1. § A rendelet hatálya kiterjed DMJV Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra.

2. § (1)¹ Abérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt

(2) A külön szolgáltatások mértékére az egyéb jogszabályok, illetőleg a bérleti szerződés rendelkezései az irányadóak.

(3)² A bérbeadó külön szolgáltatási díjként – a bérlemény bérleti szerződésben meghatározott alapterülete alapján számítva – megtérítteti a bérlővel

(4) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területeket és helyiségeket, továbbá a közös használatra szolgáló területeket és helyiségeket térítés nélkül jogosult használni.

3. § (1) A lakbér összegét a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni, mégpedig úgy, hogy kerekített alapterületet kell alapul venni.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői az e rendelet szerint megállapított lakbért az 1993. évi LXXVIII. törvény 12. §-ának (a továbbiakban: Lakástörvény) megfelelően kötelesek a bérbeadó részére megfizetni.

4. § (1) A lakbért a lakás komfortfokozata, építési módja, városon belül elfoglalt helye és alapterülete határozza meg. A lakbér megállapításánál ezen túl korrekciós tényezőként figyelembe kell venni az épület, illetve a lakás műszaki állapotát.

(2) Debrecen városban alkalmazott lakbérövezetek:

6. § (1) Az arra rászoruló bérlők szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetük figyelembe vételével támogatásban részesülhetnek.

(2)⁴ A bérlőt megillető maximális szociális lakbértámogatást az együtt költözők 1 főre jutó nettó jövedelmének és az együtt költözők létszámának figyelembe vételével kell meghatározni. A szociális lakbértámogatást a szociális vetítési alap %-ában kifejezve a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Nem jogosult szociális lakbértámogatásra a bérlő - kivéve, ha az általa használt lakás leadása kapcsán a bérbeadóval megállapodik - ha ő vagy a vele együtt költöző személy.

6/A. § A bérlő által vállalható maximális önrész meghatározásánál az együtt költözők összes havi nettó jövedelmét és az együtt költözők létszámát kell figyelembe venni oly módon, hogy az egyedül költöző esetében az önrész az összjövedelem 30%-a, 2 fő esetén 26 %-a, 3 fő esetén 24 %-a, 4 fő esetén 20%-a, 5 fő esetén 18%-a, 6 és ettől több fő esetén 16%-a.

6/B. § (1) A bérlő által fizetendő lakbér összegét az általa vállalt önrész, a szociális lakbértámogatás, valamint az igényelt önkormányzati lakbérkedvezmény adja. Amennyiben a bérlő nettó jövedelme alapján számított önrész és a részére megállapított szociális lakbértámogatás összegénél kisebb bérű lakást vesz bérbe, úgy a fizetendő önrész és a megállapított szociális lakbértámogatás mértéke együttesen és arányosan csökkentendő.

(2)⁵ Az önrész és a szociális lakbértámogatás mértékének kiszámítása – a jövedelem és a vagyoni helyzet igazolása után – DMJV Polgármesteri Hivatala Szociális Osztályának (a továbbiakban: Szociális Osztály) feladata, melyet az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozattal hagy jóvá. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság megbízásának lejárata és az újonnan megválasztott Egészségügyi és Szociális Bizottság megalakulása közötti időszakban, illetve ha működése szünetel, a Bizottság e rendeletben meghatározott hatásköreit a polgármester gyakorolja. A határozat ellen DMJV Önkormányzat Közgyűléséhez lehet fellebbezéssel élni.

(3)⁶ Az önrészről és a szociális lakbértámogatásról szóló határozat 6 hónapig érvényes, annak szükség szerinti megújításáról az igénylő köteles gondoskodni. Amennyiben az igénylő az igazolás érvényességi idején belül önkormányzati lakásra bérleti szerződést köt, a szociális lakbértámogatásra való jogosultságát a szerződéskötéstől számított egy éven belül, majd ezt követően a szerződés megszűnéséig évente felül kell vizsgálni.

(3a)⁷ A bérlőt a szociális lakbértámogatás a szerződéskötés napjától - már bérleti jogviszonnyal rendelkezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától - illeti meg. A bérlő a szociális lakbértámogatás megállapításával kapcsolatos körülményeiben bekövetkezett változást köteles a Szociális Osztálynak 15 napon belül írásban bejelenteni. E kötelezettség elmulasztása esetén a szociális lakbértámogatást a kötelezettségszegés hónapját követő hónap első napjával meg kell szüntetni.

(3b)⁸ A felülvizsgálat során a bérlő a számára - a mulasztáshoz fűződő jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel - megküldött felülvizsgálati lapot a kézhezvételtől számított 15 napon belül a kért adattartalommal és mellékletekkel együtt köteles a Szociális Osztály részére visszaküldeni. A határidő elmulasztása vagy a felülvizsgálattal kapcsolatos más kötelezettség megszegése esetén a szociális lakbértámogatást a mulasztás vagy a kötelezettségszegés hónapját követő hónap első napjával meg kell szüntetni.

(3c)⁹ Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a szociális lakbértámogatás a bérlőt nem illeti meg, a szociális lakbértámogatás megszüntetésének időpontja a döntés meghozatalát követő hónap első napja.

(3d)¹⁰ Ha a szociális lakbértámogatásban részesülő személy bérleti szerződése bármely okból megszűnik, vagy a lakcíme változik, a bérbeadó e tényt a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban jelzi a Szociális Osztálynak. Ezekben az esetekben a szociális lakbértámogatást a változás napjával meg kell szüntetni.

(4) A súlyos mozgáskorlátozottak, a tagsági igazolvánnyal rendelkező vakok és gyengénlátók, valamint siketek a részükre megállapított szociális lakbértámogatás mértékén felül további 25 % támogatásban részesülnek. Ezen támogatás szakorvosi igazolás benyújtása esetén igényelhető.

(5) A bérlakás pályázat eredményeként bérlővé vált személy által fizetendő önrészt a szerződés létrejöttétől legfeljebb 12 hónapig 30%-os mértékben csökkenteni kell a bérlő által a bérbeadó helyett a Lakástörvény 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elvégzett munkák igazolt költségei mértékéig.

6/C. § (1) A rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti szerződések esetén a 6. § (3) bekezdés b/ pontjában meghatározott alapterülettől 20 %-os pozitív irányú eltérés alkalmazandó. Nyugdíjas bérlő esetén az eltérés 50 %-os.

(2) Ha a bérlő a rá irányadó kedvezményekkel növelt alapterületű lakásnál nagyobbat használ, a többlet terület után az e rendelet 4. sz. melléklete alapján köteles a lakbért megfizetni, abban az esetben, ha nem fogadja el a bérbeadó által részére felajánlott maximálisan méltányolható méretűnél 20%-kal kisebb cserelakást.

(3) Önkormányzati bérlakás cseréjénél az (1) bekezdésben szabályozott kedvezmény nem alkalmazható, de az önkormányzati lakásba csere útján beköltöző bérlő szociális és jövedelmi helyzete alapján szociális lakbér támogatást igényelhet.

(4) Az Önkormányzat által kezdeményezett bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő az új bérleti szerződés megkötésével hátrányosabb helyzetbe nem kerülhet.

(5) A méltányolhatónál nagyobb alapterületű lakást használó bérlő részére - 2001. április 1-ig keletkezett bérleti jogviszony esetén - a 6. sz. melléklet alapján számított lakbérből a bérbeadó kérelemre 25 % kedvezményt ad. A bérlő ezen kedvezményt elveszíti, amennyiben a számára - igénybejelentésének megfelelő - a bérbeadó által felajánlott cserelakást nem fogadja el.

6/D. § Jelen rendelet 6. sz. mellékletében meghatározott lakbérek az alkalmazandóak a volt állami gondozottak otthonára, kríziselhelyezésére, valamint az intézményi szolgálati lakásból elhelyezett bérlők esetében. A 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 3. § s) pontja alapján bérbeadott lakások esetében jelen rendelet 3–6/B. §-ai alapján számított lakbért kell megfizetni.

6/E. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásáról és a lakhatással kapcsolatos szociális feladatokról szóló 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 33/A. §-a szerint bérlővé vált személyt az e rendelet 3.-6/C. §-ai alapján megállapított lakbérből további 30%-os kedvezmény illeti meg.

6/F. § A 7/2001. (III. 6.) Kr. rendelet 13. §. (5) bekezdésében nevesített kiemelkedő és nemzetközileg elismert, tudományos, művészeti, vagy sport teljesítményt nyújtó természetes személy bérlővé történő jelölése esetén az alkalmazandó lakbér mértéke: 10.-Ft/m2/hó.

6/G. §¹¹ (1) A lakbérkedvezményt a 6/B. § (3a)-(3d) bekezdéseinek megfelelő alkalmazásával – az öregségi nyugdíjban részesülő bérlő kivételével – évente felül kell vizsgálni.

(2) Ha a lakbérkedvezményben részesülő személy bérleti szerződése bármely okból megszűnik, vagy a lakcíme változik, a bérbeadó e tényt a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül írásban jelzi a Szociális Osztálynak. Ebben az esetben a lakbérkedvezmény feltételeinek fennállását soron kívül felül kell vizsgálni.

7. § (1) Társbérleti lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján kell megállapítani.

(2) A társbérleti lakásrészek területének megállapításánál

8. § (1) A társbérleti lakrészt az egyes lakásra megállapítható komfortfokozatnál eggyel alacsonyabb komfortfokozatúnak, legalább azonban komfortnélkülinek kell tekinteni.

(2) Ha a lakás társbérleti jellege megszűnik, a lakbért az egész lakás komfortfokozatának megfelelő mértékben kell megállapítani.

9. § (1) Intézményi szolgálati lakás, műterem lakás tekintetében a havi lakbér mértéke:

(2) Az intézményi szolgálati lakás, a műteremlakás, városi érdekből történő bérlőkijelölés, valamint a bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakásokra a rendelet 2. § és 10. §-aiban foglaltakat is alkalmazni kell.

(3) Városi érdekből történő bérlőkijelölés, valamint bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakások esetében a bérlő a 6. sz. melléklet I/b. pontja szerinti, új építésű vagy felújított lakás bérbeadása esetén e rendelet 4–6. §-ai szerint számított bérleti díjat köteles megfizetni.

10. § (1) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, vagy komfortfokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő, vagy csökkentő tényezőkben változás következik be.

(2) Ha a bérlő a bérbeadóval külön jogszabály alapján kötött megállapodásában a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében egészben, vagy részben magára vállalta, a bérfizetési kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul. Ilyen esetben a fizetendő lakbér maximum 50%-kal mérsékelhető, ennek módja az önrész megfelelő csökkentése.

(3) A megállapodásban rögzíteni kell a bérleti jogviszony megszűnésének esetére a még vissza nem térített beruházások értéke megfizetésének módját is.

(4) Ha a bérlő a lakást saját költségén beszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete, vagy komfortfokozata megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.

11. § (1) A lakbér nem fizetése vagy egyéb ok miatt jogcímnélkülivé vált lakáshasználónak

(2) Az önkényes lakásfoglaló köteles használati díjként megfizetni a jelen rendelet 3. §. - 4. §-ban megállapított bérleti díjakat.

(3) Ha a lakáshasználó bérleti joga lakbér nem fizetése miatt szűnt meg és lakáskiürítési kötelezettségének önként eleget tesz, úgy fennálló lakbér és használati díj hátralékát el lehet engedni.

12. § (1) A központi költségvetési előirányzat felhasználásával létesített önkormányzati bérlakások lakbéreit az alábbi szempontok figyelembe vételével kell meghatározni:

(2) A lakbérek értékállóságát minden évben biztosítani kell.

13. § (1) Hasznos alapterület: a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet1. sz. mellékletének 31) pontja szerinti alapterület azon része, amelyben a belmagasság 1,90 m (a fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára).

(2) Intézményi szolgálati lakás: az Önkormányzat tulajdonában álló, feladatai ellátásához biztosított, a helyi önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) vagyonkezelésében lévő, az Ltv. hatályba lépése előtt szolgálatinak, illetve vállalatinak minősített, továbbá az Ltv. hatályba lépését követően ilyen célra épített lakás.

(3) Lakbér: Az önkormányzati bérlakás használatának ellenértéke.

(4) Fajlagos lakbér: a lakás 1 m²-ére számított lakbér.

(5) Önkormányzati lakbérkedvezmény: azon kedvezmény, melyet az Önkormányzat a bérlők részére a lakás fajlagos lakbéréből elenged. Mértéke: maximum 40 %.

(6) Alaplakbér: A lakbérnek az önkormányzati lakbérkedvezménnyel csökkentett része.

(7) Szociális lakbértámogatás: Olyan támogatás, melyet rászorultsági alapon ad az Önkormányzat.

(8) Önrész: A lakbér azon része, amelyet a bérlő köteles a bérbeadó részére megfizetni.

(9) Bérbeadó: Az önkormányzati tulajdonú bérlakások vagyonkezelésével és bérbeadási feladatainak ellátásával megbízott gazdasági társaság.

(10)¹² Minimális lakbér: A szociális vetítési alap 18%-ával egyezik meg.

(11) Lakható ingatlan: az ingatlan nyilvántartási bejegyzés, vagy hatósági határozat, illetve az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján rendeltetésénél fogva emberi lakhatásra alkalmas ingatlan (pl. lakás, üdülő, hétvégi ház, stb.), amely

(12) Vagyoni helyzet igazolása: E rendelet alkalmazása során a vagyoni helyzet igazolása a (11) bekezdés szerinti lakható ingatlan igazolására terjed ki.

(13) Együtt költöző: házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, az együtt költöző gyámsága, gondnoksága alatt álló személy, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos örökbefogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt, továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény szerinti bejegyzett élettárs, valamint az élettárs, amennyiben az élettársi jogviszony az Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába felvételre került, vagy akik az együttélésüket legalább egy éves közös lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel igazolják vagy közös gyermekük van.

14. § (1) Ez a rendelet 2001. április 1-jén lép hatályba és ezzel egyidejűleg az önkormányzati bérlakások béreinek megállapításáról szóló 59/1993. (XII. 20.) Kr. rendelet, valamint az azt módosító 17/1995. (V. 2.) Kr., a 6/1996. (II. 19.) Kr., a 27/1997. (VI. 27.) Kr., a 48/1997. (XII. 20.) Kr., a 29/1998. (IX. 10.) Kr., a 31/2000. (IX. 15.) Kr. valamint a 38/2000. (XI. 29.) Kr. rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A 2001. március 31. napjáig keletkezett bérleti jogviszonyok esetében a bérlők jelen rendeletben megállapított lakbérből olyan mértékű kedvezményt kapnak, hogy 2001. augusztus 31. napjáig a jelen rendelet 6. sz. mellékletének a/ pontjában megállapított lakbéreket kell fizetniük.

(3) A bérbeadó köteles 2001. augusztus 31. napjáig a (2) bekezdés szerinti bérlőkkel a jelen rendelet alapján számított lakbért közölni. A 2001. március 31-ig keletkezett jogviszonyok esetében a bérlők választhatnak, hogy 2001. szeptember 1. napjától vagy a jelen rendelet 4. §. – 6. §. alapján számított lakbért, vagy a 6. sz. melléklet b/ pontjában megállapított lakbéreket fizetik meg.

(4) A 6. sz. melléklet alapján az adott lakásra számított lakbér meghatározásánál figyelemmel kell lenni a jelen rendelet 4. § (7) bekezdésében rögzítettekre.

(5) Garzonházak esetében a 6. számú melléklet I/b. és II. pontjában meghatározott lakbért kell megfizetni a bérlőnek azzal, hogy a lakbérből kedvezmény nem adható.

(6) A 2001. március 31.-ig keletkezett jogviszonyok esetében a bérlő 2012. június 1. napját követően egy alkalommal választhat, hogy a rendelet 4–6. §-ai alapján számított, vagy a 6. számú melléklete alapján megállapított lakbért fizeti meg.

15. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításáról szóló 6/2001. (III. 6.) Kr. rendelet módosításáról szóló 21/2020. (VIII.27.) önkormányzati rendelet 1. § és 2. §-ával megállapított felülvizsgálatot

(2)¹³ Az (1) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni azon bérlők esetében, akiknek szociális lakbértámogatása 2019. augusztus 31. napját követően került megállapításra.