1. §¹ A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, melyek meghatározzák a város közterületeinek egységes rendszerű elnevezését, az elnevezés megváltoztatásának szabályait, valamint az emléktábla-állítás rendjét, továbbá a városban meglevő garázssorokon, garázstelepeken levő gépkocsitárolók számozásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárás rendjét, valamint a magánutak elnevezésének szabályait.

2. §² (1) Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése Salgótarján belterületi és lakott külterületi közterületeinek megjelölése, azonosítása, a város lakott területén való jó tájékozódás igényes feltételeinek biztosítása érdekében e rendelet szabályai szerint a közterületneveket megállapítja, megváltoztatja, illetve megszünteti.

(2) A Népjóléti Bizottság e rendelet keretei között adja hozzájárulását emléktábla állításához.

3. § (1) A közterületnév előtagból és a közterület jellegére utaló utótagból áll.

(2) A közterületnév előtagjának megállapításakor nem lehet használni

(3) Betűszókkal, betűcsoportokkal, kizárólag számjegyekkel közterületnév előtagja nem állapítható meg.

(4) A külterületi lakott helyen lévő ingatlanok jelölése a külterületi településrész nevével és házszámmal történik.

4. § A közterület természetes folytatásaként később kialakuló új szakasz (meghosszabbítás) külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel.

5. § (1) A közterületnév kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a városrész, a szűkebb környék, a szomszédos közterületek, az érintett közterületen lévő intézmények jellegére, szellemiségére, hagyományaira és a lakosság véleményére.

(2) Az egyes városrészekben, lakónegyedekben a közterületneveket hasonló elnevezés-csoportból indokolt választani.

6. § (1) Közterület-elnevezéssel emléket állítani olyan magyar személyiségnek lehet,

(2) Közterületet lehet elnevezni olyan külföldi személyiségről is, akinek életműve az emberiség egyetemes értékeit gyarapította vagy jelentős pozitív szerepet játszott hazánk, illetve Salgótarján életében.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerint elnevezett közterület névadójáról szöveges ismertető táblát kell elhelyezni a közterület kezdetén (első épületén).

7. § (1) Személyről közterületet elnevezni halála után legalább 5 év elmúltával lehet.

(2) A közterületnév előtagjaként a személy családi és utónevét kell megállapítani, kivéve, ha a névadó családi nevéről, vagy más általánosan elfogadott elnevezésről is közismert és személye ezáltal nem téveszthető össze.

(3)³ Kivételes esetben a Közgyűlés – minősített többségű döntéssel – az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérhet.

8. § (1) Védetté lehet nyilvánítani az olyan, legalább 20 éve folyamatosan hatályos közterületnevet, amely városunk múltjának megbecsülését juttatja kifejezésre, így sokat őriz a város korabeli szellemi arculatából, vagy közmegbecsülést szerzett történelmi személyiségnek állít emléket.

(2) A védetté nyilvánításról a Közgyűlés csak az adott területen lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárok többségének (50% + 1 fő) egybehangzó támogatása esetén a Gazdasági Bizottság⁴ előterjesztése alapján dönt.

(3) Védett közterületnevet megváltoztatni nem lehet.

(4) A védetté nyilvánítást a 12. § szerinti nyilvántartásban fel kell tüntetni.

9. § A közterületnév megváltoztatására a közterület-elnevezés 3-7. § és a 8. § (3) bekezdés szerinti szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy közterületnevet változtatni csak az adott területen lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárok többségének egybehangzó kérésére (50 % + 1 fő), a helyi önkormányzati képviselő kezdeményezése alapján lehet.

9/A. §⁵ Amennyiben olyan jogszabály, amellyel önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes, rendelkezéseinek végrehajtása, közterületnév jogszabálysértő jellegének megszüntetése érdekében szükséges, a polgármester külön, erre irányuló kezdeményezés nélkül tesz javaslatot a Közgyűlésnek a közterületnév megváltoztatására.

10. § Ha a közterület megszűnik, a jegyző intézkedik a nem védett közterületnév nyilvántartásból való törlése iránt.

11. § A kül- és belterületi településrészek elnevezésére, azok nevének megváltoztatására és védetté nyilvánítására a közterület-elnevezés 3-5. § és 8-9. § szerinti szabályait kell megfelelően alkalmazni. A döntés előkészítési eljárás során a jegyző által megküldött határozattervezetet a tárcaközi Földrajzinév Bizottság véleményezi.

12. § (1) A jegyző gondoskodik a közterületnevek nyilvántartásáról.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

(3) A nyilvántartásba bárki betekinthet.

13. § (1) A közterület nevét a Közgyűlés által elfogadott 1. számú minta szerinti közterületnév-tábla jelöli. A közterületnév-tábla tartalmazza:

(2) Ezen rendelet hatálybalépését követően kihelyezett közterületnév-táblák csak az (1) bekezdésben meghatározott minta szerint készülhetnek. Ez vonatkozik az új közterületnév-táblákra és a cserélt, illetve pótolt táblákra is.

(3) A közterületnév-tábla és a 6. § (3) bekezdés szerinti ismertető tábla kihelyezéséről, karbantartásáról, cseréjéről, pótlásáról a jegyző gondoskodik.

14. § (1) A közterületnév-táblát el kell helyezni a közterület kezdetén, végén, valamint minden betorkolló közterületnél mindkét oldalon.

(2) A közterületnév-táblát, a 6. § (3) bekezdése szerinti táblát épületen, ennek hiányában kerítésen, vagy külön tartószerkezeten kell jól láthatóan elhelyezni.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója a közterületnév-tábla elhelyezését és az ezzel kapcsolatos munka elvégzését tűrni köteles. Az elhelyezéssel okozott esetleges kárért a kihelyezéssel megbízott felelősséggel tartozik.

15. § A megváltoztatott közterületnév táblája – a tájékozódás zavartalansága érdekében – az új elnevezést tartalmazó tábla kihelyezésétől számított két évig eredeti helyén marad, amelyen a névváltozást átlós áthúzás jelzi.

15/A. §⁷ (1) A közforgalom elől el nem zárt magánút elnevezésére, valamint az elnevezés megváltoztatására a tulajdonos kezdeményezésére, vagy a címképzésért felelős szerv megkeresésére kerülhet sor. A kezdeményezést, illetve a megkeresését a jegyzőhöz kell benyújtani.

(2) A tulajdonosnak a kezdeményezéshez csatolni kell a magánút elnevezésére vonatkozó javaslatát. Amennyiben az eljárásra a címképzésért felelős szerv megkeresésére kerül sor, a megkeresés kézhezvételét követően a jegyző haladéktalanul intézkedik a tulajdonos javaslatának a beszerzése iránt.

(3) A magánút elnevezéséről – a tulajdonos javaslatának a figyelembevételével – a Gazdasági Bizottság előterjesztésére a Közgyűlés dönt.

(4) A magánút nevét elsősorban a tulajdonos által javasolt elnevezés szerint kell megállapítani.

(5) A tulajdonos elnevezésre vonatkozó javaslatát el kell fogadni, ha a javasolt elnevezés nem sérti a közízlést, nem kelt megbotránkozást, nem félrevezető, továbbá megfelel a magyar nyelv helyesírási szabályainak, valamint a közterület-elnevezés e rendelettel megállapított szabályainak.

(6) Amennyiben a magánút elnevezésére a címképzését felelős szerv megkeresésére kerül sor és a tulajdonos a jegyző kétszeri felhívására sem tesz javaslatot, vagy a javaslat nem felel meg az (5) bekezdés rendelkezéseinek, a magánterület elnevezéséről a Közgyűlés a közterület-elnevezés szabályai szerint dönt.

(7) A magánutak elnevezésének nyilvántartására, a magánutak nevének jelölésére, valamint magánutak elnevezésének és az elnevezés változásának közzétételére a közterületekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

16. §⁹ (1) A házszám a telek egyedi azonosítására szolgáló megjelölés. Házszámozni kell minden

(2) A házszám megállapításáról, módosításáról a jegyző gondoskodik.

(3) A házszám a telek közterületen belüli sorszáma. Azonos házszámmal több telek nem jelölhető.

17. § (1) A házszámozás "1" számmal kezdődik és a közterület, vagy a magánút¹⁰ melletti utolsó telekig¹¹ folyamatosan tart.

(2) Utca és út melletti telkek¹² házszámozása növekedési irányban jobb oldalon páratlan, bal oldalon páros számokkal történik.

(3) A főútvonalak melletti telkek¹³ házszámozása a városközpont irányából kezdődik.

(4) A mellékútvonalak melletti telkek¹⁴ házszámozása a főútvonal felől kezdődik.

(5) A tér, liget, park és hasonló jellegű közterületek melletti telkek¹⁵ házszámozása folyamatosan emelkedő számsorrendben, az óramutató járásával ellentétes irányban történik. A számsor a városközpont felől csatlakozó utca bal oldalán kezdődik és a jobb oldalán ér véget.

(6)¹⁶

(7)¹⁷ Telekmegosztás esetén a megosztott eredeti ingatlan sorszáma a számsor növekedésének irányában kiegészül a házszámtól „/” jellel elválasztott, nem ékezetes, egytagú nagybetűs azonosítóval A-Z-ig ábécé-sorrendben azzal, hogy a számsor növekedésének irányában az első telek a megosztott eredeti ingatlan sorszámát kapja. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a folyamatos sorszámozás egyébként biztosítható.

18. § (1) A házszámtáblát¹⁸ elsősorban az épület használója, kezelője ennek hiányában tulajdonosa köteles kihelyezni az épületre, lehetőleg a kapu melletti falon, kerítésen úgy, hogy az a közterületről jól látható legyen.

(2) Házszámváltozás esetén az új házszám elhelyezésére az (1) bekezdés¹⁹ előírásait kell alkalmazni.

(3)²⁰

18/A. §²¹ (1) A város közterületein lévő, a közterületeiről nyíló, vagy garázsszövetkezeti területen álló garázsok számozásáról a jegyző e rendelet szerint köteles gondoskodni.

(2) A garázsok közterület vagy magánút felőli homlokzatán vagy kapuján, annak jobb felső sarkában 30 cm magas, jól látható színű számokat kell felfesteni.

(3) A számozás sorszámozás, nem kell követnie a házszámozás (16-17. §) rendjét.

(4) A garázs tulajdonosa, használója a számozás felfestését és az ezzel kapcsolatos munka elvégzését tűrni köteles. A munka során keletkezett esetleges kárért a jegyző által megbízott, feladatot végző tartozik felelősséggel.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya a családi házakkal egybeépített, vagy azok telkén melléképületként álló, valamint a kerítéssel zártan körülhatárolt telken álló gépkocsitároló épületekre illetve ezek tulajdonosaira.

18/B. §²² (1) A számozásról a jegyző nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megközelítésre szolgáló közterület nevét, a garázs (sor)számát, valamint a tulajdonos nevét, lakcímét - értesítési címét - és telefonszámát.

(3) A nyilvántartást éves frissítéssel a Salgótarjáni Rendőrkapitányság valamint a Salgótarján Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság részére meg kell küldeni.

(4) A nyilvántartás adatai csak közbiztonsági célra, valamint az önkormányzat és szervei törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatók.

19. § A város közterületein és a közterületek mellett elhelyezkedő ingatlanok külső falain emléktábla csak a Népjóléti Bizottság²³ hozzájárulásával helyezhető el.

20. § Nem adható hozzájárulás olyan emléktábla állításához, amely

21. § A műemlék, műemlék jellegű épületeken emléktábla elhelyezéséhez az illetékes műemlékvédelmi hatóság engedélye szükséges.

22. § A népjóléti bizottsági²⁴ hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásról szóló határozatban foglaltaknak nem megfelelően elhelyezett emléktáblát a jegyző – az eltávolításra vonatkozó felszólítás átvétele után 15 nap elteltével – az emléktábla tulajdonosának költségére leszereltetheti és elszállíttathatja, majd 30 napos tárolás után megsemmisíti. Az ebből származó költségeket az emléktábla tulajdonosának meg kell térítenie.

23. § A város közterületein elhelyezett emléktáblákról a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

24. §²⁶ (1)²⁷

(2)²⁸

25. § (1) Közterületnév megállapítását a helyi önkormányzati képviselő kezdeményezheti, illetve javaslatot tehet a közterület nevére. Közterületnév 9. § szerinti megváltoztatására irányuló kezdeményezéshez mellékelni kell az adott közterületen lakók többségének a kezdeményezést támogató, aláírásukkal hitelesített nyilatkozatát.

(2) Közterület-elnevezésre, az elnevezés megváltoztatására irányuló kezdeményezéseket Salgótarján Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez kell benyújtani, majd a döntés előkészítési eljárását követően azt a Gazdasági Bizottság²⁹ terjeszti a Közgyűlés elé.

25/A. §³⁰ (1) A 9/A. §-ban megjelölt javaslat előkészítése során a polgármester köteles kikérni a közterületnév változással érintett egyéni választókerület önkormányzati képviselőjének írásbeli javaslatát az új közterületnév tekintetében. Az önkormányzati képviselő a polgármester megkeresésében megjelölt, de legfeljebb 30 napos határidőn belül tehet javaslatot.

(2) A beérkezett képviselői javaslatot a polgármester értékeli, és elkészíti saját javaslatát, melyben két különböző közterületnevet köteles véleményezési eljárásra bocsátani. Az önkormányzati képviselő javaslata a polgármestert saját javaslata elkészítése során nem köti.

(3) A polgármester által elkészített javaslatot polgármesteri felhívásként legalább 30 napra ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, továbbá közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, valamint az önkormányzat hivatalos lapjában.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt polgármesteri felhívással kapcsolatban a közterületnév változással érintett közterületen lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárok élhetnek véleményezési joggal. A véleményezésre a közzétett polgármesteri felhívásban megjelölt határidőben és módon van lehetőség.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben megjelölt eljárás lefolytatását követően a polgármester beterjeszti a (2) bekezdés szerinti javaslatát a Közgyűlés ülésére. Az előterjesztéshez csatolni kell az önkormányzati képviselő (1) bekezdés szerinti javaslatát, és a lakosság (4) bekezdés szerinti összesített véleményét, a Közgyűlés ezek hiányában nem hozhat döntést.

(6) A döntéshozatal során a Közgyűlést az önkormányzati képviselő javaslata, és a lakossági vélemények nem kötik.

26. §³¹ A jegyző a közterület elnevezését, a közterületnév változását, személyről elnevezett közterületek esetében a személy életútjának rövid ismertetésével együtt a helyben szokásos módon közzéteszi.

26/A. §³² (1) A garázs tulajdonosa a számozás felfestése után, 30 napon belül köteles a jegyzőnek bejelenteni a 18/B. § (2) bekezdésben felsorolt adatokat.

(2) A garázs új tulajdonosa a vételtől számított 30 napon belül köteles a 18/B. § (2) bekezdése szerinti adatokat a jegyzőnek bejelenteni.

27. § (1) Az emléktábla elhelyezésére irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(2)³³ Az emléktábla elhelyezésének engedélyezéséről a Népjóléti Bizottság dönt.

28. § E rendelet alkalmazása során:

29. § E rendelet 1997. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult eljárások során kell alkalmazni.