Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelete
BALATONVILÁGOS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2022. 08. 25- 2023. 07. 31Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2019. (VI. 4.) önkormányzati rendelete
BALATONVILÁGOS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Balatonvilágos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. Tv. 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX Tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29. §-a alapján meghatározott partnerek és a 9. mellékletben felsorolt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya Balatonvilágos Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv
b) 2. melléklet: Értékes fák tervlapja és jegyzéke
c) 3. melléklet: Községi utak osztályba sorolása
2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei kizárólag a rendelet módosításával változtathatók.
(2) A szabályozási terv javasolt elemeitől az illeszkedési, tájképvédelmi, településképvédelmi szempontok keretein belül a rendelet módosítása nélkül el lehet térni.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
4. § (1) E rendelet a következő építési övezetekbe osztja a település beépítésre szánt területeit:
a) Kisvárosias lakóterület, jelzése: Lk
b) Kertvárosias lakóterület, jelzése: Lke
c) Falusias lakóterület, jelzése: Lf
d) Településközponti vegyes terület, jelzése: Vt
e) Intézményi vegyes terület, jelzése: Vi
f) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, jelzése: Gksz
g) Üdülőházas üdülőterület, jelzése: Üü
h) Hétvégi házas üdülőterület építési övezet, jelzése: Üh
i) Különleges szabadidőközpont terület, jelzése: KSzk
j) Különleges strandterület, jelzése: KSt
k) Különleges sportterület, jelzése: KSp
l) Különleges kikötőterület, jelzése: KKi
m) Különleges mezőgazdasági üzemi terület, jelzése: KMü
(2) E rendelet a következő övezetekbe osztja a település beépítésre nem szánt területeit:
5. § (1) Közterületet, közhasználat elől el nem zárható területet érintő építmény engedélyezéséhez valamennyi közterületi elemet tartalmazó Kertépítészeti tervet kell készíteni.
(2) Közhasználat elől el nem zárható területen közlekedési létesítményt (gyalog-, kerékpáros-, gépkocsiutat) csak a közterületi utakra vonatkozó jogszabályoknak és szabványoknak megfelelően lehet létesíteni.
(3) Közterületet, közhasználat elől el nem zárható terület tervének tartalmaznia kell a hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés biztosítását szolgáló terület kialakítását.
(4) Az építési övezeteken belül létesítendő, e rendelet 3. melléklete szerint jelölt kötelező gyalogos közlekedés céljára szolgáló útvonalakat legalább 3 méter szélességben kell kialakítani.
6. § (1) Közterületen, közhasználat elől el nem zárható kerítést építeni nem szabad. Biztonsági korlát 0,8 méternél nagyobb szintkülönbség esetében (tömör kialakításban is) létesíthető.
(2) Telken belül legfeljebb 1,2 méter magas kerítés építhető.
(3) Telekhatáron támfal tetejére kizárólag akkora kerítés építhető, hogy együttes magasságuk ne haladja meg a 2 métert.
(4) Támfal tetejére 1,2 méter magasságot meg nem haladó áttört mellvéd építhető.
(5) Közterület felé néző kerítéssel egybeépítve
7. § (1) Épületek terepszint alatti összekötése – a jogszabályok és a műszaki követelmények teljesítése mellett – megvalósítható.
(2) Csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási épület kizárólag a következő építési övezetekben építhető:
a) Gksz-1,
b) Gksz-2,
c) Gksz-5,
d) Gksz-7,
e) Kmü-1.
8. § Lakókocsi
9. § (1) A rendezett terepnek illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.
(2) A telek semely részén nem lehet a feltöltés a telekhatár legmagasabb pontjánál magasabban kivéve, ha az a határos úthálózat, a partfal-stabilizálás tervezett kialakítása miatt szükséges.
(3) A beépítés és a telekhatár között - a telekhatárra merőleges terepmetszetben mérve – a telekhatár szintjéig lehet az eredeti terep szintjét emelni vagy csökkenteni.
(4) Terepkialakítást, tereprendezést az OTÉK előírásain túlmenően a magaspart rendezése, az ahhoz kapcsolódó vízrendezési munkák, a közlekedési hálózatok kialakítása céljából lehet végezni a következő övezetekben: Lk-2, Lke-6, Lke-7, Lke-8, Vk-1, Vk-2, Vk-3, Vk-4, Vk-6, Vk-7, Vk-8, Vk-9, Vk-10, Üü-6, Üü-7, Üü-8, KbP-1, Ek-1, Közlekedési területek.
(5) 10%-nál kisebb lejtésű építési telken az eredeti terepszintet legfeljebb egy méterrel lehet megváltoztatni.
(6) 10%-nál nagyobb lejtésű építési telken bevágás, feltöltés egyensúlyban való kialakítása mellett az eredeti terepszintet legfeljebb 1,5 méterrel lehet megváltoztatni.
(7) 10%-nál kisebb lejtésű építési telken a szomszédos ingatlan terepszintjétől a telekhatáron legfeljebb fél méterrel, rézsűképzéssel lehet eltérni.
(8) 10%-nál nagyobb lejtésű építési telken a szomszédos ingatlan terepszintjétől a telekhatáron legfeljebb egy méterrel, támfallal vagy rézsűvel lehet eltérni.
10. § (1) Egybefüggő támfalak, rézsűk magassága legfeljebb 1,2 méter lehet a partfal-stabilizálási műtárgyak kivételével. A megszakítást növénytelepítéssel kell kialakítani.
(2) A telekhatáron a meglévő terepszint különbség mértékéig – méretétől függően lépcsőzetes - támfal építhető.
(3) Támfallal egybeépített gépkocsi behajtó, garázs, gyalogos bejáró és hulladéktartály tároló létesíthető.
(4) Támfalgarázs akkor építhető, ha a homlokzatától mért 3 méteren túl semely részén nem emelkedik 1 méternél magasabbra az eredeti terepszinthez képest,
11. § (1) Lehajtó rámpa minden esetben kialakítható a szükséges tereprendezéssel.
(2) Bejárat, gépkocsi beálló számára – amennyiben az előkert kisebb, mint 5 méter – az oldalkertben is kialakítható feltöltés, bevágás a közterületi telekhatár szintjéig a telek homlokvonalától legfeljebb 6 méter távolságig. A szomszédos telekhatártól vagy egy méter távolságot kell a feltöltéssel tartani vagy a szomszédos telekkel összeépítve, azonos kialakítású feltöltést kell létesíteni.
(3) Gépkocsi tároló megközelítéséhez szolgáló rámpát legfeljebb az OTÉK 6. mellékletében megállapított lejtéssel kell kialakítani.
6. Felszínmozgás veszélyes területek szabályai és a zöldfelületek
12. § (1) Az A/I jelű – a Szabályozási terven jelölt – felszínmozgás veszélyes területen természeti veszélyeztetettség (aktív felszínmozgás) miatt építési tevékenység nem végezhető, kivéve
a) a meglévő épületek állagmegóvása, mely miatt kártalanítási igény nem támasztható, és
b) a partfal mozgás megakadályozása érdekében folyó tevékenységeket, melyeket az érintett területre a (7) bekezdés szerint elkészíttetett geotechnikai dokumentáció vagy geotechnikai jelentés (a továbbiakban: geotechnikai jelentés) előír.
(2) Az A/II jelű – a Szabályozási terven jelölt – felszínmozgás veszélyes területen természeti veszélyeztetettség (potenciális felszínmozgás) miatt építési tevékenység nem végezhető, kivéve
a) a partfal mozgás megakadályozása érdekében folyó tevékenységeket, melyeket a geotechnikai jelentés előír,
b) a partfal és a hegyláb közötti gyalogos közlekedésre szolgáló lépcső és pihenő terasz építését,
c) a felszín- és vízrendezéssel kapcsolatos tevékenységeket a geotechnikai jelentés előírásai szerint és
d) a mérnöki létesítményeken kívül, a terepviszonyok függvényében védelmi célú zöldfelületek kialakítását.
(3) Az A/III jelű – a Szabályozási terven jelölt – felszínmozgás veszélyes területen természeti veszélyeztetettség (potenciális felszínmozgás) miatt a víz, csatorna, oltó- és csapadék-vízelvezető hálózatokat csak védőcsővel, flexibilis kapcsolatokkal lehet létesíteni, és építési tevékenység csak olyan részletes geotechnikai jelentés alapján végezhető, mely tartalmazza
a) az épületek terepbe illesztésére és szerkezetére vonatkozó követelményeket a geotechnikai szempontok figyelembe vételével,
b) a felszínmozgás elleni védekezés műszaki megoldásainak stabilizációs programját,
c) a felszíni és felszín alatti vizek elvezetésének műszaki megoldását,
d) a terepfelszín rendezésének műszaki megoldását,
e) a munkagödrök ideiglenes és végleges állékonyságának biztosítását,
f) az épületszerkezeti követelményeket és
g) az épület és környezete mozgásmegfigyelésének módját, kötelezettjét.
(4) A B jelű – a Szabályozási terven jelölt – felszínmozgás veszélyes területen természeti veszélyeztetettség (potenciális felszínmozgás) miatt építési tevékenység csak olyan részletes geotechnikai jelentés alapján végezhető, mely tartalmazza
a) a felszínmozgás elleni védekezés műszaki megoldását,
b) a felszíni és felszín alatti vizek elvezetésének műszaki megoldását,
c) a munkagödrök ideiglenes és végleges állékonyság biztosítását,
d) az épületszerkezeti követelményeket,
e) az alapozási követelményeket,
f) a vizes közművek kialakításnak, ellenőrzésének követelményeit és
g) az épület és környezete mozgásmegfigyelésének módját, kötelezettjét.
(5) A C jelű – a Szabályozási terven jelölt – felszínmozgás veszélyes területen építési tevékenység csak olyan részletes geotechnikai jelentés alapján végezhető, mely tartalmazza a vizes közművek kialakításnak, ellenőrzésének követelményeit.
(6) A magaspart élétől számított 30 méteres felszínmozgás veszélyes területsáv csak akkor építhető be, ha a beépítés hosszában és azt 30-30 méterrel meghaladó szakaszra a geotechnikai jelentés előírásai tartalmazzák:
a) a magaspart esetleges omlását is figyelembe vevő, legkedvezőbb alapozási módot, amely a létesítmény biztonságát garantálja,
b) a felszín- és vízrendezéssel kapcsolatos tevékenységeket,
c) a vizes közművek kialakításnak, ellenőrzésének követelményeit,
d) az épület és környezete mozgásmegfigyelésének módját, kötelezettjét és
e) a magaspart omlás elleni védőlétesítményeinek építési engedélyezési szintű terveit.
13. § (1) A szabályozási terven jelölt zöldfelületeket
a) a kötelező zöldfelület részeként meg kell valósítani,
b) meglévők esetében azokat zöldfelületként kell fenntartani,
c) legalább kétszintes – gyep- és lombkoronaszintű – növényállománnyal kell azokat megvalósítani.
(2) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket az épületek használatbavételéig ki kell alakítani.
(3) A kötelező zöldfelület minden megkezdett 75 négyzetmétere után legalább egy lombos fát kell ültetni. A számításba a meglévő, egészséges fák beleszámítanak.
(4) Új beépítésű telek zöldfelületét kertépítészeti terv alapján kell magvalósítani.
(5) Telek beépítésének tervezése előtt a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fákról geodéziai felmérést kell készíteni.
(6) Növénytelepítést úgy kell végezni és növényzetet úgy kell fenntartani, hogy annak sem gyökérzete, sem lombkoronája nem nyúlhat túl a telekhatáron.
(7) Mezőgazdasági területen való építési tevékenységgel együtt út menti fasort kell létesíteni.
(8) Lapostetős épületek – a kialakult épületek és a (9) bekezdés kivételével – legfelső szint feletti födémét legalább 50%-ban tetőkertként kell kialakítani vagy dézsás faültetést kell kialakítani.
(9) Hét méternél nagyobb tartószerkezeti fesztávolságú tetőfödémeket nem kötelező tetőkertesen kialakítani.
(10) A tetőkertet átlagosan 50 cm vastag termőréteggel, legalább kétszintes növénytelepítéssel kell kialakítani.
(11) Az Önkormányzat részére kizárólag fásítás után lehet átadni a közterület céljára szánt területeket.
(12) E rendelet melléklete szerinti értékes fák eltávolítása csak a helyi természeti értékvédelemről szóló rendelet kezelési terve alapján vagy a Szabályozási terven építési hellyel jelölt területről jogerős építési engedély alapján történhet.
7. Sajátos jogintézmények
14. § (1) Nyúlványos telek csak már kialakult, közterület-kapcsolattal nem rendelkező telek esetében alakítható ki.
(2) Az A/I, A/II, A/III, B jelű felszínmozgás veszélyes területen valamint a magaspart élétől számított 30 méteres felszínmozgás veszélyes területsávban a telekalakítást össze kell hangolni a tereprendezéssel, a stabilizáló, a felszíni és a rétegvizeket elvezető műtárgyakkal, a monitoring rendszer műtárgyaival. A telekalakítási eljárásba a földtani szakhatóságot be kell vonni
(3) Az övezeti előírásokban meghatározott telekszélességeket változó szélességű telek esetében úgy kell biztosítani, hogy az építési helyen mérve az előírt érték teljesüljön. Az előírtnál kisebb szélességű telekrész nem tartozik bele az építési helybe.
(4) Telekhatár-rendezés esetében a kialakuló telkek jobban megfelelnek az építésügyi előírásoknak,
a) ha jobban megközelíthető,
b) ha szélesebb,
c) ha szabályosabb formájú,
d) ha e rendelet által szabályozott telek jön létre.
15. § (1) Ütemezett építést több épület esetében lehet alkalmazni. Egy épületet egy ütemben kell megvalósítani kivéve, ha az övezeti előírás másképp rendelkezik.
(2) Egy épület rendeltetési egységeit egy terv alapján kell megvalósítani.
16. § (1) A meglévő, jogszerűen épült épület, ha nem felel meg valamely hatályos előírásnak,
17. § (1) A közműellátás mértéke és módja
a) részleges közművesítettség vezetékes szennyvízelvezetéssel: a b) pont kivételével beépítésre szánt területen új épület építése, szennyvíz kibocsátás növekményt eredményező bővítés, átalakítás esetében,
b) részleges közművesítettség: az Lf-2, KMü építési övezetben, a KbTz, KbT övezetben, amennyiben vízzáró szennyvíztároló, vagy a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés épül.
(2) Zöldterületen vízellátás kizárólag közcsatornára való rákötés esetében alakítható ki.
(3) Zárt szennyvíztároló kizárólag ott létesíthető, ahol megközelíthetősége megfelelő méretű és burkolatú úttal biztosított.
(4) Energiaellátás céljára alternatív forrás igénybe vehető.
(5) Szélturbina nem létesíthető
(6) Hőszivattyú bármely övezetben létesíthető, felszíni műtárgya kizárólag az építési helyen belül helyezhető el.
(7) Beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező.
(8) Beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, vagy a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.
18. § (1) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.
(2) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A kizárólag távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad beépíteni.
(3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni kell 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén (ide értve a több telekből álló fejlesztési területeket is). A többlet felszíni vizet megfelelő biztonsággal tovább kell vezetni a befogadóig.
19. § (1) Csatornahálózat létesítése esetén azt elválasztott rendszerben kell megvalósítani.
(2) Útépítés kizárólag csapadékvíz elvezetéssel együtt valósítható meg.
(3) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára szabadon hagyandó sáv:
a) az árok partéleitől 3 m,
b) az álló- és folyóvíz partéleitől 3 m.
20. § (1) Az új villamosenergia hálózatokat és a meglévő hálózat rekonstrukcióját kizárólag térszín alatt földkábelbe fektetve kell megvalósítani.
(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során kizárólag energiatakarékos lámpatesteket lehet elhelyezni.
21. § A település közigazgatási területén új hírközlési hálózatot létesíteni illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának felhasználásával szabad.
9. Utak, közlekedés
22. § (1) Az Üü-2, Vk-5, Z-3 (Balaton-parti közpark), KSt-1, KKi-1, KÖv-1 övezetekben és építési övezetekben létesülő új beépítések OTÉK-ban előírt jármű elhelyezési kötelezettségét a Vk-2 és Vk-8 építési övezetekben közhasználatú mélygarázzsal vagy a mélygarázsok megépítéséig azok telkén, felszínen kell biztosítani
(2) Beépítésre nem szánt területeken külterületi önkormányzati és magán utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület nem helyezhető el.
(3) Az Lk-2, Vk-1, Vk-3, Vk-4, Vk-6, Vk-9, Vk-10 aligai építési övezetek földszintjén elhelyezett vendéglátó létesítmények, és a hrsz 542/2 ingatlan OTÉK-ban előírt jármű elhelyezési kötelezettségét az építési övezeteket határoló közlekedési területeken lehet biztosítani.
(4) A KbTz-1 övezetben a számított gépkocsi elhelyezési igény 20%-át közvetlenül a közterületről elérhetően (kerítésen kívül, de saját telken) kell biztosítani.
(5) Az Üü-6 építési övezetben a telken létesített rendeltetéshez előírt gépjármű elhelyezés biztosításán kívül legalább 60 db utcaszintbeni közforgalmú parkolót kell építeni.
(6) Magánút csak szabályozási terven jelölt helyen alakítható ki.
(7) Új út építésével, út rekonstrukciójával egyidejűleg meg kell valósítani
a) a közműveket,
b) a közművek szükséges felújítását,
c) a csapadékvíz elvezetését,
d) belterületen a közvilágítást, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítást.
(8) A közművek építésekor a távlati összes közmű elhelyezésére területet kell biztosítani.
(9) A közművek helyét úgy kell kijelölni, hogy az út menti fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(10) A községi utak osztályba sorolását a 3. melléklet tartalmazza
10. Az építési hely és a terepszint alatti beépítés szabályai
23. § (1) Amennyiben a szabályozási terv nem jelöl ki építési helyet, oldalhatáros beépítés esetében a kialakult állapotot kell figyelembe venni. Nem egyértelmű helyzetben, valamint újonnan beépülő utca, esetében az északi irányhoz közelebb eső illetve a nyugati oldalhatárt kell építési határvonalnak tekinteni.
(2) Oldalhatáron 14 méteres telekszélesség fölött legalább 50 cm csurgótávolságot kell tartani.
(3) Kialakult oldalhatáros beépítésű területen, azonos oldalhatárra is lehet építeni szomszédos telkeken,
a) ha nem jött létre szabályos ritmusú beépítés vagy
b) ha az azonos oldalhatárra építés a környezet kialakult beépítésének felel meg.
(4) Kialakult beépítésű területen, ahol zártsorúan épült be a telek, a zártsorú beépítés szabályai szerint kell az építési helyet figyelembe venni.
(5) Beépítésre nem szánt területen
a) a Z-2 övezet kivételével a telekhatártól legalább 3 méterre és legalább az adott telekhatárra néző homlokzati felület magasságának felét kitevő távolságra kell az épületet építeni.
(6) Erdőövezet határától legalább 3 méterre kell az épületet építeni.
(7) Kerti építményt, pavilont, kerti építmény, pavilon ereszét legalább egy méter távolságba kell építeni a szomszédos telekhatártól, e rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen és szakszerűen létesített építmények megtarthatók, felújíthatók.
(8) Kerti építmény lakó- és üdülőterületen kizárólag a hátsókertben építhető, e rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen és szakszerűen létesített építmények megtarthatók, felújíthatók.
(9) Kerti pavilon, pergola lakó- és üdülőterületen kizárólag az oldalkertben és a hátsókertben építhető.
(10) Zártsorú beépítésű építési övezet szabadonálló beépítésű építési övezettel határos oldalkertjét az építési övezet legnagyobb megengedett épületmagasságának felében kell értelmezni.
(11) Beépítésre szánt területen a beépítésre nem szánt terület irányában legalább 3,0 méteres sávot beépítetlenül kell hagyni, kivéve, ha az övezeti előírás másképp rendelkezik vagy a szabályozási terv egyéb korlátozó szabályozási elemet tartalmaz.
(12) A szabályozási terven jelölt parti sáv, azaz a –K- vonal és a Balaton part közötti terület beépítetlenül őrzendő meg, nem tartozik az építési helybe.
(13) 13 méternél kisebb szélességű telken szabadonálló beépítési mód helyett oldalhatáron álló beépítési mód választható.
24. § (1) Szállásépület fogadóépítménye létesítése esetében legfeljebb kétszintes fogadóépítmény előkertje 0 méter, a beépítés további részén az előkert 5 méter, kivéve, ha az övezeti előírás másképp rendelkezik.
(2) Az előkertben kizárólag kerítés, kerítéskapu, kerítéssel egybeépített hulladéktartály tároló, bejárat feletti tető, terepszint alatti építmény építhető, kivéve, ha az övezeti előírás másképp rendelkezik.
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, legalább 16,0 méter széles telken az oldalkert mérete 6,0 m.
(4) A (6) bekezdés esetét kivéve az oldalkert mérete sehol sem lehet kisebb oldalhatáros beépítés esetében sem az oldalkertre néző homlokzati felület magasságánál, sem az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságnál kivéve az (5) bekezdés esetét,
(5) Amennyiben az építési hely szélessége nem éri el a 7,0 métert, az oldalkert vagy az előkert mérete 3,0 méterig csökkenthető olyan mértékben, hogy a 7 méteres építési hely kialakuljon.
(6) E rendelet hatálybalépése előtt legalább 10 évvel épült épület esetében az előkert kialakult állapota tekintendő a szabályosnak.
25. § (1) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény szabadonálló beépítési mód esetében a szomszédos építési telek határától mért legalább egy méteres távolságban, egyébként legalább két méteres távolságban helyezhető el.
(2) Vízgazdálkodási területen terepszint alatti építmény csak vízgazdálkodási céllal létesíthető.
(3) Beépítésre nem szánt területen terepszint alatti építmény az oldalsó és a hátsó telekhatártól mért legalább két méteres távolságban helyezhető el.
(4) Mezőgazdasági területen, erdőterületen egy terepszint alatti építmény bruttó területe legfeljebb 300 m2 lehet.
(5) Terepszint alatti építményt úgy lehet létesíteni, hogy az a felszín alatti vizek áramlását ne akadályozza.
(6) A pinceszint beépített területen túlnyúló része terepszint alatti építménynek minősül.
(7) Terepszint alatti építményt beépítésre szánt területen kizárólag a főrendeltetésű épület építésével egyidejűleg vagy az után lehet létesíteni.
11. Épületmagasság, rendeltetés
26. § (1) Az épület mellett kialakított, 60 cm-nél nagyobb feltöltés esetében az épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét a feltöltés – homlokzatsíkban mért - átlagos magasságával csökkenteni kell.
(2) Az oldalhatártól legfeljebb csurgótávolságra épült homlokzatfelület magassága nem lehet az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságnál nagyobb és bármely pontján legfeljebb egy méterrel lehet az építménymagasság értékénél nagyobb.
(3) Kertvárosias lakóterületen a hátsókertben létesíthető épület legmagasabb pontja 3 m lehet és csak magastetővel építhető.
27. § (1) Önálló üzemanyagtöltő kizárólag
a) Gksz-6 építési övezetben és,
b) KKi-1 építési övezetben létesíthető.
A beépítésre szánt területek részletes övezeti előírásai
28. § Amennyiben e rendelet vagy melléklete nem rendelkezik róla, az övezetben vagy építési övezetben az OTÉK szerinti rendeltetések helyezhetők el.
29. § (1) A kisvárosias lakóterületek övezeti előírásai a következők:
Az építési övezet jele |
Az építési övezet |
Az építési övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lk-1 |
Gagarin-telep |
kialakult |
1500 |
sz |
60 |
12,5 |
20 |
10 |
80 |
Lk-2 |
Club Aliga |
fejlesztési |
2000 |
sz |
30 |
12,5 |
40 |
10 |
90 |
30. § (1) A kertvárosias lakóterületek övezeti előírásai a következők:
Az építési övezet jele |
Az építési övezet |
Az építési övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke egy vagy két, egyenként legfeljebb 15 m2-es oromfalat tartalmazó épület esetében |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lke-1 |
kialakult |
500 |
sz |
30 |
5,5 |
6,0 |
60 |
10 |
- |
|
Lke-2 |
kialakult |
1500 |
sz |
30 |
4,5 |
5,0 |
60 |
10 |
- |
|
Lke-3 |
kialakult |
800 |
sz |
30 |
4,5 |
5,0 |
60 |
10 |
- |
|
Lke-4 |
kialakult |
540 |
sz |
30 |
4,5 |
5,0 |
60 |
10 |
- |
|
Lke-5 |
kialakult |
540 |
sz |
25 |
5,5 |
6,0 |
60 |
10 |
- |
|
Lke-6 |
Club Aliga |
fejlesztési |
800 |
sz |
20 |
7,5 |
7,5 |
60 |
20 |
55 |
Lke-7 |
Club Aliga |
fejlesztési |
600 |
sz |
20 |
4,5 |
5,0 |
60 |
20 |
35 |
Lke-8 |
Club Aliga |
fejlesztési |
1500 |
sz |
20 |
7,5 |
7,5 |
60 |
20 |
55 |
Lke-9 |
kialakult |
500 |
sz |
20 |
5,5 |
6,0 |
70 |
10 |
- |
|
Lke-10 |
kialakult |
500 |
o |
20 |
4,5 |
5,0 |
70 |
10 |
- |
|
Lke-11 |
kialakult |
500 |
i |
20 |
3,5 |
4,0 |
70 |
10 |
- |
|
Lke-12 |
kialakult |
500 |
z |
20 |
5,5 |
6,0 |
70 |
10 |
- |
|
Lke-13 |
kialakult |
500 |
sz |
20 |
4,5 |
5,0 |
70 |
10 |
- |
|
Lke-14 |
sörfőzde |
kialakult |
2000 |
sz |
20 |
5,5 |
6,0 |
40 |
20 |
35 |
31. § (1) A falusias lakóterületek övezeti előírásai a következők:
Az építési övezet jele |
Az építési övezet |
Az építési övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke egy vagy két, egyenként legfeljebb 15 m2-es oromfalat tartalmazó épület esetében |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lf-1 |
Mathiász telep |
kialakult |
1000 |
o |
15 |
4,0 |
4,5 |
50 |
15 |
- |
Lf-2 |
Világos puszta |
kialakult |
1500 |
sz |
15 |
4,0 |
4,5 |
50 |
15 |
- |
Lf-3 |
Mathiász telep |
kialakult |
1000 |
i |
15 |
4,0 |
4,5 |
50 |
15 |
- |
Lf-4 |
Ady Endre utca |
kialakult |
1500 |
sz |
10 |
4,5 |
5,0 |
50 |
15 |
- |
32. § (1) A településközpont vegyes övezetek előírásai a következők:
Az építési övezet jele |
Az építési övezet |
Az építési övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
|
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vt-1 |
faluközpont |
kialakult |
3000 |
sz |
40 |
8,0 |
40 |
20 |
120 |
|
Vt-2 |
kialakult |
1000 |
sz |
40 |
6,5 |
40 |
20 |
80 |
33. § (1) Az intézményi övezetek előírásai a következők:
Az építési övezet jele |
Az építési övezet |
Az építési övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vk-1 |
Club Aliga |
fejlesztési |
800 |
sz |
25 |
10 |
* |
20 |
90 |
Vk-2 |
Club Aliga |
fejlesztési |
** |
z |
60 |
8,0 |
* |
40 |
120 |
Vk-3 |
Club Aliga |
fejlesztési |
3000 |
sz |
20 |
12,5 |
* |
20 |
80 |
Vk-4 |
Club Aliga |
fejlesztési |
3000 |
sz |
40 |
25,0 |
* |
20 |
140 |
Vk-5 |
Club Aliga |
fejlesztési |
** |
sz |
25 |
8,0 |
* |
20 |
50 |
Vk-6 |
Club Aliga |
fejlesztési |
1500 |
z |
50 |
10,0 |
* |
40 |
180 |
Vk-7 |
Club Aliga |
fejlesztési |
2000 |
z |
30 |
7,0 |
* |
20 |
50 |
Vk-8 |
Club Aliga |
fejlesztési |
** |
z |
60 |
8,0 |
* |
40 |
120 |
Vk-9 |
Club Aliga |
fejlesztési |
3000 |
z |
80 |
10,0 |
* |
50 |
260 |
Vk-10 |
Club Aliga |
fejlesztési |
1500 |
z |
50 |
10,0 |
* |
20 |
160 |
34. § (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek övezeti előírásai a következők:
Az építési övezet jele |
Az építési övezet |
Az építési övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gksz-1 |
gyümölcsfeldolgozó |
kialakult |
10000 |
sz |
35 |
7,5 |
30 |
20 |
- |
Gksz-2 |
autópálya |
kialakult |
5000 |
sz |
15 |
6,5 |
50 |
20 |
- |
Gksz-3 |
Aligai út |
fejlesztési |
2000 |
sz |
30 |
5,5 |
30 |
30 |
- |
Gksz-4 |
volt Badacsonyi ÁG. |
kialakult |
* |
sz |
15 |
6,5 |
30 |
0 |
- |
Gksz-5 |
enyingi körforgalom |
fejlesztési zöldmezős |
10000 |
sz |
20 |
6,5 |
40 |
40 |
- |
Gksz-6 |
enyingi körforgalom |
fejlesztési zöldmezős |
3000 |
sz |
25 |
6,5 |
20 |
0 |
- |
Gksz-7 |
volt Badacsonyi ÁG |
fejlesztési barnamezős |
7000 |
sz |
30 |
7,5 |
50 |
30 |
- |
35. § (1) Az üdülőterületek övezeti előírásai a következők
Az építési övezet jele |
Az építési övezet |
Az építési övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke egy vagy két, egyenként legfeljebb 15 m2-es oromfalat tartalmazó épület esetében |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Üü-1 |
Club Aliga |
fejlesztési |
7000 |
sz |
20 |
8,0 |
8,0 |
50 |
20 |
60 |
Üü-2 |
Club Aliga |
fejlesztési |
1800 |
sz |
5 |
3,5 |
3,5 |
70 |
5 |
5 |
Üü-3 |
Club Aliga |
fejlesztési |
1000 |
sz |
15 |
6,5 |
6,5 |
60 |
10 |
30 |
Üü-4 |
Club Aliga |
fejlesztési |
2500 |
sz |
30 |
10,0 |
10,0 |
40 |
20 |
100 |
Üü-5 |
Volt BM üdülő és Tópart Hotel |
kialakult |
1000 |
sz |
25 |
7,5 |
7,5 |
40 |
20 |
60 |
Üü-6 |
Club Aliga |
fejlesztési |
4000 |
sz |
20 |
18,5 |
18,5 |
40 |
40 |
100 |
Üü-7 |
parti üdülők |
kialakult |
4000 |
sz |
20 |
8,0 |
8,0 |
50 |
20 |
80 |
Üü-8 |
Club Aliga |
fejlesztési |
2500 |
sz |
30 |
18,5 |
18,5 |
40 |
20 |
150 |
Üü-9 |
Club Aliga |
fejlesztési |
1000 |
sz |
25 |
6,5 |
6,5 |
60 |
20 |
50 |
Üh-1 |
parti üdülők |
kialakult |
720 |
sz |
20 |
4,5 |
5,0 |
70 |
10 |
- |
36. § (1) A beépítésre szánt különleges területek övezeti előírásai:
Az építési övezet jele |
Az építési övezet |
Az építési övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
KSzk-1 |
kül. szabadidőközpont |
* |
sz |
30 |
8,0 |
50 |
20 |
50 |
|
KSt-1 |
kül. strandterület |
3000 |
sz |
10 |
6,5 |
65 |
10 |
20 |
|
KSt-2 |
kül. strandterület |
* |
sz |
10 |
6,5 |
65 |
10 |
- |
|
KSp-1 |
kül. sportterület |
* |
sz |
10 |
4,5 |
40 |
10 |
- |
|
KKi-1 |
kül. kikötő terület |
* |
sz |
10 |
4,5 |
40 |
20 |
- |
|
KMü-1 |
kül. mg. üzemi terület |
volt TSZ, kialakult |
5000 |
sz |
15 |
4,0 |
50 |
15 |
- |
A beépítésre nem szánt területek részletes övezeti előírásai
37. § (1) A zöldterületek övezeti előírásai a következők:
Az övezet jele |
Az övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Z-1 |
általános helyzetű zöldterületek |
* |
- |
2 |
3,0 |
70 |
4 |
- |
Z-2 |
TNM rendelet - parti sétány |
1000 |
- |
2 |
4,5 |
70 |
4 |
- |
Z-3 |
TNM rendelet - ClubAliga |
1000 |
- |
2 |
4,5 |
80 |
4 |
- |
Z-4 |
korlátozott beépíthetőségű |
1000 |
- |
ld.(3) bek. |
- |
70 |
0 |
- |
Z-5 |
enyingi körforgalomnál |
10000 |
- |
2 |
3,0 |
70 |
0 |
- |
38. § (1) Az erdőterületek övezeti előírásai a következők
Az övezet jele |
Az övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ev-1 |
védelmi erdő |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Eg-1 |
gazdasági erdő |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Ek-1 |
közjóléti erdő |
- |
- |
- |
4,5 |
- |
6 |
- |
39. § (1) A mezőgazdasági területek övezeti előírásai a következők:
Az övezet jele |
Az övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Má-1 |
ált. mg.terület (szántó) |
20 ha |
- |
0,3 |
5,5 |
- |
6 |
- |
Má-1 |
ált. mg.terület (rét és legelő) |
5 ha |
- |
1 |
5,5 |
- |
6 |
- |
Má-1 |
ált. mg.terület (szőlő) |
2 ha |
- |
2 |
5,5 |
- |
6 |
- |
Má-1 |
ált. mg.terület (gyümölcsös) |
3 ha |
- |
1 |
5,5 |
- |
6 |
- |
Má-2 |
ált. mg.terület |
- |
- |
- |
3,0 |
- |
0 |
- |
Má-t |
tájképvédelemmel érintett mg.terület (rét és legelő) |
5 ha |
- |
1 |
5,5 |
- |
6 |
- |
Má-t |
tájképvédelemmel érintett mg.terület (szőlő) |
2 ha |
- |
2 |
5,5 |
- |
6 |
- |
Má-t |
tájképvédelemmel érintett mg.terület (gyümölcsös) |
3 ha |
- |
1 |
5,5 |
- |
6 |
- |
40. § Vízgazdálkodási terület tómederben
a) parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető,
b) ideiglenes jellegű, csak az üdülési- vagy horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) elhelyezhető.
41. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai a következők:
Az övezet jele |
Az övezet |
Az övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
KbP-1 |
kül.beép.nem szánt parkterület |
magaspart |
* |
- |
2 |
3,5 |
- |
- |
- |
KbTz-1 |
kül. turisztikai, rekreációs terület |
fejlesztési |
7000 |
- |
10 |
5,5 |
40 |
6 |
- |
KbK-1 |
különleges közlekedési terület |
fejlesztési |
7000 |
- |
10 |
5,5 |
40 |
6 |
- |
KbT-1 |
kül. temető terület |
kialakult |
* |
- |
2 |
4,0 |
10 |
- |
42. § (1) A közlekedési területek övezeti előírásai a következők:
Az övezet jele |
Az övezet |
Az övezet |
Kialakítható telek legkisebb területe (m2) |
Beépítési mód |
A beépítettség leg-nagyobb mértéke (%) |
Az épületmagasság legnagyobb mértéke (m) |
A zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
A terepszint alatti beép. legnagyobb mértéke (%) |
Szintterületi mutató (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
KÖu |
közút, közforgalom |
- |
- |
- |
6,5 |
- |
- |
- |
|
KÖk |
vasút |
- |
- |
- |
6,5 |
- |
- |
- |
|
KÖv-1 |
vízi közlekedési terület |
- |
- |
5 |
4,5 |
- |
10 |
- |
Záró rendelkezések
43. § (1) E rendelet 2019. július 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 20/2013. (XII.31.) számú önkormányzati rendelet.
2. melléklet
3. melléklet
Az 1. melléklet a Balatonvilágos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete 1. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.