Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (III. 14.) önkormányzati rendelete
Báta Község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 07. 21Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (III. 14.) önkormányzati rendelete
Báta Község helyi építési szabályzatáról
Báta Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörrel rendelkező, az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal; a megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala, a nemzeti park igazgatóság, a területi vízvédelmi hatóság, a területi vízügyi hatóság, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a területi vízügyi igazgatási szerv, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a népegészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, az egyes közlekedési ügyekben illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala, a közlekedésért felelős miniszter, a légiközlekedési hatóság, a katonai légügyi hatóság, a megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a megyei kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala, az ingatlanügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, a megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala, a honvédelemért felelős miniszter, a megyei rendőr-főkapitányság, a bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, az Országos Atomenergia Hivatal, a gyógyhelyek ügyében illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a Tolna Megyei Önkormányzat véleményének figyelembevételével a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. A rendelet alkalmazása
1. § (1) Báta község külterületének szabályozási tervét jelen rendelet 1. melléklete, belterületének szabályozási tervét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A szabályozási terven alkalmazott jelek a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban EljR.) 6. sz. mellékletében szereplő jelkulcsán alapulnak, és a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) vonatkozó előírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendők.
(3) A jelkulcs elemei között szereplő irányadó telekhatár és a javasolt megszüntető jel jelen rendelet keretei között a rendelet módosítása nélkül, az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosíthatók.
(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényű hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.
(5) E rendelet alkalmazása során az „átlagos telekszélesség”: a telek m2-ben mért területének és a telek két legtávolabbi pontja méterben mért távolságának méterben megállapított hányadosa.
2. Belterületi határ megváltoztatására vonatkozó előírások
2. § A település kialakult belterületi határa nem változtatható meg.
3. Közterület alakításra vonatkozó előírások
3. § (1) A település területén új közterületet csak a szabályozási terven jelölt területeken lehet kialakítani a vonatkozó sajátos jogintézmények alkalmazásával.
(2) A szabályozási terven jelölt állami és önkormányzati tulajdonú közúti közlekedési és zöldterületként jelölt meglévő közterületek magántulajdonba nem adhatók.
4. Telekalakításra vonatkozó előírások
4. § A település területén telek csak az adott övezetben és építési övezetben a rendelet 3. mellékletében meghatározott legkisebb paraméterekkel alakítható, kivéve, ha a telekalakítás:
a) a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylő műtárgyak számára szükséges;
b) a szabályozási terven szabályozási vonallal jelölt közérdeket szolgáló terület-igénybevételt szolgál;
c) magánutak telkének kialakítása számára szükséges,
d) olyan telekegyesítést vagy telekhatár-rendezést eredményez, melynek révén a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az adott övezetre vonatkozó paraméterekhez közelítenek.
5. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások
5. § (1) A község műemléki védettségű és műemléki környezetekhez tartozó ingatlanainak felsorolását a rendelet 1. Függeléke tartalmazza.
(2) A község régészeti érintettségű ingatlanainak felsorolását a rendelet 2. Függeléke tartalmazza.
(3) Báta Község Önkormányzatának a településkép védelméről szóló rendeletében szereplő helyi védelem alatt álló építmények felsorolását a rendelet 3. Függeléke tartalmazza.
6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
6. § Az ökológiai folyosók, magterületek, Natura 2000 területek, tájvédelmi körzet és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek lehatárolását a magasabb rendű tervfajtákkal összhangban a Szabályozási Terv tartalmazza.
7. Környezetvédelmi előírások
7. § (1) A település területén kommunális-szennyvíz tisztítás nélkül nem szikkasztható el.
(2) Haszonállat-tartás esetén a keletkező trágyát zárt trágyatárolóban kell gyűjteni.
(3) Lakó, üdülő, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és hitéleti rendeltetésű épületek és az alábbi állattartó épületek között betartandó legkisebb távolság:
a) kifejlett állapotban 10 kg-nál kisebb súlyú tenyésztett állatok (például baromfi, nyúl) tartására szolgáló ól esetén 200 férőhelyig 10 méter, 200 férőhely felett 300 méter;
b) kifejlett állapotban 10 kg-nál nagyobb súlyú tenyésztett állatok (például sertés, szarvasmarha, ló, kecske, juh) istállója esetén 10 férőhelyig 20 méter, 10 férőhely felett 300 méter;
c) Az a) és b) pontban megállapított távolságok a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. sorában szereplő „Intenzív állattartó telepek”-re, a 2. számú melléklet 11. pontjában szereplő „nagy létszámú állattartás”-ra és a 3. számú melléklet 6. pontjában szereplő „Intenzív állattartó telepek”-re vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó állattartásra nem vonatkoznak.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában szereplő épületek közti távolságot nem kell betartani olyan lakóépület esetén, amely az állattartásra is szolgáló külterületi mezőgazdasági üzem, tanya vagy farmgazdaság telkén belül helyezkedik el.
8. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
8. § (1) A község a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVm rendelet szerint fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település, amelyen betartandó előírásokat az 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozattal elfogadott vízgyűjtő gazdálkodási terv tartalmazza.
(2) Báta község nagyvízi mederrel érintett település, továbbá a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet alapján erősen veszélyeztetett település. A nagyvízi meder területére vonatkozóan az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által készített 03.NMT.03 sz. mederkezelési tervben foglaltak az irányadók.
(3) A 786/2 helyrajzi számú szivattyútelep és az 5516 helyrajzi számú út között tervezett árvízvédelmi töltés elkészültéig és a nagyvízi meder jogi határának megváltoztatásáig a tervezett árvízvédelmi töltés mentett oldalán lévő, a Szabályozási Terv szerint nagyvízi medernek minősülő terület ingatlanain a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályok előírásai vonatkoznak.
(4) A község Szabályozási Terve szerinti rendszeresen belvízjárta területein
a) lakó rendeltetést tartalmazó épület nem helyezhető el;
b) belső térrel rendelkező terepszint alatti építmény vagy építmény-rész csak teljesen vízzáró módon és felúszás elleni méretezéssel kialakítva helyezhető el;
c) az ilyen helyen álló építményen belvíz-elöntésből keletkező kár esetén a tulajdonos nem jogosult kártérítés igénylésére.
(5) A község Szabályozási terve szerint belvízzel veszélyeztetett területein a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm.rendelet 49-58. §-ok előírásai szerint kell eljárni.
(6) A község országos vízminőség-védelmi övezethez tartozó területein
a) a felszíni és felszín alatti vizekbe kommunális vagy technológiai eredetű szennyező anyagok, szennyvizek juttatása nem megengedett;
b) a kommunális és a jogszabályoknak megfelelően előtisztított technológiai eredetű szennyvizeket közműves szennyvízcsatornába kell vezetni, vagy ennek hiányában vízzáróan kialakított zárt szennyvíztárolóban kell gyűjteni;
c) nagyüzemi és háztáji állattartás esetén a keletkező trágyát zárt trágyatárolóban kell gyűjteni.
(7) Felszínmozgás-veszélyes területeken történő építés során az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
(8) Partfal-stabilizációra kijelölt területen csak a partfalomlás-veszély elhárítására szolgáló védmű építhető.
9. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
9. § (1) A Szabályozási terven jelölt forgalmi utak szabályozásával érintett területrészek az Étv. 26. §-ában foglalt szabályok szerint kisajátíthatók.
(2) A Szabályozási terven jelölt kiszolgáló és lakóutak létesítésével, bővítésével vagy szabályozásával érintett területrészek az Étv. 27. §-ában foglalt szabályok szerint lejegyezhetők.
(3) Újonnan beépítésre szánt területen, valamint olyan ingatlanon, ahol a rendelet hatályba lépése előtt nem állt épület, az Étv. 28. § (1) bekezdésében említett felhatalmazással élve az Önkormányzat az utak és közművek megvalósításának költségeit az építtetőkre hárítja. Az építtető kérelmére az Önkormányzat megállapodást köthet az útépítési és közművesítési költségek részbeni átvállalásáról.
(4) Temető területének beültetési kötelezettségű területsávjában új sírhely nem létesíthető.
(5) A Szabályozási terven építési tilalommal jelölt területen fennálló építési tilalmat a belterület keleti részén létesítendő árvízvédelmi töltés használatbavételbe adását követően haladéktalanul meg kell szüntetni. Ezt követően a területen a szabályozási tervben meghatározott módon építési tevékenység végezhető.
10. Közművek előírásai
10. § (1) A település belterületén a közművek kiépítése az Önkormányzat feladata, kivéve ahol a sajátos jogintézményekre vonatkozó szabályok adta lehetőségekkel élve annak pénzügyi terheit az Önkormányzat az érdekeltekre áthárítja.
(2) Új közművezetékeket a vonatkozó jogszabályok és ágazati szabványok betartása mellett elsődlegesen közterületen kell elhelyezni.
11. Az építés általános szabályai
11. § (1) Új, épített utcai kerítés csak a Szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra, ennek hiányában az utcai telekhatárra helyezhető.
(2) Új épületek építési telken belüli elhelyezésére vonatkozó előírások:
a) A Szabályozási terv szerint előkerti építési határvonallal rendelkező telken új épület csak a kötelezően előírt mélységű előkert szabadon hagyásával helyezhető el.
b) A Szabályozási terv szerint előkerti építési határvonallal nem rendelkező falusias és kertvárosias lakóterületek valamint településközpont területek telkein új épület előkert nélkül is elhelyezhető.
c) Gazdasági és különleges területek telkein új épület - a legfeljebb 30 m2 beépített területű és legfeljebb 3,5 m épületmagasságú porta vagy pénztár épület kivételével – legalább 5 méter mélységű előkert szabadon hagyásával helyezhető el, ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik.
(3) Az oldalkert legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott telek esetén 4 méter, szabadonálló beépítési móddal szabályozott telek esetén 3 méter. Az oldalkert betartandó tényleges szélessége az OTÉK 36. §-ában foglalt telepítési távolságokra és tűztávolságra vonatkozó előírásokra tekintettel ennél nagyobb is lehet.
(4) Beépítésre szánt terület telkein a hátsókert mélysége 6 méter. 25 m-nél kisebb mélységű telken a hátsókert mélysége 0 méter.
(5) Az adott övezeti előírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhető, azonban a meglévő épületek korszerűsíthetők, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett épületmagasság betartása mellett bővíthetők.
(6) Az övezeti előírásokban megengedettnél nagyobb épületmagasságú meglévő épület korszerűsíthető és alapterületileg bővíthető a megengedett beépítettség mértékéig, azon feltétellel, hogy a bővítés által az épületmagasság tovább nem növekedhet.
(7) Szabályozási vonallal átszelt meglévő épületnek a tervezett közterületbe eső része felújítható, de a tervezett közterületbe eső részen nem bővíthető.
(8) Meglévő épületnek a (3) bekezdés szerinti elő- vagy oldakertbe eső része felújítható, de az előkertbe és oldalkertbe eső részen nem bővíthető.
(9) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmények (pince) egy szint mélységben, a telek építési helynek minősülő területén belül létesíthetők.
12. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
12. § (1) A település a vonatkozó jogszabály szerint katasztrófavédelmi szempontból II. veszélyességi osztályba tartozik a nukleáris létesítményektől való távolság alapján.
(2) A településen az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek:
a) Riasztás: A lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatás feltételeinek biztosítása.
b) Lakosságvédelmi módszer: Kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően, elsősorban elzárkózás.
c) Felkészítés: a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása, a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával; a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra.
d) Védekezés: különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása, a kockázatbecslésnek megfelelően a polgári védelmi szakalegységek megalakítása, a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.
e) Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.
RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
13. A település területének felhasználása
13. § (1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák:
1. Lf jelű falusias lakóterület;
2. Vi jelű intézmény terület;
3. Vt jelű településközpont terület;
4. Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató terület;
5. Gip-z jelű, környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület;
6. K-H jelű különleges horgászházas terület (ökofalu);
7. K-Id jelű különleges idegenforgalmi terület (lovas-idegenforgalmi központ);
8. K-K jelű különleges közmű-üzemi terület;
9. K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület;
10. K-P jelű különleges pince-présházas terület;
11. K-R jelű különleges rekreációs terület (termálfürdő, strand, szállásférőhely).
(2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
1. Kb-Sp jelű beépítésre nem szánt különleges sport terület;
2. Kb-T jelű beépítésre nem szánt különleges temető terület;
3. KÖu jelű közúti közlekedési és közműterület;
4. KÖk jelű kötöttpályás közlekedési terület (vasút);
5. KÖv jelű vízi közlekedési terület (kikötő);
6. Zkk jelű zöldterület (közkert);
7. V jelű vízgazdálkodási terület;
8. Eg jelű gazdasági rendeltetésű erdőterület;
9. Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület;
10. Má jelű általános mezőgazdasági terület;
11. Mk jelű kertes mezőgazdasági terület;
12. Tk jelű természetközeli terület.
(3) Az egyes övezetek megengedett telekalakítási és beépítési paramétereit a rendelet 3 sz. melléklete tartalmazza.
14. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
14. § A beépítésre szánt területek építési övezetein elhelyezhető rendeltetések:
1. Lakóterület, ezen belül:
Lf övezeti jelű falusias lakóterület, ahol csak az OTÉK 14. §-ában felsorolt rendeltetésre szolgáló építmények helyezhetők el. Egy telken legfeljebb 4 önálló rendeltetési egység helyezhető el.
2. Vegyes terület, ezen belül:
2.1. Vi övezeti jelű intézmény-terület, ahol csak az OTÉK 17. §-ában felsorolt rendeltetésű építmények helyezhetők el.
2.2. Vt övezeti jelű településközpont terület, ahol csak az OTÉK 16. §-ában felsorolt rendeltetésű építmények helyezhetők el.
3. Gazdasági terület, ezen belül:
3.1. Gksz övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató terület, ahol csak az OTÉK 19. §-ában felsorolt rendeltetésre szolgáló építmények helyezhetők el.
3.2. Gip övezeti jelű környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület, ahol csak a földgáz kompresszorállomás üzemi épületei és építményei helyezhetők el.
4. Különleges terület, ezen belül:
4.1. K-H övezeti jelű horgászházas terület, ahol elsődlegesen hétvégi házak, és a terület használóinak ellátásához szükséges kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató rendeltetésű épületek helyezhetők el. Új lakóépület csak 500 m2-nél nagyobb telken helyezhető el a falusias lakóterületekre vonatkozó előírások figyelembevételével.
4.2. K-Id övezeti jelű idegenforgalmi terület, ahol csak lovas-idegenforgalmi rendeltetésű, és ezek kiszolgálásához szükséges rendeltetésű építmények helyezhetők el.
4.3. K-K övezeti jelű közmű-üzemi terület, ahol csak vízellátási, árvízvízvédelmi, szennyvízkezelési, energiaszolgáltatási és hírközlési rendeltetésű és a közmű-üzemi tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű építmények helyezhetők el;
4.4. K-Mü övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület, ahol csak állattartó, terménytároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági géptároló, mezőgazdasági gépjavító rendeltetésű, és a mezőgazdasági üzemi tevékenység kiszolgálásához szükséges rendeltetésű építmények helyezhetők el. Az övezetben új lakóépület, vagy lakás csak kivételesen, a mezőgazdasági üzemi tevékenységhez kapcsolódó esetben (tulajdonos, bérlő, vagy személyzet lakása) helyezhető el.
4.5. K-P jelű pince-présházas terület, ahol csak szőlőfeldolgozási és bortárolási rendeltetésű épületek helyezhetők el.
4.6. K-R övezeti jelű rekreációs terület, ahol csak termálfürdő, strand, és üdülési-idegenforgalmi rendeltetésű építmények helyezhetők el.
15. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai
15. § A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák:
1. Közlekedési és közmű terület, ezen belül:
1.1. Köu övezeti jelű közúti terület, ahol csak közút, kerékpárút, gépjármű várakozóhely, járda és gyalogút, köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el.
1.2. Kök övezeti jelű kötöttpályás közlekedési terület, ahol vasúti pálya és a vasúti közlekedéshez kapcsolódó építmények helyezhetők el.
1.3. Köv övezeti jelű vízi közlekedési területen csak a vízi közlekedéshez tartozó építmények helyezhetők el.
2. Zkk övezeti jelű közkert, ahol csak az OTÉK 27. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el;
3. Erdőterület, ezen belül:
3.1. Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen csak az OTÉK 28. § (3) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el;
3.2. Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen csak az OTÉK 28. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt építmények helyezhetők el;
4. Má övezeti jelű általános mezőgazdasági területen építmények csak az OTÉK 29. § (3), (4), (5), (6), (7), (8) bekezdésében foglaltak szerint helyezhetők el a védett területre vonatkozó külön előírások figyelembe vétele mellett.
5. Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen csak az OTÉK 29. § (3) és (4) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el.
6. V-1 övezeti jelű, folyó- és állóvizek területe és partját képező vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.
7. V-2 övezeti jelű, folyóvizek árvízvédelmi töltése céljára szolgáló vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.
8. Tk övezeti jelű természetközeli területen épület nem helyezhető el.
9. Kb-Sp övezeti jelű beépítésre nem szánt sport rendeltetésű területen csak sport- és szabadidő rendeltetésű épületek és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
10. Kb-T övezeti jelű beépítésre nem szánt temető területen csak sírok, urnasírok, kripták és a temetkezés kiszolgáló épületei és építményei helyezhetők el. A temető telke bekerítendő.
16. Záró rendelkezések
16. § (1) Jelen rendelet a hatályos jogszabály szerinti közlést követő 15. napon de leghamarabb az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Báta Község Önkormányzatának Báta Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 15/2008. (XII. 12.) ök. rendelete.
Báta, 2019. március 13. |
Dr. Kohány András |
Az 1. melléklet a Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2023. (VII. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.