlálása miatt elrendelheti a szavazás megismétlését.

(7) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a szavazás eredményét.

52. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

(2) A név szerinti szavazáskor a jegyző betűrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző gondoskodik az elhangzott nyilatkozat jegyzőkönyvben történő rögzítéséről.

(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

53. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart a jogszabályban meghatározott esetekben.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 47. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(3) Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A titkos szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.

(5) A titkos szavazást az Ügyrendi és Jogi Bizottság bonyolítja.

(6) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit a bizottság tagjai írnak alá.

(7) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke a szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyv adatait ismerteti a képviselő-testülettel.

54. § (1) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

(2) Rendelettervezetet a polgármester, a képviselő és a jegyző terjeszthet elő.

55. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos növekvő arab sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap - római számmal -, nap megjelölésével).

(2) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A képviselő-testület azon határozatait, melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül a felelős köteles végrehajtani. A polgármester a határozat végrehajtásáról beszámol a képviselő-testületnek.

(5) Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő-testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.

56. § (1) A jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelettervezet megfeleljen a jogszabályszerkesztés jogszabályban meghatározott szakmai követelményeinek.

(2) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalja.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(4) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel történik. A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A kihirdetett rendelet elektronikus változatát kereshető formátumban az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni.

(5) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

57. § (1) A képviselő-testület üléséről a Mötv. 53. § (1) bekezdése szerinti tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell elhelyezni az ülésről készült hanganyaggal együtt.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

58. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő.

(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

(3) Az interpelláció írásban terjeszthető elő a képviselő-testület ülésén vagy a testületi ülést megelőző 5. napig. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataival, vagy valamely önkormányzati intézmény hatáskörébe kell tartoznia. Az interpelláció csak konkrét kérdés megválaszolására irányulhat.

(4) Az interpellációra 15 napon belül írásban, legkésőbb azonban a soron következő testületi ülésen kell választ adni. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló képviselő véleményét is figyelembe véve – a testület dönt.

59. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési és előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A válaszadás maximális időtartama 3 perc. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a képviselő-testület.

60. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer, lehetőleg a költségvetés elfogadása előtt Kenderesen és Bánhalmán közmeghallgatást tart. A képviselő-testület egyéb önkormányzati ügyekben is tarthat közmeghallgatást. A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előírások az irányadók.

(2) A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az ülés előtt legalább 7 nappal közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson a felszólalás a jelentkezés sorrendje szerint történik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(5) A közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvre a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

61. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórumra a jegyzőt és a témafelelős ügyintézőt meg kell hívni.

62. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

63. § Hatályát veszti a Kenderes Városi Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2015. (XII.17.) önkormányzati rendelete.