Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2012. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról
Hatályos: 2023. 10. 05Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2012. (IV. 1.) önkormányzati rendelete
A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról
Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésében, 15. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1), (3) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében és a 42. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya Vasvár Város Önkormányzata közigazgatási területén található önkormányzati tulajdonban lévő lakások (továbbiakban: lakások és önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására (továbbiakban: nem lakás céljára szolgáló helyiségek) terjed ki.
2. § (1)2 Vasvár Város Képviselő-testülete:
a) dönt a lakásbérleti jogviszony létesítéséről,
b) meghatározza a bérlőkiválasztásra jogosultakat,
c) meghatározza a költségalapúként bérbe adható lakásokat,
d) dönt tartási szerződéshez történő hozzájárulásról, bérlőtársi szerződés megkötéséről,
e) meghatározza az önkormányzati érdekből, a közfeladat ellátása, a szakember ellátás javítása érdekében bérbe adható lakásokat.
f) dönt helyiségek bérbeadásáról.
(2) Vasvár Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata szerint átruházott hatáskörben eljáró bizottsága (továbbiakban: bizottság):
a) dönt a lakásigény bejelentések elfogadásáról,
b)3
c)4
3. § (1)5 A lakások e rendelet 5. § (1) bekezdés a-d) pontjaiban részletezett célokra történő bérbeadásának esetében vizsgálni kell a szociális lakásra igényt benyújtók és a költségalapon meghatározott lakbérű lakást igénylők (a továbbiakban együtt: kérelmezők) jövedelmi és vagyoni viszonyait. A szociális lakásra igényt benyújtók esetében évente aktualizálni kell a jövedelmi és vagyoni viszonyokra vonatkozó adatokat. A jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 4. §-ának alkalmazásával történik.
(2) A lakást igénylő kérelme benyújtásakor köteles feltüntetni saját és családtagjai személyes adatait (név, születési hely, idő, anyja neve, lakóhelye), valamint a jövedelmi, vagyoni helyzetükre vonatkozó adatokat. Nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy ezeknek az adatoknak az önkormányzat általi kezeléséhez lakásbérleti szerződése vagy az ebből fakadó kötelezettségek megszűnéséig, önkéntesen hozzájárul.
(3)6
4. § (1) Lakás olyan kérelmezőnek adható bérbe, aki annak lakbérét, közüzemi költségeit és jó állapotban történő karbantartását a jövedelemvizsgálat adatai alapján előre láthatóan biztosítani tudja.
(2) Olyan személlyel, akinek az önkormányzattal szemben lakbér, víz-és csatornahasználati díjhátraléka áll fenn, ismételten csak abban az esetben köthető lakásbérleti szerződés, ha végrehajtható közjegyzői okiratban vállalja a hátralék megtérítését.
(3) Lakáscserére a kérelmezők költségén, ügyvéd által hitelesített lakáscsere-szerződés alapján a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor, amennyiben megfelelnek e rendelet 4. § (1-2) bekezdésekben foglalt feltételeknek, vagy a hátralékkal rendelkező bérlő kisebb fenntartási költségű lakásba költözik és szerződésben, vagy végrehajtható közjegyzői okiratban vállalja a hátralék megfizetését.
2. A lakásbérlet szabályai
5. § (1) Lakás bérbeadása az alábbi célokra történhet:
a) szociális célra,
b)7
c)8 önkormányzati érdekből, közfeladat ellátás, szakember ellátás javítása érdekében az önkormányzat intézményei által foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők számára, illetve a város területén közfeladatot ellátó szakemberek – különösen egészségügyi szakemberek, pedagógusok – lakáshelyzetének megoldása érdekében,
d) költségalapon meghatározott lakbérű lakásként.
(2) Önkormányzati lakás bérbeadásának feltétele, hogy bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakjon.
(3) Bérbeadó és bérlő között megkötésre kerülő szerződés mintáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4)9
(5) A Lakástörvény 91/A. § 6.) pontjában szabályozott feltételeknek megfelelő szükséglakás bérbeadásának jogkörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. A szükséglakás bérbeadása legfeljebb öt évre történhet, indokolt esetben meghosszabbítható.
(6) Szociális helyzet alapján legfeljebb három szobás, elsődlegesen komfortos lakás adható bérbe. Szociális jellegű lakásra vonatkozóan bérleti szerződés csak olyan lakásra köthető, melynek nagysága a kérelmező jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözők számát kell figyelembe venni:
a) egy személy esetén egy lakószoba,
b) kettő-négy személy esetén két lakószoba,
c) öt, vagy ennél több személy esetén két és fél-három lakószoba.
6. § (1) Szociális helyzet alapján annak adható bérbe önkormányzati bérlakás, akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat is beszámítva – az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegét, az egyedülálló és a gyermekét egyedül nevelő esetén a mindenkori garantált bérminimum havi összegét.
(2)10 Vagyoni helyzet alapján nem jogosult szociális bérlakásra, akinek családjában a vele együtt költöző családtagokat számítva:
a) a szociális vetítési alap összegének ötvenszeresét meghaladó értékű ingatlan vagyona,
b) a szociális vetítési alap összegének százszorosát meghaladó értékű ingó vagyona van,
c) vagy az ingó- és ingatlan vagyonának együttes forgalmi értéke meghaladja a szociális vetítési alap összegének százhúsz-szorosát.
(3) Az a személy, aki szociális helyzete alapján kíván lakást bérelni, igényét bejelenti a polgármesteri hivatal igazgatási osztályán. Az igénybejelentőt tájékoztatni kell az elbírálás rendjéről. A bizottság az igénybejelentéstől számított hatvan napon belül dönt a kérelem elfogadásáról. Döntéséről írásban értesíti a kérelmezőt, egyben tájékoztatja a lakáshoz jutás rendjéről. Amennyiben az igénybejelentő a bizottság döntését sérelmesnek tartja, úgy jogorvoslattal a képviselő-testülethez fordulhat.
(4) Szociális alapon lakást igényelni e rendelet 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon lehet.
(5) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás igénylést az a személy nyújthat be, aki Vasváron életvitelszerűen 5 évi folyamatosan fennálló lakóhellyel rendelkezik. Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakás határozott időre, legfeljebb öt évre adható bérbe.
(6) A bérbeadó a bérleti szerződés lejártát megelőzően felülvizsgálja az együtt lakó családtagok szociális helyzetét. Amennyiben a szociális helyzet alapján történő lakáshoz jutás feltételei fennállnak, vagy a bérlő méltányolható szociális körülményei ezt indokolják, a lakás legfeljebb öt évre ismételten bérbe adható. Méltányolható szociális körülmény, ha a bérlő
a) egyedülálló,
b) gyermekét egyedül neveli,
c) tartósan beteg, vagy nyugdíjas,
d) a család három, vagy több gyermeket nevel.
(7)11 Amennyiben a szociális helyzet alapján történő lakáshoz jutás feltételei nem állnak fenn vagy a bérlő méltányolható szociális körülményei ezt nem indokolják, ugyanakkor a lakást továbbra is bérelni kívánja, és vállalja a lakásra megállapított lakbér másfélszeresének megfelelő bérleti díj megfizetését, a lakás legfeljebb öt évre ismételten bérbe adható részére.
(8)12 A szociális intézményből elbocsátott személy, ha azt megelőzően lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára pénzbeli térítés ellenében mondott le, költségalapon bérbe adható lakásra jogosult e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
7. §13
2/A.14 Közfeladatok ellátása, szakember ellátás javítása érdekében történő bérbeadás feltételei
7/A. §15 (1) Önkormányzati érdekből, közfeladat ellátás, szakember ellátás javítása érdekében bérbe adható lakás a közalkalmazotti, köztisztviselői vagy munkaviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.
(2) A bérlő és a vele együtt élők a lakásbérleti szerződés megszűnésekor elhelyezésre nem tarthatnak igényt.
(3) A bérlő bérlőtársi, albérleti, tartási szerződést nem köthet.
(4) A lakáscsere szerződés kizárólag a munkaadó írásbeli hozzájárulásával érvényes.
8. § (1) Költségalapon meghatározott lakbérű lakásra e rendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatványon lehet igényt benyújtani.
(2) A költségalapú bérlakások bérbe adásánál előnyt élvez:
a) aki fiatal pályakezdő, vagy a helyi önkormányzat közigazgatási területén vállal munkát,
b) akik első önálló lakásra takarékoskodó fiatalok, családosok.
(3) A bérbeadás határozott időtartamra, legfeljebb öt évre szól. A szerződés a megállapított határidő lejártával megszűnik, de a bérlőnek a lejárat előtt 90 nappal korábban benyújtott írásos kérelmére meghosszabbítható, legfeljebb újabb öt évre.
(4)16 A korábban pályázati úton bérbe adott lakások esetében e rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti szerződések esetében a költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérleti szerződésének meghosszabbítására és bérleti díj mértékére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
9. §17
10. § (1)18 A költségalapú lakás bérbeadásáról szóló szerződés megkötésének feltételeként a bérbeadó a Lakástörvény és a bérleti szerződés alapján a bérlőt terhelő kötelezettségek biztosítására óvadék megfizetését kötheti ki. Amennyiben a bérlő nem tesz eleget a lakás és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos kötelezettségeinek, vagy a lakást rendeltetésellenesen használja, és ezzel a lakásban, lakás berendezésben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben kárt okoz, vagy a bérleti díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérlő terhére az óvadék összegéből, annak erejéig a felújítási, karbantartási munkálatokat a bérbeadó elvégezteti, az okozott kár összegét, vagy a bérleti díj tartozást kiegyenlíti. Az óvadék felhasználásának feltétele, a bérlő előzetes írásbeli felszólítása kötelezettsége teljesítésére.
(2)19 Az óvadék összege a havi bérleti díj háromszorosa, melyet a bérleti szerződés megkötése előtt kell befizetni a bérleti szerződésben meghatározott elkülönített bankszámlaszámra.
(3) Amennyiben az elhelyezett óvadék ezen § (1) bekezdése alapján nem került a bérbeadó által felhasználásra, a bérlő részére történő visszatérítésére a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül, a bérlő választása szerint pénztári kifizetéssel vagy banki átutalással kerül sor.
11. § Lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
12. § (1) Bérlő, bérlőtárs a törvényben meghatározott eseteken kívül a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával testvérét, élettársát, egyenes ágbeli rokon házastársát, házastárs egyenes ágbeli rokonát és testvérét, testvér házastársát, valamint jegyesét fogadhatja be, ha a befogadás nyilatkozataik szerint és a bérbeadó szempontjából indokolt. Befogadást alátámasztó indokok:
a) családi körülmények,
b) munkahely,
c) tanulmányok folytatása,
d) anyagi körülmények,
e) egészségi állapot.
(2) A hozzájárulás nélküli befogadás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a Lakástörvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felmondást. A hozzájárulás nélküli befogadás következményét a bérleti szerződésben is közölni kell.
(3) Ha a befogadáshoz bérbeadási hozzájárulás szükséges, vizsgálni kell a beköltözhető és a lakásban ténylegesen elférő személyek számát, figyelemmel az e rendelet 5. § (6) bekezdése szerinti jogos lakásigény mértékére és a lakás nagyságára.
(4) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki:
a) a bérlő gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke) jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője) és
b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.
(5) A bérlőtársi jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmet a feleknek közösen, írásban kell benyújtani, továbbá a lakásbérleti szerződést is közösen kell megkötniük.
(6)20 A megüresedett társbérleti lakrész a lakásban visszamaradó másik társbérlő részére kérelmére csak akkor adható bérbe, ha a visszamaradt társbérlő vállalja a megnövekedett lakás alapterület után számított lakbér megfizetését.
13. §21 A bérbeadó a Lakástörvény 22. § (3) bekezdése alapján a tartási szerződéshez való hozzájárulást akkor tagadhatja meg, ha:
a) az eltartó vagy házastársa az önkormányzat területén másik beköltözhető lakással rendelkezik,
b) a bérlő az életkora vagy az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul.
3. A felek jogai és kötelezettségei
14. § (1) Bérbeadó a bérleti szerződést ezen rendelet 5. számú mellékletében megállapított lakbér figyelembevételével köti meg.
(2) Bérbeadó a bérlővel ezen rendelet 1. számú melléklete szerinti szerződést köti meg.
(3) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások esetében a kedvtelésből tartott állatok közül a kutya tartásához a bérbeadó előzetes írásos hozzájárulása szükséges.
15. § (1) Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az elvégzendő munkák teljes költsége a bérlőt terheli, ugyanakkor a teljes költség erejéig bérbeszámítás illeti meg.
(2) A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, a mindkét fél által elfogadott és az önkormányzat műszaki ellenőre által jóváhagyott költségvetést, valamint a bérbeszámítás havi mértékét és időtartamát.
16. § Bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. A lakbér mértékének megállapítása e kötelezettség figyelembevételével történik.
17. § (1)22 Bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban, hogy bérlő komfortfokozat növelése nélkül a lakást átalakítja, felújítja, ideértve burkolatok, ajtók, ablakok, valamint a rendeltetésszerű használathoz szükséges beépített konyhai, fürdőszobai bútorzatok, berendezések cseréjét is. Az átalakításhoz, felújításhoz bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megadása iránti kérelemhez bérlőnek csatolnia kell a munkálatokhoz kapcsolódó árajánlatokat vagy tételes költségvetést. Bérbeadó a hozzájárulás megadása esetén bérlő részére, kérelmére az elvégzett munkálatok számlával igazolt költségének 50%-áig, maximum 500 000,-Ft-ig bérbeszámítást engedélyezhet.
(2) Bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban, hogy bérlő a lakás komfortfokozatát növelő átalakítást, korszerűsítést végez. A bérbeadóval történő megállapodás értelmében ez esetben a bérlő a munkálatok elvégzésének teljes költségére lakbérének szüneteltetését vagy mérséklését kérheti. A bérlő egyúttal vállalni köteles a lakás új komfortfokozatú besorolásának megfelelő lakbér fizetését.
(3) A komfortfokozat változására irányuló bérbeadó és bérlő közötti megállapodás tartalmára a rendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak, azzal a kiegészítéssel, ha bérlő lakbérének szüneteltetését kéri, akkor ennek időtartamát pontosan kell rögzíteni.
(3a) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén bérlő nem követelheti értéknövelő beruházásai megtérítését, illetve a lakásrendelet 17. § (2) bekezdés esetében fennmaradó költségeinek megtérítését.
17/A. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor bérbeadó és bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy az önkormányzati bérlakás visszaadásakor a lakást és a lakás berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.
(2) A lakás visszavételekor a lakás bérbeadásakor elkészített leltár szerintim tárgyakat kell a bérbeadónak átvenni, ezen kívül bérlő az alábbi munkák elvégzésére köteles:
a) megfelelő falfestés az átadáskori állapotnak megfelelően,
b) nyílászárók mázolása, amennyiben az töredezett, felpattogzott, illetve ha azokon el nem távolítható szennyeződés található,
c) parketta szükség szerinti csiszolása, lakkozása,
d) lakás berendezések (tartozékok) javítása,
e) nagytakarítás elvégzése (helyiségek) padozatának, burkolatának és az ablakoknak lemosása, portalanítása).
(3) A lakás rendeltetés-, illetőleg szerződésellenes használata következtében beállt károkért a bérlő kártérítési felelősséggel tartozik.
18. § Ha a bérlő meghalt és nincs a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy, úgy az elhunyt hozzátartozója vagy örököse köteles a lakásban maradt tárgyakat harminc napon belül elszállítani és a lakást ezen időn belül tisztán, kiürítve bérbeadónak visszaadni.
19. § (1) Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését évente ellenőrzi (továbbiakban: bérlemény ellenőrzés), melynek eredményéről a bérlő által is aláírt jegyzőkönyv készül. Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére bérbeadó a jegyzőkönyvben foglalt határidő tűzésével felhívja bérlőt. A kitűzött határidő lejártát követően bérbeadó ismételten ellenőrzi, hogy a jegyzőkönyvben rögzített hiányosságokat a bérlő megszüntette-e. Az ismételt ellenőrzés eredményéről a bérlő által is aláírt jegyzőkönyv készül.
(2) Bérbeadó évi 1 alkalomnál gyakrabban is jogosult a bérlemény ellenőrzésére, ha tudomást szerez a rendeltetéstől eltérő használatról, valamint a lakásbérleti szerződésben vállalt kötelezettségek megszegéséről. Az ellenőrzés a bérbeadó előzetes értesítése nélkül is elvégezhető, amennyiben az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.
(3) Amennyiben a nem rendeltetésszerű használat, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése e rendelet 19. § (1) bekezdésében meghatározott határidő leteltét követően is fennáll, az megalapozza a Lakástörvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felmondás lehetőségét. A nem rendeltetésszerű használat, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek elmulasztásának következményét a bérleti szerződésben is közölni kell.
20. §23 (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól - a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles fizetni, ha elhelyezésre nem tarthat igényt.
(3) Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított
a) 3. hónaptól a 8. hónap végéig a lakás lakbérének kétszeres,
b) 9. hónaptól a háromszoros összege.
4. A lakásbérlet megszűnése, az albérlet
21. § (1) Amennyiben a lakásbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel szüntetik meg úgy, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, alacsonyabb lakbérű cserelakás biztosítása esetén a bérbeadó a két lakás éves lakbére közötti különbözet legfeljebb tizenötszörösét, mint értékkülönbözet miatti pénzbeli térítést fizethet.
(2) Amennyiben a lakásbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel szüntetik meg, cserelakás biztosítása nélkül, a bérlő részére pénzbeli térítést állapíthat meg a képviselő-testület, melynek összege legfeljebb az éves lakbér ötszöröséig terjedhet.
(3) Az e rendelet 21. § (1) és (2) bekezdésben pénzbeli térítésként fizethető összegek csak a szociális helyzet alapján, határozatlan időre bérbe adott lakások bérlőire vonatkoznak.
22. § Önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el.
23. § (1) Bérbeadó a bérlő általi hozzátartozói befogadásához való hozzájárulásában kikötheti, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek kötelesek kiköltözni, elhelyezésükre nem tarthatnak igényt.
(2) A lakásbérleti szerződés megszűnését követően bérbeadó akkor vállalhat kötelezettséget a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek másik lakásban való elhelyezésére, ha:
a) a visszamaradó személy e rendelet alapján egyébként szociális jellegű bérlakásra jogosult lenne,
b) a bérlővel a lakásban legalább 3 év óta megszakítás nélkül életvitelszerűen együtt lakott,
c) vállalja a lakás lakbérének megfizetését.
(3) A lakásban jogcím nélkül visszamaradó személy kérelmére, a fentiek alapján vele a lakásra bérleti szerződést lehet kötni, részére az általa lakott lakás is bérbe adható.
24. § A szerződés megszűnését követő 15 napon belül bérlő, bérlőtársak a velük együtt lakókkal kötelesek a lakást elhagyni.
25. § (1) Bérlő a lakás egy részét a Lakástörvény 33. §-a alapján a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja. A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a Lakástörvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felmondást. A lakás bérbeadó hozzájárulása nélküli albérletbe adásának következményét a bérleti szerződésben is közölni kell.
(2) Teljes lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.
(3) Bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.
(4) Nem adható hozzájárulás egyszobás lakás egy részének albérletbe adásához.
5. A lakbér mértéke
26. § (1) A lakbérek mértékét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
(2) A költségalapon meghatározott lakbérű, pályázati támogatással épült lakásokat az önkormányzat legalább húsz évig önkormányzati bérlakásként üzemelteti és azokat húsz évig nem idegeníti el. Vállalja, hogy az e körben létesült lakóépületet, valamint annak központi berendezéseit folyamatosan jó karban tartja. Az ezen bérlakásokhoz kapcsolódó bevételeket és kiadásokat külön számlán tartja nyilván, és azokról évente külön szabályszerűen elszámol.
(3) A lakás kedvezőtlen műszaki állapota miatt e helyzet fennállásának időtartamára a bérbeadó a megállapított lakbér mértékét az alapösszeghez képest legfeljebb harminc százalékkal csökkentheti a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Osztályának szakvéleménye alapján.
(4)24 Az e rendeletben megállapított lakbérek mértékét a képviselő-testület évente felülvizsgálja és március 01-i hatállyal megváltoztathatja.
26/A. §25 Lakbértámogatás megállapítására a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szól 9/2021. (VI.30.) önkormányzati rendelet 14 §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
26/B. § Az elővásárlási joggal érintett lakásokat, eladásuk feltételeit Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 21/1994.(IX.30.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza.
6. A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének és pályáztatásának szabályai
27. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogát olyan természetes és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó szerezheti meg:
a) aki igazolja, hogy a helyiségben folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosult, (jogosultságát vállalkozói igazolvánnyal, hatósági engedéllyel, a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróság 15 napnál nem régebbi igazolásával, vagy 15 napnál nem régebbi cégkivonattal igazolhatja),
b) személygépkocsi-tároló esetében, aki igazolja, hogy közúti forgalomban résztvevő személygépkocsival rendelkezik.
(2) Nem lehet bérlő az, akinek a szerződéskötés időpontjában bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj, vagy más jogcímen az önkormányzat felé tartozása van.
28. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiséget határozott, tíz évnél nem hosszabb időre lehet bérbe adni.
(2) A határozott időre szóló helyiségbérleti jogot, a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt legalább hatvan nappal korábban benyújtott kérelemre további legfeljebb tíz évvel meg lehet hosszabbítani, kivéve, ha a bérlő a Lakástörvényből fakadó kötelezettségét súlyosan megszegte.
29. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – csak nyilvános pályázati eljárás lefolytatása után adható bérbe.
(2) A pályázaton részt vevők közül a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogát az szerzi meg, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a legmagasabb összegű évi nettó bérleti díj megfizetésére tesz ajánlatot.
(3)26
(4) A pályázati feltételeket a képviselő-testület határozza meg az alábbi pályázati alapfeltételek alapján:
a) a bérbeadás időtartama,
b) a nettó bérleti díj legalacsonyabb összege,
c) a nem lakás céljára szolgáló helyiség felhasználásának célja és az abban folytatható tevékenységek megjelölése,
d) az elvégzendő építési munkák és azok költségeire vonatkozó rendelkezések,
e) a más célra történő felhasználás tilalma vagy a bérbeadói hozzájárulás feltételei,
f) a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé átalakuló pályázati díj összege, amely a meghirdetett nem lakás céljára szolgáló helyiség évi nettó bérleti díjának húsz százaléka, de legalább tízezer forint.
(5) A nem lakás céljára szolgáló helyiség rendeltetését, felhasználásának célját és a használattal kapcsolatos feltételeket, továbbá az elvégzendő építési munkákat, a helyiség adottságai, a külön jogszabályok rendelkezései és az érdekelt szakhatóságok és más szervek állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni.
(6) A pályázati hirdetményt Vasvár Város Önkormányzata az önkormányzat nemzeti vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletében foglaltak szerint kell közzétenni, továbbá meg kell jelentetni a város honlapján. 20 m 2 vagy annál kisebb hasznos alapterületű helyiségre vonatkozó pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elégséges közzétenni.
(7) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlésére nem kell pályázatot kiírni az alábbi esetekben:
a) ha a helyiséget csereelhelyezés céljára kell bérbe adni
b) ha önkormányzati feladatellátáshoz szükséges a helyiség.
30. § (1) A pályázati tárgyalást a polgármester vagy az általa ezzel a feladattal megbízott képviselője vezeti.
(2) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó indulhat, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta. A pályázó képviselőjétől legalább magánokiratba foglalt írásbeli meghatalmazást kell kérni.
(3) A pályázati tárgyaláson minden következő ajánlatnak az előzőt minimum ezer forinttal, maximum tízezer forinttal meg kell haladnia.
(4) A pályázati tárgyalás vezetője
a) számba veszi a megjelenteket,
b) meggyőződik a pályázati tárgyalás résztvevőinek személyazonosságáról és a fontosabb személyi adataikat feltünteti a jegyzőkönyvben,
c) ellenőrzi, hogy a pályázók a pályázati díjat befizették-e,
d) nyilatkozik arról, hogy a megjelent ajánlattevők közül kik azok, akik részt vehetnek a tárgyaláson,
e) felhívja a pályázókat a bérleti díj fizetési ajánlataik megtételére,
f) megállapítja, hogy a résztvevők milyen végső ajánlatot tesznek,
g) kihirdeti a pályázati tárgyalás nyertesét, és a következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevőt,
h) a pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet készíttet.
(5) A jegyzőkönyvet a pályázati tárgyalás vezetője, a jegyzőkönyvvezető, továbbá a pályázat nyertese és a második legmagasabb bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő írja alá.
(6) A polgármester a pályázat eredményéről a tárgyalást követő nyolc napon belül köteles a nyertes pályázót és a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Terv Osztályát írásban értesíteni.
(7) Az értesítésnek tartalmaznia kell a pályázat nyertesének figyelmeztetését a visszalépés következményeire és a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakult pályázati díj elvesztésére.
(8) A polgármester a pályázat nyertesének visszalépése esetén a következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő pályázót öt napon belül értesíti azzal, hogy a pályázati tárgyaláson tett ajánlatának megfelelően a helyiség bérbeadását az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül kérheti.
(9)27 Amennyiben a helyiség bérletére a pályázati kiírás eredménytelen – mert nem volt pályázó vagy a második legjobb ajánlatot tevő pályázó nem nyújt be kérelmet – a helyiség bérbeadására újból pályázatot kell kiírni. Ha a bérbeadásra ismételten kiírt pályázati eljárás is eredménytelen a helyiség bérbeadásáról a polgármester dönthet.
7. A nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe adása, bérleti jogának átruházása, cseréje
31. § (1) A bérlő a nem lakás célú bérleményét a bérbeadó előzetes írásbáli hozzájárulása után adhatja albérletbe. Az albérletbe adás iránti kérelemhez csatolni kell a bérlő és az albérlő között létrejött albérleti szerződést, az albérlő tevékenysége végzésére jogosító okirat másolatát, aláírási címpéldányt. Az albérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az albérletbe adás az önkormányzat írásbeli hozzájárulása után léphet hatályba.
(2) A bérbeadó az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járulhat hozzá az albérletbe adáshoz:
a) az albérleti szerződés időtartama az öt évet, vagy – amennyiben a bérleti jogviszony ennél rövidebb – a határozott idejű jogviszonyból még hátralévő időtartamot nem haladhatja meg.
b) a bérlőnek az albérletbe adni kívánt helyiség vonatkozásában igénybevételi díj, bérleti jog ellenérték, bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj, és az önkormányzat, valamint a bérbeadó felé más jogcímen tartozása nincs,
c) a bérlő bérleti jogviszonya nem áll felmondás alatt,
d) a bérlő kötelezettséget vállal az albérletbe adott terület, illetőleg annak üzemeltetéséhez szükséges szociális és egyéb helyiségek alapterülete után 30 %-kal emelt bérleti díj fizetésére az albérletbe adás időtartama alatt,
e) a bérbeadó és a bérlő között az albérleti hozzájárulási kérelem benyújtásakor a helyiség bérleti díjában a felek között nincs jogvita.
(3) A bérbeadó hozzájárulása hatályát veszti, ha az albérlő a helyiséget rendeltetésellenesen használja.
(4) Amennyiben az albérletbe adott helyiség albérlőjének személye megváltozik az albérletbe adás időtartamának lejárta előtt, úgy a bérlőnek új kérelmet kell benyújtani a bérbeadóhoz az (1) bekezdés alapján és meg kell felelnie a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(5) Az albérleti jogviszony a határozott időtartam elteltével megszűnik. Amennyiben a bérlő és az albérlő fenn kívánja tartani az albérleti jogviszonyt, úgy új kérelmet kell benyújtaniuk a bérbeadóhoz, és igazolni kell a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállását.
32. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát az önkormányzat előzetes hozzájárulásával átruházhatja vagy elcserélheti.
(2) A polgármester az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járulhat hozzá a bérleti jog átruházásához, cseréjéhez:
a) a bérlőnek az ellenérték fejében átadni kívánt helyiség vonatkozásában bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj, és az önkormányzat felé más jogcímen tartozása nincs,
b) átruházás esetén a leendő bérlő vállalja az ellenérték fejében átadni kívánt helyiségre vonatkozó évi nettó bérleti díj 20 %‑ának megfelelő átruházási díj egyösszegű megfizetését,
c) csere esetén az értékesebb helyiség új bérlője köteles az önkormányzatnak a bérleti szerződés megkötése előtt egy összegben átruházási díjat fizetni, amelynek mértéke a helyiségek évi nettó bérleti díj különbségének húsz százaléka.
d) a bérlő bérleti jogviszonya nem áll felmondás alatt,
e) a leendő bérlő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik.
(3) A leendő bérlő a hozzájáruló nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a e rendelet 32. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti összeg megtérítésével egyidejűleg a bérbeadóval bérleti megállapodást kötni. Az új bérlő a helyiséget a bérleti szerződés megkötését követően veheti birtokba. A hozzájárulás nélkül végrehajtott birtokbavétel következménye a bérleti jog átruházáshoz történő hozzájárulás iránti kérelem elutasítása és a bérlő bérleti jogviszonyának azonnali hatályú felmondása.
8. A felek jogai és kötelezettségei
33. § (1) A bérlő a helyiség használatáért járó bérleti díjat és a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért fizetendõ díjat – melyek piaci viszonyoknak megfelelő megállapítását, módosítását a bérleti szerződésben kell biztosítani - havonta elõre, egyösszegben, legkésõbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
(2) A bérleti díj mértékét a bérlő és a bérbeadó megállapodása határozza meg. Pályáztatott helyiségek esetén a bérleti díj a szerzõdéskötésre jogosult pályázó által ígért legmagasabb összeg.
(3) A külön szolgáltatás körét és mértékét a bérlő és a bérbeadó megállapodása határozza meg.
(4) A bérleti díj és a külön szolgáltatási díj mértékét a bérlő és a bérbeadó a piaci viszonyoknak megfelelően, évente módosíthatja.
34. § (1) A bérbeadó a helyiséget megtekintett állapotban, a bérleti szerződésben megjelölt felszereltséggel és időpontban, leltár szerint köteles átadni.
(2) Bérlő köteles a helyiséget a bérleti szerződésben meghatározott rendeltetésnek megfelelően használni. Köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni, amennyiben ezen kötelezettségének 2 hónapot meghaladóan nem tesz eleget.
(3) A bérbeadó jogosult évente akár 2 alkalommal is ellenőrizni a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A bérbeadó évi 2 alkalomnál gyakrabban is jogosult az ellenőrzést elvégezni, amennyiben a rendeltetéstől eltérő használatról információval rendelkezik. Az ellenőrzés a bérbeadó előzetes értesítése nélkül is elvégezhető, amennyiben az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.
35. § (1) A bérlő jogosult a szükséges hatósági engedélyek birtokában és a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a helyiséget saját költségén beszámítási, megtérítési igény nélkül átalakítani.
(2) Bérlő és bérbeadó megállapodhatnak, hogy a bérlő a helyiséget korszerűsítheti, felújíthatja. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munkálatok elvégzésének költségei melyik felet terhelik. Amennyiben a bérlő a helyiség korszerűsítése, felújítása során az Lakástörvény-ben meghatározott kötelezettséget is teljesít a bérbeadó helyett, úgy a bérbeadó és a bérlő előzetesen megállapodhatnak a költségek 50 %-ának egyösszegű megtérítésében. A költségek így meg nem térített részére a felek előzetesen írásbeli bérbeszámítási megállapodást köthetnek az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a bérlő előzetesen benyújtja a kérelmét a bérbeadóhoz, melyhez csatolnia kell az elvégzendő munkálatokat és azok költségét tartalmazó tételes költségvetést,
b) a bérlő csatolja a hatósági engedélyhez kötött munkálatok esetén a munkálatok elvégzésére vonatkozó építési engedélyes terveket és a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket,
c) a bérlő a megállapodásban vállalja a nem bérbeadóra tartozó munkálatok elvégzésének megtérítés nélküli költségét, valamint a bérbeadóra tartozó munkálatok költségét megelőlegezi, továbbá a hatósági engedélyezéssel, egyéb szükséges eljárásokkal kapcsolatos feladatokat, valamint ezek díjának, költségének viselését vállalja,
d) a bérbeadó a műszaki felülvizsgálat során az elvégzendő munkálatok műszaki szükségességét elbírálja és a benyújtott költségvetést előzetesen műszaki ellenőrzés után jóváhagyja és kiadja a tulajdonosi hozzájárulást,
e) a bérlő megállapodik a bérbeadóval a felújítási, korszerűsítési munkálatok elvégzésének határidejében, továbbá vállalja, hogy a megállapodásban szereplő határidőben a munkálatok elvégzését írásban igazolja, és biztosítja, hogy a bérbeadó a munkálatok elvégzését ellenőrizze,
f) a bérlő bérleti jogviszonya nem áll felmondás alatt,
g) a bérlőnek a helyiség vonatkozásában bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj, és az önkormányzat, valamint a bérbeadó felé más jogcímen tartozása nincs.
(3) A bérlő köteles gondoskodni a helyiség burkolatainak ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.
9. A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogviszonyának megszűnése
36. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a helyiséget legalább az átadáskori állapotban és felszereltséggel elhelyezési és kártalanítási igény nélkül a bérbeadónak visszaadni, ha jelen rendelet másként nem rendelkezik.
(2) A bérlő a határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszony megszűnése esetén pénzbeni térítésre akkor tarthat igényt, ha a használati jogának megszerzéséért igénybevételi díjat fizetett.
10. Záró rendelkezések
37. § (1) Ezen rendelet 2012. április 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 8/2006.(III.31.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 28/2006.(XII.22.) önkormányzati rendelet, 9/2007.(III.30.) önkormányzati rendelet, 13/2007.(VII.02.) önkormányzati rendelet, 10/2008.(IV.01.) önkormányzati rendelet, 5/2010.(III.31.) önkormányzati rendelet, 8/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelet, 12/2011.(VII.07.) önkormányzati rendelet.
(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
1. melléklet
1. A …….város ……..utca…….szám……emelet…….ajtó szám alatti lakás önkormányzat tulajdonában áll.
2. Bérbeadó bérbe adja, a bérlő bérbe veszi az 1./ pontban megjelölt lakást………év ……..hó……..napjától………év……..hó……..napjáig, vagy …………….feltétel bekövetkezéséig.
3. Bérbeadó……év……..hó…….napján adja át a lakást a bérlőnek a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban. Vagy ………..a szükséges munkát (bérbeadó vagy a bérlő) végzi el a (bérbeadó vagy a bérlő) költségére.
4. A bérlő a lakás használatáért és a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott ……………..szolgáltatásért lakbért köteles fizetni. A lakás használatáért a bérlő minden hó 15. napjáig ……..Ft-ot egy összegben előre fizet bérbeadónak. A külön szolgáltatás díját………módon ……..időpontban kell fizetni.
5. Bérbeadó a lakbérek mértékét szabályozó rendelet módosítása esetén jogosult ezen lakásbérleti szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.
6. Bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.
7. Bérlő karbantartási kötelezettsége a lakáson belül:………………………………..
8. Bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, mely kötelezettség megszegése felmondási ok. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni.
9. Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését évente ellenőrzi. A karbantartási kötelezettség elmulasztása és a nem rendeltetésszerű használat felmondási ok.
10. Bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére a felek külön megállapodása alapján jogosult.
11. A bérlő a lakásba más személyt – kiskorú gyermeke (az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje született unokája kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A beköltöző házastárs akkor lehet bérlőtárs, ha házastársak írásbeli bérlőtársi szerződést kötnek bérbeadóval. A bérbeadó engedélye nélküli befogadás, és a lakás bérbeadó engedélye nélküli albérletbe adása felmondási ok.
12. A szerződés a határozott idő elteltével, vagy a szerződésben rögzített feltétel bekövetkeztével szűnik meg.
13. A lakásbérleti szerződés megszűnése után bérlő a lakást – külön megállapodás hiányában – tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni, továbbá köteles 15 napon belül a vele együtt lakókkal a lakást elhagyni.
14. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben „A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint Vasvár Város Önkormányzata …../2012.(……….)számú, „A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról” szóló rendeletének rendelkezései az irányadók.
………………………………………………. |
……………………………………………….. |
Bérbeadó |
Bérlő vagy bérlőtársak |
2. melléklet
1. Igénybejelentő személyazonosító adatai: Név, születési név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme (lakóhelye, tartózkodási helye).
2. Közös háztartásban élők felsorolása: Név, születési idő, foglalkozás, munkahely, rokonsági fok. Kérjük x-gal bejelölni a 6. pontnál, akik lakáshoz jutás esetén együtt költöznek.
3. Jövedelmi viszonyok: Az igénybejelentés benyújtásával egyidejűleg szíveskedjen csatolni a közös háztartásban élők jövedelemigazolását munkaviszony esetén munkáltatói igazolást az igénybejelentést megelőző 3 havi nettó átlagkeresetről, vállalkozás esetén a vállalkozó büntetőjogi felelősségének tudatában tett nyilatkozatát az igénybejelentést megelőző év nettó jövedelméről. Munkanélküli ellátás, nyugdíj, táppénz, GYES, GYED, GYET, családi pótlék, árvaellátás, tartásdíj, rendszeres nevelési, vagy szociális segély esetén utolsó havi igazolt szelvény.
4. NYILATKOZATOK:
5. Lakásigénylés rövid indoka: Kitérve a közeli hozzátartozók /szülő, gyermek, házastárs/ lakáshelyzetére. Megjegyzés: Amennyiben a bizottság indokoltnak tartja az igénybejelentés elfogadása előtt környezettanulmányt végezhet, és igazolásokat kérhet be. Kijelentem, hogy az igénylésben feltüntetett adatok önkormányzat általi kezeléséhez a lakásbérleti szerződésem megszűnéséig önkéntesen hozzájárulok. (igénybejelentő aláírása) Az alábbi táblázatot a hivatal tölti ki: Jövedelmek részletezése: Ft/hó (munkabér, munkanélküli ellátás, nyugdíj, táppénz, GYES, GYED, GYET, családi pótlék, árvaellátás,tartásdíj, rendszeres segély, egyéb, vállalkozás stb., jövedelem összesen, együtt költöző családtagok száma (fő), közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme (Ft/fő), együtt költözők egy főre jutó jövedelme (Ft/fő).
3. melléklet
1. Igénybejelentő személyazonosító adatai: Név, leánykori név, születési hely, idő, lakcím, tartózkodási helye.
2. Közös háztartásban élők (a bérlakásba költözők): Név, születési idő, foglalkozás, munkahely.
3. Saját tulajdonú lakással rendelkezik/nem rendelkezik. Helye:...........................Tulajdoni hányad:.......................
4. Lakásigénylés rövid indoka (esetleges lakáselőtakarékosságról nyilatkozat). Dátum, igénylő aláírása.
4. melléklet
5. melléklet28
|
||
2023. március 1-től |
||
összkomfortos: |
600 |
|
komfortos: |
400 |
|
félkomfortos: |
150 |
|
komfort nélküli |
100 |
|
|
||
2023. március 1-től |
||
összkomfortos: |
750 |
|
komfortos: |
650 |
|
c.) Önkormányzati érdekből, közfeladat ellátása, szakember ellátás céljából meghatározott lakások lakbére: |
||
2022. október 15-től |
||
összkomfortos: |
500 |
|
A bevezető a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (X. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. § (1) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdés b) pontját a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (2) bekezdés c) pontja a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. § (2) bekezdés c) pontját a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (3) bekezdését a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés b) pontját a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § (1) bekezdés c) pontja a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (X. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (4) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. Az 5. § (4) bekezdését a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (2) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (7) bekezdését a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (8) bekezdését a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 7. §-t a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2/A. alcím címét a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 7/A. §-t a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (X. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 8. § (4) bekezdését a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be. A 8. § (4) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9. §-t a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (1) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (6) bekezdését a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 13. § a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (4) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 26/A. § a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdését a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (9) bekezdése a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 10.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (X. 10.) önkormányzati rendelete 4. § - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (II. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.