Gencsapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelete
a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
Hatályos: 2022. 06. 04- 2024. 04. 19Gencsapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelete
a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről
2022.06.04.
Gencsapáti Község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló, módosított 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletben (továbbiakban OTÉK) foglaltak alapján, valamint az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. §. (1) bekezdésében és a 16. §. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
(1)
(2)
(3)
2. §
2. Szabályozási elemek
(1)
(2) I. rendű szabályozási elemek:
a) beépítésre szánt terület építési övezeteinek és beépítésre nem szánt terület övezeteinek lehatárolása és a hozzájuk rendelt előírások;
b) belterületi határvonal;
c) a szabályozási vonalak;
d) a területfelhasználási egység határa, azok a szabályozási vonalak, amelyek egyben kötelező telekhatárok is (beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület határán húzódnak).
(3) II. rendű szabályozási elemek:
a) védőterület, védősáv határa.
(4) Kötelező elemek:
a) az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv és a HÉSZ felülvizsgálatával és módosításával lehetséges;
b)
II. Fejezet
A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI
ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS
3. §
3. Elvi telekalakítási és elvi építési engedélyezési terv
(1)
(2)
4. §
4. Közterületalakítási terv
(1)
(2)
(3)
(4)
5. §
5. Sajátos jogintézmények
E rendelet 4. mellékletében ábrázolt ingatlanok a 6. mellékletben megjelölt közcél megvalósítása érdekében elővásárlási joggal érintettek.
III. Fejezet
A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE
6. Övezeti besorolások
6. § (1) Beépítésre szánt területek építési övezetek
a) Lakóterület, ezen belüli építési övezetek:
aa) Lke kertvárosias lakóövezet;
ab) Lf falusias lakóövezet;
ac) Vt településközponti vegyes terület;
b) Gazdasági terület, ezen belüli építési övezetek:
ba) Gksz kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület;
bb) Gipe ipari egyéb gazdasági terület
c) Különleges terület, ezen belüli építési övezetek:
ca) Kte köztemető területe;
cb) Ksp sport, szabadidő terület, sportpálya területe;
cc) Kif különleges idegenforgalmi terület;
cd) Kre reptér területe
(2) Beépítésre nem szánt területek övezetei:
a) Közlekedési és közműterület, ezen belüli övezetek:
aa) Kö útterület
ab) Kö vt vízmű terület
b) Zöldterület, ezen belüli övezetek:
Zkp közpark, közösségi zöldfelület, fásított terület
c) Erdőterület, ezen belüli övezetek:
ca) Eg gazdasági erdőterület
cb) Er galériaerdő rehabilitációs erdőterület
cc) Eo oktatási erdőterület
cd) Ev védett, illetve védő célú erdőterület
d) Mezőgazdasági terület, ezen belüli övezetek:
da) Mke mezőgazdasági-kert, kertészeti terület
db) Mk mezőgazdasági zártkert terület
dc) Mr gyepterület – rét, legelő
dg) Mt Mezőgazdasági turizmusfejlesztést szolgáló gazdasági terület
e) Vízgazdálkodási terület, ezen belüli övezetek:
ea) V vízfolyás
eb) Vht halastó
ec) Vtö töltés
ed) Vsz vízgazdálkodási szántó terület
ee) Ve vízgazdálkodási erdő terület
ef) Vr vízgazdálkodási - vizes élőhely rehabilitáció/vízfelület
f) Kte köztemető terület
IV. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
7. §
7. Telekalakításra vonatkozó előírások
(1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.
(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.
(3) Gencsapáti község beépítésre szánt területe az ingatlannyilvántartás szerint a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas egyedi telkekre oszlik.
(4) Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetők.
(5)
(6)
(7)
(8) Nyeles (nyúlvános) telek a rendelet 3. mellékletében ábrázolt ingatlanokon az 5. melléklet szerint alakítható ki.
(9) Lakó és vegyes építési övezetben, a szabályozási tervtől eltérő magánút csak az épí-tési övezetnek „a telek be nem építhető része” jelű területén belül alakítható ki.
(10) Lakó és vegyes építési övezetben közforgalom elől elzárt magánút legfeljebb hat rendeltetési egység kiszolgálására létesíthető.
8. §
8. Beépítésre szánt területek általános előírásai
(1)
(2) Az építési telek terepszint alatti építményeinek, épületrészeinek alapterülete együttesen nem haladhatja meg a telek legnagyobb beépítettségére számított területérték felét.
9. §
9. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések
Az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméretet, telekhasználatot vagy a már megvalósult épületet illetően bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ hatályba lépése előtt, továbbá ha annak megvalósítása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. A kialakult, az előírásoknak meg nem felelő állapot fenntartható és folytatható a következő kikötésekkel:
a) ha a beépítettség mértéke magasabb a megengedettnél, és ha az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, akkor a telken meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető.
b)
c)
d)
e) ha a meglévő épület építménymagassága nem felel meg az építési övezeti előírásoknak, a meglévő épület csak úgy bővíthető, ha annak építménymagassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó építési övezet egyéb előírásai betarthatók.
10. INFRASTRUKTÚRÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ELŐÍRÁSAI
10. §
A közművek elhelyezésének általános előírásai
(1) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról egyidejűleg gondoskodni kell.
(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. A közművek elrendezésénél az utcák – mintakeresztszelvényben előírt - fásítási igényét is figyelembe kell venni, különös tekintettel a védett fasorokra.
(3) Mindennemű építési tevékenységnél gondoskodni kell a meglévő és a megmaradó közművezetékek, közműlétesítmények védelméről, az érintett építési terület helyreállításáról.
(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a környezetvédelmi (zaj, rezgés szag) követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
11. §
Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai
(1) A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok és azok létesítményeit elsősorban közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(2)
(3)
(4) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítését, illetve a szükséges rekonstrukciót el kell végezni. A feleslegessé vált közműveket el kell bontani.
Ívóvízellátás
(5)
(6) Az ivóvíz hálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.Szennyvízkezelés, elhelyezés
(7)
(8)
(9) A parkolók felületéről indokolt esetben, de 20 gépkocsibeállást meghaladó parkolószám felett a csapadékvizeket csak homok- és olajfogón átvezetve lehet közcsatornába engedni.
Árvíz-, és belvízvédelem
(10)
(11)
(12)
(13)
Villamosenergia-ellátás
(14)
(15)
(16)
(17)
(18)
Földgáz-ellátás
(19)
(20)
(21)
(22)
Elektronikus hírközlés
(23)
V. Fejezet
EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEI
12. §
11. Reklámfelületek kialakítása
(1)
(2)
(3)
(4)
13. §
12. Kerítések
(1) A tervezési területen kerítés a vonatkozó jogszabályok, valamint e rendelet 4. melléklete szerint létesíthető.
(2) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon, vagy azon bellül kell elhelyezni.A szabályozási vonal nem kötelező építési vonala a kerítésnek, az az előkertben – az illeszkedés szabályának figyelembe vételével – bárhol elhelyezhető.
14. §
13. Egyéb épületek építmények
Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tárolóépítmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan építhető. Oldalhatáron álló beépítés esetén a kiegészítő funkciójú épület a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhető.
15. §
14. Az egyes építési övezetek egyedi előírásai
(1) Az egyes építési övezetek kialakítását a 3. melléklet, az egyes építési övezetek egyedi előírásait a 4. melléklet tartalmazza.
(2) A kertvárosi lakóterületen belül az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 13. § (3) bekezdésében meghatározott épületeken túl kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény (pl. üvegház, fóliasátor, stb.) is a telek beépíthető helyének lakóépület építésére nem szánt részén.Ilyen célú beépítés esetén - a szomszédos ingatlanok jogos érdekeinek védelme értelmében - az épületet szabadon álló beépítési mód szerint kell elhelyezni abban az esetben is, ha az övezetre oldalhatáros beépítés lenne érvényes. Ugyanakkor az épület az oldalhatáros beépítés által kialakult építési hely határait nem lépheti át.
VI. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
16. §
15. Közlekedési, közmű és egyéb beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
Általános közlekedési és közműterület
(1)
(2)
(3)
(4) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.
(5)
(6)
(7) A közlekedési területen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, magassága az útmenti kápolna, emlékhely kivételével a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Útmenti kápolna, emlékhely magassági korlátozás nélkül építhető ha a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.
(8)
(9)
A zöldterület
(10) A zöldterületen belül elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterületének 2%-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg
(11) A közpark (Zkp) területen az általános építésügyi jogszabályban meghatározottakon kívül emlékmű és kegyhely helyezhető el. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos. A közpark területként kialakított, közlekedési célokra is igénybe vehető területek olyan közterületek, ahol az általános közlekedési és közmű területhez képest alapvetően a zöldfelületi jelleg dominál.
Az erdőterület
(12) Az erdőterületek rendeltetésük szerint:
a) gazdasági erdőterület: (Egy);
b) galériaerdő rehabilitációs erdőterület (Er);
c) védett, illetve védő célú erdőterület: (Ev);
d) oktatási-kutatási erdőterület: (Eo).
Mezőgazdasági terület
(13) Általános mezőgazdasági terület (M)
A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az azokkal kapcsolatos termékfeldogozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
A termőföld védelme, a talajminőség és a mikroklíma javítására érdekében – elsősorban az utak, árkok, vetődések mentén - mezővédő erdősávok telepítése indokolt. A HÉSZ a tulajdonviszonyokba történő beavatkozást kerülve a fenti célt az alábbi ösztönző-korlátozó előírásokkal kívánja elérni:
a) 6000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, élővízfolyással határos területének min. 2 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;
b) 6000 m2-nél kisebb méretű területen épületet, építményt elhelyezni 1,5% beépítési arányig szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1 szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítés aránya a vonatkozó jogszabályok szerint lehetséges
Fenti rendelkezéseket, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat együttesen kell alkalmazni. Az a-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia.
(14) Mezőgazdasági - kert, kertészeti terület (Mke)
Elsősorban kertészeti művelésű területek. Az ettől eltérő mezőgazdasági művelés a kertészettel kapcsolatos érdekeket nem sértheti.
(15) Mezőgazdasági zártkert terület (Mk)
a) Jellemzően szőlő, gyümölcsös, kert művelési ágú terület. Mivel a szőlő művelési ág elsőbbséget élvez az övezeten belül, nagy termetű gyümölcsfa csak a pince (présház) környezetében abban az esetben és úgy, hogy az a szomszéd szőlőműveléshez fűződő jogos érdekeit ne sértse.
b) Kerítés indokolt esetben is csak a gyepű és a szőlő terület határán létesíthető (a telken belül), oly módon, hogy az utakkal határolt tömbök együtt kerülnek bekerítésre, tehát az oldalhatáron kerítés nem létesíthető.
c) A telken csak a művelést, gazdálkodást szolgáló építményt szabad elhelyezni. Új telekalakítás esetén a telek beépítésének feltétele a minimálisan 1000 m2-es telekméret.
d)
e) Az épület elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy a hátsókert műveléséhez a megközelítés biztosítható legyen és legalább egy gépjármű elhelyezésére telken belül lehetőség maradjon.
f) A telek beépítettsége nem haladhatja meg – a terepszint alatti pince kivételével - a 80 m2-es bruttó szintterületet.
g) Az épület alatt létesített pince vagy alagsor területe a beépítettség mértékénél nagyobb nem lehet. Kivétel ezen szabály alól a kizárólag bor tárolására szolgáló, hagyományos tégla vagy kő bolthajtásos pince, amely a szomszédos ingatlanokon álló (vagy a későbbiekben jogosan elhelyezhető) al- és felépítmények állékonyságának veszélyeztetése nélkül a telek területének 15%-ig létesíthető.
h) Az épület rendezett tereptől mért átlagos gerincmagassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg.
i) Amennyiben az Mk övezeten belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni kell.
(16) Mezőgazdasági turizmusfejlesztést is szolgáló gazdálkodás területe (Mt)
A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas olyan terület, ahol a mezőgazdasági termelés, terményfeldolgozás és értékesítés a gazdasági célokon túl turisztikai vonzerőként is szolgál. A területen bűzös, zajos, porszennyezéssel járó tevékenység tartósan nem folytatható, ehhez szükséges épület, építmény nem létesíthető, nagyüzemi állattartás nem folytatható, ilyen célt szolgáló épületek, építmények nem helyezhetők el.
Az övezetben a turizmust szolgáló, bemutatógazdálkodás esetén kivételesen elhelyezhető épületek:
a) rideg álattartást bemutató gazdaság:
tejfeldolgozó kisüzem, egyéb termékfeldolgozó műhely, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények, stb.;
b) lótenyésztés:
tarkarmányfeldolgozó- és tároló építmények, istállók, lovarda, szállásépület, vendéglátó épület;
c) biotermékeket előállító gyümölcsös, kertészet, gyógynövénytermesztés és méhészet: terményfeldolgozó- és tároló építmények, termékbemutató- és házi értékesítésre szolgáló épület, bentlakásos tanfolyamok megtartására is alkalmas épület és létesítmények;
d) egyéb, nagykiterjedésű zöldterületet igénylő létesítmény:
magyar őshonos gazdaságiállatok bemutatására szolgáló telep, kutyakiképző telep, minigolfpálya és létesítményei – szálló- és vendéglátó épületek;
e) amennyiben az Mt övezeten belüli telekre ivóvízzel ellátott épület kerül elhelyezésre, a keletkezett szennyvíz zárt gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell.
f)
g) Az a)-d) pontban felsorolt épületek építmények megvalósítása esetén a legnagyobb beépítettség a telek területének 3%-a, de egy épülettömegben max. 1000 m2 lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság a termelést, feldolgozást és a tárolást szolgáló gazdasági épületek esetén: 9,0 m, egyéb épületek esetén: 7,5 m. Építési helyre az övezeten belül nincs megkötés, de az elő-, oldal- és hátsókert sem 6,0 méternél, sem az építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet.
h)
i) Az övezetben a fentiekben nem említett egyéb épület, építmény akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növényültetés kerül telepítésre.
j)
Az a)-d) pontban felsorolt épületek építmények megvalósítása esetén a legnagyobb beépítettség a telek területének 3%-a, de egy épülettömegben max. 1000 m2 lehet. A megengedett legnagyobb építménymagasság a termelést, feldolgozást és a tárolást szolgáló gazdasági épületek esetén: 9,0 m, egyéb épületek esetén: 7,5 m. Építési helyre az övezeten belül nincs megkötés, de az elő-, oldal- és hátsókert sem 6,0 méternél, sem az építménymagasság mértékénél kisebb nem lehet.
Az épületek, építmények kialakításánál a tájba illeszkedés szempontjaira, valamint a hagyományos épületszerkezetek és anyagok használatára különös gondot kell fordítani! Az engedélyezési eljárás során az I. fokú építésügyi hatóság jogosult a terveket a települési főépítész tervtanácsa elé vinni és/vagy a helyben szokásos módon azt a községben közzétenni.
Az övezetben a fentiekben nem említett egyéb épület, építmény akkor helyezhető el, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre.
Fenti rendelkezéseket, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat – a turisztikai célú létesítmények elhelyezhetősége és legnagyobb beépítettségének kivételével
– együttesen kell alkalmazni.
A beültetési kötelezettségként előírt növénykiültetésnek az övezetben létesített (mindenfajta) épület és építmény használatbavételi eljárása megkezdéséig meg kell valósulnia.
Az övezetben tartható állatok fajta- és mennyiségi korlátait az önkormányzat állattartási rendelete szabályozza.
(17) Mezőgazdasági gyepterület (Mr)
A szántóföldi művelésre nem (vagy kevésbé) alkalmas terület, amely takarmányozási, legeltetési célt szolgál.
Az övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.
Egyéb terület
(18) Vízgazdálkodási terület (V)
Az övezetben építési munka csak az OTÉK 30. §. (2) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el. Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. A közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága: 4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.
(19)
VII. Fejezet
A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI
17. §
16. Értékvédelem
Az épített környezet értékvédelme
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
Országos objektum és területi védelem
(6)
Helyi objektum és területi védelem
(7)
(8)
18. §
17. Környezet- és természetvédelmi követelmények
Zöldfelületi értékvédelem
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
Földvédelem
(6)
(7)
(8)
(9)
(10) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.
Élővizek védelme
(11) A források 100 méteres környezete védő terület, építésre nem vehető igénybe. A védőtávolságon belül is elhelyezhető a forrás használatával összefüggő kútház, esőbeálló, tájékoztatótábla, építmény.
(12) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
(13) A talaj és a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(14) Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet, szennyezett csapadékvizet vezetni tilos.
(15) A talaj- és talajvíz védelme érdekében a szennyvízcsatornahalózat kiépítése után a kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló műtárgyban helyezhető el vagy szabványos, egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésével kezelendő.
19. §
18. Tűzvédelem
(1)
(2)
(3)
(4)
(5)
VIII. Fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
20. § (1)
(2)
21. § Hatálybalépés
(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit 2009. október 1. napjától a jogerősen el nem bírált, illetve a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Jelen rendelet az Sz1/1,2,3,4 és az Sz-1/2b szabályozási tervlapok együttes alkalmazását rendeli el, oly módon, hogy az Sz-1/2bter által szabályozott terület esetén az Sz1/1,2,3,4 tervlapok előírásai hatályukat vesztik.
(3) Jelen rendelet helyben szokásos módon történő kihírdetéséről a jegyző gondoskodik.
1. számú melléklet a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
Rk 16 munkaszámú tervdokumentáció SZ 1/1 jelű szabályozási tervlap a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
Rk 16 munkaszámú tervdokumentáció SZ 1/2 jelű szabályozási tervlap a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
Rk 16 munkaszámú tervdokumentáció SZ 1/3 jelű szabályozási tervlap a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
Rk 16 munkaszámú tervdokumentáció SZ 1/4 jelű szabályozási tervlap a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
Rk 16 munkaszámú tervdokumentáció SZ 2 jelű szabályozási tervlap a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez a 8/2008. (VI. 6.) önkormányzati rendelethez
Településszerkezeti terv
közlekedés
6. melléklet
Sajátos jogintézmények