Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2017.(VII.3..) önkormányzati rendelete

a község településképének védelméről

Hatályos: 2024. 04. 01

Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2017.(VII.3..) önkormányzati rendelete

2024.04.01.

a község településképének védelméről

Madocsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a Tolna Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze; Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság; a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja Madocsa településképére jellemző elemek meghatározása és védelmük módjának és eszközeinek elrendelése.

2. A rendelet hatálya, mellékletei

2. § (1) Jelen rendelet hatálya Madocsa közigazgatási területére terjed ki.

(2)1 A település közigazgatási területére vonatkozó településképi követelményeket a magasabb szintű jogszabályi előírásokkal, továbbá Madocsa község helyi építési szabályzatáról szóló 7/2017. (VII. 3.) önkormányzati rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1.melléklet: A településkép-védelmi terület lehatárolása

b) 2.melléklet: Az épületek, épületszárnyak keresztmetszeti korlátja, lehetséges helyszínrajzi kialakítása

c) 3.melléklet: Helyi értékvédelmi kataszter

d) 4. melléklet: Kérelem

e)2 5. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek.

MÁSODIK RÉSZ

Településképi követelmények

I. Fejezet

A község egész területére vonatkozó szabályok

3. Az építés általános szabályai

3. § (1) A telkek beépítése során az előkert méretét a környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani. Újonnan beépítésre szánt területen és újonnan kialakított telekcsoportnál legalább 5,0 m előkertet kell biztosítani.

(2) Szintalatti beépítés csak az építési helyen belül létesíthető, nagysága nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.

(3) Az oldalhatárra épített udvari épületszárnyat nyeregtetővel kell kialakítani.

(4)

(5) Előkert nélküli beépítésnél az utcai homlokzatmagasság nem lehet több az övezetben megengedett homlokzatmagasságnál.

(6) Falusias és kertvárosias lakóterületen 1 telken belül a beépítés nem lehet több, mint 350 m2.

(7)

4. A zöldfelület alakításának szabályai

4. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

(3)

5. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus

hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) Azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek
aa) nem tartoznak országos védelem alá,
ab) nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,
b) Gazdasági területek,
c) Mezőgazdasági üzemi területek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:
a) Országos és helyi védelem alá tartozó területek,
b) Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek,
c) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek.
(3) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.
(4) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(5) Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével - új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb.) létesíthető.
(6) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(7) Belterületen új elektromos és hírközlési hálózatot földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(8) A föld feletti vezetésű meglevő gyenge- és erősáramú hálózatok esetén, új elektronikus hírközlési hálózatot a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(9) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
(10) Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(11) A településkép védelmi területen a sajátos építmények, műtárgyak csak beton-, fém- vagy faszerkezetből készíthetők.

6. Reklámok és egyéb műszaki berendezések elhelyezésének szabályai

6. § (1)3

(2)4

(3)5

(4)6 A község közterületein egységes megjelenésű, faszerkezetű, berendezésenként egyik oldalon reklámfelületű, másik oldalon a község térképét, vagy egyéb közérdekű információt megjelenítő, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott információs vagy más célú berendezés helyezhető el.

(5) Épületenként legfeljebb 5 db fa, vagy fém burkolatú egyéb műszaki berendezés helyezhető el.

II. Fejezet

Településkép-védelmi területre vonatkozó szabályok

7. A településkép-védelmi terület lehatárolása, a telekalakítás szabálya

7. § A település történelmi magjában a megmaradt és a Madocsára jellemző településkép védelme érdekében településkép védelmi terület kerül kialakításra az 1. mellékletben jelölt határok között.

8. § A 7. §-ban lehatárolt területen újonnan 16 m-nél keskenyebb telek nem alakítható ki.

II/A. Fejezet7

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályok

8. A településkép-védelmi terület sajátos építési szabályai

9. § A településkép védelmi területen az épületek felújítása, átalakítása, bővítése, valamint új épület létesítése során, az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

a) A területen új épületet előkert nélkül kell elhelyezni.

b) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a településképi védelem alatt álló területen lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

c) Új épületek, épületszárnyak keresztmetszeti korlátját, lehetséges helyszínrajzi kialakítását a 2. melléklet tartalmazza.

d) Meglévő épületek átalakítása, bővítése során törekedni kell az új épületekre vonatkozó szabályok betartására.

e) Az épületek magastetővel alakítandók ki. A tető lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.

f) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 30 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.

g) Az épületek tetőidoma nyereg, vagy kontyolt nyeregtető, illetve ezek összetétele lehet.

h) Meglévő 7,5 m-nél szélesebb utcára merőleges tömegű épület, épületszárny átalakítása, bővítése során utca felé kontyolt tetőidom alakítandó ki.

i) Az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 7,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.

j) Az épületek tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.

k) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

l) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, és garázs bejárat nem létesíthető.

m) Nem létesíthető fém kémény.

n) Közterületről látható oldalon tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

o) Az utcafronti kerítésnek 1,8 m magas tömör kialakításúnak kell lennie.

8/A.8 A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

9/A. § A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását az 5. melléklet tartalmazza.

8/B.9 A településképi szempontból meghatározó területek sajátos építési szabályai

9/B. § (1) Az országos művi értékvédelemmel érintett „A” jelű területeken (régészeti lelőhely, műemlék) a kulturális örökség védelmével kapcsolatos magasabb szintű jogszabályokban elrendelt követelményeket kell betartani.

(2) A mezőgazdasági talajműveléssel-, az öntözést és a talajvízszint megtartását szolgáló műtárgyak építésével-, továbbá a régészeti feltárásokkal kapcsolatos talajmunkák kivételével az eredeti domborzati viszonyok megváltoztatása nem megengedett.

9/C. § (1) A nemzetközi táj- és természetvédelemmel érintett „B” jelű területeken (Natura2000) a vonatkozó magasabb szintű jogszabályi előírásokat e rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági talajműveléssel-, az öntözést és a talajvízszint megtartását szolgáló műtárgyak építésével-, továbbá a régészeti feltárásokkal kapcsolatos talajmunkák kivételével az eredeti domborzati viszonyok megváltoztatása nem megengedett.

(3) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

(4) Az építmények anyaghasználatánál a vakolt felület, beton- és fa szerkezet, égetett agyag- vagy betoncserép, valamint fémlemez fedés a megengedett.

(5) Nem megengedett az élénk, rikító színek használata.

9/D. § (1) Az országos táj- és természetvédelemmel érintett „C” jelű területeken (országos ökológiai hálózat, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek) a vonatkozó magasabb szintű jogszabályi előírásokat e rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági talajműveléssel-, az öntözést és a talajvízszint megtartását szolgáló műtárgyak építésével-, továbbá a régészeti feltárásokkal kapcsolatos talajmunkák kivételével az eredeti domborzati viszonyok megváltoztatása nem megengedett.

(3) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

(4) Az építmények anyaghasználatánál a vakolt felület, beton- és fa szerkezet, égetett agyag- vagy betoncserép, valamint fémlemez fedés a megengedett.

(5) Nem megengedett az élénk, rikító színek használata.

9/E. § (1) A helyi táj- és természetvédelemmel érintett „D” jelű területeken a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 9/2021. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet előírásait, valamint a vonatkozó magasabb szintű jogszabályi előírásokat e rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági talajműveléssel-, az öntözést és a talajvízszint megtartását szolgáló műtárgyak építésével-, továbbá a régészeti feltárásokkal kapcsolatos talajmunkák kivételével az eredeti domborzati viszonyok megváltoztatása nem megengedett.

(3) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

(4) Az építmények anyaghasználatánál a vakolt felület, beton- és fa szerkezet, égetett agyag- vagy betoncserép, valamint fémlemez fedés a megengedett.

(5) Nem megengedett az élénk, rikító színek használata.

9/F. § (1) A településképi szempontból meghatározó „E” jelű külterületi területeken új építmény építése nem megengedett, kivételt képeznek ez alól a mezőgazdasággal és állattartással kapcsolatos építmények.

(2) A mezőgazdasági talajműveléssel-, az öntözést és a talajvízszint megtartását szolgáló műtárgyak építésével-, továbbá a régészeti feltárásokkal kapcsolatos talajmunkák kivételével az eredeti domborzati viszonyok megváltoztatása nem megengedett

III. Fejezet

Az építészeti örökség helyi védelme

9. A védelem tárgya, fokozatai

10. § (1) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt a rendelet 3. melléklete védendőnek minősít.

(2) A helyi védelemnek két fokozata van.

a) A H1 jelű védelem az épület teljes külső megjelenésére terjed ki,

b) A H2 jelű védelem csak az épület valamely megnevezett részértékére vonatkozik.

10. A védett épületekre vonatkozó építési szabályok

11. § (1) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

a) Az épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani, amit a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.

b) Fésűs beépítésnél az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 7,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.

c) Az épületek tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.

d) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.

e) Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.

f) Nem létesíthető fém kémény.

g) Közterületről látható oldalon tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(2) A helyi védettség alá vont épületek rontott homlokzata esetén az alábbi javítások válhatnak szükségessé.

a) megfelelő felületképzés és színezés,

b) tagozatok, eredeti arányú nyílászárók visszaállítása,

c) a homlokzatok, tetők rosszul átépített részeinek visszaállítása,

d) a fő tömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontása, vagy építészeti egységet eredményező átépítése,

e) a kerítések , kapuk visszaállítása, illetve utcaképhez illeszkedő átépítése.

(3) A védelem nem akadályozza az épület belső átalakítását, korszerűsítését és a 2. mellékletben bemutatott módon való bővítését.

11. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

a.) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b.) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a.) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b.) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
IV. Fejezet

A településkép-védelem érvényesítési eszközei

12. A településkép-védelem eszközei

13. § A településkép védelem célját szolgálja

a) a településképi szakmai konzultáció,

b) a településképi véleményezési eljárás,

c) a településképi bejelentési eljárás,

d) a településképi kötelezés.

12/A. A településképi szakmai konzultáció

13/A. § (1) A helyi védelem alatt álló épületeken és a közhasználatú épületeken építési engedély kérelmi kötelezettséggel terhelt, továbbá a lakóépületek egyszerű bejelentéséhez kötött, és a bejelentési kötelezettséggel terhelt építési tevékenységek esetén az önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről szakmai konzultációt biztosít.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a településképi követelmények egyeztetésére,

b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

(3) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével a kérelmező, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi az önkormányzat hivatalos elektronikus levelezési címére elküldött levélben. Építési tevékenység esetén a levélhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban.

(4) Építési tevékenység esetén a megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú, papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(5) A szakmai konzultáció során elhangzottakról az arra kijelölt önkormányzati alkalmazott emlékeztetőt készít, melyet 10 munkanapon belül megküld az építtetőnek, tervezőnek.

(6) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz azonosítható módon tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.

13. A településképi véleményezés

14. § (1) A polgármester a településképi véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(2) Véleményezésre az építészeti örökség helyi védelme alatt álló épületek, a közhasználatú épületek és a településkép-védelmi területen lévő épületek engedélyköteles terveit kell benyújtani.

14. A településképi bejelentés

15. § (1) A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) helyi védelem alatt álló épületeken alábbi építési engedélyhez nem kötött tevékenységekhez

aa) az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőhéjalás megjelenésének megváltoztatása,

ab) az utcai kerítés létesítése, átépítése.

b) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.

c)10 az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása esetén.

(3)11 A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papír alapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papír alapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(4)12 A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt, műszaki leírást, valamint rendeltetési mód változás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(5)13 A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, továbbá a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, a 16. § előírásai szerint jár el.

15. A településképi kötelezés

16. § (1) A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2)14 Indokolt esetben a településképi követelmények megszegése vagy nem teljesítése esetén a magatartás elkövetőjével szemben a településképet rontó megoldás súlyosságától függően 100.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki.

(3) Az (2) bekezdés szerint jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

17. § (1) E rendelet az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

2. melléklet

4. melléklet

5. melléklet

6. melléklet

1

A 2. § (2) bekezdése a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 2. § (3) bekezdés e) pontját a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.

3

A 6. § (1) bekezdését a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

4

A 6. § (2) bekezdését a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

5

A 6. § (3) bekezdését a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.

6

A 6. § (4) bekezdése a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

Az II/A. Fejezet címét a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

8

A 8/A. alcímet (9/A. §-t) a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

9

A 8/B. alcímet (9/B-9/F. §-t) a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

10

A 15. § (2) bekezdés c) pontját a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdése iktatta be.

11

A 15. § (3) bekezdését a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

12

A 15. § (4) bekezdését a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

13

A 15. § (5) bekezdését a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

14

A 16. § (2) bekezdése a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

15

A 3. melléklet a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 7. mellékletet a Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.